Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristofoi Jieɔ Yehowa Anunyam Lɛ Kpo

Kristofoi Jieɔ Yehowa Anunyam Lɛ Kpo

Kristofoi Jieɔ Yehowa Anunyam Lɛ Kpo

“Ajɔɔ nyɛhiŋmɛii lɛ, akɛ amɛmiina nii, kɛ nyɛtoii lɛ, akɛ amɛmiinu nii.”—Mateo 13:16.

1. Mɛɛ sanebimɔi teɔ shi yɛ bɔ ni Israelbii lɛ fee amɛnii amɛha beni Mose kpeleke shi kɛjɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ ní amɛna lɛ lɛ he?

ISRAELBII ní ebua amɛhe naa yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi lɛ yɛ yiŋtoo kpakpa ni amɛaadamɔ nɔ amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekɛ nineshiwalɛ kpɔ̃ amɛ kɛjɛ Mizraim. Etsu amɛhiamɔ nii ahe nii eha amɛ, ni eduro amɛ niyenii kɛ nu hu yɛ ŋa lɛ nɔ. No sɛɛ lɛ, eha amɛye Amalekbii asraafoi ní ba amɛ tutuamɔ lɛ anɔ kunim. (2 Mose 14:26-31; 16:2–17:13) Be mli ni maŋ lɛ bɔ ŋsara yɛ Sinai Gɔŋ lɛ hiɛ lɛ, nugbɔshiimɔi kɛ sarawa gbalamɔi lɛ hã amɛtsui fã, ni amɛhe kpokpo. Sɛɛ mli lɛ, amɛna Mose miikpeleke shi kɛmiijɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ, ni Yehowa anunyam lɛ miikpɛ́ yɛ ehiɛ. Ni kɛlɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni anunyam nɛɛ aaaha amɛnaa akpɛ amɛhe ni amɛtsi amɛbɛŋkɛ koni amɛna lɛ jogbaŋŋ lɛ, amɛbɔi sɛɛsɛɛ yaa moŋ. “Amɛshe gbeyei akɛ amɛaabɛŋkɛ [Mose] lɛ.” (2 Mose 19:10-19; 34:30) Mɛni hewɔ Yehowa ni ji mɔ ni eye ebua amɛ babaoo lɛ anunyam ní amɛna lɛ hã gbeyei mɔmɔ amɛ lɛ?

2. Mɛni hã ekolɛ Israelbii lɛ yashe gbeyei beni amɛna Nyɔŋmɔ anunyam lɛ miikpɛ́ yɛ Mose hiɛ lɛ?

2 Ekolɛ sane ko ni ba kɛtsɔ hiɛ lɛ hewɔ ni Israelbii lɛ yashe gbeyei yɛ nakai be lɛ mli lɛ. Nɔ ni ba ji akɛ, beni amɛje gbɛ amɛgbo Yehowa nɔ toi kɛtsɔ tsinabi amaga ko ni amɛfee lɛ nɔ lɛ, egbala amɛtoi. (2 Mose 32:4, 35) Ani amɛkase nii kɛjɛ amɛtoi ní Yehowa gbala lɛ mli kɛtsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔ nakai tsɔsemɔ lɛ? Dabi, amɛteŋ mɛi babaoo efeee nakai. Beni eshwɛ fioo ni Mose baagbo lɛ, ekai Israelbii lɛ tsinabi amaga lɛ he sane lɛ kɛ shihilɛi krokomɛi amli ní amɛgbo toi yɛ lɛ. Ekɛɛ maŋ lɛ akɛ: “Nyɛtse Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, daaŋ gbee hiɛ atũa, ni nyɛheee lɛ nyɛyeee, ni nyɛbooo egbeee toi. Yehowa hiɛ atuatselɔi ji nyɛ kɛjɛ gbi nɔ ní mile nyɛ lɛ.”—5 Mose 9:15-24.

