Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Klɛŋklɛŋ Kronika Wolo lɛ Mli Saji Otii

Klɛŋklɛŋ Kronika Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Klɛŋklɛŋ Kronika Wolo lɛ Mli Saji Otii

KƐJƐ beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon kɛba amɛmaŋ lɛ, no mli lɛ aaafee afii 77 eho. No mli lɛ sɔlemɔtsu lɛ ni Amralo Zerubabel saa ema ekoŋŋ lɛ ehi shi afii 55. Yiŋtoo titri hewɔ ni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛba ji ni amɛbato anɔkwa jamɔ amɛma shi ekoŋŋ yɛ Yerusalem. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi lɛ bɛ ekãa kɛha Yehowa jamɔ. Ehe miihia waa ni awo amɛ hewalɛ, ni nakai hewalɛwoo lɛ pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni Biblia mli wolo ni ji Klɛŋklɛŋ Kronika lɛ kɛhaa.

Yɛ wekutɔkpãa he saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ tsɔɔ nibii ni tee nɔ yɛ nɔ ni shɛɔ afii 40 mli, kɛjɛ beni Maŋtsɛ Saul gbo kɛyashi beni Maŋtsɛ David gbo lɛ. Aheɔ ayeɔ akɛ osɔfo Ezra ji mɔ ni ŋma wolo nɛɛ yɛ afi 460 D.Ŋ.B. Wɔyɛ Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ he miishɛɛ, ejaakɛ ehaa wɔleɔ bɔ ni jamɔ tee nɔ eha yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli, ni ekɛ Mesia lɛ wekutɔkpãa lɛ he saji fitsofitso haa. Akɛni emli shɛɛ sane lɛ ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ fã ko hewɔ lɛ, ewoɔ wɔhemɔkɛyeli mli hewalɛ ni ehaa shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Biblia lɛ he lɛ yaa hiɛ.—Hebribii 4:12.

GBƐII NI AŊMALA ASHWIE SHI NI HE YƆƆ SƐƐNAMƆ

(1 Kronika 1:1–9:44)

Wekutɔkpãa he saji ni yɔɔ fitsofitso ni Ezra ŋmala eshwie shi lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ, kɛ́ hooo kwraa lɛ yɛ yiŋtoi etɛ hewɔ: ní akwɛ koni hii ni akɛ hegbɛ eha amɛ lɛ pɛ asɔmɔ akɛ osɔfoi, ní eha ale mɔ ni esa akɛ enáa weku gboshinii, ní agbɛnɛ hu eha abaa saji ni kɔɔ weku ní Mesia lɛ baajɛ mli kɛba lɛ yi. Wekutɔkpãa he saji lɛ tsɔɔ Yudafoi lɛ aweku mli aahu kɛyashi klɛŋklɛŋ adesa lɛ nɔ. Kɛjɛ Adam nɔ kɛyashi Noa nɔ lɛ, efeɔ yinɔi nyɔŋma, ni kɛjɛ no nɔ kɛyashi Abraham nɔ lɛ hu feɔ yinɔi nyɔŋma. Beni sane lɛ etsɔɔ Ishmael bihii, Abraham hemɔ Ketura bihii, kɛ Esau bihii lɛ agbɛi sɛɛ lɛ, ewie Israel bihii 12 lɛ awekutɔkpãa srɔtoi lɛ ahe.—1 Kronika 2:1.

