Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Gbɛjianɔtoo Kɛha Nyɔŋmɔ Yiŋtoi Ahe Nitsumɔ

Gbɛjianɔtoo Kɛha Nyɔŋmɔ Yiŋtoi Ahe Nitsumɔ

Gbɛjianɔtoo Kɛha Nyɔŋmɔ Yiŋtoi Ahe Nitsumɔ

“[Nyɔŋmɔ] tsuɔ nibii fiaa . . . bɔ ni sa lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ŋaawoo lɛ hiɛ.”—EFESOBII 1:11.

1. Mɛni hewɔ Yehowa Odasefoi fɛɛ anaa baakpe shi yɛ amɛsafoi srɔtoi lɛ amli yɛ April 12 afi 2006 lɛ?

GBƆMƐI aaafee akpekpei toi akpei 16 anaa baakpe shi yɛ April 12 afi 2006 gbɛkɛnaashi kɛye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ. Akɛ aboloo ni masha bɛ mli, ni damɔ shi kɛha Kristo gbɔmɔtso lɛ, kɛ wein tsuru, ni damɔ shi kɛha lá ni efɔse eshwie shi lɛ baato okpɔlɔ yɛ hei srɔtoi ni mɛi nɛɛ fɛɛ kpeɔ yɛ lɛ. Kɛmiiba wiemɔ ni abaaha kɛgbála nɔ ni Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ tsɔɔ lɛ mli lɛ naagbee lɛ, abaakpã okadi nibii nɛɛ—klɛŋklɛŋ lɛ aboloo lɛ, kɛ sɛɛ mli lɛ wein lɛ—mli aha mɛi ni naa ebakpe shi lɛ fɛɛ. Yehowa Odasefoi asafoi fioo komɛi amli pɛ abaaná mɔ kome loo nɔ ni fe nakai yɛ mɛi ni naa ebakpe shi lɛ ateŋ ni eye okadi nibii lɛ eko. Yɛ asafoi lɛ babaoo amli lɛ, mɛi ni baaba lɛ ateŋ mɔ ko yeŋ nibii lɛ eko. Mɛni hewɔ Kristofoi fioo, ni ji mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ pɛ yeɔ nibii lɛ eko, ni amɛteŋ mɛi babaoo ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yeee eko lɛ?

2, 3. (a) Te Yehowa tsu eyiŋtoo kɛha nibɔɔ lɛ he nii eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ kɛ adesai?

2 Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ yiŋtoo. Yɛ eyiŋtoi lɛ ahe nitsumɔ mli lɛ, “[e]tsuɔ nibii fiaa . . . bɔ ni sa lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ŋaawoo lɛ hiɛ.” (Efesobii 1:11) Klɛŋklɛŋ lɛ, ebɔ e-Bi koome lɛ. (Yohane 1:1, 14; Kpojiemɔ 3:14) No sɛɛ lɛ, etsɔ e-Bi nɛɛ nɔ ebɔ mumɔŋ bii, ni amɛbatsɔ eweku, ni naagbee lɛ ebɔ jeŋ ni wɔnaa nɛɛ, ni shikpɔŋ lɛ kɛ adesai ni yɔɔ nɔ lɛ fata he.—Hiob 38:4, 7; Lala 103:19-21; Yohane 1:2, 3; Kolosebii 1:15, 16.

3 Kristendom sɔlemɔi babaoo tsɔɔ akɛ Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ akɛ he ko ni ebaajɛ jɛmɛ eka adesai koni ena amɛteŋ mɛi ni sa akɛ ekɛ amɛ ayafata emumɔŋ bii ni yɔɔ ŋwɛi ni ji eweku lɛ ahe, shi tsɔɔmɔ nɛɛ jeee anɔkwale. Ebɔ shikpɔŋ lɛ yɛ yiŋtoo pɔtɛɛ ko hewɔ, ni no ji koni “ahi nɔ.” (Yesaia 45:18) Nyɔŋmɔ bɔ shikpɔŋ lɛ eha adesai, ni amɛ hewɔ shikpɔŋ lɛ yɔɔ. (Lala 115:16) Kulɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ baatsɔ paradeiso, ni adesai ni ji jalɔi baayi nɔ obɔ̃, ni amɛbaahu mli ni amɛkwɛ nɔ. Klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ bɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛyashi be ko, koni sɛɛ mli lɛ, amɛyahi ŋwɛi.—1 Mose 1:26-28; 2:7, 8, 15.

