Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yaa Nɔ Ofee Onii Tamɔ Yesu Kristo

Yaa Nɔ Ofee Onii Tamɔ Yesu Kristo

Yaa Nɔ Ofee Onii Tamɔ Yesu Kristo

“Mɔ ni kɛɔ akɛ ehiɔ [Nyɔŋmɔ] mli lɛ, bɔ ni [Yesu] efee enii eha lɛ, ja lɛ hu efee nakai nɔŋŋ.”—1 YOHANE 2:6, NW.

1, 2. Mɛni Yesu ní wɔɔtɛ̃je wɔhe wɔkwɛ lɛ loo wɔkase lɛ lɛ biɔ?

BƆFO Paulo ŋma akɛ: “Nyɛhaa wɔkɛ tsuishitoo adaa foi ni kã wɔhiɛ lɛ, ni wɔtɛ̃je wɔhe wɔkwɛ hemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ.” (Hebribii 12:1, 2, NW) Ní wɔɔhi shi ákɛ anɔkwafoi lɛ biɔ ni wɔkwɛ Yesu Kristo loo ni wɔkase lɛ.

2 Wiemɔ diɛŋtsɛ ni atsɔɔ shishi akɛ “wɔtɛ̃je wɔhe wɔkwɛ” taakɛ akɛtsu nii yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ shishi ji “ní mɔ kɛ ejwɛŋmɔ aaama nɔ ko nɔ, ní ehaaa nɔ kroko agbala ejwɛŋmɔ kɛje nɔ,” “ní abaatsɔ hiɛ kwraa kɛjɛ nɔ ko kwɛmɔ he kɛyakwɛ nɔ kroko,” loo “ní aaatɛ̃je hiɛ akwɛ nii jogbaŋŋ.” Wolo ko ni akɛpɛiɔ saji amli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Kɛji akɛ Hela foidalɔ ni yɔɔ shwɛmɔhe lɛ jie ejwɛŋmɔ kɛjɛ foidamɔ kɛ oti hewɔ ni edaa foi lɛ nɔ kɛba mɛi ni eba nikwɛmɔ lɛ anɔ lɛ, nakai hiŋmɛitswaa lɛ nɔŋŋ lɛ, efoijee lɛ naa baa shi. Nakai pɛ ebaa lɛ yɛ Kristofonyo hu gbɛfaŋ.” Nibii ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ baanyɛ atsĩ wɔmumɔŋ hiɛyaa naa. Esa akɛ wɔtɛ̃je wɔhe wɔkwɛ Yesu Kristo loo wɔkase lɛ. Ni mɛni wɔkwɛɔ Hemɔkɛyeli Shishijelɔ lɛ ní wɔkase kɛjɛ edɛŋ? Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “hemɔkɛyeli shishijelɔ” lɛ tsɔɔ “hiɛnyiɛlɔ nukpa ni ji mɔ ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ mli ní feɔ nɔkwɛmɔnɔ kɛhaa mɛi krokomɛi.” Wɔhe ní wɔɔtɛ̃je wɔkwɛ Yesu loo wɔkase lɛ lɛ biɔ ni wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

3, 4. (a) Mɛni ebiɔ ni wɔfee bɔni afee ni wɔfee wɔnii tamɔ Yesu Kristo? (b) Mɛɛ sanebimɔi esa akɛ wɔsusu he?

3 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni kɛɔ akɛ ehiɔ [Nyɔŋmɔ] emli lɛ, bɔ ni [Yesu] efee enii eha lɛ, ja lɛ hu efee nakai nɔŋŋ.” (1 Yohane 2:6, NW) Esa akɛ wɔhi Nyɔŋmɔ mli kɛtsɔ Yesu kitãi lɛ anɔ ní wɔɔye taakɛ lɛ hu eye e-Tsɛ kitãi lɛ anɔ lɛ.—Yohane 15:10.

4 No hewɔ lɛ, ní wɔɔfee wɔnii taakɛ Yesu fee lɛ biɔ ni wɔkase lɛ jogbaŋŋ ákɛ Hemɔkɛyeli Shishijelɔ, ni wɔnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, sanebimɔi ni he hiaa ni esa akɛ wɔsusu he ji akɛ: Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo tsɔɔ enyiɛɔ wɔhiɛ ŋmɛnɛ? Ni te esa akɛ bɔ ni efeɔ enii ehaa lɛ ní wɔkaseɔ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ aha tɛŋŋ? Mɛɛ sɛɛnamɔi jɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu Kristo fee lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli kɛbaa?

