Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ kɛ Fã ni Ji Ejwɛ lɛ Amli Saji Otii

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ kɛ Fã ni Ji Ejwɛ lɛ Amli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ kɛ Fã ni Ji Ejwɛ lɛ Amli Saji Otii

BENI lalatsɛ lɛ sɔleɔ ehaa Nyɔŋmɔ lɛ, ebi akɛ: “Ani aaagba omlihilɛ lɛ he sane yɛ gbonyobu mli? aloo onɔkwayeli lɛ hu yɛ laajemɔbu lɛ mli?” (Lala 88:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, hetoo lɛ ji dabi. Kɛ́ wɔwala je wɔdɛŋ lɛ, wɔnyɛŋ wɔjie Yehowa yi. Esa akɛ Yehowa yi ní wɔɔjie lɛ aha wɔná he miishɛɛ akɛ wɔɔkã he wɔhi wala mli, ni esa akɛ wala mli ni wɔyɔɔ lɛ aha wɔjie eyi.

Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ kɛ Fã ni Ji Ejwɛ lɛ amli lalai lɛ jeɔ shishi kɛjɛ Lala 73 kɛyashi Lala 106, ni lalai nɛɛ tsɔɔ wɔ nibii babaoo hewɔ ni esa akɛ wɔjie Bɔlɔ lɛ yi ni wɔwo egbɛi lɛ hiɛ nyam. Esa akɛ lalai nɛɛ anɔjwɛŋmɔ aha wɔná hiɛsɔɔ ni mli kwɔ wɔha “Nyɔŋmɔ wiemɔ” lɛ, ni ekanya wɔ hu koni wɔjie eyi babaoo. (Hebribii 4:12) Nyɛhaa wɔkɛ miishɛɛ asusua Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ lɛ he klɛŋklɛŋ.

“NYƆŊMƆ ŊƆƆ HILƐ HI HA MI”

(Lala 73:1–89:53)

Asaf loo eweku mlibii lɛ ateŋ mɛi komɛi ni ŋmala klɛŋklɛŋ lalai 11 ni yɔɔ Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Etɛ lɛ mli lɛ. Lalai nɛɛ amli klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ haa wɔleɔ nɔ ni bu Asaf he kɛjɛ susumɔ ni ejaaa ní aaaha ekpalaŋ lɛ he. Ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ. Elá akɛ: “Mi lɛ, Nyɔŋmɔ ŋɔɔ hilɛ hi ha mi.” (Lala 73:28) Lala 74 lɛ wieɔ awerɛho ni eye yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he lɛ he. Lala 75, 76, kɛ 77 lɛ wieɔ Yehowa he akɛ jalɔ Kojolɔ, mɛi ni he jɔ lɛ a-Yiwalaherelɔ, kɛ sɔlemɔi a-Toibolɔ. Lala 78 lɛ wieɔ nibii ni Israelbii lɛ fee yɛ Mose gbii lɛ amli kɛyashi David beaŋ lɛ ahe. Lala 79 lɛ hu wieɔ awerɛho ni lalatsɛ lɛ ye yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he lɛ he. Lala ni tsa nɔ lɛ ji sɔlemɔ ni asɔle koni Nyɔŋmɔ aha ewebii lɛ aku amɛ sɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ. Lala 81 lɛ woɔ hewalɛ koni abo Yehowa toi. Lala 82 kɛ Lala 83 lɛ ji sɔlemɔ ni asɔle koni Nyɔŋmɔ akojo kojolɔi ni yeee jalɛsane kɛ ehenyɛlɔi lɛ fɛɛ.

