Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji Wɔkwɛlɔ

Yehowa Ji Wɔkwɛlɔ

Yehowa Ji Wɔkwɛlɔ

“Yehowa ji mikwɛlɔ, nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi.”—Lala 23:1.

1-3. Mɛni hewɔ ebɛ naakpɛɛ akɛ David kɛ Yehowa to tookwɛlɔ he lɛ?

KƐ́ ABI bo ni otsɔɔ gbɛ nɔ ni Yehowa tsɔɔ ekwɛɔ ewebii lɛ, mɛni obaakɛɛ? Mɛni obaanyɛ okɛto bɔni ejɛɔ suɔmɔ mli ekwɛɔ etsuji anɔkwafoi lɛ he? Nɔ ni fe afii 3,000 ni eho nɛ lɛ, lalatsɛ Maŋtsɛ David kɛ nitsumɔ ni etsu yɛ egbekɛbiiashi lɛ tsu nii ni ekɛŋmala lalafoo wiemɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji lɛ mli jogbaŋŋ.

2 Akɛni David ji tookwɛlɔ beni eji oblanyo fioo lɛ hewɔ lɛ, ele bɔ ni akwɛɔ tooi ahaa. Ele jogbaŋŋ akɛ kɛ́ aŋmɛɛ tooi ahe ni akwɛɛɛ amɛ lɛ, ewaaa kwraa akɛ amɛaalaaje, ní julɔi loo kooloi awuiyelɔi abamɔmɔ amɛ. (1 Samuel 17:34-36) Kɛ́ tooi lɛ bɛ kwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ, ekolɛ amɛnaŋ lɛɛhe ni niyenii babaoo yɔɔ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ yɛ David gbɔlɛ beaŋ lɛ, ekɛ miishɛɛ kai ŋmɛlɛtswai babaoo ni ekɛkpala tooi, ekɛbu amɛhe, ní ekɛlɛ amɛ lɛ.

3 Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ nitsumɔ ni tookwɛlɔ tsuɔ lɛ ba David jwɛŋmɔ mli beni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ koni etsɔɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ ewebii lɛ ehaa lɛ mli lɛ. Lala 23 ni David ŋma lɛ jeɔ shishi kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Yehowa ji mikwɛlɔ, nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi.” Nyɛhaa wɔsusua nɔ hewɔ ni sane nɛɛ sa jogbaŋŋ lɛ he wɔkwɛa. No sɛɛ lɛ, Lala 23 lɛ baaye abua wɔ ni wɔna gbɛ̀i anɔ ni Yehowa tsɔɔ ekwɛɔ ejálɔi lɛ taakɛ tookwɛlɔ kwɛɔ etooi lɛ.—1 Petro 2:25.

Nii ni Akɛtoɔ Nii Ahe ni Sa Jogbaŋŋ

4, 5. Te Biblia lɛ tsɔɔ bɔ ni tooi feɔ amɛnii amɛhaa lɛ mli eha tɛŋŋ?

4 Yehowa yɛ sabalai pii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, shi sabala ni ji “Tookwɛlɔ” lɛ tsɔɔ akɛ emli jɔ waa diɛŋtsɛ. (Lala 80:2) Bɔni afee ni wɔnu nɔ hewɔ ni atsɛɔ Yehowa yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ Tookwɛlɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, ehe miihia ni wɔle nibii enyɔ: klɛŋklɛŋ lɛ, bɔ ni tooi feɔ amɛnii amɛhaa, kɛ nɔ ni ji enyɔ lɛ, nitsumɔi ni tookwɛlɔ kpakpa tsuɔ kɛ sui ni eyɔɔ.