Akɛni Maŋtsɛ David odehei awekutɔkpãa lɛ baajɛ Yuda seshibii lɛ ateŋ kɛba hewɔ lɛ, Ezra wie nakai seshibii lɛ ahe babaoo diɛŋtsɛ. Kɛjɛ Abraham nɔ kɛbashi David nɔ lɛ, efeɔ yinɔi 14, ni kɛjɛ no nɔ kɛyashi beni aŋɔ maŋ lɛ nom kɛtee Babilon lɛ hu feɔ yinɔi 14. (1 Kronika 1:27, 34; 2:1-15; 3:1-17; Mateo 1:17) No sɛɛ lɛ Ezra tsĩ akutsei ni yɔɔ Yordan bokagbɛ lɛ aseshibii lɛ atã, ni etsĩ Levi bihii lɛ hu awekutɔkpãa lɛ tã. (1 Kronika 5:1-24; 6:1) No sɛɛ lɛ ewie akutsei krokomɛi ni yɔɔ Yordan Faa lɛ anaigbɛ lɛ ahe kuku, ni ewie Benyamin wekukpãa lɛ he babaoo. (1 Kronika 8:1) Etsɔɔ mɛi klɛŋklɛŋ ni bahi Yerusalem yɛ be mli ni ajie amɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon lɛ hu agbɛi.—1 Kronika 9:1-16.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:18—Namɔ ji Shela tsɛ—Kainan aloo Arpakshad? (Luka 3:35, 36) Shela tsɛ ji Arpakshad. (1 Mose 10:24; 11:12) Ekolɛ gbɛi ni ji “Kainan” ni akɛtsu nii yɛ Luka 3:36 lɛ ji gbɛi ni ji “Kaldeabii” lɛ ni atsake hiɛ. Kɛ́ nakai ni lɛ, ekolɛ wiemɔ diɛŋtsɛ ni aŋma lɛ ji “Kaldea Arpakshad bi.” Aloo eeenyɛ efee akɛ gbɛi Kainan kɛ Arpakshad lɛ ji mɔ kome too lɛ nɔŋŋ gbɛi. Anɔkwa sane ni esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔfɔɔ nɔ ji akɛ, wiemɔ ni ji “Kainan bi” lɛ ejeee kpo yɛ Biblia ni akɛ niji ŋmala lɛ ekomɛi amli.—Luka 3:36.

2:15—Ani David ji Ishai bihii lɛ ateŋ mɔ ni ji kpawo nɔ? Dabi. Ishai fɔ bihii kpaanyɔ, ni David ji enakutsoŋbi. (1 Samuel 16:10, 11; 17:12) Ekã shi faŋŋ akɛ Ishai bihii lɛ ateŋ mɔ kome gbo ní efɔɔɔ bi ko kwraa. Akɛni anyɛŋ akɛ nakai binuu lɛ atsu nii yɛ wekutɔkpãa he saji amli hewɔ lɛ, Ezra jie egbɛi yɛ mli.

3:17—Mɛni hewɔ Luka 3:27 tsɛ́ Yekonia binuu Shealtiel akɛ Neri bi lɛ? Yekonia bi ji Shealtiel. Shi kɛlɛ, ekã shi faŋŋ akɛ Neri kɛ ebiyoo ha Shealtiel gbãla. Luka tsɛ́ Neri shaanuu lɛ akɛ Neri bi, tamɔ bɔ ni etsɛ́ Yosef akɛ Maria tsɛ Heli bi lɛ.—Luka 3:23.

3:17-19—Mɛɛ wekukpaa yɔɔ Zerubabel, Pedaia, kɛ Shealtiel teŋ? Pedaia bi ji Zerubabel, ni Pedaia nyɛmi nuu ji Shealtiel. Shi bei komɛi lɛ, Biblia lɛ tsɛ́ɔ Zerubabel akɛ Shealtiel bi. (Mateo 1:12; Luka 3:27) Nɔ hewɔ ji akɛ ekolɛ beni Pedaia gbo lɛ, Shealtiel ji mɔ ni kwɛ Zerubabel. Loo ekolɛ akɛni Shealtiel fɔɔɔ dani egbo hewɔ lɛ, Pedaia kɛ Shealtiel ŋa lɛ hi shi, ni Zerubabel ji nakai gbalashihilɛ lɛ mli kromɔbi.—5 Mose 25:5-10.

5:1, 2—Mɛni kromɔbi gbɛnaa ni Yosef nine shɛ nɔ lɛ tsɔɔ kɛha lɛ? Etsɔɔ akɛ Yosef ná gboshinii lɛ mlijaai enyɔ. (5 Mose 21:17) Enɛ hewɔ lɛ ebatsɔ akutsei enyɔ ni ji Efraim kɛ Manase lɛ atsɛ. Israel bihii krokomɛi lɛ tsɔmɔ akutsei komekomei pɛ atsɛmɛi.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

1:1–9:44. Wekutɔkpãa he saji ni kɔɔ gbɔmɛi ni hi shi diɛŋtsɛ ahe lɛ tsɔɔ akɛ anɔkwa jamɔ gbɛjianɔtoo muu lɛ fɛɛ nɔdaamɔnɔ lɛ ji anɔkwale, shi ejeee adesã.

