Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Tsɔseɔ Tookwɛlɔi Kɛha Etooku Lɛ Nɔkwɛmɔ

Yehowa Tsɔseɔ Tookwɛlɔi Kɛha Etooku Lɛ Nɔkwɛmɔ

Yehowa Tsɔseɔ Tookwɛlɔi Kɛha Etooku Lɛ Nɔkwɛmɔ

“Yehowa haa aleɔ nii, edaaŋ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ jɛɔ.”—ABƐI 2:6.

1, 2. Mɛni hewɔ hii ni abaptisi amɛ lɛ haa amɛhe saa kɛhaa gbɛnaa nii babaoo ahe nitsumɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ?

NICK ni kɛ afii kpawo esɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Beni awó mi asafoŋ onukpa lɛ, miná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Mibu enɛ akɛ eji hegbɛ ní miná akɛ mikɛaalɛɛ sɔɔmɔ ni mikɛhaa Yehowa lɛ mli. Minu he akɛ esa akɛ majie hiɛsɔɔ kpo matsɔɔ lɛ yɛ nibii fɛɛ ni efee eha mi lɛ hewɔ. Miisumɔ hu ni mafee bɔ fɛɛ bɔ ni manyɛ ni mikɛye mibua asafo lɛ mli bii lɛ, tamɔ bɔ ni onukpai krokomɛi lɛ ye amɛbua mi lɛ nɔŋŋ.” Shi kɛlɛ, yɛ miishɛɛ ni Nick ná nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nibii komɛi gbá enaa. Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Akɛni beni awó mi onukpa lɛ miye aaafee afii 28 pɛ hewɔ lɛ, mitsui ye akɛ mihe esako kwraa—ákɛ mibɛ sɛɛyoomɔ kɛ nilee—bɔ ni manyɛ makwɛ asafo lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi.”

2 Mɛi ni Yehowa ehala amɛ koni amɛkwɛ etooku lɛ yɛ yiŋtoo babaoo ni amɛaadamɔ nɔ amɛná miishɛɛ. Bɔfo Paulo tsɛ́ Yesu wiemɔi ayisɛɛ ni ekɛkai onukpai ni yɔɔ Efeso lɛ yiŋtoo kome hewɔ ni amɛbaanyɛ amɛná miishɛɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Nɔ hamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Sɔɔmɔ ni hii ni abaptisi amɛ lɛ sɔmɔɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔi loo onukpai lɛ haa amɛnáa hegbɛi krokomɛi ni amɛkɛ nɔ ko haa Yehowa kɛ asafo lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, asafoŋ sɔɔlɔi lɛ yeɔ amɛbuaa onukpai lɛ. Asafoŋ sɔɔlɔi nɛɛ tsuɔ nitsumɔi babaoo ni he hiaa ní heɔ be lɛ hu ahe nii. Suɔmɔ ni nyɛmimɛi hii nɛɛ yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ amɛnaanyo gbɔmɔ lɛ ji nɔ ni kanyaa amɛ koni amɛtsu sɔɔmɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ he nii.—Marko 12:30, 31.

3. Mɛni hewɔ ekolɛ mɛi komɛi baashashao shi akɛ amɛaaha amɛhe asa kɛha sɔɔmɔ hegbɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ?

3 Ni nuu Kristofonyo ni nuɔ he akɛ ejeee mɔ ni sa, ni no hewɔ lɛ ekolɛ eshashaoɔ shi akɛ eeeha ehe asa ní esɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ koni sɛɛ mli lɛ esɔmɔ akɛ onukpa lɛ hu? Taakɛ Nick fee lɛ, ekolɛ ebaaye etsui akɛ ehe esako kwraa bɔ ni baaha ekwɛ asafo lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Ákɛ nyɛmi nuu ni abaptisi lɛ lɛ, ani ofata mɛi ni nuɔ he nɛkɛ lɛ ahe? Shishinumɔ yɛ he akɛ aaaná henumɔi ni tamɔ nɛkɛ. Tookwɛlɔi lɛ baabu gbɛ nɔ ni amɛtsɔɔ amɛkɛ tooi lɛ yeɔ haa lɛ he akɔntaa amɛha Yehowa. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aŋɔ pii aha lɛ lɛ, pii aaatao yɛ edɛŋ; ni mɔ ni atu pii awo edɛŋ lɛ, aaabi nɔ ni teke nɔ shi yɛ edɛŋ.”—Luka 12:48.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ eyeɔ ebuaa mɛi ni ehalaa amɛ koni amɛkwɛ etooi lɛ?

