Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bolivia Maji Ni Etse Amɛhe Banee Lɛ Amlibii Lɛ Nu Sanekpakpa Lɛ

Bolivia Maji Ni Etse Amɛhe Banee Lɛ Amlibii Lɛ Nu Sanekpakpa Lɛ

Bolivia Maji Ni Etse Amɛhe Banee Lɛ Amlibii Lɛ Nu Sanekpakpa Lɛ

WƆYI aaafee 20 bua wɔhe naa yɛ ŋshɔ lɛ naa wɔmiimɛ koni wɔfã gbɛ kɛya akrowai ni yɔɔ he ni faa lɛ hoɔ kɛjɛɔ lɛ, ni ebaahe wɔ gbi muu fɛɛ. Wɔbashɛ Andes gɔŋ lɛ shishi, yɛ he ni Beni faa lɛ hoɔ kɛtsɔɔ ŋa kplanaa ni kã Amazon faa lɛ hewɔ lɛ. Jɛmɛ shikamɔ yɛ fɛo fe nine.

Kɛlɛ, wɔjeee shisharalɔi. Wɔteaŋ mɛi komɛi ji maŋ lɛ mli bii; wɔyi saŋŋ hu jɛ maji wuji ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ amli wɔbahi biɛ yɛ Rurrenabaque, ni eji maŋ ko ni edaaa tsɔ ní tsei kɛ amɛnɔ fɔfɔii babaoo fa yɛ mli, ni sũ tsũi ni akɛ jwɛi ewo hu fa yɛ jɛmɛ, ni gbɛjegbɛ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hu anɔ jɔɔ, ejaakɛ eyɛ mli aahu ni moto ni akɛtsuɔ nii tamɔ taksi lɛ bahoɔ yɛ nɔ shikome. Mɛni kɛ gbɛfãa nɛɛ ba?

Mɛi krokomɛi hu efã gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ kɛtee Bolivia maji krokomɛi amli. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maŋ wuji lɛ amli, kɛ amɛteŋ mɛi ni jɛ maŋsɛɛ lɛ fãa gbɛ kɛyaa maji bibii lɛ amli koni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ayaha mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ.—Mateo 24:14.

Bolivia maŋ lɛ yɛ South America. Maŋ lɛ dalɛ shɛɔ France maŋ lɛ dalɛ toi enyɔ, shi emlibii lɛ ayifalɛ shɛɛɛ France maŋbii lɛ amlijaa 10 mli ekome po. Boliviabii babaoo hiɔ maŋ wuji kɛ maji ni atsaa ojarawa tɛi yɛ jɛmɛ, ní hei ni amɛyɔɔ lɛ anɔ kwɔlɔ waa fe ŋshɔ hiɛ kwɔlɛ lɛ amli, ni amɛteŋ mɛi komɛi hu hiɔ maji ni yɔɔ jɔɔi amli ní ayeɔ okwaa yɛ jɛmɛ lɛ amli. Shi akɛni kooi wuji yɛ jɔɔi ni nugbɔ nɛɔ waa yɛ jɛmɛ lɛ amli hewɔ lɛ, no eha maji ni yɔɔ jɛmɛ lɛ etse amɛhe banee.

