Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Hekɛnɔfɔɔ Ni Oyɔɔ Yɛ Nyɔŋmɔ Mli Lɛ Mli Wa Ha Tɛŋŋ?

Te Hekɛnɔfɔɔ Ni Oyɔɔ Yɛ Nyɔŋmɔ Mli Lɛ Mli Wa Ha Tɛŋŋ?

Te Hekɛnɔfɔɔ Ni Oyɔɔ Yɛ Nyɔŋmɔ Mli Lɛ Mli Wa Ha Tɛŋŋ?

“Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ . . . tsutsu.”—MATEO 6:33.

1, 2. Te oblanyo ko fee enii eha tɛŋŋ yɛ nitsumɔ he, ni mɛni hewɔ?

OBLANYO ko miitao ni akɛ lɛ atsu nii waa yɛ esafo lɛ mli. Enaagba ji akɛ eheloonaa nitsumɔ haaa enyɛ efɔ kpeei yaa. Te etsu sane lɛ he nii eha tɛŋŋ? Eha eshihilɛ fee mlɛo, eshi enitsumɔ lɛ, ni yɛ be ko sɛɛ lɛ ená nitsumɔ ko ni gbaaa nitsumɔi ni etsuɔ akɛ Kristofonyo lɛ naa. Shika ni enáa tsutsu ko lɛ fa kwraa fe bɔ ni enáa amrɔ nɛɛ, shi eyaa nɔ etsuɔ eweku lɛ hiamɔ nii ahe nii lolo ni anyɛɔ akɛ lɛ tsuɔ nii babaoo yɛ asafo lɛ mli fe tsutsu ko.

2 Ani ole nɔ hewɔ ni oblanyo nɛɛ fee enii nakai lɛ? Eji oyaje shihilɛ ni tamɔ enɔ̃ lɛ mli kulɛ, ani nakai ji bɔ ni bo hu obaafee? Esa yijiemɔ jogbaŋŋ akɛ, Kristofoi babaoo efee nakai, ni amɛkɛ amɛnifeemɔi tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yesu shiwoo lɛ nɔ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.” (Mateo 6:33) Amɛŋɔɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛha shihilɛ ni yɔɔ shweshweeshwe moŋ fe nɔ ni amɛkɛ amɛhiɛ aaafɔ̃ je lɛ nɔ kɛha enɛ.—Abɛi 3:23, 26.

3. Mɛni hewɔ ni ekolɛ mɛi komɛi baabi kɛji abaanyɛ aya nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe ŋmɛnɛ lɛ?

3 Akɛni wɔyɛ jaramɔ bei amli hewɔ lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baasusu kɛji nakai oblanyo lɛ kpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ. Ŋmɛnɛ, adesai ateŋ mɛi komɛi miiye ohia ni naa wa waa diɛŋtsɛ, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, mɛi krokomɛi hu ená nii kpɔtɔɔ fe tsutsu ko. Ekolɛ mɛi ni yɔɔ maji ni yeɔ ohia lɛ amli lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ miishɛɛ baakpɛlɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ nɔ koni amɛkɛha amɛshihilɛ ahi fioo. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ maji ni yɔɔ nii babaoo amli lɛ ateŋ mɛi pii nuɔ he akɛ ewa kɛha amɛ akɛ amɛaaya nɔ amɛná nibii ni he hiaa amɛ yɛ shihilɛ mli yɛ shika he gbɛjianɔtoo ni fiteɔ, nitsumɔi ataomɔ he gbɛjianɔtoo ni tsakeɔ kɛ nitsumɔtsɛmɛi ni biɔ ni nitsulɔi kɛ be ni fa babaoo atsu nii be fɛɛ be lɛ hewɔ. Akɛni ewa akɛ aaaná daaŋ ŋmaa hewɔ lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baabi akɛ, ‘Ani abaanyɛ aya nɔ atao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu?’ Bɔni afee ni oná sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, susumɔ toibolɔi ni Yesu kɛ amɛ wieɔ lɛ ahe okwɛ.

