Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

ÁKƐ Yehowa tsuji lɛ, wɔle akɛ wɔkɛ kaai baakpe. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Mɛi fɛɛ hu ni taoɔ akɛ amɛaahi shi yɛ Nyɔŋmɔjamɔ naa yɛ Kristo Yesu mli lɛ, aaawa amɛyi.” (2 Timoteo 3:12) Mɛni baaye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai kɛ yiwaai amli, ní wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔyeɔ Nyɔŋmɔ anɔkwa?

Lalai awolo lɛ ní ajara mli enumɔ lɛ mli fã ni ji enyɔ lɛ kɛ nakai yelikɛbuamɔ lɛ haa. Lalai 42 kɛyashi 72 lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli yɛ omanyeyeli mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ kwraa kɛmɔ shi, ni wɔkase akɛ wɔɔmɛ lɛ kɛha yiwalaheremɔ. Mɛɛ nikasemɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ po enɛ ji kɛha wɔ nɛkɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, taakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fãi krokomɛi lɛ ji lɛ, ŋmɛnɛ, shɛɛ sane ni yɔɔ Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Enyɔ lɛ mli lɛ “hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.”—Hebribii 4:12.

YEHOWA JI “WƆBOBAAHE KƐ WƆHEWALƐ”

(Lala 42:1–50:23)

Levinyo ko yɛ nomŋɔɔ mli. Akɛni ehao akɛ enyɛŋ eya Yehowa sɔlemɔwe ni eyajá lɛ hewɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ eshɛje emii ni ekɛɛ akɛ: “Mɛɛ kɔmɔɔ odɔ nɛɛ, misusuma, ni mɛɛ yeyeeye ofee yɛ mimli nɛɛ? Okɛ ohiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ!” (Lala 42:6, 12; 43:5) Nɛkɛ kuku nɛɛ ni jeɔ kpo shii abɔ lɛ tsáa Lala 42 kɛ 43 lɛ amli fãi etɛ lɛ ni efeɔ amɛ lalafoo wiemɔ kome. Lala 44 lɛ mli wiemɔi lɛ ji faikpamɔ kɛha Yuda—maŋ ni yɔɔ amanehulu mli, ekolɛ yɛ Ashurbii ni woɔ amɛhe gbeyei akɛ amɛbaatutua amɛ yɛ Maŋtsɛ Hezekia gbii lɛ amli hewɔ.

Lala 45 lɛ, ni ji lala ni kɔɔ maŋtsɛ ko yookpeemɔ he lɛ ji gbalɛ ni kɔɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ he. Lalai etɛ ni nyiɛ sɛɛ lɛ haa anaa Yehowa akɛ eji ‘abobaahe kɛ hewalɛ,’ ni “maŋtsɛ kpele ji lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ,” ni eji “mɔɔ ni yɔɔ shweshweeshwe.” (Lala 46:2; 47:3; 48:3, NW) Kwɛ bɔ ni Lala 49 lɛ tsɔɔ jogbaŋŋ akɛ adesa ko kwraa “nyɛŋ enyɛmi ekpɔ̃”! (Lala 49:8) Korabii lɛ ji mɛi ni ŋma Lalai awolo lɛ mli fã ni ji enyɔ lɛ mli klɛŋklɛŋ lalai kpaanyɔ lɛ. Asaf ji mɔ ni ŋma nɔ ni ji nɛɛhu lɛ, ni no ji Lala 50 lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

44:20—Mɛni ji “ŋaŋgbeei ahĩlɛhe” lɛ? Ekolɛ lalatsɛ lɛ miiwie he ko ni awuɔ ta yɛ, ní mɛi ni agbe amɛ lɛ agbohii batsɔmɔɔ ŋaŋgbeei lɛ aniyenii lɛ he.

45:14, 15a—Namɔ ji “Maŋtsɛ biyoo lɛ” ní “awaa lɛ kɛbaa maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ” lɛ? Yehowa Nyɔŋmɔ ni ji ‘naanɔ Maŋtsɛ’ lɛ biyoo lɛ ni. (Kpojiemɔ 15:3) Efeɔ Kristofoi asafo ní awo amɛhiɛ nyam ni ji mɛi 144,000 ní Yehowa eŋɔ amɛ efee ebii kɛtsɔ emumɔ lɛ ni ekɛfɔ amɛ mu lɛ nɔ lɛ he mfoniri. (Romabii 8:16) Akɛ Yehowa “biyoo” nɛɛ “ni ásaa lɛ tamɔ ayemforo ni áwula lɛ aha ewu” lɛ baaha ayemforowu lɛ—Mesia Maŋtsɛ lɛ.—Kpojiemɔ 21:2.

