Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kwɛmɔ Ohe Nɔ Jogbaŋŋ Yɛ Henɔwomɔ He

Kwɛmɔ Ohe Nɔ Jogbaŋŋ Yɛ Henɔwomɔ He

Kwɛmɔ Ohe Nɔ Jogbaŋŋ Yɛ Henɔwomɔ He

“Nyɔŋmɔ lɛ, ekuɔ hewolɔi anaa.”—YAKOBO 4:6.

1. Okɛ hepupuumɔ ni sa he nɔkwɛmɔnɔ aha.

ANI nifeemɔ ko eha okɛ mlifilimɔ epupuu ohe fioo pɛŋ? Wɔteŋ mɛi babaoo amli efili wɔ yɛ nakai gbɛ nɔ pɛŋ. Ejeee tɔmɔ ákɛ mlifilimɔ aaaha wɔpupuu wɔhe fioo yɛ bei komɛi amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Kristofoi wu kɛ ŋa ko kane jeŋba kpakpa ní amɛbiyoo ni yaa skul lɛ jie lɛ kpo kɛ hiɛdɔɔ hu ni ekɛtsuɔ skul nifeemɔi ahe nii lɛ he amaniɛbɔɔ lɛ, amɛtsui nyɔ amɛmli yɛ nɔ ni amɛbiyoo lɛ feɔ lɛ hewɔ. Bɔfo Paulo kɛ enanemɛi lɛ kɛ miishɛɛ pupuu amɛhe fioo loo amɛshwã yɛ asafo hee ni amɛto lɛ hewɔ, ejaakɛ emlibii lɛ kɛ anɔkwayeli to amɛtsui shi yɛ yiwaai amli.—1 Tesalonikabii 1:1, 6; 2:19, 20; 2 Tesalonikabii 1:1, 4.

2. Mɛni haa bei pii lɛ, hepupuumɔ ehiii lɛ?

2 Wɔnaa kɛjɛɔ nɔkwɛmɔnii ní wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ mli akɛ hepupuumɔ baanyɛ atsɔɔ miishɛɛ ni mɔ ko náa yɛ nɔ ko ni etsu loo nɔ ko ni enine eshɛ nɔ lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, bei pii lɛ, hepupuumɔ tsɔɔ hetsɔɔmɔ ni bɛ hiŋmɛi nɔ, he ní mɔ nuɔ he akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi yɛ nyɛmɔi ni eyɔɔ, ehe fɛo, nii babaoo ni eyɔɔ loo hegbɛ ni eyɔɔ lɛ hewɔ. Bei pii lɛ, hewoo kɛ hetsɔɔmɔ haa mɔ pupuuɔ ehe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ákɛ Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ hepupuumɔ ni tamɔ nɛkɛ he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ yɛ fɔmɔ su naa lɛ, wɔfeɔ pɛsɛmkunya, ni wɔná su nɛɛ kɛjɛ wɔ-blematsɛ Adam ŋɔɔ ákɛ gboshinii. (1 Mose 8:21) No hewɔ lɛ, wɔtsui baanyɛ alaka wɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ koni wɔpupuu wɔhe yɛ gbɛ ni esaaa nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esaaa akɛ Kristofoi kɛ amɛhewolo nɔ su loo maŋ nɔ ni amɛjɛ, nii ni amɛná, amɛwoloŋlee, hesaai ni akɛfɔ́ amɛ loo amɛmɔdɛŋbɔi yɛ nitsumɔ mli toɔ mɛi krokomɛi anɔ̃ he ní amɛkɛ pupuuɔ amɛhe. Ehiii akɛ mɔ kɛ nibii tamɔ enɛɛmɛi aaapupuu ehe, ni nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ esaaa Yehowa hu hiɛ.—Yeremia 9:23; Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35; 1 Korintobii 4:7; Galatabii 5:26; 6:3, 4.

