Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

She Yehowa Gbeyei—Na Miishɛɛ!

She Yehowa Gbeyei—Na Miishɛɛ!

She Yehowa Gbeyei—Na Miishɛɛ!

“Gbɔmɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ yɛ miishɛɛ.”—LALA 112:1, NW.

1, 2. Mɛni Yehowa gbeyeishemɔ baanyɛ eha aná?

EBƐ mlɛo akɛ aaaná miishɛɛ. Yiŋ ni aaakpɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ, jalɛ nii ni aaatsu, kɛ he ní aaatsi kɛjɛ efɔŋfeemɔ he lɛ ji nibii titrii ni haa anáa miishɛɛ diɛŋtsɛ. Yehowa ni ji wɔ-Bɔlɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ eha wɔ koni etsɔɔ wɔ bɔ ni wɔɔfee wɔná shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ. Kɛ́ wɔjie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo kɛtsɔ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ sɛɛgbɛ ní wɔɔtao ni wɔkɛtsu nii hu lɛ nɔ lɛ, no lɛ wɔtsui baanyɔ wɔmli diɛŋtsɛ ni wɔbaaná miishɛɛ babaoo.—Lala 23:1; Abɛi 14:26.

2 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu Biblia mli nɔkwɛmɔnii kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔnii ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa wajeɔ mɔ koni mɔ lɛ anyɛ adamɔ nɔnyɛɛ ni haa afeɔ esha lɛ naa, kɛ bɔ ni ewoɔ mɔ hewalɛ hu koni afee nɔ ni ja lɛ he. Wɔbaana akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aha wɔná miishɛɛ kɛtsɔ tsirɛmɔ ni eeetsirɛ wɔ koni wɔfee tsakemɔ kɛjɛ gbɛ fɔŋ he, taakɛ ehe bahia ni Maŋtsɛ David afee lɛ. Wɔbaana hu akɛ Yehowa gbeyeishemɔ ji gboshinii ni jara wa waa diɛŋtsɛ ni fɔlɔi baanyɛ amɛkɛha amɛbii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Gbɔmɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ yɛ miishɛɛ.”—Lala 112:1, NW.

Miishɛɛ ní Aaasaa Aná Ekoŋŋ

3. Mɛni ye ebua David ni etsake kɛjɛ ehe eshai lɛ amli?

3 Taakɛ wɔkase yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, David eyajieee Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa kpo shii etɛ sɔŋŋ, ni efee esha yɛ shihilɛi etɛ lɛ fɛɛ mli. Shi kɛlɛ, Yehowa tsɔsemɔ lɛ nɔ ní ekpɛlɛ lɛ tsɔɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ diɛŋtsɛ. Woo kɛ bulɛ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛ lɛ ni ekpɛlɛ etɔmɔ lɛ nɔ, ejaje egbɛ, ni esaa ená ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa ekoŋŋ. Eyɛ mli akɛ etɔmɔi lɛ ha lɛ diɛŋtsɛ kɛ mɛi krokomɛi na amanehulu moŋ, shi etsui ni etsake yɛ anɔkwale mli lɛ ha Yehowa tee nɔ efĩ esɛɛ ni ejɔɔ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ nɔkwɛmɔnɔ ni David fee lɛ baanyɛ awo Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni ekolɛ amɛbaafee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ hewalɛ.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aye abua mɔ ko ni esaa ená miishɛɛ ekoŋŋ?

4 Susumɔ Sonja niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. * Eyɛ mli akɛ Sonja sɔmɔɔ akɛ be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔ moŋ, shi eyabɔ nanemɛi gbohii ni ekɛ ehe yawo jeŋba gbonyo mli, ni ehe bahia ni ashwie lɛ kɛjɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Beni Sonja hiɛ ba ehe nɔ lɛ, efee nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa kɛsaa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. Sɛɛ mli lɛ, ahé lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Yɛ enɛ fɛɛ mli lɛ, Sonja eŋmɛɛɛ shwelɛ ni eyɔɔ akɛ eeesɔmɔ Yehowa lɛ he kɔkɔɔkɔ. Esaa ekɛ ehe wo be-fɛɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli ekoŋŋ yɛ sɛɛ mli. Be ko sɛɛ lɛ, ekɛ Kristofonyo asafoŋ onukpa ko ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa bote gbalashihilɛ mli, ni amrɔ nɛɛ ekɛ lɛ sɔmɔɔ kɛ miishɛɛ yɛ asafo lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Sonja shwaa ehe akɛ ekpalaŋ kɛjɛ Kristofoi agbɛ lɛ nɔ yɛ be kukuoo ko mli moŋ, shi eyɛ miishɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni eyɔɔ lɛ ye ebua lɛ ni eku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ.