Yɛ afi 1950 afii lɛ kɛ afi 1960 afii lɛ amli lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi tamɔ Betty Jackson, Elsie Meynberg, Pamela Moseley, kɛ Charlotte Tomaschafsky, ní amɛyɔɔ ekãa lɛ nyiɛ hiɛ kɛshiɛ sanekpakpa lɛ yɛ maji ni etse amɛhe lɛ ateŋ babaoo amli. Amɛtsɔɔ gbɔmɛi ni hiɛ tsuijurɔ lɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ, ni amɛye amɛbua hu kɛto asafoi bibii ashishi. Yɛ afi 1980 afii lɛ kɛ afi 1990 afii lɛ amli lɛ, Yehowa Odasefoi lɛ ayifalɛ kũ bɔ he toi ekpaa, titri lɛ yɛ maji wuji lɛ amli. Amrɔ nɛɛ, ayɛ asafo yɛ akutso fɛɛ akutso mli. Kɛ́ otee kpokpai ni eshwere waa, ní mɛi tsuɔ nii yɛ ɔfis tsũi kakadaji amli, ní amɛhiɔ shĩai wuji fɛfɛji amli, ní amɛyeɔ jara yɛ shwapoi wuji amli lɛ anɔ lɛ, obaana asafoi yɛ jɛmɛ. Ni ayɛ asafoi hu yɛ akrowai ní mɛi wɔɔ sũ tsũi amli, ní amɛyeɔ jara yɛ agbonaa, ní amɛwoɔ shikwɛ̃ɛbii atadei fɛfɛji kɛsáa amɛhe lɛ amli. Shi mɛni abaanyɛ afee kɛye abua mɛi babaoo ni yɔɔ maji ni etse amɛhe banee lɛ amli koni amɛbale Yehowa?

Amɛshi Maŋ Wuji lɛ Amli Shihilɛ ni Ŋɔɔ Lɛ

Yɛ afii 20 ni eho lɛ amli lɛ, gbɔmɛi babaoo efã kɛjɛ Bolivia maji ni atsaa ojarawa tɛi yɛ mli lɛ kɛ akrowai amli kɛtee maji wuji lɛ amli. Efɔɔɔ kaa ákɛ obaana mɛi miishi maŋ wuji lɛ amli kɛmiiya akrowai lɛ. Akrowai babaoo yɛ ní tɛlifon kome pɛ yɔɔ jɛmɛ, ni daa gbi lɛ, ŋmɛlɛtswai fioo ko pɛ asuɔ kane ahaa amɛ. Kpeei ni afeɔ daa afi lɛ ashishi pɛ Odasefoi ni yɔɔ maji bibii kɛ akrowai nɛɛ amli lɛ náa hegbɛ amɛ kɛ amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ kpeɔ, ni gbɛfãa kɛmiiya kpeei nɛɛ ashishi biɔ shika babaoo, ni oshara kɛ tɔlɛ babaoo hu yɛ mli. Nɔtsamɔ skul bɛ akrowai lɛ. Belɛ, mɛni kanyaa Yehowa Odasefoi babaoo ni amɛshiɔ maji wuji lɛ amli kɛyaa akrowai lɛ?

Luis kɛɛ akɛ, nyɛsɛɛ nɛɛ “miná hegbɛ akɛ mayakase nitsumɔ yɛ maŋ wulu ni ji La Paz lɛ mli. Shi mifɔlɔi wieɔ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ he be fɛɛ be akɛ no ji nitsumɔ ni hi fe fɛɛ. No hewɔ lɛ, mikase tsumaa he nii fioo. Beni miyaye hejɔɔmɔ fioo yɛ Rurrenabaque lɛ, miyɔse akɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ kɛ miishɛɛ boɔ sanekpakpa lɛ toi. Mina akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ayi faaa, ni no ha minu he akɛ esa akɛ maba jɛmɛ ni mabaye mabua. Amrɔ nɛɛ, mikɛ mɛi 12 kaseɔ Biblia lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mikɛ oblanyo ko kɛ eŋa ní amɛyɔɔ bii ejwɛ kaseɔ nii. Kulɛ oblanyo lɛ nuɔ dãa waa, ni eshwɛɔ asɔ hu, shi amrɔ nɛɛ ekpa nifeemɔi nɛɛ fɛɛ, ni ebɔi enanemɛi nibii ni ekaseɔ yɛ Yehowa he lɛ gbaa. Be fɛɛ be lɛ, etsɔɔ hiɛ ekaseɔ nɔ ni wɔbaakase lɛ. Kɛ́ be shɛ ni esa akɛ eyaye gbii etɛ loo ejwɛ yɛ koo lɛ mli kɛfolɔ tsei wuji ni eyahɔ̃ɔ lɛ, edɔɔ lɛ waa, ejaakɛ esumɔɔɔ akɛ Kristofoi anifeemɔi lɛ ateŋ eko kwraa ŋmɛɛɔ lɛ. Kɛ́ mina amɛ fɛɛ yɛ Kristofoi akpeei ashishi lɛ, minuɔ he akɛ nibii ni mikɛshã afɔle kɛba maŋ nɛɛ mli lɛ he eba sɛɛnamɔ.”

