Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Adebɔɔ Nibii ni Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Adebɔɔ Nibii ni Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Adebɔɔ Nibii ni Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

YEHOWA NYƆŊMƆ nɔ kwɔ kwraa fe bɔ ni adesai ajwɛŋmɔ aaanyɛ ashɛ he. Edebɔɔ nibii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ haa ajieɔ eyi, ni asaŋ amɛhaa wɔnaa kpɛɔ wɔhe.—Lala 19:2-5.

Ákɛ Bɔlɔ kɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ, kɛ́ Yehowa miiwie lɛ, esa akɛ abo lɛ toi. Ni eji ekɛ wɔ ni ji adesai ní wɔjeee mɛi komɛi nɛɛ aaawie tɛ̃ɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ kulɛ, kwɛ bɔ ni no baaha wɔnaa akpɛ wɔhe aha! Ŋɔɔ lɛ akɛ eetsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ ekɛ bo miiwie. Ekã shi faŋŋ akɛ, obaabo lɛ toi. Eyɛ faŋŋ akɛ beni Nyɔŋmɔ kɛ Hiob ni ji jalɔ lɛ wie aaafee afii 3,500 ni eho nɛ lɛ, jalɔ lɛ bo lɛ toi jogbaŋŋ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ saji ní Nyɔŋmɔ kɛ Hiob wie he ní kɔɔ shikpɔŋ lɛ kɛ ŋwɛi ní wɔkɛ wɔhiŋmɛi naa nɛɛ ahe lɛ mli?

Namɔ To Shikpɔŋ lɛ Shishi, ni Namɔ Kudɔɔ Ŋshɔ Lɛ?

Yehowa kɛ Hiob wie kɛjɛ ahum mli, ni E-bibii lɛ saji yɛ shikpɔŋ lɛ kɛ ŋshɔ he. (Hiob 38:1-11) Jeee adesa ŋaalɔ ko ta shi ni esusu bɔ ni esa akɛ shikpɔŋ lɛ dalɛ afee, ni asaŋ eyelikɛbuamɔ bɛ mli ni afee. Beni Nyɔŋmɔ kɛ shikpɔŋ lɛ toɔ tsũ he lɛ, ebi Hiob akɛ: “Namɔ to ekoŋtɛ lɛ?” Jeee adesa fee! Nyɔŋmɔ bii ni ji ŋwɛibɔfoi lɛ na beni Yehowa bɔɔ shibɔlemɔ ŋulami ni ji shikpɔŋ lɛ, ni beni egbe naa lɛ, amɛbɔ oshe kɛ nyamɔ.

Kɛ́ akɛ afii abɔ ni ŋshɔ lɛ kɛhi shi lɛ to Nyɔŋmɔ ní awieɔ ehe yɛ mfonirifeemɔŋ akɛ ekɛ ŋshɔ hàa ehe lɛ nɔ̃ lɛ he lɛ, no lɛ ŋshɔ lɛ etsɛko kwraa. Nyɔŋmɔ kwɛ ni ŋshɔ lɛ ‘fɛ́ ni etue kɛjɛ efɔmɔhe lɛ.’ Nyɔŋmɔ efo husu ewo ŋshɔ lɛ he oookɛɛ nɔ ni ekɛ dadei kɛ kladowai ekala sɛɛ, ni nyɔɔŋtsere kɛ hulu lɛ ni gbalaa ŋshɔ nui lɛ ni haa ŋshɔ fãa loo eyiɔ.