Atswa Yehowa Mpoa yɛ Eyiŋtoi lɛ Ahewɔ

4. Te fee tɛŋŋ ni adesai ashishijee mli tɔ̃ɔ ni atswa hegbɛ ni Yehowa yɔɔ ákɛ nɔyelɔ lɛ mpoa lɛ?

4 Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii lɛ ateŋ mɔ kome kɛ nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛduro amɛ ni ji hegbɛ ni eha amɛ ákɛ amɛjɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ mli amɛfee nii lɛ eyatsuuu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ kɛtsɔ Yehowa hiɛ atũa ni etse, kɛ efai shi ni etswa akɛ ebaafite E-yiŋtoo lɛ nɔ. Efite toiŋjɔlɛ ni mɛi fɛɛ ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛbaa amɛhe shi amɛhaa Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ náa lɛ. Satan nyiɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ ahiɛ ni amɛtse amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he. (1 Mose 3:1-6) Ejeee hewalɛ ni Yehowa yɔɔ lɛ he ŋwane, shi moŋ ewie eshi gbɛ ni E-tsɔɔ nɔ E-yeɔ nɔ lɛ, ni tsɔɔ akɛ etswa hegbɛ ni E-yɔɔ ákɛ E-yeɔ mɛi anɔ lɛ mpoa. No hewɔ lɛ, adesai ashishijee mli tɔ̃ɔ ni atée sane ni kɔɔ hegbɛ ni Yehowa yɔɔ ákɛ nɔyelɔ lɛ shi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ.

5. Mɛɛ sane kroko atée lɛ shi, ni namɛi ahe ekɔɔ?

5 Sane kroko ni Satan tée lɛ shi yɛ Hiob gbii lɛ amli lɛ kɛ klɛŋklɛŋ sane ni kɔɔ jeŋ muu fɛɛ nɔyelɔ lɛ he lɛ yɛ tsakpãa. Satan wie eshi nɔ ni haa Yehowa bɔɔ nii lɛ baa amɛhe shi amɛhaa Lɛ ní asaŋ amɛsɔmɔɔ Lɛ lɛ. Satan tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɔɔ nii lɛ sɔmɔɔ Lɛ yɛ amɛ pɛsɛmkunya sɛɛnamɔ hewɔ, ni ákɛ kɛ́ aka amɛ lɛ, amɛbaakwa Nyɔŋmɔ. (Hiob 1:7-11; 2:4, 5) Eyɛ mli akɛ no mli lɛ Yehowa tsuji ni ji adesai lɛ ateŋ mɔ ko he awieɔ ni mpoatswaa he sane nɛɛ baje mli moŋ, shi ekɔɔ Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii lɛ hu ahe, ni ekɔɔ Yehowa Bi koome lɛ po he.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ eha ana akɛ eyiŋtoo efeee yaka, ni etsuɔ shishinumɔ ni egbɛi lɛ hiɛ lɛ hu he nii?

6 Akɛni Yehowa haaa eyiŋtoo afee yaka, ní etsuɔ shishinumɔ ni egbɛi lɛ hiɛ lɛ hu he nii hewɔ lɛ, etsɔ ehe Gbalɔ kɛ Yiwalaherelɔ. * Ekɛɛ Satan akɛ: “Mikɛ nyɛ̃ɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ̃, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ̃.” (1 Mose 3:15) Yehowa baatsɔ “[e]yoo” ni ji esafo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ nɔ etsu mpoa ni Satan tswa lɛ lɛ he nii, ni eha Adam shwiei lɛ aná hiɛnɔkamɔ akɛ abaakpɔ̃ amɛ, ni ahere amɛyiwala hu.—Romabii 5:21; Galatabii 4:26, 31.