5 Bei pii lɛ, Biblia lɛ wieɔ bɔ ni tooi feɔ amɛnii amɛhaa lɛ he akɛ amɛsumɔɔ ni amɛkwɛlɔ lɛ adɔ amɛhe be fɛɛ be (2 Samuel 12:3), amɛhe jɔ (Yesaia 53:7), ni hebuu he hiaa amɛ. (Mika 5:8) Niŋmalɔ ko ni kɛ afii babaoo lɛ̀ tooi lɛ wie akɛ: “Tooi nyɛɛɛ ‘amɛ diɛŋtsɛ amɛhe amɛkwɛ’ taakɛ ekolɛ mɛi komɛi baasusu lɛ. Ebiɔ ni agbala jwɛŋmɔ kɛya amɛnɔ be fɛɛ be, ni akwɛ amɛ jogbaŋŋ fe kooloi krokomɛi fɛɛ ni alɛɔ.” Ehe miihia ni bɔɔ nii ni he waaa nɛɛ aná tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛya nɔ amɛhi shi.—Ezekiel 34:5.

6. Te Biblia he wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ nɔ ni blema tookwɛlɔ ko fɔɔ feemɔ daa gbi lɛ mli eha tɛŋŋ?

6 Mɛni ji nɔ ni blema tookwɛlɔ lɛ fɔɔ feemɔ daa gbi? Biblia he wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ mli akɛ: “Leebi maŋkpa lɛ, enyiɛɔ tooku lɛ hiɛ kɛjɛɔ tooi atsu lɛŋ kɛyaa lɛɛhe ni niyenii yɔɔ jɛmɛ lɛ. Ehaa ehiŋmɛi hiɔ amɛnɔ gbi muu lɛ fɛɛ, ni ekwɛɔ jogbaŋŋ koni tooi lɛ eko akalaaje, ni kɛji akɛ aleenɔ ni too lɛ eko dũ gbɛ kɛjɛ tooi krokomɛi ni eshwɛ lɛ ahe be kukuoo ko po lɛ, ekɛ hiɛdɔɔ taoɔ lɛ kɛyashiɔ beni enaa lɛ, ni ekɛ lɛ kuɔ sɛɛ kɛbaa. . . . Kɛ́ shɛ gbɛkɛ lɛ, ekɛ tooku lɛ kuɔ sɛɛ kɛbaa tooi atsu lɛŋ, ni yɛ be mli ni amɛtsɔɔ etso lɛ shishi kɛboteɔ tsu lɛ mli lɛ, ekaneɔ amɛ ekwɛɔ koni ená nɔmimaa akɛ eko kwraa elaajeko. . . . Bei pii lɛ, ebuɔ tooi atsu lɛ he nyɔɔŋ muu fɛɛ bɔni afee ni kooloi awuiyelɔi akabatutua amɛ, loo ni julɔi akatsɔ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ amɛbaju amɛ.” *

7. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ ehe hiaa ni tookwɛlɔ ko ajie tsuishitoo kɛ mlijɔlɛ babaoo kpo lɛ?

7 Bei komɛi lɛ, ehe bahiaa ni aná tsuishitoo kɛ mlijɔlɛ babaoo aha tooi lɛ, titri lɛ tooi ni hiɛ musu lɛ kɛ bibiibii lɛ. (1 Mose 33:13) Wolo ko ni akɛtaoɔ Biblia mli saji amli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Bei pii lɛ, too ni hiɛ musu yɛ tooku lɛ mli lɛ yafɔ́ɔ yɛ shɔŋŋ yɛ gɔji lɛ ahe. Tookwɛlɔ lɛ kɛ hedɔɔ buɔ too nyɛ lɛ he yɛ be ní enyɛɛɛ nɔ ko kwraa efee nɛɛ mli, ni ewóɔ toobi lɛ ni ehiɛɔ lɛ kɛyaa tooi atsu lɛŋ. Yɛ toobi lɛ fɔmɔ sɛɛ lɛ, ekolɛ tookwɛlɔ lɛ baahiɛ lɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ loo yɛ etade ni edɔrɔ tamɔ kotoku lɛ mli kɛyashi beni toobi lɛ baanyɛ anyiɛ.” (Yesaia 40:10, 11) Eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ mɔ ni ji tookwɛlɔ kpakpa lɛ aná sui ni ji hewalɛ kɛ mlijɔlɛ fɛɛ.

8. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ David tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ?

8 “Yehowa ji mikwɛlɔ”—ani enɛ jeee bɔ ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ ji lɛ mlitsɔɔmɔ ni sa jogbaŋŋ? Be mli ni wɔpɛiɔ Lala 23 lɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛ kɛ mlijɔlɛ kwɛɔ wɔ taakɛ tookwɛlɔ feɔ lɛ. Yɛ kuku 1 lɛ mli lɛ, David tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nibii fɛɛ ni he hiaa E-tooi lɛ baaha amɛ bɔni afee ni ‘nɔ ko nɔ ko he akahia amɛ.’ Yɛ kukuji ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, David tsɔɔ yiŋtoi etɛ ahewɔ ni eyɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ni nomɛi ji akɛ: Yehowa kpalaa E-tooi lɛ, ebuɔ amɛhe, ni elɛɔ amɛ. Nyɛhaa wɔsusua enɛɛmɛi ahe ekomekomei wɔkwɛa.

“Ekpalaa Mi”

9. Mɛɛ hejɔlɛ shihilɛ David tsɔɔ mli, ni te aaafee tɛŋŋ ní tooi abaje shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ?

9 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa kpalaa ewebii lɛ. David ŋma akɛ: “Ehãa mibuɔ shi yɛ lɛɛhei ni yɔɔ frɔ̃frɔ̃, ewaa mi kɛyaa nui ni he jɔ lɛ ahe. Ehaa mitsui nyɔɔ mimli, ekpalaa mi kɛtsɔɔ jalɛ gbɛ̀i anɔ yɛ egbɛi lɛ ahewɔ.” (Lala 23:2, 3) David kɛ wiemɔi ni tsɔɔ tooku ko ni bumɔ shi yɛ hejɔlɛ mli yɛ he ni niyenii babaoo yɔɔ nɛɛ tsu nii kɛtsɔɔ shihilɛ ko ni haa mɔ mii shɛɔ ehe, etsui nyɔɔ emli, ni yɔɔ shweshweeshwe. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “lɛɛhei” lɛ shishi baanyɛ atsɔɔ “he ko ni yɔɔ miishɛɛ.” Ekolɛ, tooi lɛ diɛŋtsɛ nyɛŋ aná he ko ní baaha amɛtsui anyɔ amɛmli ni amɛbumɔ shi yɛ jɛmɛ yɛ hejɔlɛ mli. Esa akɛ amɛkwɛlɔ lɛ anyiɛ amɛhiɛ kɛya “he ko ni yɔɔ miishɛɛ” ni tamɔ nɛkɛ.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔɔ yɛ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ wɔmli?

10 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kpalaa wɔ ŋmɛnɛ? Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ enɛ ji kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ nɔ. E-Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔfee Nyɔŋmɔ kaselɔi.’ (Efesobii 5:1) Wiemɔi ni tsɔ ŋmalɛ nɛɛ hiɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsĩɔ musuŋtsɔlɛ, eshaifaa, kɛ suɔmɔ tã. (Efesobii 4:32; 5:2) Ekã shi faŋŋ akɛ, Yehowa feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni fe fɛɛ yɛ sui ni mɔ hedɔɔ yɔɔ mli nɛɛ akpojiemɔ mli. Ani bi ni ebiɔ wɔ koni wɔkase lɛ lɛ tsɔɔ akɛ eekpa babaoo tsɔ gbɛ kɛmiijɛ wɔdɛŋ? Dabi. Nakai ŋaawoo ni jɛ mumɔŋ lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ yɛ wɔmli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Abɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ, ni tsɔɔ ákɛ akɛ jeŋba sui kpakpai kɛ nyɛmɔ ni akɛtsuɔ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii eha wɔ. (1 Mose 1:26) No hewɔ lɛ, Yehowa le akɛ yɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔyɛ mligbɛ nyɛmɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛjie sui ni ejieɔ amɛ kpo lɛ nɔŋŋ akpo. Susumɔ he okwɛ—wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔfee tamɔ lɛ. Kɛ́ wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ, ebaakpala wɔ kɛya mfonirifeemɔŋ ‘hei ni jɔ’ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ ahe. Yɛ jeŋ ni awuiyeli eyi mli obɔ nɛɛ mli lɛ, ‘wɔbaahi shi shweshweeshwe,’ ni wɔbaaná hejɔlɛ ni baa kɛjɛɔ le ni wɔleɔ akɛ Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ wɔnɔ lɛ mli.—Lala 4:9; 29:11.