3. Kɛ́ akɛɛ mɔ ko wóɔ ehe nɔ lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ, ni mɛni Yesu wie yɛ su nɛɛ he?

3 Esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ hepupuumɔ ni esaaa he yɛ yiŋtoo kroko hewɔ. Kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni su ni tamɔ nɛkɛ hé shi yɛ wɔtsui mli lɛ, ebaanyɛ eha wɔná su kroko ni ehiii kwraa ni ji henɔwomɔ. Kɛ́ akɛɛ mɔ ko wóɔ ehe nɔ lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ? Mɔ ko ni wóɔ ehe nɔ lɛ nuɔ he akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi, ni no haa ebaa amɛ shi. (Luka 18:9; Yohane 7:47-49) Yesu tsĩ ‘henɔwomɔ’ tã efata sui gbohii krokomɛi ní ‘jɛɔ mɔ tsui mli’ ní “amɛbuleɔ gbɔmɔ” lɛ ahe. (Marko 7:20-23) Enɛ haa Kristofoi naa bɔ ni ehe hiaa ákɛ amɛaakwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ henɔwomɔ he.

4. Henɔwomɔ he nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe ní wɔɔsusu lɛ baaye abua wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Henɔwolɔi komɛi ní Biblia lɛ wie amɛhe lɛ ahe saji ní ooosusu he lɛ baanyɛ aye abua ni okwa henɔwomɔ. No baaye abua bo ni onyɛ oyɔse kɛji akɛ ekolɛ opupuuɔ ohe yɛ gbɛ ni esaaa nɔ, dani ebatsɔ osu. Enɛ baaye abua bo ni okwa susumɔi kɛ nifeemɔi ni baaha owó ohe nɔ lɛ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, no lɛ kɛ́ Nyɔŋmɔ miitsu kɔkɔ ní ebɔ akɛ: “Majie mɛi ni mli filiɔ amɛ kɛ hewoo lɛ kɛaajɛ oteŋ, ni owóŋ ohe nɔ yɛ migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ dɔŋŋ” lɛ he nii lɛ, nɔ ko fɔŋ baŋ onɔ.—Zefania 3:11.

Nyɔŋmɔ Haaa Henɔwolɔi Aye Amɛhe

5, 6. Farao tsɔɔ akɛ eji henɔwolɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni jɛ ehenɔwomɔ lɛ mli kɛba?

5 Bɔ ni Yehowa kɛ nɔyelɔi ni he wa tamɔ Farao ye ha lɛ haa wɔnaa bɔ ni ebuɔ henɔwomɔ ehaa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Farao wóɔ ehe nɔ. Akɛni ebuɔ ehe akɛ nyɔŋmɔ ji lɛ, ni esa akɛ ajá lɛ hewɔ lɛ, ebuuu Israelbii ni no mli lɛ amɛji etsuji lɛ, ni egbe amɛhe guɔ. Bo lɛ, susumɔ bɔ ni efee enii eha beni ayabi lɛ koni eŋmɛ Israelbii lɛ gbɛ ni “amɛyaye gbijurɔ” yɛ ŋa lɛ nɔ amɛha Yehowa lɛ he okwɛ. Farao kɛ henɔwomɔ bi akɛ: “Namɔ ji Yehowa lɛ ní mabo egbee toi ní maha Israel aya?”—2 Mose 5:1, 2.

6 Beni akɛ haomɔi ekpaa eba Farao nɔ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛɛ Mose koni ebi Mizraim nɔyelɔ lɛ akɛ: “Okã he owó ohe nɔ yɛ mimaŋ lɛ nɔ akɛ ohaaa amɛya?” (2 Mose 9:17, NW) No sɛɛ lɛ, Mose ha ele haomɔ ni ji kpawo ni baanyiɛ sɛɛ lɛ, ni no ji nyɔŋmɔŋtɛi ni kpata nibii fɛɛ ni yɔɔ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahiɛ lɛ. Yɛ haomɔ ni ji nyɔŋma lɛ sɛɛ beni Farao ŋmɛɛ Israelbii lɛ ahe ní amɛshi nɔŋŋ kɛkɛ ni etsake ejwɛŋmɔ ni etiu amɛ. Yɛ naagbee lɛ, Farao kɛ esraafoi lɛ yaka Ŋshɔ Tsuru lɛ mli. Feemɔ nɔ ni tee nɔ yɛ amɛjwɛŋmɔ mli beni amɛna akɛ nui lɛ miiba abahà amɛnɔ lɛ he mfoniri okwɛ! Mɛni jɛ Farao henɔwomɔ lɛ mli kɛba? Esraafoi ni le tawuu jogbaŋŋ lɛ kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔjoa foi yɛ Israelbii lɛ ahiɛ; ejaakɛ Yehowa kɛ Mizraim miiwu miiha amɛ!”—2 Mose 14:25.

