Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Otsɔse Ohenilee Jogbaŋŋ?

Ani Otsɔse Ohenilee Jogbaŋŋ?

Ani Otsɔse Ohenilee Jogbaŋŋ?

ANI okɛɛ pɛŋ akɛ, “Mile yɛ mitsui mli akɛ enɛ ejaaa,” loo “Minyɛŋ mafee nɔ ni okɛɔ mi akɛ mifee lɛ. Nɔ ko miikɛɛ mi yɛ mimligbɛ akɛ enɛ feemɔ ejaaa”? Enɛ tsɔɔ akɛ ohenilee, ni ji bɔ ni onuɔ he loo oyɔseɔ yɛ omligbɛ akɛ nɔ ko ja loo ejaaa, ni efolɔɔ onaa loo ejieɔ onaa lɛ kɛ bo miiwie. Hɛɛ, wɔnáa henilee kɛjɛɔ fɔmɔ mli.

Eyɛ mli akɛ adesa etsi ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he moŋ, shi ekã he eyɛ nyɛmɔ ni ekɛaakpá ekpakpa kɛ efɔŋ mli. Nɔ hewɔ ji akɛ, abɔ gbɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ, koni ejie Nyɔŋmɔ sui ni ji nilee kɛ jalɛ kpo bɔ ni eeenyɛ. (1 Mose 1:26, 27) Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma enɛ he sane akɛ: ‘Kɛ jeŋmajiaŋbii ni bɛ mla lɛ kɛ amɛfɔmɔŋ su lɛ tsuɔ mla naa nii lɛ, amɛ ni amɛbɛ mla lɛ amɛji mla ha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe; no amɛkɛtsɔɔ akɛ aŋma mla lɛ nitsumɔ lɛ yɛ amɛtsuii amli, ni amɛhenilee hu yeɔ odase, ni amɛsusumɔi lɛ folɔfolɔɔ amɛnaa loo amɛjiejieɔ amɛnaa yɛ amɛteŋ.’ *Romabii 2:14, 15.

Su nɛɛ ni aná kɛjɛ Adam ni ji klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ mli lɛ tsuɔ nii akɛ “mla” loo jeŋba he mla yɛ adesai ni jɛ wekui kɛ maji srɔtoi amli lɛ amli. Eji nyɛmɔ ni pɛiɔ wɔmli ní kojoɔ wɔ. (Romabii 9:1) Adam kɛ Hawa kɛ nyɛmɔ nɛɛ tsu nii beni amɛku Nyɔŋmɔ mla lɛ mli amrɔ nɔŋŋ lɛ—amɛyatee amɛhe. (1 Mose 3:7, 8) Bɔ ni Maŋtsɛ David fee enii eha beni eyɔse akɛ etɔ̃ yɛ maŋbii lɛ ni eha akane lɛ mli lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kroko ni tsɔɔ bɔ ni henilee tsuɔ nii ehaa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ ‘David tsui fã.’—2 Samuel 24:1-10.

Nyɛmɔ ni wɔkɛaapɛi bɔ ni wɔba wɔjeŋ wɔha yɛ be ko ni eho lɛ mli ní wɔkwɛ kɛji akɛ eja loo ejaaa lɛ baanyɛ akanya wɔ ni wɔfee tsuitsakemɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ. David ŋma akɛ: “Beni miŋɔtee lɛ, miwui ahe kwa yɛ mimli yɛ midaa hũumɔ hewɔ. Mijaje mihe esha lɛ mitsɔɔo, ni minɔsha lɛ mikɛteee. Mikɛɛ akɛ: Majaje minɔtɔmɔ matsɔɔ Yehowa! Ni bo lɛ okɛ mihe esha nɔsha lɛ fa mi.” (Lala 32:3, 5) Enɛ hewɔ lɛ, henilee ni tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ baanyɛ akpale nɔshafeelɔ lɛ kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni ebaaye ebua mɔ lɛ hu koni eyɔse akɛ ehe miihia ni ená Nyɔŋmɔ dɛŋ eshaifaa ní enyiɛ E-gbɛ̀i lɛ anɔ.—Lala 51:3-6, 11, 15-17.

Wɔhenilee hu bɔɔ wɔ kɔkɔ loo ekɛ gbɛtsɔɔmɔ haa wɔ kɛji ehe bahia ni wɔhala nɔ ko loo wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nifeemɔ ko he. Ekolɛ henilee nɛɛ ji nɔ ni ye kɛbua Yosef ni enyɛ etsɔ hiɛ eyɔse akɛ gbalafitemɔ ejaaa, ni eji efɔŋ—ni ji esha ni afeɔ ashiɔ Nyɔŋmɔ lɛ. Sɛɛ mli lɛ akɛ mla pɔtɛɛ ko ni teɔ shi eshiɔ gbalafitemɔ fata Kitai Nyɔŋma ni akɛha Israel lɛ he. (1 Mose 39:1-9; 2 Mose 20:14) Ekã shi faŋŋ akɛ kɛji akɛ wɔtsɔse wɔhenilee koni etsɔɔ wɔ gbɛ moŋ fe nɔ ni eeekojo wɔ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ jogbaŋŋ. Ani ohenilee tsuɔ nii yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ?