Wolo ni ji The World Book Encyclopedia lɛ kɛɛ akɛ: “Kɔɔyɔɔ ji nɔ ni haa ŋshɔkei amli kpotoo kuɔ, kɛjɛ ŋshɔkei bibii anɔ kɛyashi ŋshɔkei wuji ní kuɔ kɛyaa ŋwɛi aaafee mitai 30 lɛ fɛɛ. . . . Kɛ́ kɔɔyɔɔ ní haa ŋshɔkei kuɔ lɛ kpa tswaa lɛ, ŋshɔkei lɛ yaa nɔ ekuɔ yɛ ŋshɔ lɛ nɔ, ni ebaanyɛ ekumɔ kɛya shɔŋŋ kilomitai abɔ. Beni ekuɔ kɛyaa hiɛ lɛ, belɛ eelɛɛ ni hewalɛ ni ekɛkuɔ lɛ hu miiba shi. Naagbee beni ŋshɔkei lɛ baashɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ, no mli lɛ etsɔ afũi, kɛkɛ lɛ fɛɛ ejwara.” Nyɔŋmɔ efã ŋshɔ lɛ akɛ: “Biɛ nɛɛ obashɛ ni okafo mli, ni oshɔkei hewolɔi lɛ awa biɛ,” ni ŋshɔ lɛ boɔ famɔ nɛɛ toi.

Namɔ Haa Je Tsɛreɔ?

Agbɛnɛ Nyɔŋmɔ bibii Hiob saji yɛ jetsɛremɔ kɛ nibii krokomɛi ahe. (Hiob 38:12-18) Adesa ko bɛ ni baanyɛ ekudɔ jenamɔ kɛ jetsɛremɔ. Yɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ naa lɛ, jetsɛremɔ mɔɔ shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ tamɔ amɔɔ mama naa biɛ kɛ biɛ, ni ehwanyaa mɛi fɔji lɛ kɛjeɔ nɔ eshwieɔ shi, ni ji akɛ ehaa amɛyateeɔ amɛhe. Ekolɛ eshafeelɔi baafee nifɔjianii yɛ “hiɛbulɛ” loo duŋ mli. (Hiob 24:15, 16) Shi jetsɛremɔ haa mɛi fɔji babaoo yateeɔ amɛhe.

Nyɔŋmɔ kɛ jetsɛremɔ tsuɔ nii tamɔ pɛnte, ni ekɛhãa je lɛŋ feɔ fɛo. Hulu la hãa anaa sui srɔtoi, ni no haa kɛ́ oyɛ ŋwɛiniiaŋ ni okwɛ shikpɔŋ lɛ, eyɛ fɛo jogbaŋŋ ookɛɛ nɔ ni akɛ mama fɛfɛo ko ehà he. Hiob leee gbɛ nɔ ní atsɔ afee enɛ, ni asaŋ eleee nibii fɛfɛji hu ni yɔɔ bu kwɔŋkwɔŋ loo ŋshɔ lɛ shishi, ejaakɛ eyashɛrako shi yɛ jɛi pɛŋ ní eeebu emli nibii lɛ ahe akɔntaa. No ji akɛ, kɛbashi wɔshitamɔ nɛɛ, nibii ni yɔɔ ŋshɔ mli lɛ ahe nilee fioo pɛ niiamlipɛilɔi yɔɔ!

Namɔ Nɔ̃ Ji Snoo kɛ Nyɔŋmɔŋtɛi Afiasei Lɛ?

He ni la kɛ duŋ jɛɔ kɛbaa lɛ, adesa ko leee, ni mɔ ko mɔ ko hu boteko snoo kɛ nyɔŋmɔŋtɛi ní Nyɔŋmɔ etsĩ naa eto “nɔmɔ kɛ tawu gbi” lɛ afiasei lɛ amli pɛŋ. (Hiob 38:19-23) Beni Yehowa tswia ehenyɛlɔi nyɔŋmɔŋtɛi yɛ Gibeon lɛ, “mɛi ni nyɔŋmɔŋtɛi lɛ gbe lɛ fa fe mɛi ni Israelbii lɛ kɛ klante gbe.” (Yoshua 10:11) Ekolɛ ekɛ nyɔŋmɔŋtɛi ní aleee edaramɔ baakpata adesai awuiyelɔi ní amɛhiɛnyiɛlɔ ji Gog ni ji Satan lɛ ahiɛ.—Ezekiel 38:18, 22.