Juana ni ji fɔlɔ mɔkome mɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Kulɛ miyeɔ abaawa yɛ La Paz. Mikɛ mihe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ maŋ wulu lɛ mli beni mibinuu lɛ edako. Beni mifã gbɛ kɛtee Rurrenabaque lɛ, miyɔse akɛ kɛ́ mifã kɛyahi jɛmɛ lɛ, manyɛ maye mabua mɛi babaoo. No hewɔ lɛ, wɔfã kɛtee jɛmɛ, ni miná he ko miyaye abaawa yɛ. Shishijee lɛ, ewa kɛha mi akɛ madamɔ jɛmɛ dɔlɛ kɛ kooloi filikilɔi lɛ anaa. Shi amrɔ nɛɛ, wɔná afii kpawo yɛ biɛ. Otsi fɛɛ otsi lɛ, mikɛ mɛi pii kaseɔ Biblia lɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo baa kpeei kɛtsɔɔ bɔ ni amɛhiɛ sɔɔ nii ni amɛkaseɔ lɛ.” Juana kɛ ebinuu lɛ fata mɛi ni fã gbɛ kɛtee maji ni yɔɔ he ni faa lɛ hoɔ kɛjɛɔ ní awie amɛhe yɛ sane nɛɛ shishijee mli lɛ ahe. Bɔ ni amɛ gbɛfãa lɛ tee lɛ eha lɛ he amaniɛbɔi nyiɛ sɛɛ nɛɛ.

Gbɛ ni Afã Kɛtee Maji ni Yɔɔ He ni Faa lɛ Hoɔ Kɛjɛɔ lɛ Amli

Beni wɔtsɔɔ gbɛ ni edaaa ni kã gɔji lɛ ateŋ lɛ, wɔlɛlɛ lɛ bɔi gbɛɛmɔ waa. Akooi komɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ bɔi bolɔmɔ beni amɛna wɔ lɛ. Beni lɛlɛ kudɔlɔ lɛ kɛ hesaa kudɔɔ lɛlɛ lɛ kɛtsɔɔ faa lɛ mli lɛ, belɛ nu ni mli ewo muji ni jɛɔ gɔji lɛ anɔ lɛ miitswa kɛmiibɔle wɔ gbeyeigbeyei. Beni wɔyakpeleke akrowa bibioo ko lɛ, no mli lɛ je etsɛre saŋŋ. Wɔkɛ Rurrenabaque Asafo lɛ nɔkwɛlɔi lɛ ateŋ mɔ kome kpe, ni etsɔɔ wɔ he ni wɔyashiɛ yɛ.

Mɛi ni yɔɔ akrowa lɛ mli lɛ here wɔ hiɛmɛɛ, bei komɛi lɛ amɛkɛ wɔ táa tso shishi aloo pamplo tsũ ni awo kɛ tɛŋ bɛlɛoi mli. Etsɛɛɛ ni wɔkɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi kpe, ni no mli lɛ amɛkɛ tsɔne ko ni akɛŋaa shɛ̃ mli nu ni afee yɛ jɛmɛ lɛ eko miitsu nii. Kɛ́ tsɔne lɛ ŋa shɛ̃ lɛ mli lɛ, nu lɛ boteɔ ayawa ko mli. Kɛ́ amɛgbe naa lɛ, amɛkɛ shɛ̃ nu lɛ maa la nɔ kɛyashiɔ efeɔ tswãa ni ehiɛ dĩɔ, kɛkɛ lɛ amɛyahɔ̃ɔ yɛ maŋ lɛŋ. Amɛkɛ wɔ tee amɛshĩa, ni amɛbibii wɔ saji babaoo yɛ Biblia lɛ he.

