Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Yehowa Gbeyeishemɔ Lɛ No Ji Nilee”

“Yehowa Gbeyeishemɔ Lɛ No Ji Nilee”

“Yehowa Gbeyeishemɔ Lɛ No Ji Nilee”

“NYƐHAA wɔboa saji lɛ fɛɛ naagbee toi: She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitãi lɛ anɔ! shi enɛ ji gbɔmɛi fɛɛ agbɛnaa.” (Jajelɔ 12:13) Kwɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ ní emu sane naa yɛ nilee mli eha! Blematsɛ Hiob hu yɔse akɛ sɛɛnamɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Naa, Yehowa gbeyeishemɔ lɛ, no ji nilee, ni efɔŋ he jee ji jwɛŋmɔ!”—Hiob 28:28, NW.

Biblia lɛ gbalaa jwɛŋmɔ babaoo kɛyaa Yehowa gbeyeishemɔ nɔ. Mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔná gbeyeishemɔ kɛ woo wɔha Yehowa? Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ aŋkroaŋkro kɛ agbɛnɛ hu ákɛ anɔkwa jálɔi ni efee ekome yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Abɛi 14:26-35 lɛ haa sanebimɔi nɛɛ ahetoo. *

“Hiɛnɔkamɔ ni Mli Wa” Jɛɛhe

Salomo kɛɛ akɛ: “Hiɛnɔkamɔ ni mli wa yɛ Yehowa gbeyeishemɔ mli, ni mɔ ni yɔɔ no lɛ, ebii aaaná abobaa he.” (Abɛi 14:26) Gbɔmɔ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ mɔ ko mɔ ko nɔ fe Yehowa ni ji Nyɔŋmɔ ofe kɛ anɔkwafo lɛ nɔ. Ebɛ naakpɛɛ akɛ gbɔmɔ ni tamɔ nakai lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ ni mli wa kwɛɔ wɔsɛɛ be gbɛ! Eyɛ afii babaoo ni yɔɔ miishɛɛ yɛ ehiɛ.

Shi mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ jeŋbii ayiŋkpɛi, amɛ gbɛjianɔtoi, amɛsusumɔi, kɛ je lɛŋ nibii anɔ lɛ ahe? Ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni amɛhiɛ kã nɔ akɛ amɛbaaná wɔsɛɛ lɛ, afii ni kã amɛhiɛ lɛ faaa, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ; shi mɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.” (1 Yohane 2:17) Belɛ, ani nilee yɛ mli akɛ ‘wɔsumɔ je lɛ aloo nibii ni yɔɔ mli’ lɛ?—1 Yohane 2:15.

Mɛni fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ baanyɛ afee koni amɛbii ‘aná abobaahe’? Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Mibii, nyɛbaa nyɛboa mi toi; mibatsɔɔ nyɛ Yehowa gbeyeishemɔ!” (Lala 34:12) Kɛ́ fɔlɔi tsɔɔ amɛbii koni amɛshe Nyɔŋmɔ gbeyei, ni amɛtsɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛnifeemɔi hu anɔ amɛma enɛ nɔ mi amɛha amɛ lɛ, no lɛ ewaaa akɛ gbekɛbii lɛ aaadara akɛ hii kɛ yei onukpai ni yɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni mli wa yɛ Yehowa mli.—Abɛi 22:6.

Salomo tsa nɔ akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ lɛ, wala nubu ni akɛjeɔ gbele tsɔnei amli ni.” (Abɛi 14:27) Yehowa gbeyeishemɔ ji “wala nubu” ejaakɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ ‘wala jɛ.’ (Yeremia 2:13) Yehowa kɛ Yesu Kristo he nilee ní wɔɔná lɛ baanyɛ aha wɔná naanɔ wala. (Yohane 17:3) Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ hu yeɔ ebuaa wɔ ní wɔjeɔ gbele tsɔnei amli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Abɛi 13:14 kɛɔ akɛ: “Nilelɔi anitsɔɔmɔ lɛ, wala nubu ni akɛjeɔ gbele tsɔnei amli ni.” Ani Yehowa gbeyei ni wɔsheɔ, emlai lɛ atoi ní wɔboɔ, kɛ e-Wiemɔ lɛ ní wɔhaa ekudɔɔ wɔnifeemɔi lɛ ebuuu wɔhe kɛjɛɛɛ awuiyeli nifeemɔi kɛ henumɔi ni baanyɛ aha wɔgbo kpatu lɛ ahe?

