Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Jalɛ Sɛɛgbɛ Taomɔ Baabu Wɔhe

Jalɛ Sɛɛgbɛ Taomɔ Baabu Wɔhe

Jalɛ Sɛɛgbɛ Taomɔ Baabu Wɔhe

“Shi Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ . . . [jalɛ] lɛ tsutsu.”—MATEO 6:33.

1, 2. Mɛɛ yiŋ Kristofonyo oblayoo ko kpɛ, ni mɛni hewɔ ekpɛ eyiŋ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ?

KRISTOFONYO oblayoo ko ni yɔɔ Asia lɛ tsu nii akɛ woloŋmalɔ yɛ nɔyeli lɛ nitsumɔhe ko. Ehiɛ kã shi, ni ebaa nitsumɔ mra ni efeee anihao yɛ enitsumɔ mli. Shi kɛlɛ, akɛni hegbɛ ni eyɔɔ yɛ nitsumɔ lɛ mli lɛ jeee nɔ ni akɛha lɛ kwraa ni etsu daa hewɔ lɛ, be bashɛ ni esa akɛ akwɛ enitsumɔ lɛ mli ekoŋŋ. Onukpa ni kwɛɔ nitsumɔhe lɛ nɔ lɛ kɛɛ oblayoo lɛ akɛ kɛ́ ebaakpɛlɛ ni ekɛ lɛ aná bɔlɛ lɛ, no lɛ, ebaahe lɛ kwraa yɛ nitsumɔ lɛ mli ni ebaaha lɛ hegbɛ ni nɔ kwɔ waa po fe hegbɛ ni eyɔɔ amrɔ nɛɛ. Oblayoo lɛ kpoo enɛ feemɔ kwraa, eyɛ mli moŋ akɛ no baaha enitsumɔ lɛ aŋmɛɛ lɛ.

2 Ani nakai Kristofonyo oblayoo lɛ kɛ nilee tsuuu nii? Dabi, ekɛ Yesu wiemɔi lɛ tsu nii jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ . . . [jalɛ] lɛ tsutsu” lɛ. (Mateo 6:33) Yɛ oblayoo nɛɛ gbɛfaŋ lɛ, jalɛ shishitoo mlai ni akɛaatsu nii lɛ he hiaa kwraa fe nɔ ni aaaná nɔ ko he sɛɛ kɛtsɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ni akɛ he aaawo mli lɛ nɔ.—1 Korintobii 6:18.

Bɔ ni Jalɛ He Hiaa Ha

3. Mɛni ji jalɛ?

3 Atsɔɔ “jalɛ” shishi akɛ, ní ahiɛ jeŋba kpakpa mli ni aye anɔkwa. Hela kɛ Hebri wiemɔi ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ hiɛ shishinumɔ ni tsɔɔ “anɔkwayeli” loo “su kpakpa.” Enɛ etsɔɔɔ jalɔ ni mɔ buɔ ehe, ní mɔ lɛ aaakojo ehe yɛ tɛi ni lɛ diɛŋtsɛ efolɔ eshwie shi lɛ anaa. (Luka 16:15) Eji su kpakpa ni ajieɔ lɛ kpo yɛ tɛi ni Yehowa efolɔ eshwie shi lɛ anaa. Eji Nyɔŋmɔ jalɛ.—Romabii 1:17; 3:21.

4. Mɛni hewɔ ni jalɛ he hiaa Kristofonyo lɛ?

4 Mɛni hewɔ jalɛ he hiaa lɛ? Ejaakɛ Yehowa ni ji ‘jalɛ Nyɔŋmɔ’ lɛ naa ewebii lɛ mɔbɔ kɛ́ amɛfee jalɛ nii. (Lala 4:2; Abɛi 2:20-22; Habakuk 1:13) Mɔ fɛɛ mɔ ni tsuɔ nitsumɔi ni ejaaa lɛ nyɛŋ ekɛ lɛ aná wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii. (Abɛi 15:8) No hewɔ ni bɔfo Paulo wo Timoteo hewalɛ akɛ: ‘Oblahiiaŋ sɛɛdii lɛ hu, joo naa foi, shi moŋ tiumɔ jalɛ,’ kɛ sui krokomɛi ni he hiaa lɛ. (2 Timoteo 2:22) No hu hewɔ ni beni Paulo tsĩɔ wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ fãi srɔtoi lɛ atã lɛ, ekɛ “jalɛ dama lɛ” fata he lɛ.—Efesobii 6:14.

5. Adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ atao jalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesa ko kwraa bɛ ni ja kwraa kɛmɔ shi. Amɛ fɛɛ amɛná emuu ni ayeee kɛjɛ Adam ŋɔɔ, ni esha yɛ amɛ fɛɛ amɛhe kɛjɛ fɔmɔ mli tɔ̃ɔ ni amɛfeee jalɛ nii. Shi kɛlɛ, Yesu kɛɛ akɛ esa akɛ wɔtao jalɛ. Te aaafee tɛŋŋ aha ebalɛ nakai? Ebaanyɛ ebalɛ nakai ejaakɛ Yesu kɛ ewala ni eye emuu lɛ ha wɔ ákɛ kpɔmɔnɔ, ni kɛ́ wɔjie hemɔkɛyeli kpo yɛ nakai afɔleshaa lɛ mli lɛ, Yehowa yɛ he miishɛɛ akɛ eeeŋɔ wɔhe eshai lɛ efa wɔ. (Mateo 20:28; Yohane 3:16; Romabii 5:8, 9, 12, 18) No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni wɔkaseɔ Yehowa jalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ ahe nii ni wɔfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛtsu nii—ní wɔsɔleɔ ni wɔná yelikɛbuamɔ ni wɔkɛaaye wɔfatɔɔi anɔ lɛ—Yehowa kpɛlɛɔ wɔjamɔ lɛ nɔ. (Lala 1:6; Romabii 7:19-25; Kpojiemɔ 7:9, 14) Kwɛ bɔ ni wiemɔ nɛɛ shɛjeɔ mɔ mii!

Ní Aaafee Nɔ ni Ja yɛ Jeŋ Fɔŋ Mli

6. Mɛni hewɔ je lɛ ji he ko ni yɔɔ oshara kɛha mra be mli Kristofoi lɛ?

6 Beni Yesu kaselɔi lɛ anine shɛ famɔ nɔ akɛ amɛbatsɔmɔ edasefoi “kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ,” amɛkɛ shihilɛ ko ni naa wa kpe. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Shikpɔŋkukuji ni akɛha amɛ lɛ fɛɛ “kã mɔ fɔŋ lɛ” ni ji Satan “mli.” (1 Yohane 5:19) No mli lɛ, je lɛ mli eyi obɔ kɛ mumɔ fɔŋ ni ekɛtsuɔ nii lɛ, ni enɛ baanyɛ aná Kristofoi lɛ anɔ hewalɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. (Efesobii 2:2) Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ, je lɛ ji he ko ni yɔɔ oshara. Ja amɛtao Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu dani amɛbaanyɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi ni amɛhiɛ emuuyeli ni amɛyɔɔ lɛ mli jogbaŋŋ. Amɛteŋ mɛi babaoo ŋmɛ amɛtsui shi, shi mɛi fioo pɛ du gbɛ kɛjɛ “jalɛ gbɛ lɛ” nɔ.—Abɛi 12:28; 2 Timoteo 4:10.