Wɔtsa wɔgbɛfãa lɛ nɔ, ni wɔshiɛ kɛjɛ akrowa kome mli kɛtee ekroko mli. Mɛi babaoo ná nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ hela kɛ gbele ni sɛɛ baafo lɛ he miishɛɛ waa. (Yesaia 25:8; 33:24) Hela egbe mɛi ni yɔɔ akrowa lɛ ateŋ mɛi babaoo abii, akɛni helatsamɔ kpakpa ko bɛ jɛmɛ lɛ hewɔ. Akɛni tɔlɛ yɛ wuoyaa kɛ okwaa ni amɛyeɔ kɛkwɛɔ amɛhe lɛ mli, ní osharai babaoo hu yɛ mli hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi pii náa Nyɔŋmɔ shiwoo ni kɔɔ nɔyeli ni baafo ohia sɛɛ, ní aŋma he sane yɛ Lala 72 lɛ he miishɛɛ waa. Kɛ́ osusu shihilɛ mli ní mɛi ni yɔɔ maji ni etse amɛhe banee lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ, ani osusuɔ akɛ amɛteŋ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ baaya Kristofoi akpeei? Eric kɛ eŋa Vicky ni amɛji be-fɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Santa Rosa, ní kɛ́ otá tsɔne mli kɛjɛ jɛmɛ kɛmiiya Amazon faa lɛ naa lɛ, eheɔ ŋmɛlɛtswai etɛ lɛ susu sane nɛɛ he.

Ani Mɛi ni Yɔɔ Wiemɔ lɛ He Miishɛɛ lɛ Baaba?

Afii 12 nɛ ni Eric kɛ Vicky shi California yɛ U.S.A. kɛtee Bolivia. Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko wo amɛ ŋaa koni amɛyahi Santa Rosa. Vicky kɛɛ akɛ: “Tɛlifon enyɔ pɛ yɔɔ maŋ lɛ mli, ni Internet bɛ jɛmɛ. Kooloi srɔtoi babaoo yɛ jɛmɛ. Bei pii kɛ́ wɔtara wɔmoto lɛ nɔ kɛmiiya akrowai ni bɔle wɔ lɛ amli lɛ, wɔnaa mampaŋ, dugumai, kɛ onufui wuji. Eyɛ mli akɛ kooloi lɛ ahe yɛ miishɛɛ moŋ, shi gbɔmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe yɛ miishɛɛ waa. Wɔkɛ Vaca kɛ eŋa kɛ ebii bibii ejwɛ lɛ kase Biblia lɛ. He ni amɛyɔɔ lɛ kɛ maŋ lɛŋ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 26. Kulɛ tsɛ lɛ tɔɔ dã waa, shi amrɔ nɛɛ ekpa. Ekɛ eweku muu lɛ fɛɛ kɛ enyɛmi yoo fioo lɛ yaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ otsi fɛɛ otsi. Kɛ́ amɛmiiya kpee lɛ, ekɛ eŋa kɛ ebi abifao lɛ taa ekɔokpe agbo lɛ nɔ. Ebinuu ni eye afii nɛɛhu lɛ hu wóɔ enyɛmi yoo fioo lɛ etáa okɔokpe kroko sɛɛ, ni mɔ ni eye afii kpaanyɔ lɛ kome táa okɔokpe kroko nɔ ni amɛyaa. Eheɔ amɛ ŋmɛlɛtswai etɛ dani amɛyashɛɔ.” Weku nɛɛ sumɔɔ Yehowa diɛŋtsɛ, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛaanyɛ koni amɛkɛ asafo lɛ abɔ.

