Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ Yɛ Jaramɔ Bei Nɛɛ Amli

Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ Yɛ Jaramɔ Bei Nɛɛ Amli

Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ Yɛ Jaramɔ Bei Nɛɛ Amli

“Henok kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ, ni anaaa lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee.”—1 MOSE 5:24.

1. Mɛni ji nibii komɛi ni haa wɔbei nɛɛ feɔ bei ni amanehului yɔɔ mli?

JARAMƆ bei! Nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ afii abɔ ni adesai kɛhi shi yɛ basabasafeemɔ kɛ awuiyeli shihilɛ mli kɛjɛ beni ato Mesia Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ lɛ mli jogbaŋŋ. Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ fɛɛ lɛ, adesai ebote “naagbee gbii lɛ” amli. Amanehului tamɔ hɔmɔ, helai, shikpɔŋhosomɔi, kɛ tai ehao adesai yɛ gbɛ ni da waa nɔ. (2 Timoteo 3:1; Kpojiemɔ 6:1-8) Mɛi ni jáa Yehowa lɛ hu kɛ osharai nɛɛ kpeɔ. Kɛ hooo kwraa lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai ni nɔ fɛɛ nɔ baanyɛ ajɛ mli kɛba ni yaa nɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ akpe. Shika he naagbai, maŋkwramɔŋ basabasafeemɔ, awuiyeli, kɛ hela fata nibii ni haa shihilɛ bafeɔ nɔ ni wa waa lɛ ahe.

2. Mɛɛ naagbai Yehowa tsuji kɛkpeɔ?

2 Kɛfata he lɛ, akɛni Satan kɛ mɛi “ni yeɔ Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ ni amɛhiɛ Yesu Kristo odase lɛ” miiwu hewɔ lɛ, Yehowa tsuji lɛ ateŋ mɛi babaoo eŋmɛ amɛtsui shi yɛ yiwaa babaoo ni naa wa mli. (Kpojiemɔ 12:17) Ni eyɛ mli akɛ jeee wɔ fɛɛ wɔkɛ yiwaa ekpe diɛŋtsɛ moŋ, shi esa akɛ anɔkwale Kristofoi fɛɛ awu ashi Satan Abonsam kɛ mumɔ ni ewoɔ he hewalɛ yɛ adesai ateŋ lɛ. (Efesobii 2:2; 6:12) Akɛni wɔkɛ nakai mumɔ lɛ kpeɔ yɛ nitsumɔhe, skul, kɛ he fɛɛ he ni wɔkɛ mɛi ni sumɔɔɔ jamɔ krɔŋŋ sharaa yɛ lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ be fɛɛ be koni nakai mumɔ lɛ akaná wɔnɔ hewalɛ.

Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ, Jeee Jeŋmaji Lɛ

3, 4. Esoro Kristofoi yɛ je lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ hu tee nɔ amɛkɛ amɛhewalɛ wu amɛshi je nɛɛ mumɔ lɛ, ni enɛ ha ebasoro amɛ kwraa yɛ mɛi ni bɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ahe. Paulo tsɔɔ nakai srɔtofeemɔ lɛ mli, ni eŋma akɛ: “No hewɔ lɛ miikɛɛ ni miima nɔ mi yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli, akɛ nyɛkanyiɛ tamɔ bɔ ni jeŋmajiaŋbii krokomɛi lɛ hu nyiɛɔ yɛ amɛyaka jwɛŋmɔ lɛ mli lɛ dɔŋŋ, ejaakɛ amɛjwɛŋmɔ mli ewo duŋ, ni mɛikpɔji ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ wala gbɛfaŋ, akɛni nilee ekaaa amɛ ní amɛtsuii hu ekpiliŋ lɛ; nɔ ko nɔ ko efeee amɛ hiɛgbele dɔŋŋ hewɔ lɛ amɛŋɔ amɛhe amɛha nyenyeŋtswibɔɔ, ni amɛkɛ hiɛjoomɔ tsuɔ nyaŋemɔ nii fɛɛ kwa.”—Efesobii 4:17-19.

