Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Ojwɛŋmɔ Ama Yehowa Asafo Lɛ Mli Nii Kpakpai Lɛ Anɔ

Okɛ Ojwɛŋmɔ Ama Yehowa Asafo Lɛ Mli Nii Kpakpai Lɛ Anɔ

Okɛ Ojwɛŋmɔ Ama Yehowa Asafo Lɛ Mli Nii Kpakpai Lɛ Anɔ

“Ha ni wɔtɔrɔ kɛ owe lɛ . . . nii kpakpai lɛ.”—LALA 65:5.

1, 2. (a) Te sɔlemɔwe lɛ kɛ nitsumɔ ni baaya nɔ yɛ jɛmɛ lɛ he baaba sɛɛnamɔ kɛha Nyɔŋmɔ webii lɛ aha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛjianɔ David to kɛha sɔlemɔwe lɛ maa?

DAVID ni hi shi yɛ blema Israel lɛ fata gbɔmɛi ni sa kadimɔ waa ni awie amɛhe yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ahe. Nɛkɛ nuu ni hi shi akɛ tookwɛlɔ, lalafolɔ, gbalɔ, kɛ maŋtsɛ nɛɛ kɛ ehe fɛɛ fɔ̃ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ. Wekukpãa ni mli wa ni kã David kɛ Yehowa teŋ lɛ ha eshwe akɛ ema shĩa eha Nyɔŋmɔ. Nakai shĩa loo sɔlemɔwe lɛ baafee anɔkwa jamɔ shikwɛ̃ɛhe yɛ Israel. David le akɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ nitsumɔi fɛɛ ni baaya nɔ yɛ jɛmɛ lɛ baaha Nyɔŋmɔ webii lɛ aná miishɛɛ, ni asaŋ ebaafee jɔɔmɔ kɛha amɛ. No hewɔ lɛ, David lá akɛ: “Ajɔɔ mɔ ni [Yehowa] ohala ni ohaa ebɛŋkɛɔo, koni ehi shi yɛ okpoi lɛ anɔ lɛ. Ha ni wɔtɔrɔ kɛ owe lɛ ni ji osɔlemɔtsũ krɔŋkrɔŋ lɛ mli nii kpakpai lɛ.”—Lala 65:5.

2 Aŋmɛɛɛ David gbɛ koni ema shĩa eha Yehowa. Akɛ nakai hegbɛ lɛ ha ebinuu Salomo moŋ. David ewieee huhuuhu yɛ hegbɛ ni eshwe waa ákɛ ená ní akɛha mɔ kroko lɛ he. Nɔ titri ni kã etsui nɔ ji ní ama sɔlemɔwe lɛ. Ejɛ etsuiŋ fɛɛ efĩ tsũ ni abaama lɛ sɛɛ kɛtsɔ wolo ni Yehowa kɛha lɛ koni akwɛ nɔ kɛma tsũ lɛ ní eŋɔha Salomo lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, David ja Levibii akpekpei abɔ amli kuikui, ni eha kuu fɛɛ kuu nitsumɔ, ni ekɛ shikatsuru kɛ jwiɛtɛi babaoo hu ke koni akɛma sɔlemɔwe lɛ.—1 Kronika 17:1, 4, 11, 12; 23:3-6; 28:11, 12; 29:1-5.

3. Te Nyɔŋmɔ tsuji feɔ amɛnii yɛ gbɛjianɔi ni atoɔ kɛha anɔkwa jamɔ he nitsumɔ lɛ he amɛhaa tɛŋŋ?

3 Israelbii anɔkwafoi fĩ anɔkwa jamɔ ni tee nɔ yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ sɛɛ. Ákɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔfĩɔ jamɔ he gbɛjianɔi srɔtoi ni atoɔ yɛ Yehowa asafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mli lɛ asɛɛ. Nakai ni wɔfeɔ lɛ haa anaa akɛ wɔfeɔ wɔnii tamɔ David. Wɔwieee huhuuhu. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa Yehowa asafo lɛ mli nii kpakpai lɛ anɔ. Ani ota shi osusu nibii kpakpai babaoo ni wɔbaanyɛ wɔda shi yɛ he diɛŋtsɛ lɛ ahe okwɛ? Ha wɔsusu ekomɛi ahe wɔkwɛ.

