Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Efɔŋ Efa Fe Ekpakpa

Efɔŋ Efa Fe Ekpakpa

Efɔŋ Efa Fe Ekpakpa

YƐ ŊMƐNƐŊMƐNƐ je nɛɛ mli lɛ, ekolɛ etamɔ nɔ ni mɛi fioo ko pɛ sumɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhe aha kɛha nɔ ko feemɔ. Shi kɛlɛ, mɛi komɛi miisumɔ “ni amɛkɛ tsakemɔ ko aba” kɛ̃—no ji ní amɛfee mɛi komɛi ekpakpa yɛ gbɛ ko nɔ. Daa afi lɛ, mɛi babaoo kɛ dɔlai akpekpei toi akpei abɔ haa ejurɔfeemɔ kui ní amɛnuɔ he akɛ ehi akɛ aaaye abua amɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Britain lɛ, nikeenii ni akɛhaa ejurɔfeemɔ kui lɛ tee hiɛ fe fɛɛ kɛyashɛ U.S. dɔlai akpekpei toi akpei 13 yɛ afi 2002. Kɛjɛ afi 1999 lɛ kɛbaa nɛɛ, ejurɔfeelɔi srɔtoi nyɔŋma ni keɔ nii lɛ eha shika loo amɛwo shi akɛ amɛbaaha shika ni fa fe U.S. dɔlai akpekpei toi akpei 38 koni akɛye abua mɛi ni ehia amɛ lɛ.

Nitsumɔi kpakpai ni ejurɔfeemɔ kui amlibii tsuɔ lɛ ekomɛi ji akɛ amɛwoɔ nyɔmɔ ni wekui ni bɛ shika tsɔ̃ lɛ bɔɔ yɛ helatsamɔ mli lɛ amɛhaa amɛ, amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi kɛ ŋaawoi haa gbekɛbii ni fɔlɔi mɔ kome mɔ tsɔseɔ amɛ, amɛkɛ tsofai ni akɛkuɔ helai anaa haa maji ni kpaako amɛnáa hiɛyaa lɛ, amɛhaa gbekɛbii woji ni amɛkɛje nikasemɔ shishi, amɛkɛ kooloi ni alɛɔ haa mɛi ni lɛɔ kooloi yɛ maji ni yeɔ ohia lɛ amli, ni amɛkɛ yelikɛbuamɔ nibii haa mɛi ni adebɔɔ naa osharai ebashara amɛ lɛ.

Saji ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ adesai yɛ nyɛmɔ ni haa amɛfeɔ mɛi krokomɛi ekpakpa. Shi dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi hu yɛ ni feɔ nibii fɔji ni esaaa kwraa.

Efɔŋfeemɔ Miifa Babaoo

Kɛjɛ beni Jeŋ Ta II lɛ ba naagbee nɛɛ, aŋmala saji aaashɛ 50 ni kɔɔ wekui ashishibulemɔ kɛ gbɔmɛi babaoo ni agbeɔ amɛ yɛ maŋkwramɔŋ yiŋtoi ahewɔ lɛ ahe lɛ ashwie shi. American Political Science Review wolo lɛ kɛɛ akɛ: “Nifeemɔi nɛɛ eha mɛi aaafee akpekpei 12 kɛ maŋbii aaafee akpekpei 22 egboi, ni yibɔ nɛɛ fa fe mɛi fɛɛ ni egboi yɛ maŋ tai kɛ majimaji ateŋ tai amli kɛjɛ afi 1945 kɛbaa nɛɛ.”

Yɛ afi 1900 afii lɛ naagbee fã lɛ mli lɛ, agbe mɛi ni naa shɛɔ 2,200,000 yɛ Cambodia yɛ maŋkwramɔŋ yiŋtoi ahewɔ. Nyɛɛ ni bakã wekui srɔtoi ni yɔɔ Rwanda lɛ ateŋ lɛ ha agbe hii, yei kɛ gbekɛbii ni fa fe 800,000. Gbɔmɛi ni agbeɔ yɛ jamɔ kɛ maŋkwramɔŋ yiŋtoi ahewɔ lɛ ha mɛi ni fa fe 200,000 gboi yɛ Bosnia.

Yɛ afi 2004 lɛ, Jeŋmaji Ekomefeemɔ hiɛnyiɛlɔ nukpa lɛ tsĩ nifeemɔi fɔji ni etee nɔ nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ atã, ni ekɛɛ akɛ: “Yɛ Iraq lɛ, akɛ yitsoŋwalɛ gbeɔ maŋbii, ni amɔmɔɔ yelikɛbuamɔ nitsulɔi, adafitswaa saji ahe amaniɛbɔlɔi kɛ maŋbii krokomɛi hu, ni akɛ yitsoŋwalɛ ni naa wa gbeɔ amɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, akɛ hiɛshishwiemɔ feɔ gboklɛfoi ni yɔɔ Iraq lɛ niseniianii. Yɛ Darfur lɛ, wɔnaa mɛi babaoo ni ashwieɔ amɛ kɛjɛɔ amɛshĩai amli, ni akpataa amɛshĩai ahiɛ, ni ajeɔ gbɛ atoɔ mɛi kabonaa kɛfeɔ amɛ niseniianii. Yɛ Uganda kooyigbɛ lɛ, wɔnaa gbekɛbii ni ato amɛ kpá, ni anyɛɔ amɛnɔ koni amɛkɛ amɛhe awo yitsoŋwalɛ nifeemɔi fɔji ni esaaa kwraa lɛ amli. Yɛ Beslan lɛ, amɔmɔɔ gbekɛbii, ni agbeɔ amɛ musuŋshaa.”

Yɛ maji ni etee hiɛ lɛ amli po lɛ, etamɔ nɔ ni awuiyelii ni hetsɛ̃ kɛbaa lɛ miifa babaoo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 2004 lɛ, adafitswaa wolo ni ji Independent News lɛ bɔ amaniɛ akɛ “mɛi ayibɔ ni atutua loo afee amɛ niseniianii akɛni amɛjɛ weku kroko mli hewɔ lɛ ku ebɔ he toi 11 yɛ afii nyɔŋma ni ho nɛɛ lɛ mli” yɛ Britain.

Mɛni hewɔ adesai ni yɔɔ nyɛmɔ ni akɛfeɔ nibii kpakpai lɛ feɔ nibii fɔji tamɔ nɛkɛ? Ani be baaba ni wɔbaaye wɔhe kwraa kɛjɛ efɔŋfeemɔ he? Taakɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ, Biblia lɛ yɛ hetooi ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli kɛha sanebimɔi ni futuɔ mɔ yiŋ nɛɛ.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 2 lɛ Jɛ]

WOLO LƐ SƐƐGBƐ: Mark Edwards/Still Pictures/Peter Arnold, Inc.