4 Kwɛ bɔ ni nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ je lɛ mumɔŋ kɛ jeŋbaŋ duŋ kpii ní yɔɔ yɛ Paulo gbii lɛ amli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ mli jogbaŋŋ ha! Taakɛ Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ji lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ‘enyiɛɛɛ tamɔ bɔ ni jeŋmajiaŋbii lɛ nyiɛɔ lɛ.’ Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛnáa hegbɛ kpele akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baabi kɛji akɛ nilee yɛ mli akɛ aaakɛɛ akɛ adesai ni baa shi, ni yeee emuu lɛ kɛ Yehowa anyiɛ. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ lɛ anyiɛ. Kɛfata he lɛ, Yehowa kpaa adesai agbɛ akɛ amɛfee nakai. Gbalɔ Mika ŋma wiemɔi ni jɛ mumɔŋ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ yɛ afi 700 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ akɛ: ‘Nɔ ni Yehowa biɔ yɛ odɛŋ ji akɛ ofee nɔ ni ja gbɛ, ní osumɔ ejurɔfeemɔ, ní okɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ heshibaa mli.’—Mika 6:8.

Mɛɛ Gbɛ Nɔ Obaatsɔ Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ, ni Mɛni Hewɔ?

5. Adesa ko ni yeee emuu baanyɛ ekɛ Nyɔŋmɔ anyiɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ, ní anaaa lɛ lɛ anyiɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ jeee tamɔ bɔ ni wɔkɛ wɔnanemɛi adesai nyiɛɔ lɛ. Wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli akɛ “anyiɛ” lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ, “ni anyiɛ nifeemɔ gbɛ ko sɛɛ.” * Akɛni enɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, wɔnuɔ shishi akɛ mɔ ni kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛɔ lɛ nyiɛɔ shihilɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ etsɔɔ, ní saa E-hiɛ hu lɛ sɛɛ. Gbɛ ni tamɔ nɛkɛ sɛɛnyiɛmɔ haa esoroɔ wɔ yɛ mɛi ni ebɔle wɔhe lɛ ateŋ mɛi babaoo he. Ni kɛlɛ, no pɛ ji nihalamɔ ni ja kɛha Kristofonyo ko. Mɛni hewɔ? Yɛ yiŋtoi babaoo ahewɔ.

6, 7. Mɛni hewɔ nyiɛmɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ lɛ?

6 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa ji wɔ-Bɔlɔ kɛ wɔwala Jɛɛhe, ni ekɛ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa wɔ koni wɔhi wala mli lɛ haa wɔ. (Kpojiemɔ 4:11) Enɛ hewɔ lɛ, lɛ pɛ ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ akɛ etsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔnyiɛ wɔha. Kɛfata he lɛ, nyiɛmɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni yɔɔ. Yehowa eto gbɛjianɔ eha mɛi ni kɛ lɛ nyiɛɔ lɛ koni akɛ amɛhe eshai ake amɛ, ni ekɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ eha amɛ. Wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ babaoo lɛ hu kɛ ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ haa, ni ŋaawoo nɛɛ yeɔ ebuaa mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛɔ lɛ koni amɛye omanye yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ yɛ emuu ni amɛyeee kɛ jeŋ ni yɔɔ Satan hewalɛ mli ni amɛyɔɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ. (Yohane 3:16; 2 Timoteo 3:15, 16; 1 Yohane 1:8; 2:25; 5:19) Yiŋtoo kroko hewɔ ni esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ anyiɛ lɛ ji akɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ akɛ wɔkɛaafee nakai lɛ yeɔ ebuaa ni ehaa toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hiɔ asafo lɛ mli.—Kolosebii 3:15, 16.

7 Naagbee yiŋtoo ni no ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ ji akɛ, kɛji akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ lɛ, wɔtsɔɔ akɛ wɔfiɔ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni eji, ni ji sane titri ni atée lɛ shi yɛ Eden abɔɔ lɛ mli tɔ̃ɔ lɛ sɛɛ. (1 Mose 3:1-6) Wɔkɛ wɔshihilɛ gbɛ tsɔɔ akɛ wɔfiɔ Yehowa sɛɛ kɛmɔɔ shi, ni wɔkɛ ekãa jajeɔ akɛ lɛ pɛ ji Nɔyelɔ ni sa. (Lala 83:19) Wɔfeɔ wɔnii yɛ sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ akɛ, Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he atse ní afee esuɔmɔnaa nii lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. (Mateo 6:9, 10) Kwɛ bɔ ni eji nilee gbɛ kɛha mɛi ni halaa akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ! Akɛni Yehowa ji “nilelɔ kome too” hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛná nɔmimaa akɛ amɛnyiɛ gbɛ ni ja nɔ. Etɔ̃ɔɔ kɔkɔɔkɔ.—Romabii 16:27.