4:9, 10. Yehowa ha Yabez sɔlemɔ ní ekɛ hiɛdɔɔ sɔle akɛ eha ehusui lɛ amli alɛɛ ní ená toiŋjɔlɛ, bɔni afee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi babaoo anyɛ ahi mli lɛ hetoo. Be mli ni wɔyaa nɔ wɔkɛ wɔhe woɔ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ ekãa lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle koni shweremɔ aba.

5:10, 18-22. Yɛ Maŋtsɛ Saul gbii lɛ amli lɛ, akutsei ni yɔɔ Yordan bokagbɛ lɛ ye Hagribii lɛ anɔ kunim, eyɛ mli moŋ akɛ Hagribii lɛ ayi fa fe amɛ toi enyɔ. Nɔ hewɔ ji akɛ, hii kakalɔi ni jɛ akutsei nɛɛ amli lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni amɛbi yelikɛbuamɔ kɛjɛ edɛŋ. Nyɛhaa wɔnáa Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ kwraa beni wɔyaa nɔ wɔwuɔ wɔshiɔ wɔhenyɛlɔi ni yi fa fe wɔ lɛ yɛ mumɔŋ ta ni wɔwuɔ lɛ mli.—Efesobii 6:10-17.

9:26, 27. Akɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa wo Levibii agbónaakwɛlɔi lɛ adɛŋ. Akɛ sɔlemɔtsu lɛ shinaa ni atsɔɔ mli kɛboteɔ hei ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa samfee lɛ wo amɛdɛŋ. Amɛgbeleɔ agbói lɛ daa gbi, ni ayɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli. Akɛ gbɛnaa nii ewo wɔdɛŋ akɛ wɔya mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ aŋɔɔ, ni wɔyaye wɔbua amɛ koni amɛbajá Yehowa. Ani esaaa akɛ wɔfeɔ mɛi ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ, ní yeɔ anɔkwa tamɔ Levibii agbónaakwɛlɔi lɛ?

DAVID YE MAŊTSƐ

(1 Kronika 10:1–29:30)

Maŋtsɛ Saul kɛ ebihii etɛ ní gboi yɛ ta ni amɛkɛ Filistibii lɛ wu yɛ Gilboa Gɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ he sane ji nɔ ni je amaniɛbɔɔ lɛ shishi. Awó David, ni ji Ishai bi lɛ akɛ maŋtsɛ yɛ Yuda akutso lɛ nɔ. Hii ni jɛ akutsei srɔtoi lɛ fɛɛ amli lɛ ba Hebron ni amɛbawó lɛ maŋtsɛ yɛ Israel muu lɛ fɛɛ nɔ. (1 Kronika 11:1-3) No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, eŋɔ Yerusalem. Sɛɛ mli lɛ, Israelbii lɛ kɛ kpaŋmɔ adeka lɛ ba Yerusalem “kɛ oshebɔɔ kɛ koofɛ̃ŋ gbɛɛmɔ kɛ . . . saŋkui agbɛɛmɔ ní naa wa.”—1 Kronika 15:28.

