Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Yesu Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Ni Osusu Ohiafoi Lɛ Ahe

Kasemɔ Yesu Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Ni Osusu Ohiafoi Lɛ Ahe

Kasemɔ Yesu Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Ni Osusu Ohiafoi Lɛ Ahe

OHIA kɛ yiwalɛ etee nɔ ehi shihilɛ mli kɛjɛ adesai ayinɔsane be mli tɔ̃ɔ. Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Mla lɛ ha Israel koni ebu ohiafoi lɛ ahe ni eba amɛpiŋmɔi lɛ ashi moŋ, shi bei pii lɛ akɛ Mla lɛ tsuuu nii. (Amos 2:6) Gbalɔ Ezekiel wie eshi bɔ ni akɛ ohiafoi lɛ yeɔ haa lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ yeɔ amim, ni amɛhàa nii, ni amɛwaa ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ yi, ni amɛyeɔ gbɔ amim ní ehiii.”—Ezekiel 22:29.

Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ shihilɛ lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ susuuu ohiafoi lɛ kɛ mɛi ni ehia amɛ lɛ ahe kwraa. Awie jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahe akɛ amɛji “shika suɔlɔi” ní “miɔ yei okulafoi ashiai,” ni amɛsusuɔ amɛblema saji lɛ ahe babaoo moŋ fe nɔ ni amɛaakwɛ mɛi ni egbɔlɔ lɛ kɛ ohiafoi lɛ. (Luka 16:14; 20:47; Mateo 15:5, 6) Esa kadimɔ akɛ yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ Samarianyo kpakpa lɛ he lɛ mli lɛ, beni osɔfo lɛ kɛ Levinyo lɛ na nuu ni apila lɛ lɛ, amɛtsɔ gbɛ lɛ afãgbɛ kɛho ehe moŋ fe nɔ ni amɛaaye amɛbua lɛ.—Luka 10:30-37.

Yesu Susu Ohiafoi lɛ Ahe

Yesu shihilɛ he saji ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ enu naagbai ni ohiafoi lɛ kɛkpeɔ lɛ ashishi jogbaŋŋ, ni esusu amɛhiamɔ nii ahe waa diɛŋtsɛ. Eyɛ mli akɛ ehi ŋwɛi pɛŋ moŋ, shi eba ehe shi, etsɔ adesa, ni ‘ebatsɔ ohiafo yɛ wɔ hewɔ.’ (2 Korintobii 8:9) Beni Yesu na mɛi babaoo lɛ, “emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ, akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ.” (Mateo 9:36) Sane ni kɔɔ yoo okulafo ohiafo lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ Yesu hiɛ sɔ onia fioo ni yoo okulafo ohiafo lɛ tsu lɛ fe nikeenii babaoo ni niiatsɛmɛi lɛ jɛ “nɔ ni amɛna ni eteke nɔ lɛ” mli amɛkɛha lɛ. Nɔ ni efee lɛ ta Yesu tsui mli ejaakɛ “ehia mli nii ni ekɛkwɛɔ ehe nɔ lɛ fɛɛ ekɛbawo mli” lɛ.—Luka 21:4.

Jeee akɛ Yesu na ohiafoi lɛ mɔbɔ kɛkɛ, shi moŋ esusu amɛhiamɔ nii hu ahe. Lɛ kɛ ebɔfoi lɛ yɛ fotro ko ni amɛjieɔ shika kɛjɛɔ mli amɛhaa Israelbii ni yeɔ ohia lɛ. (Mateo 26:6-9; Yohane 12:5-8; 13:29) Yesu wo mɛi ni miisumɔ ni amɛtsɔmɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ ni amɛyɔse akɛ eji gbɛnaa nii ni kã amɛnɔ akɛ amɛye amɛbua ohiafoi. Ekɛɛ oblanyo niiatsɛ ko ni eji nɔyelɔ lɛ akɛ: “Yaahɔ̃ɔ nibii fɛɛ ní oyɔɔ lɛ ní oŋɔja ohiafoi, ni oooná jwetri yɛ ŋwɛi; ní oba obanyiɛ misɛɛ.” Anɔkwale ni eji akɛ nuu lɛ sumɔɔɔ ni eŋmɛɛɔ nii ni eyɔɔ lɛ ahe lɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ ninámɔ kwraa fe Nyɔŋmɔ kɛ enaanyo gbɔmɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ebɛ sui ni abiɔ kɛjɛɔ mɔ ni miisumɔ ni ebatsɔ Yesu kaselɔ lɛ dɛŋ lɛ eko.—Luka 18:22, 23.