8. Henok gbii lɛ kɛ Noa gbii lɛ tamɔ wɔnɔ̃ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Shi te aaafee tɛŋŋ anyɛ ahi shi akɛ Kristofoi yɛ jaramɔ shihilɛi ni mli wawai amli beni mɛi babaoo bɛ he miishɛɛ akɛ amɛaasɔmɔ Yehowa lɛ? Kɛji akɛ wɔsusu hii anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema ní hiɛ emuuyeli mli yɛ jaramɔ bei ni mli wawai amli lɛ ahe lɛ, wɔbaaná sanebimɔ nɛɛ hetoo. Amɛteŋ mɛi enyɔ ji Henok kɛ Noa. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛhi shi yɛ bei ni tamɔ wɔnɔ̃ lɛ nɔŋŋ mli. Efɔŋfeemɔ egbɛ eshwa he fɛɛ he. Yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ, awuiyeli kɛ jeŋba shara eyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ. Shi kɛlɛ, Henok kɛ Noa kpoo je lɛ mumɔ ni yɔɔ yɛ amɛbei lɛ amli lɛ, ni amɛkɛ Yehowa nyiɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔ amɛfee nakai? Bɔni afee ni wɔha nakai sanebimɔ lɛ hetoo lɛ, wɔbaasusu nɔkwɛmɔnɔ ni Henok fee lɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Wɔbaasusu Noa nɔ̃ lɛ he yɛ nikasemɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Henok Kɛ Nyɔŋmɔ Nyiɛ yɛ Jaramɔ Bei Amli

9. Mɛɛ saji wɔle yɛ Henok he?

9 Henok ji mɔ klɛŋklɛŋ ni awie ehe yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ. Biblia mli sane ni aŋma afɔ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Henok kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ afii ohai etɛ, beni efɔ Metusela sɛɛ lɛ.” (1 Mose 5:22) Beni sane ni aŋma afɔ shi lɛ wie Henok wala sɛɛkɛlɛ—ni sɛɛ kɛɛɛ yɛ no bei amli, shi esɛɛ kɛ fe wɔnɔ̃ lɛ—he sane sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Henok kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ, ni anaaa lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee.” (1 Mose 5:24) Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa kɛ gbele ŋɔ Henok kɛjɛ hiɛkalɔi ateŋ koni shitee-kɛ-wolɔi akaye lɛ awui. (Hebribii 11:5, 13) Yɛ nɛkɛ Ŋmalɛi ni sɛɛ kɛlɛɛɛ nɛɛ asɛɛ lɛ, Biblia lɛ wie Henok he sane fioo ko pɛ. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ saji nɛɛ kɛ ekrokomɛi anɔ wɔwie akɛ Henok hi shi yɛ jaramɔ bei amli.

10, 11. (a) Te fee tɛŋŋ ni efɔŋfeemɔ gbɛ eshwa yɛ Adam kɛ Hawa atuatsemɔ lɛ sɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbalɛ he shɛɛ sane Henok shiɛ, ni te gbɔmɛi lɛ fee amɛnii diɛŋtsɛ yɛ eshɛɛ sane lɛ he amɛha tɛŋŋ?

10 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ bɔ ni efɔŋfeemɔ gbɛ eshwa oyayaayai yɛ adesai ateŋ beni Adam fee esha lɛ sɛɛ lɛ he okwɛ. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Kain ni ji Adam kromɔbi lɛ batsɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔgbelɔ beni egbe enyɛmi nuu Habel lɛ. (1 Mose 4:8-10) Yɛ Habel gbele ni ba yɛ yiwalɛ gbɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, Adam kɛ Hawa fɔ binuu kroko, ni amɛwo lɛ gbɛi akɛ Set. Wɔkaneɔ yɛ ehe akɛ: “Set hu fɔ binuu, ni ewo lɛ gbɛi akɛ Enosh. No be lɛ mli abɔi Yehowa gbɛi tsɛ́mɔ.” (1 Mose 4:25, 26) Dɔlɛ sane ji akɛ, ‘atsɛ́ Yehowa gbɛi lɛ’ yɛ osatofeemɔ gbɛ nɔ. * Enosh fɔmɔ sɛɛ afii babaoo lɛ, Kain seshinyo ko ni atsɛɔ lɛ Lamek lɛ fo lala eha eŋamɛi enyɔ akɛ, egbe oblanyo ko ní pila lɛ lɛ. Ebɔ kɔkɔ hu akɛ: “Kɛ aaatɔ Kain he owele toi kpawo lɛ, asanɔkwa Lamek lɛ, toi nyɔŋmai kpawo kɛ kpawo!”—1 Mose 4:10, 19, 23, 24.

