Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tookwɛlɔi Ni “Toɔ Okadii Amɛhaa Asafoku Lɛ”

Tookwɛlɔi Ni “Toɔ Okadii Amɛhaa Asafoku Lɛ”

Tookwɛlɔi Ni “Toɔ Okadii Amɛhaa Asafoku Lɛ”

‘Nyɛlɛa Nyɔŋmɔ asafoku ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ yɛ suɔmɔ naa, yɛ tsuijurɔ naa, ni nyɛfee mɛi ni toɔ okadii amɛhaa asafoku lɛ.’—1 PETRO 5:2, 3.

1, 2. (a) Mɛɛ nitsumɔ Yesu kɛwo bɔfo Petro dɛŋ, ni mɛni hewɔ hekɛnɔfɔɔ ni Yesu yɔɔ yɛ emli lɛ efeee efolo lɛ? (b) Te Yehowa buɔ tookwɛlɔi ni ahala amɛ lɛ ehaa tɛŋŋ?

DANI Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ aaashɛ lɛ, no mli lɛ Petro kɛ kaselɔi krokomɛi ekpaa miiye leebi niyenii ni Yesu eto he gbɛjianɔ lɛ yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa. Enɛ jeee klɛŋklɛŋ be ni Petro ena Yesu ní atee lɛ shi lɛ, ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ ená miishɛɛ akɛ eeele akɛ Yesu hiɛ kã. Shi ekolɛ Petro hao. Nɔ hewɔ ji akɛ yɛ gbii fioo ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ, etso yɛ faŋŋ mli akɛ eleee Yesu kwrakwra. (Luka 22:55-60; 24:34; Yohane 18:25-27; 21:1-14) Ani Yesu kã Petro ni ji mɔ ni etsake etsui lɛ, yɛ hemɔkɛyeli ni ebɛ lɛ hewɔ? Dabi. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yesu kɛ ‘etooi lɛ’ alɛɛ kɛ amɛkwɛmɔ he nitsumɔ wo Petro dɛŋ. (Yohane 21:15-17) Taakɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi asafo lɛ he yinɔsane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni Yesu yɔɔ yɛ Petro mli lɛ efeee efolo. Petro fata bɔfoi krokomɛi lɛ kɛ onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ ahe ni etee nɔ ekwɛ Kristofoi asafo lɛ yɛ kaa bei ni naa wa kɛ bei ni shweremɔ ba oyayaayai lɛ amli.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:15-26; 2:14; 15:6-9.

2 Ŋmɛnɛ, Yehowa etsɔ Yesu Kristo nɔ ehala hii ni sa koni amɛsɔmɔ akɛ mumɔŋ tookwɛlɔi, ni amɛnyiɛ E-tooi lɛ ahiɛ yɛ jaramɔ bei ni fe fɛɛ yɛ adesai ayinɔsane mli nɛɛ amli. (Efesobii 4:11, 12; 2 Timoteo 3:1) Ani hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ amɛmli nɛɛ efee efolo? Toiŋjɔlɛ ni yɔɔ Kristofoi anyɛmimɛi akuu ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ jeee nakai kwraa eji. Eji anɔkwale akɛ, taakɛ Petro ji lɛ, tookwɛlɔi nɛɛ ji adesai ni yeee emuu. (Galatabii 2:11-14; Yakobo 3:2) Yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ amɛnɔ akɛ amɛkwɛ tooi ni ‘ekɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Bi lɛ lá he lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Yehowa sumɔɔ hii nɛɛ waa diɛŋtsɛ, ni ebuɔ amɛ akɛ ‘amɛsa woo toi enyɔ.’—1 Timoteo 5:17.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ amɛnii yɛ tsuijurɔ naa?