“Nyɛkafea Yeyeeye”

4, 5. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fee he nɔkwɛmɔnɔ akɛ eji nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ webii akafee yeyeeye tsɔ̃ yɛ daa gbi naagbai ahe?

4 Beni Yesu kɛ gbɔmɛi asafo babaoo ni jɛ hei srɔtoi lɛ wieɔ lɛ, no mli lɛ, eyɛ Galilea. (Mateo 4:25) Ekolɛ nakai mɛi lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ ji niiatsɛmɛi. Eeenyɛ efee akɛ amɛteŋ mɛi babaoo ji ohiafoi. Shi kɛlɛ, Yesu wo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ heloonaa ninámɔ akaye klɛŋklɛŋ gbɛhe, shi moŋ amɛbua mumɔŋ jwetri ni ji nɔ ko ni jara wa kwraa fe heloonaa ninámɔ lɛ naa amɛto. (Mateo 6:19-21, 24) Ekɛɛ akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye yɛ nyɛwala hewɔ, nɔ ni nyɛaaye kɛ nɔ ni nyɛaanu, aloo nyɛgbɔmɔtso lɛ hewɔ, nɔ ni nyɛaawo. Ani wala efeee ŋmaa, ni gbɔmɔtso efeee atade?”—Mateo 6:25.

5 Yɛ nakai toibolɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo ashishinumɔ naa lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni anyɛŋ akɛ Yesu wiemɔi lɛ atsu nii. Amɛle akɛ kɛ́ amɛtsuuu nii waa lɛ, amɛwekui lɛ baana amanehulu. Shi kɛlɛ, Yesu bi ní amɛsusu loofɔji lɛ ahe amɛkwɛ. Loofɔji hiɔ shi daa gbi, ni kɛlɛ Yehowa kwɛɔ amɛ. Kɛfata he lɛ, Yesu tsɔɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ koo mli fɔfɔii ni yɔɔ fɛo kwraa fe Salomo kɛ enunyam lɛ fɛɛ lɛ. Kɛ́ Yehowa kwɛɔ loofɔji kɛ fɔfɔii lɛ, enyiɛ nɔŋŋ ekwɛŋ wɔ? (Mateo 6:26-30) Taakɛ Yesu kɛɛ lɛ, wɔwala (wɔsusumai) kɛ wɔgbɔmɔtsei lɛ ahe hiaa kwraa fe niyenii ni wɔkɛ shika heɔ wɔyeɔ koni wɔhi wala mli kɛ atadei ni wɔnáa kɛhàa wɔgbɔmɔtsei ahe lɛ. Kɛ́ wɔkɛ wɔhewalɛ fɛɛ tsu nii bɔni afee ni wɔná wɔdaaŋ ŋmaa ni wɔná atade wɔwo kɛkɛ, ní wɔbɛ nɔ ko kpakpa dɔŋŋ ni wɔkɛaasɔmɔ Yehowa lɛ, belɛ wɔnine shɛŋ yiŋtoo titri hewɔ ni wɔyɔɔ shihilɛ mli lɛ nɔ.—Jajelɔ 12:13.

Jwɛŋmɔ ni Ja

6. (a) Mɛni ji sɔ̃ ni kã Kristofoi anɔ? (b) Namɔ nɔ Kristofoi kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ kwraa?