Wɔdaa Shi yɛ Mɛi ni Nyiɛɔ Hiɛ lɛ Ahewɔ

4, 5. (a) Te “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ tsuɔ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii ehaa tɛŋŋ? (b) Te Odasefoi komɛi buɔ niyenii ni amɛnine shɛɔ nɔ lɛ amɛhaa tɛŋŋ?

4 Wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ kɛda “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ní Yesu Kristo eŋɔ lɛ eto enibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ lɛ shi. Kristofoi ni afɔ amɛ mu ní feɔ tsulɔ kuu lɛ nyiɛɔ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hiɛ, amɛtoɔ kpeei kɛha jamɔ ahe gbɛjianɔ, ni amɛkalaa Biblia kasemɔ woji yɛ wiemɔi fe 400 mli. Mɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ fɛɛ kɛ hiɛsɔɔ yeɔ mumɔŋ ‘niyenii nɛɛ yɛ be ni sa mli.’ (Mateo 24:45-47) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nilee bɛ mli akɛ wɔɔwie enɛ he huhuuhu.

5 Ŋmalɛ naa ŋaawoi ni yɔɔ woji ni tsulɔ kuu lɛ kalaa lɛ amli kɛ nitsumɔ eshɛje Yehowa Odasefonyo ko ni eda ni atsɛ́ɔ lɛ Elfi mii afii babaoo, ni eye ebua lɛ hu. Hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ha Elfi ŋma akɛ: “Ani manyɛ mashi Yehowa asafo lɛ sɛɛ mafee nɔ ko?” Peter kɛ eŋa Irmgard hu ehi shi afii babaoo akɛ Nyɔŋmɔ tsuji. Irmgard daa shi yɛ woji fɛɛ ni “Yehowa asafo ni sumɔɔ mɔ ní esusuɔ mɔ he” lɛ efee lɛ ahewɔ. Woji nɛɛ ekomɛi yɛ ni ajeɔ gbɛ afeɔ ahaa mɛi ni yɔɔ hiamɔnii pɔtɛɛi komɛi tamɔ shwilafoi kɛ mumuii.

6, 7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ akwɛɔ Odasefoi asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ anitsumɔi anɔ? (b) Mɛni mɛi ewie yɛ Yehowa asafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ he?

6 “Tsulɔ anɔkwafo” lɛ najiaŋdamɔlɔ ji Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ, ni mɛi ni feɔ kuu nɛɛ ji Odasefoi hii ni afɔ amɛ mu ní miisɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe yitso ni yɔɔ Brooklyn, yɛ New York. Nɔyeli Kuu lɛ halaa Yehowa tsuji ni kɛ afii babaoo esɔmɔ ní yɔɔ niiashikpamɔ ni amɛsɔmɔɔ yɛ nitsumɔhe niji ni kwɛɔ asafoi fe 98,000 ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ anitsumɔi anɔ. Ahalaa hii ni shɛɔ Biblia taomɔnii ahe ni amɛsɔmɔɔ yɛ asafoi nɛɛ amli akɛ onukpai kɛ sɔɔlɔi. (1 Timoteo 3:1-9, 12, 13) Asafoŋ onukpai lɛ nyiɛɔ asafo lɛ hiɛ, ni amɛkɛ suɔmɔ kwɛɔ Nyɔŋmɔ tooku ni ekɛ amɛnɔkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ. Kwɛ jɔɔmɔ ni eji ákɛ wɔfata nakai tooku lɛ he, ni wɔmiiná suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ ‘nyɛmimɛi asafo muu lɛ fɛɛ’ ateŋ lɛ he sɛɛ!—1 Petro 2:17; 5:2, 3.