4 Ani Yehowa kpáa mɛi ni ehalaa amɛ akɛ sɔɔlɔi kɛ onukpai lɛ agbɛ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛtsu gbɛnaa nii babaoo ni jwere amɛnɔ lɛ ahe nii ní eyelikɛbuamɔ bɛ mli? Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ni baaye abua amɛ ni amɛtsu he nii yɛ omanyeyeli mli lɛ haa amɛ. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa amɛ, ni mumɔ lɛ yibii lɛ yeɔ ebuaa amɛ koni amɛkɛ suɔmɔ akwɛ tooi lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28; Galatabii 5:22, 23) Kɛfata he lɛ, Yehowa haa amɛ ŋaalee, nilee, kɛ sanesɛɛkɔmɔ. (Abɛi 2:6) Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ efeɔ enɛ? Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i etɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsɔseɔ mɛi ni ehalaa amɛ koni amɛkwɛ etooi lɛ he wɔkwɛa.

Tookwɛlɔi ni He Esa lɛ Tsɔseɔ Amɛ

5. Mɛni hewɔ Petro kɛ Yohane ji tookwɛlɔi ni he esa jogbaŋŋ lɛ?

5 Beni bɔfo Petro kɛ bɔfo Yohane damɔ Akuashɔŋ lɛ hiɛ lɛ, kojolɔi ni ená je lɛŋ nilee ni yɔɔ nakai saneyelihe lɛ bu hii nɛɛ akɛ ‘amɛjeee woloŋlelɔi kɛ nilelɔi.’ Yɛ anɔkwale mli lɛ amɛnyɛɔ amɛkaneɔ nii ni amɛle niŋmaa hu, shi amɛnáko Ŋmalɛi lɛ amli tsɔsemɔ ko kwraa yɛ rabifoi lɛ askul ko mli. Ni kɛlɛ, Petro kɛ Yohane kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ etsɔɔ akɛ amɛji tsɔɔlɔi ni he esa, ni amɛnyɛ amɛkanya mɛi ni bo amɛ toi lɛ ateŋ mɛi babaoo ni amɛbatsɔmɔ heyelilɔi. Te fee tɛŋŋ ni hii foji nɛɛ batsɔmɔ tsɔɔlɔi ni he esa jogbaŋŋ lɛ? Beni mɛi ni yɔɔ saneyelihe lɛ bo Petro kɛ Yohane toi amɛgbe naa lɛ, “amɛkɔ sɛɛ akɛ amɛkɛ Yesu hi shi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 4:1-4, 13) Eji anɔkwale akɛ amɛnine shɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Shi eyɛ faŋŋ hu—ni nakai kojolɔi ni eshwila yɛ mumɔŋ lɛ po na—akɛ Yesu etsɔse nakai hii lɛ. Beni Yesu kɛ bɔfoi lɛ yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsɔɔ amɛ bɔ ni amɛaafee amɛbua mɛi ni tamɔ tooi lɛ anaa, kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni amɛaafee amɛkwɛ nakai tooi lɛ anɔ kɛ́ amɛbatsɔmɔ tooku lɛ mli bii lɛ.—Mateo 11:29; 20:24-28; 1 Petro 5:4.

6. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu kɛ Paulo fee amɛfɔ shi yɛ mɛi krokomɛi ní aaatsɔse amɛ lɛ mli?