Gbɛ ni Kristo Tsɔɔ Nɔ Enyiɛɔ Esɛɛnyiɛlɔi lɛ Ahiɛ

5. Mɛɛ shiwoo Yesu kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ dani ekwɔ kɛtee ŋwɛi?

5 Dani Yesu Kristo ni atée lɛ shi lɛ baakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ ni ekɛ nitsumɔ ko ni he hiaa wo amɛdɛŋ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi.” Beni Hemɔkɛyeli Shishijelɔ lɛ kɛ nitsumɔ woɔ amɛdɛŋ lɛ, ewo amɛ shi hu ákɛ ekɛ amɛ baahi shi beni amɛtsuɔ nitsumɔ nɛɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mateo 28:19, 20) Yesu Kristo kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli lɛ yɛ, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6, 7. Yesu tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ enyiɛɔ wɔhiɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yesu kɛɛ akɛ: “Hefatalɔ lɛ, ni ji Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, mɔ ni tsɛ lɛ baatsu yɛ migbɛi anɔ lɛ, lɛ eeetsɔɔ nyɛ nii fɛɛ, ni eeekai nyɛ nii fɛɛ ni mikɛɛ nyɛ lɛ.” (Yohane 14:26) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni atsu yɛ Yesu gbɛi amli lɛ kudɔɔ wɔ ŋmɛnɛ, ni ewoɔ wɔ hewalɛ hu. Ehaa mumɔŋ nibii ashishinumɔ ni wɔyɔɔ lɛ yaa hiɛ, ni eyeɔ ebuaa wɔ hu ni wɔnuɔ “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ tete” lɛ ashishi. (1 Korintobii 2:10) Kɛfata he lɛ, sui kpakpai tamɔ ‘suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, kɛ henɔyeli’ lɛ ji “mumɔ lɛ yibii.” (Galatabii 5:22, 23) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná sui nɛɛ eko.

7 Beni wɔkaseɔ Ŋmalɛi lɛ ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ atsu nii lɛ, Yehowa mumɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni ŋaalee ni wɔyɔɔ lɛ yaa hiɛ, ni wɔkɔɔ sane sɛɛ jogbaŋŋ, ni wɔsane shishinumɔ kɛ wɔnilee yaa hiɛ, ni wɔkojoɔ saji jogbaŋŋ, ni wɔjwɛŋmɔ hu mli kwɔɔ. (Abɛi 2:1-11) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ ebuaa wɔ hu ni wɔŋmɛɔ wɔtsui shi yɛ kaai amli. (1 Korintobii 10:13; 2 Korintobii 4:7; Filipibii 4:13) Awoɔ Kristofoi fɛɛ ŋaa koni ‘amɛtsuu amɛhe kɛjɛ heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli, ni amɛkɛgbe hetsemɔ naa.’ (2 Korintobii 7:1) Ani wɔbaanyɛ wɔshɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii ni kɔɔ krɔŋŋfeemɔ loo hetsemɔ he lɛ he ní mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ bɛ mli? Yesu tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni Yehowa Nyɔŋmɔ efã lɛ ni ji e-Bi lɛ akɛ ekɛtsu nii lɛ nɔ enyiɛɔ wɔhiɛ, ni enɛ ji gbɛ̀i ni etsɔɔ nɔ enyiɛɔ wɔhiɛ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ ekome.—Mateo 28:18.

8, 9. Kristo tsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ enyiɛɔ asafo lɛ hiɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Susumɔ gbɛ kroko ni Kristo tsɔɔ nɔ enyiɛɔ asafo lɛ hiɛ ŋmɛnɛ lɛ hu he okwɛ. Beni Yesu wieɔ ba ni eba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Belɛ namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ mɔ ni enuŋtsɔ ŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ, koni eha amɛ amɛŋmaa yɛ be ni sa nɔ lɛ? Ajɔɔ nakai tsulɔ lɛ, mɔ ni beni enuŋtsɔ baa lɛ, ni eeebanina lɛ akɛ eefee nakai lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, eeeŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.”—Mateo 24:3, 45-47.