7 Aŋkroaŋkroi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ewieee onukpai lɛ ahe huhuuhu, yɛ no najiaŋ lɛ, amɛdaa amɛ shi yɛ suɔmɔ mli ni amɛjɛɔ amɛkɛ mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ haa amɛ lɛ hewɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Birgit ní eji ŋa Kristofonyo ni kpaako ebaaná afii 40 lɛ sane lɛ he okwɛ. Beni eji oblayoo fioo lɛ, eyabɔ naanyo fɔŋ ni shwɛ sharao koni ekɛ ehe awo efɔŋfeemɔ mli. Ŋaa ni onukpai lɛ jɛ Biblia lɛ mli amɛwo lɛ kɛ yelikɛbuamɔ ni nanemɛi heyelilɔi lɛ kɛha lɛ lɛ ye bua lɛ ni eje shihilɛ ni baanyɛ aye lɛ awui lɛ mli. Amrɔ nɛɛ te Birgit nuɔ he ehaa tɛŋŋ? Ewie akɛ: “Midaa shi babaoo akɛ mikã he miyɛ Yehowa asafo ni nɔ̃ bɛ lɛ mli.” Andreas ni eye afii 17 lɛ wie akɛ: “Yehowa asafo nɛ lɛɛlɛŋ, ehenɔ bɛ je nɛŋ.” Ani esaaa akɛ wɔdaa shi yɛ Yehowa asafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mli nibii kpakpai lɛ ahewɔ?

Mɛi ni Nyiɛɔ Hiɛ lɛ Yeee Emuu

8, 9. Te mɛi ni hi shi yɛ David beaŋ lɛ ekomɛi fee amɛnii amɛha tɛŋŋ, ni mɛni David fee yɛ he?

8 Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni ahala ní amɛnyiɛɔ hiɛ yɛ anɔkwa jamɔ mli lɛ yeee emuu. Amɛ fɛɛ amɛtɔ̃ɔ, ni amɛteŋ mɛi komɛi yɛ fãtɔɔi komɛi ni fɔɔ amɛnaagbamɔ ni amɛmiimia amɛhiɛ koni amɛye nɔ. Ani esa akɛ wɔmli afũ yɛ enɛ hewɔ? Dabi. Aŋkroaŋkroi komɛi ni akɛ nitsumɔi wuji wo amɛdɛŋ yɛ blema Israel lɛ po tɔ̃ tɔmɔi komɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni David ji oblanyo fioo lɛ, ayatsɛ́ lɛ koni kɛ́ Maŋtsɛ Saul hao lɛ, etswa lala eha lɛ ni ehe ajɔ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Saul bɔ mɔdɛŋ koni egbe David, ni naagbee lɛ, David jo foi kɛbaa ewala yi.—1 Samuel 16:14-23; 18:10-12; 19:18; 20:32, 33; 22:1-5.

9 Israelbii krokomɛi hu tsɔmɔ kutumpɔfoi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yoab ni ji David tatsɛnukpa lɛ gbe Saul wekunyo Abner. Absalom tee etsɛ David yinɔ apam bɔni afee ni eshɔ̃ maŋtsɛyeli lɛ yɛ edɛŋ. Ahitofel ni ji David ŋaawolɔ ni eshwɛɛɛ ehe lɛ hu kpa yɛ esɛɛ. (2 Samuel 3:22-30; 15:1-17, 31; 16:15, 21) Kɛlɛ, David kɛ mlifu ewieee huhuuhu; ni ekwaaa anɔkwa jamɔ hu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, haomɔ mli ni David yaje lɛ moŋ kanya lɛ ni ekɛ ehe kpɛtɛ Yehowa he, ni asaŋ beni ejo foi kɛjɛ Saul hiɛ lɛ, etee nɔ ejie sui kpakpai ni eyɔɔ lɛ akpo. No beaŋ David lá akɛ: “Naa mi mɔbɔ, Nyɔŋmɔ, naa mi mɔbɔ! Ejaakɛ bo abo misusuma baa nɛɛ, ni ofiji ashishi hɔ̃ɔŋ lɛ mli mibaa abo yɛ, kɛyashi beyinɔ ni nɛkɛ osharai nɛɛ aaaho.”—Lala 57:2.