Ehi akɛ Aaana Nɔ Moŋ Fe Nɔ ni Aaafee Esha

5, 6. Tsɔɔmɔ bɔ ni fee ni David kpatãaa Saul hiɛ shii enyɔ sɔŋŋ lɛ mli, ni mɛni hewɔ efee nakai?

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua mɔ ko koni ekɛ ehe akawo eshafeemɔ mli kwraa lɛ, no ji nɔ ni hi fe fɛɛ. Enɛ ba mli anɔkwale yɛ David gbɛfaŋ. Be ko beni Saul kɛ tabilɔi akpei etɛ tiuɔ David lɛ, Saul yabote tɛkplo ní David kɛ ewebii lɛ etee amɛhe yɛ mli lɛ nɔŋŋ mli. David webii lɛ wo lɛ hewalɛ koni egbe Saul. Amɛkɛɛ lɛ akɛ, ani jeee Yehowa ji mɔ ni ejie ehenyɛlɔ lɛ ewo edɛŋ lɛ? David dɛkɛ shi ni eyafo Saul bò lɛ naa nigii. Akɛni David sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei hewɔ lɛ, nakai nifeemɔ lɛ ni kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ eji nifeemɔ ni yeee awui lɛ po hao ehenilee. David wie etsɔɔ ewebii ní mli efu lɛ ni eha amɛ shi jɛmɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Yehowa akaha enɛ miigbale mi fɔ̃ɔŋfɔ̃ akɛ mafee minuŋtsɔ, mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ, nɛkɛ nɔ ko, akɛ makpã minine mli yɛ enɔ; ejaakɛ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu ji lɛ.” *​—1 Samuel 24:2-8.

6 Yɛ be kroko mli lɛ, Saul yabɔ nsra nyɔɔŋ ni ‘Yehowa ha wɔɔ ni tsii’ nyɔ ekɛ ewebii lɛ anɔ. David kɛ ewɔfase Abishai ni yɔɔ ekãa lɛ kpeleke shi nigii kɛbo nsra lɛ teŋ tuuŋtu, ni amɛyadamɔ Saul ni ewɔ lɛ masɛi kpaakpa. Abishai miitao ni egbe Saul nyɔŋlo. David tsĩ Abishai naa, ni ebi akɛ: “Namɔ po aaanyɛ akpã enine mli yɛ mɔ ni Yehowa efɔ mu lɛ nɔ, ni eeeye ehe?”—1 Samuel 26:9, 12.

7. Mɛni tsĩ David naa koni ekafee esha lɛ?

7 Mɛni hewɔ David egbeee Saul beni ená hegbɛ shii enyɔ sɔŋŋ ni kulɛ ekɛaafee nakai lɛ? Ejaakɛ esheɔ Yehowa gbeyei kwraa fe bɔ ni esheɔ Saul gbeyei. Yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni David yɔɔ hewɔ lɛ, eesumɔ akɛ ena nɔ, kɛ́ esa nakai, moŋ fe nɔ ni eeefee esha. (Hebribii 11:25) Eyɛ bɔ ni Yehowa kwɛɔ E-webii lɛ ni lɛ diɛŋtsɛ hu efata he lɛ mli hekɛnɔfɔɔ kwraa kɛmɔ shi. David le akɛ toiboo ni eeefee eha Nyɔŋmɔ kɛ ehe ni ekɛaafɔ̃ enɔ lɛ baaha ená miishɛɛ kɛ jɔɔmɔi babaoo, ni ákɛ kɛ́ ekwa Nyɔŋmɔ lɛ, enáŋ ehiɛ duromɔ. (Lala 65:5) David le hu akɛ Nyɔŋmɔ baaha eshiwoo akɛ ebaawó lɛ maŋtsɛ lɛ aba mli, ni ákɛ Nyɔŋmɔ baatsɔ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ nɔ ekpa Saul maŋtsɛ yɛ be ni E-to lɛ mli.—1 Samuel 26:10.