9 “Nuŋtsɔ” lɛ ji Yesu Kristo. “Tsulɔ” lɛ ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ akuu. Akɛ Yesu nibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔkwɛmɔ ewo tsulɔ kuu nɛɛ dɛŋ, ni akɛ nitsumɔ hu ewo edɛŋ koni ekɛ mumɔŋ niyenii aha yɛ be ni sa mli. “Tsulɔ anɔkwafoi kɛ nilelɔ” kuu lɛ amli bii fioo ni ji nɔkwɛlɔi ni he esa feɔ Nɔyeli Kuu lɛ, ni amɛsɔmɔɔ akɛ tsulɔ kuu lɛ najiaŋdamɔlɔi. Amɛji mɛi ni kɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ he gbɛtsɔɔmɔi haa, ni amɛkɛ mumɔŋ niyenii hu haa yɛ be ni sa mli. No hewɔ lɛ, Kristo tsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ni akɛ mumɔ efɔ lɛ mu lɛ kɛ tsulɔ lɛ Nɔyeli Kuu lɛ nɔ enyiɛɔ asafo lɛ hiɛ.

10. Mɛni esa akɛ efee wɔsu yɛ asafoŋ onukpai lɛ ahe, ni mɛni hewɔ?

10 Agbɛnɛ hu ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ ni ji Kristofoi asafoŋ onukpai loo nɔkwɛlɔi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ hu haa anaa akɛ Kristo nyiɛ asafo lɛ hiɛ. Akɛ onukpai nɛɛ ha “koni aŋɔsaa hetselɔi lɛ aha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ Kristo gbɔmɔtso lɛ tswaa.” (Efesobii 4:8, 11, 12) Beni Hebribii 13:7 lɛ wieɔ amɛhe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛkaia nyɛtsɔɔlɔi, mɛi ni wie Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ nyɛ lɛ; nyɛkwɛa amɛjeŋba lɛ naagbee, ni nyɛkasea amɛhemɔkɛyeli lɛ.” Onukpai lɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli. Amɛhemɔkɛyeli lɛ sa kasemɔ, ejaakɛ amɛkaseɔ Kristo Yesu. (1 Korintobii 11:1) Wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ gbɛjianɔ ni ato ni akɛhalaa onukpai yɛ asafo lɛ mli lɛ kɛtsɔ toiboo ni wɔɔfee kɛ wɔhe shi ní wɔɔba wɔha ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ nɛɛ nɔ.—Hebribii 13:17.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ enyiɛɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ ŋmɛnɛ, ni ákɛ mɔ aaafee enii tamɔ lɛ lɛ biɔ mɛni?

11 Hɛɛ, Yesu Kristo tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ agbɛnɛ asafoŋ onukpai lɛ anɔ enyiɛɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ ŋmɛnɛ. Ní wɔɔfee wɔnii tamɔ Yesu lɛ biɔ ni wɔnu gbɛ ni etsɔɔ nɔ enyiɛɔ hiɛ lɛ shishi, ni wɔkpɛlɛ ehiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, ebiɔ ni wɔkase bɔ ni efee enii eha lɛ hu. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ́ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ.” (1 Petro 2:21) Te esa akɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Yesu fee lɛ ní wɔkaseɔ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?

Ŋmɛɛ Pɛpɛɛpɛ yɛ Hegbɛ ni Oyɔɔ lɛ Kɛ Nitsumɔ Mli

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ní Kristo fee ehe hiaa waa ákɛ onukpai ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ akase?

12 Eyɛ mli akɛ Yesu Tsɛ duro lɛ hegbɛ ko ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ moŋ, shi eŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ ekɛ nitsumɔ mli. Esa akɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli, titri lɛ nɔkwɛlɔi lɛ aha ‘gbɔmɛi fɛɛ ana akɛ amɛŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ.’ (Filipibii 4:5; 1 Timoteo 3:2, 3) Akɛni akɛ hegbɛ ko eha onukpai lɛ yɛ asafo lɛ mli hewɔ lɛ, ehe miihia ni amɛnyiɛ Kristo nanemaahei lɛ asɛɛ koni amɛŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ hegbɛ nɛɛ kɛ nitsumɔ mli.

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai aaatsɔ amɛkase Kristo beni amɛwoɔ mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

13 Yesu susu ekaselɔi lɛ afãtɔɔi ahe. Ekpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ amɛdɛŋ fe bɔ ni amɛaanyɛ amɛha. (Yohane 16:12) Yesu enyɛɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ, shi moŋ ewo amɛ hewalɛ koni ‘amɛmia amɛhiɛ waa’ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli. (Luka 13:24) Efee enɛ kɛtsɔ lɛ tsutsu ní etsɔ hiɛ efee nakai kɛ amɛtsui hu ní ekanya lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ Kristofoi asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu kɛ wiemɔi komɛi wooo mɛi ahe gbeyei koni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, onukpai lɛ woɔ amɛ hewalɛ koni amɛjɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa, Yesu, kɛ agbɛnɛ hu amɛnaanyo gbɔmɔ lɛ mli amɛsɔmɔ Lɛ.—Mateo 22:37-39.

