Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Fɔlɔi Nyɛfea Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Nyɛhaa Nyɛbii Lɛ

Fɔlɔi Nyɛfea Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Nyɛhaa Nyɛbii Lɛ

Fɔlɔi Nyɛfea Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Nyɛhaa Nyɛbii Lɛ

“JWƐŊMƆ he nilelɔi baanyɛ afɔ̃ɔ niiamlitaomɔ ni amɛkɛ afii babaoo efee ni amɛkɛtaoɔ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ atsɔseɔ bi koni ebatsɔ bi kpakpa lɛ—jeee akɛni amɛnine eshɛ nɔ hewɔ, shi moŋ akɛni eko bɛ lɛ hewɔ.” Nakai ji bɔ ni Time wolo tɛtrɛɛ ni wie gbekɛbii atsɔsemɔ he wolo ko mli saji lɛ ahe lɛ kɛɛ. Wolo lɛ maa nɔ mi akɛ gbekɛbii kaseɔ amɛtipɛŋfoi ajeŋba waa moŋ fe bɔ ni amɛkaseɔ amɛfɔlɔi anɔ̃.

Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ji nɔ ko ni náa mɔ nɔ hewalɛ waa ni esa akɛ asusu he. (Abɛi 13:20; 1 Korintobii 15:33) William Brown ni eji adafitswaa wolo ko ŋmalɔ lɛ wie akɛ: “Kɛ nɔ ko pɔtɛɛ ko yɛ ni oblahii kɛ oblayei bibii kɛfee amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, belɛ no bafeɔ shihilɛ mli ni ahiɔ koni ekɛ bɔ ni kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ hiɔ shi amɛhaa lɛ akpã gbee. . . . Ní oblahii kɛ oblayei bibii aaahi shi akɛ mɛi ni yɔɔ srɔto yɛ amɛtipɛŋfoi ateŋ lɛ ji nɔ ko ni amɛsumɔɔɔ kwraa.” Kɛ́ fɔlɔi haaa shĩa shihilɛ afee nɔ ni suɔmɔ kɛ miishɛɛ yɔɔ mli loo amɛnáaa dekã tsɔ̃ amɛha amɛbii lɛ—ni fɛɛ bafeɔ shihilɛi ni miiya nɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋ ni abɛ dekã yɛ mli nɛɛ mli lɛ—no lɛ amɛmiiŋmɛ gbɛ koni tipɛŋfoi anɔnyɛɛ aná amɛbii lɛ anɔ hewalɛ fɔŋ.

Kɛfata he lɛ, taakɛ Biblia lɛ gba efɔ̃ shi lɛ, akɛni mɛi tiuɔ shika, shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ, kɛ ŋkomeŋfa shihilɛ sɛɛ titri hewɔ lɛ, aatutua weku kɔkrɔɔ lɛ yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli. Belɛ, ani esa akɛ efee wɔ naakpɛɛ akɛ wɔɔna akɛ gbekɛbii miitsɔmɔ “fɔlɔi anɔ toigbolɔi, trumui, mɛi ni he tseee, mɛi ni edɔɔɔ mɔ he”?—2 Timoteo 3:1-3.

Wiemɔ ni ji ‘hedɔɔ’ ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ suɔmɔ ni weku mli bii jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe. Suɔmɔ nɛɛ ji tsakpaa ko ni anáa kɛjɛɔ fɔmɔ mli ní tsirɛɔ fɔlɔi koni amɛkwɛ amɛbii lɛ, ní bii lɛ hu akpɛtɛ amɛfɔlɔi lɛ ahe gbagbalii. Shi kɛ́ fɔlɔi bɛ hedɔɔ lɛ, no lɛ gbekɛbii lɛ baaya he kroko amɛyatao henumɔŋ sɛɛfimɔ—bei pii lɛ, amɛbaayatao enɛ kɛjɛ amɛtipɛŋfoi ni ekolɛ amɛbaakase amɛjeŋba kɛ amɛnifeemɔi lɛ aŋɔɔ. Ni kɛlɛ, bei pii lɛ abaanyɛ atsĩ nɛkɛ shihilɛ nɛɛ naa kɛ́ fɔlɔi ŋmɛ gbɛ koni Biblia mli shishitoo mlai akudɔ amɛweku shihilɛ lɛ.—Abɛi 3:5, 6.