Eji “Maŋtsɛ Anunyam”

Salomo kɛ afii ní ekɛye nɔ lɛ amli kpotoo hi shi ákɛ maŋtsɛ ni sheɔ Yehowa Nyɔŋmɔ gbeyei, ní boɔ lɛ toi hu. Enɛ ha eye omanye ákɛ maŋtsɛ. Mɛni nɔ adamɔɔ akɛɔ akɛ maŋtsɛ ko eye omanye? Abɛi 14:28 haa hetoo akɛ: “Maŋ yifalɛ ji maŋtsɛ anunyam, shi maŋ yitãlɛ lɛ, lumɔ hiɛkpatamɔ ni.” Nɔyaa ni maŋbii náa ji nɔ ni haa anaa akɛ maŋtsɛ ko eye omanye. Kɛ́ maŋbii babaoo yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaahi enɔyeli shishi lɛ, no tsɔɔ akɛ eji nɔyelɔ kpakpa. Salomo ‘ye nɔ kɛjɛ ŋshɔ [Tsuru lɛ] nɔ kɛtee [Mediteranea] ŋshɔ lɛ nɔ, kɛtsɔ [Eufrate] faa lɛ naa kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.’ (Lala 72:6-8) Toiŋjɔlɛ kɛ shweremɔ ní anako ehenɔ dã hi enɔyeli lɛ mli. (1 Maŋtsɛmɛi 5:4, 5) Salomo ye omanye ákɛ maŋtsɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ maŋbii náaa lumɔ ko he miishɛɛ lɛ, no woɔ lɛ hiɛgbele.

Yɛ sane nɛɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ Salomo Kpeteŋkpele ni ji Mesia Maŋtsɛ Yesu Kristo anunyam lɛ he? Susumɔ nɔyeli shishibii ni eyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ po ahe okwɛ. Hii kɛ yei ní sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni fa fe akpekpei ekpaa ní jɛ jeŋ fɛɛ ekpɛlɛ Kristo nɔyeli lɛ nɔ momo. Amɛheɔ Kristo nɔ amɛyeɔ, ni amɛfee ekome yɛ anɔkwa jamɔ mli kɛmiijá Nyɔŋmɔ hiɛkãlɔ lɛ. (Yohane 14:1) Beni Afii Akpe Nɔyeli lɛ baaba naagbee lɛ, no mli lɛ atée mɛi fɛɛ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli lɛ ashi kɛba wala mli ekoŋŋ. Nakai beaŋ lɛ, shikpɔŋ ni etsɔ paradeiso lɛ nɔ baayi obɔ̃ kɛ gbɔmɛi anɔkwafoi ni yɔɔ miishɛɛ, ní hiɛ sɔɔ Maŋtsɛ ni yeɔ amɛnɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ baama Kristo omanyeyeli ákɛ maŋtsɛ lɛ nɔ mi aha! Belɛ, nyɛhaa wɔmɔa wɔ-Maŋtsɛyeli lɛ he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ mli ní awaa.

Mumɔŋ kɛ Gbɔmɔtsoŋ Sɛɛnamɔi

Ní wɔɔwo Nyɔŋmɔ ni wɔshe lɛ gbeyei hu lɛ baanyɛ aha wɔtsui anyɔ wɔmli, ni wɔná jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ. Nakai eji ejaakɛ nilee mli ajɛɔ anyɛɔ aŋmɛɔ saji akwɛɔ jogbaŋŋ ni akɔɔ sane sɛɛ hu. Abɛi 14:29 kɛɔ akɛ: “Mɔ ni mli fuuu mra lɛ, eyɛ jwɛŋmɔ jogbaŋŋ; shi mɔ ni tsui yɔɔ flooflo lɛ, ejieɔ buuluufeemɔ kpo.” Sanesɛɛkɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa akɛ mlifu ní wɔnyɛɛɛ wɔkudɔ lɛ yeɔ wɔmumɔŋ shidaamɔ awui. Atsĩ “nyɛ̃ɛ, béi, awuŋayelii, mlilawooi, [kɛ] bolɔmɔi” atã afata nitsumɔi ni baanyɛ atsĩ wɔnaa koni ‘wɔnine akashɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ’ lɛ ahe. (Galatabii 5:19-21) Awoɔ wɔ ŋaa koni wɔkabɛ mɛi wɔwo wɔmli, kɛji wɔsane ja po ákɛ wɔɔfee nakai. (Efesobii 4:26, 27) Ni kɛ́ wɔtooo wɔtsui shi loo wɔtsui yɛ flooflo lɛ, wiemɔ sha baanyɛ ajɛ wɔnaa loo ebaanyɛ eha wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔ ko mli ni sɛɛ mli lɛ, wɔbaashwa wɔhe.