14 Yesu kɛ hegbɛ ni akɛha lɛ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ kɛkudɔɔɔ mɛi ashihilɛ. Nakai nɔŋŋ efolɔɔɔ tɛi ni nɔ yeli wa eshwieee shi, ni ewooo mlai babaoo hu. Gbɛ ni etsɔ nɔ etsu hegbɛ ni aha lɛ lɛ he nii ji akɛ, ewo mɛi hewalɛ kɛtsɔ shishitoo mlai ni ajɛ mli afee mlai ni atsɔ Mose nɔ akɛha lɛ ní eha amɛnu shishi jogbaŋŋ lɛ nɔ. (Mateo 5:27, 27) Onukpai lɛ kaseɔ Yesu kɛtsɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛmlai ní amɛwooo loo ni amɛaanyɛ mɛi anɔ ni amɛkpɛlɛ amɛsusumɔi anɔ lɛ nɔ. Onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni yɛ saji ni kɔɔ atadewoo kɛ hesaamɔ loo nɔ ni kɔɔ hiɛtserɛjiemɔ kɛ shwɛmɔi ahe lɛ he lɛ, amɛkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli tamɔ nɔ ni jieɔ kpo yɛ Mika 6:8; 1 Korintobii 10:31-33; kɛ 1 Timoteo 2:9, 10 lɛ atsu nii ni amɛkɛ mɛi asusu saji ahe.

Naa Mɔbɔ ní Okɛ Sane Ake

15. Te Yesu fee enii yɛ ekaselɔi lɛ agbɔjɔmɔi ahe eha tɛŋŋ?

15 Kristo tsɔ bɔ ni etsu ekaselɔi lɛ agbɔjɔmɔi kɛ tɔmɔi ahe nii eha lɛ nɔ efee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi eha wɔ koni wɔkase. Susumɔ nifeemɔi enyɔ ni tee nɔ yɛ naagbee gbɛkɛ ni eye yɛ shikpɔŋ nɔ akɛ adesa lɛ he okwɛ. Beni Yesu bashɛ Getsemane lɛ, “eŋɔ Petro kɛ Yakobo kɛ Yohane efata ehe,” ni ekɛɛ amɛ ni ‘amɛshi kpe.’ Kɛkɛ ni “etee hiɛ fioo, ni eho ebu shi, ni esɔle.” Beni eku esɛɛ eba lɛ “ebana amɛ akɛ amɛmiiwɔ.” Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: “Mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ; shi heloo lɛ he waaa.” (Marko 14:32-38) Yɛ nɔ najiaŋ ni ekɛ wiemɔi ni mli wa baakã Petro, Yakobo, kɛ Yohane hiɛ lɛ, ejie mɔbɔnalɛ kpo! Nakai gbi gbɛkɛ lɛ mli nɔŋŋ lɛ, Petro kwa Yesu shii etɛ. (Marko 14:66-72) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ Petro ye eha yɛ sɛɛ mli? “Atée Nuŋtsɔ lɛ shi, ni ejie ehe kpo etsɔɔ Simon [Petro].” (Luka 24:34, NW) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ejie ehe kpo etsɔɔ Kefa, no sɛɛ lɛ mɛi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.” (1 Korintobii 15:5) Yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu mli baafu lɛ, ekɛ bɔfo ni eshwa ehe lɛ he ke lɛ, ni ewo lɛ hewalɛ hu. Sɛɛ mli lɛ, Yesu kɛ gbɛnaa nii ko ni tsii wo Petro dɛŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:14; 8:14-17; 10:44, 45.

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee wɔnii tamɔ Yesu kɛ́ wɔnanemɛi heyelilɔi ha wɔnijiaŋ je wui loo amɛkɛ wɔ ye yɛ gbɛ ko ni ejaaa nɔ?

