Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Afɔ́ Amɛ Akɛ Maŋ Ni Nyɔŋmɔ Ehala Eha Ehe Lɛ Mli Bii

Afɔ́ Amɛ Akɛ Maŋ Ni Nyɔŋmɔ Ehala Eha Ehe Lɛ Mli Bii

Afɔ́ Amɛ Akɛ Maŋ Ni Nyɔŋmɔ Ehala Eha Ehe Lɛ Mli Bii

“Bo lɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ehalao, koni otsɔ lɛ diɛŋtsɛ emaŋ.” —5 MOSE 7:6.

1, 2. Mɛɛ nitsumɔi wuji Yehowa tsu eha ewebii lɛ, ni mɛɛ wekukpãa bakã Israelbii lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ?

YƐ AFI 1513 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha wekukpãa hee bakã ekɛ etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ. Yɛ nakai afi lɛ nɔ lɛ, eba maŋ ni yeɔ jeŋ fɛɛ nɔ yɛ nakai beaŋ lɛ shi, ni ekpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli. Enɛ ha ebatsɔ amɛ-Kpɔlɔ kɛ amɛ-Tsɛ. Dani Nyɔŋmɔ aaakpɔ̃ amɛ lɛ, ekɛɛ Mose akɛ: “Kɛɛmɔ Israelbii lɛ akɛ: Mi ji Yehowa lɛ, ni majie nyɛ yɛ Mizraim jatsui lɛ ashishi, ni mahere nyɛ kɛjɛ amɛnyɔŋyeli lɛ mli, ni nine ní akpã mli kɛ kojomɔi kpelei maŋɔkpɔ̃ nyɛ; ni maŋɔ nyɛ mafee mi diɛŋtsɛ mimaŋ, ni matsɔ nyɛ-Nyɔŋmɔ.”—2 Mose 6:6, 7; 15:1-7, 11.

2 Beni Israelbii lɛ shi Mizraim etsɛɛɛ lɛ, amɛkɛ Yehowa ni ji amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ fee kpaŋmɔ ko. Kɛjɛ no sɛɛ kɛbaa lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Yehowa kɛ aŋkroaŋkroi, wekui, loo mɛi ni jɛ weku shĩai pɔtɛɛi komɛi amli aaatsu nii lɛ, ebaná gbɔmɛi ni ato amɛhe gbɛjianɔ ákɛ maŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (2 Mose 19:5, 6; 24:7) Eha ewebii lɛ mlai ní kudɔ amɛ yɛ amɛshihilɛi amli kɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, yɛ amɛjamɔ mli. Mose kɛɛ amɛ akɛ: “Mɛɛ maŋ kpeteŋkpele ko yɔɔ, ni eyɔɔ nyɔŋmɔi ní bɛŋkɛɔ amɛ, tamɔ bɔ ni Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, bɛŋkɛɔ wɔ be fɛɛ be ní wɔtsɛ́ɔ lɛ lɛ? Ni mɛɛ maŋ kpeteŋkpele ko hu yɔɔ ni yɔɔ akpɔi kɛ mlai ni ja tamɔ nɛkɛ mla nɛɛ fɛɛ ni miŋɔŋmɛɔ nyɛhiɛ ŋmɛnɛ nɛɛ?”—5 Mose 4:7, 8.

Afɔ́ Amɛ ákɛ Maŋ ni Ji Odasefoi lɛ Mli Bii

3, 4. Mɛni ji nɔ̃ titri hewɔ ni ato Israel maŋ lɛ?

