Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Biblia Ŋmalɛi ni Atsɛ́ Yisɛɛ ní Etsɛ Fe Fɛɛ ní Ale”

“Biblia Ŋmalɛi ni Atsɛ́ Yisɛɛ ní Etsɛ Fe Fɛɛ ní Ale”

“Biblia Ŋmalɛi ni Atsɛ́ Yisɛɛ ní Etsɛ Fe Fɛɛ ní Ale”

AFII 25 ni eho nɛ lɛ, Israelbii komɛi ní tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ yana nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ waa. Amɛyana wolokpoi bibii enyɔ komɛi yɛ tɛkplo ko ni afũ mɛi yɛ mli ní yɔɔ Hinom Jɔɔ lɛ mli yɛ Yerusalem, ni aŋmala Biblia ŋmalɛi yɛ wolokpoi ni akɛ jwiɛtɛi fee nɛɛ amli. Afee wolokpoi nɛɛ dani Babilonbii lɛ yakpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Jɔɔmɔi ni yɔɔ 4 Mose 6:24-26 lɛ mli fã ko ji nɔ ni aŋmala yɛ wolokpoi lɛ amli. Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ ni ji Yehowa lɛ jeɔ kpo shii abɔ yɛ wolokpoi enyɔ lɛ fɛɛ mli. Akɛɔ akɛ wolokpoi ni akɛ jwiɛtɛi fee nɛɛ ji “blemabii aninenaa nitsumɔi ni aŋmala Hebri Biblia lɛ mli ŋmalɛi kukuji yɛ mli lɛ ateŋ nɔ ni etsɛ fe fɛɛ ni ale.”

Shi kɛlɛ, woloŋlelɔi komɛi ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ be ni akɛɛ afee wolokpoi lɛ ja, ejaakɛ amɛkɛɛ afee wolokpoi lɛ yɛ afi 100 D.Ŋ.B. afii lɛ amli. Bɔ ni wolokpoi bibii nɛɛ ahe klɛŋklɛŋ mfonirii ni ashá lɛ yɔɔ lɛ haaa anyɛ apɛi emli saji lɛ amli jogbaŋŋ, ni no hu fata he ni gbeekpamɔ eyabaaa yɛ be ni akɛɛ afee lɛ he lɛ. Bɔni afee ni ana naagba ni te shi yɛ be ni akɛɛ afee wolokpoi lɛ ahe lɛ naa lɛ, woloŋlelɔi komɛi fee ekome ni amɛpɛi wolokpoi lɛ amli ekoŋŋ. Amɛkɛ kɔmpiuta ni eba nyɛsɛɛ nɛɛ ní akɛsháa mfoniri yasha wolokpoi lɛ bɔni afee ni amɛná wolokpoi lɛ ahe mfoniri ni hiɛ tse ni baaha ana amɛmli niŋmaai lɛ jogbaŋŋ. Nyɛsɛɛ nɛɛ akala nibii ni amɛna yɛ niiamlipɛimɔ hee ni amɛfee lɛ mli lɛ he wolo. Te nakai woloŋlelɔi ni fee ekome kɛtsu nii lɛ mu sane naa amɛha tɛŋŋ?

Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, he ni ayana wolokpoi lɛ yɛ lɛ tsɔɔ akɛ afee wolokpoi lɛ dani Babilonbii lɛ yaŋɔ Israelbii lɛ kɛtee nomŋɔɔ mli, ni woloŋlelɔi lɛ ma nɔ mi akɛ enɛ ja. No sɛɛ lɛ, ní amɛpɛi bɔ ni niŋmaai lɛ yɔɔ ni ji bɔ ni amɛdaramɔ yɔɔ, bɔ ni aŋmala lɛ aha, bɔ ni ato naa aha, kɛ nibii ni tamɔ nakai lɛ amli amɛkwɛ lɛ, amɛna akɛ nomɛi hu maa nɔ mi akɛ afee wolokpoi lɛ yɛ afi 600 D.Ŋ.B. afii lɛ anaagbee gbɛ. Naagbee lɛ, beni woloŋlelɔi nɛɛ susuɔ bɔ ni aspɛl wiemɔi ni yɔɔ wolokpoi lɛ amli lɛ aha lɛ he lɛ, amɛmu sane naa akɛ: “Bɔ ni aspɛl wiemɔi ni yɔɔ jwiɛtɛi taoi [wolokpoi] lɛ anɔ aha, he ni ayana wolokpoi lɛ yɛ, kɛ bɔ ni emli niŋmaai lɛ yɔɔ ha lɛ fɛɛ kɛ amɛhe kpãa gbee yɛ be ni akɛfee lɛ he.”

Beni ni adafitswaa wolo ni ji Bulletin of the American Schools of Oriental Research lɛ muɔ sane naa yɛ nibii ni ana yɛ wolokpoi ni akɛ jwiɛtɛi fee ní egbɛi kroko hu ji Ketef Hinnom niŋmaai lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Belɛ wɔbaanyɛ wɔma nɔ mi akɛ woloŋlelɔi kpotoo emu sane naa akɛ saji ni yɔɔ wolokpoi nɛɛ amli lɛ ji Biblia ŋmalɛi ni atsɛ́ yisɛɛ ní etsɛ fe fɛɛ ní ale.”

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 32 lɛ Jɛ]

Tɛkplo: Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.; niŋmaai: Photograph © Israel Museum, Jerusalem; courtesy of Israel Antiquities Authority