6 Beni atée Yesu shi sɛɛ lɛ, etee nɔ etsɔse mɛi ni ahala amɛ akɛ tookwɛlɔi lɛ. (Kpojiemɔ 1:1; 2:1–3:22) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ehala Paulo ni ekwɛ koni atsɔse lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 22:6-10) Paulo hiɛ sɔ tsɔsemɔ ni akɛha lɛ lɛ, ni lɛ hu ekɛ tsɔsemɔ ni ená lɛ tsɔse onukpai krokomɛi. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:17-35) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo tsu nii ni ekɛtsɔse Timoteo koni etsɔ “nitsulɔ ni hiɛ gbooo” yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli. (2 Timoteo 2:15) Amɛbatsɔmɔ nanemɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa. Paulo tsɔ hiɛ eŋma yɛ Timoteo he akɛ: “Ekɛ mi sɔmɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ tamɔ bi kɛ etsɛ.” (Filipibii 2:22) Paulo kɛfeee oti ni ma ehiɛ akɛ eeefee Timoteo loo mɔ kroko lɛ diɛŋtsɛ ekaselɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ewo nanemɛi heyelilɔi hewalɛ ni ‘amɛkase lɛ, taakɛ bɔ ni lɛ hu ekase Kristo lɛ.’—1 Korintobii 11:1.

7, 8. (a) Mɛɛ niiashikpamɔ tsɔɔ akɛ kɛ́ onukpai lɛ kase Yesu kɛ Paulo lɛ, yibiiwoi kpakpai jɛɔ mli kɛbaa? (b) Mɛɛ be esa akɛ onukpai lɛ aje shishi amɛtsɔse hii ni baanyɛ abatsɔmɔ asafoŋ sɔɔlɔi kɛ onukpai lɛ?

7 Tookwɛlɔi ni he esa lɛ kaseɔ Yesu kɛ Paulo, ni amɛŋɔɔ hegbɛ lɛ kɛtsɔseɔ nyɛmimɛi hii ni abaptisi amɛ lɛ, ni yibiiwoi kpakpai ni tamɔ nakai nɔŋŋ jɛɔ mli kɛbaa. Susumɔ Chad niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Atsɔse lɛ yɛ shĩa ni jamɔ egbala mli lɛ mli, shi nyɛsɛɛ nɛɛ, awó lɛ asafoŋ onukpa. Ekɛɛ akɛ: “Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, onukpai srɔtoi ni he esa ye amɛbua mi ni mitee hiɛ yɛ mumɔŋ. Akɛni mitsɛ jeee heyelilɔ hewɔ lɛ, nakai onukpai lɛ ná mihe miishɛɛ waa diɛŋtsɛ ni amɛbatsɔmɔ tamɔ tsɛmɛi amɛha mi yɛ mumɔŋ. Amɛŋmɛ amɛtsui shi ni amɛtsɔse mi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni yɛ sɛɛ mli lɛ, onukpai lɛ ateŋ mɔ kome tsɔse mi koni matsu asafoŋ nitsumɔi ni akɛwoɔ midɛŋ lɛ ahe nii.”

8 Taakɛ Chad niiashikpamɔ lɛ tsɔɔ lɛ, tookwɛlɔi ni yɔɔ sɛɛyoomɔ lɛ jeɔ shishi amɛtsɔseɔ hii ni baanyɛ abatsɔmɔ asafoŋ sɔɔlɔi kɛ onukpai lɛ kɛtsɔɔ hiɛ kwraa dani nɛkɛ mɛi nɛɛ yaa amɛhiɛ ni amɛhe saa kɛhaa sɔɔmɔ hegbɛi nɛɛ. Mɛni hewɔ amɛfeɔ nakai lɛ? Ejaakɛ Biblia lɛ kɛ fãmɔ haa hii fɛɛ koni amɛshɛ jeŋba kɛ mumɔŋ tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ ahe dani ahala amɛ ni amɛsɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔi kɛ onukpai. Esa akɛ “aka amɛ akwɛ fɛɛ dã.”—1 Timoteo 3:1-10.