Weku Lɛ—Nyɔŋmɔ Ji Mɔ ni To He Gbɛjianɔ

Beni Nyɔŋmɔ fee Adam kɛ Hawa ekome akɛ wu kɛ ŋa sɛɛ lɛ, ekɛ fãmɔ nɛɛ ha amɛ akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ.” Yɛ no sɛɛ lɛ, weku—tsɛ, nyɛ, kɛ bii—lɛ ba shihilɛ mli. (1 Mose 1:28; 5:3, 4; Efesobii 3:14, 15) Yehowa kɛ bii akwɛmɔ sui komɛi ni he hiaa waa bɔ adesai bɔni afee ni no aye abua amɛ kɛtsɔse amɛbii jogbaŋŋ. Shi kɛlɛ, ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ kooloi lɛ, yelikɛbuamɔ ni fe enɛ he miihia adesai, no hewɔ lɛ, Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni aŋmala ashwie shi ha. Nɔ ni fata he ji gbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ jeŋba kɛ mumɔŋ saji ahe kɛ gbekɛbii ni atsɔseɔ amɛ jogbaŋŋ.—Abɛi 4:1-4.

Nyɔŋmɔ kɛɛ tsɛmɛi titri akɛ: “Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.” (5 Mose 6:6, 7; Abɛi 1:8, 9) Kadimɔ akɛ ehe miihia ni fɔlɔi kɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ awo amɛ diɛŋtsɛ amɛtsui mli tsutsu. Mɛni hewɔ enɛ feemɔ he hiaa lɛ? Ejaakɛ nitsɔɔmɔ ni kanyaa mɛi krokomɛi jogbaŋŋ lɛ baa kɛjɛɔ tsui lɛ mli shi jeee nɔ ni akɛ naabu wieɔ. Ja fɔlɔi ejɛ amɛtsui mli amɛtsɔɔ nii dani amɛbaashɛ amɛbii lɛ atsui he. Kɛfata he lɛ, eyɛ mli akɛ gbekɛbii yɔseɔ osatofeemɔ amrɔ nɔŋŋ moŋ, shi fɔlɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ anifeemɔ bafeɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhaa amɛbii lɛ.—Romabii 2:21.

Akɛɔ fɔlɔi Kristofoi koni amɛkɛ “Nuŋtsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ” atsɔɔ amɛbii anii kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi. (Efesobii 6:4; 2 Timoteo 3:15) Kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi? Hɛɛ! Nyɛ ko ŋma akɛ: “Bei komɛi lɛ, wɔ ni ji fɔlɔi lɛ kɛ yijiemɔ ni sa gbekɛbii lɛ haaa amɛ. Wɔbuuu amɛ akɛ amɛyɛ nyɛmɔi. Amɛyɛ nyɛmɔi ni amɛkɛaafee nɔ ko. Esa akɛ wɔ ni ji fɔlɔi lɛ kɛ nyɛmɔi nɛɛ atsu nii.” Hɛɛ, gbekɛbii sumɔɔ nikasemɔ waa, ni kɛ́ fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei tsɔɔ amɛ nii lɛ, amɛ hu amɛbaakase bɔ ni ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔ̃ɔ. Gbekɛbii ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanu he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe diɛŋtsɛ yɛ mlai ni akɛhaa amɛ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, fɔlɔi ni yeɔ omanye lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛfee nanemɛi ni yɔɔ suɔmɔ, sanegbalɔi kpakpai, kɛ tsɔɔlɔi ni toɔ amɛtsui shi ní yɔɔ shiŋŋ hu, ni amɛhaa gbekɛbii lɛ náa miishɛɛ shihilɛ ni haa amɛyaa nɔ jogbaŋŋ. *

Buu Obii lɛ Ahe

Tsɔɔlɔ nukpa ko ni susuɔ nii ahe waa ni yɔɔ Germany lɛ wie yɛ wolo ni eŋma kɛyaha fɔlɔi lɛ mli akɛ: “Wɔmiisumɔ ni wɔwo nyɛ ni ji fɔlɔi ni wɔsumɔɔ nyɛsane lɛ hewalɛ koni nyɛbɔ mɔdɛŋ ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛkɛ be ni fa babaoo atsu nii kɛtsɔse nyɛbii lɛ, ní nyɛkaŋmɛ gbɛ ni tɛlivishiŋ loo nanemɛi gbohii miitsu nyɛ diɛŋtsɛ [nyɛsɔ̃ akɛ] nyɛtsɔse nyɛbii lɛ ni amɛdara kɛbatsɔmɔ mɛi ni yɔɔ jeŋba kpakpa lɛ he nii amɛmiiha nyɛ.”