3 Afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, Yehowa tsɔ egbalɔ Yesaia nɔ ekai Israelbii lɛ nɔ̃ titri hewɔ ni eto Israel maŋ lɛ. Yesaia kɛɛ amɛ akɛ: “Bɔ ni Yehowa ní bɔ bo, Yakob, ní eshɔ̃ bo, Israel, lɛ kɛɛ nɛ: Kaashe gbeyei, ejaakɛ mikpɔ̃o; mitsɛ́o kɛ ogbɛi; minɔ̃ jio! Shi mi, Yehowa, mi ji o-Nyɔŋmɔ lɛ, Israel Mɔ krɔŋkrɔŋ, oyiwalaherelɔ lɛ! . . . Ŋɔɔ mibihii lɛ kɛjɛ shɔŋŋ kɛba, kɛ mibiyei lɛ hu kɛjɛ shikpɔŋ lɛ naagbeehe lɛ; mɔ fɛɛ mɔ ní aŋɔ migbɛi awo lɛ, mɔ ni mibɔ lɛ miha minunyam, mɔ ni mishɔ̃ lɛ ní mifee lɛ lɛ! Yehowa kɛɛ, nyɛ ji midasefoi, kɛ mitsulɔ ní mihala . . . Maŋ ní mishɔ̃ miha mihe, koni amɛgba miyijiemɔ lɛ.”—Yesaia 43:1, 3, 6, 7, 10, 21.

4 Ákɛ mɛi ni Yehowa gbɛi kã amɛnɔ lɛ, Israelbii lɛ baaye jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ he odase amɛtsɔɔ jeŋmaji lɛ. Amɛbaafee maŋ ni ‘Yehowa bɔ kɛha enunyam lɛ.’ ‘Amɛbaagba Yehowa yijiemɔ lɛ,’ ni amɛbaaha ale eyiwalaheremɔ nifeemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ, ni enɛ feemɔ baawo egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ nyam. Yɛ kukufoo mli lɛ, amɛbaafee maŋ ni yeɔ Yehowa he odase.

5. Israel ji maŋ ni ejɔɔ ehe nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Yɛ afi 1000 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, Maŋtsɛ Salomo ha ale akɛ Yehowa etse Israelbii lɛ yɛ maji krokomɛi lɛ ahe. Beni esɔleɔ ehaa Yehowa lɛ, ejaje akɛ: “Bo diɛŋtsɛ otse amɛ oha ohe oŋɔfee onii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ majimaji fɛɛ ateŋ.” (1 Maŋtsɛmɛi 8:53) Israelbii aŋkroaŋkroi hu ná amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpãa krɛdɛɛ ko. Mra mli lɛ, Mose kɛɛ amɛ akɛ: “Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, bii ji nyɛ . . . Ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, maŋ krɔŋkrɔŋ jio.” (5 Mose 14:1, 2) No hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni oblahii kɛ oblayei bibii ni ji Israelbii lɛ ajɔɔ amɛwala nɔ amɛha Yehowa. Afɔ́ amɛ akɛ maŋ ni ejɔɔ ehe nɔ eha Nyɔŋmɔ lɛ mli bii. (Lala 79:13; 95:7) Atsɔɔ yinɔbii krokomɛi fɛɛ ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ Yehowa mlai lɛ, ni yɛ kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ fee hewɔ lɛ, sɔ̃ kã amɛnɔ akɛ amɛhi shi yɛ emlai lɛ anaa.—5 Mose 11:18, 19.

Amɛyɛ Hegbɛ akɛ Amɛhalaa Nɔ ni Amɛsumɔɔ

6. Mɛni esa akɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo diɛŋtsɛ ahala akɛ ebaafee?

6 Eyɛ mli akɛ afɔ́ Israelbii lɛ akɛ maŋ ni ejɔɔ ehe nɔ lɛ mli bii moŋ, shi esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akpɛ eyiŋ kɛji ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ loo efeŋ nakai. Dani amɛaaya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose kɛɛ amɛ akɛ: “Miitsɛ́ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ ŋmɛnɛ ni amɛbaye nyɛhe odase akɛ mikɛ wala kɛ gbele, jɔɔmɔ kɛ loomɔ eshwie nyɛhiɛ; no hewɔ lɛ kɔ wala, koni bo kɛ oseshi fɛɛ ayi aná wala, ní osumɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ni obo egbee toi, ni okɛ ohe akpɛtɛ ehe; ejaakɛ no aaaha oyi ana wala ni otsɛ yɛ jeŋ, koni ohi shikpɔŋ ni Yehowa kã otsɛmɛi Abraham kɛ Isak kɛ Yakob kitã akɛ eeeŋɔha amɛ lɛ nɔ!” (5 Mose 30:19, 20) No hewɔ lɛ, esa akɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo diɛŋtsɛ ahala akɛ ebaasumɔ Yehowa, ni ebo egbee toi, ni ekɛ ehe akpɛtɛ ehe. Akɛni Israelbii lɛ yɛ hegbɛ akɛ amɛhalaa nɔ ni amɛsumɔɔ hewɔ lɛ, esa akɛ amɛtere sɔ̃ fɛɛ sɔ̃ ni baajɛ nɔ ni amɛbaahala akɛ amɛbaafee lɛ mli kɛba lɛ.—5 Mose 30:16-18.