45:15b, 16—Namɛi ahe mfoniri “oblayei” lɛ feɔ? Amɛji anɔkwa jálɔi “asafo babaoo” lɛ ni fata shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ he ní amɛfĩɔ amɛsɛɛ hu lɛ. Akɛni ‘amɛjɛ’ “amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli” ákɛ hiɛkalɔi hewɔ lɛ, amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ beni agbe Mesia Maŋtsɛ lɛ yookpeemɔ lɛ naa yɛ ŋwɛi lɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 13, 14) Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, amɛbaayimɔ obɔbɔ kɛ “nyamɔ kɛ mlifilimɔ.”

45:17—Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ bihii baaye maŋtsɛ lɛ tsɛmɛi lɛ anajiaŋ? Beni afɔ Yesu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ eyɛ heloonaa tsɛmɛi. Kɛ etée amɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ yɛ e-Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, amɛbaatsɔmɔ ebihii. Amɛteŋ mɛi komɛi baafata mɛi ni abaahole amɛ “lumɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ ahe.

50:2—Mɛni hewɔ awie Yerusalem he akɛ ‘ehe yɛ fɛo kɛwula shi lɛ’? Jeee maŋ lɛ fɛo hewɔ atsɛ́ lɛ nakai lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, akɛni Yehowa kɛ Yerusalem tsu nii ní eha maŋ lɛ hiɛ ba nyam yɛ E-sɔlemɔtsu lɛ ni eha ama yɛ jɛmɛ, kɛ jɛmɛ ni eha akɛfee E-maŋtsɛmɛi ni efɔ amɛ mu lɛ amaŋtiase lɛ hewɔ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

42:2-4. Levibii lɛ shweɔ Yehowa taakɛ bɔ ni ofrote ni yɔɔ shikpɔŋ gbiŋ nɔ lɛ shweɔ nu lɛ. Awerɛho ni nuu lɛ ye akɛni enyɛɛɛ eyajá Yehowa yɛ E-sɔlemɔwe lɛ hewɔ lɛ naa wa aahu akɛ eha ‘ehiɛ yaafonui tsɔ eniyenii shwane kɛ nyɔɔŋ’—enyɛɛɛ nii eye. Ani esaaa akɛ wɔná hiɛsɔɔ ni mli kwɔ wɔha ekome ni wɔkɛ nanemɛi heyelilɔi feɔ kɛjáa Yehowa lɛ?

42:5, 6, 12; 43:3-5. Kɛ yɛ be kukuoo ko mli lɛ wɔyaje he ko ni etse ehe kɛjɛ Kristofoi asafo lɛ he yɛ yiŋtoo ko ní wɔnyɛɛɛ he nɔ ko wɔfee hewɔ lɛ, miishɛɛ ni wɔná beni wɔkɛ asafo lɛ bɔɔ be ko ni eho lɛ ní wɔɔkai lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi. Eyɛ mli akɛ ekolɛ enɛ baaha wɔnu shoofeemɔ lɛ he waa yɛ shishijee mli moŋ, shi ebaaha wɔkai hu akɛ Nyɔŋmɔ ji wɔbobaahe, ni ákɛ ehe miihia ni wɔkwɛ lɛ gbɛ kɛha yiwalaheremɔ.

46:2-4. Esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ ‘Nyɔŋmɔ ji wɔbobaahe kɛ wɔhewalɛ,’ ni ekɔɔɔ he eko amanehulu ni ekolɛ wɔkɛbaakpe.

50:16-19. Mɔ fɛɛ mɔ ni maleɔ ní etsuɔ nifɔjianii lɛ bɛ hegbɛ akɛ edamɔɔ Nyɔŋmɔ najiaŋ.

50:20. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔsumɔ akɛ wɔwie mɛi atɔmɔi ahe wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, esa akɛ wɔŋɔfa.—Kolosebii 3:13.

“MISUSUMA, FEEMƆ DIŊŊ OKWƐ NYƆŊMƆ GBƐ”

(Lala 51:1–71:24)

David tsuiŋ sɔlemɔ ni esɔle beni ekɛ Batsheba fee esha lɛ sɛɛ lɛ ji nɔ ni jeɔ lalai awolo lɛ mli fã nɛɛ shishi. Lala 52 kɛyashi 57 lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baakpɔ̃ mɛi ni shɛ́ɔ amɛjatsu amɛfɔ̃ɔ enɔ ní amɛkwɛɔ lɛ gbɛ kɛha yibaamɔ lɛ. Taakɛ ejeɔ kpo yɛ Lala 58-64 lɛ, David kɛ Yehowa fee ebobaahe yɛ emanehului srɔtoi lɛ fɛɛ mli. Elá akɛ: “Hɛɛ, misusuma, feemɔ diŋŋ okwɛ Nyɔŋmɔ gbɛ; ejaakɛ lɛ edɛŋ mináa nɔ ni mihiɛ kã nɔ lɛ yɛ.”—Lala 62:6.