Beni Israel maŋtsɛ lɛ wieɔ awui ní mlifu yeɔ gbɔmɔtso lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Tsui ni mli jɔ lɛ, gbɔmɔtso lɛ yiwala ni; shi awuŋayeli lɛ, wuiaŋ sharamɔ ni.” (Abɛi 14:30) Helai ní mlifu kɛbaa lɛ ateŋ ekomɛi ji flufla mli helai, lá ni yaa ŋwɛi ní hãa mɔ tsui tswaa kpalakpala, kɛ mlɛbo mli helai, ni ehaaa musu kotoku lɛ hu anyɛ nii agbɛlɛ jogbaŋŋ. Datrɛfoi hu kɛɔ akɛ mlifu kɛ mlila nyɛɔ ekɛ helai tamɔ musuŋ fala, gbɛ̃i ní shwieɔ mɔ, fɛ̃fɛ̃, helai ni shweɔ mɔ hewolo nɔ, kɛ musuŋ helai srɔtoi fɛɛ baa loo ehaa helai nɛɛ amli woɔ wu. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, “tsui ni mli jɔ lɛ, gbɔmɔtso lɛ yiwala ni.” (Abɛi 14:30) Belɛ eeefee nɔ ni nilee yɔɔ mli ákɛ ‘wɔɔtiu hejɔlɛ nibii kɛ nibii ni wɔkɛaaha wɔnanemɛi anane amɔ shi moŋ asɛɛ.’—Romabii 14:19.

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Yeɔ Ebuaa Wɔ Koni Wɔkakwɛ Hiɛaŋ

Salomo kɛɛ akɛ: “Mɔ ni waa ohiafo yi lɛ, eebɔ efeelɔ lɛ ahora; shi mɔ ni naa mɔ ni efĩ lɛ mɔbɔ lɛ, eewo ehiɛ nyam.” (Abɛi 14:31) Gbɔmɔ ní sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ Bɔlɔ kome ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ ni bɔ adesai fɛɛ. No hewɔ lɛ, ohiafoi ji wɔnanemɛi gbɔmɛi, ni bɔ ni wɔkɛ amɛ yeɔ wɔhaa lɛ saa adesai a-Bɔlɔ lɛ he. Bɔni afee ni wɔwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ, esa akɛ wɔkɛ mɛi aye yɛ jalɛ mli, ní wɔkakwɛ hiɛaŋ. Esa akɛ wɔkɛ mumɔŋ yelikɛbuamɔ aha Kristofoi ni yeɔ ohia lɛ ní hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli. Esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ayaha ohiafoi kɛ niiatsɛmɛi fɛɛ.

Beni maŋtsɛ nilelɔ lɛ wieɔ sɛɛnamɔ kroko ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ amanehulu ba mɔ fɔŋ nɔ lɛ, ajieɔ lɛ atswaa shi; shi jalɔ náa tsui yɛ egbele [“enɔkwayeli,” NW] mli tete.” (Abɛi 14:32) Te ajieɔ mɔ fɔŋ atswaa shi ahaa tɛŋŋ? Nilelɔi komɛi kɛɔ akɛ mɔ fɔŋ ní ajieɔ atswaa shi lɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ ekɛ amanehulu kpe lɛ, enyɛŋ mli eje. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ gbɔmɔ ní sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei kɛ amanehulu kpe lɛ, anɔkwa ní eyeɔ Nyɔŋmɔ lɛ haa enáa tsui. Akɛni ekɛ ehe fɛɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛyashi gbele mli tete hewɔ lɛ, etswaa efai shi tamɔ Hiob, mɔ ni kɛɛ akɛ: “Mibemyeli [“minɔkwayeli,” NW] lɛ miŋmɛŋ he kɛyashi beyinɔ ní magbo” lɛ fee lɛ.—Hiob 27:5.

Anɔkwa ní wɔɔya nɔ wɔye lɛ biɔ ni wɔná Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kɛ ehe nilee. Shi nɛgbɛ wɔɔná nilee kɛjɛ? Abɛi 14:33 hãa sanebimɔ nɛɛ hetoo akɛ: “Mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ, nilee hiɔ etsui mli; shi kwashiai jieɔ nɔ ni yɔɔ amɛmli lɛ kpo.” Hɛɛ, nilee yɛ mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ tsui mli. Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ kwashiai tsɔɔ amɛjieɔ nɔ ni yɔɔ amɛmli lɛ kpo? Wolo ko ní akɛpɛiɔ saji amli lɛ tsɔɔ akɛ, “kwashia sumɔɔ koni ehã mɛi ana akɛ ele nii, ni enɛ hãa efɔseɔ nɔ ni esusuɔ akɛ nilee yɛ mli lɛ eshwieɔ shi, shi saji ní jɛɔ enaa lɛ yafeɔ kwashiai asane.”

‘Ewóɔ Maŋ Nɔ’

Beni Israel maŋtsɛ lɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛjeɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ náa aŋkroaŋkroi anɔ hewalɛ ehaa kɛyaa bɔ ni enáa maŋ muu fɛɛ nɔ hewalɛ ehaa lɛ nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Jalɛ wóɔ maŋ nɔ; shi esha lɛ, maŋ ahorabɔɔ ni.” (Abɛi 14:34) Kwɛ bɔ ni anɔkwale ni yɔɔ sane nɛɛ mli lɛ je kpo faŋŋ yɛ Israel maŋ lɛ gbɛfaŋ! Beni Israel maŋ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ tsu nii lɛ, no hã amɛnɔ yakwɔ fe maji ni bɔle amɛ lɛ. Shi beni Israel maŋ lɛ tee nɔ amɛkɛ amɛhe wo toigbele nifeemɔi amli lɛ, no hã maŋ lɛ hiɛ shwie shi, ni yɛ naagbee lɛ, Yehowa kpoo amɛ. Nakai shishitoo mla lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu ahe. Esoro mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ yɛ mɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ ahe ejaakɛ asafoŋbii lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ tsuɔ nii. Kɛ́ asafo lɛ baaya nɔ ahi gbɛhe ni nɔ kwɔ nɛɛ mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ jeŋba he atse. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo esha mli lɛ, no kɛ hiɛgbele baa wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ, ni no haa agbeɔ Nyɔŋmɔ asafo lɛ hu he guɔ.

Beni Salomo wieɔ nɔ ni hãa maŋtsɛ mii shɛɔ ehe lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Tsulɔ nilelɔ lɛ, maŋtsɛ hiɛ sɔɔ lɛ; shi mɔ ni feɔ hiɛgbejianii lɛ, emli fuɔ lɛ.” (Abɛi 14:35) Abɛi 16:13 hu kɛɔ akɛ: “Jalɛ naabu lɛ, maŋtsɛmɛi náa he tsui; ni amɛsumɔɔ mɔ ni wieɔ jalɛ wiemɔ.” Hɛɛ, kɛ́ wɔfee nibii ní ja, ní wɔkɛ nilee tsu nii, ní asaŋ wɔkɛ wɔhe wo Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, enɛ saa wɔ-Hiɛnyiɛlɔ kɛ Maŋtsɛ ni ji Yesu Kristo hiɛ jogbaŋŋ. Belɛ, yɛ be mli ni wɔnine shɛɔ jɔɔmɔi ní jɛɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyeishemɔ mli kɛbaa lɛ anɔ lɛ, nyɛhaa wɔtsua nakai nitsumɔ lɛ kɛ hiɛdɔɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Abaanyɛ atsɔɔ mɛi ní amɛshe Nyɔŋmɔ gbeyei