7. Mɛni ba beni yinɔbii ni hi shi yɛ Yoshua gbii lɛ amli lɛ gboi lɛ?

7 Nibii ni tee nɔ yɛ Kojolɔi lɛ abeaŋ lɛ haa anaa nibii ni jɛɔ anɔkwayeli kɛ anɔkwa ní ayeee mli kɛbaa lɛ faŋŋ. Bei fioo ni tsɔ nakai be lɛ hiɛ lɛ, Israelbii lɛ nyiɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Yoshua fee lɛ sɛɛ, ni no ha ajɔɔ amɛ. “Maŋ lɛ sɔmɔ Yehowa gbii abɔ ni Yoshua yɔɔ lɛ kɛ gbii abɔ ni onukpai ni hi shi yɛ Yoshua gbele sɛɛ ní amɛna Yehowa nitsumɔi wuji fɛɛ ni etsu eha Israel lɛ yɔɔ lɛ.” Shi yɛ Yoshua gbele sɛɛ lɛ, “yinɔ kroko bate shi yɛ amɛsɛɛ, mɛi ni leee Yehowa aloo enitsumɔi ni etsu eha Israel lɛ. Kɛkɛ ni Israelbii fee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ.” (Kojolɔi 2: 7, 10, 11) Eeenyɛ efee akɛ yinɔbii ni ba yɛ sɛɛ mli ní bɛ niiashikpamɔ lɛ ebuuu gboshinii ni amɛyɔɔ ákɛ amɛji maŋ ní amɛjɔɔ amɛhe nɔ, ní Yehowa amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ etsu nitsumɔi wuji eha amɛ yɛ bei ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ mli bii.—Lala 78:3-7, 10, 11.

Ní Amɛaahi Shi yɛ Amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ Naa

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛjianɔtoo ha Israelbii lɛ ná hegbɛ koni amɛkɛtsɔɔ akɛ amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa? (b) Mɛni mɛi ni jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛshã shidaa afɔlei lɛ ná?

8 Yehowa ha ewebii lɛ ná hegbɛi srɔtoi ni amɛkɛaahi shi yɛ amɛhenɔ ní amɛjɔɔ ákɛ maŋ lɛ naa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, e-Mla lɛ bi koni amɛshã afɔlei srɔtoi, ni afɔlei nɛɛ ekomɛi yɛ ni eji amɛsɔ̃ akɛ amɛshã, ni ekrokomɛi hu yɛ ni amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛshãa. (Hebribii 8:3) Afɔlei ni amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛshãa lɛ ateŋ ekomɛi ji shãa afɔlei, ŋmaa afɔlei, kɛ shidaa afɔlei—afɔlei nɛɛ ji nikeenii ni akɛbahaa Yehowa bɔni afee ni aná ehiɛ duromɔ, ni asaŋ akɛda lɛ shi.—3 Mose 7:11-13.

9 Yehowa náa nakai afɔlei ni ajɛɔ suɔmɔ mli ashãa lɛ ahe miishɛɛ. Awie shãa afɔlei kɛ ŋmaa afɔlei lɛ ahe akɛ amɛji afɔlei ní “jeɔ ŋma woɔ Yehowa.” (3 Mose 1:9; 2:2) Yɛ shidaa afɔle lɛ gbɛfaŋ lɛ, akɛ kooloo lɛ lá kɛ emli fɔ lɛ haa Yehowa, ni osɔfoi lɛ kɛ mɔ ni kɛ nikeenii lɛ ba lɛ hu yeɔ loo lɛ eko. Enɛ hewɔ lɛ, eji okadifeemɔ niyeli ni tsɔɔ toiŋjɔlɛ wekukpãa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ. Mla lɛ kɛɛ akɛ: “Ni kɛ́ nyɛmiishã shidaa afɔle nyɛha Yehowa lɛ, nyɛshãa lɛ bɔ ni nyɛkɛaasa ehiɛ.” (3 Mose 19:5) Eyɛ mli akɛ afɔ́ Israelbii fɛɛ akɛ mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa moŋ, shi amɛteŋ mɛi ni jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛshã shidaa afɔlei kɛtsɔɔ akɛ amɛjɔɔ amɛhe nɔ diɛŋtsɛ amɛha lɛ lɛ ‘ná ehiɛ duromɔ,’ ni ejɔɔ amɛ babaoo.—Maleaki 3:10.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ yɛ akɛ enáaa afɔlei ni ashã yɛ Yesaia kɛ Maleaki gbii lɛ amli lɛ ahe miishɛɛ?

