Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Mfonirifeemɔŋ Drama” ní He Yɔɔ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ

“Mfonirifeemɔŋ Drama” ní He Yɔɔ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ

“Mfonirifeemɔŋ Drama” ní He Yɔɔ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ

KƐ́ JEEE Biblia mli saji krokomɛi ni gbálaa Ŋmalɛi komɛi amli kulɛ, kwɛ bɔ ni ebaawa akɛ abaanu nakai ŋmalɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ! Yinɔsaji ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ ekomɛi yɛ ní kɛ́ mɔ kane nɔŋŋ lɛ, ebaanyɛ enu shishi. Shi ekomɛi hu hiɛ shishinumɔ ni mli kwɔlɔ. Yei enyɔ komɛi ni hi blematsɛ Abraham we lɛ ahe sane lɛ ji enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Bɔfo Paulo wie yei nɛɛ asane lɛ he akɛ eji “mfonirifeemɔŋ drama.”—Galatabii 4:24, NW.

Esa akɛ wɔsusu drama nɛɛ he, ejaakɛ nibii diɛŋtsɛ ni efeɔ he mfoniri lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha mɛi fɛɛ ni sumɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ajɔɔ amɛ lɛ. Shi dani wɔɔsusu nɔ hewɔ ni nakai eji lɛ he lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni tsirɛ Paulo ni etsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ drama lɛ he lɛ he.

No mli lɛ, naagba ko ete shi yɛ Kristofoi ni hi shi yɛ Galata yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ateŋ. Amɛteŋ mɛi komɛi ‘miibu gbii kɛ nyɔji kɛ bei kɛ afii fitsofitso’—taakɛ Mose Mla lɛ bi ni afee lɛ. Nɛkɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ kɛɛ ja heyelilɔi lɛ eye Mla lɛ nɔ dani amɛbaaná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ. (Galatabii 4:10; 5:2, 3) Shi Paulo le akɛ abiii ni Kristofoi kɛ amɛhe awo nifeemɔi ni tamɔ nakai mli. Bɔni afee ni ema nɔ mi kɛha nakai mɛi lɛ akɛ ehe ehiaaa ni akɛ he woɔ nakai nifeemɔi lɛ amli lɛ, etsɛ́ sane ko ni mɛi fɛɛ ni ji Yudafoi lɛ le jogbaŋŋ yisɛɛ ni ekɛfĩ ewiemɔ lɛ sɛɛ.

Paulo kai Galatabii lɛ akɛ, Abraham ni ji Yudafoi atsɛ lɛ fɔ́ Ishmael kɛ Isak. Ekɛ tsulɔ yoo Hagar fɔ́ Ishmael ni ji kromɔ lɛ, ni no sɛɛ lɛ, ekɛ Sara ni ji odehe lɛ fɔ́ Isak. Ekã shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ mɛi ni yɔɔ Galata ní woɔ hewalɛ koni aye Mose Mla lɛ nɔ lɛ le Sara sane lɛ jogbaŋŋ, ákɛ shishijee lɛ eji kene, ni no ha ekɛ etsulɔ yoo Hagar ha Abraham ni ekɛ lɛ fɔ́ yɛ enajiaŋ lɛ. Amɛle hu akɛ beni Hagar fɔ́ Ishmael lɛ, Sara ni ji enuŋtsɔ yoo lɛ he guɔ gbo yɛ ehiɛ. Shi naagbee lɛ, yɛ Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ naa lɛ, Sara fɔ́ Isak yɛ egbɔlɛ beaŋ. Sɛɛ mli beni Ishmael bɔi Isak haomɔ lɛ, Abraham shwie Hagar kɛ Ishmael kɛjɛ ewe lɛ.—1 Mose 16:1-4; 17:15-17; 21:1-14; Galatabii 4:22, 23.