Kristo Sɛɛnyiɛlɔi lɛ Susuɔ Ohiafoi lɛ Ahe

Yɛ Yesu gbele lɛ sɛɛ lɛ, bɔfoi lɛ kɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi krokomɛi lɛ tee nɔ amɛsusu ohiafoi ni yɔɔ amɛteŋ lɛ ahe. Yɛ aaafee afi 49 Ŋ.B. lɛ, bɔfo Paulo kɛ Yakobo, Petro, kɛ Yohane kpe ni ekɛ amɛ susu nitsumɔ ni Nuŋtsɔ Yesu Kristo kɛwo edɛŋ akɛ eshiɛ sanekpakpa lɛ he. Amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Paulo kɛ Barnaba aya “jeŋmaji lɛ” aŋɔɔ, ni amɛyashiɛ amɛtsɔɔ Jeŋmajiaŋbii lɛ titri. Ni kɛlɛ, Yakobo kɛ enanemɛi lɛ wo Paulo kɛ Barnaba hewalɛ koni ‘amɛkai ohiafoi lɛ.’ Ni nakai pɛpɛɛpɛ ji bɔ ni Paulo ‘bɔ mɔdɛŋ akɛ efee.’—Galatabii 2:7-10.

Yɛ Nɔyelɔ Klaudio nɔyeli beaŋ lɛ, hɔmɔ ni naa wa ba hei srɔtoi ni yɔɔ Roma Nɔyeli lɛ shishi lɛ. Kristofoi ni yɔɔ Antiokia lɛ tsu enɛ he nii, ni “[amɛ]kpɛ mli akɛ amɛaatsu nɔ ko amɛmaje nyɛmimɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ni amɛkɛyafɛne amɛ, mɔ fɛɛ mɔ bɔ ni ooonyɛ. Ni amɛfee nakai, ni amɛŋɔmaje onukpai lɛ kɛtsɔ Barnaba kɛ Saulo nine nɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 11:28-30.

Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu yɔseɔ akɛ esa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ asusu ohiafoi kɛ mɛi ni ehia amɛ lɛ ahe, titri lɛ mɛi ni ji nanemɛi heyelilɔi lɛ. (Galatabii 6:10) Enɛ hewɔ lɛ, amɛsusuɔ mɛi ni bɛ nɔ ko lɛ aheloonaa hiamɔ nii lɛ ahe diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 1998 lɛ, nuhɔmɔ ni naa wa waa ba hei babaoo yɛ Brazil kooyi-anaigbɛ. Nuhɔmɔ lɛ ha omɔ, yɔɔ, kɛ abele fɛɛ ni adu lɛ hiɛ kpata, ni enɛ ha hɔmɔ gbɛ eshwã—ni anako enɔ eko pɛŋ yɛ afii 15 mli. Yɛ hei komɛi po lɛ, anáaa nu anu. Oya nɔŋŋ kɛkɛ ni Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maŋ lɛŋ hei krokomɛi lɛ to ajinafoi akui ahe gbɛjianɔ koni amɛyaye amɛbua, ni etsɛɛɛ ni amɛbua niyenii babaoo naa, ni amɛwo tsɔji ni kɛ niyenii lɛ baaya lɛ hu he nyɔmɔ.

Odasefoi ni kɛ yelikɛbuamɔ lɛ yaha lɛ ŋma akɛ: “Eŋɔɔ wɔnaa waa diɛŋtsɛ akɛ wɔnyɛ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ, titri lɛ akɛni wɔle akɛ wɔha Yehowa tsui enyɔ emli lɛ hewɔ. Wɔhiɛ kpaaa wiemɔi ni yɔɔ Yakobo 2:15, 16 lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.” Nakai kukuji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛji nyɛmi nuu ko aloo nyɛmi yoo ko nyiɛ yayai ni enáaa edaa ŋmaa lɛ, ni nyɛteŋ mɔ ko yakɛɛ amɛ akɛ: Nyɛyaa yɛ hejɔlɛ mli: nyɛyawerea la, ni nyɛyayea nii nyɛtɔrɔa; shi ehaaa amɛ nii ni hiaa gbɔmɔtso lɛ: mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ mli?”