11. Kɛ́ Yehowa miikpala etooi lɛ, mɛni he esusuɔ, ni enɛ jeɔ kpo yɛ nɔ ni ebiɔ kɛjɛɔ wɔdɛŋ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Kɛ́ Yehowa miikpala wɔ lɛ, ejieɔ mlijɔlɛ kɛ tsuishitoo kpo. Tookwɛlɔ susuɔ etooi lɛ agbɔjɔmɔi ahe, ni yɛ no hewɔ lɛ, ekpalaa amɛ “bɔ ni kooloi lɛ . . . aaanyɛ.” (1 Mose 33:14) Nakai nɔŋŋ hu Yehowa kpalaa etooi lɛ ‘bɔ ni amɛaanyɛ.’ Esusuɔ wɔnyɛmɔi kɛ wɔshihilɛi ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, enaa mli ehaa wɔ, ebiii babaoo tsɔ fe bɔ ni wɔɔnyɛ. Nɔ ni ebiɔ ji akɛ wɔkɛ wɔsusuma muu fɛɛ asɔmɔ lɛ. (Kolosebii 3:23) Shi kɛji akɛ ogbɔ, ni no hewɔ lɛ onyɛɛɛ otsu bɔ ni onyɛɔ otsuɔ tsutsu ko lɛ hu? Aloo kɛji akɛ hela ko ni naa wa haaa onyɛ otsu babaoo hu? Nɔ ni abiɔ yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli ní haa mɔ náa miishɛɛ ji akɛ, wɔjɛ wɔsusuma muu fɛɛ mli wɔsɔmɔ. Susumai enyɔ ko kwraa bɛ ni yeɔ egbɔ kɔkɔɔkɔ. Ní ooojɛ susuma muu fɛɛ mli osɔmɔ lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ okɛ onyɛmɔ kɛ ohewalɛ fɛɛ atsu nii ni okɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛyashi he ni fe fɛɛ ni bo diɛŋtsɛ ooonyɛ. Yɛ wɔgbɔjɔmɔi ni baanyɛ aná wɔnyɛmɔi anɔ hewalɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa náa tsui muu fɛɛ mli ni wɔjɛɔ wɔjáa lɛ lɛ he miishɛɛ.—Marko 12:29, 30.

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ yɔɔ Mose Mla lɛ mli ni tsɔɔ akɛ Yehowa kpalaa etooi lɛ ‘bɔ ni amɛaanyɛ’?