7. Babilon nɔyelɔi lɛ wó amɛhe nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Yehowa ba nɔyelɔi henɔwolɔi krokomɛi hu ashi. Amɛteŋ mɔ kome ji Sanherib ni ji Ashur maŋtsɛ lɛ. (Yesaia 36:1-4, 20; 37:36-38) Babilonbii lɛ yakpata Ashur hiɛ yɛ sɛɛ mli, shi aba Babilon maŋtsɛmɛi henɔwolɔi enyɔ hu ashi. Kɛ́ obaakai lɛ, Maŋtsɛ Belshazar ŋmɛ okpɔlɔ ko, ni yɛ nakai okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi lɛ, ekɛ edehei ni efɔ̃ amɛnine lɛ nu dãai yɛ kpuji ni ayaloo yɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ mli kɛjie Babilon nyɔŋmɔi lɛ ayi. Trukaa kɛkɛ ni gbɔmɔ wao ko bapue, ni eŋma nɔ ko yɛ gbogbo lɛ he. Beni Belshazar bi gbalɔ Daniel koni etsɔɔ lɛ niŋmaa lɛ shishi lɛ, gbalɔ lɛ kai lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ mɔ ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ ŋɔ maŋtsɛyeli . . . eha otsɛ Nebukadnezar. Shi beni etsui wó ehe nɔ . . . lɛ, akpa lɛ yɛ emaŋtsɛsɛi lɛ nɔ, ni ashɔ̃ enunyam lɛ yɛ edɛŋ; . . . Ni bo, ebi Belshazar nɛɛ, obaaa otsui shi, tsɛ ole enɛ fɛɛ.” (Daniel 5:3, 18, 20, 22) Nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ lɛ, Media kɛ Persia asraafoi lɛ yaye Babilon nɔ kunim, ni agbe Belshazar.—Daniel 5:30, 31.

8. Te Yehowa kɛ henɔwolɔi komɛi ye eha tɛŋŋ?

8 Susumɔ henɔwolɔi krokomɛi tamɔ Filistinyo oblaŋ Goliat, Persia Maŋsɔɔlɔ Nukpa Haman, kɛ Maŋtsɛ Herode Agripa ní ye nɔ yɛ Yudea ní amɛgbe Yehowa webii ahe guɔ lɛ ahe okwɛ. Nyɔŋmɔ ha hii etɛ nɛɛ fɛɛ gboi hiɛgbeji agbele yɛ amɛhe nɔ ní amɛwó lɛ hewɔ. (1 Samuel 17:42-51; Ester 3:5, 6; 7:10; Bɔfoi lɛ Asaji 12:1-3, 21-23) Bɔ ni Yehowa kɛ nakai hii henɔwolɔi lɛ ye eha lɛ maa nɔ mi akɛ eji anɔkwale akɛ: “Hewoo nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.” (Abɛi 16:18) Hɛɛ, ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ ‘Nyɔŋmɔ kuɔ henɔwolɔi anaa.’—Yakobo 4:6.

9. Tiro maŋtsɛmɛi lɛ jie amɛhe kpo akɛ amɛji kutumpɔfoi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Mizraim, Ashur, kɛ Babilon maŋtsɛmɛi lɛ, Tiro maŋtsɛ lɛ ye ebua Nyɔŋmɔ webii lɛ yɛ be ko mli. Beni Maŋtsɛ David kɛ Maŋtsɛ Salomo yeɔ nɔ lɛ, nɛkɛ maŋtsɛ nɛɛ tsu hii ni le ŋaa srɔtoi koni amɛyaye amɛbua kɛma maŋtsɛwei kɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ, ni ekɛ tsumaa he nibii hu maje kɛha nitsumɔi nɛɛ. (2 Samuel 5:11; 2 Kronika 2:10-15) Dɔlɛ sane ji akɛ, sɛɛ mli lɛ, Tiro maŋtsɛmɛi lɛ te shi amɛwo Yehowa webii lɛ. Mɛni ha eba lɛ nakai?—Lala 83:4-8; Yoel 4:4-6; Amos 1:9, 10.