Esa akɛ naanyobɔɔ ni bɛŋkɛ kpaakpa ni kã wɔ kɛ wɔ-Kpɔ̃lɔ lɛ teŋ lɛ akanya wɔ koni ‘wɔlá wɔha egbɛi lɛ anunyam’ lɛ. (Lala 66:2) Lala 65 lɛ jieɔ Yehowa yi akɛ eji nihalɔ kpakpa, Lala 67 kɛ 68 lɛ jieɔ eyi akɛ eji Nyɔŋmɔ ni hereɔ mɔ yiwala, ni Lala 70 kɛ 71 lɛ hu jieɔ eyi akɛ eji Jielɔ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

51:14—Namɔ “toiboo mumɔ” David bi koni no amɔ emli lɛ? Enɛ kɔɔɔ shwelɛ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ akɛ eye ebua David lɛ he, ni asaŋ ekɔɔɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu he, shi moŋ ekɔɔ David diɛŋtsɛ mumɔ—ejwɛŋmɔ ni tsirɛɔ lɛ kɛfeɔ nii—lɛ he. Eebi ni Nyɔŋmɔ aha lɛ shwelɛ ni ekɛfee nɔ ni ja.

53:2—Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ ni kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ lɛ ji “kwashia”? Kwashiafeemɔ ni awie he yɛ biɛ lɛ etsɔɔɔ jwɛŋmɔ ni abɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, etsɔɔ akɛ nakai mɔ lɛ bɛ jeŋba kwraa, ni abaanyɛ ana enɛ yɛ jeŋba fitemɔ ni jɛɔ enifeemɔi amli kɛbaa lɛ ní atsɔɔ mli yɛ Lala 53:2-5 lɛ mli lɛ.

58:4-6—Mɛi fɔji tamɔ onufu yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mɛi krokomɛi ahe amalei ni amɛwieɔ lɛ tamɔ onufu ebɔɔ. Amɛfiteɔ gbɛi kpakpa ni mɛi ni amɛwieɔ amɛhe amalei lɛ yɔɔ lɛ. “Tamɔ blè toimulɔ ni tsĩmɔɔ etoii” ji lɛ, mɛi fɔji booo ŋaawoo loo kãmɔ toi.

58:8—Mɛi fɔji ‘mĩiɔ tamɔ nu ni hoɔ shwimshwim’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ekolɛ David miisusu nu ni hoɔ yɛ nujɔɔi ni yɔɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ kɛ́ nugbɔ nɛ lɛ, nakai nujɔɔi lɛ yimɔɔ obɔbɔ moŋ, shi etsɛɛɛ ni nui lɛ fɛɛ hoɔ kɛyaa ni amɛmĩiɔ. David miisɔle koni mɛi fɔji lɛ aho kɛya oyayaayai.

68:14—‘Ashwie okpo fĩji ahe jwiɛtɛi ni akɛ shika fɛfɛo eha etsɛji ahe’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Okpoi komɛi ni su tamɔ bluu kɛ lamulu lɛ ahe tsɛji lɛ ekomɛi kpɛlɛɔ waa. Kɛ́ hulu la ni yɔɔ fɛo lɛ kpɛ́ eshwie amɛnɔ lɛ, amɛtsɛji lɛ asu tsɔɔ tamɔ jwiɛtɛi su. Ekolɛ David kɛ Israel tabilɔi ni jɛ tawuu kɛmiiba ní amɛye kunim lɛ to okpo ni tamɔ nɛkɛ—ni fiji amli wa ni he yɔɔ fɛo waa lɛ—he. Taakɛ woloŋlelɔi komɛi tsɔɔ lɛ, niiamlitsɔɔmɔ lɛ hu baanyɛ akɔ nɔ ko ni atɛŋ ni ji juromɔ nɔ̃ ní aná kɛjɛ haanii amli lɛ he. Yɛ fɛɛ mli lɛ, David miiwie bɔ ni Yehowa ha ewebii lɛ ye amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ kunim yɛ bei srɔtoi amli lɛ he.

68:19—Namɛi ji “nikeenii yɛ gbɔmɛi ateŋ” lɛ? Amɛji hii ni ahala amɛ kɛjɛ mɛi ni aŋɔ amɛ nom beni aye Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ kunim lɛ ateŋ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, aha hii nɛɛ nitsumɔ koni amɛye amɛbua Levibii lɛ kɛtsu amɛnitsumɔi lɛ.—Ezra 8:20.