Yɛ afi kɛ fã pɛ mli lɛ, mɛi 3 ahe basa kɛha baptisimɔ, ni mɛi aafee 25 baa kpee yɛ Maŋtsɛyeli Asa hee ni yɔɔ Santa Rosa lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo sumɔɔ ni amɛkase Biblia lɛ moŋ, shi amɛteŋ mɛi pii yɛ nibii komɛi ni ebaabi ni amɛtsu he nii bɔni afee ni amɛnyɛ amɛsɔmɔ Yehowa.

Bɔ ni Ewa ákɛ akɛ Gbalashihilɛ Aaawo Mla Shishi

Marina kɛ Osni ní sɔmɔɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔi yɛ Bolivia maji ni etse amɛhe lɛ ateŋ ekome ni yɔɔ Bolivia kɛ Brazil husu lɛ naa lɛ tsɔɔ mli akɛ, mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo nuuu he akɛ kɛ́ mɛi bote gbalashihilɛ mli lɛ, esaaa akɛ amɛteŋ mɔ ko fiteɔ wekukpãa ni ebakã amɛteŋ lɛ. Nɔ ni amɛfeɔ ji, kɛ́ ŋmɛnɛ amɛkɛ mɔ nɛ hi shi lɛ, wɔ lɛ amɛkɛ mɔ kroko eyahi shi. Osni tsɔɔ mli akɛ: “Eji naagba ko ni haaa amɛnyɛ amɛya amɛhiɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli. Etɔɔ mɛi ni sumɔɔ koni amɛbatsɔmɔ anɔkwa Kristofoi lɛ, ni amɛfiteɔ shika babaoo hu yɛ no feemɔ mli. Ehe bahiaa ni amɛteŋ mɛi komɛi kɛ amɛhemɔ ni amɛkɛ yɔɔ tsutsu lɛ aku sɛɛ ayahi shi, ni amɛkɛ amɛgbalashihilɛ lɛ ayawo mla shishi. Ni kɛlɛ, akɛni amɛná amɛle akɛ Ŋmalɛi lɛ biɔ ni akɛ gbalashihilɛ awo mla shishi hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi pii tsuɔ nii kɛ hiɛdɔɔ bɔni afee ni amɛná shika ni amɛkɛ amɛgbalashihilɛ lɛ ayawo mla shishi.”—Romabii 13:1, 2; Hebribii 13:4.

Beni Marina gbaa shihilɛ ni nuu ko ni atsɛ́ɔ lɛ Norberto lɛ tsɔ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Dani ekɛ bodobodo shãlɔ ni ekɛyɔɔ akɛ ehemɔ lɛ aaahi shi lɛ, no mli lɛ eyɛ hemɛi babaoo. Norberto ye yoo lɛ onukpa kɛ afii 35, ni eŋɔ binuu ni yoo lɛ yɔɔ lɛ akɛ ebanuma. Akɛni Norberto miisumɔ ni gbekɛ lɛ ada ni etsɔ onukpa kpakpa hewɔ lɛ, ebɔ mɔdɛŋ koni efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha lɛ. No hewɔ lɛ, beni Odasefonyo ko tee he ni amɛshãa bodobodo lɛ yɛ ni ekɛɛ ekɛ amɛ baakase Biblia lɛ ní eheee amɛ nɔ ko lɛ, Norberto kpɛlɛ nɔ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ eleee nikanemɔ, ni eye fe afii 70 hu. Beni Norberto kɛ ehemɔ lɛ ná le Yehowa taomɔnii lɛ, amɛkɛ amɛgbalashihilɛ lɛ yawo mla shishi, ni sɛɛ mli lɛ abaptisi amɛ. Ni taakɛ Norberto shweɔ lɛ, gbekɛ lɛ ebatsɔ Kristofonyo oblanyo kpakpa. Norberto kase nikanemɔ, ni ehaa wiemɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Eyɛ mli akɛ gbɔlɛ eha ebɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ tsɔ moŋ, shi eji sanekpakpa shiɛlɔ ni yɔɔ ekãa.”