Yɛ Yehowa Odasefoi asafo ko ni yɔɔ São Paulo maŋtiase lɛ mli lɛ, Odasefonyo heshibalɔ ko ni yɔɔ ekãa ni eji ohiafo lɛ bɔɔ mɔdɛŋ waa dani enáa edaaŋ ŋmaa bei pii. Ekɛɛ akɛ: “Eyɛ mli akɛ ohiafo ji mi moŋ, shi Biblia mli shɛɛ sane lɛ eha miná yiŋtoo diɛŋtsɛ yɛ mishihilɛ mli. Eji minanemɛi Odasefoi lɛ yeee amɛbuaaa mi kulɛ, mileee nɔ ni baaba minɔ.” Be ko ni eho lɛ, ehe bahia ni afee yoo Kristofonyo ni hiɛ wa waa nɛɛ opireshɛn, shi enyɛɛɛ ewo helatsamɔ lɛ he nyɔmɔ. Yɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, Kristofoi hii kɛ yei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ wo opireshɛnfeemɔ lɛ he nyɔmɔ amɛha lɛ. Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ kɛ yelikɛbuamɔ haa amɛnanemɛi heyelilɔi ni ehia amɛ lɛ.

Shi kɛlɛ, ekã shi faŋŋ akɛ mɔdɛŋbɔɔ ni jɛ tsuiŋ ni tamɔ nɛkɛ lɛ nyɛŋ ajie ohia kɛya, ekɔɔɔ he eko bɔ ni niiashikpamɔi nɛɛ baanyɛ ata mɔ tsuiŋ aha. Eyɛ mli akɛ nɔyelii ni yɔɔ hewalɛ waa kɛ majimaji ateŋ nitsumɔhei ni kɛ yelikɛbuamɔ haa lɛ eye omanye yɛ gbɛ ko nɔ moŋ, shi amɛnyɛko amɛjie ohia he naagba ni ehi shihilɛ mli kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ kɛya. No hewɔ lɛ, enɛ teeɔ sanebimɔ shi akɛ, Mɛni ji ohia kɛ naagbai krokomɛi ni haoɔ adesai lɛ anaa tsabaa diɛŋtsɛ?

Biblia Mli Tsɔɔmɔi lɛ Kɛ Yelikɛbuamɔ ni Hiɔ Shi Daa Haa

Sanekpakpai lɛ amli saji tsɔɔ akɛ Yesu Kristo tsu nibii kpakpai eha ohiafoi lɛ loo mɛi ni nibii krokomɛi ahe hiaa amɛ lɛ daa. (Mateo 14:14-21) Shi kɛlɛ, mɛɛ nitsumɔ ekɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe? Be ko beni Yesu eye ebua mɛi ni ehia amɛ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: ‘Nyɛhaa wɔyaa maji ní jwere wɔhewɔhewɔ nɛɛ amli, koni mayashiɛ yɛ jɛi hu.’ Mɛni hewɔ Yesu kpa nitsumɔ ni etsu kɛye ebua helatsɛmɛi kɛ ohiafoi lɛ bɔni afee ni etsa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ? Etsɔɔ mli akɛ: “No [ni ji, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ] hewɔ miba.” (Marko 1:38, 39; Luka 4:43) Eyɛ mli akɛ Yesu na akɛ ehe miihia ni efee nibii kpakpai eha mɛi ni ehia amɛ lɛ moŋ, shi yiŋtoo titri hewɔ ni eba ji ní ebashiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ.—Marko 1:14.

Akɛni Biblia lɛ woɔ Kristofoi hewalɛ ni ‘amɛnyiɛ Yesu nanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa’ hewɔ lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yɛ gbɛtsɔɔmɔ ni mli kã shi faŋŋ ni kɔɔ nɔ ni esa akɛ amɛkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe be mli ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛye amɛbua mɛi krokomɛi lɛ he. (1 Petro 2:21) Taakɛ Yesu fee lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni ehia amɛ lɛ. Shi kɛlɛ, agbɛnɛ hu taakɛ Yesu fee lɛ, amɛkɛ nitsumɔ akɛ atsɔɔ mɛi Biblia mli shɛɛ sane ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ he lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe. (Mateo 5:14-16; 24:14; 28:19, 20) Shi mɛni hewɔ esa ákɛ akɛ shɛɛ sane ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ shiɛmɔ aye yelikɛbuamɔi krokomɛi ni akɛhaa mɛi krokomɛi lɛ hiɛ lɛ?

