Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

ISRAEL nɔ maŋtsɛ ní Salomo ye lɛ he sane ji nɔ ni jeɔ Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ shishi. Wolo lɛ baa naagbee kɛ Persia Maŋtsɛ Koresh wiemɔ ni ekɛmaje Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom yɛ Babilon lɛ akɛ: “[Yehowa] efã mi akɛ miyama shĩa miha lɛ yɛ Yerusalem yɛ Yuda. Emaŋbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ní yɔɔ nyɛteŋ lɛ, Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ, afata ehe ní efã kɛya [Yerusalem]!” (2 Kronika 36:23) Wolo lɛ ni Ezra gbe eŋmaa naa yɛ afi 460 D.Ŋ.B. lɛ gbaa saji ni tee nɔ yɛ afii 500 mli lɛ he sane—kɛjɛ afi 1037 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 537 D.Ŋ.B.

Akpɔ ni Koresh wo lɛ ha efee mlɛo kɛha Yudafoi lɛ akɛ amɛaaku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem ni amɛyasaa amɛto Yehowa jamɔ shishi yɛ jɛmɛ ekoŋŋ. Shi kɛlɛ, afii abɔ ni Babilonbii kɛŋɔ amɛ nom lɛ kɛ naagbai ba. Nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ leee amɛmaŋ lɛ yinɔsane. Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ haa amɛleɔ nibii ni tee nɔ yɛ maŋtsɛmɛi ni ye nɔ yɛ David maŋtsɛmɛi awekutɔkpãa lɛ shishi lɛ he saji lɛ akukufoo ni yɔɔ miishɛɛ. Wɔ hu wɔyɛ saji ni agba lɛ he miishɛɛ ejaakɛ emaa jɔɔmɔi ni jɛɔ toiboo ni afeɔ ahaa anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ nɔ ni jɛɔ enɔ toigbele mli kɛbaa lɛ nɔ mi.

MAŊTSƐ KO MA SHĨA EHA YEHOWA

(2 Kronika 1:1–9:31)

Yehowa ha Maŋtsɛ Salomo nɔ ni etsui taoɔ—ŋaalee kɛ nilee—kɛfata ninámɔ kɛ woo he. Maŋtsɛ lɛ ma shĩa wulu ko eha Yehowa yɛ Yerusalem, ni gbɔmɛi lɛ ‘nyá ni amɛná tsuijurɔ.’ (2 Kronika 7:10) Salomo ‘bada kpele fe shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi fɛɛ yɛ nifálɛ kɛ nilee gbɛfaŋ.’—2 Kronika 9:22.

Beni Salomo eye Israel nɔ afii 40 sɛɛ lɛ, ‘ekɛ etsɛmɛi lɛ yawɔ, ni ebi Rehabeam baye maŋtsɛ yɛ esɛɛ.’ (2 Kronika 9:31) Ezra eŋmaaa anɔkwa jamɔ ni Salomo gbá afã kɛjɛ he lɛ he sane. Tɔmɔi pɛ ni atsĩ tã yɛ maŋtsɛ lɛ he lɛ ji okpɔŋɔi babaoo ni ebua naa eha ehe kɛjɛ Mizraim yɛ gbɛ ni nilee bɛ mli nɔ lɛ, kɛ gbalashihilɛ mli ni ekɛ Farao biyoo lɛ bote lɛ. No hewɔ lɛ, Ezra kɛ jwɛŋmɔ kpakpa ŋmala saji ni tee nɔ lɛ eshwie shi.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:13—Mɛni hewɔ esoro ŋaalɔ ni awie ehe yɛ biɛ lɛ wekutɔkpãa lɛ yɛ mɔ ni awie ehe yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 7:14 lɛ he lɛ? Maŋtsɛmɛi a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ wieɔ ŋaalɔ lɛ nyɛ he akɛ eji “yoo okulafo ko ni jɛ Naftali akutso lɛ mli” ejaakɛ ekɛ nuu ko ni jɛ nakai akutso lɛ mli lɛ ebote gbalashihilɛ mli. Shi lɛ diɛŋtsɛ lɛ, Dan akutso lɛ mli ejɛ. Beni ewu lɛ gbo lɛ, ekɛ nuu ko ni jɛ Tiro bote gbalashihilɛ mli, ni ekɛ lɛ fɔ́ ŋaalɔ lɛ.