Yɛ July afi 2002 lɛ, nyɔŋmɔŋtɛi ní daramɔ tamɔ wuɔ wɔlɔ nɛ, ni egbe mɛi 25 ni epila mɛi 200 yɛ Henan Maŋtiase ni yɔɔ China lɛ mli. Beni Italynyo nigbɔlɔ ni atsɛ́ɔ lɛ Benvenuto Cellini wieɔ nyɔŋmɔŋtɛi komɛi ní nɛ yɛ afi 1545 lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “No mli lɛ, eshwɛ aaafee gbi kome gbɛ nyiɛmɔ ni wɔbaashɛ Lyon maŋ lɛ mli . . . kɛkɛ ni nugbɔ bɔi shimɔ kɛ ŋwɛi gbálamɔ ni naa wa. Yɛ nugbɔshiimɔi lɛ asɛɛ lɛ, ŋwɛi gbɛɛ gbeyeigbeyei aahu akɛ miyasusu akɛ je lɛ naagbee lɛ ní baa lɛ; kɛkɛ ni nyɔŋmɔŋtɛi ní nu kuli nɛkɛ bɛ mli bɔi nɛmɔ, ni no hewɔ lɛ, miha mikpɔŋɔ lɛ wa kɛdamɔ shi fioo. . . . Ni mitsɔɔ nɛɛ, nyɔŋmɔŋtɛi ní shwieɔ shi agbɛnɛ lɛ adaramɔ tamɔ abonua agboi adaramɔ. . . . Nyɔŋmɔŋtɛi lɛ nɛ be saŋŋ, kɛkɛ ni ekpa . . . Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ egbɔmɔtso lɛ he ni ekpɔ loo epila lɛ tsɔɔ enaanyo; shi beni wɔtee hiɛ aaafee kilomitai enyɔ lɛ, wɔyanina ni nyɔŋmɔŋtɛi lɛ efite nii ni ehiii, ni wɔnyɛŋ wɔkɛ wɔpilamɔi lɛ ato he yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Tsei ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fɛɛ ayibaai ekpala eshwie, ni baai lɛ amli etsɛrɛ bibiibii; kooloi ni yɔɔ ŋa lɛ nɔ fɛɛ jwere shi ní amɛgboi; ni kooloi akwɛlɔi lɛ ateŋ babaoo hu kamɔ shi amɛgboi; nyɔŋmɔŋtɛi ni wɔyana yɛ jɛi lɛ dara waa bɔ ni kɛ́ mɔ kɛ eniji enyɔ kɔ ekome lɛ, eniji nyɛŋ akpele he.”—Autobiography (Book II, 50), Harvard Classics, Kpo 31, baafa 352-353.

Kɛ́ Yehowa gbele esnoo kɛ enyɔŋmɔŋtɛi afiasei lɛ anaa ní eshwie ehenyɛlɔi lɛ anɔ lɛ, te ebaaba lɛ aha tɛŋŋ? Kɛ́ eha snoo loo nyɔŋmɔŋtɛi nɛ shwie amɛnɔ koni ekɛtsu esuɔmɔnaa nii ahe nii lɛ, no lɛ amɛhe ejeŋ mli kɔkɔɔkɔ.

Namɔ Ninenaa Nitsumɔ Ji Nugbɔ, Bɔ́, Bɔ́ ni Efĩ kɛ Nutɛ?

No sɛɛ lɛ, Yehowa bibii Hiob saji yɛ nugbɔnɛmɔ, bɔ́, bɔ́ ni efĩ, kɛ nutɛ [ais blɔk] he. (Hiob 38:24-30) Nyɔŋmɔ ji Mɔ kpeteŋkpele ní haa nugbɔ nɛɔ, ni ehaa ‘nugbɔ nɛɔ yɛ shikpɔji ní mɔ ko mɔ ko bɛ nɔ’ lɛ po anɔ. Jeee adesa ko fee nugbɔ, ais, kɛ bɔ́ ni efĩ lɛ.