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Haa Anáa Miishɛɛ

8. Bɔ ni David fee enii eha yɛ nɔnyɛɛ shishi lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ ehaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ abaaye wɔhe fɛo, abaawa wɔyi, ni wɔkɛ kaai krokomɛi baakpe. (Mateo 24:9; 2 Petro 3:3) Bei komɛi lɛ, ekolɛ naagbai baanyɛ aba wɔkɛ wɔnanemɛi jálɔi ateŋ. Shi kɛlɛ, wɔle akɛ Yehowa naa nibii fɛɛ, ni eboɔ wɔsɔlemɔi atoi, ni yɛ be ni sa mli lɛ ebaasaa saji yɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ kɛ gbeekpamɔ naa. (Romabii 12:17-21; Hebribii 4:16) No hewɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔshe mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ gbeyei lɛ, wɔsheɔ Nyɔŋmɔ moŋ gbeyei ni wɔkwɛɔ lɛ gbɛ koni ejie wɔ. Taakɛ David ji lɛ, wɔtɔɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe owele, ni asaŋ wɔŋmɛɛɛ jalɛ shishitoo mlai ahe kɛsaaa bɔni afee ni wɔkɛjo amanehulu naa foi. Yɛ naagbee lɛ, enɛ haa wɔnáa miishɛɛ. Shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aha mɔ aná miishɛɛ yɛ yiwaa fɛɛ sɛɛ.

9 Sanekpakpa jajelɔ ko ni yɔɔ Afrika ni kɛ be babaoo esɔmɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Mikaiɔ nyɛ ko kɛ ebiyoo oblayoo fioo ko ni kpoo ákɛ amɛaahe maŋkwramɔŋ kuu kadimɔ woji akɛni amɛji Kristofoi ni kɛ amɛhe wooo maŋkwramɔŋ saji amli lɛ hewɔ lɛ. Hii akuu ko yi amɛ waa diɛŋtsɛ, ni no sɛɛ lɛ amɛkɛɛ amɛ akɛ amɛya shĩa. Beni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa lɛ, nyɛ lɛ bɔ mɔdɛŋ koni eshɛje ebiyoo ni fóɔ ní nuuu nɔ hewɔ ni awa amɛyi lɛ shishi lɛ mii. No mli lɛ eyɛ mli akɛ amɛbɛ miishɛɛ moŋ, shi kɛlɛ amɛná henilee krɔŋŋ. Sɛɛ mli lɛ, amɛná miishɛɛ waa akɛ amɛbo Nyɔŋmɔ toi. Eji amɛhé maŋkwramɔŋ kuu kadimɔ woji lɛ kulɛ, hii ni wa amɛyi lɛ amli baafili amɛ waa. Kulɛ hii lɛ baaha amɛ lamleŋ ni amɛbaajo kɛnyiɛ yoo lɛ kɛ ebi lɛ sɛɛ kɛya shĩa tɔ̃ɔ. Shi gbekɛ yoo lɛ kɛ enyɛ lɛ le akɛ eji amɛŋmɛɛ saji ahe kɛsaa kulɛ, amɛnáŋ miishɛɛ kwraa.” Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni amɛyɔɔ lɛ ha amɛye amɛhe kɛjɛ enɛɛmɛi fɛɛ ahe.

10, 11. Mɛɛ nibii kpakpai jɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni yoo ko ná lɛ mli kɛba?

10 Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo ni aaajie beni akɛ bulɛ ni esa akɛ aná aha bɔ ni wala yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he kaai kpeɔ lɛ hu haa anáa miishɛɛ. Beni Mary hiɛ ebi ni ji etɛ lɛ musu lɛ, datrɛfonyo lɛ wo lɛ hewalɛ koni eha afite musu lɛ. Datrɛfonyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Oyɛ oshara mli. Obaanyɛ oná gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagba trukaa, ni obaagbo yɛ ŋmɛlɛtswai 24 mli. Ni gbekɛ lɛ hu baagbo. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɔmimaa ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ gbekɛ lɛ baaná hewalɛ yɛ jwɛŋmɔŋ loo gbɔmɔtsoŋ.” No mli lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ Mary kaseɔ Biblia lɛ, shi abaptisiko lɛ. Mary kɛɛ akɛ: “Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ masɔmɔ Yehowa, ni mitswa mifai shi akɛ maya nɔ mabo lɛ toi ekɔɔɔ he eko nɔ ni baajɛ mli kɛba.”—2 Mose 21:22, 23.