7. Mɛɛ gbɛnaa nii ni esa akɛ Kristofonyo atsu he nii hewɔ ebiɔ ni etsĩ nibii gbohii ni náa mɔ nɔ hewalɛ lɛ naa lɛ?

7 Ani je lɛ yɛ shweshweeshwe kɛha Kristofoi lɛ ŋmɛnɛ? Dabi kwraa! Je lɛ efite kwraa fe bɔ ni eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. Kɛfata he lɛ, ashɛ Satan afɔ̃ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eewu ta ni naa wa eeshi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni ji “yoo lɛ seshibii ni eshwɛ ni yeɔ Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ ni amɛhiɛ Yesu Kristo odase lɛ.” (Kpojiemɔ 12:12, 17) Satan tutuaa mɔ fɛɛ mɔ ni fĩɔ nakai “seshibii” lɛ asɛɛ lɛ hu. Kɛlɛ, Kristofoi nyɛŋ atsĩ amɛhe naa kɛjɛ je lɛ he. Yɛ be mli ni amɛjɛɛɛ je lɛ mli lɛ, esa akɛ amɛhi mli. (Yohane 17:15, 16) Ni esa akɛ amɛshiɛ yɛ mli koni amɛtao mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ni amɛtsɔɔ amɛ nii ni amɛbatsɔmɔ Kristo kaselɔi. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Akɛni Kristofoi nyɛŋ atsi amɛhe kwraa kɛjɛ hewalɛ fɔŋ ni je nɛŋ nibii náa yɛ mɔ nɔ lɛ he hewɔ lɛ, esa akɛ amɛtsĩ enɛɛmɛi anaa. Nyɛhaa wɔsusua nibii ni náa mɔ nɔ hewalɛ nɛɛ ateŋ ejwɛ he wɔkwɛa.

Jeŋba Shara He Tsɔne

8. Mɛni hewɔ ni Israelbii lɛ bɔi Moabbii anyɔŋmɔi lɛ jamɔ lɛ?

8 Beni afii 40 ni Israelbii lɛ kɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ baa naagbee lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo je jalɛ gbɛ lɛ nɔ. Amɛna nibii babaoo ni Yehowa fee kɛhere amɛyiwala lɛ, ni etsɛŋ ni amɛbaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ jaramɔ be ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ amɛyabɔi Moabbii anyɔŋmɔi lɛ sɔɔmɔ. Mɛni hewɔ? Amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha “heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ.” (1 Yohane 2:16) Nɔ ni aŋma lɛ kɛɔ akɛ: “Maŋ lɛ kɛ Moab biyei lɛ bɔi ajwamaŋbɔɔ.”—4 Mose 25:1.

9, 10. Mɛɛ shihilɛ ji nɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni haa ebafeɔ nɔ ni he hiaa be fɛɛ be akɛ aaaha hewalɛ fɔŋ ni heloonaa akɔnɔi náa yɛ mɔ nɔ lɛ ahi jwɛŋmɔ mli lɛ?

9 Nakai shihilɛ ni ba lɛ tsɔɔ bɔ ni heloonaa akɔnɔi gbohii baanyɛ afite mɛi ni hiɛ bɛ amɛhe nɔ lɛ. Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkase nɔ ko kɛjɛ mli, titri lɛ akɛni jeŋba shara ebafee shihilɛ mli nifeemɔ ko ni akpɛlɛɔ nɔ yɛ he fɛɛ he lɛ hewɔ. (1 Korintobii 10:6, 8) Amaniɛbɔɔ ko ni jɛ United States lɛ kɛɔ akɛ: “Dani afi 1970 aaashɛ lɛ, no mli lɛ nuu kɛ yoo ni boteko gbalashihilɛ mli ni hiɔ shi yɛ hekome lɛ ji nɔ ko ni teɔ shi woɔ mla yɛ Amerika maji srɔtoi fɛɛ amli. Amrɔ nɛɛ, eji nɔ ko ni afɔɔ feemɔ. Gbalashihilɛi mli hefatalɔi ni fa fe 100 mlijaa 50 ni boteɔ gbalashihilɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa lɛ hiɔ shi yɛ hekome kɛtsɔɔ hiɛ dani afeɔ yoo lɛ he nii.” Jeee maŋ kome pɛ mli enɛ feemɔ kɛ jeŋba shara nifeemɔi krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ yaa nɔ yɛ. Enɛɛmɛi yaa nɔ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he, ni mɔbɔ sane ji akɛ Kristofoi komɛi efee amɛnii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ—ni yɛ no hewɔ lɛ, hegbɛi ni amɛyɔɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ eŋmɛɛ amɛ.—1 Korintobii 5:11.