68:31—Mɛni ji nibimɔ akɛ ‘akã gãlãi amli kooloo lɛ hiɛ’ lɛ shishi? David wie Yehowa webii lɛ ahenyɛlɔi lɛ ahe yɛ mfonirifeemɔŋ akɛ amɛji kooloi, ni ebi ni Nyɔŋmɔ akã amɛhiɛ, loo etsĩ hewalɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛkɛaaye awui lɛ naa.

69:24—Mɛni ji wiemɔ akɛ ‘aha henyɛlɔ lɛ hɛiaŋ akpokpo’ lɛ shishi? Fãji ni yɔɔ hɛ lɛ mli lɛ ahe miihia bɔni afee ni anyɛ atsu nitsumɔi ni wa, tamɔ jatsui ni tsitsii anɔholemɔ kɛ amɛteremɔ nɛkɛ. Kɛ́ mɔ ko hɛ miikpokpo lɛ, etsɔɔ akɛ hewalɛ bɛ nakai mɔ lɛ hɛ mli. David sɔle koni ahe ehenyɛlɔi lɛ ahewalɛ lɛ kɛjɛ amɛdɛŋ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

51:3-6, 19. Kɛ wɔfee esha lɛ, esaaa akɛ no haa wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he. Kɛ wɔtsake wɔtsui lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaana wɔ mɔbɔ.

51:7, 9-12. Kɛ wɔfee esha lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa Yehowa fai ni eŋɔke wɔ yɛ eshafeemɔ su ni akɛfɔ wɔ lɛ hewɔ. Esa akɛ wɔsɔle hu ni etsuu wɔhe, esaa wɔ, ni eye ebua wɔ ni wɔjie sui ni haa wɔfeɔ esha lɛ kɛjɛ wɔtsui mli, ni eha wɔ mumɔ ni haa afĩɔ shi shiŋŋ.

51:20. Eshai ni David fee lɛ kɛ maŋ muu lɛ fɛɛ hilɛ-kɛhamɔ wo oshara mli. Enɛ hewɔ lɛ, esɔle koni Nyɔŋmɔ afee Zion ejurɔ. Kɛ wɔfee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ, bei pii lɛ ekɛ heguɔgbee baa Yehowa gbɛi lɛ kɛ asafo lɛ nɔ. Esa akɛ wɔsɔle ni Nyɔŋmɔ asaa nibii ni ekolɛ wɔfite lɛ lɛ.

52:10. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ ‘tamɔ mũtso kusuu yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ’—wɔbaabɛŋkɛ Yehowa ni wɔwo yibii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli—kɛtsɔ etoi ni wɔɔbo kɛ wɔsuɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔkpɛlɛ tsɔsemɔ ni ekɛhaa wɔ lɛ nɔ lɛ nɔ.—Hebribii 12:5, 6.

55:5, 6, 13-15, 17-19. David hao waa yɛ henumɔŋ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebi Absalom ni tee eyinɔ apam kɛ eŋaawolɔ Ahitofel ni ekɛ ehe fɔ̃ɔ enɔ ní yeee lɛ anɔkwa lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, no haaa hekɛnɔfɔɔ ni David yɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ aba shi. Esaaa akɛ wɔhaa henumɔŋ piŋmɔ gbɔjɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ.

55:23. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔshɛ wɔjatsu wɔfɔ̃ Yehowa nɔ? Wɔfeɔ enɛ (1) kɛtsɔ sane ni gbáa wɔnaa lɛ ní wɔkɛaaya eŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli lɛ nɔ, (2) kɛtsɔ gbɛtsɔɔmɔ kɛ sɛɛfimɔ ni wɔɔtao kɛjɛ e-Wiemɔ lɛ mli kɛ esafo lɛ dɛŋ lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ hu (3) kɛtsɔ ní wɔɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛtsu shihilɛ lɛ he nii lɛ nɔ.—Abɛi 3:5, 6; 11:14; 15:22; Filipibii 4:6, 7.

56:9. Jeee shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ pɛ kɛkɛ Yehowa le, shi ele bɔ ni shihilɛ lɛ haoɔ wɔ ehaa lɛ hu.

62:12. Hewalɛ ni jɛ he kroko he ehiaaa Nyɔŋmɔ. Lɛ ji hewalɛ jɛɛhe. ‘Hewalɛ lɛ, enɔ̃ ni.’