11 Beni Mary hiɛ musu lɛ, etee nɔ ekase Biblia lɛ waa ni ekwɛ eweku lɛ hu. Yɛ naagbee lɛ, efɔ́ gbekɛ lɛ. Mary kɛɛ akɛ: “Gbekɛ lɛ fɔmɔ tɔ mi fioo fe klɛŋklɛŋ bii enyɔ ní mifɔ́ lɛ, shi mináaa gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai ni yɔɔ hiɛdɔɔ ko kwraa.” Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua Mary ni eha ená henilee kpakpa, ni etsɛɛɛ ni abaptisi lɛ. Beni gbekɛ nuu lɛ da lɛ, lɛ hu ekase Yehowa gbeyeishemɔ, ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli.

‘Wajemɔ Ohe yɛ Yehowa Mli’

12. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ waje David yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Yehowa gbeyeishemɔ ni David yɔɔ lɛ ye ebua lɛ babaoo fe tsĩ ni etsĩ enaa koni ekɛ ehe akawo efɔŋfeemɔ mli lɛ kɛkɛ. Ewaje lɛ ni ekɛ nilee tsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ shihilɛi ni mli wawai amli. David kɛ ewebii lɛ yaba abo yɛ Filistibii akrowa ni ji Ziklag lɛ mli afi kɛ nyɔji ejwɛ yɛ Saul hewɔ. (1 Samuel 27:5-7) Be ko beni David kɛ ewebii lɛ bɛ maŋ lɛ mli lɛ, Amalekbii ojotswalɔi asafo ko kɛ la basha maŋ lɛ, ni amɛŋɔ yei kɛ gbekɛbii lɛ fɛɛ nom, ni amɛkpala kooloi lɛ hu fɛɛ kɛtee. Beni David kɛ ewebii lɛ ku amɛsɛɛ amɛba ní amɛbana nɔ ni etee nɔ lɛ, amɛfó aahu. Etsɛɛɛ ni David webii lɛ kpa awerɛho ni amɛyeɔ lɛ ni amɛmli fũ David, ni amɛkɛɛ amɛbaatswia lɛ tɛi. Eyɛ mli akɛ David hao waa moŋ, shi enijiaŋ ejeee wui. (Abɛi 24:10) Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni eyɔɔ lɛ tsirɛ lɛ ni ebi koni Yehowa aye abua lɛ, ni ‘ewaje ehe yɛ Yehowa mli.’ Nyɔŋmɔ ye ebua David kɛ ewebii lɛ ni amɛyanina Amalekbii lɛ ni amɛhe nibii ni amɛhà lɛ fɛɛ kɛjɛ amɛdɛŋ.—1 Samuel 30:1-20.

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua Kristofonyo ko koni ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ?

13 Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu kɛ shihilɛi ni biɔ ni amɛkɛ amɛhe afɔ̃ Yehowa nɔ, ní amɛná ekãa kɛkpɛ amɛyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ kpeɔ. Susumɔ Kristina niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Beni Kristina ji oblayoo fioo lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ lɛ kase Biblia lɛ. Shi no mli lɛ eesumɔ akɛ ebatsɔ mɔ ni tswaa saŋku kɛjieɔ mɛi ahiɛtserɛ, ni etee hiɛ waa kɛshɛ nakai oti lɛ he. Agbɛnɛ hu, ehiɛ gboɔ akɛ ekɛ ehe baawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ esheɔ gbeyei ákɛ eeetsu sɔ̃i ni baajɛ baptisimɔ ni eeeha abaptisi lɛ lɛ mli kɛba lɛ ahe nii. Beni Kristina tee nɔ ekase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ebɔi yɔsemɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ hewalɛ. Beni ekaseɔ Yehowa gbeyeishemɔ lɛ, eyɔse akɛ Yehowa kpáa etsuji agbɛ akɛ amɛsumɔ lɛ kɛ amɛtsui fɛɛ kɛ amɛsusuma fɛɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ kɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ. (Marko 12:30) Enɛ tsirɛ lɛ ni ejɔɔ ehe nɔ eha Yehowa ni abaptisi lɛ.