Niiashikpamɔi diɛŋtsɛ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ mɛi nu ŋaawoo kpakpa ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shishi ní amɛkɛtsu nii lɛ, ehaa amɛnyɛɔ amɛtsuɔ daa gbi shihilɛ mli naagbai ní ohia fata he lɛ ahe nii jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli ní Yehowa Odasefoi shiɛɔ ŋmɛnɛ lɛ haa mɛi náa wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ—hiɛnɔkamɔ ni haa shihilɛ feɔ nɔ ni ŋɔɔ yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. (1 Timoteo 4:8) Mɛni ji nakai hiɛnɔkamɔ lɛ?

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nɔmimaa haa wɔ yɛ wɔ wɔsɛɛ be he akɛ: “Yɛ [Nyɔŋmɔ] eshiwoo lɛ naa lɛ wɔmiikwɛ ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛ gbɛ.” (2 Petro 3:13) Kɛ Biblia lɛ wie ‘shikpɔŋ lɛ’ he lɛ, bei komɛi lɛ ekɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe. (1 Mose 11:1) Enɛ hewɔ lɛ jalɛ “shikpɔŋ hee” ni awo he shi akɛ ebaaba lɛ ji adesai akuu ko ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛ amɛnɔ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yaa nɔ ewoɔ shi akɛ, yɛ Kristo nɔyeli lɛ shishi lɛ, mɛi ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛ amɛnɔ lɛ anine baashɛ naanɔ wala ni ji nikeenii lɛ nɔ, ni amɛbaahi shi yɛ miishɛɛ shihilɛ mli yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli. (Marko 10:30) Mɛi fɛɛ ní ohiafoi lɛ fata he lɛ anine baanyɛ ashɛ nakai wɔsɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ lɛ nɔ. Abaajie ohia he naagba lɛ kwraa kɛya naanɔ yɛ nakai “shikpɔŋ hee” lɛ nɔ.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

MƐƐ GBƐ NƆ YESU BAATSƆ ‘EJIE OHIAFOI LƐ’?—Lala 72:12

JALƐSANEYELI: ‘Eeeye maŋbii lɛ ateŋ nɔnalɔi lɛ asane eha amɛ, ni eeehere ohiafoi abii ayiwala, ni eeekumɔ weiyelɔ dukuduku.’ (Lala 72:4) Akɛ mɛi fɛɛ baaye yɛ jalɛ naa be mli ni Kristo yeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Juu-kɛ-fɔ̃, ni ji naagba wulu ni haa maji ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛná nii babaoo lɛ yeɔ ohia lɛ ehiŋ shi dɔŋŋ.

TOIŊJƆLƐ: ‘Jalɔ aaafrɔke yɛ egbii lɛ amli, ni hejɔlɛ aaafa kɛyashi beyinɔ ni nyɔɔŋtsere bɛ dɔŋŋ.’ (Lala 72:7) Adesai ateŋ béi kɛ ta ji nɔ titri ni haa ayeɔ ohia waa yɛ je lɛŋ. Kristo kɛ toiŋjɔlɛ ni sɛɛ efooo baaba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni enɛ baajie nibii titrii ni kɛ ohia baa lɛ ateŋ ekome kɛya.

MƆBƆNALƐ: ‘Eeena ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ lɛ mɔbɔ, ni ehere mɛi ni efĩ amɛ lɛ asusumai ayiwala. Eeekpɔ̃ amɛsusuma kɛaajɛ fĩfĩamɔ kɛ yiwalɛ mli, ni amɛlá jara aaawa yɛ ehiɛ.’ (Lala 72:12-14) Ohiafoi, mɛi ni efĩ amɛ, kɛ mɛi ni awaa amɛyi lɛ baatsɔ adesai aweku ni yɔɔ miishɛɛ ní afee amɛ ekome yɛ Maŋtsɛ Yesu Kristo nɔyeli lɛ shishi lɛ mli bii.

SHWEREMƆ: ‘Shikpɔŋ lɛ nɔ aaaba abele babaoo.’ (Lala 72:16) Abaaná heloonaa shweremɔ babaoo kɛteke nɔ yɛ Kristo nɔyeli lɛ shishi. Hɔji ni haa mɛi fɔɔ ohiayeli ŋmɛnɛ lɛ haoŋ adesai dɔŋŋ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4, 5]

Yesu susu ohiafoi lɛ ahiamɔ nii ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Biblia mli shɛɛ sane lɛ haa anáa hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