9. Mɛɛ gbɛnaa nii kã tookwɛlɔi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ anɔ, ni mɛni hewɔ?

9 Kɛ esa akɛ aka nyɛmimɛi hii ni abaptisi amɛ lɛ akwɛ lɛ, no lɛ esa jogbaŋŋ akɛ klɛŋklɛŋ lɛ atsɔse amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Kɛ́ abi nikaselɔ ko yɛ skul akɛ eŋma niŋmaa kaa ko ni wa waa ní etsɔɔlɔi lɛ etsɔko lɛ nɔ ko kwraa yɛ he lɛ, ani nikaselɔ lɛ baanyɛ aye omanye yɛ kaa lɛ mli? Ekã shi faŋŋ akɛ eyeŋ omanye. Enɛ hewɔ lɛ, tsɔsemɔ he miihia. Shi kɛlɛ, tsɔɔlɔi ni le nitsɔɔmɔ jogbaŋŋ lɛ tsɔseee amɛnikaselɔi lɛ ni amɛye omanye yɛ kaa mli pɛ kɛkɛ, shi moŋ koni amɛkɛ nilee ni amɛná lɛ hu atsu nii. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, onukpai ni bɔɔ mɔdɛŋ waa lɛ kɛ tsɔsemɔ pɔtɛɛ ko haa nyɛmimɛi hii ni abaptisi amɛ lɛ, ni amɛkɛyeɔ amɛbuaa amɛ koni amɛná sui ni ataoɔ kɛjɛɔ hii adɛŋ dani ahala amɛ lɛ. Amɛfeee enɛ bɔni afee ni amɛye amɛbua ni ahala nyɛmimɛi hii nɛɛ ni amɛsɔmɔ pɛ kɛkɛ, shi moŋ koni amɛye amɛbua nyɛmimɛi hii nɛɛ ni amɛnyɛ amɛkwɛ tooku lɛ jogbaŋŋ hu. (2 Timoteo 2:2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ nyɛmimɛi hii ni abaptisi amɛ lɛ atsu amɛgbɛfaŋnɔ, ní amɛbɔ mɔdɛŋ waa kɛshɛ hesaai ni ataoɔ dani ahala mɔ ko akɛ asafoŋ sɔɔlɔ loo onukpa lɛ he. (Tito 1:5-9) Ni kɛlɛ, kɛ́ tookwɛlɔi ni he esa lɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛtsɔse mɛi ni haa amɛhe saa kɛha gbɛnaa nii ahe nitsumɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛye amɛbua nɛkɛ mɛi nɛɛ koni amɛya amɛhiɛ oyayaayai.

10, 11. Mɛɛ gbɛ tookwɛlɔi baanyɛ atsɔ nɔ atsɔse mɛi krokomɛi kɛha gbɛnaa nii babaoo ahe nitsumɔ?

10 Mɛɛ gbɛ pɔtɛɛ tookwɛlɔi ni he esa lɛ baanyɛ atsɔ nɔ atsɔse mɛi krokomɛi kɛha asafoŋ gbɛnaa nii ahe nitsumɔ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ amɛná nyɛmimɛi hii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe miishɛɛ—amɛkɛ amɛ afee ekome kɛtsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli daa, ni amɛye amɛbua amɛ koni nyɛmɔ ni ‘amɛkɛjaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ’ lɛ aya hiɛ. (2 Timoteo 2:15) Tookwɛlɔi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ kɛ nakai nyɛmimɛi hii lɛ susuɔ miishɛɛ ní anáa kɛjɛɔ sɔɔmɔ ni asɔmɔɔ mɛi krokomɛi lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛtsui nyɔɔ amɛmli yɛ mumɔŋ otii ni amɛkɛmamɔɔ amɛhiɛ ni amɛshɛɔ he lɛ hewɔ lɛ he. Amɛjɛɔ mlihilɛ mli amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛɛi hu haa yɛ nɔ ni esa akɛ nyɛmi nuu ko afee koni eya ehiɛ yɛ ‘okadii ni etoɔ ehaa asafoku lɛ’ mli lɛ he.—1 Petro 5:3, 5.