63:4. Nyɔŋmɔ ‘mlihilɛ lɛ hi fe wala’ ejaakɛ kɛ́ jeee no hewɔ kulɛ, wala he baŋ sɛɛnamɔ. Eji nilee gbɛ kɛha wɔ akɛ wɔkɛ Yehowa aaabɔ naanyo.

63:7. Gbɛkɛ—be mli ni jeŋ ejɔ ní nibii gbalaaa mɔ jwɛŋmɔ lɛ—baanyɛ afee be ni sa jogbaŋŋ kɛha sane nɔjwɛŋmɔ.

64:3-5. Oshekuyeli ni ehiii baanyɛ afite gbɛi kpakpa ní mɔ ni efeko nɔ ko ni ayeɔ ehe osheku lɛ yɔɔ lɛ. Esaaa akɛ wɔboɔ oshekuyeli ni tamɔ nɛkɛ toi, ni asaŋ esaaa akɛ wɔgbɛɔ wɔshwãa hu.

69:5. Bɔni afee ni wɔha toiŋjɔlɛ ahi shi lɛ, bei komɛi lɛ ebaanyɛ efee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ ‘wɔɔto najiaŋ’ kɛtsɔ faikpamɔ nɔ, kɛ́ wɔyiŋ tsɔko akɛ wɔtɔ põ.

70:1-5. Yehowa boɔ wɔfaikpamɔi kɛha yelikɛbuamɔ ni biɔ ni atsu he nii oyá lɛ toi. (1 Tesalonikabii 5:17; Yakobo 1:13; 2 Petro 2:9) Nyɔŋmɔ baanyɛ aŋmɛ gbɛ ni kaa ko ni wɔkɛkpeɔ lɛ aya nɔ, ni kɛlɛ ebaaha wɔ nilee ni wɔkɛtsu shihilɛ lɛ he nii kɛ hewalɛ hu ni wɔkɛdamɔ naa. Eŋmɛŋ gbɛ ni aka wɔ fe bɔ ni wɔɔnyɛ.—1 Korintobii 10:13; Hebribii 10:36; Yakobo 1:5-8.

71:5, 17. David ná ekãa kɛ hewalɛ kɛtsɔ ehiɛ ni ekɛfɔ̃ Yehowa nɔ beni eji oblanyo fioo lɛ—ni efee nakai po dani ekɛ Filistinyo oblaŋ Goliat yawu. (1 Samuel 17:34-37) Oblahii kɛ oblayei bibii baafee jogbaŋŋ akɛ amɛkɛ amɛhe aaafɔ̃ Yehowa nɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ mli.

‘Ha Shikpɔŋ Muu lɛ Fɛɛ Ayi Tɔ Kɛ Enunyam Lɛ’

Naagbee lala ni yɔɔ lalai awolo lɛ mli fã ni ji enyɔ lɛ mli, ni ji Lala 72 lɛ kɔɔ Salomo nɔyeli lɛ he, ni efeɔ shihilɛi ni baaya nɔ yɛ Mesia lɛ nɔyeli shishi lɛ he mfoniri. Mɛɛ shihilɛi ni yɔɔ miishɛɛ waa diɛŋtsɛ po atsɔɔ mli yɛ nakai lala lɛ mli nɛkɛ—toiŋjɔlɛ ní baafa babaoo, yiwalɛ kɛ awuiyeli ní baaba naagbee, shikpɔŋ lɛ nɔ ní baaba abele babaoo! Ani wɔbaafata mɛi ni baaná shihilɛi nɛɛ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli jɔɔmɔi krokomɛi lɛ amli gbɛfaŋnɔ lɛ ahe? Kɛ́ wɔtsui nyɔ wɔmli akɛ wɔɔkwɛ Yehowa gbɛ, ní wɔkɛ lɛ fee wɔbobaahe kɛ wɔhewalɛ taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔfata amɛhe.

‘David sɔlemɔ lalai lɛ baa naagbee’ kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Yijiemɔ aha Yehowa, Nyɔŋmɔ ni ji Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni lɛ ekome too efeɔ naakpɛɛ nii lɛ, ni aaajie enunyam gbɛi lɛ yi kɛaatee naanɔ, ni shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ aaayi tɔ kɛ enunyam lɛ! Amen, Amen.” (Lala 72:18-20) Nyɛhaa wɔkɛ wɔtsui muu fɛɛ ajiea Yehowa yi, ni wɔjie enunyam gbɛi lɛ yi nakai nɔŋŋ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Ani ole mɔ ni “Maŋtsɛ biyoo lɛ” feɔ ehe mfoniri lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10, 11]

Awie Yerusalem he akɛ ‘ehe yɛ fɛo kɛwula shi.’ Ani ole nɔ hewɔ?