3. Mɛni Mose fee bɔni afee ni akana ehiɛ?

3 Susumɔ nɔ ni Mose fee yɛ gbeyei ní mɔmɔ Israelbii lɛ he lɛ he okwɛ. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Ni beni Mose kɛ amɛ wie egbe naa lɛ, eŋɔ hiɛhaanɔ ehà ehiɛ. Shi kɛ Mose miiya Yehowa hiɛ [yɛ kpeebuu lɛ mli] ni ekɛ lɛ ayawie lɛ, ejieɔ hiɛhaanɔ lɛ kɛyashi beyinɔ ni eeeje kpo. Ni ejeɔ kpo, ni ebajajeɔ kitãi ni awo lɛ lɛ etsɔɔ Israelbii lɛ. Ni Israelbii lɛ naa Mose hiɛ akɛ ehiɛ miikpɛ́; ni Mose saa ekɛ hiɛhaanɔ lɛ hàa ehiɛ kɛyashi beyinɔ ni eeetee ekoŋŋ ni ekɛ [Yehowa] lɛ ayawie ekoŋŋ.” (2 Mose 34:33-35) Mɛni hewɔ Mose hàa ehiɛ yɛ bei komɛi amli lɛ? Ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli? Sanebimɔi nɛɛ ahetooi baanyɛ aye abua wɔ koni wɔpɛi wekukpaa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli wɔkwɛ.

Hegbɛi Komɛi Ŋmɛɛ Amɛ

4. Mɛni bɔfo Paulo ha anu shishi yɛ nɔ hewɔ ni Mose hà ehiɛ lɛ he?

4 Bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ nibii ni tee nɔ yɛ Israelbii lɛ ajwɛŋmɔ mli kɛ nibii hu ní amɛsusu he yɛ amɛtsui mli yɛ nakai be lɛ mli lɛ fata he ni ehe bahia ni Mose ahà ehiɛ lɛ. Paulo ŋma akɛ: “Israelbii lɛ nyɛɛɛ Mose hiɛ amɛkwɛ yɛ ehiɛ nyam lɛ hewɔ . . . Amɛjwɛŋmɔ bɛ oya.” (2 Korintobii 3:7, 14, NW) Mɛɛ awerɛho sane nɛ! Yehowa hala Israelbii lɛ ákɛ etsuji, ni eesumɔ koni amɛtsi amɛbɛŋkɛ lɛ. (2 Mose 19:4-6) Ni kɛlɛ, amɛsumɔɔɔ ákɛ amɛnaa Nyɔŋmɔ he anunyam lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaadɔrɔ amɛtsui kɛ amɛjwɛŋmɔ kɛya Yehowa he kɛtsɔ suɔmɔ mli ní amɛaajɛ amɛtuu amɛhe fɛɛ amɛha lɛ lɛ nɔ lɛ, amɛtsi amɛhe moŋ kɛjɛ ehe.

5, 6. (a) Mɛni je amɛhe yɛ Israelbii ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kɛ mɛi ni hi shi yɛ Mose gbii lɛ amli lɛ ahe? (b) Mɛɛ srɔtofeemɔ yɔɔ gbɔmɛi ni bo Yesu toi lɛ kɛ mɛi ni booo lɛ toi teŋ?

5 Nifeemɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ tee nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. Beni Paulo tsake batsɔ Kristofonyo lɛ, no mli lɛ, akɛ kpaŋmɔ hee lɛ ní teŋdamɔlɔ ji Yesu Kristo ni ji Mose Kpeteŋkpele lɛ ebaye Mla kpaŋmɔ lɛ najiaŋ. Yesu jie Yehowa anunyam lɛ kpo jogbaŋŋ yɛ ewiemɔ kɛ enifeemɔ fɛɛ mli. Beni Paulo wieɔ Yesu ní atee lɛ shi lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Mɔ nɔŋŋ ni ji [Nyɔŋmɔ] enunyam lɛ kpɛmɔ kɛ esu lɛ henɔ lɛ.” (Hebribii 1:3) Mɛɛ hegbɛ ni nɔ bɛ Yudafoi lɛ na nɛkɛ! Amɛná hegbɛ ákɛ amɛaabo naanɔ wala he saji atoi kɛjɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Bi lɛ naa! Mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi ni Yesu shiɛ etsɔɔ amɛ lɛ ateŋ mɛi kpotoo booo lɛ toi. Beni Yesu wieɔ mɛi nɛɛ ahe lɛ, etsɛ́ gbalɛ ni Yehowa tsɔ Yesaia nɔ egba lɛ yisɛɛ ni ekɛɛ: “Nɛkɛ maŋ nɛɛ tsui ekpiliŋ, ni amɛtoii ewa, ni amɛmiamia amɛhiŋmɛii; koni amɛkana kɛ amɛhiŋmɛii, ni amɛkanu kɛ amɛtoii, ni amɛtsui hu akana shishi, ni amɛkpale ni mitsá amɛ.”—Mateo 13:15; Yesaia 6:9, 10.