Owó Ohe Nɔ’

10, 11. (a) Namɔ abaanyɛ akɛ lɛ ato Tiro maŋtsɛmɛi lɛ ahe? (b) Mɛni ha Tirobii lɛ asu tsake yɛ Israelbii lɛ ahe?

10 Yehowa kanya egbalɔ Ezekiel ni ekpa Tiro maŋtsɛmɛi lɛ ahe mama, ni asaŋ ebu amɛ fɔ. Shɛɛ sane ni akɛtsu gbalɔ lɛ koni ekɛyaha “Tiro maŋtsɛ lɛ” mli saji tsɔɔ bɔ ni Tiro maŋtsɛmɛi lɛ kɛ Satan ni ji mɔ klɛŋklɛŋ ni jie ehe kpo akɛ kutumpɔfo ní ‘damɔɔɔ anɔkwale lɛ mli’ lɛ yɔɔ amɛha lɛ mli jogbaŋŋ. (Ezekiel 28:12; Yohane 8:44) Kulɛ Satan fata Yehowa mumɔŋ bɔɔ nii anɔkwafoi ni ji E-bii ni feɔ E-ŋwɛi asafo lɛ ahe. Yehowa Nyɔŋmɔ tsɔ Ezekiel nɔ etsɔɔ nɔ̃ pɔtɛɛ ní ha Tiro maŋtsɛmɛi lɛ kɛ Satan fɛɛ kpá yɛ esɛɛ ní amɛyayeee lɛ anɔkwa lɛ mli.

11 Ewie akɛ: “Eden ni ji Nyɔŋmɔ trom lɛŋ oyɔɔ; tɛ fɛɛ tɛ ní jara wa ji onɔhàa nɔ̃ . . . Bo ji kerub ní afɔ lɛ mu ní keteɔ nɔ . . . Oye emuu yɛ ogbɛ̀i lɛ amli kɛjɛ gbi nɔ ní abɔo lɛ aahu kɛyashi beyinɔ ní ana nɔ ni ejaaa yɛ omli lɛ. Oguɔyeli ní fá lɛ naa lɛ amɛkɛ amimyeli ewo omli obɔ̃, ni ofee esha; no hewɔ lɛ . . . makpata ohiɛ . . . bo kerub ní keteɔ nɔ. Otsui ewó ehe nɔ yɛ ohefɛo lɛ hewɔ; ofite onilee lɛ yɛ okpɛmɔ lɛ hewɔ.” (Ezekiel 28:13-17) Hɛɛ, henɔwomɔ ha Tiro maŋtsɛmɛi lɛ fee Yehowa webii lɛ yiwalɛ nii. Ákɛ jarayeli maŋ lɛ, Tiro ná nii kpɔtɔɔ, ni guɔyeli nibii ni afeɔ yɛ maŋ nɛɛ mli lɛ ha egbɛi hé shi waa. (Yesaia 23:8, 9) Enɛ ha Tiro maŋtsɛmɛi lɛ bɔi amɛhe tsɔɔmɔ, ni amɛwa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi.