3 Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛtoɔ okadii amɛhaa asafoku lɛ yɛ tsuijurɔ naa? Taakɛ Petro kɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli tookwɛlɔi krokomɛi lɛ ji lɛ, amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni ehaa amɛnáa hewalɛ ni he hiaa amɛ bɔni afee ni amɛtsu amɛgbɛnaa nii lɛ ahe nii. (2 Korintobii 4:7) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa amɛwoɔ mumɔ lɛ yibii lɛ hu—ni nomɛi ji suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, kɛ hiɛshikamɔ loo henɔyeli. (Galatabii 5:22, 23) Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i pɔtɛɛi komɛi ni tookwɛlɔi lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ajie yibii nɛɛ akpo ní amɛkɛto okadi be mli ni amɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ asafoku ni yɔɔ amɛkwɛmɔ shishi lɛ he wɔkwɛa.

Nyɛsumɔa Tooku lɛ kɛ Toi lɛ Ateŋ Mɔ Fɛɛ Mɔ

4, 5. (a) Yehowa kɛ Yesu jieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ tooku lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ amɛjieɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha tooku lɛ kpo?

4 Suɔmɔ ji su ni fe fɛɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ woɔ. Yehowa jieɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha tooku muu lɛ fɛɛ kpo kɛtsɔ mumɔŋ niyenii babaoo ní ekɛhaa amɛ lɛ nɔ. (Yesaia 65:13, 14; Mateo 24:45-47) Ni kɛlɛ, efeɔ babaoo fe lɛ̀ ni elɛ̀ɔ tooku lɛ kɛkɛ. Ejɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ tooi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ he. (1 Petro 5:6, 7) Yesu hu sumɔɔ tooku lɛ. Eŋɔ ewala eŋmɛ shi yɛ tooku lɛ najiaŋ, ni ele tooi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ‘kɛ egbɛi.’—Yohane 10:3, 14-16.

5 Mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ kaseɔ Yehowa kɛ Yesu. Amɛjieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ tooku muu lɛ fɛɛ kɛtsɔ ‘nii ni amɛtsɔɔ’ yɛ asafo lɛ mli lɛ nɔ. Wiemɔi ni damɔ Biblia lɛ nɔ ní amɛhaa lɛ lɛ̀ɔ asafoku lɛ ni ebuɔ amɛhe, ni mɛi fɛɛ naa mɔdɛŋbɔɔ ni amɛkɛtsuɔ enɛ he nii lɛ faŋŋ. (1 Timoteo 4:13, 16) Nii ni amɛfeɔ ní anaaa yɛ faŋŋ mli koni amɛkɛha asafoŋ kpeei kɛ nibii krokomɛi aya nɔ “bɔ ni yɔɔ fɛo kɛ gbɛnaa gbɛnaa” lɛ ekomɛi ji, be ni amɛkɛtsuɔ woji ni akɛtoɔ lɛ ahe nii, be ni amɛkɛtsuɔ woji aŋmalamɔ he nii, bei ahe gbɛjianɔi ni amɛtoɔ, kɛ be ni amɛkɛtsuɔ saji srɔtoi babaoo ahe nii lɛ. (1 Korintobii 14:40) Nitsumɔi nɛɛ ateŋ babaoo ni amɛtsuɔ lɛ ji nɔ ni mɛi enaaa, ni ekolɛ mɛi ebuŋ he akɔntaa po. Eji nitsumɔ ni ajɛɔ suɔmɔ mli atsuɔ lɛɛlɛŋ.—Galatabii 5:13.

6, 7. (a) Mɛni ji gbɛ kome ni tookwɛlɔi lɛ aaatsɔ nɔ amɛle tooi lɛ jogbaŋŋ? (b) Mɛni hewɔ ehe yɔɔ sɛɛnamɔ bei komɛi akɛ wɔkɛ onukpa ko aaagba bɔ ni wɔnuɔ he wɔhaa lɛ he sane lɛ?