10 Kɛfata he lɛ, etamɔ nɔ ni jeŋba shara he nifeemɔi miigbɛ kɛmiishwã he fɛɛ he. Sinii kɛ tɛlivishiŋ nɔ nibii ni ajieɔ lɛ haa asusuɔ akɛ ehi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ kɛha oblahii kɛ oblayei akɛ amɛaaná bɔlɛ dani amɛbote gbalashihilɛ mli. Ajieɔ hii kɛ hii loo yei kɛ yei abɔlɛnamɔi atsɔɔ akɛ nɔ ni tɔmɔ bɛ he. Ni sinii babaoo jieɔ bɔlɛnamɔ nifeemɔi ni yɔɔ kpetekpelee amɛtsɔɔ. Bɔlɛnamɔ nifeemɔi ni yɔɔ kpetekpelee lɛ he mfonirii babaoo hu yɛ Internet lɛ nɔ, ni ewaaa kwraa akɛ aaagbele akwɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tsɛ ko ni eji adafitswaa wolo ko ŋmalɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ, ebinuu ni eye afii kpawo lɛ jɛ skul eba shĩa ni ekɛ miishɛɛ bakɛɛ lɛ akɛ enaanyo ko ni ekɛ lɛ yaa skul lɛ ena Internet lɛ nɔ he ko ni ajieɔ yei ni hiɛ amɛhe efoji ni kɛ amɛhe miiwo bɔlɛnamɔ nifeemɔi amli lɛ yɛ. Tsɛ lɛ he jɔ̃ lɛ, shi gbekɛbii enyiɛ ená Internet lɛ nɔ hei ni tamɔ nɛkɛ ní amɛkɛɛ amɛfɔlɔi? Kɛfata he lɛ, fɔlɔi enyiɛ le nibii ni ni yɔɔ vidio nɔ shwɛmɔi ni amɛbii lɛ kɛ amɛhe woɔ mli lɛ amli? Hiɛtserɛjiemɔ nifeemɔi babaoo ni ale lɛ jieɔ jeŋba shara ni yɔɔ nyaŋemɔ, kɛ daimonioi anifeemɔi kɛ awuiyeli amɛtsɔɔ.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ atsɔ abu weku ko he kɛjɛ je lɛŋ jeŋba shara lɛ he?

11 Mɛɛ gbɛ nɔ weku ko baanyɛ atsɔ akwa “hiɛtserɛjiemɔ” gbonyo ni tamɔ nɛkɛ? Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ taomɔ tsutsu, kɛ wɔhe ni wɔkɛwooo jeŋba shara he nɔ ko nɔ ko kwraa mli lɛ nɔ. (2 Korintobii 6:14; Efesobii 5:3) Fɔlɔi ni kwɛɔ nifeemɔi ni amɛbii kɛ amɛhe woɔ mli lɛ nɔ jogbaŋŋ ni amɛduɔ suɔmɔ kɛha Yehowa kɛ ejalɛ mlai lɛ amɛwoɔ amɛbii lɛ amli lɛ wajeɔ gbekɛbii lɛ koni bɔlɛnamɔ he mfonirii, bɔlɛnamɔ he vidio shwɛmɔi, jeŋba shara he sinii, kɛ kaai gbohii krokomɛi akaye amɛ awui.—5 Mose 6:4-9. *