12. Mɛni ha Satan fee trumu, ni mɛni ekã he efeɔ lolo?

12 Nakai nɔŋŋ aduro mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ ní batsɔ Satan lɛ nilee ni ekɛaatsu nitsumɔi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛaawo edɛŋ lɛ ahe nii. Ehiɛ eyasɔɔɔ enɛ, shi moŋ ‘ewó ehe nɔ,’ ni ebɔi gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ eyeɔ nɔ lɛ he guɔ gbee. (1 Timoteo 3:6) Ebɔi ehe woo aahu akɛ eshwe ni Adam kɛ Hawa ajá lɛ. Akɔnɔ ni ená nɛɛ bada tamɔ hɔ́, kɛkɛ ni efɔ́ esha. (Yakobo 1:14, 15) Satan laka Hawa ni eye tso ni Nyɔŋmɔ egu enɔ yibii yeli lɛ. No sɛɛ lɛ, Satan tsɔ enɔ ni eha Adam hu ye yibii ni agu eyeli lɛ eko. (1 Mose 3:1-6) Klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ tsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ amɛkpoo Nyɔŋmɔ ákɛ ejaaa akɛ eyeɔ amɛnɔ, ni no feemɔ ha amɛbatsɔmɔ Satan jálɔi. Satan kɛ ehenɔwomɔ lɛ yaa he fɛɛ he. Ebɔ mɔdɛŋ akɛ eelaka bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ nilee ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ní Yesu Kristo hu fata he lɛ koni amɛkwa Yehowa akɛ amɛnɔyelɔ ni amɛbajá lɛ.—Mateo 4:8-10; Kpojiemɔ 12:3, 4, 9.

13. Mɛni ejɛ henɔwomɔ mli kɛba?

13 Belɛ, obaana akɛ Satan mli henɔwomɔ jɛ; ni henɔwomɔ ji nɔ̃ titri ni kɛ eshafeemɔ, nɔnaa, kɛ juu-kɛfɔ̃ ni yaa nɔ yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ baa. Ákɛ “je nɛŋ nyɔŋmɔ” lɛ, Satan kã he eewo hepupuumɔ ni esaaa kɛ henɔwomɔ he hewalɛ. (2 Korintobii 4:4) Ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ, ni no hewɔ lɛ, ekɛ anɔkwa Kristofoi miiwu. Oti ni ma ehiɛ ji ní etsi amɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ he, koni amɛbatsɔmɔ hesuɔlɔi, hewolɔi, kɛ henɔwolɔi. Biblia lɛ gba akɛ mɛi babaoo baajie pɛsɛmkunya sui tamɔ enɛɛmɛi akpo yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli.—2 Timoteo 3:1, 2; Kpojiemɔ 12:12, 17.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ekɛ adesai yeɔ?

14 Shi Yesu Kristo kɛ ekãa ha ale nibii gbohii ni ejɛ Satan henɔwomɔ lɛ mli kɛba lɛ. Kɛ́ hooo lɛ, Yesu tsɔɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ adesai yeɔ ehaa lɛ mli yɛ shihilɛi srɔtoi etɛ sɔŋŋ mli, ni efee enɛ yɛ ehenyɛlɔi ni buɔ amɛhe jalɔi lɛ ateŋ. Etsɔɔ mli akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aaawó ehe nɔ lɛ, aaaba lɛ shi, ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaaba ehe shi lɛ, aaawó enɔ.”—Luka 14:11; 18:14; Mateo 23:12.

Buu Otsui He Kɛjɛ Henɔwomɔ He

15, 16. Mɛni ha Hagar wó ehe nɔ?

15 Ekolɛ okadi akɛ nɔkwɛmɔnii srɔtoi ni kɔɔ henɔwolɔi ahe ni asusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ fɛɛ kɔɔ hii ni hiɛ hegbɛi wuji, ní amɛhe gbɛi lɛ ahe. Ani no tsɔɔ akɛ gbɔmɛi ni ehiɛɛɛ hegbɛi wuji komɛi ní abuɔ lɛ wooo amɛhe nɔ? Ekã shi faŋŋ akɛ dabi. Bo lɛ, susumɔ sane ko ni tee nɔ yɛ Abraham weku lɛ mli lɛ he okwɛ. Blematsɛ lɛ bɛ bi ni baaye enii kɛ́ egbo, ni eŋa Sara hu egbɔ fe mɔ ni eeenyɛ efɔ́. Yɛ kusum naa lɛ, hii ni yajeɔ shihilɛ ni Abraham yaje mli lɛ yɛ hegbɛ ni amɛkɛ ŋa ni ji enyɔ hiɔ shi bɔni afee ni amɛkɛ lɛ afɔ́. Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbala mlibotemɔ ni tamɔ nakai gbɛ ejaakɛ no mli lɛ, be ni eto ni ebaaha anɔkwa jálɔi abote gbalashihilɛ mli taakɛ eto he gbɛjianɔ kɛjɛ shishijee lɛ shɛko.—Mateo 19:3-9.