10, 11. Mɛɛ sane Kristofonyo ko ni atsɛ́ɔ lɛ Gertrud kɛkpe beni eji oblayoo, ni mɛni ewie yɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ afãtɔɔi ahe?

10 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔbɛ nɔ ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔwie huhuuhu kɛ naajiemɔ akɛ kutumpɔo nifeemɔi miiya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ mli. Yehowa, ebɔfoi lɛ, kɛ mumɔŋ tookwɛlɔi lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko ekpɛlɛɛɛ koni yiwalɔ kutumpɔfo ko ahi Kristofoi asafo lɛ mli. Shi kɛlɛ, adesai afãtɔɔi—wɔ diɛŋtsɛ wɔfãtɔɔi kɛ fãtɔɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi lɛ ahe lɛ haoɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ.

11 Beni Gertrud ni kɛ afii babaoo ejá Yehowa lɛ ji oblayoo lɛ, afolɔ enaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ ejeee be-fɛɛ Maŋtsɛyeli jajelɔ, shi moŋ shishiulɔ. Te efee enii yɛ naafolɔmɔ nɛɛ he eha tɛŋŋ? Ani Gertrud wie huhuuhu ákɛ akɛ sane ni tamɔ nakai ye lɛ? Dabi. Yɛ afi 2003 beni eye afii 91 ní eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, esusu ewala shihilɛ he ni ewie akɛ: “Nakai sane lɛ kɛ ekrokomɛi ni mikɛkpe yɛ shihilɛ mli lɛ ha mina akɛ eyɛ mli akɛ tɔmɔi jeɔ kpo yɛ aŋkroaŋkroi ahe moŋ, shi Yehowa ni kudɔɔ enitsumɔ wulu ní ekɛ wɔ ni ji adesai ni yeee emuu lɛ tsuɔ lɛ.” Kɛ́ fãtɔɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi lɛ ahe lɛ miigba Gertrud naa lɛ, ekɛ tsui krɔŋŋ sɔleɔ ehaa Yehowa.

12. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ gbonyo Kristofoi komɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli fee? (b) Mɛni nɔ esa akɛ wɔha wɔjwɛŋmɔ ahi?

12 Akɛni Kristofonyo ni abaanyɛ akɛɛ akɛ eyeɔ anɔkwa ni asaŋ ehiɛ dɔɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ he fe mɔ fɛɛ mɔ lɛ po yeee emuu hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko ni ahala lɛ akɛ onukpa loo sɔɔlɔ tɔ̃ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ ‘wɔfea wɔnii fɛɛ ni huhuuhu wiemɔi akahi mli.’ (Filipibii 2:14) Kɛ́ wɔyanyiɛ mɛi fioo komɛi ni hi shi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ní amɛfeee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ asɛɛ lɛ, kwɛ dɔlɛ sane ni no aaaji! Kaselɔ Yuda tsɔɔ mli akɛ, amale tsɔɔlɔi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ ‘gbeɔ nɔyeli he guɔ, ni amɛwieɔ gbɔmɛi agboi ahe wiemɔi fɔ̃ji.’ Kɛfata he lɛ, nakai efɔŋfeelɔi lɛ “ji huhuuhu wielɔi kɛ krɔlɔi ni nɔ̃ esaaa amɛhiɛ.” (Yuda 8, 16) Eba akɛ wɔɔkwa gbɛ ni krɔlɔi huhuuhu wielɔi lɛ kɔ lɛ, ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nibii kpakpai ni atsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo” lɛ nɔ akɛhaa wɔ lɛ anɔ. Nyɛhaa wɔhiɛ asɔa nibii kpakpai ni yɔɔ Yehowa asafo lɛ mli lɛ, ni wɔya nɔ ‘wɔfee wɔnii fɛɛ ni huhuuhu wiemɔ akahi mli.’