“Nɔ ni Esumɔɔ lɛ Mli Teemɔŋ Sane Lɛ”

7. Mɛɛ Yehowa yiŋtoo etsɔ bɔfo Paulo nɔ eha ale?

7 Bɔfo Paulo tsɔɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoi ahe nii lɛ mli yɛ wolo ni eŋma eyaha Kristofoi ni hi shi yɛ Efeso lɛ mli. Paulo ŋma akɛ: “Eha wɔle nɔ ni esumɔɔ lɛ mli teemɔŋ sane lɛ bɔ ni sa ehiɛ, ni eto eyiŋ yɛ emli eha bei lɛ ayinɔ lɛ gbɛjianɔtoo, koni eŋɔ nibii fɛɛ eto yitso kome shishi yɛ Kristo mli, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ.” (Efesobii 1:9, 10) Yehowa yɛ yiŋtoo ni yɔɔ nyam, ni no ji ní eha bɔɔ nii ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛbaa amɛhe shi amɛhaa enɔyeli lɛ ahi shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ ekomefeemɔ mli. (Kpojiemɔ 4:11) No baaha atse egbɛi lɛ he, ni eha ana Satan akɛ amalelɔ, kɛkɛ lɛ, abaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii “yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.”—Mateo 6:10.

8. Mɛni ji wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “gbɛjianɔtoo” lɛ shishi?

8 Yehowa baatsɔ “gbɛjianɔtoo” ko nɔ etsu “nɔ ni sa ehiɛ” loo eyiŋtoo lɛ he nii. Wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “shia kwɛmɔ.” Jeee nɔyeli tamɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ he wiemɔ nɛɛ kɔɔ, shi moŋ ekɔɔ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsuɔ nibii ahe nii he. * “Teemɔŋ sane” ko ni Yehowa baajie lɛ kpo fiofio lɛ fata gbɛ̀i ni yɔɔ naakpɛɛ ni ebaatsɔ nɔ etsu eyiŋtoo lɛ he nii lɛ ahe.—Efesobii 1:10; 3:9.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ni fiofio lɛ, eha ale esuɔmɔnaa nii he teemɔŋ sane lɛ?

9 Yehowa tsɔ kpaŋmɔi srɔtoi anɔ ni fiofio lɛ, eha ale gbɛ ni eetsɔ nɔ etsu yiŋtoo ni kɔɔ Seshi ni ewo shi yɛ he yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ he nii. Kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ haa wɔleɔ akɛ Abraham tɔkpãa lɛ mli abaajɛ afɔ́ shiwoo Seshi lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ, ni nakai Seshi lɛ nɔ abaatsɔ ajɔɔ “shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” Kɛfata he lɛ, nakai kpaŋmɔ lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ mɔ titri ni seshi lɛ kɔɔ ehe lɛ baaná mɛi komɛi abafata ehe. (1 Mose 22:17, 18) Mla kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ helonaa Israel fee lɛ ha ale akɛ eesumɔ ni ená “osɔfoi amaŋtsɛyeli.” (2 Mose 19:5, 6) Kpaŋmɔ ni ekɛ David fee lɛ ha wɔle akɛ Seshi lɛ baafee Maŋtsɛyeli ko nɔ Maŋtsɛ kɛya naanɔ. (2 Samuel 7:12, 13; Lala 89:4, 5) Beni Mla kpaŋmɔ lɛ ye bua Yudafoi lɛ ni amɛyɔse Mesia lɛ, Yehowa ha ale nibii krokomɛi ni kɔɔ eyiŋtoo lɛ he nitsumɔ he. (Galatabii 3:19, 24) Mɛi ni baafata mɔ titri ni seshi lɛ kɔɔ ehe lɛ he lɛ ji mɛi ni baafee “osɔfoi amaŋtsɛyeli” ni agba afɔ̃ shi lɛ, ni akɛ amɛ baafee “kpaŋmɔ hee” ákɛ “Israel” maŋ hee, mumɔŋ nɔ̃.—Yeremia 31:31-34; Hebribii 8:7-9. *

10, 11. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ eha ale Seshi ni agba ehe sane afɔ̃ shi lɛ? (b) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ ba shikpɔŋ lɛ nɔ?