Nɔnyɛɛ ni Akutsoŋbii Anifeemɔ Náa yɛ Mɔ Nɔ lɛ He Oshara

12. Mɛɛ naagba ko ba yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli?

12 Beni Paulo yɔɔ Listra yɛ Asia Bibioo lɛ, etsá nuu ko yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Sane ni aŋma lɛ kɛɔ akɛ: “Beni asafoi lɛ na nɔ ni Paulo efee lɛ, amɛwó amɛgbee nɔ yɛ Likaonia wiemɔ lɛ mli amɛkɛɛ: Nyɔŋmɔi lɛ etsɔmɔ amɛhe tamɔ gbɔmɛi kɛyimɔ shi kɛba wɔŋɔɔ. Ni amɛtsɛ́ Barnaba akɛ Dio, kɛ Paulo hu Herme, ejaakɛ lɛ titri ewieɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 14:11, 12) Sɛɛ mli lɛ, nakai asafo babaoo lɛ nɔŋŋ tao akɛ amɛgbe Paulo kɛ Barnaba. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:19) Ekã shi faŋŋ akɛ, nɔnyɛɛ ni akutsoŋbii anifeemɔ náa yɛ mɔ nɔ lɛ baanyɛ aná nakai mɛi lɛ anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Eeenyɛ efee akɛ beni mɛi komɛi ni jɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ lɛ batsɔmɔ Kristofoi lɛ, amɛŋmɛɛɛ apasa susumɔi ni amɛhiɛ lɛ ahe. Paulo bɔ kɔkɔ eshi “ŋwɛibɔfoi ajamɔ” yɛ wolo ni eŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ mli.—Kolosebii 2:18.

13. Mɛni ji kusumii komɛi ni esa akɛ Kristofonyo akwa, ni te eeefee tɛŋŋ ená ekãa ni ekɛfee nakai?

13 Ŋmɛnɛ, ehe miihia ni anɔkwa Kristofoi hu akwa kusumii ni ehe gbɛi ni akpɛlɛɔ nɔ, ní damɔ apasa jamɔŋ susumɔi ni teɔ shi woɔ Kristofoi ashishitoo mlai anɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ maji komɛi amli lɛ, kusum nifeemɔi babaoo ni kɔɔ fɔmɔ kɛ gbele he lɛ damɔ amale ni tsɔɔ akɛ wɔyɛ mumɔ ko ni hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ nɔ. (Jajelɔ 9:5, 10) Shikpɔji komɛi yɛ ni kusum nifeemɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ biɔ koni afolɔ gbekɛbii yei aketia. Eji awuiyeli nifeemɔ ni he ehiaaa, ni eteɔ shi ewoɔ suɔmɔ kwɛmɔ ni esa akɛ fɔlɔi Kristofoi ajie lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛbii lɛ. (5 Mose 6:6, 7; Efesobii 6:4) Te aaafee tɛŋŋ ni Kristofoi anyɛ ate shi awo nɔnyɛɛ ni akutsoŋbii anifeemɔ náa yɛ mɔ nɔ lɛ, ní amɛkwa nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ? Kɛtsɔ hekɛnɔfɔɔ kwraa ni amɛaaná yɛ Yehowa mli lɛ nɔ. (Lala 31:6) Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ baawaje mɛi ni jɛɔ amɛtsui mli amɛkɛɔ lɛ akɛ: “Mibobaahe kɛ mimɔɔ jio, mi-Nyɔŋmɔ hu ní mihiɛ kã enɔ” lɛ, ni ebaakwɛ amɛ.—Lala 91:2; Abɛi 29:25.

Ohiɛ Akakpa Yehowa Nɔ

14. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Yehowa kɛha Israelbii lɛ beni eshwɛ fioo ni amɛbaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

14 Beni eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ aaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa bɔ amɛ kɔkɔ koni amɛhiɛ akakpa enɔ. Ekɛɛ akɛ: “Kwɛmɔ ohe ni ahi, koni ohiɛ akakpa Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, nɔ, ni obayeŋ ekitai kɛ emlai kɛ ekpɔi ni miwoɔo ŋmɛnɛ nɛɛ nɔ. Ni kɛ oye nii ni otɔ ni omamɔ tsui fɛfɛji ni ohi mli, ni otsinai kɛ otooi ayi efa, ni ojwiɛtɛi kɛ oshika efa, ni nɔ fɛɛ nɔ ni oyɔɔ lɛ eshwere lɛ, kɛkɛ ni otsui bawó ehe nɔ ni ohiɛ kpa Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, nɔ.”—5 Mose 8:11-14.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ wɔhiɛ kpaaa Yehowa nɔ lɛ?