David ná he miishɛɛ akɛ ebaama tsu eha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Yehowa kɛ nakai hegbɛ lɛ ha Salomo, shi ekɛ David fee kpaŋmɔ kɛha Maŋtsɛyeli. Beni David wuɔ eshiɔ Israel henyɛlɔi lɛ, Yehowa ha eye kunim nɔtonɔto. Maŋbii akanemɔ ko ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ lɛ ha mɛi 70,000 gboi. Sɛɛ mli beni ŋwɛibɔfo ko kɛ gbɛtsɔɔmɔ ha David akɛ ema afɔleshãa latɛ eha Yehowa lɛ, David kɛ shika hé shikpɔŋ ko yɛ Ornan, Yebusnyo lɛ dɛŋ. David je shishi ‘eto nii babaoo diɛŋtsɛ’ kɛha shĩa ni ‘da kpeteŋkpele diɛŋtsɛ’ ní abaama aha Yehowa yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. (1 Kronika 22:5) David to Levibii lɛ anitsumɔi ní atsɔɔ mli fitsofitso yɛ Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ mli lɛ fe Ŋmalɛi lɛ amli hei krokomɛi fɛɛ lɛ ahe gbɛjianɔ. Maŋtsɛ lɛ kɛ gbɔmɛi lɛ jɛ mlihilɛ mli amɛkɛ nibii ha kɛha sɔlemɔtsu lɛ maa. Beni David eye maŋtsɛ afii 40 sɛɛ lɛ, egbo beni “etɔ kɛ gbii kɛ nii kɛ anunyam sɔŋŋ; ni ebi Salomo baye maŋtsɛ yɛ esɛɛ.”—1 Kronika 29:28.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

11:11—Mɛni hewɔ kuku nɛɛ kɛɛ mɛi 300 ji mɛi ayibɔ ni agbe lɛ, yɛ be mli ni 2 Samuel 23:8 lɛ kɛɛ mɛi 800 lɛ? Yashobeam loo Yosheb-Bashebet ji David hii kakalɔi etɛ ni fe fɛɛ lɛ ahiɛnyiɛlɔ. Hii kakalɔi krokomɛi enyɔ lɛ agbɛi ji Eleazar kɛ Shama. (2 Samuel 23:8-11) Nɔ hewɔ ni srɔtofeemɔ yɔɔ saji enyɔ lɛ mli lɛ ji akɛ, ekolɛ saji lɛ miiwie nibii srɔtoi ni mɔ kome too lɛ nɔŋŋ fee lɛ ahe.

11:20, 21—Mɛni ji Abishai gbɛhe kɛ́ akɛ lɛ to David hii kakalɔi nukpai etɛ lɛ ahe? Abishai fataaa hii kakalɔi nukpai etɛ ni sɔmɔ David lɛ ahe. Shi kɛlɛ, taakɛ 2 Samuel 23:18, 19 (NW) lɛ tsɔɔ lɛ, eji tabilɔi 30 ahiɛnyiɛlɔ, ni ehiɛ yɛ nyam fe amɛ fɛɛ. Akɛni Abishai tsu nitsumɔ wulu tamɔ Yashobeam nɔ̃ lɛ hewɔ lɛ, ená gbɛi tamɔ David hii kakalɔi nukpai etɛ lɛ nɔŋŋ.

12:8—Gad tabilɔi lɛ ‘ahiɛ tamɔ jatai ahiɛ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nɛkɛ hii kakalɔi nɛɛ fata David he yɛ ŋa lɛ nɔ. Amɛyitsɔi tsa kusuu. Akɛni amɛyitsɔi tsa kusuu hewɔ lɛ, eha amɛhiɛ fee tamɔ jatai ni amɛhiɛ yɔɔ gbeyei.

13:5—Mɛni ji “Mizraim faa” lɛ? Mɛi komɛi susuɔ akɛ wiemɔ nɛɛ kɔɔ Nilo Faa lɛ nine ko he. Shi kɛlɛ, anuɔ shishi bei pii akɛ no ji “Mizraim nujɔɔ lɛ”—ni ji jɔɔ voo kakadaŋŋ ni kã Shiwoo Shikpɔŋ lɛ wuoyi-anaigbɛ husu lɛ naa lɛ.—4 Mose 34:2, 5, NW; 1 Mose 15:18.

16:30—Mɛni ji wiemɔ, “nyɛhe akpokpoa” yɛ Yehowa hiɛ lɛ shishinumɔ? Akɛ wiemɔ ni ji “akpokpoa” lɛ tsu nii yɛ biɛ yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ kɛha gbeyeishemɔ ni woo kɛ bulɛ ni mli kwɔ yɔɔ mli ni aaaná aha Yehowa.