16 Sara wo Abraham hewalɛ koni ekɛ etsulɔ yoo Hagar ni ji Mizraimnyo lɛ afɔ́ gboshiniyelɔ, ni blematsɛ lɛ bo eŋa lɛ toi. Hagar batsɔ Abraham ŋa ni ji enyɔ etsɛɛɛ kɛkɛ ni ená musu. Kulɛ, esa akɛ ehiɛ asɔ hegbɛ ní woo yɔɔ mli ni ená nɛɛ jogbaŋŋ. Yɛ no najiaŋ moŋ lɛ, eyawó ehe nɔ. Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ: “Shi beni ena akɛ ehiɛ musu lɛ, ewura lɛ he guɔ gbo yɛ ehiɛ.” Subaŋ ni ejie lɛ kpo nɛɛ ha béi te shi yɛ Abraham weku lɛ mli aahu akɛ Sara shwie Hagar kɛjɛ shia lɛ mli. Shi naagba lɛ he tsabaa yɛ. Nyɔŋmɔ bɔfo ko wo Hagar ŋaa akɛ: “Kuu osɛɛ kɛya owura lɛ ŋɔɔ, ni oba ohe shi oha lɛ.” (1 Mose 16:4, 9) Ekã shi faŋŋ akɛ, Hagar bo ŋaawoo nɛɛ toi, ni etsake esubaŋ yɛ Sara he, ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ blemanyɛ eha mɛi babaoo.

17, 18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ henɔwomɔ he lɛ?

17 Hagar sane lɛ maa nɔ mi akɛ kɛ́ mɔ shihilɛ tsake yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ, no baanyɛ aha ewó ehe nɔ. Nɔ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli ji akɛ, kɛ́ Kristofonyo ni kɛ tsui krɔŋŋ miisɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ ná nii loo enine shɛ hegbɛ wulu ko nɔ lɛ, no baanyɛ aha ewó ehe nɔ. Kɛ́ mɛi jie eyi yɛ omanye ní eye yɛ nɔ ko feemɔ mli, enilee, loo nyɛmɔi ni eyɔɔ lɛ ahewɔ lɛ, no hu baanyɛ aha ewó ehe nɔ. Hɛɛ, esa akɛ Kristofonyo hiɛ ahi ehe nɔ, ni ejie henɔwomɔ kɛjɛ etsui mli. Enɛ feemɔ he miihia babaoo titri kɛ́ eji mɔ ko ni yeɔ omanye yɛ enifeemɔi amli loo eji mɔ ko ní akɛ sɔ̃i babaoo ahe nitsumɔ woɔ edɛŋ.

18 Bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ henɔwomɔ ehaa lɛ ji yiŋtoo ni fe fɛɛ hewɔ ní ebaabi ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ su nɛɛ he. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Hiɛ ni ma ŋwɛi, kɛ hewoo tsui, efɔŋfeelɔi akane lɛ, esha ni.” (Abɛi 21:4) Naakpɛɛ sane ji akɛ, Kristofoi “niiatsɛmɛi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ” ji mɛi titri ni Biblia lɛ bɔɔ amɛ kɔkɔ koni “amɛkajwɛŋ nii wuji” loo amɛkawó amɛhe nɔ. (1 Timoteo 6:17; 5 Mose 8:11-17) Esa akɛ Kristofoi ní bɛ nɔ ko lɛ ‘ahiɛ akakɔ̃ nii anɔ,’ ni esa akɛ amɛkai akɛ niiatsɛ kɛ ohiafo fɛɛ baanyɛ atsɔ henɔwolɔ.—Marko 7:21-23; Yakobo 4:5.