15 Ani nɔ ko ni tamɔ nakai baanyɛ aba ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ebaanyɛ eba lɛ nakai kɛ́ wɔkɛ nibii ni he hiaa lɛ yeee klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ. Shi kɛlɛ, kɛ́ wɔtao Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu lɛ, no lɛ anɔkwa jamɔ baafee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛi amli. Taakɛ Paulo wo wɔ hewalɛ ni wɔfee lɛ, ‘wɔbaatao be ni hi jogbaŋŋ’ ni wɔkɛ hiɛdɔɔ atsu nii yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Kolosebii 4:5; 2 Timoteo 4:2) Shi kɛ́ hiɛtserɛjiemɔ loo gbɛ̀i ni wɔɔtsɔ nɔ wɔná wɔ hewɔ miishɛɛ lɛ ji nɔ ni he hiaa wɔ fe kpeeiyaa kɛ shiɛmɔyaa lɛ, no lɛ wɔhiɛ baanyɛ akpa Yehowa nɔ yɛ gbɛ ni tsɔɔ akɛ wɔbuɔ lɛ akɛ mɔ ni wɔkɛ lɛ yeɔ gbɛhe ni ji enyɔ yɛ wɔshihilɛi amli. Paulo kɛɛ akɛ yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, gbɔmɛi baatsɔmɔ “mɛi ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ fe Nyɔŋmɔ.” (2 Timoteo 3:4) Anɔkwa Kristofoi pɛiɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛmli be fɛɛ be koni amɛkwɛ ni susumɔ ni tamɔ nakai lɛ akaná amɛnɔ hewalɛ.—2 Korintobii 13:5.

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ Heyeli Mumɔ He

16. Mɛɛ mumɔ gbonyo Hawa kɛ mɛi komɛi ni yɔɔ Paulo gbii amli lɛ jie lɛ kpo?

16 Satan ye omanye yɛ be mli ni ekɛ ŋkomeŋfa akɔnɔ ni Hawa yɔɔ kɛha heyeli lɛ tsu nii yɛ Eden lɛ. Hawa miisumɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. (1 Mose 3:1-6) Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Korinto asafo lɛ mlibii komɛi ná heyeli mumɔ ni tamɔ nakai. Amɛsusuɔ akɛ amɛle nii fe Paulo, ni kɛlɛ, ekɛ hefɛoyeli tsɛ́ amɛ bɔfoi agboi.—2 Korintobii 11:3-5; 1 Timoteo 6:3-5.

17. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa heyeli mumɔ ni wɔɔná lɛ?

17 Mɛi babaoo ji “yiwalɔi, henɔwolɔi” yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ, ni susumɔ ni tamɔ nɛkɛ ená Kristofoi komɛi anɔ hewalɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi po efee mɛi ni teɔ shi woɔ anɔkwale lɛ. (2 Timoteo 3:4; Filipibii 3:18) Ehe miihia ni wɔtao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ ni wɔkɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ afee ekome yɛ anɔkwa jamɔ he saji amli. Nakai feemɔ ji gbɛ kome ni atsɔɔ nɔ ataoɔ jalɛ, ni no buɔ wɔhe kɛjɛɔ heyeli mumɔ ni wɔɔná lɛ he. (Mateo 24:45-47; Lala 25:9, 10; Yesaia 30:21) Ákɛ kuu lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ji “anɔkwale lɛ akulashiŋ kɛ enɔdaamɔnɔ lɛ.” Yehowa ji mɔ ni to shishi koni ebu wɔhe ni ekudɔ wɔ. (1 Timoteo 3:15) Nitsumɔ ni he hiaa ni etsuɔ ni wɔɔkpɛlɛ nɔ lɛ baaye ebua wɔ koni ‘wɔkatao yaka anunyam’ yɛ be mli ni wɔbaa wɔhe shi kwraa kɛfeɔ Yehowa suɔmɔnaa nii ni ja lɛ.—Filipibii 2:2-4; Abɛi 3:4-6.