6 Tookwɛlɔi Kristofoi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛjieɔ mɔ he susumɔ kpo amɛtsɔɔ tooi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. (Filipibii 2:4) Ekome ni tookwɛlɔi lɛ kɛ tooi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ feɔ kɛtsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ji gbɛ kome ni amɛtsɔɔ nɔ amɛkɛleɔ tooi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ jogbaŋŋ. Bei pii lɛ Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ekɛ bei nɛɛ tsuɔ nii kɛwoɔ amɛ hewalɛ. (Luka 8:1) Tookwɛlɔ Kristofonyo ko ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Minaa akɛ gbɛ̀i ni fe fɛɛ ni aaatsɔ nɔ ale nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko koni awo lɛ hewalɛ lɛ ateŋ ekome ji ní akɛ nakai mɔ lɛ afee ekome kɛtsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.” Kɛ onako hegbɛ okɛ onukpai lɛ ateŋ mɔ ko atsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ, mɛni hewɔ otooo gbɛjianɔ oya nɔŋŋ ni ofee nakai?

7 Kɛ́ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ amli fili amɛ lɛ, suɔmɔ tsirɛɔ lɛ ni lɛ hu emli filiɔ lɛ, ni kɛ́ amɛmiiye awerɛho lɛ, suɔmɔ tsirɛɔ lɛ ni lɛ hu eyeɔ awerɛho. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɛi 70 lɛ jɛ shiɛmɔ amɛba kɛ miishɛɛ lɛ, ‘emli fili lɛ.’ (Luka 10:17-21) Shi kɛlɛ, beni ena akɛ Maria kɛ eweku lɛ mli bii kɛ enanemɛi lɛ miiye awerɛho yɛ Lazaro gbele lɛ hewɔ lɛ, “Yesu fó.” (Yohane 11:33-35) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, tookwɛlɔi ni susuɔ mɔ he lɛ jeee mɛi ni bɛ henumɔ kɛha tooi lɛ. Suɔmɔ tsirɛɔ amɛ koni ‘amɛkɛ mɛi ni nyãa lɛ anyã’ ni ‘amɛkɛ mɛi ni fóɔ lɛ afó.’ (Romabii 12:15) Kɛ omli fili bo loo ooye awerɛho yɛ oshihilɛ mli lɛ, okɛ tookwɛlɔi Kristofoi lɛ agba bɔ ni onuɔ he ohaa lɛ he sane amrɔ nɔŋŋ. Miishɛɛ ni oná lɛ he sane ní amɛaanu lɛ baawo amɛ hewalɛ. (Romabii 1:11, 12) Kaai ni okɛkpeɔ ní oooha amɛle lɛ baaha amɛwo bo hewalɛ ni amɛshɛje omii.—1 Tesalonikabii 1:6; 3:1-3.

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ onukpa ko tsɔ ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ eŋa? (b) Te suɔmɔ ni tookwɛlɔ ko aaajie lɛ kpo etsɔɔ eweku lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

8 Suɔmɔ ni tookwɛlɔ ko yɔɔ kɛha tooku lɛ jeɔ kpo faŋŋ titri lɛ yɛ bɔ ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ eweku lɛ yeɔ haa lɛ mli. (1 Timoteo 3:1, 4) Kɛ eji mɔ ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ, suɔmɔ kɛ woo ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ eŋa lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ ehaa wumɛi krokomɛi koni amɛkase. (Efesobii 5:25; 1 Petro 3:7) Susumɔ wiemɔi ni yoo Kristofonyo ko ni atsɛ́ɔ lɛ Linda lɛ wie lɛ he okwɛ. Ewu kɛ nɔ ni fa fe afii 20 sɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ dani egbo. Ekɛɛ akɛ: “Be fɛɛ be lɛ miwu bɛ dekã kwraa kɛmiikwɛ asafo lɛ nɔ. Shi ehaa minuɔ he akɛ ekomefeemɔ yɛ wɔteŋ. Bei pii lɛ ejieɔ hiɛsɔɔ kpo etsɔɔ mi yɛ esɛɛ ni mifĩɔ lɛ hewɔ, ni enáa dekã ehaa mi be mli ni ebɛ asafoŋ gbɛnaa nii ko he nitsumɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, ehaa minuɔ he akɛ esumɔɔ mi, ni enɛ haaa mimli afu yɛ be ni ekɛsɔmɔɔ asafo lɛ hewɔ.”

9 Kɛ tookwɛlɔ Kristofonyo ko yɛ bii lɛ, suɔmɔ mli ni ejɛɔ etsɔseɔ amɛ, kɛ amɛyi ni efɔɔ jiemɔ lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ ehaa fɔlɔi krokomɛi koni amɛkase. (Efesobii 6:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ eweku lɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ be fɛɛ be akɛ eji mɔ ni sa kɛha hegbɛ ni atsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ akɛha lɛ akɛ tookwɛlɔ lɛ.—1 Timoteo 3:4, 5.

Ha Miishɛɛ kɛ Toiŋjɔlɛ Aya Nɔ Kɛtsɔ Sanegbaa Nɔ

10. (a) Mɛni baanyɛ afite miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ? (b) Mɛɛ sane ka toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ fitemɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ atsu nakai sane lɛ he nii?

10 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ eha Kristofonyo aŋkro ko aná miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ yɛ etsui mli, ni ebaanyɛ eha miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ ahi onukpai akuu lɛ mli kɛ asafo muu lɛ fɛɛ hu mli. Ni kɛlɛ, kɛ́ sanegbaa kpakpa eyaaa nɔ lɛ, ebaanyɛ efite miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ nɛɛ. Salomo ni hi shi yɛ blema lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ ajinatoo bɛ lɛ, yiŋtoi feɔ yaka.” (Abɛi 15:22) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, sane ni ajɛɔ tsui mli agbaa ni bulɛ yɔɔ mli lɛ haa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ yaa nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni ketiafoo he sane lɛ ka toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ fitemɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, nɔyeli kuu ni yɔɔ Yerusalem lɛ tao mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ. Amɛwie susumɔi srɔtoi ni amɛhiɛ yɛ sane lɛ he lɛ hu he. Beni amɛkɛ miishɛɛ susu sane lɛ he sɛɛ lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ he. Beni amɛkɛ yiŋ ní amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛkpɛ lɛ maje asafoi lɛ, nyɛmimɛi lɛ ‘amii shɛ amɛhe yɛ miishɛjemɔ lɛ hewɔ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 15:6-23, 25, 31; 16:4, 5) Enɛ ha miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ tee nɔ.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ onukpai lɛ baanyɛ atsɔ amɛha miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ aya nɔ yɛ asafo lɛ mli?

11 Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, onukpai lɛ tsɔɔ sanegbaa kpakpa nɔ amɛhaa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ yaa nɔ yɛ asafo lɛ mli. Kɛ́ naagbai miitao afite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ, amɛkpeɔ kutuu ni amɛsusuɔ bɔ ni amɛnuɔ he amɛhaa lɛ he yɛ faŋŋ mli. Amɛjɛɔ bulɛ mli amɛboɔ amɛnaanyo tookwɛlɔ kroko lɛ wiemɔi atoi. (Abɛi 13:10; 18:13) Be mli ni amɛsɔle amɛbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ sɛɛ lɛ, amɛjɛɔ Biblia mli shishitoo mlai kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ekala lɛ amli amɛkpɛɔ amɛyiŋ. (Mateo 24:45-47; 1 Korintobii 4:6) Kɛ́ onukpai akuu lɛ jɛ Ŋmalɛi lɛ amli amɛkpɛ amɛyiŋ lɛ, onukpai lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kpɛlɛɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ nɔ kɛtsɔ nakai yiŋkpɛɛ lɛ sɛɛ ni efĩɔ lɛ nɔ kɛ́ onukpai lɛ ateŋ mɛi ni fa ekpɛlɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ esusumɔ lɛ nɔ po. Heshibaa ni tamɔ nɛkɛ haa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ yaa nɔ, ni efeɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehaa tooi lɛ koni amɛnyɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ anyiɛ. (Mika 6:8) Ani ojɛɔ heshibaa mli okɛ yiŋ ni tookwɛlɔi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ damɔɔ Biblia lɛ nɔ amɛkpɛɔ lɛ tsuɔ nii?

Too Otsui Shi ni Omli Ahi

12. Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yesu ato etsui shi ni ejie mlihilɛ kpo beni ekɛ bɔfoi lɛ yeɔ lɛ?

12 Yesu kɛ ebɔfoi lɛ ye yɛ tsuishitoo kɛ mlihilɛ mli yɛ tɔmɔi ni amɛtɔ̃ shii abɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu bɔ mɔdɛŋ ema nɔ mi eha amɛ shii abɔ akɛ esa akɛ amɛba amɛhe shi. (Mateo 18:1-4; 20:25-27) Ni kɛlɛ, yɛ naagbee gbɛkɛ ni Yesu shikpɔŋ nɔ shihilɛ lɛ baaba naagbee lɛ mli lɛ, efɔ́ ekaselɔi lɛ anaji ahe ni ekɛtsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ amɛba amɛhe shi amɛha, shi no sɛɛ etsɛɛ nɔŋŋ lɛ “naataamɔ hu bate shi yɛ amɛteŋ akɛ amɛteŋ namɔ abaabu agbo fe fɛɛ.” (Luka 22:24; Yohane 13:1-5) Ani Yesu wie bɔfoi lɛ ahiɛ nyanyaanya? Dabi, yɛ no najiaŋ lɛ ejɛ mlihilɛ mli ekɛ amɛ susu saji ahe akɛ: “Te mɔ ni fe mɔŋ: mɔ ni táa okpɔlɔ he lɛ, aloo mɔ ni sɔmɔɔ lɛ? ani jeee mɔ ni táa okpɔlɔ he lɛ? shi mi lɛ miyɛ nyɛteŋ akɛ mɔ ni sɔmɔɔ.” (Luka 22:27) Yɛ naagbee lɛ, tsuishitoo kɛ mlihilɛ ni Yesu jie lɛ kpo—kɛ agbɛnɛ hu nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni efee—lɛ ta bɔfoi lɛ atsuiiaŋ.

13, 14. Mɛɛ be ehe hiaa titri akɛ tookwɛlɔi lɛ ajie mlihilɛ kpo?

13 Ekolɛ nakai nɔŋŋ ehe baahia ni mumɔŋ tookwɛlɔ ko kɛ ŋaawoo aha mɔ ko shii abɔ yɛ gbɔjɔmɔ ko hewɔ. Tookwɛlɔ lɛ mli aaanyɛ afu nakai mɔ lɛ. Shi kɛlɛ, lɛ diɛŋtsɛ egbɔjɔmɔi ni eeeha ehi ejwɛŋmɔ mli beni ‘ewieɔ etsɔɔ mɛi ni bɛ gbɛjianɔ lɛ’ baaha enyɛ eto etsui shi ni ejie mlihilɛ kpo etsɔɔ enyɛmi lɛ. Etsɔɔ nɛkɛ gbɛ nɔ ekaseɔ Yesu kɛ Yehowa ní amɛjieɔ sui nɛɛ akpo amɛtsɔɔ Kristofoi fɛɛ lɛ—ní tookwɛlɔi lɛ hu fata he lɛ.—1 Tesalonikabii 5:14; Yakobo 2:13.

14 Bei komɛi lɛ, ekolɛ ehe baahia ni tookwɛlɔi lɛ kɛ ŋaawoo ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli aha mɔ ko ni efee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Kɛ mɔ lɛ tsakeee etsui lɛ, esa akɛ tookwɛlɔi lɛ ajie eshafeelɔ lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. (1 Korintobii 5:11-13) Kɛ nakai po lɛ, gbɛ nɔ ni amɛtsɔɔ amɛkɛ mɔ lɛ yeɔ lɛ tsɔɔ akɛ amɛnyɛ̃ɔ eshafeemɔ lɛ, shi jeee eshafeelɔ lɛ. (Yuda 23) Mlihilɛ ni tookwɛlɔi lɛ aaajie lɛ kpo lɛ baanyɛ aha efee mlɛo kɛha too ni edũ gbɛ lɛ akɛ eeeku esɛɛ kɛba tooi atsu lɛ mli ekoŋŋ yɛ sɛɛ mli.—Luka 15:11-24.