11 Kɛ awó nyɛmi nuu ko asafoŋ sɔɔlɔ lɛ, tookwɛlɔi ni yɔɔ nilee lɛ yaa nɔ amɛtsɔseɔ lɛ. Bruce ni kɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ akɛ onukpa lɛ kɛɛ akɛ: “Mikɛ mɔ ni awó lɛ sɔɔlɔ etsɛko lɛ taa shi ni mikɛ lɛ kaneɔ gbɛtsɔɔmɔi ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ ekala lɛ. Mikɛ lɛ feɔ ekome hu kɛkaneɔ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni kɔɔ nitsumɔ pɔtɛɛ ni ebaatsu lɛ he lɛ, ni yɛ no sɛɛ lɛ, misumɔɔ ni mikɛ lɛ afee ekome kɛtsu nii kɛyashi beni ebaale enitsumɔi lɛ jogbaŋŋ.” Be mli ni sɔɔlɔ ko he saa lɛ, abaanyɛ atsɔse lɛ hu yɛ nyɛmimɛi asaramɔ nitsumɔ lɛ mli. Bruce tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Kɛ mikɛ asafoŋ sɔɔlɔ ko tee koni wɔyasara nyɛmimɛi lɛ, miyeɔ mibuaa lɛ koni ehala ŋmalɛi pɔtɛɛi komɛi ni baawo mɔ ko loo weku ni wɔbaayasara amɛ lɛ hewalɛ ni ekanya amɛ hu. Kɛ sɔɔlɔ ko aaatsɔ tookwɛlɔ ni he esa jogbaŋŋ lɛ, no lɛ ehe miihia ni ekase gbɛ nɔ ni atsɔɔ akɛ Ŋmalɛi lɛ tsuɔ nii kɛshɛɔ tsui lɛ he.”—Hebribii 4:12; 5:14.

12. Tookwɛlɔi ni he esa lɛ baanyɛ atsɔse mɛi ni ahole amɛ onukpai etsɛko lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Mɛi ni ahole amɛ tookwɛlɔi etsɛko lɛ hu baanyɛ aná tsɔsemɔ ni aaaya nɔ atsɔse amɛ lɛ he sɛɛ waa diɛŋtsɛ. Nick ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Tsɔsemɔ ni miná kɛjɛ nɔkwɛlɔi enyɔ komɛi ní kɛ afii pii esɔmɔ lɛ adɛŋ lɛ titri ye ebua mi waa diɛŋtsɛ. Bei pii lɛ, nyɛmimɛi hii nɛɛ le bɔ ni esa akɛ atsu saji pɔtɛɛi komɛi ahe nii. Amɛkɛ tsuishitoo boɔ mi toi be fɛɛ be, ni amɛkɛ hiɛdɔɔ susuɔ jwɛŋmɔ ni mihiɛ yɛ saji ahe lɛ he—kɛ́ amɛkɛ mi kpãaa gbee po. Heshibaa kɛ bulɛ mli ni amɛjɛɔ amɛkɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yeɔ ní mina lɛ ha mikase nii waa kɛjɛ amɛdɛŋ. Onukpai nɛɛ ma nɔ mi amɛha mi akɛ ehe miihia ni mikɛ Biblia lɛ atsu nii kɛ hesaa kɛ́ miitsu naagbai ahe nii loo mikɛ hewalɛwoo miiha.”

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Tsɔseɔ Amɛ

13. (a) Mɛni he baahia nyɛmi nuu ko bɔni afee ni ebatsɔ tookwɛlɔ ni he esa jogbaŋŋ? (b) Mɛni hewɔ Yesu kɛɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ” lɛ?