Adafitswaa wolo ni ji Nature Bulletin lɛ wie akɛ: “Kɛ́ nu miitsɔ [ais] lɛ, eshwereɔ, ni no ji nifeemɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ ekolɛ srɔto kwraa yɛ ais he . . . Ais ní hàa kpaakpoi ahiɛ yɛ snoo nɛmɔ beaŋ lɛ yeɔ buaa ní kwɛ̃ɛnii kɛ kooloi (tamɔ looi kɛ ekrokomɛi ni fata he) ni yɔɔ kpaakpoi lɛ amli lɛ yaa nɔ amɛhiɔ shi. Beni . . . snoo nɛɔ eshwieɔ kpaakpo ko hiɛ lɛ, fiofio lɛ ais lɛ waa tamɔ tɛ, ni akɛni emli tsiɔ fe nu lɛ hewɔ lɛ, enyɔɔ nu lɛ shishi. Ais lɛ baanyɛ ahà kpaakpo lɛ hiɛ fɛɛ kɛyashi ebaawa keketee yɛ nu lɛ hiɛ. . . . Ais hiɔ faai, nui ni bua shi, kpaakpoi, kɛ ŋshɔ po ní yɔɔ maji ni snoo nɛɔ waa yɛ jɛmɛ lɛ amli be fɛɛ be.”

Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ snoo ní nɛɔ woɔ kpaakpoi, faai, kɛ nibii ni tamɔ nakai lɛ amli lɛ haaa amɛmli nui lɛ awa keketee tamɔ tɛ! Ni ŋwanejee ko hu bɛ he akɛ wɔdaa Yehowa shi yɛ eninenaa nitsumɔ ni ji nugbɔ kɛ bɔ́ ní haa kwɛ̃ɛnii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ daraa lɛ hewɔ.

Namɔ Wo Ŋwɛi Akpɔi Lɛ?

Enɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ bi Hiob ŋwɛi nibii ahe saji. (Hiob 38:31-33) Gbɛi ni afɔɔ ŋulamii akuu ni ji wuɔ-kɛ-ebii lɛ tsɛmɔ ji Pleiades, ni ŋulamii wuji kpawo kɛ ŋulamii bibii saŋŋ yɔɔ ŋulamii akuu nɛɛ mli, ni kɛ́ mɔ kɛ tsɔne ko ní joɔ foi waa tamɔ la kpɛmɔ miifo gbɛ ni kã ŋulamii akuu nɛɛ kɛ hulu lɛ teŋ lɛ, ebaahe lɛ afii 380. Adesa ko nyɛŋ ‘afĩ ŋulamii akuu ni ji wuɔ-kɛ-ebii lɛ kɛ taŋkpeei’ ni efee amɛ ekome. Nakai nɔŋŋ adesa ko bɛ ni baanyɛ ‘afɛne kpãai ní akɛfĩ ŋulamii akuu ni ji oŋwɛ̃,’ ní ale lɛ ŋmɛnɛ akɛ Orion lɛ. Ekɔɔɔ he eko bɔ ni ale ŋulamii akui ni ji ŋulamii ní kpɛ́lɛɔ kɛ jeŋ kpawo kɛ ebii lɛ ŋmɛnɛ lɛ, adesa ko nyɛŋ ekudɔ ŋulamii akui nɛɛ, ni enyɛŋ etsɔɔ amɛ gbɛ hu. Adesai nyɛŋ atsake “ŋwɛi akpɔi lɛ” ni ji mlai ni kudɔɔ adebɔɔ nibii tamɔ hulu, nyɔɔŋtsere, kɛ ŋulamii srɔtoi ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ.