10 Bɔni afee ni atsu Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he nii lɛ, esa akɛ Seshi ni agba ehe sane afɔ̃ shi lɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ. Yehowa tsu bɔfo Gabriel koni eyakɛɛ Maria akɛ ebaafɔ́ binuu, ni abaawo lɛ gbɛi akɛ Yesu. Bɔfo lɛ kɛɛ Maria akɛ: “Eeetsɔ agbo, ni aaatsɛ́ lɛ Ŋwɛinyo lɛ bi, ni Nuŋtsɔ Nyɔŋmɔ aaaŋɔ etsɛ David maŋtsɛsɛi lɛ aha lɛ. Ni eeeye Yakob we lɛ nɔ maŋtsɛ kɛaatee naanɔ, ni emaŋtsɛyeli lɛ sɛɛ efoŋ.” (Luka 1:32, 33) Enɛ ha ayɔse mɔ ni shiwoo Seshi lɛ ji lɛ faŋŋ.—Galatabii 3:16; 4:4.

11 Esa akɛ Yehowa Bi koome lɛ aba shikpɔŋ nɔ koni aka lɛ kɛmɔ shi. Bɔ ni Yesu baahi shi eha lɛ ni baaha ana Satan mpoatswaa lɛ naa. Ani ebaaye e-Tsɛ lɛ anɔkwa? Teemɔŋ sane ko yɛ mli. Bɔfo Paulo tsɔɔ nii ni Yesu tsu lɛ mli yɛ sɛɛ mli akɛ: “Nɔ ko ní agba mli faŋŋ akɛ eda kpeteŋkpele ji Nyɔŋmɔ jamɔ teemɔŋ sane lɛ: Nyɔŋmɔ jie ehe shi faŋŋ yɛ heloo mli, eye bem yɛ mumɔ mli, epue eha bɔfoi, ashiɛ lɛ yɛ jeŋmaji ateŋ, ahe enɔ aye yɛ jeŋ, aŋɔ lɛ kɛtee ŋwɛi yɛ anunyam mli.” (1 Timoteo 3:16) Hɛɛ, Yesu tsɔ anɔkwa ni eye kɛtee gbele mli lɛ nɔ eha ana Satan mpoatswaa lɛ naa kwraa. Shi Nyɔŋmɔ jamɔ teemɔŋ sane lɛ ahe saji krokomɛi yɛ lolo ni abaajie lɛ kpo.

“Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli He Teemɔŋ Sane Lɛ”

12, 13. (a) Mɛni ji “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli he teemɔŋ sane lɛ” eko? (b) Mɛni mɛi ayifalɛ ko ni Yehowa hala koni amɛya ŋwɛi lɛ bi ni efee?

12 Be ko beni Yesu shiɛɔ yɛ Galilea lɛ, eha ale akɛ Nyɔŋmɔ jamɔ teemɔŋ sane lɛ kɛ enɔyeli ni ji Mesia Maŋtsɛyeli lɛ yɛ tsakpãa kpaakpa. Ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ aŋɔha nyɛ akɛ nyɛle ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛŋ [“Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli he,” Marko 4:11] teemɔŋ saji lɛ.” (Mateo 13:11) Nakai teemɔŋ sane lɛ mli ekome ji “asafoku bibioo” ni ji mɛi 144,000 ni baafata e-Bi lɛ he ákɛ seshi lɛ bii krokomɛi kɛye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ anaa ni Yehowa baabua.—Luka 12:32; Kpojiemɔ 14:1, 4.

13 Akɛni abɔ adesai koni amɛhi shikpɔŋ nɔ hewɔ lɛ, mɛi ni yaa ŋwɛi lɛ bafeɔ Yehowa ‘bɔɔ nii hee.’ (2 Korintobii 5:17) Beni bɔfo Petro wieɔ ákɛ mɛi ni ahala ni baaya ŋwɛi lɛ ateŋ mɔ ko lɛ, eŋma akɛ: “Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo tsɛ lɛ, mɔ ni fɔ́ wɔ ehee yɛ lɛ diɛŋtsɛ emɔbɔnalɛ babaoo lɛ naa, eha wala hiɛnɔkamɔ yɛ Yesu Kristo shi ni etee kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ hewɔ, eha gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha nyɛ.”—1 Petro 1:3, 4.

14. (a) “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli he teemɔŋ sane lɛ” kɔɔ mɛi ni jeee Yudafoi hu ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni haa wɔnuɔ “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” lɛ shishi lɛ?