6 Srɔtofeemɔ agbo yɛ Yudafoi lɛ kɛ Yesu kaselɔi ní Yesu wie yɛ amɛhe akɛ: “Ajɔɔ nyɛhiŋmɛii lɛ, akɛ amɛmiina nii, kɛ nyɛtoii lɛ, akɛ amɛmiinu nii” lɛ teŋ. (Mateo 13:16) Anɔkwa Kristofoi sumɔɔ ákɛ amɛle Yehowa ní amɛsɔmɔ lɛ. Amɛnáa he miishɛɛ ákɛ amɛaafee esuɔmɔnaa nii ní atsɔɔ mli yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Kɛtsɔ enɛ feemɔ nɔ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ jieɔ Yehowa anunyam lɛ kpo yɛ kpaŋmɔ hee lɛ he nitsumɔ mli, ni toi krokomɛi lɛ hu feɔ nakai nɔŋŋ.—2 Korintobii 3:6, 18.

Nɔ Hewɔ ní Ahà Sanekpakpa lɛ Nɔ

7. Mɛni hewɔ ebɛ naakpɛɛ ákɛ mɛi babaoo kpooɔ sanekpakpa lɛ?

7 Taakɛ wɔna lɛ, yɛ Yesu kɛ Mose gbii lɛ amli lɛ, Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoo hegbɛ ni nɔ bɛ ní akɛha amɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔgbii nɛɛ amli hu. Mɛi babaoo kpooɔ sanekpakpa ní wɔshiɛɔ lɛ. Ni enɛ efeee wɔ naakpɛɛ. Paulo ŋma akɛ: “Shi kɛ hà ahà wɔsanekpakpa lɛ nɔ tete lɛ, mɛi ni laajeɔ lɛ amli kɛkɛ ahà nɔ yɛ, mɛi amli ní je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ eshwila mɛi ní heee yeee lɛ ajwɛŋmɔi lɛ yɛ.” (2 Korintobii 4:3, 4) Yɛ mɔdɛŋ ni Satan bɔɔ koni etsĩmɔ sanekpakpa lɛ nɔ sɛɛ lɛ, mɛi babaoo hu hàa amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛ ejaakɛ amɛsumɔɔɔ ákɛ amɛna.

8. Mɛi babaoo bɛ Nyɔŋmɔ he nilee yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔhe kɛjɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli?

8 Yɛ mfonirifeemɔ shishinumɔ naa lɛ, mɛi babaoo nyiɛ tamɔ shwilafoi ejaakɛ amɛbɛ Nyɔŋmɔ he nilee diɛŋtsɛ. Biblia lɛ wieɔ jeŋmaji lɛ ahe akɛ “amɛjwɛŋmɔ mli ewo duŋ, ni mɛi kpɔ̃ji ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ wala gbɛfaŋ, akɛni [Nyɔŋmɔ he] nilee ekaaa amɛ” lɛ hewɔ. (Efesobii 4:18) Dani Paulo ní le Mla lɛ jogbaŋŋ lɛ aaabatsɔ Kristofonyo lɛ, akɛni no mli lɛ ebɛ Nyɔŋmɔ he nilee diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, ewa Nyɔŋmɔ asafo lɛ yi. (1 Korintobii 15:9) Kɛlɛ, Yehowa hã ebale anɔkwale lɛ. Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Enɛ hewɔ ni ana mi mɔbɔ lɛ, koni mi tsutsu mimli ni Yesu Kristo ajie etsuishitoo lɛ fɛɛ kpo yɛ, ní aŋɔto okadi aha mɛi ni baahe enɔ aye, ni amɛná naanɔ wala lɛ.” (1 Timoteo 1:16) Taakɛ eba lɛ yɛ Paulo gbɛfaŋ lɛ, mɛi ni be ko ni eho lɛ amɛte shi amɛwo Nyɔŋmɔ he anɔkwalei lɛ ateŋ mɛi pii miisɔmɔ Lɛ ŋmɛnɛ. Enɛ ji yiŋtoo kpakpa hewɔ ní esa akɛ wɔya nɔ wɔshiɛ wɔha mɛi ni teɔ shi po amɛwoɔ wɔ lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa ni wɔnu shishi jogbaŋŋ lɛ, no baaye abua wɔ koni wɔkɛ wɔhe akawo nifeemɔ ko ni esaaa Yehowa hiɛ lɛ mli, ni no ha emli fu wɔ.