12 Bɔni afee ni onu bɔ ni Yehowa kpalaa etooi lɛ ‘bɔ ni amɛaanyɛ’ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, susumɔ sɔ̃ afɔlei komɛi ni atsĩ tã yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ ahe okwɛ. Yehowa sumɔɔ ni ajɛ tsui ni eyi obɔ kɛ shidaa mli akɛ afɔlei kpakpai aha lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ajara afɔlei lɛ amli awo kui srɔtoi amli yɛ mɛi ni kɛhaa lɛ anyɛmɔi anaa. Mla lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛji ebɛ too yinii lɛ, eŋɔ kosɛɛ okpoi enyɔ aloo okpobii enyɔ eha.” Ni kɛji akɛ ebɛ okpobii enyɔ hu? No lɛ ebaanyɛ ekɛ “mã” aha. (3 Mose 5:7, 11) Enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ biii babaoo tsɔ fe nɔ ni mɔ lɛ aaanyɛ aha. Akɛni Nyɔŋmɔ tsakeee hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ akɛ wɔɔle akɛ ebiii babaoo tsɔ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔha; yɛ no najiaŋ lɛ, eyɛ he miishɛɛ akɛ eeekpɛlɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔkɛhaa lɛ lɛ nɔ. (Maleaki 3:6) Kwɛ miishɛɛ sane ni eji akɛ Tookwɛlɔ ni nuɔ nii ashishi tamɔ nɛkɛ aaakpala wɔ!

“Misheŋ Efɔŋ ko Gbeyei, Ejaakɛ Okɛ Mi Yɛ”

13. Yɛ Lala 23:4 lɛ, David wie tamɔ nɔ ni ekɛ Yehowa diɛŋtsɛ miiwie yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ enɛ bɛ naakpɛɛ lɛ?

13 David tsɔɔ yiŋtoo ni ji enyɔ hewɔ ni eyɔɔ hekɛnɔfɔɔ lɛ akɛ: Yehowa buɔ etooi lɛ ahe. Wɔkaneɔ akɛ: “Ni asaŋ kɛ́ minyiɛ gbele hɔɔŋ jɔɔ lɛŋ lɛ, misheŋ efɔŋ ko gbeyei; ejaakɛ okɛ mi yɛ: otso kɛ odɛhiɛmɔtso lɛ, nomɛi shɛjeɔ mimii.” (Lala 23:4) Agbɛnɛ, David wie tamɔ nɔ ni ekɛ Yehowa diɛŋtsɛ miiwie tɛ̃ɛ. Enɛ bɛ naakpɛɛ, ejaakɛ David miiwie bɔ ni Nyɔŋmɔ ye ebua lɛ ni enyɛ eto etsui shi yɛ amanehulu mli lɛ he. David enyiɛ gbele hɔɔŋ jɔɔi pii amli—bei srɔtoi amli ni ewala diɛŋtsɛ yaje oshara mli lɛ. Shi eŋmɛɛɛ gbɛ ni gbeyeishemɔ aná enɔ hewalɛ, ejaakɛ enu he akɛ Nyɔŋmɔ—ní efee klalo akɛ ekɛ ‘E-tso’ kɛ ‘E-dɛhiɛmɔtso’ lɛ baaye ebua lɛ lɛ—kɛ lɛ yɛ. Hebuu ni tamɔ nɛkɛ ni David ná ele akɛ eyɔɔ lɛ shɛje emii ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ no ha etsi ebɛŋkɛ Yehowa. *

14. Mɛɛ nɔmimaa Biblia lɛ kɛhaa wɔ yɛ hebuu ni Yehowa kɛhaa lɛ he, shi mɛni enɛ etsɔɔɔ?

14 Mɛɛ gbɛ Yehowa tsɔɔ nɔ ebuɔ etooi lɛ ahe ŋmɛnɛ? Biblia lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ shitee-kɛwolɔi—daimonio loo adesa—ko kwraa bɛ ní baanyɛ abule etooi lɛ ashishi kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yehowa eŋmɛŋ enɛ feemɔ gbɛ kɔkɔɔkɔ. (Yesaia 54:17; 2 Petro 2:9) Shi kɛlɛ, enɛ etsɔɔɔ akɛ wɔ-Kwɛlɔ lɛ baatsĩ amanehului ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ anaa. Wɔkɛ kaai ni baa adesai fɛɛ anɔ lɛ kpeɔ, ni wɔkɛ shitee-kɛwoo ni baa anɔkwa Kristofoi fɛɛ anɔ lɛ hu kpeɔ. (2 Timoteo 3:12; Yakobo 1:2) Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ekolɛ bei komɛi lɛ wɔnyiɛɔ “gbele hɔɔŋ jɔɔ lɛŋ.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ yiwaa loo hela ko ni naa wa baanyɛ aha wɔbɛŋkɛ gbele kpaakpa. Aloo ekolɛ mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane waa lɛ baabɛŋkɛ gbele loo ákɛ eeegbo po. Yɛ be mli ni efeɔ tamɔ nɔ ni nibii amli wa fe fɛɛ kɛha wɔ lɛ mli lɛ, wɔ-Kwɛlɔ lɛ kɛ wɔ yɛ, ni ebaabu wɔhe. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15, 16. (a) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔtsu gbɛtsii nii ní ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ ahe nii? (b) Gbaa niiashikpamɔ ko ní tsɔɔ bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ yɛ kaa bei amli.