16:1, 37-40; 21:29, 30; 22:19—Mɛɛ jamɔŋ gbɛjianɔtoo akɛtsu nii yɛ Israel kɛjɛ beni akɛ Adeka lɛ ba Yerusalem kɛyashi beni ama sɔlemɔtsu lɛ? Beni David kɛ Adeka lɛ ba Yerusalem ni ekɛbawo buu ní efee lɛ mli lɛ, no mli lɛ Adeka lɛ bɛ kpeebuu lɛ mli afii babaoo. Sɛɛ mli beni akɛ Adeka lɛ ba Yerusalem lɛ, aha ehi nakai buu lɛ mli. Kpeebuu lɛ hi Gibeon, ni Osɔfonukpa Zadok kɛ enyɛmimɛi hii lɛ shãa afɔlei ni Mla lɛ etsɔɔ akɛ ashã lɛ yɛ mli. Atee nɔ akɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ tsu nii kɛyashi agbe sɔlemɔtsu lɛ maa naa yɛ Yerusalem. Beni agbe sɔlemɔtsu lɛ maa naa lɛ, ajie kpeebuu lɛ kɛjɛ Gibeon kɛba Yerusalem, ni akɛ Adeka lɛ yawo sɔlemɔtsu lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli.—1 Maŋtsɛmɛi 8:4, 6.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

13:11. Kɛji akɛ wɔyeee omanye yɛ wɔmɔdɛŋbɔi fɛɛ sɛɛ lɛ, esa kɛ wɔsusu shihilɛ lɛ he jogbaŋŋ ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaana nɔ hewɔ ní wɔyeee omanye lɛ, moŋ fe nɔ ni wɔmli aaafu ní wɔshwa Yehowa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ David fee nakai. Ekase nii kɛjɛ etɔmɔ lɛ mli, ni sɛɛ mli beni etsɔ gbɛ ni ja nɔ ekɛ Adeka lɛ ba Yerusalem lɛ, eye omanye. *

14:10, 13-16; 22:17-19. Dani wɔɔfee nɔ ko ni baasa wɔhe yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔha Yehowa be fɛɛ be ni wɔbi egbɛtsɔɔmɔ.

16:23-29. Esa akɛ wɔkɛ Yehowa jamɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli.

18:3. Yehowa ji Mɔ ni yeɔ eshiwoi anɔ. Etsɔ David nɔ etsu eshiwoo akɛ ekɛ Kanaan shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ, “kɛjɛ Mizraim faa lɛ naa kɛyashi faa kpeteŋkpele ni ji Eufrate faa lɛ naa” lɛ baaha Abraham seshibii lɛ he nii.—1 Mose 15:18; 1 Kronika 13:5.

21:13-15. Akɛni Yehowa nuɔ ewebii lɛ apiŋmɔi ahe hewɔ lɛ, efã ŋwɛibɔfo lɛ koni efo amanehulu lɛ sɛɛ. Eji anɔkwale akɛ “emɔbɔnalɛ fá naakpa.” *

22:5, 9; 29:3-5, 14-16. Eyɛ mli ákɛ akɛ nitsumɔ wooo David dɛŋ akɛ ema Yehowa sɔlemɔtsu lɛ moŋ, shi David jie nihamɔ mumɔ kpo etsɔɔ. Mɛni hewɔ efee nakai lɛ? Ejaakɛ eyɔse akɛ Yehowa ekpakpafeemɔ hewɔ ená nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ. Esa akɛ hiɛsɔɔ henumɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ atsirɛ wɔ koni wɔná nihamɔ mumɔ.

24:7-18. Beni Yehowa bɔfo lɛ jie ehe kpo etsɔɔ Zakaria, ni ji Yohane Baptisilɔ lɛ tsɛ lɛ, ní ekɛ Yohane fɔmɔ he adafitswaa lɛ ha lɛ lɛ, no mli lɛ osɔfoyelii akui 24 ni David to he gbɛjianɔ lɛ miitsu nii. Akɛni Zakaria jɛ “Abia asafoku lɛ” mli hewɔ lɛ, no mli lɛ eshɛ enɔ akɛ esɔmɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli. (Luka 1:5, 8, 9) Anɔkwa jamɔ he saji kɔɔ yinɔsane mli gbɔmɛi diɛŋtsɛ ahe—jeee adesã mli gbɔmɛi. Kɛji akɛ wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔkɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ fee ekome yɛ Yehowa jamɔ ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ŋmɛnɛ lɛ mli lɛ, jɔɔmɔi jɛɔ mli kɛbaa.—Mateo 24:45.