19. Te fee tɛŋŋ Uzia fite gbɛi kpakpa ni ená lɛ?

19 Henɔwomɔ kɛ sui gbohii krokomɛi baanyɛ afite wekukpaa kpakpa ni kã mɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Maŋtsɛ Uzia je nɔyeli shishi lɛ, “efee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ, . . . ediɔ Nyɔŋmɔ sɛɛ; ni gbii abɔ ní ediɔ Yehowa sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ haa eshwereɔ.” (2 Kronika 26:4, 5) Dɔlɛ sane ji akɛ, Maŋtsɛ Uzia fite gbɛi kpakpa ni efee lɛ, ejaakɛ “etsui wó ehe nɔ ni eha ehiɛ kpata.” Ebɔi ehe tsɔɔmɔ aahu akɛ etee sɔlemɔwe lɛ koni eyashã tsofa-kɛŋma. Beni osɔfoi lɛ bɔ lɛ kɔkɔ koni ekɛ ehe akawo henɔwomɔ nifeemɔ ni tamɔ nakai mli lɛ, “Uzia mli fũ.” Nɔ ni jɛ mli kɛba ji akɛ Yehowa ha kpiti shwie lɛ, ni Nyɔŋmɔ náaa ehe miishɛɛ kɛyashi egbo.—2 Kronika 26:16-21.

20. (a) Te eba lɛ tɛŋŋ ni shwɛ sharao ni Maŋtsɛ Hezekia afite gbɛi kpakpa ni eyɔɔ lɛ? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Okɛ maŋtsɛ ni wɔsusu ehe kɛtsɔ hiɛ lɛ nifeemɔ lɛ ato Maŋtsɛ Hezekia nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Be ko lɛ, Hezekia ‘wó ehe nɔ,’ ni shwɛ sharao ni no afite gbɛi kpakpa ni no mli eyɔɔ lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, “Hezekia ba ehe shi yɛ etsuiŋ hewoo lɛ hewɔ,” ni ehiɛ ba nyam ekoŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (2 Kronika 32:25, 26) Kadimɔ akɛ heshibaa ji nɔ ni Hezekia kɛku ehenɔwomɔ lɛ naa. Hɛɛ, kɛ́ mɔ baaa ehe shi lɛ, belɛ eji henɔwolɔ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaasusu gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔba wɔhi shi ákɛ Kristofoi, ni wɔya nɔ wɔjie nakai su lɛ kpo lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

21. Mɛni Kristofoi ní baa amɛhe shi lɛ baanyɛ akpa gbɛ?

21 Shi kɛlɛ, ekaba akɛ wɔhiɛ aaakpa nibii gbohii ni ejɛ henɔwomɔ mli kɛba lɛ anɔ. Akɛni ‘Nyɔŋmɔ kuɔ henɔwolɔi anaa’ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ shiŋŋfeemɔ atswaa wɔfai shi akɛ wɔbaakpoo nifeemɔi fɛɛ ni kɔɔ hepupuumɔ ni esaaa lɛ ahe. Yɛ be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔhi shi akɛ Kristofoi ni baa amɛhe shi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ gbɛ akɛ wɔbaaje Nyɔŋmɔ gbi wulu ní abaajie henɔwolɔi kɛ yibii gbohii fɛɛ ni amɛwo lɛ kɛya lɛ mli shweshweeshwe. Kɛkɛ lɛ, “aaadɔ gbɔmɛi ahewoo kɛ adesai ahenɔwomɔ kɛaaba shi, ni aaawó Yehowa kometoo nɔ yɛ nakai gbi lɛ nɔ!”—Yesaia 2:17.

Saji Otii Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ

• Te obaatsɔɔ bɔ ni mɔ ko ni wóɔ ehe nɔ yɔɔ eha lɛ mli oha tɛŋŋ?

• Namɔ mli henɔwomɔ jɛ?

• Mɛni baanyɛ aha mɔ atsɔ henɔwolɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ henɔwomɔ he lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Farao henɔwomɔ lɛ ha aba lɛ shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Hegbɛ ni nɔ kwɔ ní Hagar ná lɛ ha ewó ehe nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Hezekia ba ehe shi, ni ehiɛ ba nyam ekoŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