15 Yehowa wooo wɔ shi akɛ ekɛ ehe baawo saji amli ní etsu he nii yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. * Shi wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ: Yehowa baaye ebua wɔ ní wɔnyɛ wɔye gbɛtsii nii fɛɛ ní ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ anɔ kunim. Ebaanyɛ eha wɔ nilee ni wɔnyɛ wɔkɛdamɔ “kaai srɔtoi pii” anaa. (Yakobo 1:2-5) Tookwɛlɔ kɛ etso loo edɛhiɛmɔtso lɛ tsuɔ nii, ni jeee ní ekɛshwie koolooi awuiyelɔi pɛ kɛkɛ, shi moŋ koni ekɛkpala etooi lɛ blɛoo kɛnyiɛ gbɛ ni sa lɛ nɔ. Ekolɛ Yehowa baanyɛ atsɔ naanyo jálɔ ko nɔ “ekpala” wɔ “blɛoo”koni wɔkɛ Biblia mli ŋaawoo ní baanyɛ atsake wɔshihilɛ lɛ kwraa lɛ atsu nii. Kɛfata he lɛ, Yehowa baanyɛ eha wɔ hewalɛ ni wɔkɛto wɔtsui shi. (Filipibii 4:13) Ebaanyɛ etsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekɛ “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” awaje wɔ. (2 Korintobii 4:7) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔto wɔtsui shi yɛ kaa fɛɛ kaa ni ekolɛ Satan kɛbaaba wɔnɔ lɛ mli. (1 Korintobii 10:13) Ani ejeee nɔ ni shɛjeɔ mɔ mii akɛ wɔɔle akɛ Yehowa efee klalo akɛ ebaaye ebua wɔ?

16 Hɛɛ, kɛ́ ekolɛ wɔyaje gbele hɔɔŋ jɔɔ fɛɛ gbele hɔɔŋ jɔɔ mli po lɛ, wɔ kome too wɔnyiɛŋ mli kɔkɔɔkɔ. Wɔ-Kwɛlɔ lɛ kɛ wɔ yɛ, ni eyeɔ ebuaa wɔ yɛ gbɛ̀i ní ekolɛ yɛ shishijee mli kwraa lɛ wɔnuŋ shishi lɛ anɔ. Susumɔ niiashikpamɔ ní Kristofonyo asafoŋ onukpa ko ní miiye ansɔ fũumɔ hela ni naa wa lɛ ná lɛ he okwɛ. “Yɛ anɔkwale mli lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, misusu akɛ Yehowa mli efu mi loo ákɛ esumɔɔɔ misane po. Shi mitswa mifai shi akɛ mijeŋ Yehowa sɛɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, mikɛ mihaomɔi lɛ shwie ehiɛ. Ni Yehowa ye ebua mi, bei pii lɛ etsɔɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ anɔ eshɛjeɔ mimii. Amɛteŋ mɛi pii gba mi amɛ diɛŋtsɛ amɛniiashikpamɔ ní tsɔɔ bɔ ni amɛdamɔɔ helai ni mli wawai anaa lɛ, ni enɛ ye ebua mi ni minu mishihilɛ lɛ shishi jogbaŋŋ. Amɛsusumɔi ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ ha mikai akɛ hela ni miyeɔ lɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ srɔto ni eko bako pɛŋ. Yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ní amɛkɛha mi kɛ mlihilɛ mli ní amɛjɛ amɛfee nii amɛha mi lɛ, ha miná nɔmimaa ekoŋŋ akɛ Yehowa sumɔɔ mi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ maya nɔ mikɛ hela ni yeɔ mi lɛ ahi shi, ni mileee nɔ ni baajɛ mli kɛba. Shi miyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa kɛ mi yɛ, ni ákɛ ebaaya nɔ eye ebua mi yɛ kaa nɛɛ mli.”

