Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Hoshea Gbalɛ Lɛ Yeɔ Ebuaa Wɔ Ni Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Nyiɛɔ

Hoshea Gbalɛ Lɛ Yeɔ Ebuaa Wɔ Ni Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Nyiɛɔ

Hoshea Gbalɛ Lɛ Yeɔ Ebuaa Wɔ Ni Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Nyiɛɔ

“Amɛaanyiɛ Yehowa sɛɛ.”HOSHEA 11:10.

1. Mɛɛ mfonirifeemɔŋ drama yɔɔ Hoshea wolo lɛ mli?

ANI onyáa dramai ni ji saji ni eba mli diɛŋtsɛ loo adesãi ni aŋmala ní afeɔ he nɔkwɛmɔnɔ, ní mɛi ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ ahe yɛ miishɛɛ, ni amɛnifeemɔi hu yɛ ŋmɔlɔ waa lɛ ahe? Ayɛ mfonirifeemɔŋ drama ko yɛ Biblia mli wolo ni ji Hoshea lɛ mli. * Nakai drama lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ gbalɔ Hoshea weku shihilɛ he, ni efeɔ okadifeemɔ gbalashihilɛ mli ní Yehowa kɛ blema Israel bote kɛtsɔ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ he mfoniri.

2. Mɛni ale yɛ Hoshea he?

2 Hoshea yitso 1 lɛ wieɔ he ni drama loo sane nɛɛ tee nɔ yɛ lɛ he sane. Etamɔ nɔ ni Hoshea hi Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli (ale maŋtsɛyeli nɛɛ hu akɛ Efraim, ejaakɛ no ji akutso ní hé shi waa yɛ nakai maŋtsɛyeli lɛ mli). Egba yɛ Israel naagbee maŋtsɛmɛi kpawo lɛ anɔyeli beaŋ, kɛ Yuda Maŋtsɛmɛi tamɔ Uzia, Yotam, Ahaz, kɛ Hezekia ayinɔ. (Hoshea 1:1) No hewɔ lɛ, kɛ hooo kwraa lɛ, Hoshea kɛ afii 59 sɔŋŋ gba. Eyɛ mli akɛ eŋma wolo ni egbɛi kã nɔ lɛ egbe naa yɛ afi 745 D.Ŋ.B. sɛɛ etsɛɛɛ moŋ, shi emli saji lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ ŋmɛnɛ, yɛ be ni mɛi akpekpei abɔ ekɔ gbɛ ní agba he sane afɔ̃ shi yɛ wiemɔi nɛɛ amli akɛ: “Amɛaanyiɛ Yehowa sɛɛ” lɛ.—Hoshea 11:10.

Nibii ni Wolo lɛ Hesusumɔ Kuku Jieɔ lɛ Kpo

3, 4. Tsɔɔmɔ saji ni yɔɔ Hoshea yitso 1 kɛyashi yitso 5 lɛ mli kuku.

3 Hoshea yitso 1 kɛyashi yitso 5 lɛ hesusumɔ kuku baawo wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ baanyiɛ lɛ mli hewalɛ kɛtsɔ hemɔkɛyeli ní wɔɔná yɛ emli, kɛ wɔnifeemɔi hu ní wɔɔha ekɛ esuɔmɔnaa nii akpãa gbee lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ Israel maŋtsɛyeli lɛ mlibii lɛ yeɔ fɔ́ akɛ gbalafitelɔi yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa moŋ, shi kɛ́ amɛtsake akɛtsui lɛ, Nyɔŋmɔ baana amɛ mɔbɔ. Afee enɛ he mfoniri yɛ bɔ ni Hoshea kɛ eŋa Gomer ye eha lɛ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, beni efɔ́ bi kome eha Hoshea sɛɛ lɛ, eje esɛɛ ni ekɛ nuu kroko yafɔ́ bii enyɔ krokomɛi. Shi kɛlɛ, Hoshea ŋɔ eŋa lɛ ekoŋŋ, taakɛ bɔ ni Yehowa ná he miishɛɛ akɛ eeejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Israelbii ni etsake amɛtsui lɛ.—Hoshea 1:1–3:5.

4 Yehowa kɛ Israel ye sane ejaakɛ maŋbii lɛ yeee anɔkwa, amɛjieee mlihilɛ kpo, ni amɛbɛ Nyɔŋmɔ he nilee hu. Ebaawo Israel maŋbii ni jáa wɔji lɛ kɛ Yuda maŋtsɛyeli lɛ mlibii ni egba afã lɛ fɛɛ nyɔmɔ. Shi kɛlɛ, “kɛ́ efĩ” Nyɔŋmɔ webii lɛ, amɛaatao Yehowa sɛɛ gbɛ.—Hoshea 4:1–5:15.

Drama lɛ Eje Shishi

5, 6. (a) Mɛi enyiɛ kɛ amɛhe wo ajwamaŋbɔɔ mli yɛ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ kɔkɔ ní abɔ blema Israel lɛ kɔɔ wɔhe lɛ?

5 Nyɔŋmɔ fã Hoshea akɛ: “Yaaŋɔ yoo ajwamaŋ kɛ ajwamaŋ bii oha ohe! Ejaakɛ shikpɔŋ lɛ eje Yehowa sɛɛ eyabɔ ajwamaŋ.” (Hoshea 1:2) Mɛi enyiɛ kɛ amɛhe wo ajwamaŋbɔɔ mli yɛ Israel? Abɔɔ wɔ amaniɛ akɛ: ‘Ajwamaŋbɔɔ mumɔ lɛ eha akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mlibii lɛ edu gbɛ, ni amɛje amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛ amɛyabɔ ajwamaŋ. Nyɛbiyei lɛ bɔɔ ajwamaŋ, ni nyɛbihii aŋamɛi lɛ fiteɔ gbala. Hii lɛ kɛ ajwamaŋi gbáa afã, ni amɛkɛ yei ní efee amɛhe ajwamaŋbɔlɔi shãa afɔle.’—Hoshea 4:12-14.

6 Mɛi babaoo kɛ amɛhe wo ajwamaŋbɔɔ diɛŋtsɛ mli yɛ Isreal, ni asaŋ amɛbɔ ajwamaŋ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa hu. No hewɔ lɛ, Yehowa ‘baawo’ Israelbii lɛ “nyɔmɔ.” (Hoshea 1:4; 4:9) Kɔkɔbɔɔ nɛɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ, ejaakɛ Yehowa baawo mɛi ni kɛ amɛhe woɔ jeŋba shara kɛ apasa jamɔ mli ŋmɛnɛ lɛ fɛɛ nyɔmɔ. Shi mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛɔ lɛ hiɔ shi yɛ eshishitoo mlai kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ anaa, ni amɛle akɛ “ajwamaŋbɔlɔ ko ajwamaŋbɔlɔ ko . . . bɛ gbɛnaa yɛ Kristo kɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.”—Efesobii 5:5; Yakabo 1:27.

7. Mɛni he mfoniri Hoshea kɛ Gomer gbalashihilɛ lɛ feɔ?

7 Ekã shi faŋŋ akɛ, beni Hoshea kɛ Gomer bote gbalashihilɛ mli lɛ, no mli lɛ eji oblayoo fro, ni beni “ekɛ lɛ fɔ́ binuu” lɛ, no mli lɛ eji ŋa ni yeɔ anɔkwa. (Hoshea 1:3) Taakɛ afee he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mfonirifeemɔŋ drama lɛ mli lɛ, beni Nyɔŋmɔ ha Israelbii lɛ ye amɛhe kɛjɛ Mizraim nyɔŋyeli mli yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ekɛ amɛ fee kpaŋmɔ ko, ni enɛ tamɔ gbalashihilɛ ni yɔɔ krɔŋŋ he kpaŋmɔ ní amɛfee. Israel tsɔ kpaŋmɔ lɛ ní ekpɛlɛ nɔ lɛ nɔ ewo shi akɛ ebaaye ‘ewu’ ni ji Yehowa anɔkwa. (Yesaia 54:5) Hɛɛ, gbalashihilɛ ni he tse ni Hoshea kɛ Gomer bote mli lɛ fee Israel kɛ Nyɔŋmɔ gbalashihilɛ lɛ he mfoniri. Shi kwɛ bɔ ni nibii yatsake!

8. Te fee tɛŋŋ aná Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ, ni mɛni obaanyɛ okɛɛ yɛ jamɔ ní emlibii lɛ kɛ amɛhe wo mli lɛ he?

8 Hoshea ŋa lɛ ‘ná musu ekoŋŋ, ni efɔ́ biyoo.’ Ekolɛ beni Gomer fite gbala ni eyaŋɔ nakai biyoo lɛ kɛ sɛɛ mli mɔ ni efɔ́ lɛ lɛ fɛɛ hɔ. (Hoshea 1:6, 8) Akɛni Gomer feɔ Israel he mfoniri hewɔ lɛ, ekolɛ obaabi akɛ, ‘Te fee tɛŋŋ ni Israel batsɔ ajwamaŋ?’ Yɛ afi 997 D.Ŋ.B. lɛ, Israel akutsei nyɔŋma tse amɛhe kɛjɛ Yuda kɛ Benyamin akutsei ni yɔɔ wuoyigbɛ lɛ ahe. Ato tsinabi jamɔ shishi yɛ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli ni yɔɔ kooyigbɛ lɛ mli bɔni afee ni maŋbii lɛ akashi kɛmiiya Yuda akɛ amɛyaajá Yehowa yɛ esɔlemɔwe lɛ yɛ Yerusalem. Jamɔ kɛ emli bɔlɛnamɔ mli yakayaka nifeemɔi ni akɛhaa apasa nyɔŋmɔi tamɔ Baal bahé shi waa yɛ Israel.

9. Taakɛ agba yɛ Hoshea 1:6 lɛ, mɛni ba Israel nɔ?

9 Beni Gomer kɛ nuu kroko yafɔ́ bi ni ji enyɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Hoshea akɛ: “Tsɛ́ egbɛi akɛ Lo-Ruhama [eshishi ji “Anaaa lɛ Mɔbɔ”]; ejaakɛ mikaŋ he mimusuŋ etsɔŋ mi yɛ Israel we lɛ he, ní maŋɔfa amɛ dɔŋŋ.” (Hoshea 1:6) Yehowa eŋɔfaaa Israelbii lɛ ejaakɛ yɛ afi 740 D.Ŋ.B. lɛ, eha Ashurbii lɛ ‘baŋɔ amɛ nom’ kɛtee. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ na Yuda akutsei enyɔ maŋtsɛyeli lɛ mɔbɔ, ni ebáa amɛyi, ni kɛlɛ jeee gãi, klante, ta, okpɔŋɔi, loo okpɔŋɔiatsɛmɛi anɔ etsɔ efee nakai. (Hoshea 1:7) Yɛ jenamɔ kome kɛkɛ mli yɛ afi 732 D.Ŋ.B. lɛ, bɔfo kome pɛ gbe Ashur asraafoi 185,000 ní woɔ Yerusalem ni ji Yuda maŋtiase lɛ he gbeyei lɛ.—2 Maŋtsɛmɛi 19:35.

Yehowa Kɛ Israel Ye Sane

10. Mɛni he mfoniri gbãla ni Gomer fite lɛ feɔ?

10 Gomer shi ewu Hoshea ni ekɛ nuu kroko yafite gbala, ni ebatsɔ “yoo ajwamaŋ.” Enɛ fee bɔ ni Israel maŋtsɛyeli lɛ mlibii lɛ kɛ maji ni jáa wɔji lɛ yafee kpaŋmɔ ní amɛkɛ amɛhe bɔi nakai maji lɛ anɔ fɔ̃ɔ lɛ he mfoniri. Yɛ nɔ najiaŋ ni Israel kɛ heloonaa nibii ni ená lɛ he yijiemɔ aaaha Yehowa lɛ, ekɛyaha nyɔŋmɔi ni yɔɔ nakai maji lɛ amli lɛ moŋ, ni etsɔ apasa nyɔŋmɔi ni eyajá nɛɛ nɔ efite gbalashihilɛ he kpaŋmɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ fee lɛ. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa kɛ maŋ ni ji ajwamaŋ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ ye sane!—Hoshea 1:2; 2:4, 14, 15.

11. Beni Yehowa ha aŋɔ Israel kɛ Yuda fɛɛ kɛtee nomŋɔɔ mli lɛ, mɛni ba Mla kpaŋmɔ lɛ nɔ?

11 Mɛɛ toigbalamɔ Israel ná yɛ e-Wu lɛ ni eshí lɛ lɛ hewɔ? Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ ‘kɛtee’ Babilon ni ji maŋ ni baye Ashur ní ŋɔ Israelbii lɛ nom yɛ afi 740 D.Ŋ.B. lɛ nɔ kunim lɛ ‘ŋa lɛ nɔ.’ (Hoshea 2:16) No hewɔ lɛ, beni Yehowa ha akutsei 10 maŋtsɛyeli lɛ gbee shi lɛ, efooo gbalashihilɛ he kpaŋmɔ ni ekɛ Israel akutsei 12 lɛ fee yɛ mra mli lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni Nyɔŋmɔ ha Babilonbii lɛ yakpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B., ni eŋmɛ gbɛ ní aŋɔ Yudabii lɛ nom lɛ, eguuu Mose Mla kpaŋmɔ ni Israel akutsei 12 lɛ tsɔ nɔ amɛkɛ lɛ bote mfonirifeemɔŋ gbalashihilɛ mli lɛ. Be diɛŋtsɛ ni agu nakai kpaŋmɔ lɛ ji be mli ni Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ kpoo Yesu Kristo ni amɛha agbe lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ.—Kolosebii 2:14.

Yehowa Wo Israel Ŋaa

12, 13. Mɛni ji sane oti ni yɔɔ Hoshea 2:8-10 lɛ, ni nakai sane lɛ kɔɔ Israel he yɛ mɛɛ gbɛ?

12 Nyɔŋmɔ wo Israel ŋaa koni “ejie ejwamaŋbɔɔi lɛ kɛjɛ ehiɛ,” shi eyasumɔ akɛ eeenyiɛ esuɔlɔi lɛ moŋ asɛɛ. (Hoshea 2:4, 7) “No hewɔ lɛ,” Yehowa kɛɛ akɛ: “Naa, mikɛ ŋmeei aaafo afabaŋ matsĩ ogbɛ lɛ, ni matswa gbogbo yɛ nɔ, koni ekana etempɔŋi lɛ. Ni eeetiu esuɔlɔi lɛ, shi eninaŋ amɛ, ni eeetao amɛ hu, shi enaŋ amɛ; ni eeekɛɛ akɛ: Maku misɛɛ matee miklɛŋklɛŋ wu lɛ ŋɔɔ; ejaakɛ no mli lɛ ehi ha mi moŋ fe agbɛnɛ nɛɛ! Shi lɛ lɛ eleee akɛ mi miha lɛ abele kɛ wein kɛ mu lɛ, ni miha ejwiɛtɛi kɛ eshika ní amɛfiteɔ amɛhaa Baal lɛ fá ha lɛ lɛ!”—Hoshea 2:8-10.

13 Eyɛ mli akɛ Israel yatao yelikɛbuamɔ yɛ maji ni ji ‘esuɔlɔi’ lɛ aŋɔɔ moŋ, shi amɛteŋ ekome folo nyɛɛɛ aye abua lɛ. Afabaŋ ni áfo awo ehe lɛ tamɔ koowei ko ní anyɛɛɛ atsɔ mli, ni no hewɔ lɛ amɛyanyɛɛɛ amɛye amɛbua lɛ. Beni Ashurbii kɛ afii etɛ ewo maŋ lɛ he ká sɛɛ lɛ, amɛye emaŋtiase ni ji Samaria nɔ yɛ afi 740 D.Ŋ.B., ni atooo akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ shishi dɔŋŋ. Israelbii nomii lɛ ateŋ mɛi fioo komɛi pɛ yɔse akɛ beni amɛblematsɛmɛi lɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, nibii tee nɔ jogbaŋŋ kɛha amɛ. Nakai shwɛɛnii fioo lɛ kpoo Baal jamɔ, ni amɛku amɛsɛɛ amɛkɛ Yehowa yafee kpaŋmɔ hee.

Nɔ̃ Kroko He ní Drama lɛ Kɔɔ

14. Te eba lɛ tɛŋŋ ni Hoshea kɛ Gomer bote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ?

14 “Yehowa kɛɛ mi akɛ: Yaa ekoŋŋ ní oyasumɔ yoo ko ní ewu sumɔɔ lɛ, shi kɛlɛ gbalafitelɔ ji lɛ.” (Hoshea 3:1) Sane nɛɛ hesusumɔ baaye abua bo koni onu bɔ ni nibii ni tee nɔ yɛ Hoshea gbalashihilɛ mli lɛ feɔ wekukpãa ni kã Israel kɛ Yehowa teŋ lɛ he mfoniri lɛ shishi jogbaŋŋ. Hoshea bo famɔ nɛɛ toi, ni eyakpɔ̃ Gomer kɛjɛ nuu ni ekɛ lɛ yɔɔ lɛ dɛŋ. No sɛɛ lɛ, Hoshea kɛ hiɛdɔɔ wo eŋa lɛ ŋaa akɛ: “Hii shi oha mi gbii pii, kaabɔ ajwamaŋ ni kaagbã nuu ko nuu ko.” (Hoshea 3:2, 3) Gomer kpɛlɛ tsɔsemɔ ni akɛha lɛ lɛ nɔ, ni Hoshea kɛ lɛ bote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ. Enɛ kɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ mɛi ni hi Israel kɛ Yuda lɛ ye ha lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15, 16. (a) Mɛni baaha Nyɔŋmɔ ana ewebii ni etsɔse amɛ lɛ mɔbɔ? (b) Hoshea 2:20 lɛ eba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Beni Israel kɛ Yuda nomii lɛ yɔɔ Babilon lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ egbalɔi lɛ anɔ ‘eha amɛ tsui.’ Kɛ́ Nyɔŋmɔ baana ewebii lɛ mɔbɔ lɛ, no lɛ ebaabi ni amɛtsake amɛtsui, ni amɛku sɛɛ kɛya amɛ-Wu lɛ ŋɔɔ taakɛ Gomer fee lɛ. Kɛkɛ lɛ, Yehowa baaŋɔ maŋ ni tamɔ eŋa ni etsɔse lɛ lɛ kɛjɛ Babilon “ŋa” lɛ nɔ, ni ekɛ lɛ aku sɛɛ kɛya Yuda kɛ Yerusalem. (Hoshea 2:16, 17) Etsu shiwoo nɛɛ he nii yɛ afi 537 D.Ŋ.B.

16 Nyɔŋmɔ tsu shiwoo ni kaneɔ akɛ: “Nakai gbi lɛ nɔ lɛ mikɛ ŋãŋ kooloi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ shikpɔŋ sũ lɛ nɔ waamɔ nibii aaakpaŋ kpaŋmɔ ko aha amɛ, ni makumɔ gãi kɛ klante kɛ ta mli kɛaajɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni maha amɛkamɔ shi shweshweeshwe” lɛ hu he nii. (Hoshea 2:20) Yudafoi nomii ni ku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ nɔ lɛ hi shi shweshweeshwe, ni amɛsheee kooloo ko gbeyei. Gbalɛ nɛɛ ná emlibaa kroko yɛ afi 1919 Ŋ.B. beni aha mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ ye amɛhe kɛjɛ ‘Bibilon Kpeteŋkpele lɛ’ ni ji apasa jamɔi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ dɛŋ lɛ. Amrɔ nɛɛ, amɛyɛ shwehsweeshwe, ni amɛkɛ amɛhefatalɔi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ lɛ yɛ mumɔŋ paradeiso mli. Anaaa sui gbohii ni tamɔ kooloi asu yɛ anɔkwa Kristofoi nɛɛ ahe.—Kpojiemɔ 14:8; Yesaia 11:6-9; Galatabii 6:16.

Okɛ Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Wolo lɛ Mli lɛ Atsu Nii

17-19. (a) Mɛɛ sui komɛi ni Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ kpo awoɔ wɔ hewalɛ ni wɔkase? (b) Te esa akɛ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo ní Yehowa jieɔ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?

17 Nyɔŋmɔ naa mɔbɔ, ni emusuŋ tsɔ̃ɔ lɛ hu, ni nakai esa akɛ wɔ hu wɔfee. Enɛ ji nibii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ klɛŋklɛŋ yitsei ni yɔɔ Hoshea wolo lɛ mli lɛ ateŋ ekome. (Hoshea 1:6, 7; 2:25) Bɔ ni Nyɔŋmɔ ná he miishɛɛ akɛ eeejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Israelbii ni etsake amɛtsui lɛ kɛ abɛbua ni jɛ mumɔŋ ní kɛɔ akɛ: “Mɔ ni tsĩmɔɔ enɔtɔmɔ nɔ lɛ, eshwereŋ; shi mɔ ni jajeɔ ni efɔ̃ɔ lɛ, aaana lɛ mɔbɔ” lɛ kpãa gbee. (Abɛi 28:13) Nɔ kroko hu ni shɛjeɔ efɔŋfeelɔi ni etsake amɛtsui lɛ amii ji lalatsɛ lɛ wiemɔi ní kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ afɔlei lɛ ji mumɔ ni werɛ eho ehe; tsui ní werɛ eho ehe ní tswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ, Nyɔŋmɔ, okpooŋ!” lɛ.—Lala 51:19.

18 Hoshea gbalɛ lɛ maa bɔ ni Nyɔŋmɔ ni wɔjáa lɛ lɛ yɔɔ musuŋtsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ lɛ nɔ mi. Kɛ́ mɛi komɛi gba afã kɛjɛ ejalɛ gbɛ̀i lɛ anɔ po lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsake amɛtsui ni amɛku amɛsɛɛ kɛba eŋɔɔ. Kɛ́ amɛku amɛsɛɛ lɛ, Yehowa hereɔ amɛ atuu. Ena Israelbii ni ekɛ amɛ efee mfonirifeemɔŋ gbalashihilɛ he kpaŋmɔ ní tsake amɛtsui lɛ mɔbɔ. Eyɛ mli akɛ amɛyabooo Yehowa toi, ni “amɛwo Israel Mɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli la” moŋ, shi ‘ena amɛ mɔbɔ ni ekai akɛ sũ kɛkɛ ji amɛ.’ (Lala 78:38-41) Esa akɛ mɔbɔnalɛ kpojiemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ akanya wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ Yehowa ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni musuŋ tsɔ̃ɔ lɛ lɛ anyiɛ.

19 Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ amɛhe wo eshai tamɔ gbɔmɔgbee, juu, kɛ gbalafitemɔ mli moŋ, shi Yehowa ‘ha amɛ tsui.’ (Hoshea 2:16; 4:2) Esa akɛ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo ní Yehowa jieɔ lɛ hesusumɔ ata wɔ hu wɔtsui mli, ni ewo wekukpãa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ mli hewalɛ. Belɛ, nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abia ehe akɛ: ‘Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ makase Yehowa mɔbɔnalɛ kɛ emusuŋtsɔlɛ lɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni mikɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli? Kɛji naanyo Kristofonyo ní etɔ̃ minɔ lɛ bi koni mikɛ ehe ake lɛ lɛ, ani mifee klalo akɛ mikɛaake lɛ taakɛ Nyɔŋmɔ feɔ lɛ?’—Lala 86:5.

20. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha kɛtsɔɔ akɛ esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ nibii ni Nyɔŋmɔ ewo wɔ shi yɛ he ni wɔhiɛ kã nɔ lɛ amli.

20 Nyɔŋmɔ haa mɔ náa hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewo shi akɛ: “Mikɛ Akor jɔɔ lɛ aaafee hiɛnɔkamɔ shinaa aha lɛ.” (Hoshea 2:17) Yehowa asafo ni hi shi yɛ blema ní tamɔ eŋa lɛ ná hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ ákɛ akɛ lɛ baaku sɛɛ kɛya emaŋ, he ni “Akor jɔɔ” lɛ yɔɔ lɛ. Nakai shiwoo lɛ ní Yehowa tsu he nii yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ haa wɔnáa yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔmli afili wɔ yɛ nibii ni ewo wɔ shi yɛ he lɛ ahe.

21. Mɛɛ gbɛ nɔ nilee yeɔ buaa wɔ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ nyiɛɔ?

21 Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkã he wɔkɛ Nyɔŋmɔ anyiɛ lɛ, ebaabi ni wɔya nɔ wɔná ehe nilee, ni wɔkɛ nakai nilee lɛ atsu nii yɛ wɔshihilɛ mli. Mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi ni hi Israel lɛ eyanáaa Yehowa he nilee. (Hoshea 4:1, 6) Kɛlɛ, mɛi komɛi jie bulɛ ni mli kwɔ kpo amɛha tsɔsemɔi ni Nyɔŋmɔ kɛha maŋ lɛ, ni amɛ hi shi yɛ naa, ni ajɔɔ amɛ babaoo. Hoshea fata mɛi nɛɛ ahe. Mɛi 7,000 ni hi shi yɛ Elisha gbii lɛ amli ní amɛkulaaa shi amɛhaa Baal lɛ hu fata mɛi nɛɛ ahe. (1 Maŋtsɛmɛi 19:18; Romabii 11:1-4) Hiɛsɔɔ ni wɔ hu wɔɔná wɔha tsɔsemɔi ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ lɛ baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ lɛ anyiɛ.—Lala 119:66; Yesaia 30:20, 21.

22. Te esa akɛ wɔbu hemɔkɛyeli kwamɔ wɔha tɛŋŋ?

22 Yehowa miikpa hii ni nyiɛɔ ewebii lɛ ahiɛ lɛ gbɛ akɛ amɛbaatsi amɛhe kɛjɛ hemɔkɛyeli kwamɔ he. Shi kɛlɛ, Hoshea 5:1 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛboa enɛ toi, nyɛ osɔfoi, ni nyɛkaa toi, nyɛ Israel we, ni nyɛfea toi, maŋtsɛ we! Shi nyɛ nɔ kojomɔ lɛ baaba; ejaakɛ nyɛtsɔ tsɔne nyɛha Mizpa, kɛ yaa ní aŋɔlɛɛ shi yɛ Tabor nɔ.” Hiɛnyiɛlɔi hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ bafee tsɔne kɛ yaa ni duɔ Israelbii lɛ ni amɛkɛ amɛhe woɔ wɔŋjamɔ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, Tabor Gɔŋ lɛ nɔ kɛ Mizpa ji hei titrii ni apasa jamɔ nɛɛ hé shi waa yɛ.

23. Hoshea yitso 1 kɛyashi yitso 5 lɛ ní wɔkase lɛ he eba sɛɛnamɔ kɛha bo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

23 Kɛbashi amrɔ nɛɛ, Hoshea gbalɛ lɛ ní wɔsusu he lɛ eha wɔle akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni naa mɔ mɔbɔ, ni ekɛ hiɛnɔkamɔ hu haa, ni ákɛ ejɔɔ mɛi fɛɛ ni kɛ tsɔsemɔi ni ekɛhaa lɛ tsuɔ nii ní amɛkpooɔ hemɔkɛyeli kwamɔ lɛ. Taakɛ Israelbii ni hi shi yɛ blema beaŋ ni tsake amɛtsui lɛ fee lɛ, nyɛhaa wɔ hu wɔtaoa Yehowa sɛɛ gbɛ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔsa ehiɛ be fɛɛ be. (Hoshea 5:15) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no lɛ ebaahi aha wɔ, ni wɔ hu wɔbaaná miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ ni anyɛŋ akɛ nɔ ko ato he ní mɛi fɛɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ anine shɛɔ nɔ lɛ eko.—Lala 100:2; Filipibii 4:6, 7.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 1 Awie mfonirifeemɔŋ drama ko he yɛ Galatabii 4:21-26. Kɛ ootao enɛ he sane lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo ni ji Insight on the Scriptures, Kpo 2 ní Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 693-694 lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Hoshea kɛ Gomer gbalashihilɛ lɛ feɔ mɛni he mfoniri?

• Mɛni hewɔ Yehowa kɛ Israel ye sane lɛ?

• Te nibii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Hoshea yitso 1 kɛyashi yitso 5 lɛ ateŋ nɔ ni oná he miishɛɛ waa lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Ani ole mɔ ni Hoshea ŋa lɛ feɔ ehe mfoniri?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Ashurbii ye Samariabii lɛ anɔ kunim yɛ afi 740 D.Ŋ.B.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Mɛi kɛ miishɛɛ ku amɛsɛɛ kɛtee amɛshikpɔŋ lɛ nɔ