Nyɔŋmɔ ni fee mlai ní kudɔɔ nɛkɛ adebɔɔ nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ ní haa kɔɔyɔɔŋ kɛ atatuiaŋ tsakeɔ yɛ shikpɔŋ nɔ, ni amɛhaa ŋshɔ fãa loo eyiɔ, ni nomɛi nɔŋŋ haa anyɛɔ ahiɔ shibɔlemɔ ŋulami ni ji shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ hulu lɛ he okwɛ. Beni wolo ni ji The Encyclopedia Americana (Afi 1996 Nɔ̃) lɛ wieɔ hulu lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Hulu la lɛ haa shikpɔŋ lɛ nɔ kpɛ́ɔ, ni bɔɔ nii ni yɔɔ nɔ lɛ hu ahe dɔɔ la, ni eyeɔ buaa ni dumɔnii kɛ kwɛ̃ɛnii krokomɛi lɛ daa, ni ehaa nibii tamɔ ŋshɔ, faai, kɛ kpaakpoi amli nui lɛ eko tsɔɔ lamɔ, ni eyeɔ buaa ni kɔɔyɔɔ tswaa, ni asaŋ etsuɔ nibii krokomɛi ní yeɔ buaa ni bɔɔ nii ni wala yɔɔ amɛmli lɛ nyɛɔ amɛhiɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.” Wolo ní akɛpɛiɔ saji amli nɛɛ nɔŋŋ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ oha ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ hewalɛ ni kɔɔyɔɔ kɛtswaa, hewalɛ ni nu ní miiho ní atsĩ naa kɛhoɔ shwieɔ shi, hewalɛ ni faai kɛhoɔ, kɛ hewalɛ ni adebɔɔ nibii tamɔ tsei, ŋai ni atsaa yɛ sũ mli, kɛ mu kɛtsoɔ lɛ fɛɛ jɛ hulu la ní shibɔlemɔ ŋulami ní edaa kwraa [ni ji shikpɔŋ] lɛ nine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ hulu lɛ ní ekɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai akpekpei 150 lɛ ŋɔɔ lɛ, no baaye abua bo ni onu hewalɛ kpele ni hulu lɛ yɔɔ lɛ shishi.”

Namɔ Kɛ Nilee Wo Atatuiaŋ?

Yehowa bi Hiob koni esusu atatui lɛ ahe. (Hiob 38:34-38) Adesa ko nyɛŋ afã ní nugbɔ awo yɛ atatu mli ní enɛ. Shi kwɛ bɔ ni gbɛjianɔ ni Bɔlɔ lɛ eto ní nu ní nɛɔ shwieɔ shi lɛ kuɔ sɛɛ eyaa ŋwɛi ni esaa enɛɔ ekoŋŋ lɛ he hiaa adesai ha!

Shi te ebaa lɛ tɛŋŋ ni nu ní nɛɔ shwieɔ shi lɛ kuɔ sɛɛ eyaa ŋwɛi ni esaa enɛɔ ekoŋŋ lɛ? Wolo ko ni akɛpɛiɔ saji amli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Nifeemɔi ejwɛ komɛi yaa nɔ dani nu ní nɛɔ shwieɔ shi lɛ kuɔ sɛɛ eyaa ŋwɛi ni esaa enɛɔ ekoŋŋ, ni nomɛi ji: nu lɛ buaa ehe naa yɛ he ko, hulu la ní tsoɔ yɛ nɔ lɛ haa eko tsɔɔ lamɔ, enɛɔ shwieɔ shi ákɛ nugbɔ, ni ehoɔ yɛ shikpɔŋ nɔ ákɛ faa. Nu baanyɛ abua ehe naa yɛ shikpɔŋ; yɛ ŋshɔ, kpaakpoi, kɛ faai amli; ni ebaanyɛ ebua ehe naa hu akɛ ais. Kɛ́ hulu tso nu ni ebua ehe naa nɛɛ nɔ lɛ, eko tsɔɔ lamɔ, ni eyabuaa ehe naa ákɛ nu kulibii yɛ atatui lɛ amli, kɛkɛ lɛ enɛ eshwie shi (akɛ nugbɔ loo snoo), no sɛɛ lɛ ehoɔ yɛ shikpɔŋ nɔ kɛyaa ŋshɔŋ loo etsɔɔ lamɔ ekoŋŋ ni eyaa atatui lɛ amli. Nɔ ni miihe ashɛ nui ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ etsɔ nifeemɔ ní haa nu ní nɛɔ shwieɔ shi lɛ kuɔ sɛɛ eyaa ŋwɛi ni esaa enɛɔ ekoŋŋ nɛɛ mli shii abɔ.”—Microsoft Encarta Reference Library 2005.