“Wiemɔ ni Wa Nɛ”

13. Te mɛi komɛi fee amɛnii yɛ Yesu Kristo tsɔɔmɔi lɛ ekomɛi ahe amɛha tɛŋŋ?

13 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, mɛi komɛi wie mɛi ni ahala amɛ koni amɛsɔmɔ lɛ ahe huhuuhu, ni mɛi krokomɛi hu wie Yesu tsɔɔmɔi lɛ ahe huhuuhu. Taakɛ aŋma yɛ Yohane 6:48-69 lɛ, Yesu wie akɛ: “Mɔ ni yeɔ miheloo ni enuɔ milá lɛ, eyɛ naanɔ wala.” Beni amɛnu wiemɔ nɛɛ lɛ, ‘ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛɛ akɛ: Wiemɔ ni wa nɛ; namɔ aaanyɛ toi abo?’ Yesu le akɛ ‘ekaselɔi lɛ wie huhuuhu yɛ enɛ he.’ Ni “jɛ no nɔ lɛ . . . a[mɛ]teŋ mɛi pii ku amɛsɛɛ ni amɛ kɛ lɛ enyiɛɛɛ dɔŋŋ.” Shi jeee kaselɔi lɛ fɛɛ wie huhuuhu. Kadimɔ nɔ ni tee nɔ beni Yesu bi bɔfoi 12 lɛ akɛ: “Ani nyɛ hu nyɛmiisumɔ akɛ nyɛaatee?” Bɔfo Petro here lɛ nɔ akɛ: “Nuŋtsɔ, namɔ ŋɔɔ wɔɔtee? Bo oyɔɔ naanɔ wala wiemɔi lɛ; ni wɔ lɛ wɔhé wɔye ni asaŋ wɔná wɔle akɛ bo ji Kristo, Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ bi lɛ!”

14, 15. (a) Mɛni haa mɛi fioo komɛi náaa Kristofoi atsɔɔmɔi lɛ ekomɛi ahe miishɛɛ lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Emanuel sane lɛ mli?

14 Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi fioo komɛi náaa Kristofoi atsɔɔmɔi lɛ ekomɛi ahe miishɛɛ, ni amɛwieɔ huhuuhu yɛ Yehowa asafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ he. Mɛni haa ebaa lɛ nakai? Bei pii lɛ, gbɛ̀i anɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ efeɔ enii ní ayanuuu shishi lɛ kɛ huhuuhu wiemɔ nɛɛ baa. Bɔlɔ lɛ jieɔ anɔkwale lɛ kpo etsɔɔ ewebii fiofio. No hewɔ lɛ, yɛ be kɛ bei amli lɛ, afeɔ tsakemɔi yɛ Ŋmalɛi lɛ ashishinumɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli. Yehowa webii lɛ amli kpotoo kɛ miishɛɛ kpɛlɛɔ tsakemɔi nɛɛ anɔ. Amɛteŋ mɛi fioo komɛi feɔ amɛhe “jalɔ[i] tuutu” ni amɛkpooɔ tsakemɔi nɛɛ. (Jajelɔ 7:16) Ekolɛ henɔwomɔ hu fata he ni amɛfeɔ nakai, ni amɛteŋ mɛi komɛi lɛ, pɛsɛmkunya haa amɛkɔɔ gbɛ fɔŋ ni tamɔ nakai. Ekɔɔɔ he eko nɔ hewɔ ni amɛfeɔ nakai lɛ, huhuuhu wiemɔ ni tamɔ nakai lɛ yɛ oshara waa, ejaakɛ no baanyɛ aha wɔku wɔsɛɛ kɛya je lɛŋ ekoŋŋ.