Yei Enyɔ, Kpaŋmɔi Enyɔ

Paulo tsɔɔ “mfonirifeemɔŋ drama” lɛ mli. Eŋma akɛ: “Enɛɛmɛi ji kpaŋmɔi enyɔ lɛ: ekome lɛ jɛ Sinai gɔŋ lɛ nɔ, ni nyɔŋyeli mli efɔ́ɔ ewoɔ: no ji Hagar; . . . ekɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ Yerusalem lɛ tsaa nɔ, ejaakɛ ekɛ ebii lɛ ji nyɔji.” (Galatabii 4:24, 25) Hagar damɔ shi kɛha heloonaa Israel maŋ lɛ ní emaŋtiase ji Yerusalem lɛ. Mla kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Yudafoi lɛ fee yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ ha wekukpãa bakã ekɛ amɛ teŋ. Beni Israelbii lɛ yɔɔ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ, mlai lɛ anɔyeli haa amɛkaiɔ be fɛɛ be akɛ amɛji esha nyɔji, ni ákɛ kpɔmɔ he miihia amɛ.—Yeremia 31:31, 32; Romabii 7:14-24.

Belɛ, namɛi Sara ni ji “odehe” lɛ kɛ ebi Isak damɔ shi amɛha? Paulo tsɔɔ akɛ, Sara ni ji “kene” lɛ feɔ Nyɔŋmɔ ŋa ni ji esafo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he mfoniri. Nɛkɛ ŋwɛi yoo nɛɛ ji kene kɛ́ shishinumɔ akɛ dani Yesu baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ yoo nɛɛ bɛ “bii” yɛ shikpɔŋ nɔ ní akɛ mumɔ efɔ amɛ mu. (Galatabii 4:27; Yesaia 54:1-6) Shi yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ, afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ ashwie hii kɛ yei komɛi anɔ, ni amɛbatsɔmɔ bii hee amɛha ŋwɛi yoo lɛ. Nyɔŋmɔ ŋɔ bii ni asafo nɛɛ fɔ́ lɛ akɛ ebii, ni kpaŋmɔ hee ni akɛ amɛ fee lɛ ha amɛbatsɔmɔ Yesu Kristo hu nanemɛi gboshiniyelɔi. (Romabii 8:15-17) Enɛ ha bɔfo Paulo ní efata bii nɛɛ ahe lɛ ŋma akɛ: “Ŋwɛi Yerusalem lɛ ji odehe lɛ, mɔ nɔŋŋ ni ji wɔ fɛɛ wɔnyɛ lɛ.”—Galatabii 4:26.

Yei lɛ Abii Lɛ

Amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli tsɔɔ akɛ, Ishmael wa Isak yi. Nakai nɔŋŋ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Yerusalembii ni ji nyɔŋ lɛ bii lɛ ye ŋwɛi Yerusalembii lɛ ahe fɛo, ni amɛwa amɛ yi. Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Belɛ taakɛ bɔ ni no be lɛ mli hu [Ishmael] mɔ ni afɔ́ lɛ yɛ heloo naa lɛ waa [Isak] mɔ ni afɔ́ lɛ yɛ mumɔ naa lɛ yi lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ̃ yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ hu.” (Galatabii 4:29) Beni Yesu Kristo ba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ebɔi Maŋtsɛyeli lɛ he adafitswaa lɛ, Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ lɛ ye taakɛ Hagar bi Ishmael kɛ Isak ni ji Abraham gboshiniyelɔ diɛŋtsɛ lɛ ye eha lɛ. Amɛye Yesu Kristo he fɛo, ni amɛwa lɛ yi, ni ekã shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ amɛsusuɔ akɛ amɛji mɛi ni sa akɛ amɛyeɔ Abraham gboshinii, shi jeee Yesu.

Beni eshwɛ fioo ni heloonaa Israel hiɛnyiɛlɔi lɛ baagbe Yesu lɛ, ekɛɛ akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ní otswiaa mɛi ni atsuɔ amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi: shii enyiɛ mitao akɛ kulɛ mibuaa obii anaa tamɔ bɔ ni wuɔ buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ, ni nyɛkpɛlɛɛɛ! Naa, aaashi nyɛwe lɛ amaŋfɔ̃ aha nyɛ!”—Mateo 23:37, 38.