9, 10. (a) Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli jie amɛhe kpo ákɛ amɛji mɛi komɛi ni sumɔɔɔ nikasemɔ ní amɛkpiliŋ amɛtsui yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Ani ayɛ amɛhenɔ ŋmɛnɛ yɛ Kristendom? Tsɔɔmɔ mli.

9 Mɛi pii nyɛɛɛ anu Nyɔŋmɔ he saji ashishi akɛni amɛsumɔɔɔ nikasemɔ ni amɛkpiliŋ amɛtsui hu lɛ hewɔ. Yudafoi babaoo kpoo Yesu kɛ etsɔɔmɔi lɛ ejaakɛ amɛkɛ tsuiwalɛ tee nɔ amɛye Mose Mla lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee amɛ fɛɛ amɛfee nakai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni atee Yesu shi sɛɛ lɛ, “osɔfoi lɛ tete ateŋ mɛi pii boɔ hemɔkɛyeli lɛ toi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 6:7) Ni kɛlɛ, beni Paulo wieɔ Yudafoi lɛ babaoo ahe lɛ, eŋma akɛ: “Kɛbashi ŋmɛnɛ gbi nɛɛ nɔ lɛ, be fɛɛ be ni akaneɔ Mose wolo lɛ, hiɛhaanɔ hà amɛtsui nɔ.” (2 Korintobii 3:15) Ekã shi faŋŋ akɛ, Paulo le nɔ ni Yesu tsɔ hiɛ ekɛɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ, Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛtaoɔ ŋmalɛi lɛ amli, ejaakɛ nyɛ diɛŋtsɛ nyɛsusuɔ akɛ nomɛi amli nyɛnaa naanɔ wala yɛ, ni nomɛi nɔŋŋ ji nii ni yeɔ mihe odase lɛ.” (Yohane 5:39) Kulɛ esa akɛ Ŋmalɛi lɛ amli ní amɛkɛɛ amɛtaoɔ jogbaŋŋ lɛ aye abua amɛ ni amɛyɔse akɛ Yesu ji Mesia lɛ. Shi kɛlɛ, Yudafoi lɛ hiɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi, ni naakpɛɛ nii ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ fee lɛ po nyɛɛɛ atsɔ̃ amɛyiŋ.

10 Nakai nɔŋŋ eji yɛ Kristendombii pii agbɛfaŋ ŋmɛnɛ. Taakɛ eba lɛ yɛ Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛ hu “amɛhiɛ dɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he moŋ, shi jeee yɛ nilee naa.” (Romabii 10:2) Eyɛ mli akɛ amɛteŋ mɛi komɛi kaseɔ Biblia lɛ moŋ, shi amɛkpooɔ ákɛ amɛaahe nɔ ni ekɛɔ lɛ amɛye. Amɛkpooɔ ákɛ amɛaakpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa tsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu ni ji Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ nɔ etsɔɔ ewebii anii. (Mateo 24:45) Shi wɔ lɛ, wɔle akɛ Yehowa tsɔɔ ewebii anii, ni ákɛ Nyɔŋmɔ he anɔkwalei lɛ ashishinumɔ ni amɛyɔɔ lɛ yaa hiɛ be fɛɛ be. (Abɛi 4:18) Yehowa ní wɔhaa etsɔɔ wɔ nii lɛ eha wɔbaná esuɔmɔnaa nifeemɔ kɛ eyiŋtoo ahe nilee.

11. Yaka yiŋsusumɔ hàa anɔkwale lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Yaka yiŋsusumɔ hu eha mɛi komɛi eshwila yɛ Nyɔŋmɔ he nilee gbɛfaŋ. Agba akɛ mɛi komɛi baaye Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ shɛɛ sane ni amɛjajeɔ yɛ Yesu he lɛ hu he fɛo. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Kwa amɛkwaa amɛjieɔ amɛhiɛ yɛ enɛ nɔ” ákɛ Nyɔŋmɔ kɛ nu afua kpãta mɛi ni hi shi yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ ahiɛ. (2 Petro 3:3-6) Nakai nɔŋŋ mɛi pii ní kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ Yehowa naa mɔ mɔbɔ, emli hi, ni ekɛ eshai faa hu; shi kɛlɛ amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nɔ loo amɛkpooɔ anɔkwale ni eji ákɛ ehaaa mɔ aye ehe yɛ toigbalamɔ gbɛfaŋ. (2 Mose 34:6, 7) Anɔkwa Kristofoi toɔ amɛtsui shi koni amɛnu nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ shishi.