16 Kɛji akɛ wɔnanemɛi heyelilɔi ha wɔnijiaŋ je wui loo amɛkɛ wɔ ye yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ yɛ emuu ni adesa yeee lɛ hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔ hu wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kpo ni wɔkɛ sane keɔ taakɛ Yesu fee lɛ? Petro wo enanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛ fɛɛ nyɛhiɛa jwɛŋmɔ kome, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe, nyɛdɔa nyɛhe akɛ nyɛmimɛi, nyɛmli ajɔa ahaa nyɛhe, nyɛjwɛŋa heshibaa jwɛŋmɔ, nyɛkɛ efɔŋ akatoa efɔŋ najiaŋ aloo jɛmɔ yɛ jɛmɔ najiaŋ, shi moŋ nyɛjɔɔa, ejaakɛ nyɛle akɛ enɛ hewɔ atsɛ nyɛ, koni nyɛnine ashɛ jɔɔmɔ lɛ nɔ.” (1 Petro 3:8, 9) Ni kɛ́ mɔ ko kɛ wɔ yeee taakɛ kulɛ Yesu kɛwɔ baaye aha, ni enaaa wɔ mɔbɔ ní ekɛ wɔhe aaake wɔ hu? Kɛ́ eba lɛ nakai po lɛ, gbɛnaa nii kã wɔnɔ akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaakase Yesu, ni wɔfee wɔnii tamɔ bɔ ni kɛ́ lɛ ni lɛ ebaafee lɛ pɛpɛɛpɛ.—1 Yohane 3:16.

Okɛ Maŋtsɛyeli lɛ He Nibii Aye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe

17. Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli?

17 Nɔ kroko hu yɛ ní esa akɛ wɔtsu he nii tamɔ Yesu Kristo. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ ji nɔ ni he hiaa Yesu fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ eshihilɛ mli. Beni Yesu eshiɛ eha Samariayoo lɛ yɛ Sikar maŋ lɛ masɛi yɛ Samaria lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Miŋmaa ji akɛ mafee mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii, ni magbe enitsumɔ lɛ naa.” (Yohane 4:34) Yesu Tsɛ suɔmɔnaa nii ni efeɔ lɛ yeɔ buaa lɛ; etamɔ niyenii ni hewalɛ yɔɔ mli ní haa mɔ gbɔmɔtso náa hewalɛ kɛha lɛ, ní asaŋ ehaa etsui nyɔɔ emli hu. Ani Yesu ni wɔɔkase lɛ kɛtsɔ wɔjwɛŋmɔ ni wɔɔha ehi Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ lɛ haŋ wɔná shihilɛ ni shishinumɔ yɔɔ mli, ni wɔtsui hu anyɔ wɔmli diɛŋtsɛ?

18. Mɛɛ jɔɔmɔi jɛɔ bii ni awoɔ amɛ hewalɛ koni amɛkɛ amɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mli kɛbaa?

18 Kɛji fɔlɔi wo amɛbii hewalɛ ni amɛkɛ amɛhe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, no kɛ jɔɔmɔ babaoo bahaa amɛ kɛ amɛbii lɛ fɛɛ. Tsɛ ko ni yɔɔ bihii haaji lɛ wo amɛ hewalɛ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ koni amɛkɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ afee oti ni ma amɛhiɛ. Beni gbekɛbii lɛ gbe skul naa lɛ, amɛbatsɔmɔ gbɛgbalɔi. Beni tsɛ lɛ wieɔ miishɛɛ ní ená yɛ gbɛ ni ebii lɛ ekɔ lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Wɔbihii lɛ hako wɔnine anyɛ shi. ‘Yehowa gboshinii ni ehaa ji bii,’ ni wɔdaa lɛ shi yɛ enɛ he.” (Lala 127:3) Ni mɛɛ gbɛ nɔ bii náa be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli ni amɛkɛ amɛhe woɔ lɛ he sɛɛ? Nyɛ ko ni yɔɔ bii enumɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ eye ebua mibii lɛ fɛɛ ni amɛná amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii, eha amɛ diɛŋtsɛ amɛnikasemɔ ni amɛfeɔ lɛ etee hiɛ, eye ebua amɛ ni amɛkɛ amɛbe tsuɔ nii yɛ nilee mli, ni eyeɔ ebuaa amɛ hu ni amɛkɛ mumɔŋ nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. Eyɛ mli akɛ ehe bahia koni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ afee tsakemɔi babaoo moŋ, shi amɛteŋ mɔ ko mɔ ko shwako ehe yɛ gbɛ ni ekɔ lɛ he.”