Hemɔkɛyeli Kanyaa Ejurɔfeemɔi

15. Mɛni ji gbɛ kome ni tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ nɔ amɛkaseɔ Yehowa ejurɔfeemɔ lɛ, ni mɛni kanyaa amɛ koni amɛfee nakai?

15 “Yehowa hi ha mɛi fɛɛ,” ni mɛi ni hiɛ esɔɔɔ nɔ ni efeɔ ehaa amɛ lɛ po fata he. (Lala 145:9; Mateo 5:45) Ejurɔ ni Yehowa feɔ lɛ jeɔ kpo faŋŋ titri lɛ yɛ ewebii lɛ ní etsuɔ koni amɛshiɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ hewɔ. (Mateo 24:14) Tookwɛlɔi lɛ nyiɛɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hiɛ, ni amɛkɛ nakai feemɔ jieɔ ejurɔ ni Nyɔŋmɔ feɔ lɛ kpo. Mɛni kanyaa amɛ ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ tsuɔ enɛ he nii lɛ? Hemɔkɛyeli ni mli wa ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa kɛ eshiwoi amli lɛ ji nɔ ni kanyaa amɛ.—Romabii 10:10, 13, 14.

16. Mɛɛ gbɛ tookwɛlɔi lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ‘afee’ tooi lɛ “ejurɔ”?

16 Kɛfata shiɛmɔ ni tookwɛlɔi lɛ shiɛɔ ‘kɛfeɔ mɛi fɛɛ ejurɔ’ lɛ he lɛ, gbɛnaa nii kã amɛnɔ akɛ amɛfee ‘mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ titri’ ejurɔ. (Galatabii 6:10) Saramɔ ni amɛsaraa nyɛmimɛi lɛ koni amɛwo amɛ hewalɛ lɛ ji gbɛ kome ni amɛtsɔɔ nɔ amɛfeɔ enɛ. Asafoŋ onukpa ko kɛɛ akɛ: “Mináa he miishɛɛ akɛ masara nyɛmimɛi lɛ. Enɛɛmɛi haa mináa hegbɛ kɛjieɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ayi yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ lɛ hewɔ, ni miyeɔ mibuaa amɛ koni amɛyɔse akɛ amɛmɔdɛŋbɔi lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ.” Bei komɛi lɛ, ekolɛ tookwɛlɔi lɛ kɛ ŋaawoo baaha mɔ ko yɛ gbɛ̀i anɔ ni eeetsɔ eha sɔɔmɔ ni ekɛhaa Yehowa lɛ aya hiɛ lɛ he. Be mli ni tookwɛlɔi lɛ feɔ enɛ lɛ, eji nilee gbɛ akɛ amɛaakase bɔfo Paulo. Susumɔ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Tesalonika lɛ wie lɛ he okwɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Wɔhiɛ kã nyɛnɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli akɛ, nii ni wɔwo nyɛ kitã lɛ, nyɛmiifee ni nyɛaafee hu.” (2 Tesalonikabii 3:4) Wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ní tsɔɔ akɛ ayɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ mɔ mli lɛ saa tooi lɛ atsuii ahe, ni ehaa efeɔ mlɛo kɛhaa amɛ akɛ ‘amɛaabo amɛtsɔɔlɔi lɛ atoi.’ (Hebribii 13:17) Kɛ tookwɛlɔi lɛ basara bo ni amɛwo bo hewalɛ lɛ, ehe baahia ni ojie hiɛsɔɔ kpo yɛ he.

Mlijɔlɛ Biɔ ni Aná Henɔyeli

17. Mɛni Petro kase kɛjɛ Yesu ŋɔɔ?

17 Beni awo Yesu mlila po lɛ, ejie mlijɔlɛ kpo. (Mateo 11:29) Beni atsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ ní amɔ lɛ lɛ, ejie mlihilɛ kɛ henɔyeli ni mli wa waa kpo. Petro kɛ kpalakpalafeemɔ gbala klante, ni etɔ owele. Shi Yesu kai lɛ akɛ: “Osusuɔ akɛ minyɛŋ mitsɛ fai makpa ni amrɔ nɛɛ nɔŋŋ eeeha mi ŋwɛibɔfoi fe asafoi nyɔŋma kɛ enyɔ?” (Mateo 26:51-53; Yohane 18:10) Petro kase nii jogbaŋŋ kɛjɛ enɛ mli, ni sɛɛ mli lɛ ekai Kristofoi lɛ akɛ: “Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ, . . . beni ajɛɔ lɛ lɛ, ejɛɛɛ mɔ ko etooo najiaŋ, beni enaa amanehulu lɛ, elomɔɔɔ mɔ ko.”—1 Petro 2:21-23.