15 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Emanuel batsɔ Odasefonyo lɛ, ewie eshi nibii komɛi ni ekane yɛ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ekala lɛ amli. (Mateo 24:45) Ekpa Kristofoi awoji ni wɔkalaa lɛ kanemɔ, ni naagbee lɛ, ekɛɛ asafo ni eyɔɔ mli lɛ mli onukpai lɛ akɛ ekɛ asafo lɛ efo tako mli, ni ejeee Yehowa Odasefonyo dɔŋŋ. Shi yɛ bei kukuoo mli lɛ, Emanuel yɔse akɛ asomoaŋ nibii ni Yehowa asafo lɛ tsɔɔ lɛ ja. Etsi ebɛŋkɛ Odasefoi lɛ, ni ekpɛlɛ etɔmɔ nɔ, ni aku sɛɛ akpɛlɛ enɔ akɛ Yehowa Odasefonyo. Enɛ ha ená miishɛɛ ekoŋŋ.

16. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔjie wɔyiŋ ni feɔ wɔ kɔshikɔshi yɛ Kristofoi atsɔɔmɔi komɛi ahe lɛ kɛje jɛmɛ?

16 Ni kɛ́ efeɔ wɔ akɛ wɔwie huhuuhu yɛ Yehowa webii atsɔɔmɔi komɛi ni wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi yɛ he lɛ ahewɔ hu? Kɛ́ nakai eji yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ, no lɛ ebaabi ni wɔto wɔtsui shi. Ekolɛ, sane ko ni “tsulɔ anɔkwafo” lɛ baaŋma yɛ sɛɛ mli lɛ baaha sanebimɔ ni gbaa wɔnaa lɛ hetoo ni ejie nakai yiŋkɔshikɔshifeemɔ lɛ kɛya. Nilee yɛ mli hu akɛ wɔɔya Kristofoi asafoŋ onukpai lɛ aŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ. (Yuda 22, 23) Nibii krokomɛi hu tamɔ sɔlemɔ, nii ni wɔ diɛŋtsɛ wɔbaakase, kɛ nanemɛi heyelilɔi ni hiɛ dɔɔ mumɔŋ nibii ahe ni wɔkɛaabɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔjie nakai yiŋkɔshikɔshifeemɔ lɛ kɛjɛ jɛmɛ, ni wɔná hiɛsɔɔ ni mli kwɔ wɔha Biblia mli anɔkwalei ní woɔ wɔhemɔkɛyeli mli hewalɛ ní wɔkase kɛjɛ mɔ ni Yehowa tsɔɔ enɔ ekɛ wɔ wieɔ lɛ ŋɔɔ lɛ.

Kã He Ohiɛ Jwɛŋmɔ Kpakpa

17, 18. Yɛ huhuuhu wiemɔ najiaŋ lɛ, mɛɛ su esa akɛ wɔná, ni mɛni hewɔ?

17 Eji anɔkwale akɛ, adesai ni yeee emuu lɛ yɛ su ko ni akɛfɔ́ amɛ ní haa amɛsumɔɔ efɔŋfeemɔ, ni ekolɛ mɛi komɛi baasumɔ huhuuhu wiemɔ bɔ ni esaaa. (1 Mose 8:21; Romabii 5:12) Shi kɛ́ huhuuhu wiemɔ bafee wɔsu lɛ, no baanyɛ afite wekukpãa ni kã wɔ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ nɔ ko miitsirɛ wɔ koni wɔwie huhuuhu lɛ, ebaabi ni wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ.