19. Mɛɛ gbɛjianɔ ni abaanyɛ ato aha wɔsɛɛ esa akɛ oblahii kɛ oblayei kɛ nilee asusu he?

19 Oblahii kɛ oblayei, mɛɛ gbɛjianɔ nyɛto kɛha wɔsɛɛ? Ani nyɛmiibɔ mɔdɛŋ koni nyɛhe asa yɛ heloonaa nitsumɔ ko tsumɔ mli? Aloo nyɛmiito gbɛjianɔ koni nyɛkɛ nyɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko mli? Paulo wo ŋaa akɛ: “Nyɛkwɛa bɔ ni nyɛaafee ní nyɛkɛ hiɛtɛjemɔ anyiɛ, jeee tamɔ mɛi ni leee nii, shi moŋ tamɔ nilelɔi, mɛi ni tsuɔ amɛdekã he nii, ejaakɛ gbii nɛɛ gbii fɔji ni.” Ekɛfata he akɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛkafea nyɛhe mɛi ni bɛ yitseiaŋ, shi moŋ nyɛyoa nii ni ji Nuŋtsɔ lɛ suɔmɔnaa nii lɛ.”—Efesobii 5:15-17.

Ye Anɔkwa

20, 21. Yesu ye anɔkwa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase gbɛ ni etsɔ nɔ eye anɔkwa lɛ?

20 Ní wɔɔfee wɔnii tamɔ Yesu lɛ biɔ ni wɔkase bɔ ni eye anɔkwa eha lɛ. Beni Biblia lɛ wieɔ anɔkwa ni Yesu ye lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ní ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaa nii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ̃ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ; eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” Yesu kɛ anɔkwayeli fĩ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ sɛɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa niifeemɔ ní ekpɛlɛ nɔ lɛ nɔ. Efee toiboo kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete. Esa akɛ ‘wɔfee wɔnii yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ,’ ni wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔkpɛlɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ.—Filipibii 2:5-8.

21 Yesu ye ebɔfoi anɔkwafoi lɛ hu anɔkwa. Yɛ amɛgbɔjɔmɔi kɛ emuu ni amɛyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu sumɔ amɛ “kɛwula shi.” (Yohane 13:1) Nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔ hu wɔhaa emuu ni wɔnyɛmimɛi yeee lɛ haa wɔwieɔ nyanyaanya kɛshiɔ amɛ.

Nyiɛmɔ Nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu Fee Efɔ̃ Shi lɛ Sɛɛ

22, 23. Mɛɛ sɛɛnamɔi jɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee efɔ̃ shi lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli kɛbaa?

22 Yɛ anɔkwale mli lɛ, ákɛ adesai ni yeee emuu lɛ, wɔnyɛŋ wɔfee wɔnii pɛpɛɛpɛ tamɔ wɔ-Nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ̃ bɛ lɛ. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa. Enɛ feemɔ biɔ ni wɔnu gbɛ ni Kristo tsɔɔ nɔ enyiɛɔ wɔhiɛ lɛ shishi, ni wɔkpɛlɛ nɔ hu, ni asaŋ wɔnyiɛ nɔkwɛmɔnɔ ni efee efɔ̃ shi lɛ sɛɛ.

23 Kristo ní wɔkaseɔ lɛ lɛ haa wɔnáa jɔɔmɔi babaoo. Kɛ́ wɔfeee wɔ diɛŋtsɛ wɔsuɔmɔnaa nii, shi moŋ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ lɛ, no haa wɔyaa hiɛ, ni wɔtsui hu nyɔɔ wɔmli yɛ shihilɛ mli. (Yohane 5:30; 6:38) Wɔnáa henilee kpakpa. Wɔnifeemɔ bafeɔ nɔkwɛmɔnɔ kɛha mɛi krokomɛi. Yesu fɔ̃ mɛi fɛɛ ni etɔ amɛ ni amɛjatsui fe amɛ lɛ nine koni amɛba eŋɔɔ ni amɛbajɔɔ amɛsusumai ahe. (Mateo 11:28-30) Kɛ́ wɔnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔha mɛi krokomɛi ahe ajɔ amɛ kɛtsɔ wɔkɛ amɛ bɔɔ nɔ. Belɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔfea wɔnii tamɔ Yesu.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Kristo tsɔɔ enyiɛɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ ŋmɛnɛ?

• Asafoŋ onukpai baanyɛ akase nɔkwɛmɔnɔ ni Kristo fee lɛ yɛ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ kɛ nitsumɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛ́ mɛi krokomɛi tɔ̃ wɔnɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ oblahii kɛ oblayei aaatsɔ amɛkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kristofoi asafoŋ onukpai yeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔkpɛlɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Oblahii kɛ oblayei, mɛɛ gbɛjianɔ nyɛtoɔ bɔni afee ni nyɛtsui anyɔ nyɛmli yɛ shihilɛ mli ákɛ Kristofoi?