12. Blema saji eha mɛi eshwila yɛ Nyɔŋmɔ he nilee gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Blema saji eha sɔlemɔyalɔi babaoo eshwila yɛ Nyɔŋmɔ he nilee gbɛfaŋ. Yesu kɛɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ akɛ: “Nyɛblema saji lɛ ahewɔ lɛ nyɛgu Nyɔŋmɔ kitã lɛ.” (Mateo 15:6) Beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon nomŋɔɔ mli lɛ, amɛkɛ ekãa to anɔkwa jamɔ amɛma shi, shi kɛlɛ osɔfoi lɛ tete batsɔmɔ henɔwolɔi, ni amɛbu amɛhe jalɔi hu. Jamɔŋ gbijuji bafee nifeemɔi ni amɛkɛ amɛhe woɔ mli kɛkɛ, ni nifeemɔ ko kwraa bɛ gbijurɔyelii nɛɛ amli ni tsɔɔ woo diɛŋtsɛ ni amɛkɛhaa Nyɔŋmɔ. (Maleaki 1:6-8) Yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ, woloŋmalɔi kɛ Farisifoi lɛ kɛ blema saji babaoo ebafata Mose Mla lɛ he. Yesu kpa osatofoi ní hii nɛɛ ji lɛ he mama ejaakɛ amɛku amɛhiɛ amɛshwie jalɛ shishitoo mlai ni ajɛ mli afee Mla lɛ anɔ. (Mateo 23:23, 24) Esa akɛ anɔkwa Kristofoi akwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ koni amɛkaha adesai ablema saji ni akɛbawo jamɔ nifeemɔi amli lɛ miiha amɛkpalaŋ kɛjɛ anɔkwa jamɔ he.

“Emɔ Mɔ ni Anaaa Lɛ lɛ Mli”

13. Mɛɛ gbɛ̀i srɔtoi enyɔ nɔ Mose tsɔ ejie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ eko kpo?

13 Beni Mose yɔɔ gɔŋ lɛ nɔ lɛ, ebi Nyɔŋmɔ koni eha ena enunyam lɛ, ni ena Yehowa anunyam lɛ sɛɛ kpɛmɔ ko. Kɛ́ eeya kpeebuu lɛ mli lɛ, ehàaa ehiɛ. Mose ji mɔ ko ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa, ní sumɔɔ ákɛ efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii hu. Eyɛ mli akɛ Yehowa tsɔ ninaa nɔ ejie enunyam lɛ fioo ko kpo etsɔɔ lɛ moŋ, shi yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ no mli lɛ ena Nyɔŋmɔ momo ejaakɛ eyɛ emli hemɔkɛyeli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Mose ‘mɔ mɔ ni anaaa lɛ lɛ mli tamɔ nɔ ni eena lɛ.’ (Hebribii 11:27; 2 Mose 34:5-7) Ni ejie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo kɛtsɔ anunyam nɛɛ ni kpɛ́ yɛ ehiɛ kɛ agbɛnɛ hu kɛtsɔ mɔdɛŋ srɔtoi ni ebɔ koni eye ebua Israelbii lɛ ní amɛbale Yehowa ní amɛsɔmɔ lɛ lɛ hu nɔ.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ejie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo, ni mɛni ená he miishɛ ákɛ eeefee?

14 Yesu kɛ ehiŋmɛi na Nyɔŋmɔ anunyam lɛ yɛ ŋwɛi afii akpekpei abɔ ní aleee, dani abɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ po. (Abɛi 8:22, 30) Suɔmɔ ni mli wa kɛ hedɔɔ bakã lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ yɛ nakai afii akpekpei abɔ lɛ amli. Yehowa Nyɔŋmɔ ná bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi nɛɛ he miishɛɛ waa, ni ejie suɔmɔ ni ejieko eko nakai etsɔko mɔ ko pɛŋ kpo etsɔɔ lɛ. Yesu hu fee nakai nɔŋŋ eha Nyɔŋmɔ, Mɔ ni hã lɛ wala lɛ. (Yohane 14:31; 17:24) Tsɛ kɛ Bi suɔmɔ ni nɔ bɛ ji nɔ ni kã amɛteŋ. Taakɛ eba lɛ yɛ Mose gbɛfaŋ lɛ, Yesu hu ná he miishɛɛ ákɛ eeejie Yehowa anunyam lɛ kpo etsɔɔ yɛ enitsɔɔmɔi lɛ amli.