Ní mɔ ko aaaŋmɛ gbɛ ni tɛlivishiŋ loo nanemɛi gbohii atsɔse ebi eha lɛ lɛ tsɔɔ akɛ eha je lɛ mumɔ lɛ miiná hewalɛ yɛ gbekɛ lɛ tsɔsemɔ nɔ. (Efesobii 2:1, 2) Ákɛ nɔ ni kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kpãaa gbee lɛ, nɛkɛ je lɛ mumɔ nɛɛ looɔ ‘heloonaa, kooloi, kɛ daimonioi’ asusumɔi ahe dumɔwui lɛ ni egbɛɔ eshwãa kwashiai loo mɛi ni bɛ niiashikpamɔ lɛ ajwɛŋmɔi kɛ tsuii amli tamɔ bɔ ni kɔɔyɔɔ ko ni naa wa feɔ lɛ. (Yakobo 3:15) Yɛ naagbee lɛ, nɛkɛ susumɔi nɛɛ ni tamɔ jwɛi ni kpatãa nii ahiɛ lɛ fiteɔ tsui lɛ. Yesu kɛ abɛbua ko tsɔɔ hewalɛ ni nɔ ni adũ yɛ tsui lɛ mli lɛ náa yɛ mɔ nɔ lɛ mli akɛ: “Gbɔmɔ kpakpa jieɔ nɔ̃ kpakpa kɛjɛɔ etsui mli jwetri kpakpa lɛŋ, ni gbɔmɔ fɔŋ hu jieɔ nɔ fɔŋ kɛjɛɔ etsui mli jwetri fɔŋ lɛ mli, ejaakɛ nɔ ni eyi tsui eteke nɔ lɛ, no enaabu wieɔ.” (Luka 6:45) No hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ.”—Abɛi 4:23.

Eji anɔkwale akɛ gbekɛbii lɛ, gbekɛbii ni, ni amɛteŋ mɛi komɛi sumɔɔ ni amɛfee amɛhe kuɛŋtilɔi ní amɛgba afã po. (1 Mose 8:21) Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Buulufeemɔ kpɛtɛ gbekɛ tsui he; shi tsɔsemɔ tso lɛ aaashwie lɛ kɛaajɛ ehe kɛaatee flooflo.” (Abɛi 22:15) Mɛi komɛi susuɔ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he akɛ eji nifeemɔ ni mɔbɔnalɛ bɛ mli ní ebe eho. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ teɔ shi ewoɔ awuiyeli kɛ niseniianiifeemɔi srɔtoi fɛɛ. Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ “tso” lɛ kɔɔ kpãa diɛŋtsɛ ní akɛyiɔ mɔ lɛ he moŋ, shi edamɔ shi kɛha hegbɛ ni fɔlɔi yɔɔ ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ shiŋŋfeemɔ kɛ suɔmɔ mli, ni amɛfeɔ nakai yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛni amɛsusuɔ gbekɛbii lɛ anaanɔ hilɛ-kɛhamɔ he lɛ hewɔ.—Hebribii 12:7-11.

Okɛ Obii lɛ Afee Ekome Kɛjie Nyɛhiɛtserɛ

Eji nɔ ko ni ale waa akɛ kɛ́ gbekɛbii aaadara jogbaŋŋ lɛ, ehe miihia ni amɛshwɛ́ ni amɛjie amɛhiɛtserɛ. Fɔlɔi ni le nii lɛ kɛ hegbɛi ni amɛnáa lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛhaa wekukpaa ni kã amɛkɛ amɛbii ateŋ lɛ mli waa kɛtsɔ ekome ni amɛkɛ amɛbii lɛ feɔ kɛjieɔ amɛhiɛtserɛ be fɛɛ be ni ehe baahia lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, jeee akɛ fɔlɔi baanyɛ akudɔ amɛbii lɛ ni amɛhala hiɛtserɛjiemɔ ni sa lɛ pɛ kɛkɛ, shi amɛbaanyɛ amɛha gbekɛbii lɛ ale hu akɛ amɛsumɔɔ waa akɛ amɛkɛ amɛ aaabɔ naanyo.