“Oŋmɛɔ Mi Okpɔlɔ”

17. Te David tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji lɛ mli eha tɛŋŋ yɛ Lala 23:5 lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ tookwɛlɔ he lɛ kpãa gbee lɛ?

17 Agbɛnɛ David tsĩ yiŋtoo ni ji etɛ hewɔ ni eyɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ e-Kwɛlɔ lɛ mli lɛ tã akɛ: Yehowa lɛɔ etooi lɛ, ni ekɛ niyenii babaoo tsuɔ enɛ he nii. David ŋma akɛ: “Oŋmɛɔ mi okpɔlɔ yɛ mihenyɛlɔi ahiɛ. Okɛ mũ fɔɔ miyitso; mikpulu lɛ eyi kɛteke nɔ.” (Lala 23:5) Yɛ kuku nɛɛ mli lɛ, David tsɔɔ mli akɛ e-Kwɛlɔ lɛ ji nihalɔ kpakpa ni haa mɔ niyenii kɛ nu babaoo. Nɔkwɛmɔnii enyɔ—tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ kɛ nihalɔ kpakpa—lɛ jeee nibii ni kɛ amɛhe kpãaa gbee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ mɔ ni ji tookwɛlɔ kpakpa lɛ ale he ni ebaaná lɛɛhei kpakpai kɛ nu ni fa bɔ ni sa yɛ, bɔni afee ni ‘nɔ ko nɔ ko he akahia’ etooku lɛ.—Lala 23:1, 2.

18. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa ji nihalɔ kpakpa?

18 Ani wɔ-Kwɛlɔ lɛ ji nihalɔ kpakpa hu? Ekã shi faŋŋ akɛ eji nihalɔ kpakpa! Bo lɛ susumɔ mumɔŋ niyenii babaoo, ni hi jogbaŋŋ ni wɔnine shɛɔ nɔ amrɔ nɛɛ lɛ he okwɛ. Yehowa etsɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ eha wɔ woji ni yeɔ ebuaa wɔ, ni eto gbɛjianɔ bɔni afee ni akɛ tsɔsemɔ aha wɔ yɛ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ kpokpaa wulu nɔ kpeei ashishi—enɛɛmɛi fɛɛ tsuɔ wɔmumɔŋ hiamɔ nii ahe nii ehaa wɔ. (Mateo 24:45-47) Eji anɔkwale akɛ wɔnáa mumɔŋ niyenii be fɛɛ be. “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ efee Bibliai kɛ nibii ni yeɔ ebuaa kɛha Biblia lɛ kasemɔ akpekpei abɔ, ni amrɔ nɛɛ afee woji kɛ nibii krokomɛi nɛɛ yɛ wiemɔi 413 mli. Yehowa eha wɔ mumɔŋ niyenii nɛɛ srɔtoisrɔtoi babaoo—kɛjɛ “fufɔ” ni ji Biblia mli shishijee tsɔɔmɔi lɛ anɔ, kɛyashi “niyenii kpakpa” ni ji Nyɔŋmɔjamɔ he saji ni mli kwɔlɔ lɛ anɔ. (Hebribii 5:11-14) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe loo kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ko he lɛ, bei pii lɛ wɔbaanyɛ wɔná nɔ̃ tuuntu ni he hiaa wɔ lɛ. Eji jeee mumɔŋ niyenii ni tamɔ nɛkɛ ní wɔnáa lɛ hewɔ kulɛ, te wɔshihilɛ baatamɔ aha tɛŋŋ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔ-Kwɛlɔ lɛ ji nihalɔ kpakpa ni fe fɛɛ!—Yesaia 25:6; 65:13.

