Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Baruk Yeremia Woloŋmalɔ Anɔkwafo Lɛ

Baruk Yeremia Woloŋmalɔ Anɔkwafo Lɛ

Baruk Yeremia Woloŋmalɔ Anɔkwafo Lɛ

ANI ole “Baruk, Neria bi lɛ”? (Yeremia 36:4) Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ yitsei ejwɛ pɛ mli atsĩ etã yɛ moŋ, shi mɛi ni kaneɔ Biblia lɛ le lɛ jogbaŋŋ akɛ eji gbalɔ Yeremia woloŋmalɔ kɛ enaanyo ni esumɔɔ esane waa. Hii enyɔ nɛɛ tsɔ Yuda maŋtsɛyeli lɛ naagbee afii 18 kɛ emli haomɔi sɔŋŋ lɛ mli, ni amɛna bɔ ni Babilonbii lɛ kpata Yerusalem hiɛ gbeyeigbeyei yɛ afi 607 D.Ŋ.B., kɛ maŋbii lɛ anom ni aŋɔ kɛtee Mizraim yɛ no sɛɛ lɛ fɛɛ.

Nyɛsɛɛ nɛɛ, wolo naasɔomɔnɔ * enyɔ komɛi ni akɛtsu nii yɛ afi 600 D.Ŋ.B. afii lɛ amli ni ayana, ní enɔ niŋmaa lɛ kaneɔ akɛ “Woloŋmalɔ Berekhyahu [Baruk Hebri gbɛi], Neriyahu [Neria Hebri gbɛi] bi lɛ nɔ̃” lɛ eha woloŋlelɔi egbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee nuu nɛɛ ni atsĩ etã yɛ Biblia lɛ mli lɛ nɔ. Namɔ ji Baruk? Mɛɛ weku mli ejɛ, nɛgbɛ eyakase woloŋ yɛ, ni asaŋ mɛɛ hegbɛ no mli lɛ ehiɛ? Mɛni shiŋŋfeemɔ ni ekɛfĩ Yeremia sɛɛ lɛ kɛɔ wɔ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ ehe? Nyɛhaa wɔpɛia ehe saji ni aŋmala ni yɔɔ, kɛ agbɛnɛ hu Biblia lɛ mli kɛtao sanebimɔi nɛɛ ahetooi.

Weku Mli ni Ejɛ kɛ Hegbɛ ni No Mli lɛ Ehiɛ

Woloŋlelɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo heɔ yeɔ akɛ Baruk jɛ woloŋmalɔi aweku ko ni abuɔ waa mli yɛ Yuda. Amɛyɛ saji pii ni amɛkɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni amɛmuɔ sane naa nɛkɛ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ tsɛ́ɔ Baruk kɛ sabala krɛdɛɛ ko, no ji “woloŋmalɔ.” Kɛfata he lɛ, Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ, no mli lɛ enyɛmi nuu Seraia ji Maŋtsɛ Zedekia piafonyo nukpa.—Yeremia 36:32; 51:59.

Beni Philip J. King ni ji blema nibii ni atsaa shi ataoɔ lɛ ahe nilelɔ lɛ wieɔ woloŋmalɔi ni hi shi yɛ Yeremia gbii lɛ amli lɛ ahe lɛ, eŋma akɛ: “Woloŋmalɔi ji nitsulɔi komɛi ni he esa ni abuɔ amɛ waa ní hi shi yɛ Yuda yɛ afi 600 D.Ŋ.B. afii lɛ anaagbee gbɛ kɛmɔ afi 500 D.Ŋ.B. afii lɛ ashishijee mli . . . Maŋ onukpai ni hi maŋtsɛwe lɛ akɛ sabala nɛɛ tsɛ́ɔ.”

Kɛfata he lɛ, amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Yeremia yitso 36, ní wɔbaasusu he fitsofitso lɛ haa wɔnaa akɛ Baruk kɛ maŋtsɛ lɛ ŋaawolɔi lɛ sharaa, ni aŋmɛɔ lɛ gbɛ eyayeɔ nii yɛ Gemaria ni ekolɛ eji lumɔ loo maŋ onukpa lɛ pia lɛ mli. Biblia he nilelɔ James Muilenberg tsɔɔ mli akɛ: “Baruk yaa woloŋmalɔi apia lɛ mli ejaakɛ eyɛ nakai hegbɛ, ni asaŋ efata maŋ onukpai ni tee nifeemɔ ni he hiaa waa ní akane wolokpo lɛ mli saji lɛ atsɔɔ maŋ lɛ shishi lɛ ahe. No mli lɛ efata enanemɛi maŋ onukpai lɛ ahe.”

Beni wolo ni ji Corpus of West Semitic Stamp Seals lɛ hu wieɔ hegbɛ ni no mli lɛ Baruk yɔɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Akɛni ana Berekhyahu wolo naasɔomɔnɔ lɛ yɛ maŋ onukpai krokomɛi lɛ awolo naasɔomɔnɔ babaoo lɛ mli hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ aaamu sane naa akɛ Baruk/Berekhyahu tsu nii tamɔ nakai maŋ onukpai lɛ.” Baruk he saji ni aŋmala ni yɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ etamɔ nɔ ni ekɛ enyɛmi nuu Seraia ji maŋ onukpai ni ye bua gbalɔ anɔkwafo Yeremia yɛ afii kɛ amɛmli saji babaoo ní tsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ hiɛ lɛ amli.

Yeremia Ná Maŋ lɛ Sɛɛfimɔ

Kɛ́ aato naa lɛ, he klɛŋklɛŋ ni atsĩ Baruk tã yɛ ji Yeremia yitso 36 lɛ, ni afi lɛ ji yɛ “Yehoiakim . . . yinɔ afi ni ji ejwɛ lɛ nɔ” loo aaafee afi 625 D.Ŋ.B. No mli lɛ, Yeremia kɛ afii 23 esɔmɔ ákɛ gbalɔ.—Yeremia 25:1-3; 36:1, 4.

No beaŋ Yehowa kɛɛ Yeremia akɛ: “Kɔ́ wolokpo ko oha ohe, ní oŋma wiemɔi fɛɛ ní mikɛo ewie yɛ Israel kɛ Yuda kɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ he kɛjɛ . . . Yosia yinɔ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ owo mli.” Amaniɛbɔɔ lɛ tsa nɔ akɛ: “Kɛkɛ ni Yeremia tsɛ́ Baruk, Neria bi lɛ, kɛba; ni Baruk ŋma Yehowa wiemɔi fɛɛ ní ekɛ Yeremia wie lɛ kɛjɛ enaa ewo wolokpo lɛ mli.”—Yeremia 36:2-4.

Mɛni hewɔ Yeremia yatsɛ́ Baruk? Yeremia kɛɛ lɛ akɛ: “Mi lɛ atsĩ mi gbɛ, minyɛŋ Yehowa we lɛ maya.” (Yeremia 36:5) Ekã shi faŋŋ akɛ, yɛ shɛɛ saji komɛi ni Yeremia jaje be ko ni tsɔ hiɛ ní maŋ onukpai lɛ eyanáaa he miishɛɛ lɛ ha amɛtsĩ enaa koni ekaya sɔlemɔwe lɛ, he ni abaakane Yehowa wiemɔ lɛ yɛ lɛ. (Yeremia 26:1-9) Ŋwanejee bɛ he akɛ Baruk ji mɔ ko ni kɛ anɔkwayeli jáa Yehowa, ni “[e]fee bɔ ni gbalɔ Yeremia fã lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.”—Yeremia 36:8.

Kɔkɔbɔɔi ni akɛha Yeremia nɔ ni fe afii 23 lɛ aŋmalamɔ hé be, ni ekolɛ no mli lɛ Yeremia hu miimɛ be ni sa koni eha afee nakai. Kɛlɛ, yɛ afi 624 D.Ŋ.B. November loo December mli lɛ, Baruk kɛ ekãa ‘kane Yeremia wiemɔi ní yɔɔ wolo lɛ mli lɛ yɛ Yehowa we lɛ yɛ Gemaria pia lɛ mli ewo maŋ muu lɛ fɛɛ toiiaŋ.’—Yeremia 36:8-10.

Mikaia yabɔ etsɛ Gemaria kɛ lumɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi nɔ ni tee nɔ lɛ, ni amɛtsu ayatsɛ́ Baruk ni ebakane wolo lɛ ewo amɛ hu amɛtoiiaŋ. Amaniɛbɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ: “Ni eba mli akɛ, beni amɛnu wiemɔi lɛ fɛɛ lɛ, amɛkɛ gbeyeishemɔ kwɛkwɛɛ amɛhiɛaŋ, ni amɛkɛɛ Baruk akɛ: Ja wɔyagba wiemɔi nɛɛ fɛɛ wɔtsɔɔ maŋtsɛ lɛ! . . . Yaa ní oyatee ohe, bo kɛ Yeremia fɛɛ, koni mɔ ko mɔ ko akale he ni nyɛyɔɔ!”—Yeremia 36:11-19.

Beni Maŋtsɛ Yehoiakim nu saji ni Yeremia ha Baruk ŋma yɛ wolo lɛ mli lɛ, emli wo la, ni etserɛ wolokpo lɛ mli ewo la mli ni eshã, ni efã koni ayamɔ Yeremia kɛ Baruk kɛba. Yɛ Yehowa famɔ naa lɛ, Yeremia kɛ Baruk ŋma wolo lɛ ekroko yɛ teemɔŋ.—Yeremia 36:21-32.