14 Kristina sɔle ebi Yehowa koni eye ebua lɛ ni eya ehiɛ yɛ mumɔŋ. Kristina tsɔɔ mli akɛ: “Mile akɛ ebiɔ ni mɔ ni tswaa saŋku kɛjieɔ mɛi ahiɛtserɛ lɛ afã gbɛ be fɛɛ be ní eyatswa saŋku yɛ hiɛtserɛjiemɔi srɔtoi aaafee 400 shishi yɛ afi kome mli. Enɛ hewɔ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ matsɔɔ nii moŋ koni maná shika kɛkwɛ mihe ní masɔmɔ akɛ be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔ.” No mli lɛ áfɔ̃ nine atsɛ Kristina momo koni ebatswa saŋku yɛ emaŋ lɛŋ shwɛmɔhe ni ehé gbɛi fe fɛɛ lɛ mli, ni enɛ ji eklɛŋklɛŋ maŋ nifeemɔ. Ekɛɛ akɛ: “Miklɛŋklɛŋ maŋ nifeemɔ lɛ baafee naagbee saŋku ni mitswa kɛjie mɛi ahiɛtserɛ.” Yɛ no sɛɛ lɛ, Kristina kɛ Kristofonyo asafoŋ onukpa ko bote gbalashihilɛ mli. Amrɔ nɛɛ, ekɛ ewu lɛ miisɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli. Eyɛ he miishɛɛ waa akɛ Yehowa wo lɛ hewalɛ koni ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni ákɛ amrɔ nɛɛ enyɛ ekɛ ebe kɛ ehewalɛ miitsu nii kɛmiisɔmɔ Yehowa.

Gboshinii ni Jara Wa

15. Mɛni David sumɔɔ akɛ ekɛha ebii, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee enɛ?

15 David ŋma akɛ: ‘Mibii, nyɛbaa nyɛbaboa mi toi; mibatsɔɔ nyɛ Yehowa gbeyeishemɔ!’ (Lala 34:12) Ákɛ tsɛ lɛ, David tswa efai shi akɛ ekɛ gboshinii ni jara wa—ni ji Yehowa gbeyeishemɔ kpakpa ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ—baaha ebii lɛ. David tsɔ ewiemɔi kɛ enifeemɔi anɔ eha ana Yehowa akɛ eji Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni susuɔ E-bii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe ní kɛ amɛtɔmɔi keɔ amɛ, shi moŋ jeee Nyɔŋmɔ ni kpáa babaoo gbɛ kɛjɛɔ etsuji adɛŋ ní he yɔɔ gbeyei, ní efee klalo kɛmiikwɛ akɛ abaatɔ̃ E-mlai lɛ ateŋ eko nɔ lo. David bi akɛ: “Namɔ aaanyɛ tɔmɔi fɛɛ ale fitsofitso?” No sɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa jeee mɔ ni pɛiɔ wɔtɔmɔi amli ekwɛɔ be fɛɛ be, ni ekɛfata he akɛ: “Ŋɔɔ nibii ni mifee yɛ teemɔŋ lɛ oke mi!” David yɛ nɔmimaa akɛ kɛ́ etee nɔ efee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ lɛ, no lɛ ewiemɔi kɛ esusumɔi baanyɛ afee nɔ ni sa Yehowa hiɛ.—Lala 19:12, 14, Byington.

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa gbeyeishemɔ?

16 David fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha fɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ. Ralph ni kɛ enyɛmi nuu fɛɛ sɔmɔɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli lɛ kɛɛ akɛ: “Gbɛ ni wɔfɔlɔi lɛ tsɔ nɔ amɛtsɔse wɔ lɛ ha anɔkwale lɛ mli hilɛ fee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ kɛha wɔ. Beni wɔji gbekɛbii lɛ, amɛkɛ wɔ gbaa asafo lɛ mli nifeemɔi ahe saji, ni enɛ ha wɔbaná anɔkwale lɛ he miishɛɛ waa tamɔ amɛ nɔŋŋ. Tsɔsemɔ ni amɛkɛha wɔ lɛ ha wɔná nɔmimaa akɛ wɔbaanyɛ wɔtsu nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔweku lɛ kɛ afii babaoo hi maŋ ko ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ahe hiaa waa yɛ lɛ mli, ni amɛye amɛbua kɛto asafoi heei ashishi.