Nyɛkasea Yesu

18. Awoɔ wɔ hewalɛ ni wɔkase Yesu yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

18 Biblia lɛ wie Yesu he yɛ gbalɛ naa akɛ: “Osumɔɔ jalɛ ni onyɛɔ nifɔjianii.” (Lala 45:8; Hebribii 1:9) Mɛɛ su kpakpa ni esa akɛ akase po nɛ! (1 Korintobii 11:1) Jeee akɛ Yesu le Yehowa jalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ kɛkɛ; ená he miishɛɛ. No hewɔ lɛ, beni Satan ka Yesu yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, Yesu shashaooo shi akɛ eeekpoo gbɛ ni eeedu kɛaajɛ “jalɛ gbɛ lɛ” nɔ lɛ, ni efee shiŋŋ yɛ nakai feemɔ mli.—Abɛi 8:20; Mateo 4:3-11.

19, 20. Mɛɛ nibii kpakpai jɛɔ jalɛ sɛɛ gbɛ ni wɔtaoɔ lɛ mli kɛbaa?

19 Lɛɛlɛŋ, heloonaa akɔnɔi gbohii lɛ mli baanyɛ awa. (Romabii 7:19, 20) Shi kɛlɛ, kɛ́ jalɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha wɔ lɛ, ebaawaje wɔ koni wɔte shi wɔshi efɔŋfeemɔ. (Lala 119:165) Suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha jalɛ baabu wɔhe koni wɔkɛ wɔhe akawo efɔŋfeemɔ mli. (Abɛi 4:4-6) Kaimɔ akɛ, be fɛɛ be ni wɔŋmɛɛɔ wɔhe wɔhaa kaa lɛ, wɔhaa Satan yeɔ kunim. Kwɛ bɔ ni ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔte shi wɔwo lɛ, ni wɔha Yehowa aye kunim!—Abɛi 27:11; Yakobo 4:7, 8.

20 Akɛni anɔkwa Kristofoi taoɔ jalɛ sɛɛ gbɛ hewɔ lɛ, ‘jalɛ yibii ni awoɔ yɛ Yesu Kristo mli lɛ eyimɔ amɛ obɔbɔ eha Nyɔŋmɔ anunyam kɛ yijiemɔ.’ (Filipibii 1:10, 11) Amɛwoɔ “gbɔmɔ hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.” (Efesobii 4:24) Yehowa nii ji amɛ ni amɛhiɔ wala mli koni amɛsɔmɔ lɛ, shi jeee ni amɛsa amɛ diɛŋtsɛ amɛhiɛ. (Romabii 14:8; 1 Petro 4:2) No ji nɔ ni kudɔɔ amɛsusumɔi kɛ amɛnifeemɔi. Kwɛ bɔ ni amɛhaa amɛŋwɛi Tsɛ lɛ tsui nyɔɔ emli!—Abɛi 23:24.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 11 Abaana ŋaawoi kpakpai ni fɔlɔi baanyɛ amɛkɛbu weku lɛ he kɛjɛ jeŋba shara nifeemɔi ahe lɛ yɛ wolo ni ji Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa ni atao jalɛ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo ni yeee emuu lɛ baatsɔ atao jalɛ sɛɛ gbɛ?

• Mɛni ji je lɛŋ nibii komɛi ni esa akɛ Kristofonyo akwa?

• Jalɛ sɛɛgbɛ taomɔ buɔ wɔhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Je lɛ ji he ko ni yɔɔ oshara kɛha Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Kɛ́ atsɔɔ gbekɛbii lɛ ni amɛsumɔ Yehowa lɛ, awajeɔ amɛ koni amɛkɛ amɛhe akawo jeŋba shara mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Israelbii komɛi ahiɛ kpa Yehowa nɔ yɛ sɛɛ mli beni amɛshwere yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Taakɛ Yesu ji lɛ, Kristofoi nyɛ̃ɔ nii ni ejaaa