6 Eji anɔkwale akɛ, Yesu wooo etoibolɔi lɛ ahewalɛ ni amɛfɔ̃ɔ nitsumɔ ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛmɛ koni Nyɔŋmɔ aha amɛwekui lɛ ahiamɔ nii. Ehe miihia ni loofɔji lɛ po atao niyenii amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛ amɛbii. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, akɛni Kristofoi lɛ miisumɔ ni amɛye nii hewɔ lɛ, ehe bahia ni amɛtsu nii. Esa akɛ amɛtsu weku sɔ̃i ahe nii. Ehe bahia ni tsuji kɛ nyɔ́ji ní Kristofoi ji amɛ lɛ atsu nii waa amɛha amɛnuŋtsɔmɛi. (2 Tesalonikabii 3:10-12; 1 Timoteo 5:8; 1 Petro 2:18) Bɔfo Paulo tsu nii yɛ bei babaoo mli akɛ buufeelɔ koni ekɛkwɛ ehe. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:1-4; 1 Tesalonikabii 2:9) Shi kɛlɛ, nakai Kristofoi lɛ kɛ amɛhiɛ efɔ̃ɔɔ heloonaa nitsumɔ nɔ akɛ no baaha amɛhi shi shweshweeshwe. Amɛŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ Yehowa nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, amɛná mligbɛ toiŋjɔlɛ ní mɛi krokomɛi bɛ eko lɛ. Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi ni hiɛ kã Yehowa nɔ lɛ, amɛtamɔ Zion gɔŋ ni hosooo, shi moŋ ema shi kɛmiiya naanɔ lɛ.”—Lala 125:1.

7. Mɛni baanyɛ afee mɔ ni kɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ Yehowa nɔ jogbaŋŋ kɛmɔɔɔ shi lɛ susumɔ?

7 Ekolɛ mɔ fɛɛ mɔ ni eŋɔɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔɔ Yehowa nɔ jogbaŋŋ kɛmɔɔɔ shi lɛ baasusu nii ahe yɛ gbɛ kroko nɔ. Adesai ateŋ mɛi babaoo buɔ heloonaa ninámɔ akɛ nɔ titri ni haa mɔ hiɔ shi shweshweeshwe. Enɛ hewɔ lɛ, fɔlɔi ewo amɛbii ahewalɛ koni amɛkɛ amɛbe ni fa babaoo atiu wolokasemɔ ni yaa hiɛ waa lɛ sɛɛ akɛ oblahii kɛ oblayei, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ no baaye abua amɛ koni amɛná nitsumɔ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli. Dɔlɛ sane ji akɛ, Kristofoi awekui komɛi ena amanehulu waa diɛŋtsɛ yɛ be ni akɛtsuɔ nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ hewɔ ejaakɛ amɛbii lɛ ejie amɛhiɛ yɛ mumɔŋ nibii anɔ ni amɛbɔi heloonaa nibii asɛɛtiumɔ akɛ otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ.

8. Te esa akɛ Kristofoi aya nɔ atsu saji ahe nii yɛ gbɛ ni ja nɔ amɛha tɛŋŋ?

8 Enɛ hewɔ lɛ, Kristofoi ni le nii lɛ yɔseɔ akɛ abaanyɛ akɛ Yesu ŋaawoo lɛ atsu nii nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛtsu saji ahe nii yɛ gbɛ ni ja nɔ. Kɛ ehe bahia ni amɛkɛ ŋmɛlɛtswai babaoo atsu heloonaa nitsumɔ bɔni afee ni amɛtsu Ŋmalɛ naa sɔ̃i ni kã amɛnɔ lɛ ahe nii po lɛ, amɛŋmɛɛɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni shika ni esa akɛ amɛná lɛ aha amɛku amɛhiɛ amɛshwie mumɔŋ nibii ni he hiaa fe fɛɛ lɛ anɔ.—Jajelɔ 7:12.

“Nyɛkahaoa Nyɛhe”

9. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ nɔmimaa wiemɔ haa mɛi ni ŋɔɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ kwraa lɛ?

9 Yesu wo etoibolɔi lɛ ahewalɛ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Nyɛkahaoa nyɛhe nyɛkɛɛa akɛ: Mɛni wɔɔye, aloo mɛni wɔɔnu, mɛni hu wɔɔŋɔhà wɔhe? Ejaakɛ nii nɛɛ fɛɛ sɛɛ jeŋmajiaŋbii lɛ diɔ. Shi nyɛtsɛ lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ nii nɛɛ fɛɛ he miihia nyɛ.” (Mateo 6:31, 32) Kwɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ woɔ mɔ hewalɛ ehaa! Kɛ wɔŋɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ Yehowa nɔ kwraa lɛ, ebaaya nɔ eye ebua wɔ be fɛɛ be. Shi kɛlɛ, Yesu wiemɔi lɛ hu haa asusuɔ nii ahe kɛyaa shɔŋŋ. Wiemɔi nɛɛ kaiɔ wɔ akɛ kɛ́ wɔkɛ ekãa tiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ, belɛ wɔnii ahesusumɔ lɛ tamɔ bɔ ni “jeŋmajiaŋbii lɛ” ni amɛjeee anɔkwa Kristofoi lɛ susuɔ nii ahe amɛhaa lɛ nɔŋŋ.