2:17; 8:10—Nɛkɛ ŋmalɛi kukuji nɛɛ kɛɔ akɛ mɛi ni kwɛɔ nitsulɔi lɛ anɔ ni amɛsɔmɔɔ hu akɛ tsuji nukpai lɛ ayibɔ ji 3,600 ni mɛi 250 gbe amɛyi, shi 1 Maŋtsɛmɛi 5:30; 9:23 lɛ tsɔɔ akɛ amɛyibɔ ji 3,300 ni mɛi 550 gbe amɛyi. Mɛni hewɔ srɔtofeemɔ yɔɔ yibɔi lɛ amli lɛ? Etamɔ nɔ ni srɔtofeemɔ lɛ jɛ bɔ ni ajara tsuji lɛ amli awo kui srɔtoi amli lɛ hewɔ. Ekolɛ Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ kɛ srɔtofeemɔ baa mɛi 3,600 ni jeee Israelbii lɛ kɛ mɛi 250 ni ji tsuji nukpai ni Israelbii ji amɛ lɛ ateŋ, yɛ be mli ni Maŋtsɛmɛi a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ kɛ srɔtofeemɔ baa nitsulɔi anɔkwɛlɔi 3,300 kɛ nitsulɔi anɔkwɛlɔi nukpai 550 ni hiɛ gbɛnaa waa lɛ ateŋ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, mɛi fɛɛ ni sɔmɔɔ akɛ tsuji nukpai lɛ ayibɔ ji 3,850.

4:2-4—Mɛni hewɔ akɛ ŋshɔ ni ashwie lɛ ma tsinai ni ashɔ̃ anɔ lɛ? Akɛ tsinai tsu nii kɛfee hewalɛ he okadi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli. (Ezekiel 1:10; Kpojiemɔ 4:6, 7) Tsinai ni ahala akɛ okadifeemɔ nii lɛ sa jogbaŋŋ ejaakɛ “ŋshɔ” wulu lɛ ní tsiimɔ aaashɛ tɔn 30 lɛ ma akɔɔble tsinai 12 lɛ anɔ. Tsinai ni akɛtsu nii yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ ekuuu kitã ni ji enyɔ ni guɔ amagai ni ajáa lɛ afeemɔ lɛ mli yɛ gbɛ ko gbɛ ko kwraa nɔ.—2 Mose 20:4, 5.

4:5—Nu falɛ enyiɛ yaa ŋshɔ ni ashwie lɛ mli? Nu bati akpei etɛ, loo aaafee litai 66,000 baanyɛ ayi ŋshɔ lɛ. Shi ekolɛ nu falɛ ni nyɛɔ eyaa mli lɛ mlijaa etɛ mli enyɔ pɛ akɛwoɔ mli. Maŋtsɛmɛi a-Klɛŋklɛŋ Wolo 7:26 lɛ kɛɔ akɛ: “[Ŋshɔ lɛ] eyeɔ bati akpei-enyɔ [ni ji litai 44,000].”

5:4, 5, 10—Mɛɛ nibii ajie kɛjɛ kpeebuu lɛ diɛŋtsɛ mli kɛyawo Salomo sɔlemɔtsu lɛ mli? Adeka lɛ ji nɔ̃ pɛ ni ajie kɛjɛ kpeebuu lɛ diɛŋtsɛ mli kɛyawo Salomo sɔlemɔtsu lɛ mli. Beni ama sɔlemɔtsu lɛ agbe naa lɛ, ajie kpeebuu lɛ kɛjɛ Gibeon kɛtee Yerusalem, ni ekolɛ akɛyato jɛmɛ.—2 Kronika 1:3, 4.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

1:11, 12. Salomo nibimɔ lɛ ha Yehowa na akɛ ŋaalee kɛ nilee ji nɔ ni kã maŋtsɛ lɛ tsui nɔ waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, sɔlemɔi ni wɔsɔleɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ tsɔɔ nɔ ni kã wɔtsui nɔ waa. Eji nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔpɛi nibii ni wɔsɔleɔ yɛ he lɛ amli jogbaŋŋ.

6:4. Esa akɛ tsuiŋ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa mɔbɔnalɛ kɛ ekpakpafeemɔ lɛ atsirɛ wɔ koni wɔjɔɔ Yehowa—ni ji, ni wɔkɛ hedɔɔ kɛ hiɛsɔɔ ajie eyi.