Yehowa Mumɔ lɛ Wo Amɛ Hewalɛ

Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ ebeaŋ lɛ akɛ: ‘Kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ na ba nyɛnɔ lɛ, nyɛaatsɔmɔ midasefoi kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Kwɛ hewalɛwoo ni eji akɛ aaana Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ miikanya Kristofoi hii kɛ yei koni amɛyasɔmɔ yɛ hei ni yɔɔ shɔŋŋ-shɔŋŋ! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 2004 lɛ mli yɛ Bolivia lɛ, Kristofoi 30 ni yɔɔ ekãa kpɛlɛ ni amɛyasɔmɔ yɛ shikpɔŋkukuji ni etse amɛhe banee lɛ amli ákɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛ. Amɛhiɛ sɔ maŋsɛɛ bii 180 ní ba Bolivia koni amɛbasɔmɔ ákɛ gbɛgbalɔi, kpokpaa nɔkwɛlɔi, Betel nitsulɔi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ. Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 17,000 ni yɔɔ Bolivia lɛ kɛ mɛi 22,000 ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ kaseɔ Biblia lɛ yɛ mɛi lɛ ashĩai amli.

Nyɛmimɛi nɛɛ fɛɛ yɛ miishɛɛ ejaakɛ amɛle akɛ Yehowa mumɔ lɛ kudɔɔ amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Robert kɛ eŋa Kathy kpɛlɛ koni amɛyasɔmɔ yɛ Camiri ákɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi. Camiri yɛ gɔŋkpɔi komɛi ni jwɛifɔ ehà nɔ fɛfɛo lɛ ateŋ yɛ faa ko masɛi, ni eji maŋ ko ni etse ehe kwraa. Robert wie akɛ: “Etamɔ nɔ ni be ni wɔshi kɛtee jɛmɛ lɛ hi jogbaŋŋ. Yɛ afii enyɔ pɛ mli lɛ, mɛi 40 ebatsɔmɔ sanekpakpa shiɛlɔi.”

Dãatɔlɔ Asɔshwɛlɔ ko Bo Sanekpakpa lɛ Toi

Maŋbii lɛ babaoo ahiɛ sɔɔ tsakemɔi ni mɛi ni kaseɔ Biblia lɛ feɔ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, aaafee afii ejwɛ nɛ lɛ, no mli lɛ dãatɔlɔ ko ni atsɛ́ɔ lɛ Ariel kã shi etɔ dãa. Eyɛ mli akɛ asɔshwɛmɔ ha ehé gbɛi moŋ, shi nyɔji babaoo ni ehiɛ, gbalashihilɛ mli naagbai, kɛ ebiyoo ni ekwɛɛɛ etsiabo lɛ hao lɛ waa. Be ko beni esusuɔ naagbai nɛɛ ahe lɛ, Yehowa Odasefonyo ko ní miishiɛ kɛjɛ shĩa kɛmiiya shĩa yatswa eshinaa lɛ. Beni nyɛminuu lɛ gbálaa Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, Ariel bo lɛ toi jogbaŋŋ. Etsɛɛɛ ni Ariel yabote saa mli ní ehiɛ wolo eekane saji ni kɔɔ weku ni miishɛɛ yɔɔ mli, Paradeiso, kɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ ahe. Sɛɛ mli lɛ, ekpɛlɛ ni akɛ lɛ kase Biblia lɛ.

Beni sanekpakpa shiɛlɔi lɛ tee Camiri lɛ, no mli lɛ, akɛ Arminda ni ji Ariel ŋa lɛ hu miikase Biblia lɛ—shi ekɛ hiɛdɔɔ wooo nikasemɔ lɛ mli. Arminda wie akɛ: “Mafee nɔ fɛɛ nɔ ni baaha ekpa dãatɔɔ, shi efeee mi akɛ ebaaye omanye. Nɔ ko bɛ ni abaanyɛ afee yɛ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ he.” Shi Arminda yɔse akɛ, nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ yɛ miishɛɛ waa fe bɔ ni no mli lɛ esusuɔ. Yɛ afi pɛ mli lɛ, abaptisi lɛ, ni ebɔi ewekumɛi lɛ odaseyeli. Etsɛɛɛ ni amɛteŋ mɛi babaoo jɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa.