11 Anɔkwa saji kukuji ní etsɔ hiɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ efɔŋ ni Satan kɛba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ ha efɔŋfeemɔ gbɛ eshwa Adam shwiei lɛ ateŋ oyayaayai. Henok ji Yehowa gbalɔ yɛ nakai je lɛ mli, ni ewiemɔi ni yɔɔ hewalɛ ni jɛ mumɔŋ lɛ kɔɔ adesai ahe ŋmɛnɛ po. Taakɛ Yuda tsɔɔ lɛ Henok gba akɛ: “Naa, Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ miiba kɛ ekrɔŋkrɔŋbii akpei-nyɔŋmanyɔŋmai abɔ, ni ebakojo mɛi fɛɛ, ni eeekã nɔshafeelɔi lɛ yɛ amɛnishai anitsumɔi fɛɛ ni amɛtsu lɛ kɛ wiemɔi wawaai fɛɛ ni eshafeelɔi Nyɔŋmɔ kwalɔi ewie yɛ ehe lɛ hewɔ.” (Yuda 14, 15) Nakai wiemɔi lɛ baaba mli yɛ naagbee kwraa yɛ Harmagedon. (Kpojiemɔ 16:14, 16) Kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ yɛ Henok gbii lɛ amli po lɛ, “Nyɔŋmɔ kwalɔi” babaoo yɛ ní Henok gbalɛ lɛ wo amɛmli la. Mɛɛ suɔmɔ kpojiemɔ po eji nɛkɛ akɛ Yehowa ŋɔ gbalɔ lɛ kɛtee bɔni afee ni amɛkaye lɛ awui!

Mɛni Wo Henok Hewalɛ Koni Ekɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ?

12. Mɛni ha esoro Henok yɛ eyinɔbii lɛ ahe lɛ?

12 Adam kɛ Hawa bo Satan toi yɛ Eden abɔɔ lɛ mli, ni Adam tse Yehowa hiɛ atua. (1 Mose 3:1-6) Amɛbinuu ni ji Habel kɔ gbɛ kroko, ni Yehowa kpɛlɛ enɔ. (1 Mose 4:3, 4) Dɔlɛ sane ji akɛ, Adam shwiei lɛ ateŋ mɛi babaoo efeee amɛnii tamɔ Habel. Shi kɛlɛ, Henok ni afɔ lɛ yɛ afii ohai abɔ sɛɛ lɛ fee enii tamɔ Habel. Mɛni ha esoro Henok yɛ Adam seshibii krokomɛi babaoo lɛ ahe lɛ? Bɔfo Paulo ha nakai sanebimɔ lɛ hetoo beni eŋma akɛ: “Hemɔkɛyeli hewɔ aŋɔ Henok kɛtee (ŋwɛi), koni ekana gbele, ni anaaa lɛ dɔŋŋ, akɛni Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ kɛtee lɛ; ejaakɛ dani aaaŋɔ lɛ kɛya lɛ, aye ehe odase akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Hebribii 11:5) Henok fata ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu’ ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ, ní fee hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛfɔ̃ shi lɛ ahe. (Hebribii 12:1) Hemɔkɛyeli ji nɔ ni ye kɛbua Henok ni eŋmɛ etsui shi, ni ehiɛ jeŋba kpakpa mli yɛ eshihilɛ bei fɛɛ ni fa fe afii 300 lɛ mli—ni ji wala shihilɛ be ni fa fe wɔteŋ mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ anɔ̃ lɛ toi etɛ!