13 Yɛ anɔkwale mli lɛ, mlai, shishitoo mlai kɛ nɔkwɛmɔnii ni he hiaa tookwɛlɔ ko bɔni afee ni “asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa” lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli. (2 Timoteo 3:16, 17) Ekolɛ nyɛmi nuu ko etee skul kɛtee hiɛ bɔ ni sa, shi Ŋmalɛi lɛ ahe nilee ni eyɔɔ kɛ bɔ ni ekɛtsuɔ nii ehaa lɛ ji nɔ ni yeɔ ebuaa lɛ ni ebatsɔɔ tookwɛlɔ ni he esa jogbaŋŋ. Susumɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Lɛ ji mɔ ni le nii fe mɔ fɛɛ mɔ, mɔ ni yɔɔ sanesɛɛkɔmɔ fe fɛɛ, kɛ mumɔŋ tookwɛlɔ ni le ŋaa fe mɔ fɛɛ mɔ ni ehi shikpɔŋ lɛ nɔ pɛŋ; ni kɛlɛ, beni etsɔɔ Yehowa tooi lɛ anii lɛ, ekɛ ehe efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enilee nɔ. Ekɛɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ.” Mɛni hewɔ Yesu kɛ nii ni etsɔɔ lɛ he yijiemɔ ha eŋwɛi Tsɛ lɛ? Etsɔɔ mli akɛ: “Mɔ ni toɔ lɛ diɛŋtsɛ eyi ewieɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ enunyam etaoɔ.”—Yohane 7:16, 18.

14. Tookwɛlɔi taooo anunyam amɛhaaa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Tookwɛlɔi ni yeɔ anɔkwa lɛ taooo anunyam amɛhaaa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Amɛkɛ ŋaawoo kɛ hewalɛwoo ni amɛkɛhaa lɛ damɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ shi jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛnilee nɔ. Amɛyɔseɔ akɛ tookwɛlɔ nitsumɔ ji ni eye ebua tooi lɛ ni amɛná “Kristo jwɛŋmɔ,” shi jeee onukpai lɛ ajwɛŋmɔ. (1 Korintobii 2:14-16) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ onukpa ko ni miiye eebua gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi koni amɛtsu gbalashihilɛ mli naagbai ahe nii lɛ jɛ lɛ diɛŋtsɛ eniiashikpamɔ mli ewo amɛ ŋaa fe nɔ ni eeeha eŋaawoo lɛ adamɔ Biblia mli shishitoo mlai kɛ saji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ekala lɛ anɔ lɛ hu? (Mateo 24:45) Kusum nifeemɔi ni yɔɔ he ni eyɔɔ lɛ baanyɛ aná eŋaawoo lɛ nɔ hewalɛ babaoo, ni akɛni enilee faaa hu hewɔ lɛ ŋaawoo fioo ko pɛ ebaanyɛ ekɛha. Eji anɔkwale akɛ jeee kusum nifeemɔi fɛɛ ejaaa, ni ekolɛ onukpa lɛ hu baanyɛ afee mɔ ko ni yɔɔ shihilɛ mli niiashikpamɔ. Shi tooi lɛ náa he sɛɛ waa kɛ́ tookwɛlɔi lɛ wo amɛ hewalɛ koni amɛbo Yesu gbee toi, ní amɛbo Yehowa wiemɔi lɛ hu atoi moŋ fe nɔ ni amɛaabo gbɔmɛi asusumɔi atoi loo ni amɛkɛ maŋ kusum nifeemɔi aaatsu nii.—Lala 12:7; Abɛi 3:5, 6.

“Tsulɔ Anɔkwafo kɛ Nilelɔ” lɛ Tsɔseɔ Amɛ

15. Mɛɛ nitsumɔ Yesu kɛwo “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ dɛŋ, ni mɛni ji yiŋtoo kome hewɔ ni tsulɔ kuu lɛ eye omanye yɛ nitsumɔ nɛɛ tsumɔ mli lɛ?

15 Tookwɛlɔi tamɔ bɔfo Petro, bɔfo Yohane, kɛ bɔfo Paulo fɛɛ fata kuu ni Yesu wie amɛhe akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ he. Yesu nyɛmimɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛkɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ feɔ tsulɔ kuu nɛɛ. (Kpojiemɔ 5:9, 10) Yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, taakɛ akpaa gbɛ lɛ, Kristo nyɛmimɛi ni eshwɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ayibɔ lɛ nɔ miigbɔ. Shi amrɔ nɛɛ, amɛmiilɛɛ nitsumɔ ni Yesu kɛwo amɛdɛŋ ni amɛtsu—Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni esa akɛ ashiɛ dani naagbee lɛ aba—lɛ mli waa fe bei fɛɛ ni eho. Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, tsulɔ kuu lɛ eye omanye waa diɛŋtsɛ! Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ hooo kwraa lɛ, amɛtsɔse “tooi krokomɛi” lɛ koni amɛye amɛbua amɛ yɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Yohane 10:16; Mateo 24:14; 25:40) Ŋmɛnɛ, nɛkɛ tooi krokomɛi anɔkwafoi nɛɛ ji mɛi ni tsuɔ nitsumɔ lɛ titri.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ kuu lɛ tsɔɔ etsɔseɔ hii ni ahala amɛ lɛ?