Korabii lɛ alala ko kɛɔ akɛ: “Misusuma hiɛ miitse Yehowa kpoi lɛ, eetɔ biti po yɛ hewɔ; mitsui kɛ miheloo miinya kɛyakpee Mawu hiɛkalɔ lɛ.” (Lala 84:3) Lala 85 lɛ wieɔ sɔlemɔ ko ni asɔle koni Nyɔŋmɔ ajɔɔ nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ he. Lala nɛɛ maa nɔ mi akɛ, mumɔŋ nibii ni akɛjɔɔ mɔ lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ babaoo fe heloonaa nibii ni akɛjɔɔ lɛ. Yɛ Lala 86 lɛ, David bi Nyɔŋmɔ koni ebu ehe ni etsɔɔ lɛ nii. Lala 87 lɛ ji lala ko ni kɔɔ Zion kɛ mɛi ni afɔ́ yɛ jɛi lɛ ahe, ni Lala 88 lɛ wieɔ sɔlemɔ ko ni asɔle aha Yehowa lɛ he. Etan ní ekolɛ efata hii nilelɔi ejwɛ ni hi shi yɛ Salomo beaŋ lɛ ahe lɛ ni fo Lala 89 lɛ, ni lala nɛɛ maa bɔ ni Yehowa mli hi hã taakɛ eje kpo yɛ kpaŋmɔ ni ekɛ David fee lɛ mli lɛ nɔ mi.—1 Maŋtsɛmɛi 5:11.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

73:9—Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi fɔji ‘anaa saa ŋwɛi he, ni amɛlilɛi kpeleɔ shikpɔŋ lɛ nɔ’? Akɛni mɛi fɔji bɛ bulɛ kɛha mɔ ko mɔ ko yɛ ŋwɛi loo shikpɔŋ nɔ hewɔ lɛ, ewaaa kɛhaa amɛ akɛ amɛaawie musubɔɔ wiemɔi amɛshi Nyɔŋmɔ. Amɛgbeɔ adesai hu ahe guɔ.

74:13, 14—Mɛɛ be Yehowa ‘jwara bonsoi ayitsei yɛ nui amli ni ejwara Leviatan ayitsei wɔtsɔwɔtsɔ’? Awie “Farao, Mizraim maŋtsɛ” lɛ he akɛ eji “báa wulu kpele ní kã efaai ateŋ.” (Ezekiel 29:3) Ekolɛ, Leviatan damɔ shi ha Farao hewalɔi lɛ. Ekolɛ amɛyitsei ni ajwara wɔtsɔwɔtsɔ lɛ kɔɔ Farao kɛ esraafoi lɛ anɔ kunim ní aye beni Yehowa kpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim nyɔŋyeli mli lɛ he.

75:5, 6, 11—Mɛni ‘aklonto’ lɛ damɔ shi kɛha? Aklontoi yɛ hewalɛ waa, ni kooloi kɛfãa amɛhe. No hewɔ lɛ, ‘aklonto’ feɔ hewalɛ he mfoniri. Yehowa holeɔ ewebii lɛ aklontoi anɔ, ni no haa amɛhiɛ baa nyam, shi ‘ekumɔɔ mɛi fɔji aklontoi lɛ.’ Abɔɔ wɔ kɔkɔ koni ‘wɔkawo wɔklontoi anɔ,’ ni tsɔɔ akɛ wɔkawo wɔhe nɔ loo wɔmiiwo wɔhe. Akɛni Yehowa ji mɔ ni woɔ mɛi anɔ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu hegbɛi ni akɛhaa mɛi yɛ asafo lɛ mli lɛ akɛ lɛ eŋɔɔ ejɛ.—Lala 75:8.

76:11—Mɛɛ gbɛ nɔ “gbɔmɔ mlila” jieɔ Yehowa yi? Kɛ́ Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni adesai amli wo la amɛwo wɔ yɛ etsuji ni wɔji lɛ hewɔ lɛ, nɔ̃ kpakpa nyɛɔ ejɛɔ mli kɛbaa. Nɔnaa fɛɛ nɔnaa ni wɔkɛaakpe lɛ baanyɛ asaa wɔ yɛ gbɛ ko nɔ. Amanehului ni saa mɔ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ pɛ Yehowa ŋmɛɛɔ gbɛ ni ebaa wɔ nɔ. (1 Petro 5:10) ‘Nyɔŋmɔ ŋɔɔ gbɔmɔ mlila lɛ mli nɔ ni shwɛɔ lɛ emiaa ehɛ.’ Ni kɛji amanehulu ni wɔkɛkpeɔ lɛ baanyɛ akpata wɔwala hiɛ hu? No hu baanyɛ ekɛ yijiemɔ abaha Yehowa ejaakɛ mɛi ni naa anɔkwayeli mli ni wɔjɛɔ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ hu baanyɛ abɔi Nyɔŋmɔ yijiemɔ.

78:24, 25—Mɛni hewɔ atsɛ́ mana lɛ akɛ “ŋwɛi ŋmaa” kɛ “ŋwɛibɔfoi aboloo” lɛ? Gbɛi srɔtoi nɛɛ fɛɛ ateŋ eko kwraa etsɔɔɔ akɛ mana lɛ ji ŋwɛibɔfoi aniyenii diɛŋtsɛ. Eji “ŋwɛi ŋmaa” kɛ shishinumɔ akɛ ŋwɛi ajɛ ni akɛha. (Lala 105:40) Akɛni ŋwɛi ji “ŋwɛibɔfoi” ashihilɛhe hewɔ lɛ, ekolɛ wiemɔ ni ji “ŋwɛibɔfoi aboloo” lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ní yɔɔ ŋwɛi lɛ dɛŋ ejɛ. (Lala 11:4) Ekolɛ Yehowa tsɔ ŋwɛibɔfoi hu anɔ ni ekɛ mana lɛ ha Israelbii lɛ.

82:1, 6—Namɛi atsɛ́ amɛ akɛ “nyɔŋmɔi” kɛ “Ŋwɛinyo lɛ bii” lɛ? Akɛ gbɛi enyɔ lɛ tsɛ́ɔ adesai kojolɔi ni hi shi yɛ Israel lɛ. Gbɛi nɛɛ sa amɛ ejaakɛ amɛtsu nii akɛ Nyɔŋmɔ naawielɔi kɛ enajiaŋdamɔlɔi.—Yohane 10:33-36.

83:3—Mɛni ‘mɔ yitso nɔ ní ewoɔ’ lɛ tsɔɔ? No tsɔɔ akɛ mɔ lɛ efee klalo akɛ ekɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ baatsu nii aloo ákɛ efee klalo kɛha nɔ ko he nitsumɔ, ni bei babaoo lɛ efeɔ nakai kɛteɔ shi ewoɔ mɛi, kɛwuɔ shiɔ mɛi, aloo kɛnyɛɔ mɛi anɔ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

73:2-5, 18-20, 25, 28. Esaaa akɛ wɔhiɛ kɔ̃ɔ mɛi fɔji anɔ yɛ shweremɔ ni amɛshwereɔ lɛ hewɔ ní wɔkɔ amɛgbɛ̀i fɔji lɛ. Mɛi fɔji lɛ nyiɛ hei ni shamɔɔ. ‘Amɛbaatswia shi, ni amɛbaakumɔ dukuduku.’ Kɛfata he lɛ, akɛni adesai nɔyelɔi ni yeee emuu nyɛŋ ajie efɔŋfeemɔ kɛya hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔfã shishi lɛ, wɔyeŋ omanye. Taakɛ Asaf fee lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔdamɔ efɔŋfeemɔ naa kɛtsɔ ‘Nyɔŋmɔ ní wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ’ kɛ wekukpãa kpakpa ní wɔɔha ehi wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ nɔ.

73:3, 6, 8, 27. Esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ hewoo, henɔwomɔ, hefɛoyeli, kɛ juu-kɛfɔ̃ he. Eyɛ mli akɛ kɛ́ sui nɛɛ eko yɛ wɔhe lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni ehe yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔ moŋ, shi esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ he.

73:15-17. Kɛ́ wɔjwɛŋmɔ fee basaa yɛ sane ko he lɛ, esaaa akɛ wɔgbɛɔ wɔsusumɔi ni futuɔ mɔ yiŋ lɛ wɔshwãa. ‘Sane ni tamɔ nakai’ ní wɔɔgbɛ wɔshwã lɛ baaje mɛi anijiaŋ wui. Esa akɛ wɔsusu nibii ni gbaa wɔnaa lɛ ahe yɛ kpoofeemɔ mli koni wɔtsɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ kɛbɔɔ nɔ wɔtsu nakai naagbai lɛ ahe nii.—Abɛi 18:1.

73:21-24. Akɛ mɔ ko ni ‘yeɔ etsui’ yɛ nɔ ni tamɔ shweremɔ ni mɛi fɔji lɛ shwereɔ lɛ he lɛ toɔ kooloo ni bɛ yitsoŋ he. Henumɔi ni haa afeɔ nii kpalakpala ní asusuuu saji ahe kɛyaaa shɔŋŋ haa ebaa lɛ nakai. Esa akɛ wɔnyiɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ moŋ asɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ ‘eeemɔ wɔninejurɔ mli’ koni eye ebua wɔ. Kɛfata he lɛ, Yehowa ‘baaŋɔ wɔ kɛya anunyam mli’ ni tsɔɔ akɛ, wekukpãa kpakpa baahi ekɛ wɔ teŋ.

77:7. Ní mɔ aaaná Biblia mli anɔkwalei ahe miishɛɛ diɛŋtsɛ ni ekɛ tsuishitoo adi sɛɛ lɛ biɔ ni ehé be kɛkase nii ni ejwɛŋ nɔ ni ekaseɔ lɛ nɔ. Yɛ enɛ he nitsumɔ mli lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ kɛ́ fee lɛ, wɔto gbɛjianɔ koni wɔ kometoo wɔhi he ko ni yɔɔ dioo!

79:9. Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi lɛ atoi, ni titri lɛ kɛ́ ekɔɔ egbɛi lɛ hetsemɔ he.

81:14, 17. Yehowa toi ni aboɔ kɛ egbɛ̀i lɛ anɔnyiɛmɔ kɛ jɔɔmɔi babaoo baa.—Abɛi 10:22.

82:2, 5. Jalɛsane ni ayeee haa “shikpɔŋ lɛ shishitoi lɛ” hosoɔ. Jalɛsane ni ayeee haa basabasafeemɔ yaa nɔ yɛ mɛi ateŋ.

84:2-5, 11-13. Lalatsɛmɛi lɛ ahiɛ sɔ Yehowa jamɔhe lɛ, ni amɛmii shɛ sɔɔmɔ hegbɛi hu ni amɛná lɛ he. Eji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni esa akɛ wɔkase.

86:5. Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ Yehowa ‘ŋɔfaa mra’! Ekwɛɔ akɛ ebaana nɔ ko ni tsɔɔ akɛ efɔŋfeelɔ lɛ etsake etsui koni ena lɛ mɔbɔ.

87:5, 6. Ani mɛi ni baahi Paradeiso mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ baale mɛi ni abaatée amɛ shi kɛya ŋwɛi lɛ agbɛi? Kukuji nɛɛ maa nɔ mi akɛ ebaanyɛ eba lɛ nakai.

88:14, 15. Kɛ́ wɔkɛ naagba ko fɔ̃ Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli ni ehaaa wɔ hetoo amrɔ nɔŋŋ lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ eetao ni ena kɛji wɔtu wɔhe wɔha lɛ diɛŋtsɛ.

“NYƐDAA LƐ SHI, NYƐJIEA EGBƐI LƐ YI!”

(Lala 90:1–106:48)

Susumɔ yiŋtoi srɔtoi ni Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Ejwɛ lɛ tsɔɔ akɛ nomɛi ahewɔ esa akɛ wɔjie Yehowa yi lɛ ahe okwɛ. Yɛ Lala 90 lɛ mli lɛ, Mose kɛ “naanɔi amaŋtsɛ lɛ” shihilɛ to adesai awala ni sɛɛ kɛɛɛ lɛ he. (1 Timoteo 1:17) Lala 91:2 tsɔɔ akɛ, Mose wie Yehowa he akɛ eji ‘ebobaahe kɛ emɔɔ,’ ni tsɔɔ akɛ lɛ ji e-Hebulɔ. Lalai ni tsara nɔ lɛ wieɔ Nyɔŋmɔ sui kpakpai, esusumɔi ni nɔ kwɔlɔ, kɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe. Lalai etɛ jeɔ shishi kɛ wiemɔ ni ji “Yehowa miiye maŋtsɛ!” (Lala 93:1; 97:1; 99:1) Beni lalatsɛ lɛ wieɔ Yehowa he akɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ, ekɛfɔ̃ wɔhiɛ akɛ ‘wɔda lɛ shi, ni wɔjie egbɛi lɛ yi.’—Lala 100:4.

Te esa akɛ nɔyelɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ ahi shi eha tɛŋŋ? Lala 101 ní Maŋtsɛ David fo lɛ haa wɔ sanebimɔ nɛɛ hetoo. Lala ni tsa nɔ lɛ haa wɔleɔ akɛ Yehowa ‘baagbo etoi shi eha shitswialɔi asɔlemɔ, ni egbeŋ amɛsɔlemɔ lɛ he guɔ.’ (Lala 102:18) Lala 103 lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yehowa mlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ lɛ nɔ. Beni lalatsɛ lɛ wieɔ nibii babaoo ni Nyɔŋmɔ ebɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he, ejaje akɛ: “Yehowa, kwɛ bɔ ni onitsumɔi lɛ fá ha! Nilee okɛfee fɛɛ.” (Lala 104:24) Naagbee lalai enyɔ ni yɔɔ Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Ejwɛ lɛ mli lɛ jieɔ Yehowa yi yɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahewɔ.—Lala 105:2, 5; 106:7, 22.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

91:1, 2—Nɛgbɛ ji “Ŋwɛinyo lɛ teemɔhe lɛ,” ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔyahi’ jɛmɛ? “Teemɔhe” nɛɛ ji mfonirifeemɔŋ he ko ni yɔɔ shweshweeshwe, hɛɛ, mumɔŋ paradeiso ní buɔ mɔ he bɔni afee ni nɔ ko akafite wekukpãa ni kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Eji teemɔhe ejaakɛ mɛi ni bɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ leee jɛmɛ. Ŋwɛinyo lɛ batsɔɔ ‘wɔshihilɛhe’ kɛtsɔ wɔhiɛ ni wɔkɛfɔ̃ɔ enɔ ákɛ ‘wɔbobaahe kɛ wɔmɔɔ’ lɛ nɔ, kɛtsɔ eyi ni wɔjieɔ akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Nɔyelɔ lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ hu kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ nɔ. Wɔnuɔ he akɛ wɔyɛ shweshweeshwe yɛ mumɔŋ ejaakɛ wɔle akɛ Yehowa efee klalo akɛ ebaaye ebua wɔ be fɛɛ be.—Lala 90:1.

92:13—Mɛɛ gbɛ nɔ jalɔ ‘frɔkeɔ tamɔ tɛŋ tso’? Ale tɛŋ tso akɛ eji tso ko ni woɔ babaoo. Jalɔ tamɔ tɛŋ tso kɛ shishinumɔ akɛ eja loo egbɛ̀i yɛ trɔmɔɔ yɛ Yehowa hiɛ ni eyaa nɔ ewoɔ “yibii kpakpai,” ni ejuji ni efeɔ lɛ fata yibii ni awieɔ he nɛɛ ahe.—Mateo 7:17-20.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

90:7, 8, 13, 14. Be fɛɛ be ni wɔkɛ wɔhe woɔ efɔŋfeemɔ ko mli lɛ, efiteɔ wekukpãa ni kã wɔ kɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ teŋ lɛ. Wɔnyɛŋ wɔfee esha ko yɛ dujiaŋ hu ni wɔŋɔtee lɛ. Kɛlɛ, kɛ́ wɔshwa wɔhe diɛŋtsɛ ni wɔtsake wɔtsui, ni wɔje wɔgbɛ fɔŋ lɛ nɔ lɛ, no lɛ wɔbaaku sɛɛ wɔná Yehowa hiɛ duromɔ, ni ‘wɔɔtɔrɔ kɛ emɔbɔnalɛ lɛ.’

90:10, 12. Akɛni wɔwala sɛɛ kɛɛɛ hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔkane wɔgbii lɛ.’ Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ? Kɛtsɔ ‘nilee tsui ni wɔɔná’ nɔ, loo ni wɔkɛ nilee aaatsu nii bɔni afee ni wɔkɛ wɔgbii ni eshwɛ lɛ afee nibii ni saa Yehowa hiɛ koni nakai gbii lɛ ahe aba sɛɛnamɔ. Enɛ biɔ ni wɔkɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli koni wɔkɛ wɔbe hu atsu nii yɛ nilee mli.—Efesobii 5:15, 16; Filipibii 1:10.

90:17. Ehi akɛ wɔɔsɔle koni Yehowa ‘aha wɔniji anaa nitsumɔi lɛ ashwere’ ni ejɔɔ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ.

92:15, 16. Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni mɛi ni edara lɛ kaseɔ kɛ hiɛdɔɔ, kɛ Yehowa webii lɛ ni amɛkɛbɔɔ lɛ haaa ‘amɛmli nu atã ni amɛfeɔ frɔ̃frɔ̃’—amɛyɛ ekãa yɛ mumɔŋ—ni amɛhe baa sɛɛnamɔ babaoo kɛhaa asafo lɛ.

94:19. Ekɔɔɔ he eko nɔ ni kɛ ‘ŋkɔmɔ ni wɔyeɔ’ lɛ ba lɛ, kɛ́ wɔjwɛŋ ‘miishɛjemɔ wiemɔi’ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ lɛ, no baaha wɔmii ashɛ wɔhe.

95:7, 8. Kɛ́ wɔfee klalo akɛ wɔbaabo ŋaawoo ni ajɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli akɛhaa wɔ lɛ toi, ni wɔkɛtsu nii lɛ, no lɛ wɔkpiliŋ wɔtsui.—Hebribii 3:7, 8.

106:36, 37. Kukuji nɛɛ kɛ amaga jamɔ toɔ afɔlei ni ashãa ahaa daimonioi loo wɔji ahe. Enɛ tsɔɔ akɛ, mɔ ko ni kɛ amagai tsuɔ nii lɛ nyɛɔ ebajeɔ daimonioi ahewalɛ shishi. Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe ni ahia yɛ wɔji ahewɔ.”—1 Yohane 5:21.

‘Nyɛjiea Yehowa Yi!’

Beni lalai etɛ ni muɔ Lalai a-Wolo lɛ Mli Fã ni Ji Ejwɛ lɛ naa lɛ baa naagbee lɛ, amɛwo hewalɛ akɛ: “Haleluya [loo “nyɛjiea Yehowa yi!” NW]!” Nakai lalai lɛ amli naagbee nɔ̃ lɛ hu jeɔ shishi kɛ nakai wiemɔi lɛ nɔŋŋ. (Lala 104:35; 105:45; 106:1, 48) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔ ni ji “nyɛjiea Yehowa yi!” lɛ jeɔ kpo shii abɔ yɛ Lalai a-Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ mli.

Ŋwanejee bɛ he akɛ, wɔyɛ yiŋtoi babaoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔjie Yehowa yi. Lala 73 kɛyashi Lala 106 lɛ eha wɔná saji babaoo ni wɔɔjwɛŋ nɔ, ni nomɛi haa wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔdaa wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ shi. Kɛ́ wɔsusu nibii ni efee eha wɔ, kɛ nɔ ni ebaafee eha wɔ wɔsɛɛ lɛ ahe lɛ, ani no kanyaaa wɔ koni ‘wɔjie Yehowa yi’ kɛ wɔhewalɛ fɛɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Taakɛ Asaf fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ efɔŋfeemɔ naa kɛtsɔ ‘Nyɔŋmɔ ní wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ’ lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Aye Farao nɔ kunim yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Ani ole nɔ hewɔ ni atsɛ́ɔ mana akɛ “ŋwɛibɔfoi aboloo” lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Mɛni shɛjeɔ wɔmii yɛ ‘ŋkɔmɔ ni wɔyeɔ’ lɛ mli?