“Mahi Shi yɛ Yehowa We Lɛ”

19, 20. (a) Yɛ Lala 23:6 lɛ, mɛɛ hekɛnɔfɔɔ David jie lɛ kpo, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ eko lɛ? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Beni David esusu bɔ ni e-Kwɛlɔ kɛ e-Nihalɔ lɛ feɔ enii ehaa lɛ he lɛ, emu sane naa akɛ: “Lɛɛlɛŋ, ekpakpa kɛ mɔbɔnalɛ aaanyiɛ misɛɛ yɛ miwala gbii lɛ fɛɛ mli, ni masaa mahi shi yɛ Yehowa we lɛ miwala gbii abɔ fɛɛ.” (Lala 23:6) David wie kɛjɛ tsui ni hiɛsɔɔ kɛ hemɔkɛyeli eyi lɛ obɔ mli—ekɛ hiɛsɔɔ kai bei ni eho lɛ, ni ekɛ hemɔkɛyeli kwɛ wɔsɛɛ be gbɛ. Mɔ ni tsutsu ko lɛ eji tookwɛlɔ nɛɛ yɛ shweshweeshwe, ejaakɛ ele akɛ kɛ́ etee nɔ ebɛŋkɛ e-Kwɛlɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kpaakpa tamɔ nɔ ni ekɛ lɛ hiɔ shi yɛ E-shĩa lɛ mli lɛ, Yehowa baajɛ suɔmɔ mli ekwɛ lɛ be fɛɛ be.

20 Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi yɛ wiemɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni aŋmala ashwie shi yɛ Lala 23 lɛ hewɔ! David tao wiemɔi ni hi jogbaŋŋ ni ekɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa kpalaa etooi lɛ, ni ebuɔ amɛhe, kɛ bɔ ni elɛɔ amɛ ehaa lɛ mli. Abaa David wiemɔi ni kanyaa mɔ lɛ ayi koni akɛha wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ wɔ-Kwɛlɔ. Hɛɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa lɛ, ebaakwɛ wɔ tamɔ bɔ ni Tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ kwɛɔ etooi lɛ, ni ebaafee nakai wɔ ‘wɔwala gbii abɔ fɛɛ,’ kɛya naanɔ po. Shi kɛlɛ, ákɛ tooi lɛ, sɔ̃ ka wɔnɔ akɛ wɔkɛ Yehowa ni ji wɔ-Kwɛlɔ kpeteŋkpele lɛ anyiɛ. Abaasusu nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 13 David fo lalai babaoo ni ekɛjie Yehowa yi yɛ oshara mli ni Yehowa jie lɛ kɛjɛ lɛ hewɔ.—Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ klɛŋklɛŋ kukuji ni yɔɔ Lalai 18, 34, 56, 57, 59, kɛ 63 lɛ amli.

^ kk. 15 Kwɛmɔ sane ni ji “Nyɔŋmɔ He ni Ekɛaawo Saji Amli—Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkpa Gbɛ?” ni yɔɔ October 1, 2003 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni hewɔ eji nɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ David kɛ Yehowa to tookwɛlɔ he lɛ?

• Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ niiashishinumɔ kpalaa wɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa yeɔ ebuaa wɔ yɛ koni wɔnyɛ wɔto wɔtsui shi yɛ kaai amli?

• Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa ji nihalɔ kpakpa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa kpalaa E-tooi lɛ, taakɛ tookwɛlɔ ko ni yɔɔ Israel lɛ ji lɛ