15. Kristofoi jieɔ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Taakɛ Mose kɛ Yesu fee lɛ, Nyɔŋmɔ Odasefoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ hu sumɔɔ koni amɛkpɛ́ Yehowa anunyam lɛ amɛtsɔɔ. Amɛŋmɛko anunyam sanekpakpa lɛ he amɛfɔko shi. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Kɛ́ amɛku amɛsɛɛ kɛba Nuŋtsɔ lɛ ŋɔɔ lɛ, aaajie hiɛhaanɔ lɛ.” (2 Korintobii 3:16) Wɔkaseɔ Ŋmalɛi lɛ ejaakɛ wɔmiisumɔ koni wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Wɔnáa anunyam ni kpɛ́ɔ yɛ Yesu Kristo ni ji Yehowa Bi kɛ Maŋtsɛ ni afɔ lɛ mu lɛ hiɛ lɛ he miishɛɛ, ni wɔkaseɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ. Taakɛ eba lɛ yɛ Mose kɛ Yesu fɛɛ agbɛfaŋ lɛ, wɔ hu aduro wɔ nitsumɔ ákɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi anunyam Nyɔŋmɔ ní wɔjáa lɛ lɛ he nii.

16. Mɛni hewɔ eji jɔɔmɔ kɛha wɔ ákɛ wɔbale anɔkwale lɛ?

16 Yesu sɔle akɛ: “Miijie oyi, Ataa, . . . akɛ oŋɔ nii nɛɛ otee ŋaalɔi kɛ nilelɔi, ni ojie otsɔɔ abifabii.” (Mateo 11:25) Yehowa haa mɛi ni hiɛ tsui krɔŋŋ ní baa amɛhe shi hu lɛ nuɔ eyiŋtoi kɛ sui ni eyɔɔ lɛ ashishi. (1 Korintobii 1:26-28) Lɛ ebuɔ wɔhe, ni ekwɛɔ wɔnɔ, ni etsɔɔ wɔ nii hu koni wɔná he sɛɛ, bɔni afee ni wɔná nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli. Eba akɛ wɔkɛ hegbɛi fɛɛ ni wɔɔná lɛ baatsu nii koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa, ni wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ gbɛjianɔi srɔtoi ni eto bɔni afee ni wɔbale lɛ jogbaŋŋ lɛ he.

17. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle Yehowa sui lɛ jogbaŋŋ lɛ?

17 Paulo ŋma Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “[Wɔ] ni wɔkɛ hiɛ kpetekplee kwɛɔ Nuŋtsɔ [Yehowa, NW] lɛ anunyam lɛ tamɔ akwɛɔ ashwishwɛ mli lɛ, wɔmiitsake wɔmiitsɔmɔ nakai subaŋ lɛ nɔŋŋ kɛmiijɛ anunyam mli kɛmiiya anunyam mli.” (2 Korintobii 3:18) Kɛ́ wɔfata mɛi ni yaa ŋwɛi loo mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe jio, babaoo ni wɔkaseɔ Yehowa he nii—esui kɛ mɔ ni eji taakɛ atsɔɔ mli yɛ Biblia lɛ mli—lɛ, babaoo ni wɔɔfee wɔnii tamɔ lɛ ji no. Kɛ́ wɔjwɛŋ Yesu Kristo shihilɛ, esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ etsɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ, no lɛ wɔbaajie Yehowa sui lɛ akpo jogbaŋŋ. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ wɔɔle akɛ nakai feemɔ kɛ yijiemɔ bahaa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ anunyam ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔjie lɛ kpo lɛ!

Ani Okaiɔ?

• Mɛni hewɔ Israelbii lɛ she gbeyei ákɛ amɛaakwɛ Nyɔŋmɔ he anunyam ní kpɛ́ yɛ Mose hiɛ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ́i anɔ atsɔ “ahà” sanekpakpa lɛ “nɔ” yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ wɔgbii nɛɛ amli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔjieɔ Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Israelbii lɛ nyɛɛɛ amɛkwɛ Mose hiɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Taakɛ eba lɛ yɛ Paulo gbɛfaŋ lɛ, mɛi ni be ko ni eho lɛ amɛte shi amɛwo Nyɔŋmɔ he anɔkwalei lɛ miisɔmɔ Lɛ ŋmɛnɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Yehowa tsuji amii shɛɔ he ákɛ amɛaajie Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kpo