Tsɛ ko ni eji Odasefonyo lɛ kɛɛ akɛ bei pii kɛ́ ejɛ nitsumɔ eba shĩa lɛ, ekɛ ebinuu lɛ tswaa bɔɔlu. Nyɛ ko kɛɛ akɛ ekɛ ebii lɛ sumɔɔ dami tsimɔ waa. Yoo ko kaiɔ akɛ beni eji gbekɛ lɛ, ekɛ eweku lɛ mli bii táa okɔɔkpe. Amrɔ nɛɛ, nɛkɛ gbekɛbii nɛɛ fɛɛ etsɔmɔ onukpai, shi suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛfɔlɔi—kɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa—lɛ mli wa waa tamɔ tsutsu lɛ ni ekã he emli miiwa lolo.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ, fɔlɔi ni kɛ amɛwiemɔ kɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ amɛbii lɛ, ni ákɛ amɛmiisumɔ ni amɛná dekã amɛha amɛ lɛ náa gbekɛbii lɛ anɔ hewalɛ kpakpa yɛ amɛshihilɛ bei fɛɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, klas ko mli bii ni egbe Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ naa lɛ ateŋ mɛi babaoo tsɔɔ akɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni amɛfɔlɔi lɛ fee kɛ hewalɛ ni amɛwo amɛ lɛ ji nɔ titri ni ha amɛná suɔmɔ akɛ amɛkɛ amɛhe aaawo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ. Mɛɛ nikeenii kpakpa ni fɔlɔi baanyɛ amɛkɛha amɛbii po enɛ ji nɛkɛ, ni kwɛ bɔ ni eji jɔɔmɔ hu kɛha fɔlɔi lɛ! Eji anɔkwale akɛ, jeee gbekɛbii fɛɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛ́ amɛdara, shi ekã shi faŋŋ akɛ amɛ fɛɛ amɛbaaná he sɛɛ kɛ́ amɛfɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ batsɔmɔ amɛnanemɛi ni bɛŋkɛ amɛ kpaakpa ní feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhaa amɛ lɛ, ni enɛ baaha gbekɛbii lɛ kɛ woo aha amɛfɔlɔi lɛ.—Abɛi 22:6; Efesobii 6:2, 3.

Fɔlɔi Mɔ Kome Mɛi Baanyɛ Aye Omanye

Ŋmɛnɛ, gbekɛbii pii ji mɛi ni fɔlɔ mɔ kome mɔ tsɔseɔ amɛ. Eyɛ mli akɛ enɛ haa efeɔ nɔ ni wa waa akɛ aaatsɔse gbekɛ moŋ, shi abaanyɛ atsu he nii yɛ omanyeyeli mli. Nɔkwɛmɔnɔ ni Eunike ni eji Yudayoo Kristofonyo ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ fee efɔ̃ shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ afee miishɛjemɔ aha fɔlɔi mɔ kome mɛi. Akɛni Eunike wu lɛ jeee heyelilɔ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ewu lɛ kɛ sɛɛfimɔ ko kwraa haaa lɛ yɛ mumɔŋ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etsɔɔ Timoteo nii, ni ekɛ enɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Hewalɛ kpakpa ni lɛ kɛ Loise ni ji Timoteo naa lɛ ná yɛ Timoteo nɔ kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ naa wa kwraa fe hewalɛ gbonyo ni kulɛ Timoteo tipɛŋfoi komɛi aaanyɛ aná yɛ enɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 16:1, 2; 2 Timoteo 1:5; 3:15.

Ŋmɛnɛ, gbekɛbii pii ni amɛfɔlɔ kome jeee heyelilɔ loo fɔlɔ kome tsɔse amɛ lɛ jieɔ sui kpakpai ni tamɔ oblanyo Timoteo nɔ lɛ nɔŋŋ kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, fɔlɔ mɔ kome mɔ tsɔse Ryan ni amrɔ nɛɛ eye afii 22 ni eji be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ kɛ enyɛmi nuu nukpa kɛ enyɛmi yoo lɛ. Amɛtsɛ ni eji dãatɔlɔ lɛ shi weku lɛ beni Ryan eye afii ejwɛ. Ryan kɛɛ akɛ: “Awo tswa efai shi akɛ ebaaha weku lɛ aya nɔ asɔmɔ Yehowa, ni ejɛ etsui muu fɛɛ mli etsu nakai faishitswaa lɛ he nii.”

Ryan kɛɛ akɛ: “Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Awo kwɛ koni wɔkɛ wɔtipɛŋfoi ni yɔɔ jeŋba kpakpa lɛ pɛ abɔ. Eŋmɛɛɛ gbɛ ni wɔkɛ mɛi ni Biblia lɛ wieɔ amɛhe akɛ amɛji nanemɛi gbohii lɛ abɔ, kɛ́ amɛji mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli loo mɛi ni bɛ asafo lɛ mli po. Eha wɔná jwɛŋmɔ ni ja hu yɛ skul wolokasemɔ he.” Eyɛ mli akɛ bei pii lɛ nitsumɔ ni Ryan nyɛ tsuɔ lɛ haaa ená dekã, ni etɔɔ lɛ moŋ, shi enɛ etsiii suɔmɔ ni eeená eha ebii lɛ naa. Ryan kɛɛ akɛ: “Eesumɔ ni ehi wɔmasɛi be fɛɛ be ní ekɛ wɔ awie. Ekɛ tsuishitoo kɛ shiŋŋfeemɔ tsɔɔ wɔ nii, ni ebɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ ni ekɛ wɔ afee weku Biblia mli nikasemɔ daa. Yɛ nɔ ni kɔɔ Biblia mli shishitoo mlai ahe lɛ, eŋmɛɛɛ saji ahe kɛsaaa kɔkɔɔkɔ.”