18 Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔwie nibii ni yaa nɔ yɛ asafo lɛ mli ahe huhuuhu lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa, ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔi ni haŋ wɔnyiɛ anyagba lɛ amli, wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔi ni woo yɔɔ mli ní asaŋ ebaaha wɔmii ashɛ wɔhe amli, ni wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔi ni baaha wɔhemɔkɛyeli mli awa ní asaŋ wɔkaje wɔŋɛlɛ nɔ amli. (1 Korintobii 15:58; Tito 2:1-5) Nibii fɛɛ ni yɔɔ Yehowa asafo lɛ mli lɛ yɛ eshishi, ni taakɛ bɔ ni eba lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Yesu le nibii fɛɛ ni yaa nɔ yɛ asafoi lɛ eko fɛɛ eko mli. (Kpojiemɔ 1:10, 11) No hewɔ lɛ, okɛ tsuishitoo amɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo ni ji asafo lɛ Yitso lɛ. Ekolɛ, abaatsɔ nɔkwɛlɔi ni akɛ sɔɔmɔ hegbɛi ewo amɛdɛŋ lɛ anɔ kɛtsu saji ni yaa nɔ ni ebiɔ ni atsu he nii lɛ ahe nii.—Lala 43:5; Kolosebii 1:18; Tito 1:5.

19. Dani Maŋtsɛyeli lɛ baabɔi adesai fɛɛ anɔyeli lɛ, mɛni nɔ esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama?

19 Etsɛŋ ni abaakpata yiwalɛ jeŋ nɛɛ hiɛ, ni Mesia Maŋtsɛyeli lɛ baaye adesai fɛɛ anɔ. Shi dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ aaaya nɔ ehiɛ jwɛŋmɔ kpakpa! No feemɔ baaye abua wɔ koni wɔhiɛ ahi sui kpakpai ni wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ yɔɔ lɛ anɔ moŋ fe nɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aaama amɛfãtɔɔi anɔ. Kɛ́ wɔsusu sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ ahe lɛ, no baaha wɔmii ashɛ wɔhe. No baawo wɔ hewalɛ ni etswa wɔ ama shi yɛ mumɔŋ fe nɔ ni wɔɔfee huyɛɛ kɛnyiɛ yɛ huhuuhu wiemɔ hewɔ.

20. Mɛɛ jɔɔmɔi wɔbaaná kɛ́ wɔtee nɔ wɔhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa?

20 Jwɛŋmɔ kpakpa ní wɔɔhiɛ lɛ baaye abua wɔ hu koni wɔhiɛ ahi jɔɔmɔi babaoo ni wɔnáa yɛ Yehowa asafo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ni wɔkɛbɔɔ lɛ hewɔ lɛ anɔ. No pɛ ji asafo ni yeɔ jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ anɔkwa. Te anɔkwa sane nɛɛ kɛ hegbɛ ni oná akɛ ooojá Yehowa ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ haa onuɔ he ohaa tɛŋŋ? Eba akɛ ooofee onii tamɔ David ní lá akɛ: “Bo ni oboɔ sɔlemɔ toi, bo oŋɔɔ heloo fɛɛ baa. Ajɔɔ mɔ ni ohala ni ohaa ebɛŋkɛɔo, koni ehi shi yɛ okpoi lɛ anɔ lɛ. Ha ni wɔtɔrɔ kɛ owe lɛ . . . nii kpakpai lɛ.”—Lala 65:3, 5.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔda shi yɛ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahewɔ lɛ?

• Kɛ́ nyɛmimɛi hii ni hiɛ sɔɔmɔ hegbɛi lɛ tɔ̃ lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ he wɔha tɛŋŋ?

• Te esa akɛ wɔbu tsakemɔi ni afeɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ ashishinumɔ mli lɛ wɔha tɛŋŋ?

• Mɛni baanyɛ aye abua Kristofonyo koni enyɛ eye yiŋkɔshikɔshifeemɔ nɔ kunim?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

David kɛ wolo ni abaakwɛ nɔ kɛma sɔlemɔwe lɛ ha Salomo ni ekɛ etsui muu fɛɛ fĩ anɔkwa jamɔ sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kristofoi asafoŋ onukpai kɛ miishɛɛ yeɔ buaa mɛi yɛ mumɔŋ