16 Mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ kuu lɛ tsɔɔ ekɛ tsɔsemɔ nɛɛ haa? Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, akɛ famɔ ha tsulɔ kuu lɛ najiaŋdamɔlɔi ni amɛhole nɔkwɛlɔi yɛ asafoi lɛ amli ni amɛtsɔse amɛ hu, ni nɔkwɛlɔi nɛɛ hu tsɔse tooi lɛ. (1 Korintobii 4:17) Nakai nɔŋŋ hu eji ŋmɛnɛ. Nɔyeli Kuu lɛ—onukpai akuu fioo ni afɔ amɛ mu ni damɔ tsulɔ kuu lɛ najiaŋ lɛ—kɛ hegbɛ haa amɛnajiaŋdamɔlɔi lɛ koni amɛhole asafoŋ sɔɔlɔi kɛ onukpai ni amɛtsɔse amɛ yɛ asafoi akpei nyɔŋmai abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ amli. Kɛfata he lɛ, Nɔyeli Kuu lɛ toɔ skul srɔtoi ahe gbɛjianɔ koni akɛtsɔse Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu mli bii, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, asafoŋ onukpai, kɛ asafoŋ sɔɔlɔi yɛ gbɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛkwɛ tooi lɛ jogbaŋŋ lɛ nɔ. Amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi krokomɛi hu haa yɛ woji ni amɛŋmalaa lɛ amli, yɛ saji ni akalaa yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu kɛtsɔ woji krokomɛi anɔ, tamɔ Ato Wɔhe Gbɛjianɔ Koni Wɔfee Yehowa Suɔmɔnaa Nii * lɛ nɛkɛ.

17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ tsulɔ kuu lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ baanyɛ atsɔɔ yɛ akɛ amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ tsulɔ kuu lɛ mli?

17 Hekɛnɔfɔɔ ni Yesu yɔɔ yɛ tsulɔ kuu lɛ mli lɛ mli wa aahu akɛ eŋɔ lɛ eto “enii fɛɛ kwa”—ni ji Nyɔŋmɔjamɔ he nibii fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. (Mateo 24:47) Nɔkwɛlɔi ni ahala amɛ lɛ hu tsɔɔ akɛ amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ tsulɔ kuu lɛ mli kɛtsɔ gbɛtsɔɔmɔi ni Nɔyeli Kuu lɛ kɛhaa amɛ lɛ ní amɛkɛtsuɔ nii lɛ nɔ. Hɛɛ, kɛ́ tookwɛlɔi lɛ tsɔse mɛi krokomɛi, kɛ amɛŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔse amɛ, ní amɛkɛ tsɔsemɔ ni tsulɔ kuu lɛ kɛhaa amɛ lɛ tsu nii lɛ, amɛhaa ekomefeemɔ hiɔ tooku lɛ mli. Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi babaoo akɛ Yehowa etsɔse hii ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkwɛɔ Kristofoi asafo lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ!

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 16 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ tookwɛlɔi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ tsɔɔ amɛtsɔseɔ mɛi krokomɛi?

• Mɛni hewɔ tookwɛlɔi lɛ damɔɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi anɔ amɛtsɔɔɔ nii lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ tookwɛlɔi lɛ tsɔɔ yɛ akɛ amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ tsulɔ kuu lɛ mli, ni mɛni hewɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Kristofoi onukpai lɛ tsɔseɔ oblahii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

“Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ tsɔsemɔ babaoo haa onukpai lɛ