Ŋwanejee bɛ he akɛ Baruk le osharai ni yɔɔ nii ni etsuɔ lɛ mli. Ekolɛ, ele bɔ ni awo Yeremia wala he gbeyei yɛ afii fioo komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ amli. Kɛfata he lɛ, ekolɛ ele bɔ ni Uria gba “bɔ pɛ ni Yeremia wie” lɛ, ni kɛlɛ, Maŋtsɛ Yehoiakim ha agbe lɛ lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Baruk ná he miishɛɛ akɛ ekɛ ehesaa ákɛ woloŋmalɔ kɛ naanyobɔɔ ni kã ekɛ maŋ onukpai lɛ ateŋ lɛ aaaye ebua Yeremia yɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ mli.—Yeremia 26:1-9, 20-24.

Kaatao “Nii Wuji”

Beni Baruk ŋmaa klɛŋklɛŋ wolokpo lɛ, ekɛ nijiaŋwujee kpe. Ejaje akɛ: “Miiha mihe kpóo, ejaakɛ Yehowa eŋɔ awerɛho efata minɔnaa lɛ he! Etɔ mi kɛ ŋtsɔidɔɔmɔ, ni mináaa hejɔɔmɔ!” Mɛni kɛ naagba nɛɛ ba?—Yeremia 45:1-3.

Atsɔɔɔ nɔ̃ pɔtɛɛ ni kɛba. Shi, bo-ɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni ofee shihilɛ ni Baruk kɛkpe lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli. Ekolɛ, kɔkɔbɔɔi ni akɛha afii 23 lɛ ni ekane etsɔɔ Israelbii lɛ kɛ Yudabii lɛ ha ena bɔ ni amɛtsɔmɔ hemɔkɛyeli kwalɔi, ni asaŋ amɛtsi amɛhe kɛjɛ Yehowa he lɛ jogbaŋŋ. Ekolɛ, Baruk tsui fã yɛ Yehowa yiŋ ni ekpɛ akɛ ebaaha akpata Yerusalem kɛ Yuda hiɛ koni maŋbii lɛ ayahi nomŋɔɔ mli afii 70 yɛ Babilon lɛ he, ni Yehowa ha ale enɛ yɛ afi nɔ ní Baruk ŋma klɛŋklɛŋ wolokpo lɛ nɔ, ni ekolɛ E-ha akɛfata wolokpo lɛ mli saji lɛ ahe. (Yeremia 25:1-11) Kɛfata he lɛ, Yeremia sɛɛ ni efĩɔ kpɛŋŋ yɛ nakai jaramɔ be lɛ mli lɛ baanyɛ aha enitsumɔ kɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ aje edɛŋ.

Bɔ fɛɛ bɔ ni ebalɛ eha lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ kɛ ehe wo sane lɛ mli ni eye ebua Baruk ni ejwɛŋmɔ hi kojomɔ ni baa lɛ nɔ. Yehowa wie akɛ: “Nɔ ni mima lɛ, mi nɔŋŋ mikumɔɔ nɛɛ, ni nɔ ni mitɛo lɛ, mi nɔŋŋ mifamɔɔ nɛɛ, ni nakai ji shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ.” Kɛkɛ ni ewo Baruk ŋaa akɛ: “Ni bo lɛ nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao!”—Yeremia 45:4, 5.

Eyɛ mli akɛ Yehowa etsɔɔɔ nɔ ni nakai “nii wuji” lɛ ji moŋ, shi kɛ́ eji pɛsɛmkunya hiɛnyam taomɔ, gbɛihemɔ, aloo heloonaa ninámɔ jio, Baruk baale. Yehowa wo lɛ ŋaa koni ekɛ nilee atsu nii, ni ekai oshara ni baa lɛ. Ekɛɛ lɛ akɛ: “Naa, mikɛ efɔŋ aaaba heloo fiaa nɔ, . . . shi maŋɔ osusuma mahao akɛ haanɔ̃ yɛ he fɛɛ he ní oootsɔ.” Abaabaa nii ni he hiaa fe fɛɛ ni Baruk yɔɔ ni ji ewala yi aha lɛ yɛ he fɛɛ he ni eeeya.—Yeremia 45:5.

Yɛ saji nɛɛ ni tee nɔ kɛjɛ afi 625 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 624 D.Ŋ.B. ní awie he yɛ Yeremia yitso 36 kɛ yitso 45 lɛ asɛɛ lɛ, Biblia lɛ ewieee Baruk he sane dɔŋŋ kɛyashi nyɔji fioo komɛi dani Babilonbii lɛ yakpata Yerusalem kɛ Yuda hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Mɛni ba yɛ nakai afi lɛ nɔ?