Yɛ Ariel gbɛfaŋ lɛ, ebatsɔ ta diɛŋtsɛ kɛha lɛ akɛ eeekpa dãatɔɔ, tawa shɛremɔ kɛ asɔshwɛmɔ. Be ko lɛ, efɔ̃ nanemɛi ni eyɔɔ lɛ fɛɛ anine kɛha Yesu gbele lɛ Kaimɔ, ni no beaŋ etsake. Beni etsɔɔ nɔ hewɔ ni efɔ̃ enanemɛi lɛ anine lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mikpɛ miyiŋ akɛ mi kɛ amɛteŋ mɛi ni baaa lɛ fɛɛ baafo tako mli, ni mi kɛ mɛi ni baaba lɛ baakase Biblia lɛ.” Ekɛ mɛi etɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Dani Ariel aaabatsɔ asafo lɛ mlinyo po lɛ, no mli lɛ eye ebua ewekunyo ko ekase Biblia lɛ, mɔ nɛɛ tee hiɛ yɛ mumɔŋ, ni abaptisi ekɛ lɛ fɛɛ gbi kome. Arminda wie akɛ: “Ariel ejie esa jeŋba lɛ eshwie shi, etsake kwraa.”

Robert bɔ amaniɛ akɛ: “Nyɛsɛɛ nɛɛ ní mikane lɛ mina akɛ Ariel kɛ Arminda fɛɛ awekumɛi 24 baa kpee daa. Ábaptisi amɛteŋ mɛi nyɔŋma, ni mɛi kpaanyɔ hu ji shiɛlɔi ni abaptisiko amɛ. Mɛi ni ena tsakemɔi ni wekumɛi nɛɛ efee yɛ amɛshihilɛ mli lɛ hu ateŋ mɛi komɛi miikase Biblia lɛ, ni amɛyaa asafoŋ kpeei hu. Mɛi ni baa kpee lɛ ayifalɛ etee hiɛ, kɛjɛ 100 nɔ kɛtee 190. Mi kɛ Kathy kɛ mɛi aaafee 30 kaseɔ Biblia lɛ, ni amɛ fɛɛ amɛbaa kpee. Wɔyɛ biɛ ni wɔyɔɔ lɛ he miishɛɛ waa.”

Gbalɛ ko ni agba yɛ Kpojiemɔ yitso 7 ni kɔɔ mɛi ni baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ anaabuamɔ ni baaya nɔ yɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi” lɛ nɔ lɛ ahe lɛ mli nɔ ko fioo ko ji nɔ ni yaa nɔ yɛ Bolivia maji ni etse amɛhe banee lɛ amli lɛ. (Kpojiemɔ 1:10; 7:9-14) Mɛi akpekpei abɔ ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli efeko ekome yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ jamɔ mli pɛŋ tamɔ eyaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ maa nɔ mi akɛ etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ baatsu eshiwoi lɛ ahe nii!

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Betty Jackson

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Pamela Moseley

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Elsie Meynberg

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Charlotte Tomaschafsky, lɛ edamɔ ninejurɔgbɛ kwraa lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Eric kɛ Vicky yasɔmɔ yɛ he ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi babaoo ahe hiaa yɛ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Vaca weku lɛ taraa okɔokpei anɔ ŋmɛlɛtswai etɛ kɛyaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ otsi fɛɛ otsi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Mɛi ni yɔɔ akrowa ni bɛŋkɛ Beni faa lɛ bo sanekpakpa lɛ toi jogbaŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Robert kɛ Kathy miisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Camiri