10 Shi Israel maŋ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ yeee Yehowa anɔkwa yɛ bei babaoo mli. Yehowa tsɔ egbalɔ Yesaia nɔ ekɛɛ amɛ akɛ: “Okɛ oshãa afɔle tooi lɛ ebahaaa mi, ni asaŋ okɛ ofɔlei lɛ wooo mihiɛ nyam; mikɛ niyenii afɔlei gbaaa onaa.” (Yesaia 43:23) Kɛfata he lɛ, Yehowa bu afɔlei ni amɛshã ní jɛɛɛ amɛsuɔmɔ kɛ amɛtsui mli lɛ akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yesaia gbele sɛɛ afii 300 lɛ, Israelbii lɛ kɛ kooloi ni eje kpa shã afɔle yɛ gbalɔ Maleaki gbii lɛ amli. No hewɔ lɛ, Maleaki kɛɛ amɛ akɛ: “Mináaa nyɛhe tsui, Yehowa Zebaot kɛɛ, ni nyɛdɛŋ nikeenii hu mináaa he miishɛɛ. . . . Nyɛkɛ juu nii kɛ akpake kɛ helatsɛ baa, ni nyɛkɛ bahaa akɛ nikeenii: aso mahe enɛ kɛ miishɛɛ yɛ nyɛdɛŋ lo? Yehowa kɛɛ.”—Maleaki 1:10, 13; Amos 5:22.

Akpoo Amɛ ákɛ Maŋ ni Amɛjɔɔ Amɛhe Nɔ

11. Mɛɛ hegbɛ aha Israelbii lɛ ná?

11 Beni Israelbii lɛ batsɔ maŋ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ, ewo amɛ shi akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi ní nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ̃ yɛ maji fɛɛ ateŋ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ lɛ minɔ̃ŋ. Shi nyɛ lɛ, nyɛaatsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ nyɛha mi.” (2 Mose 19:5, 6) Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ baapue yɛ amɛmaŋ lɛ mli, ni no baaha amɛ klɛŋklɛŋ amɛná hegbɛ akɛ amɛfata Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ mli bii lɛ ahe. (1 Mose 22:17, 18; 49:10; 2 Samuel 7:12, 16; Luka 1:31-33; Romabii 9:4, 5) Shi Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ehiii shi yɛ amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ naa. (Mateo 22:14) Amɛkpoo Mesia lɛ, ni yɛ naagbee lɛ amɛgbe lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 7:51-53.

12. Mɛɛ wiemɔi Yesu wie ni tsɔɔ akɛ Yehowa ekpoo Israel ákɛ maŋ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Lɛ?

12 Beni eshwɛ gbii fioo ni abaagbe Yesu lɛ, ekɛɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Ani nyɛkaneko yɛ ŋmalɛi lɛ amli dã akɛ: ‘Tɛ lɛ ní tsũtswalɔi lɛ shɛ́ fɔ̃ lɛ, no nɔŋŋ etsɔ koŋtɛ ní tere tsũ lɛ. Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ dɛŋ enɛ jɛ, ni eyɛ naakpɛɛ yɛ wɔhiŋmɛiiaŋ’? No hewɔ lɛ miikɛɛ nyɛ akɛ: Abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aaaŋɔha jeŋmaŋ ko ní woɔ yibii.” (Mateo 21:42, 43) Yesu ha amɛle faŋŋ akɛ Yehowa ekpoo amɛ ákɛ maŋ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Lɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ní otswiaa mɛi ni atsuɔ amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi: shii enyiɛ mitao akɛ kulɛ mibuaa obii anaa tamɔ bɔ ni wuɔ buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ, ni nyɛkpɛlɛɛɛ! Naa, aaashi nyɛwe lɛ amaŋfɔ aha nyɛ!”—Mateo 23:37, 38.