10. Beni oblanyo ko tee Yesu ŋɔɔ kɛha ŋaawoo lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ejie nɔ ni oblanyo lɛ sumɔɔ waa lɛ kpo?

10 Be ko lɛ, oblanyo ko ni yɔɔ nii babaoo lɛ bi Yesu nɔ ni esa akɛ efee ni ená naanɔ wala. Yesu kai lɛ Mla lɛ mli taomɔ nii ni akɛtsuɔ nii lolo yɛ no beaŋ lɛ. Oblanyo lɛ ma nɔ mi eha Yesu akɛ: “Enɛɛmɛi fɛɛ lɛ miye nɔ kɛjɛ migbekɛbiiashi; mɛni shwɛɔ mi lolo?” Yɛ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, etamɔ nɔ ni anyɛŋ akɛ hetoo ni Yesu kɛha lɛ atsu nii. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji ootao akɛ ohiɔ kɛwulaa shi lɛ, yaa ni oyahɔɔ nii ni oyɔɔ lɛ, ni oŋɔha ohiafoi, ni oooná jwetri yɛ ŋwɛi; ní oba obanyiɛ misɛɛ.” (Mateo 19:16-21) Oblanyo lɛ kɛ dɔlɛ shi kɛtee, ejaakɛ ewa kɛha lɛ akɛ eeeha nii ni eyɔɔ lɛ aŋmɛɛ lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ji lɛ, esumɔɔ nibii ni eyɔɔ lɛ babaoo fe bɔ ni esumɔɔ Yehowa.

11, 12. (a) Mɛɛ wiemɔi ni haa asusuɔ nii ahe kɛyaa shɔŋŋ Yesu kɛtsu nii yɛ ninámɔ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ninámɔ baanyɛ atsĩ sɔɔmɔ ni akɛhaa Yehowa lɛ naa?

11 Nakai nifeemɔ lɛ ha Yesu wie nɔ ko ni akpaaa gbɛ kwraa, ni no ji: “Ewa ha niiatsɛ akɛ eeebote ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli. . . . Ejaraaa haaa yoma akɛ eeetsɔ abui hiŋmɛi mli, tamɔ bɔ ni jaraa haa niiatsɛ akɛ eeebote Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ.” (Mateo 19:23, 24) Ani Yesu miitsɔɔ akɛ niiatsɛ ko niiatsɛ ko boteŋ Maŋtsɛyeli lɛ mli? Dabi, ejaakɛ etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ lɛ aaanyɛ nii fɛɛ afee.” (Mateo 19:25, 26) Lɛɛlɛŋ, yɛ Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ naa lɛ, niiatsɛmɛi komɛi ni yɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ batsɔmɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu. (1 Timoteo 6:17) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu wie nakai wiemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ yɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ. No mli lɛ, ekɛ kɔkɔbɔɔ miiha.

12 Kɛ mɔ ko kɛ ehe kpɛtɛ nibii ni eyɔɔ lɛ ahe tamɔ bɔ ni nakai oblanyo niiatsɛ lɛ fee lɛ, nibii nɛɛ baanyɛ afee gbɛtsii nii kɛha lɛ ni ehaŋ enyɛ ekɛ etsui fɛɛ asɔmɔ Yehowa. Nɛkɛ ji bɔ ni ebaanyɛ ebalɛ yɛ mɔ ni yɔɔ nii momo kɛ mɔ ni ‘taoɔ nii pii ená’ lɛ fɛɛ agbɛfaŋ. (1 Timoteo 6:9, 10) Heloonaa nibii ni aŋɔɔ hiɛ afɔ̃ɔ nɔ babaoo tsɔ̃ lɛ baanyɛ aha mɔ afee mɔ ni ‘hiɛ ehiii emumɔŋ hiamɔ nii anɔ’ babaoo. (Mateo 5:3) Enɛ hewɔ lɛ, ekolɛ enuŋ he nakai nɔŋŋ akɛ Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ he miihia lɛ. (5 Mose 6:10-12) Ekolɛ ebaakpa gbɛ ákɛ akɛ bulɛ krɛdɛɛ ko baaha lɛ yɛ asafo lɛ mli. (Yakobo 2:1-4) Ni ebaanyɛ ekɛ ebe ni fa babaoo aye eninámɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ moŋ fe nɔ ni eeesɔmɔ Yehowa.