Atatui ni nugbɔ yɔɔ mli lɛ tamɔ kpuji kɛ amɛmli nui yɛ ŋwɛi. Kɛ́ Yehowa kpoo amɛnaa shi lɛ, nugbɔ nyɛɔ enɛɔ eshwieɔ shi aahu akɛ ewoɔ ŋmɔtɔ. Nyɔŋmɔ baanyɛ eha nugbɔ anɛ loo etsĩ naa.—Yakobo 5:17, 18.

Bei pii kɛ́ nugbɔ miinɛ lɛ, srawa gbálaa, shi adesa ko nyɛŋ eha srawa agbá kɛtsu eyiŋtoi ahe nii. Akɛɔ akɛ kɛ́ srawa gbá lɛ, nɔ ni ekɛɔ Nyɔŋmɔ ji, “Naa wɔ!” Wolo ni ji Compton’s Encyclopedia lɛ kɛɔ akɛ: “Srawa gbamɔ haa tsakemɔi komɛi ni he hiaa waa yaa nɔ yɛ kɔɔyɔɔŋ. Kɛ́ srawa gbá lɛ, dɔlɛ ni naa wa ko jɛɔ mli, ni no haa kɔɔyɔɔ ni ji nitrogen oxygen futuɔ ni anáa nitrate (no akɛfeɔ tsofai ni akɛdũɔ nii ni ehaa ebaa babaoo lɛ), ni ehaa kɔɔyɔɔi krokomɛi hu futuɔ. Kɔɔyɔɔ srɔtoi ní efutu nɛɛ futuɔ nugbɔ lɛ kɛbaa Shikpɔŋ nɔ. Kɔɔyɔɔ ni ebɔle shikpɔŋ lɛ he lɛ tsɔɔ nɛkɛ gbɛ nɔ eyeɔ buaa ni shikpɔŋ lɛ nyɛɔ ebaa nii be fɛɛ be.” Srawa he nilee fioo ko pɛ adesai yɔɔ, shi ebɛ lɛ nakai yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ.

Adebɔɔ Nibii ni Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Jieɔ Nyɔŋmɔ Yi

Adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ woɔ nibii fɛɛ a-Bɔlɔ lɛ hiɛ nyam lɛɛlɛŋ. (Kpojiemɔ 4:11) Kwɛ bɔ ni Hiob hiɛ baasɔ saji ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ kɛ nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ tamɔ hulu, nyɔɔŋtsere, ŋulamii kɛ ekrokomɛi ni fata he lɛ ahe ní Yehowa kɛ lɛ susu lɛ ha!

Jeee adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ní abibii Hiob saji yɛ he, kɛ ekrokomɛi hu ni akɛ lɛ susu he lɛ fɛɛ ahe wɔsusu lɛ. Ni kɛlɛ, fioo ní wɔsusu he nɛɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔkɛ gbee ni wa jajeɔ akɛ: “Naa, Mawu da, ni wɔyooko lɛ.”—Hiob 36:26.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 14 lɛ Jɛ]

Snoo-fufuji: snowcrystals.net

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 15 lɛ Jɛ]

Pleiades: NASA, ESA, and AURA/Caltech; loo: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./William W. Hartley