14 Nɔ kroko hu ni fata Nyɔŋmɔ jamɔ teemɔŋ sane ni kɔɔ Maŋtsɛyeli nɔyeli ni baa lɛ he ji akɛ, Nyɔŋmɔ ná he miishɛɛ akɛ eeehala mɛi komɛi ni amɛjeee Yudafoi efata mɛi fioo ni ebaaha amɛ kɛ Kristo aye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ ahe. Beni Paulo tsɔɔ Yehowa “gbɛjianɔtoo” loo gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoo he nii nɛɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nɔ ni yinɔi krokomɛi amli lɛ ahaaa gbɔmɛi abii ale, taakɛ bɔ ni agbɛnɛ ajie kpo atsɔɔ ebɔfoi kɛ gbalɔi krɔŋkrɔŋi lɛ yɛ mumɔ mli lɛ, akɛ jeŋmajiaŋbii lɛ hu ji niyelɔi lɛ ekomɛi kɛ gbɔmɔtso lɛ henii lɛ ekomɛi kɛ mɛi ni awo amɛ shi yɛ Kristo Yesu mli lɛ hu ekomɛi, yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ.” (Efesobii 3:5, 6) Ajie Nyɔŋmɔ jamɔ teemɔŋ sane nɛɛ shishinumɔ kpo atsɔɔ “bɔfoi krɔŋkrɔŋi lɛ.” Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ jeee mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ kulɛ, wɔnuŋ “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” nɛɛ shishi.—1 Korintobii 2:10; 4:1; Kolosebii 1:26, 27.

15, 16. Mɛni hewɔ Yehowa hala Kristo hefatalɔi nɔyelɔi lɛ kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ lɛ?

15 Akɛɛ ahé “mɛi akpei oha kɛ nyɔŋmai ejwɛ kɛ ejwɛ” ní ana amɛ damɔ “toobi lɛ” masɛi yɛ ŋwɛi Zion Gɔŋ lɛ nɔ lɛ kɛjɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ,” “kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ ni amɛtsɔmɔ klɛŋklɛŋ yibii amɛha Nyɔŋmɔ kɛ toobi lɛ” ni ji Yesu Kristo. (Kpojiemɔ 14:1-4) Yehowa hala ebii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ateŋ kromɔ lɛ ákɛ mɔ titri ni seshi ni awo shi yɛ he yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ kɔɔ ehe, belɛ mɛni hewɔ mɔ ehala Kristo nanemɛi hefatalɔi lɛ kɛjɛ adesai ateŋ lɛ? Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ ‘atsɛ́ mɛi fioo nɛɛ yɛ Yehowa yiŋtoo naa,’ “taakɛ bɔ ni sa ehiɛ yɛ esuɔmɔnaa.”—Romabii 8:17, 28-30; Efesobii 1:5, 11; 2 Timoteo 1:9.

16 Yehowa yiŋtoo ji ni etse egbɛi kpeteŋkpele ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he, ni ebu jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni eji lɛ hu bem. Yehowa tsɔ “[e]gbɛjianɔtoo” ni nilee yɔɔ mli ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ loo gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsuɔ nibii ahe nii lɛ nɔ etsu ekromɔ Bi lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ, ni aka lɛ kɛmɔ shi. Kɛfata he lɛ, Yehowa kpɛ eyiŋ akɛ ebaaha adesai ni yeɔ E-nɔyeli lɛ anɔkwa kɛyaa gbele mli lɛ hu aná e-Bi lɛ nɔyeli ni ji Mesia Maŋtsɛyeli lɛ mli gbɛfaŋnɔ.—Efesobii 1:8-12; Kpojiemɔ 2:10, 11.

17. Mɛni hewɔ wɔmli baanyɛ afili wɔ akɛ Kristo kɛ ehefatalɔi nɔyelɔi lɛ ehi shi pɛŋ akɛ adesai lɛ?

17 Yehowa tsɔɔ akɛ eyɛ suɔmɔ kpele kɛha Adam seshibii lɛ kɛtsɔ e-Bi lɛ ni etsu kɛba shikpɔŋ nɔ, kɛ mɛi ni baafata e-Bi lɛ he kɛye nɔ yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ mli lɛ ní ehala amɛ kɛjɛ adesai ateŋ lɛ nɔ. Te enɛ he baaba sɛɛnamɔ aha mɛi krokomɛi ni ye Yehowa anɔkwa kɛjɛ Abel yinɔ kɛbaa lɛ tɛŋŋ? Akɛni afɔ́ adesai ni yeee emuu lɛ akɛ nyɔji aha esha kɛ gbele hewɔ lɛ, esa akɛ atsá amɛ yɛ mumɔŋ kɛ heloonaa fɛɛ, koni amɛye emuu taakɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ ni Yehowa kɛbɔ adesai lɛ ji lɛ. (Romabii 5:12) Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ mɛi fɛɛ ni kwɛɔ gbɛ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ aaale akɛ amɛ-Maŋtsɛ lɛ baajie suɔmɔ kɛ mlihilɛ kpo atsɔɔ amɛ taakɛ efee eha ekaselɔi lɛ beni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ! (Mateo 11:28, 29; Hebribii 2:17, 18; 4:15; 7:25, 26) Ni kwɛ bɔ ni amɛtsui nyɔɔ amɛmli akɛ amɛaale akɛ hii kɛ yei anɔkwafoi ní baayafata Kristo he kɛye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi lɛ ji mɛi komɛi ni wu amɛshi gbɔjɔmɔi ni yɔɔ amɛhe, ni asaŋ amɛkɛ shihilɛ mli naagbai kpe taakɛ eji yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ!—Romabii 7:21-25.

Yehowa Yiŋtoo Efeee Efolo

18, 19. Te wɔnu Paulo wiemɔi ni yɔɔ Efesobii 1:8-11 lɛ shishi jogbaŋŋ wɔha tɛŋŋ, ni mɛni wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Amrɔ nɛɛ, wɔnu wiemɔi ni yɔɔ Efesobii 1:8-11 ní Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ shishi jogbaŋŋ. Etsɔɔ mli akɛ Yehowa eha amɛle “nɔ ni esumɔɔ lɛ mli teemɔŋ sane lɛ,” ni “[amɛ]ná gboshinii” yɛ Kristo mli, ni ákɛ ‘ajie amɛ ato yɛ mɔ ni tsuɔ nibii fiaa lɛ yiŋtoo naa, bɔ ni sa lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ŋaawoo lɛ hiɛ.’ Wɔyɔseɔ akɛ enɛ kɛ Yehowa “gbɛjianɔtoo” ní nɔ bɛ ní ekɛtsuɔ eyiŋtoo he nii lɛ kpãa gbee. Enɛ hu yeɔ buaa wɔ ni wɔnuɔ nɔ hewɔ ni Kristofoi ni yaa Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyeli lɛ shishi lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ yeɔ okadi nibii lɛ eko lɛ shishi.

19 Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baaha wɔna bɔ ni Kristo Gbele lɛ Kaimɔ lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha Kristofoi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ. Agbɛnɛ hu wɔbaasusu nɔ hewɔ ni esa akɛ mɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ aná nɔ ni Kaimɔ lɛ feɔ he mfoniri lɛ he miishɛɛ waa lɛ he.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 6 Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “Ehaa Ebaa Mli.” Yehowa nyɛɔ etsɔɔ ehe nɔ fɛɛ nɔ bɔni afee ni ekɛtsu eyiŋtoo he nii.—2 Mose 3:14.

^ kk. 8 Paulo wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ egbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ akɛ “gbɛjianɔtoo” lɛ miitsu nii, ni Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ afi 1914 mli dani ato Mesia Maŋtsɛyeli lɛ ama shi.

^ kk. 9 Kɛ́ ootao kpaŋmɔi nɛɛ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he nitsumɔ he lɛ amlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, no lɛ kwɛmɔ blɔfo Buu-Mɔɔ ni je kpo yɛ February 1, afi 1989 lɛ baafa 10-15 lɛ mli.

Kɛha Emlitĩi

• Mɛni hewɔ Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ ni ekɛ adesai to nɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ ehe bahia ni aka Yehowa Bi koome lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ Yehowa hala Kristo hefatalɔi nɔyelɔi lɛ kɛjɛ adesai ateŋ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]