Ná Jwɛŋmɔ ni Ja

13. Mɛɛ jwɛŋmɔ ni ejaaa Laodikeabii lɛ ná?

13 Kuu ko ni ná ninámɔ he jwɛŋmɔ ni ejaaa ji klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli asafo ni yɔɔ Laodikea lɛ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Okɛɛɔ akɛ: Niiatsɛ ji mi ni miyɛ nii ni nɔ ko nɔ ko ehiaaa mi, ni oleee akɛ oyɛ amane mli ni onii hu yɛ mɔbɔ ni ohiafo kɛ shwilafo kɛ heyayaiatsɛ jio.” Jeee Laodikeabii lɛ aninámɔ lɛ hewɔ ni amɛyaje mumɔŋ shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ nɛɛ mli lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛhiɛ ni amɛkɛfɔ̃ ninámɔ nɔ moŋ fe nɔ ni amɛkɛ amɛhiɛ aaafɔ̃ Yehowa nɔ lɛ ji nɔ ni ha ebalɛ nakai lɛ. No hewɔ lɛ, amɛfee kulɔkulɔ yɛ mumɔŋ, ni etsɛŋ ni Yesu ‘baafɛ̃’ amɛ yɛ edaaŋ ‘eshwie.’—Kpojiemɔ 3:14-17.

14. Mɛni hewɔ ni yijiemɔ ni Paulo kɛha lɛ sa Hebri Kristofoi lɛ?

14 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Paulo jie Hebri Kristofoi lɛ ayi yɛ bɔ ni amɛfee amɛnii amɛha yɛ yiwaa ko ni ba yɛ be ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ hewɔ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛmusuŋ shã nyɛ yɛ mɛi ni awo amɛ gboklɛi lɛ ahewɔ, ni nyɛnii ni ahà lɛ hu nyɛkɛ miishɛɛ kpɛlɛ, akɛni nyɛle akɛ nyɛyɛ jwetri ni hi fe no aahu ni hiɔ shi daa yɛ ŋwɛi lɛ.” (Hebribii 10:34) Nakai Kristofoi lɛ anibii ni je amɛdɛŋ lɛ haaa amɛhao tuutu. Miishɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ sɛɛ efooo ejaakɛ amɛtee nɔ amɛhiɛ amɛnii ni jara wa fe fɛɛ ni ji ‘amɛjwetri ni hi fe no aahu ni hiɔ shi daa’ lɛ mli. Taakɛ guɔyelɔ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli ní kɛ nɔ fɛɛ nɔ shã afɔle kɛha adiagba kome ni jara wa lɛ ji lɛ, amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛŋmɛŋ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ ni amɛmɔ mli waa lɛ he, ni ekɔɔɔ he eko nɔ ni amɛkɛaashã afɔle. (Mateo 13:45, 46) Mɛɛ subaŋ kpakpa po nɛ!