6:18-21. Eyɛ mli akɛ anyɛŋ ato Nyɔŋmɔ yɛ tsũ ko tsũ ko mli moŋ, shi no mli lɛ sɔlemɔtsu lɛ mli ji he ni abaajá Yehowa yɛ. Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asai ji anɔkwa jamɔhei yɛ akutso lɛ mli.

6:19, 22, 32. Yehowa bo mɛi fɛɛ asɔlemɔi atoi—kɛjɛ maŋtsɛ lɛ nɔ kɛyashi mɛi bibii kwraa ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ anɔ—ni ebo maŋsɛɛnyo ni kɛ anɔkwayeli ba eŋɔɔ lɛ po toi. *Lala 65:3.

MAŊTSƐMƐI NI JƐ DAVID WEKUTƆKPÃA LƐ MLI NI BA KƐTSARA NƆ

(2 Kronika 10:1–36:23)

Aja Israel maŋtsɛyeli ní efee ekome lɛ mli enyɔ—kooyigbɛ akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ kɛ wuoyigbɛ akutsei enyɔ ni ji Yuda kɛ Benyamin maŋtsɛyeli lɛ. Osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ ni yɔɔ Israel fɛɛ lɛ kɛ anɔkwa ni ayeɔ ahaa Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ ye maŋhedɔɔ hiɛ ni amɛfi Salomo bi Rehabeam sɛɛ. Beni agbe sɔlemɔtsu lɛ naa nɔ ni fa fioo fe afii 30 sɛɛ lɛ, aju emli jwetrii lɛ kɛtee.

Yɛ maŋtsɛmɛi 19 ni nyiɛ Rehabeam sɛɛ kɛba lɛ ateŋ lɛ, mɛi 5 ye anɔkwa, mɛi 3 ye anɔkwa shi sɛɛ mli lɛ amɛyafeee nakai, ni amɛteŋ mɔ kome tsake kɛjɛ gbɛ fɔŋ ni ekɔ lɛ nɔ. Nɔyelɔi lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ fee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ. * Awie maŋtsɛmɛi enumɔ lɛ ni ŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ Yehowa nɔ lɛ anitsumɔi lɛ ahe akɛ esa jogbaŋŋ. Ekolɛ Hezekia he saji ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ mli nitsumɔi ní esaa eto shishi ekoŋŋ lɛ he, kɛ gbɛjianɔ ni Yosia to kɛha Hehoo kpele lɛ yeli lɛ bafee hewalɛwoo kpele kɛha Yudafoi ni yɔɔ Yehowa jamɔ ni aaasaa ato ama shi ekoŋŋ yɛ Yerusalem lɛ he miishɛɛ lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

13:5—Mɛni ji wiemɔ “ŋoo kpaŋmɔ” lɛ shishi? Akɛni ŋoo báa nii ayi hewɔ lɛ, ebatsɔ nɔ ko ni hiɔ shi daa ni tsakeee lɛ he okadi. Enɛ hewɔ lɛ, “ŋoo kpaŋmɔ” lɛ tsɔɔ gbeekpamɔ ko ni baahi shi daa.

14:1-4; 15:17—Ani Maŋtsɛ Asa jie “hei grɔŋŋi lɛ” fɛɛ? Ekolɛ efeee nakai. Eeenyɛ efee akɛ Asa jie hei grɔŋŋi ni ajáa apasa nyɔŋmɔi yɛ lɛ pɛ shi jeee hei grɔŋŋi ni mɛi yajáa Yehowa yɛ lɛ. Eeenyɛ efee hu akɛ amamɔ hei grɔŋŋi lɛ ekoŋŋ yɛ Asa nɔyeli lɛ naagbee gbɛ. Enɛɛmɛi ji nɔ ni ebi Yehoshafat jie lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, hei grɔŋŋi lɛ fɛɛ ejeee shihilɛ mli kwraa, ni nakai ebalɛ yɛ Yehoshafat nɔyeli beaŋ po.—2 Kronika 17:5, 6; 20:31-33.

15:9; 34:6—Te Israel maŋtsɛyeli lɛ ní aja mli enyɔ lɛ ateŋ nɔ ni he ni Simeon akutso lɛ fata lɛ? Akɛni Simeon akutso lɛ nine shɛ kpokpai srɔtoi anɔ akɛ gboshinii yɛ Yuda shikpɔŋ lɛ husui amli hewɔ lɛ, akutso lɛ yɛ Yuda kɛ Benyamin maŋtsɛyeli shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yoshua 19:1) Shi kɛlɛ, yɛ jamɔ kɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoo naa lɛ, akutso lɛ yafi kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 11:30-33; 12:20-24) No hewɔ lɛ, abu Simeon afata akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ he.

16:13, 14—Ani ashã Asa gbonyo lɛ? Dabi, wiemɔ ni ji “amɛshã nii babaoo diɛŋtsɛ amɛha lɛ” lɛ etsɔɔɔ akɛ ashã Asa gbonyo lɛ, shi moŋ ekɔɔ tsofai-kɛ-ŋmai ni ashã lɛ he.

35:3—Nɛgbɛ Yosia ha ayawo Adeka krɔŋkrɔŋ lɛ kɛjɛ ni akɛba sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ? Kɛ́ maŋtsɛmɛi fɔji lɛ ateŋ mɔ kome ji mɔ ni tsɔ hiɛ ejie Adeka lɛ kɛtee jio loo Yosia kɛyama he kroko koni ekafite yɛ be mli ni sɔlemɔtsu lɛ saamɔ nitsumɔi babaoo lɛ yaa nɔ lɛ jio, Biblia lɛ etsɔɔɔ. Yɛ Salomo gbii lɛ asɛɛ lɛ, Adeka lɛ tã ni atsĩ yɛ yinɔsane mli pɛ ji beni Yosia kɛba sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

13:13-18; 14:10, 11; 32:9-23. Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko kɛjɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ aaaŋɔ hiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ lɛ mli!

16:1-5, 7; 18:1-3, 28-32; 21:4-6; 22:10-12; 28:16-22. Kpaŋmɔi ni akɛ maŋsɛɛbii loo mɛi ni heee yeee feɔ lɛ kɛ naagbai wuji baa. Eji nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔkwa wɔhe ni wɔkɛaawo je lɛ nifeemɔi amli bɔ ni esaaa.—Yohane 17:14, 16; Yakobo 4:4.

16:7-12; 26:16-21; 32:25, 26. Henɔwomɔ ha Maŋtsɛ Asa ba ejeŋ bɔ ni esaaa yɛ ewala shihilɛ naagbee afii lɛ amli. Henɔwomɔ nifeemɔ ha Uzia gbo. Hezekia kɛ nilee tsuuu nii ni ekolɛ ewó ehe nɔ beni ekɛ ejwetrii lɛ tsɔɔ tsuji ni jɛ Babilon lɛ. (Yesaia 39:1-7) Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hewoo nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.”—Abɛi 16:18.

16:9. Yehowa yeɔ ebuaa mɛi ni tsuii ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ, ni eesumɔ ni ekɛ ehewalɛ lɛ aye abua amɛ.

18:12, 13, 23, 24, 27. Taakɛ Mikaia ji lɛ, esa akɛ wɔkɛ ekãa babaoo awie Yehowa kɛ eyiŋtoi ahe.

19:1-3. Yehowa taoɔ ekpakpa ni yɔɔ wɔmli lɛ kɛ́ wɔfee nɔ ko ni ha emli fũ wɔ po.

20:1-28. Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baaha wɔna lɛ kɛ́ wɔkɛ heshibaa tee eŋɔɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ lɛ.—Abɛi 15:29.

20:17. Bɔni afee ni ‘wɔkwɛ wɔyiwala ni Yehowa baahere’ lɛ, esa akɛ ‘wɔhi wɔgbɛhe’ ni wɔkɛ ekãa afi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔɔtsu saji ahe nii lɛ, esa akɛ ‘wɔdamɔ shi diŋŋ’ ni wɔŋɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ Yehowa nɔ kwraa.

24:17-19; 25:14. Wɔŋjamɔ tsɔ Yoash kɛ ebinuu Amazia tsɔne. Nakai nɔŋŋ wɔŋjamɔ baanyɛ alaka mɔ ŋmɛnɛ, titri lɛ, kɛ́ eba yɛ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ, tamɔ hiɛjoomɔ loo maŋhedɔɔ nifeemɔi.—Kolosebii 3:5; Kpojiemɔ 13:4.

32:6, 7. Esa akɛ wɔ hu wɔfee ekãa ni wɔhe awa yɛ be mli ni ‘wɔwoɔ Nyɔŋmɔ tawuu nii lɛ fɛɛ’ ni wɔyaa nɔ wɔwuɔ mumɔŋ ta lɛ.—Efesobii 6:11-18.

33:2-9, 12, 13, 15, 16. Mɔ ko jieɔ anɔkwa tsuitsakemɔ kpo kɛtsɔ gbɛ fɔŋ ni ejeɔ nɔ lɛ kɛ efai shi ni etswaa jogbaŋŋ akɛ eeefee nɔ ni ja lɛ nɔ. Kɛji akɛ mɔ ko fee efɔŋ tamɔ bɔ ni Maŋtsɛ Manase fee lɛ tete po lɛ, Yehowa baanyɛ adamɔ anɔkwa tsuitsakemɔ ni mɔ lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ nɔ ena lɛ mɔbɔ.

34:1-3. Esaaa akɛ shihilɛi gbohii ni wɔkɛkpe yɛ wɔgbekɛbiiashi lɛ ateŋ eko kwraa tsĩɔ Nyɔŋmɔ ní wɔɔle lɛ lɛ ní wɔsɔmɔ lɛ hu lɛ naa. Ekolɛ Yosia nii Manase tsuitsakemɔ lɛ ji nɔ ni ná Yosia nɔ hewalɛ kpakpa yɛ egbekɛbiiashi lɛ. Ekolɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni ná Yosia nɔ hewalɛ kpakpa lɛ wo yibii kpakpai yɛ sɛɛ mli. Nakai nɔŋŋ ebaanyɛ ebalɛ yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ.

36:15-17. Yehowa yɛ musuŋtsɔlɛ ni etoɔ etsui shi. Shi kɛlɛ, emusuŋtsɔlɛ kɛ etsuishitoo lɛ tsuɔ nii kɛyashɛɔ he ko. Esa akɛ mɛi kɛ miishɛɛ ahere Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛ́ amɛbaaná yibaamɔ beni Yehowa kɛ́ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ aaaba naagbee lɛ.

36:17, 22, 23. Yehowa wiemɔ lɛ baa mli anɔkwale be fɛɛ be.—1 Maŋtsɛmɛi 9:7, 8; Yeremia 25:9-11.

Wolo ko Tsirɛ Lɛ Koni Efee Nii

Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ yitso 34:33 kɛɔ akɛ: “Yosia jie nihii nii lɛ fɛɛ kɛjɛ shikpɔji ni ji Israelbii lɛ anii lɛ anɔ, ni eha mɛi fɛɛ ní ana yɛ Israel lɛ sɔmɔ Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ.” Mɛni tsirɛ Yosia ni efee enɛ? Beni Shafan ni ji woloŋmalɔ lɛ kɛ Yehowa Mla wolo ni ana kpaako lɛ baha Maŋtsɛ Yosia lɛ, maŋtsɛ lɛ ha akane lɛ waa. Nɔ ni Yosia nu lɛ kanya lɛ aahu akɛ eha akɛ ekãa tsu anɔkwa jamɔ he nii yɛ ewala shihilɛ fɛɛ mli.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ nɔ ní wɔɔjwɛŋ lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ waa. Ani David wekutɔkpãa lɛ mli maŋtsɛmɛi lɛ ahe saji lɛ hesusumɔ wooo wɔ hewalɛ koni wɔkase mɛi ni ŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ Yehowa nɔ lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ ní wɔkwa mɛi ni efeee nakai lɛ ajeŋba lɛ? Kronika Wolo ni Ji Enyɔ lɛ kanyaa wɔ koni wɔtu wɔhe kwraa wɔha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ní wɔye lɛ anɔkwa daa. Ekã shi faŋŋ akɛ emli shɛɛ sane lɛ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.—Hebribii 4:12.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 9 Bɔni afee ni ole sanebimɔi ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ nɔjɔɔmɔ kɛ nibii krokomɛi ni abaanyɛ akase kɛjɛ sɔlemɔ ni Salomo sɔle yɛ nakai be lɛ mli lɛ he lɛ, kwɛmɔ July 1, afi 2005 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 28-31.

^ kk. 1 Bɔni afee ni ole Yuda maŋtsɛmɛi ni ba kɛtsara nɔ yɛ be naa lɛ, kwɛmɔ August 1, afi 2005 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Ani ole nɔ hewɔ ni ŋshɔ ni ashwie lɛ ní akɛma tsinai ni ashɔ̃ anɔ lɛ sa jogbaŋŋ lɛ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Eyɛ mli akɛ ayeee abuaaa Yosia tsɔ̃ beni eji gbekɛ lɛ moŋ, shi eda akɛ mɔ ni tee nɔ eye Yehowa anɔkwa