Ní Aaatsɔse Henilee lɛ ni Ekpɛ Yiŋ ni Ja

Eyɛ mli akɛ wɔná nyɛmɔ ni ji henilee lɛ yɛ wɔfɔmɔ mli moŋ, shi dɔlɛ sane ji akɛ nakai nikeenii lɛ yeee emuu. Eyɛ mli akɛ abɔ adesai akɛ mɛi ni eye emuu moŋ, shi “mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ.” (Romabii 3:23) Akɛni esha yɛ wɔhe ni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, wɔhenilee lɛ baanyɛ afee nɔ ni efite ní tsuuu nii jogbaŋŋ dɔŋŋ taakɛ ato he gbɛjianɔ ni etsu nii lɛ. (Romabii 7:18-23) Kɛfata he lɛ, shihilɛi ni ebɔle wɔhe lɛ baanyɛ aná wɔhenilee lɛ nɔ hewalɛ. Bɔ ni atsɔse wɔ aha loo kusumii ni yɔɔ he ni wɔyɔɔ lɛ, hemɔkɛyelii, kɛ nibii ni ebɔle wɔhe lɛ baanyɛ aná nɔ hewalɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ je lɛŋ jeŋba ni efite kɛ eshishitoo mlai ni yaa nɔ efiteɔ lɛ nyɛŋ afee nɔ ni baaha wɔná henilee kpakpa.

Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofonyo aná jalɛ shishitoo mlai ni afolɔ ashwie shi ní tsakeee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ, ní baanyɛ aye abua lɛ. Enɛɛmɛi baanyɛ akudɔ wɔhenilee koni ekɛpɛi saji amli ekwɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni ejaje saji lɛ. (2 Timoteo 3:16) Kɛ akɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ tsɔse wɔhenilee lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ koni wɔtsi wɔhe kɛjɛ nifeemɔi ni baafite wɔjeŋba lɛ ahe, ni enɛ baaha ‘wɔle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.’ (Hebribii 5:14) Kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ tsuuu nii lɛ, no lɛ wɔhenilee lɛ ebɔŋ wɔ kɔkɔ kɛji akɛ wɔyaje gbɛ fɔŋ ko nɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɛ ko yɛ ni ja yɛ gbɔmɔ hiɛ, shi enaagbee lɛ, gbele gbɛ̀i ni.”—Abɛi 16:25; 17:20.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni mli kã shi faŋŋ haa yɛ shihilɛ mli nifeemɔi komɛi ahe, ni wɔnáa he sɛɛ jogbaŋŋ kɛji akɛ wɔkɛ enɛɛmɛi tsu nii. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, shihilɛi pii yɛ ni akɛ Biblia mli famɔi pɔtɛɛi komɛi hako yɛ he. Enɛɛmɛi ateŋ ekomɛi ji bɔ ni wɔɔfee wɔhala nitsumɔ ni esa akɛ wɔtsu, tsofafeemɔ mli saji, hiɛtserɛjiemɔ, atadewoo kɛ hesaamɔ, kɛ shihilɛ mli nibii krokomɛi. Ebɛ mlɛo akɛ wɔɔle nɔ ni esa akɛ wɔfee yɛ eko fɛɛ eko he, ní wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ. Enɛ hewɔ lɛ esa akɛ wɔná su ni David ná lɛ eko, mɔ ni sɔle akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ̀i lɛ, ha male otempɔŋi lɛ! Ha manyiɛ onɔkwale lɛ mli, ni otsɔɔ mi nii; ejaakɛ bo ji miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ.” (Lala 25:4, 5) Babaoo ni wɔnuɔ Nyɔŋmɔ susumɔi kɛ egbɛ̀i lɛ ashishi lɛ, babaoo ni no baaye ebua wɔ ni wɔsusu wɔshihilɛi ahe, ni wɔkɛ henilee ni mli tse akpɛ wɔyiŋ.

Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ ehe bahia ni wɔha sanebimɔ ko hetoo loo wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ko he lɛ, esa akɛ wɔjwɛŋ Biblia mli shishitoo mlai ni wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii lɛ anɔ klɛŋklɛŋ. Enɛɛmɛi ateŋ ekomɛi baanyɛ afee: bulɛ kɛha yitsoyeli (Kolosebii 3:18, 20); anɔkwa ni aaaye yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli (Hebribii 13:18); nyɛ̃ɛ ní aaaná aha efɔŋ (Lala 97:10); toiŋjɔlɛ sɛɛtiumɔ (Romabii 14:19); toiboo ni aaafee aha nɔyelɔi (Mateo 22:21; Romabii 13:1-7); he ní aaatu aha Nyɔŋmɔ pɛ (Mateo 4:10); je lɛ mli ni ajɛɛɛ (Yohane 17:14); naanyobɔi fɔji ni aaakwa (1 Korintobii 15:33); hiɛshikamɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ atadewoo kɛ hesaamɔ mli (1 Timoteo 2:9, 10); kɛ mɛi krokomɛi anaji ni atɔtɔŋ (Filipibii 1:10). Kɛji akɛ wɔyɔse Biblia mli shishitoo mla ni esa akɛ wɔkɛtsu nii lɛ, ewajeɔ wɔhenilee ni ehaa wɔkpɛɔ yiŋ ni ja.

Bó Ohenilee Toi

Kɛ́ wɔhenilee lɛ aaaye abua wɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔbo lɛ toi. Kɛ́ wɔfee toiboo oya nɔŋŋ wɔha nibii ni wɔhenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ kɛɔ wɔ lɛ, no dani wɔbaaná wɔhenilee lɛ he sɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ henilee ni atsɔse lɛ lɛ ato lɔle mli kane ni suɔ kɛbɔɔ tsɔnekudɔlɔ kɔkɔ yɛ naagba ko he lɛ he. Ŋɔɔ lɛ akɛ kane lɛ su kɛbɔ wɔ kɔkɔ akɛ mu ni yɔɔ tsɔne lɛ mli lɛ miitã. Mɛni baaba kɛji akɛ wɔtsuuu sane lɛ he nii oya, ní wɔtee nɔ wɔkudɔ tsɔne lɛ? Enɛ baanyɛ aha tsɔne lɛ afite kwraa. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, wɔhenilee loo mligbɛ gbee ni kɛ wɔ wieɔ lɛ baanyɛ abɔ wɔ kɔkɔ akɛ nifeemɔ gbɛ ko ejaaa. Kɛ wɔkɛ wɔ-Ŋmalɛ mli shishitoo mlai kɛ sui kpakpai ni wɔyɔɔ lɛ to wɔnifeemɔ gbɛ ni wɔkɔ loo wɔsusuɔ he lɛ he lɛ, henilee lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ, taakɛ kane ni suɔ kɛbɔɔ tsɔnekudɔlɔ kɔkɔ yɛ naagba ko he lɛ ji lɛ. Toiboo ni wɔɔfee wɔha kɔkɔbɔɔ nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ nibii gbohii ni jɛɔ nifeemɔ ko ni ejaaa mli kɛbaa lɛ ahe, ni ehaa wɔhenilee lɛ hu yaa nɔ etsuɔ nii jogbaŋŋ.

Mɛni baaba kɛji akɛ wɔku wɔhiɛ wɔfɔ kɔkɔbɔɔ lɛ nɔ? Fiofio lɛ, wɔhenilee lɛ baanyɛ afee nɔ ni nuuu nii ahe dɔŋŋ. Abaanyɛ akɛ nɔ ni jɛɔ henilee ni ayaa nɔ akuɔ hiɛ afɔɔ nɔ loo ní aŋmɛɛɛ gbɛ ni etsu nii jogbaŋŋ lɛ mli kɛbaa lɛ ato dade kɛ enaa la ni akɛfolɔɔ hewolo nɔ gbɛ̃ lɛ he. Akɛni hewojiaŋ fãji fɛɛ ni yɔɔ he ni atswã lɛ yɔɔ lɛ egbo hewɔ lɛ, enuuu nii ahe dɔŋŋ. (1 Timoteo 4:2) Henilee ni tamɔ nɛkɛ lɛ ebuuu wɔ fɔ́ dɔŋŋ kɛ́ wɔfee esha, ni asaŋ ebɔɔɔ wɔ kɔkɔ hu dɔŋŋ kɛtsĩii wɔnaa kɛjɛɛɛ esha lɛ ni wɔɔya nɔ wɔfee lɛ he. Akɛni henilee ni egbo lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he lɛ tsuuu nii hewɔ lɛ, eji henilee gbonyo. Eji henilee ni efite, ni mɔ ni ehenilee etsɔ nɛkɛ lɛ bafeɔ mɔ ko ni ‘nɔ ko nɔ ko efeee lɛ hiɛgbele dɔŋŋ,’ ni etsiɔ ehe kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ he. (Efesobii 4:17-19; Tito 1:15) Mɛɛ oshara sane po nɛ!