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo yoo ko ni yɔɔ Liberia lɛ kɛ Maŋtsɛyeli nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

15 Mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ejie subaŋ kpakpa ni tamɔ nakai lɛ kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛ hegbɛ ha Kristofonyo oblayoo ko ni yɔɔ Liberia lɛ koni eyakase nii yɛ univɛsiti. Yɛ nakai maŋ lɛ mli lɛ, abuɔ hegbɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ akɛ nɔ ni baanyɛ aha aná shihilɛ kpakpa wɔsɛɛ. Shi kɛlɛ, eji gbɛgbalɔ ni ji be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔ, ni áfɔ̃ lɛ nine koni eyasɔmɔ akɛ be kukuoo mli gbɛgbalɔ krɛdɛɛ. Ehala akɛ ebaatao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu ní ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Ekɛ ehe yawo sɔɔmɔ nitsumɔ ni akɛha lɛ lɛ mli ni eje Biblia mli nikasemɔi 21 shishi yɛ nyɔji etɛ mli. Nɛkɛ nyɛmi yoo oblayoo nɛɛ kɛ mɛi akpei abɔ ni tamɔ lɛ lɛ taoɔ Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu, yɛ be mli ni nakai feemɔ baaha heloonaa nibii ni ekolɛ amɛaaná lɛ aŋmɛɛ amɛ po. Te feɔ tɛŋŋ ni amɛhiɛɔ su ni tamɔ nɛkɛ mli yɛ jeŋ ni diɔ heloonaa nibii asɛɛ lɛ mli lɛ? Nɔ hewɔ ni ebalɛ nakai lɛ ji akɛ amɛná sui kpakpai. Nyɛhaa wɔsusua enɛɛmɛi ateŋ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

16, 17. (a) Mɛni hewɔ heshibaa he hiaa kɛ́ wɔɔŋɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ Yehowa nɔ lɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi amli lɛ?

16 Heshibaa: Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ! Kaabu ohe nilelɔ.” (Abɛi 3:5-7) Bei komɛi lɛ, ekolɛ gbɛ ko ni aaakɔ lɛ baafee tamɔ nɔ ni hi jogbaŋŋ yɛ je lɛ susumɔ naa. (Yeremia 17:9) Shi kɛlɛ, anɔkwa Kristofonyo kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ. (Lala 48:15) Ekɛ heshibaa taoɔ Yehowa ŋaawoo ‘yɛ egbɛ̀i fɛɛ mli’—yɛ asafoŋ saji, wolokasemɔ loo heloonaa nitsumɔ, hiɛtserɛjiemɔ, loo yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli.—Lala 73:24.

17 Yehowa shiwoi lɛ amli hekɛnɔfɔɔ: Paulo kɛɛ akɛ: “Mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.” (Hebribii 11:6) Kɛ wɔyiŋ fee wɔ kɔshikɔshi akɛ Yehowa baaye eshiwoi anɔ lɛ, ekolɛ no baaha efee tamɔ nɔ ni nilee yɛ mli akɛ ‘wɔɔtsu je nɛɛ he nii babaoo.’ (1 Korintobii 7:31) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa lɛ, wɔbaatswa wɔfai shi akɛ wɔbaatao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu. Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ aná hemɔkɛyeli ni mli wa? Kɛtsɔ wɔtsui mli ni wɔɔjɛ wɔbɛŋkɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli be fɛɛ be lɛ nɔ kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ aŋkro nikasemɔ nɔ. (Lala 1:1-3; Filipibii 4:6, 7; Yakobo 4:8) Taakɛ Maŋtsɛ David fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle akɛ: “Bo onɔ mihiɛ kã, Yehowa; mikɛɛ akɛ: Bo ji mi-Nyɔŋmɔ! Kwɛ bɔ ni omlihilɛ . . . lɛ da ha!”—Lala 31:15, 20.

18, 19. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɔdɛŋbɔɔ haa hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli waa? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofonyo aná he miishɛɛ akɛ ekɛ nibii aaashã afɔle lɛ?

18 Ekãa ni akɛaatsu nii yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli: Paulo kɛ hekɛnɔfɔɔ ni aaaná yɛ Yehowa shiwoi amli lɛ to mɔdɛŋbɔɔ he, ni eŋma akɛ: “Wɔmiitao akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ atsɔɔ nɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ nɔŋŋ, koni ama nɔhiɛkamɔ lɛ nɔ mi kɛyashi naagbee.” (Hebribii 6:11) Yehowa baaye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ wɔdekã fɛɛ tsu nii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli. Be fɛɛ be ni wɔnine aaashɛ nakai yelikɛbuamɔ lɛ nɔ lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ emli lɛ mli bawaa, ni ‘wɔfiɔ shi ni wɔgbugbaaa.’ (1 Korintobii 15:58) Atswaa wɔhemɔkɛyeli lɛ amaa shi, ni amaa wɔhiɛnɔkamɔ lɛ nɔ mi ahaa wɔ.—Efesobii 3:16-19.