13. Mɛɛ hemɔkɛyeli nɛkɛ Henok ná?

13 Paulo tsɔɔ hemɔkɛyeli ní Henok kɛ odasefoi krokomɛi yɔɔ lɛ mli beni eŋma akɛ: “Hemɔkɛyeli ji nii ni mɛi ahiɛ kã nɔ lɛ anɔ hewalɛnamɔ kɛ nii ni anaaa lɛ anɔmimaa.” (Hebribii 11:1) Hɛɛ, hemɔkɛyeli ji hiɛnɔkamɔ ni akɛkpaa nii agbɛ waa, ni damɔ nɔmimaa ni ayɔɔ akɛ nibii ni wɔhiɛ kã nɔ lɛ baaba mli diɛŋtsɛ lɛ nɔ. Ekɔɔ gbɛkpamɔ ni wɔyɔɔ lɛ he aahu akɛ ebafeɔ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli. Hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ ji nɔ ni ye kɛbua Henok ni ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ lɛ, eyɛ mli moŋ akɛ jeŋ ni eyɔɔ mli lɛ efeee nakai.

14. Mɛɛ anɔkwa nilee nɔ ekolɛ Henok damɔ ená hemɔkɛyeli?

14 Anɔkwa nilee nɔ adamɔɔ anáa hemɔkɛyeli diɛŋtsɛ. Mɛɛ nilee Henok yɔɔ? (Romabii 10:14, 17; 1 Timoteo 2:4) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ele saji ni tee nɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ. Kɛfata he lɛ, ekolɛ enu bɔ ni shihilɛ tee nɔ eha yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ he—ní ekolɛ eyɔɔ shihilɛ mli lolo yɛ nakai beaŋ, shi aŋmɛɛɛ adesai agbɛ ni amɛya mli lɛ mli. (1 Mose 3:23, 24) Ni ele Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ Adam shwiei baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ ni amɛha shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ atsɔ tamɔ nakai klɛŋklɛŋ Paradeiso lɛ. (1 Mose 1:28) Kɛfata he lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ Henok ná shi ni Yehowa wo akɛ ebaaha Seshi ko aba ní baatswa Satan yitso nɔ̃ ni esaa nibii gbohii ni ejɛ Satan lakamɔ lɛ mli kɛba lɛ he miishɛɛ. (1 Mose 3:15) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Henok diɛŋtsɛ gbalɛ ni jɛ mumɔŋ ní abaa yi yɛ Yuda wolo lɛ mli lɛ wie Satan seshi lɛ hiɛ ni abaakpata lɛ he. Akɛni Henok ná hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, wɔle akɛ ejá Yehowa akɛ, “eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ.” (Hebribii 11:6) Enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ nilee ni Henok ná lɛ faaa tamɔ wɔnɔ lɛ moŋ, shi nilee ni ená lɛ fa bɔ ni ha ená hemɔkɛyeli ni mli wa. Nakai hemɔkɛyeli lɛ ye kɛbua lɛ ni ehiɛ emuuyeli mli yɛ jaramɔ bei amli.

Kasemɔ Henok Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

15, 16. Wɔbaanyɛ wɔkase Henok nɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Akɛni wɔmiisumɔ ni wɔsa Yehowa hiɛ yɛ jaramɔ bei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ amli tamɔ bɔ ni Henok fee lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkase nɔkwɛmɔnɔ ni Henok fee efɔ shi lɛ. Esa akɛ wɔná Yehowa kɛ eyiŋtoi ahe anɔkwa nilee, ní wɔhiɛ mli. Shi babaoo he miihia wɔ. Esa akɛ wɔha anɔkwa nilee ni tamɔ nakai lɛ atsɔɔ wɔ gbɛ. (Lala 119:101; 2 Petro 1:19) Esa akɛ wɔha bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ nii ahe ehaa lɛ akudɔ wɔ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔha wɔsusumɔi kɛ wɔnifeemɔi fɛɛ asa ehiɛ be fɛɛ be.