Beni Ryan wieɔ egbekɛbiiashi he lɛ, etsɔɔ akɛ fɔlɔ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ ebii yɛ anɔkwayeli mli lɛ ji adesa ni ená lɛ kɛ enyɛmimɛi onukpai lɛ ashihilɛ nɔ hewalɛ fe fɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, nyɛ mɛi ni nyɛji fɔlɔi Kristofoi—okulafoi loo mɛi ni yɔɔ hefatalɔi, mɛi ni amɛhefatalɔi heɔ yeɔ loo mɛi ni amɛhefatalɔi jeee heyelilɔi—nyɛkaŋmɛɛa nyɛhe nyɛhaa nijiaŋwujee loo be kukuoo mli naagbai yɛ be mli ni nyɛtsɔɔ nyɛbii anii lɛ. Bei komɛi lɛ, oblahii kɛ oblayei komɛi baafee amɛnii tamɔ bi nyenyeŋtswi lɛ, ni ekolɛ amɛbaakpale kɛjɛ anɔkwale lɛ he. Shi kɛ́ amɛna bɔ ni nɔ ko kpakpa ko kwraa bɛ je lɛ mli ni emli eyi obɔ kɛ yiwalɛ sɔŋŋ ha lɛ, ekolɛ amɛbaaku amɛsɛɛ amɛba ekoŋŋ. Hɛɛ, “jalɔ ni nyiɛɔ emuuyeli mli lɛ, ajɔɔ ebii yɛ esɛɛ.”—Abɛi 20:7; 23:24, 25; Luka 15:11-24.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Bɔni afee ni ole saji otii pɔtɛɛi nɛɛ amlitsɔɔmɔ fitsofitso ni yaa hiɛ lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa ni Yehowa Odasefoi fee lɛ, baafa 55-59.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 11]

Nyɔŋmɔ Hala Yesu Fɔlɔi

Yehowa kwɛ jogbaŋŋ ni ehala Yesu fɔlɔi lɛ beni etsu e-Bi lɛ koni abafɔ́ lɛ akɛ adesa lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, ehala gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni baa shi ni susuɔ mumɔŋ nibii ahe, ni amɛhiɛɛɛ Yesu fɔfɔɔle, shi moŋ amɛtsɔɔ lɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ nitsumɔ ni wa tsumɔ kɛ gbɛnaa nii ahe nitsumɔ he lɛ. (Abɛi 29:21; Salomo Lalai 3:27) Yosef tsɔɔ Yesu kapintɛ nitsumɔ, ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ Yosef kɛ Maria fɛɛ bi ni Yesu ni ji amɛkromɔbi lɛ aye abua amɛ kɛkwɛ amɛbii krokomɛi ni kɛ́ hooo kwraa lɛ amɛyi feɔ mɛi ekpaa lɛ.—Marko 6:3.

Feemɔ Yosef ni kɛ eweku lɛ kɛ ekomefeemɔ miisaa amɛhe kɛha daa afi gbɛfãa kɛmiiya Yerusalem yɛ Hehoo be lɛ mli lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ—gbɛfãa nɛɛ heɔ kilomitai 200 yaa kɛ baa, ni no mli lɛ tsɔne bɛ ni atáa mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, ebiɔ ni ato weku kɛ emli bii nɛɛhu loo nɔ ni fa fe nakai lɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ kɛha gbɛfãa kakadaŋŋ ni tamɔ nɛkɛ. (Luka 2:39, 41) Yɛ naagbai nɛɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, Yosef kɛ Maria bu nɛkɛ bei nɛɛ akɛ amɛhe hiaa waa, ni ekolɛ amɛkɛ hegbɛ ni amɛná nɛɛ tsu nii kɛtsɔɔ amɛbii lɛ blema saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe nii.

Beni Yesu yɔɔ shĩa lolo lɛ, “eba ehe shi eha” efɔlɔi lɛ, ni ‘etee ehiɛ yɛ nilee kɛ dalɛ kɛ duromɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ’ be fɛɛ be. (Luka 2:51, 52) Hɛɛ, Yehowa na Yosef kɛ Maria akɛ mɛi ni sa akɛ ekɛ ehe fɔ̃ɔ amɛnɔ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po amɛfee amɛfɔ̃ shi amɛha fɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ nɛkɛ!—Lala 127:3.