19 Suɔmɔ mli ni ajɛɔ akɛ nibii shãa afɔle: Paulo kɛ heloonaa nitsumɔ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli lɛ shã afɔle bɔni afee ni enyiɛ Yesu sɛɛ. Ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ, eyɛ mli moŋ akɛ nibii amli bawa kɛha lɛ yɛ heloonaa gbɛfaŋ yɛ bei komɛi amli. (1 Korintobii 4:11-13) Yehowa wooo shi akɛ ebaaha aná ogbɔjɔ shihilɛ, ni yɛ bei komɛi amli lɛ, etsuji lɛ ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ shihilɛi ni mli wawai amli. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔha wɔshihilɛ afee mlɛo ni wɔkɛ nibii ashã afɔle lɛ tsɔɔ bɔ ni wɔfai shi ni wɔtswaa akɛ wɔɔsɔmɔ Yehowa lɛ mli wa ha.—1 Timoteo 6:6-8.

20. Mɛni hewɔ tsuishitoo he hiaa mɔ ni kɛ Maŋtsɛyeli nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ?

20 Tsuishitoo: Kaselɔ Yakobo wo nanemɛi Kristofoi ahewalɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛŋmɛa nyɛtsui shi, anyɛmimɛi, kɛyashia Nuŋtsɔ lɛ baa be lɛ.” (Yakobo 5:7) Ewa akɛ aaato tsui shi yɛ jeŋ ni abɛ dekã kwraa yɛ mli nɛɛ mli. Wɔsumɔɔ ni nibii aba mli mramra. Shi Paulo woɔ wɔ hewalɛ koni wɔkase mɛi ni ‘tsɔɔ hemɔkɛyeli kɛ tsuishitoo nɔ amɛnáa shiwoi lɛ.’ (Hebribii 6:12) Ná he miishɛɛ akɛ ooomɛ Yehowa. Ekã shi faŋŋ akɛ naanɔ wala ni abaaná yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ ji nɔ ko ni esa akɛ ámɛ koni eba mli!

21. (a) Kɛ́ wɔkɛ Maŋtsɛyeli nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, mɛni wɔkɛ no tsɔɔ? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Hɛɛ, ŋaawoo ni Yesu kɛha koni atao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu lɛ ji nɔ ni abaanyɛ atsu he nii. Kɛ wɔfee nakai lɛ, wɔmiitsɔɔ akɛ wɔŋɔɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛɛlɛŋ, ni wɔhalaa gbɛ pɛ ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ Kristofonyo atsɔ nɔ ahi shi. Shi kɛlɛ, Yesu wo wɔ ŋaa hu koni ‘wɔtao Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu.’ Wɔbaana nɔ hewɔ ni nakai hewalɛwoo lɛ he hiaa waa ŋmɛnɛ lɛ yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Yɛ nɔ ni kɔɔ heloonaa nibii ahe lɛ, mɛni ji jwɛŋmɔ ni ja ni Yesu wo wɔ hewalɛ koni wɔná?

• Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu abɛbua ni kɔɔ yoma kɛ abui hiŋmɛi he lɛ mli?

• Mɛɛ Kristofoi asui yeɔ ebuaa wɔ koni wɔtao Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Mɛi babaoo ni bo Yesu wiemɔi lɛ atoi lɛ ji ohiafoi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Oblanyo niiatsɛ lɛ sumɔɔ nibii ni eyɔɔ lɛ fe Nyɔŋmɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Guɔyelɔ ni yɔɔ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ shã afɔle kɛha adiagba kome ni jara wa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Yehowa baaye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ wɔdekã fɛɛ tsu nii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli