Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Mɛɛ osharai etɛ Yesu bɔ he kɔkɔ yɛ Mateo 5:22 lɛ?

Beni Yesu Kristo haa e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ, ebɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɔ fɛɛ mɔ ni mli fuɔ enyɛmi (yaka) lɛ, eeeye kojomɔ lɛŋ fɔ; ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaakɛɛ enyɛmi akɛ: ‘Raka’ yakagbɔmɔ lɛ, eeeye ajina [“Kojomɔhe Wulu Fe Fɛɛ,” NW] lɛ hiɛ fɔ; ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaakɛɛ akɛ: “Bo sɛkɛyelɔ” lɛ, eeeye la gehena lɛ mli yaa fɔ.”—Mateo 5:22.

Yesu kɛ nibii ni Yudafoi lɛ le jogbaŋŋ ni ji kojomɔhe, Kojomɔhe Wulu Fe Fɛɛ, kɛ la Gehena tsu nii koni eha amɛnu toigbalamɔ ni mɔ nine shɛɔ nɔ yɛ nɔ̃ esha ni ekɛ ehe woɔ mli lɛ shishi jogbaŋŋ.

Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu tsɔɔ mli akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni mli fuɔ enyɛmi lɛ baaye “kojomɔ lɛŋ fɔ” ni ji akɛ abaabu lɛ fɔ yɛ kojomɔhe. Blema saji tsɔɔ akɛ, ato kojomɔhei ni tamɔ nakai ashishi yɛ maji ni hii aaafee 120 loo nɔ ni fe nakai yɔɔ mli lɛ amli. (Mateo 10:17; Marko 13:9) Kojolɔi ni kojoɔ yɛ jɛmɛ lɛ yɛ hegbɛ akɛ amɛbuɔ mɔ fɔ́ loo bem, ni amɛyɛ hegbɛ po akɛ amɛfeɔ nakai yɛ saji ni kɔɔ mɔgbee he. (5 Mose 16:18; 19:12; 21:1, 2) No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔɔ akɛ mɔ ni bɛɔ enyɛmi ewoɔ emli lɛ miifee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ he.

No sɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni “aaakɛɛ enyɛmi akɛ: ‘Raka’ yakagbɔmɔ lɛ, eeeye Kojomɔhe Wulu Fe Fɛɛ lɛ hiɛ fɔ.” Hela wiemɔ ni ji rha·kaʹ (raka) ni atsɔɔ shishi akɛ “yakagbɔmɔ” lɛ shishi ji “yaka” loo “mɔ ni bɛ yitsoŋ.” Taakɛ The New Thayer’s Greek-English Lexicon of the New Testament lɛ tsɔɔ lɛ, nakai wiemɔ lɛ ji “heguɔgbee wiemɔ ni Yudafoi ni hi shi yɛ Kristo beaŋ lɛ kɛtsu nii.” No hewɔ lɛ, Yesu miibɔ kɔkɔ yɛ hiɛdɔɔ ni yɔɔ mɔ he guɔ ni agbeɔ koni akɛba lɛ shi yɛ hetsɛ̃ ni aná aha lɛ lɛ hewɔ lɛ he. Yesu ekɛɛɛ akɛ abaakojo mɔ ni feɔ nakai lɛ yɛ kojomɔhe ko kɛkɛ, shi moŋ ekɛɛ abaakojo lɛ yɛ Kojomɔhe Wulu ni Fe Fɛɛ ni ji Akuashɔŋ ni yɔɔ Yerusalem ní emli bii lɛ ji osɔfonukpa lɛ kɛ maŋ onukpai 70 ní woloŋmalɔi lɛ fata he lɛ ahiɛ.—Marko 15:1.

Naagbee lɛ, Yesu tsɔɔ mli akɛ kɛ́ mɔ ko kɛɛ enaanyo akɛ, “Bo sɛkɛyelɔ” lɛ, ebaaye la Gehena lɛ mli yaa fɔ. Aná wiemɔ ni ji Gehena lɛ kɛjɛ Hebri wiemɔi ni ji geh hin·nomʹ amli, ni eshishi ji “Hinom jɔɔ,” ni no mli lɛ, jɔɔ nɛɛ yɛ blema Yerusalem wuoyi-anaigbɛ. Yɛ Yesu beaŋ lɛ, no mli lɛ ashãa jwɛi kɛ awuiyelɔi ni yitseiaŋ wala ni abuɔ amɛ akɛ amɛsaaa fũu lɛ agbohii yɛ nakai jɔɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, wiemɔ ni ji “Gehena” lɛ feɔ hiɛkpatamɔ kwraa he mfoniri ni sa.

Shi mɛni ji wiemɔ “sɛkɛyelɔ” lɛ shishi? Wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ kɛ Hebri wiemɔ ni hiɛ shishinumɔ akɛ “atuatselɔ” loo “kuɛŋtilɔ” lɛ fɛɛ hiɛ shishinumɔ kome. Kɛ́ atsɛ́ mɔ ko nakai lɛ, belɛ aatsɔɔ akɛ mɔ lɛ bɛ jeŋba, eji hemɔkɛyeli kwalɔ kɛ mɔ ni tseɔ Nyɔŋmɔ hiɛ atũa. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko tsɛ́ enaanyo akɛ “sɛkɛyelɔ” lɛ, belɛ eetsɔɔ akɛ esa akɛ akɛ toigbalamɔ ni akɛbaa mɔ ko ni tseɔ Nyɔŋmɔ hiɛ atũa lɛ nɔ aba enaanyo lɛ nɔ, ni tsɔɔ akɛ akpata ehiɛ kwraa. Yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni buɔ enyɛmi fɔ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ lɛ sa nakai kojomɔ ni mli wa lɛ nɔŋŋ, ni ji akɛ esa akɛ akpata lɛ hu ehiɛ kwraa.—5 Mose 19:17-19.

No hewɔ lɛ, Yesu miitao ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahi shi yɛ shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ fe nɔ ni yɔɔ Mose Mla lɛ mli lɛ anaa. Eyɛ mli akɛ mɛi heɔ yeɔ akɛ gbɔmɔgbelɔ baaye “kojomɔ lɛŋ fɔ” moŋ, shi Yesu wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ abaanyɛ abu mɔ fɔ hu yɛ nibii ni yaa nɔ yɛ etsuiŋ lɛ hewɔ. Eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ le akɛ esaaa akɛ amɛbɛɔ amɛnyɛmimɛi amɛwoɔ amɛmli.—Mateo 5:21, 22.