‘Hiɛmɔ Henilee Kpakpa’

Kɛ́ aaaya nɔ ahiɛ henilee kpakpa mli lɛ, no lɛ ebiɔ ni aya nɔ abɔ mɔdɛŋ be fɛɛ be. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Mikɛ mihe efɔɔɔ shi . . . beni afee ni maná henilee ni sɔ̃ ko wulaaa lɛ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ yɛ nibii fɛɛ mli.” (Bɔfoi lɛ Asaji 24:16) Ákɛ Kristofonyo lɛ, Paulo tee nɔ epɛi enifeemɔi amli ni ejaje enɛɛmɛi be fɛɛ be bɔni afee ni ekafee esha eshi Nyɔŋmɔ. Paulo le akɛ yɛ naagbee kwraa lɛ, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni baatsɔɔ kɛji akɛ wɔnifeemɔ sa loo esaaa. (Romabii 14:10-12; 1 Korintobii 4:4) Paulo wie akɛ: “Nibii fɛɛ yɛ faŋŋ ni agbele nɔ yɛ lɛ mɔ ni wɔkɛyɔɔ sane lɛ hiŋmɛiiaŋ.”—Hebribii 4:13.

Paulo wie bɔ ni esaaa akɛ afeɔ nibii ni baagbá mɛi anaa lɛ hu he. Enɛ he sane yɛ eŋaawoo ni ekɛha Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ ni kɔɔ “wɔji-afɔleshaa nii ayeli” he lɛ mli. Ŋaawoo ni ekɛha lɛ ji akɛ, kɛ́ shihilɛ gbɛ ko eteee shi ewooo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ po lɛ, esa akɛ wɔsusu bɔ ni ebaanyɛ egbá mɛi krokomɛi ahenilee naa eha lɛ he. Kɛji akɛ wɔfeee nakai lɛ, ebaanyɛ eha ‘wɔnyɛmi ni Kristo bagbo yɛ lɛ hu ehewɔ lɛ hiɛ akpata’ yɛ mumɔŋ. Enɛ baanyɛ efite wekukpaa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ hu.—1 Korintobii 8:4, 11-13; 10:23, 24.

Enɛ hewɔ lɛ, yaa nɔ otsɔse ohenilee lɛ ni ohiɛ henilee kpakpa mli. Taomɔ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ kɛji akɛ ookpɛ oyiŋ. (Yakobo 1:5) Kasemɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni oha shishitoo mlai ni yɔɔ mli lɛ akudɔ ojwɛŋmɔ kɛ otsui. (Abɛi 2:3-5) Kɛji akɛ okɛ saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ kpe lɛ, okɛ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ agba he sane bɔni afee ni oná nɔmimaa akɛ onu Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ saji lɛ ahe lɛ shishi jogbaŋŋ. (Abɛi 12:15; Romabii 14:1; Galatabii 6:5) Susumɔ bɔ ni oyiŋkpɛɛ lɛ baasa ohenilee lɛ he eha, bɔ ni ebaasa mɛi krokomɛi ahe eha, kɛ nɔ ni fe fɛɛ lɛ bɔ ni ebaasa okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he eha lɛ he.—1 Timoteo 1:5, 18, 19.

Wɔhenilee lɛ ji nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ ni jɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ŋɔɔ. Kɛ́ wɔkɛtsu nii yɛ gbɛ ni kɛ e-Halɔ lɛ suɔmɔnaa nii kpãa gbee nɔ lɛ, ebaaha wɔbɛŋkɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ kpaakpa. Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ koni ‘wɔhiɛ henilee kpakpa’ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli lɛ, wɔhaa efeɔ faŋŋ akɛ abɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ.—1 Petro 3:16; Kolosebii 3:10.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Hela wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ kɛha henilee lɛ shishi ji “mligbɛ susumɔ ni kojoɔ mɔ” (The Analytical Greek Lexicon Revised, ní Harold K. Moulton ŋma); “ni haa anaa srɔtofeemɔ ni yɔɔ nifeemɔ ni ja kɛ nifeemɔ ni ejaaa teŋ lɛ.”—Greek-English Lexicon, ní J. H. Thayer ŋma.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 13]

Ani otsɔse ohenilee koni ekudɔ bo moŋ fe nɔ ni eeekojo bo kɛkɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Kɛ́ wɔkase Biblia mli shishitoo mlai lɛ ni wɔkɛtsu nii lɛ, ehaa wɔnáa henilee ni atsɔse lɛ jogbaŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kaaku ohiɛ ofɔ̃ kɔkɔ ni ohenilee bɔɔ bo lɛ nɔ