Maŋ Hee ní Amɛjɔɔ Amɛhe Nɔ

13. Mɛɛ gbalɛ Yehowa gba yɛ Yeremia gbii lɛ amli?

13 Yɛ gbalɔ Yeremia gbii lɛ amli lɛ, Yehowa gba nɔ ko hee ni kɔɔ ewebii lɛ ahe. Wɔkaneɔ akɛ: “Naa, gbii miiba, Yehowa kɛɛ, ni mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee: etamɔɔɔ kpaŋmɔ ní mikɛ amɛtsɛmɛi lɛ kpaŋ gbi ní mimɔ amɛnine mli ní mijie amɛ kɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ; nakai mikpaŋmɔ lɛ amɛku mli, tsɛ mi ji amɛwu! Yehowa kɛɛ. Shi kpaŋmɔ ní mikɛ Israel we lɛ baakpaŋ yɛ nakai gbii lɛ asɛɛ lɛ nɛ, Yehowa kɛɛ: Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ!”—Yeremia 31:31-33.

14. Mɛɛ be ni te fee tɛŋŋ ato maŋ hee ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ shishi? Tsɔɔmɔ mɛi ni maŋ hee nɛɛ ji.

14 Afee kpaŋmɔ hee nɛɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. beni Yesu gbo ní sɛɛ mli lɛ ekɛ elá ni efɔse eshwie shi lɛ jara lɛ yapue yɛ e-Tsɛ hiɛ lɛ. (Luka 22:20; Hebribii 9:15, 24-26) Shi kɛlɛ, akɛ kpaŋmɔ hee lɛ bɔi nitsumɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie kaselɔi lɛ anɔ, ní atsɔ no nɔ ato maŋ hee ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” shishi lɛ. (Galatabii 6:16; Romabii 2:28, 29; 9:6; 11:25, 26) Bɔfo Petro ŋma Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃, koni nyɛjaje mɔ ni tsɛ́ nyɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ; nyɛ lɛ sá lɛ nyɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji nyɛ.” (1 Petro 2:9, 10) Wekukpãa krɛdɛɛ ni kã Yehowa kɛ heloonaa Israel teŋ lɛ fite. Yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Mumɔŋ Israel ni ji Kristofoi asafo lɛ loo ‘maŋ ni woɔ’ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ “yibii” lɛ baye heloonaa Israel najiaŋ, ni amrɔ nɛɛ amɛ ji mɛi ni náa Yehowa hiɛ duromɔ.—Mateo 21:43.

Aŋkroaŋkroi Ahenɔjɔɔmɔ

15. Yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, mɛɛ baptisimɔ Petro wo etoibolɔi lɛ hewalɛ koni amɛkɛ amɛhe aha kɛha efeemɔ?

15 Kɛjɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛbaa lɛ, ehe bahia koni Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii ni ji aŋkroaŋkroi lɛ diɛŋtsɛ ajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ, ni abaptisi amɛ awo “Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli.” * (Mateo 28:19) Yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, bɔfo Petro kɛɛ Yudafoi kɛ mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ lɛ mli ní kpɛlɛ tsakemɔ ni ba lɛ nɔ lɛ akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii amli ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aha abaptisi lɛ awo Yesu Kristo gbɛi amli, koni aŋɔ nyɛhe eshai lɛ afa nyɛ, ni nyɛaaná Mumɔ krɔŋkrɔŋ nɔkeenɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:38) Esa akɛ nakai Yudafoi kɛ mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ lɛ mli lɛ aha abaptisi amɛ koni amɛkɛ no atsɔɔ akɛ amɛjɔɔ amɛwala nɔ amɛha Yehowa, ni ákɛ amɛkpɛlɛɔ nɔ hu akɛ Yesu nɔ Yehowa baatsɔ ni ekɛ amɛhe eshai ake amɛ. Esa akɛ amɛkpɛlɛ Yesu nɔ akɛ lɛ ji Yehowa Osɔfonukpa kɛ amɛ-Hiɛnyiɛlɔ kɛ Kristofoi asafo lɛ Yitso.—Kolosebii 1:13, 14, 18.