16 Wɔleee kɛji akɛ mɔ kroko hi shi yɛ Henok gbii lɛ amli ní lɛ hu esɔmɔ Yehowa, shi ekã shi faŋŋ akɛ Henok kome pɛ sɔmɔ Yehowa loo mɛi fioo komɛi fata ehe. Wɔ hu wɔyi faaa kwraa yɛ je lɛ mli, shi no haaa wɔnijiaŋ aje wui. Yehowa baaye ebua wɔ, ekɔɔɔ he eko mɔ ni baate shi awo wɔ. (Romabii 8:31) Henok kɛ ekãa bɔ kɔkɔ yɛ efɔŋfeelɔi lɛ ahiɛ ni abaakpata lɛ he. Wɔ hu wɔkɛ ekãa shiɛɔ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ,” yɛ hefɛoyeli, shitee-kɛ-woo, kɛ yiwaa ní wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. (Mateo 24:14) Henok wala shihilɛ sɛɛ kɛɛɛ tamɔ eyinɔbii lɛ ateŋ mɛi babaoo. Shi kɛlɛ, ekɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ nakai je lɛ nɔ. Ekɛ ehiɛ fɔ̃ nɔ ko ni da kwraa fe no lɛ nɔ. (Hebribii 11:10, 35) Wɔ hu wɔkɛ wɔhiɛ efɔ̃ Yehowa yiŋtoo ni baaba mli lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔtsuuu je nɛɛ he nii kɛmɔɔɔ shi. (1 Korintobii 7:31) Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔkɛ wɔhewalɛ kɛ nibii ni wɔyɔɔ lɛ tsuɔ nii yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli titri.

17. Mɛɛ nilee wɔyɔɔ ní fe Henok nɔ̃ lɛ, ni mɛni esa akɛ wɔfee?

17 Henok ná hemɔkɛyeli akɛ Seshi ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ baaba yɛ Yehowa be ni eto lɛ mli. Aaafee afii 2,000 nɛ, ní nakai Seshi lɛ—Yesu Kristo—pue, ní ekɛ kpɔmɔnɔ lɛ ha, ní egbele gbɛ kɛha wɔ kɛ blema odasefoi anɔkwafoi krokomɛi hu tamɔ Henok, bɔni afee ni wɔná naanɔ wala. Nakai Seshi lɛ, ní amrɔ nɛɛ awo lɛ ákɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, shɛ́ Satan kɛjɛ ŋwɛi efɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni wɔmiina amanehulu ni ejɛ mli kɛba lɛ yɛ he fɛɛ he. (Kpojiemɔ 12:12) Hɛɛ, wɔle nibii babaoo fe bɔni Henok ná ele lɛ. Eba akɛ wɔbaaná hemɔkɛyeli ni yɔɔ shiŋŋ tamɔ nɔ ni ená lɛ eko. Eba akɛ hekɛnɔfɔɔ ní wɔyɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ baaba mli lɛ baaná nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ nɔ hewalɛ. Eyɛ mli akɛ wɔyɛ jaramɔ bei amli moŋ, shi eba akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ baanyiɛ tamɔ bɔ ni Henok fee lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Kwɛmɔ Insight on the Scriptures Kpo 1 ni Yehowa Odasefoi fee lɛ, baafa 220 kuku 6 lɛ mli.

^ kk. 10 Yehowa kɛ Adam wie dani afɔ Enosh. Habel shã afɔle ní akpɛlɛɔ nɔ eha Yehowa. Dani Kain awuŋayeli lɛ aaaha emli afũ ni no aaaha egbe gbɔmɔ po lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ lɛ wie. Enɛ hewɔ lɛ, aje ‘Yehowa gbɛi lɛ tsɛ́mɔ’ nɛɛ shishi yɛ gbɛ kroko nɔ, jeee yɛ jamɔ krɔŋŋ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Ákɛ akɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ tsɔɔ mɛni?

• Mɛni hewɔ nyiɛmɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ lɛ?

• Mɛni ye ebua Henok ni ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ yɛ jaramɔ bei ni ba lɛ fɛɛ sɛɛ?

• Wɔbaanyɛ wɔkase Henok yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

“Henok kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ” yɛ hemɔkɛyeli mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Wɔheɔ wɔyeɔ diɛŋtsɛ akɛ Yehowa shiwoi lɛ baaba mli anɔkwale

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 13 lɛ Jɛ]

Yoo ni yɔɔ ninejurɔgbɛ kwraa: FAO photo/B. Imevbore; tsu ní miikũmɔ: San Hong R-C Picture Company