Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Te Yesu tsɔɔ tɛŋŋ beni ekɛɛ Nikodemo akɛ: “Mɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kpeleke shi lɛ, gbɔmɔbi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ”?—Yohane 3:13.

No mli lɛ, Yesu yɛ shikpɔŋ nɔ, ni ekwɔko kɛyako ŋwɛi loo ekuko esɛɛ kɛyako jɛi. Shi kɛlɛ, nibii ni wɔle yɛ Yesu he kɛ saji ahe ni ewieɔ ní nakai wiemɔ lɛ je kpo yɛ mli lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu nɔ ni etaoɔ etsɔɔ lɛ shishi.

Yesu “jɛ ŋwɛi kpeleke shi” kɛ shishinumɔ akɛ dani ebaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ ekɛ e-Tsɛ yɔɔ mumɔi ashihilɛhe lɛ, shi beni be ni ato lɛ shɛ lɛ, ajie Bi lɛ wala awo Maria fɔmɔ kotoku mli, ni afɔ́ Yesu akɛ gbɔmɔ. (Luka 1:30-35; Galatabii 4:4; Hebribii 2:9, 14, 17) Kɛ́ agbe Yesu lɛ, abaatée lɛ shi ákɛ mumɔŋ gbɔmɔ, ni ebaaku esɛɛ kɛya Yehowa ŋɔɔ. No hewɔ ni beni eshwɛ fioo ni abaagbe Yesu lɛ, esɔle akɛ: “Ataa, ŋɔɔ anunyam ni miyɔɔ yɛ oŋɔɔ dani je lɛ yɔɔ lɛ owo mihiɛ nyam” lɛ.—Yohane 17:5; Romabii 6:4, 9; Hebribii 9:24; 1 Petro 3:18.

Beni Yesu kɛ Nikodemo ni ji Farisifonyo kɛ tsɔɔlɔ yɛ Israel lɛ wie lɛ, no mli lɛ Yesu ekuko esɛɛ kɛyako ŋwɛi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesa ko gboko ni ekwɔ kɛtee mumɔi ashihilɛhe lɛ yɛ ŋwɛi pɛŋ. Yesu diɛŋtsɛ wie akɛ, Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ ateŋ mɔ ko efeee Yohane Baptisilɔ lɛ, shi kɛlɛ “mɔ ni ji bibioo kwraa yɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ fe lɛ.” (Mateo 11:11) Ni bɔfo Petro tsɔɔ mli akɛ, anɔkwafo Maŋtsɛ David egbo, ni ekã he eyɛ egbonyobu mli; David eyaaa ŋwɛi. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:29, 34) Yiŋtoo ko hewɔ mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli tamɔ David, Yohane Baptisilɔ lɛ, kɛ mɛi krokomɛi ni fata amɛhe ní gboi dani Yesu gbo lɛ eyaaa ŋwɛi lɛ. Beni amɛgboi lɛ, no mli lɛ Yesu etoko gbɛjianɔ ní gbele gbɛ ákɛ atée adesai ashi ni amɛyahi ŋwɛi lɛ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ, ákɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ, Yesu ‘je gbɛ hee’ kɛtee ŋwɛi.—Hebribii 6:19, 20; 9:24; 10:19, 20.

Akɛni no mli lɛ Yesu gboko ní abaatée lɛ shi lɛ hewɔ lɛ, te etsɔɔ tɛŋŋ beni ekɛɛ Nikodemo akɛ: “Mɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kpeleke shi lɛ, gbɔmɔbi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ”? * (Yohane 3:13) Susumɔ sane ní no mli lɛ Yesu kɛ Nikodemo wieɔ ni sane nɛɛ baje mli lɛ he okwɛ.

Beni nakai Yudafoi ahiɛnyiɛlɔ lɛ tee Yesu ŋɔɔ yɛ teemɔŋ lɛ, Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛo akɛ: Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔ́ɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena.” (Yohane 3:3) Kɛkɛ ni Nikodemo bi akɛ, ‘Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaaba lɛ nakai lɛ? Ani abaanyɛ afɔ́ mɔ ekoŋŋ?’ Enuuu Biblia tsɔɔmɔ nɛɛ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli ní aaahi lɛ shishi. Ani gbɛ ko yɛ ni ebaanyɛ etsɔ nɔ ele enɛ? Dabi, enyɛŋ ekase enɛ kɛjɛ adesai aŋɔɔ; adesa ko nyɛŋ etsɔɔ lɛ ejaakɛ amɛteŋ mɔ ko eyako ŋwɛi pɛŋ ní baanyɛ egbála Maŋtsɛyeli lɛ mli jogbaŋŋ eha lɛ. Yesu pɛ ji mɔ ni baanyɛ efee nakai. Lɛ ebaanyɛ etsɔɔ Nikodemo kɛ mɛi krokomɛi nibii ni tamɔ nakai ahe nii ejaakɛ Lɛ ekpeleke shi kɛjɛ ŋwɛi.

Sane ni abi yɛ ŋmalɛ nɛɛ he lɛ maa sane oti ni kɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ he hiaa ha lɛ nɔ mi. Nilee bɛ mli akɛ kɛ́ aakane ŋmalɛ ko ni anuuu shishi amrɔ nɔŋŋ lɛ, aaafo nakai ŋmalɛ lɛ ashi. Kɛ́ ŋmalɛ ko ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shishinumɔ wa lɛ, esa ákɛ akɛ ŋmalɛi krokomɛi ni kɛ no kpãa gbee lɛ atsu nii ni akɛtao mli. Kɛfata he lɛ, bei pii lɛ, sane he ni awieɔ ní nakai ŋmalɛ ni shishinumɔ bɛ mlɛo lɛ baje mli lɛ hu baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu shishi bɔ ni sa.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 Wiemɔ kuku ni ji “ni yɔɔ ŋwɛi lɛ” ní jeɔ kpo yɛ shishitsɔɔmɔi komɛi amli lɛ bɛ Hela Ŋmalɛi ni etsɛ fe fɛɛ lɛ mli.