16. Mɛi komɛi ni ji Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii ni ajie ato naanɔ wala lɛ batsɔmɔ mumɔŋ Israelbii yɛ Paulo gbii lɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Afii komɛi asɛɛ lɛ, bɔfo Paulo wie akɛ: “Mijaje mitsɔɔ mɛi ni yɔɔ Damasko lɛ tsutsu, kɛ mɛi ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, kɛ jeŋmaji lɛ hu, akɛ amɛtsake amɛtsui ni amɛkpale kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni amɛtsu nii ni sa tsuitsakemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 26:20) Beni Paulo kɔne mɛi ni ji Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ ayiŋ ákɛ Yesu ji Kristo ni ji Mesia lɛ sɛɛ lɛ, eye ebua amɛ ni amɛjɔɔ amɛhenɔ, ni abaptisi amɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:14, 15, 31-33; 17:3, 4; 18:8) Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ní nakai kaselɔi heei lɛ kpale kɛba lɛ ha amɛbatsɔmɔ mumɔŋ Israelbii.

17. Mɛɛ naasɔomɔ nitsumɔ ko naagbee ebɛŋkɛ, ni mɛɛ nitsumɔ kroko hu atsuɔ oyayaayai?

17 Ŋmɛnɛ, mumɔŋ Israelbii ní eshwɛ lɛ anaagbee naasɔomɔ lɛ ebɛŋkɛ. Kɛ́ agbe enɛ naa lɛ, akɛ famɔ baaha “ŋwɛibɔfoi ejwɛ” ní hiɛ hiɛkpatamɔ kɔɔyɔi ni kɛ “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” baaba lɛ mli lɛ koni amɛŋmɛɛ he. Shi dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, aabua “asafo babaoo” ní yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anaa oyayaayai. “Tooi krokomɛi” nɛɛ jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛhalaa akɛ amɛbaajie hemɔkɛyeli kpo yɛ “toobi lɛ lá lɛ mli,” ni amɛhaa abaptisiɔ amɛ kɛfeɔ amɛhenɔ ní amɛjɔɔ amɛha Yehowa lɛ he okadi. (Kpojiemɔ 7:1-4, 9-15; 22:17; Yohane 10:16; Mateo 28:19, 20) Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo ji oblahii kɛ oblayei bibii ni fɔlɔi ni ji Kristofoi tsɔseɔ amɛ. Kɛ́ oji oblahii kɛ oblayei bibii nɛɛ ateŋ mɔ ko lɛ, no lɛ obaaná nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ he miishɛɛ waa.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 15 Kwɛmɔ May 15, 2003 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 30-31 lɛ.

Emlitĩi

• Mɛni hewɔ ehe ehiaaa ní oblahii kɛ oblayei bibii ni ji Israelbii lɛ diɛŋtsɛ ajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ?

• Te Israelbii lɛ aaafee tɛŋŋ amɛha ana akɛ amɛmiihi shi yɛ amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ naa?

• Mɛni hewɔ Yehowa kpoo Israel ákɛ maŋ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha lɛ lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akɛ maŋ kroko baye amɛnajiaŋ?

• Kɛjɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛbaa lɛ, mɛni ehe bahia ni Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii fɛɛ afee bɔni afee ni amɛbatsɔmɔ mumɔŋ Israelbii?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Afɔ́ɔ gbekɛbii ni ji Israelbii lɛ ákɛ maŋ ni Nyɔŋmɔ ehala eha ehe lɛ mli bii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Esa akɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo diɛŋtsɛ akpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Afɔlei ni ajɛɔ suɔmɔ mli ashãa lɛ ha Israelbii lɛ ná hegbɛ koni amɛjie suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa lɛ kpo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Kɛjɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛbaa lɛ, ehe bahia ni Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ diɛŋtsɛ ajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ koni amɛha abaptisi amɛ kɛfee he okadi