17 “Jeee mlai babaoo ni yɔɔ kpɛŋŋ ji nɔ ni ye kɛbua wɔ ni wɔhi jalɛ gbɛ lɛ nɔ, shi moŋ anɔkwale ni eji akɛ wɔfɔlɔi lɛ na Yehowa akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ní mli hi waa ní feɔ ejurɔ waa hu lɛ. Amɛná he miishɛɛ akɛ amɛaale Yehowa jogbaŋŋ koni amɛsa ehiɛ, ni wɔkase Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa kɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha lɛ lɛ. Kɛ́ wɔfee nɔ ko ni ejaaa po lɛ, wɔfɔlɔi lɛ haaa wɔnu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ dɔŋŋ; ni asaŋ amɛkɛ mlifu etsĩii wɔnaa bɔ ni he ehiaaa. Bei pii lɛ amɛtsɛ́ɔ wɔ kɛtaraa shi ni amɛkɛ wɔ wieɔ, ni bei komɛi lɛ bɔni afee ni Awo ashɛ wɔtsui he lɛ, yaafonui jɛɔ ehiŋmɛiiaŋ kɛ́ ekɛwɔ miiwie. Ni enɛ ye omanye. Wɔkase kɛtsɔ wɔfɔlɔi lɛ awiemɔi kɛ amɛnifeemɔi anɔ akɛ eji nɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ aaashe Yehowa gbeyei, ni ákɛ e-Dasefoi lɛ ateŋ mɔ kome ní aaatsɔ lɛ jeee jatsu, shi moŋ nɔ ni yɔɔ miishɛɛ waa.”—1 Yohane 5:3.

18. Kɛ́ wɔshe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei lɛ, mɛni wɔbaaná?

18 Wɔkaneɔ “David naagbee wiemɔi” lɛ ekomɛi akɛ: “Mɔ ni yeɔ gbɔmɛi anɔ yɛ jalɛ naa, mɔ ni yeɔ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ naa lɛ: eeetamɔ leebi la, beni hulu teɔ shi lɛ.” (2 Samuel 23:1, 3, 4) Eyɛ faŋŋ akɛ Salomo ni ji David bi ní baye esɛɛ lɛ yɔse akɛ sane nɛɛ ji anɔkwale, ejaakɛ ebi Yehowa koni eha lɛ “toiboo tsui” kɛ nyɛmɔ ni ‘ekɛaayoo nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii.’ (1 Maŋtsɛmɛi 3:9) Salomo yɔse akɛ Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee gbɛ kɛ nɔ ni haa anáa miishɛɛ hu. Sɛɛ mli lɛ, ekɛ wiemɔi nɛɛ mua Jajelɔi awolo lɛ naa akɛ: “Nyɛhaa wɔboa saji lɛ fɛɛ naagbee toi: She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitai lɛ anɔ! shi enɛ ji gbɔmɛi fɛɛ agbɛnaa. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ baakojo nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ kɛ teemɔ sane fɛɛ teemɔ sane hu, ekpakpa jio, efɔŋ jio.” (Jajelɔ 12:13, 14) Kɛ́ wɔbo nakai ŋaawoo lɛ toi lɛ, no lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ wɔbaana akɛ jeee nilee kɛ miishɛɛ pɛ kɛkɛ ji “heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ” he “nyɔmɔwoo,” shi moŋ “nii kɛ hiɛnyam kɛ wala” hu.—Abɛi 22:4.

19. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔnu “Yehowa gbeyeishemɔ” shishi?

19 Wɔnaa yɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ niiashikpamɔi lɛ amli akɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa ná Yehowa anɔkwa tsuji ashihilɛ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Nakai gbeyeishemɔ lɛ baanyɛ atsĩ wɔnaa ni wɔkafee nɔ ni esaaa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ, ni ebaanyɛ ewo wɔ hewalɛ koni wɔkɛdamɔ wɔhenyɛlɔi anaa ní ewaje wɔ hu koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai kɛ naagbai ni wɔkɛbaakpe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ amli. No hewɔ lɛ, gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ, nyɛhaa wɔkɛ hiɛdɔɔ akaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ní wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ, ní wɔjɛ wɔtsuiiaŋ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa daa yɛ sɔlemɔ mli. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no lɛ jeee “Nyɔŋmɔ he nilee” pɛ kɛkɛ wɔbaaná, shi moŋ wɔbaanu “Yehowa gbeyeishemɔ” hu shishi.—Abɛi 2:1-5.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Atsake gbɛi lɛ.

^ kk. 5 Ekolɛ enɛ ji shihilɛi ni David kɛkpe lɛ ateŋ ekome ni ha efo Lala 57 kɛ Lala 142 lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ

• aye abua mɔ ko ni etsake kɛjɛ eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ amli?

• aha aná miishɛɛ yɛ kaai kɛ yiwaai amli?

• awaje wɔ koni wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii?

• afee gboshinii ni jara wa kɛha wɔbii lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Yehowa gbeyeishemɔ ní David yɔɔ lɛ haaa egbe Maŋtsɛ Saul

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 29]

Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ji gboshinii ni jara wa ni fɔlɔi baanyɛ amɛkɛha amɛbii