‘Okɛ Osusuma Suɔmɔ Naa’ Asɔmɔ Yehowa

Jeee wekutɔkpãa he saji pɛ yɔɔ Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ mli. Ewieɔ kpaŋmɔ adeka lɛ ni David kɛba Yerusalem, kunim wuji srɔtoi ni David ye, hesaamɔ kɛha sɔlemɔtsu lɛ maa, kɛ Levi osɔfoyeli nitsumɔi lɛ amli ni ajara lɛ he sane. Ekã shi faŋŋ akɛ nibii fɛɛ ni Ezra wie he yɛ Klɛŋklɛŋ Kronika wolo lɛ mli lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha Israelbii lɛ, ni eha amɛná ekãa ekoŋŋ kɛha Yehowa jamɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli.

David kɛ Yehowa jamɔ ni ekɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli lɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ shi eha wɔ! Yɛ nɔ najiaŋ ni David aaatiu hegbɛi krɛdɛɛi asɛɛ lɛ, efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Aawo wɔ hewalɛ ni wɔkɛ eŋaawoo akɛ wɔsɔmɔ Yehowa ‘kɛ wɔtsui muu lɛ fɛɛ kɛ wɔsusuma suɔmɔ naa’ lɛ atsu nii.—1 Kronika 28:9.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 2 Bɔni afee ni ole saji krokomɛi ni kɔɔ mɔdɛŋ ni David bɔ akɛ ekɛ Adeka lɛ aba Yerusalem lɛ he lɛ, kwɛmɔ May 15, 2005 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 16-19 lɛ.

^ kk. 6 Bɔni afee ni ole saji krokomɛi ni kɔɔ maŋbii akanemɔ ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ ní David yatsu he nii lɛ he lɛ, kwɛmɔ May 15, 2005 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 16-19 lɛ.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 8-11]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Afi 4026 D.Ŋ.B. Adam Kɛjɛ Adam nɔ kɛyashi Noa nɔ:

yinɔi nɛɛhu (Afii 1,056)

Afii 130 ⇩

 

Set

 

105 ⇩

 

Enosh

 

90 ⇩

 

Kenan

 

70 ⇩

 

Mahalalel

 

65 ⇩

 

Yared

 

162 ⇩

 

Henok

 

65 ⇩

 

Metusela

 

187 ⇩

 

Lamek

 

182 ⇩

 

Afi 2970 D.Ŋ.B. Noa Afi 2970 D.Ŋ.B. Afɔ NOA

Kɛjɛ Noa nɔ kɛyashi Abraham nɔ:

Afii 502 ⇩ yinɔi nyɔŋma (Afii 952)

 

Shem

NU AFUA LƐ 2370 D.Ŋ.B.

100 ⇩

 

Arpakshad

 

35 ⇩

 

Shela

 

30 ⇩

 

Eber

 

34 ⇩

 

Peleg

 

30 ⇩

 

Reu

 

32 ⇩

 

Serug

 

30 ⇩

 

Nahor

 

29 ⇩

 

Tera

 

130 ⇩

 

Afi 2018 D.Ŋ.B. Abraham Afi 2018 D.Ŋ.B. Afɔ ABRAHAM

Kɛjɛ Abraham nɔ kɛyashi David nɔ:

Afii 100 yinɔi 14 (Afii 911)

 

Isak

 

60 ⇩

 

Yakob

 

Aaafee afii 88 ⇩

 

Yuda

 

 

Perez

 

 

Hezron

 

 

Ram

 

 

Aminadab

 

 

Nahãshon

 

 

Salma

 

 

Boaz

 

 

Obed

 

 

Ishai

 

 

Afi 1107 D.Ŋ.B. Afɔ DAVID