18, 19. (a) Mɛɛ be ehe hiaa titri akɛ tookwɛlɔi lɛ ajie mlijɔlɛ kɛ henɔyeli kpo? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Nakai nɔŋŋ hu tookwɛlɔi ni he esa jogbaŋŋ lɛ jieɔ mlijɔlɛ kpo kɛ́ akɛ amɛ ye yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ po. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ asafo lɛ mli bii komɛi ni tookwɛlɔi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛye amɛbua amɛ lɛ ekpɛlɛŋ yelikɛbuamɔ lɛ nɔ. Kɛ́ mɔ ni yelikɛbuamɔ he hiaa lɛ lɛ egbɔjɔ yɛ mumɔŋ loo ehe waaa lɛ yɛ mumɔŋ lɛ, ekolɛ ekpɛlɛŋ ŋaawoo nɔ, ni ‘ebaawie bambam, tamɔ adumɔɔ klante.’ (Abɛi 12:18) Shi kɛlɛ, taakɛ Yesu fee lɛ, tookwɛlɔi lɛ tsɔɔɔ wiemɔi ni wa loo nifeemɔi anɔ amɛtɔɔɔ he owele. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛyeɔ amɛhe nɔ, ni amɛyaa nɔ amɛnaa mli amɛhaa mɔ lɛ, ni enɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha mɔ ni yelikɛbuamɔ he hiaa lɛ lɛ. (1 Petro 3:8, 9) Kɛ́ aawo bo ŋaa lɛ, ani okaseɔ nɔkwɛmɔnɔ ni onukpai lɛ feɔ lɛ ni ojieɔ mlijɔlɛ kɛ henɔyeli kpo?

19 Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, Yehowa kɛ Yesu hiɛ sɔɔ nitsumɔ ni wa ni tookwɛlɔi akpei abɔ jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛtsuɔ kɛkwɛɔ tooku ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ. Yehowa kɛ e-Bi lɛ dɔɔ asafoŋ sɔɔlɔi akpei abɔ ni fĩɔ onukpai lɛ asɛɛ ‘kɛsɔmɔɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ’ hu ahe waa diɛŋtsɛ. (Hebribii 6:10) Belɛ, mɛni hewɔ nyɛmimɛi hii komɛi ni abaptisi amɛ lɛ shashaoɔ shi akɛ amɛaaha amɛhe asa kɛha “nitsumɔ kpakpa” nɛɛ tsumɔ lɛ? (1 Timoteo 3:1) Ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔseɔ mɛi ni ehalaa amɛ akɛ tookwɛlɔi lɛ? Wɔbaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ amɛjieɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha tooku lɛ kpo?

• Mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ aha miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ aya nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ tookwɛlɔi lɛ jieɔ tsuishitoo kɛ mlihilɛ kpo be mli ni amɛkɛ ŋaawoo haa lɛ?

• Mɛɛ gbɛ onukpai lɛ tsɔɔ nɔ amɛjieɔ ejurɔfeemɔ kɛ hemɔkɛyeli kpo amɛtsɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Suɔmɔ kanyaa onukpai lɛ koni amɛsɔmɔ asafo lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Amɛnáa be hu amɛhaa amɛwekui lɛ ni amɛkɛ amɛ feɔ ekome kɛjieɔ amɛhiɛtserɛ . . .

. . . ni amɛkɛ amɛ yaa shiɛmɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Sanegbaa kpakpa ni yaa nɔ yɛ onukpai lɛ ateŋ lɛ haa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ yaa nɔ yɛ asafo lɛ mli