Nibii ni tee nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ní ajɛ Nyɔŋmɔ mumɔ mli aŋmala he saji ashwie shi lɛ haa anaa akɛ heloonaa Israelbii ni Hagar feɔ amɛhe mfoniri lɛ ebatsɔmɔɔɔ Yesu nanemɛi gboshiniyelɔi. Yehowa kpoo Yudafoi ni henɔwomɔ ha amɛnu he akɛ amɛji gboshiniyelɔi akɛni afɔ́ amɛ akɛ Israelbii lɛ hewɔ lɛ. Eji anɔkwale akɛ, heloonaa Israelbii lɛ ateŋ mɛi komɛi batsɔmɔ Kristo nanemɛi niyelɔi. Shi kɛlɛ, hemɔkɛyeli ni amɛná yɛ Yesu mli lɛ ni ha amɛná hegbɛ ni tamɔ nakai, shi jeee akɛni afɔ́ amɛ akɛ Israelbii lɛ hewɔ.

Abayɔse Kristo nanemɛi niyelɔi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa fɔ mɛi krokomɛi amu akɛ ŋwɛi Yerusalembii.

Paulo tsɔɔ “mfonirifeemɔŋ drama” lɛ mli bɔni afee ni eha ana akɛ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ kwɔ kwraa fe Mla kpaŋmɔ ní Mose ji emlidamɔlɔ lɛ. Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ etsɔ Mose Mla lɛ nɔyeli nɔ ená Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ, ejaakɛ adesai fɛɛ yeee emuu, ni Mla lɛ haa anaa akɛ amɛji esha nyɔji. Kɛlɛ, taakɛ Paulo tsɔɔ lɛ, Yesu ba “koni ebakpɔ̃ mɛi ni yɔɔ mla shishi lɛ.” (Galatabii 4:4, 5) No hewɔ lɛ, hemɔkɛyeli ni anáa yɛ Kristo kpɔmɔ afɔleshãa lɛ mli lɛ haa mɔ yeɔ ehe kɛjɛɔ fɔ́ ni aaabu lɛ yɛ Mla lɛ naa lɛ he.—Galatabii 5:1-6.

Bɔ ni Ehe Yɔɔ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ

Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná drama nɛɛ mlitsɔɔmɔ ni Paulo jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ mli ekɛha lɛ he miishɛɛ lɛ? Yiŋtoo kome ji akɛ ehaa wɔnuɔ Ŋmalɛi lɛ amli saji komɛi ni amɛshishinumɔ bɛ faŋŋ lɛ ashishi jogbaŋŋ. Esane mlitsɔɔmɔ lɛ woɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ Biblia mli woji lɛ kɛ amɛhe kpãa gbee lɛ mli hewalɛ.—1 Tesalonikabii 2:13.

Kɛfata he lɛ, nibii diɛŋtsɛ ni drama nɛɛ feɔ he mfoniri lɛ kɔɔ miishɛɛ ni wɔbaaná yɛ wɔsɛɛ beaŋ lɛ he. Eji ŋwɛi Yerusalem lɛ náaa bii kulɛ, wɔbɛ hiɛnɔkamɔ ko, fe akɛ wɔbaahi shi akɛ esha kɛ gbele nyɔji. Shi yɛ Kristo kɛ enanemɛi gboshiniyelɔi ní Nyɔŋmɔ wo Abraham shi yɛ he lɛ asuɔmɔ nɔkwɛmɔ shishi lɛ, “[aba]ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” (1 Mose 22:18) Enɛ baaba mli be mli ni adesai yeɔ amɛhe kwraa kɛjɛɔ esha, fãtɔɔi, awerɛhoyeli, kɛ gbele he lɛ. (Yesaia 25:8, 9) Kwɛ miishɛɛ ni enɛ aaaji!

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Afee Mla kpaŋmɔ lɛ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ He

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ “mfonirifeemɔŋ drama” ni bɔfo Paulo tsĩ tã lɛ he?