Baruk Ye Ebua Yeremia Ekoŋŋ

Biblia lɛ tsĩ Baruk tã ekoŋŋ beni Babilonbii lɛ yawo Yerusalem he ka lɛ. No mli lɛ, ‘aŋa Yeremia yi awo Bulɔi lɛ Akpo lɛ nɔ,’ ni Yehowa kɛɛ lɛ koni ehé etsɛkwɛ̃ lɛ shikpɔŋ ni yɔɔ Anatot lɛ ákɛ okadi ni tsɔɔ ákɛ abaakpɔ̃ maŋ lɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. Yeremia tsɛ́ Baruk ni ebaye ebua lɛ kɛ shikpɔŋ ni ehé lɛ nɔ woji feemɔ.—Yeremia 32:1, 2, 6, 7.

Yeremia tsɔɔ mli akɛ: “Miŋma nɔ wolo, ni misɔo naa, mi mitsɛ́ odasefoi baye odase, ni miŋmɛ shika lɛ yɛ ŋsɛni mli. Kɛkɛ ni mikɔ hémɔ wolo ní asɔo naa . . . lɛ kɛ nɔ ni naa kã lɛ, ni miŋɔ hémɔ wolo lɛ miha Baruk.” No sɛɛ lɛ, efã Baruk koni ekɛ woji nɛɛ awo sũ kpulu mli kɛto. Woloŋlelɔi komɛi susuɔ akɛ wiemɔ ni Yeremia wie akɛ “[e]ŋma” shikpɔŋ ni ehé lɛ nɔ wolo lɛ tsɔɔ akɛ, lɛ ewie ni Baruk ni ji woloŋmalɔ lɛ ŋma.—Yeremia 32:10-14; 36:4, 17, 18; 45:1.

Baruk kɛ Yeremia kɛ gbɛ̀i ni atsɔɔ nɔ afeɔ shikpɔŋ hémɔ nɔ wolo yɛ amɛbeaŋ lɛ tsu nii. Emli ekome ji woji enyɔ ni afeɔ yɛ shikpɔŋ lɛ he. Wolo ni ji Corpus of West Semitic Stamp Seals lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Akɛni akotaa klɛŋklɛŋ wolo ni afeɔ lɛ ni akɛ wolo naasɔomɔnɔ sɔoɔ naa hewɔ lɛ, atsɛ́ɔ no ‘wolo ní asɔo naa’; no ji shikpɔŋ ni ahɔ̃ɔ lɛ nɔ wolo diɛŋtsɛ. . . . Nɔ ni ji enyɔ lɛ gbɛi ji ‘wolo ni naa kã,’ ni no lɛ, nɔ ni asɔo naa lɛ nɔ akwɛɔ akɛfeɔ, ni afeɔ no bɔni afee ni kɛ́ nɔ ko ataoɔ ale yɛ shikpɔŋ lɛ he lɛ, akɛ no atsu nii. No hewɔ lɛ, aŋmalaa woji enyɔ, ni klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ nɔ akwɛɔ akɛfeɔ nɔ ni ji enyɔ lɛ.” Blema nibii komɛi ni atsa shi ana lɛ ema nɔ mi akɛ no mli lɛ akɛ woji woɔ sũ kpuji amli kɛtoɔ.

Naagbee lɛ, Babilonbii lɛ ŋɔ Yerusalem maŋtiase lɛ ni amɛshã, ni amɛŋɔ emlibii lɛ kɛtee nomŋɔɔ mli, ni ohiafoi enyɔoo komɛi pɛ amɛshi yɛ maŋ lɛ mli. Nebukadnezar wó Gedalia amralo. Nyɔji enyɔ sɛɛ pɛ ni agbe lɛ. Yudafoi ni shwɛ lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaafã kɛya Mizraim, tsɛbelɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kanya Yeremia ni ewo amɛ ŋaa koni amɛkaya, ni shihilɛ nɛɛ mli ni asaa atsĩ Baruk tã.—Yeremia 39:2, 8; 40:5; 41:1, 2; 42:13-17.

Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ kɛɛ Yeremia akɛ: “Apasa wiemɔi owieɔ nɛɛ! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, tsukoo akɛ obakɛɛ akɛ: Nyɛkayaa Mizraim ní nyɛyato gbɔ yɛ jɛi! shi moŋ Baruk, Neria bi lɛ, tsirɛ oyisɛɛ wo wɔ nɛɛ, beni afee ní eŋɔ wɔ ewo Kaldeabii lɛ adɛŋ, ní amɛgbe wɔ ní amɛŋɔ wɔ nom kɛya Babel!” (Yeremia 43:2, 3) Naafolɔmɔ nɛɛ haa anaa akɛ, no mli lɛ Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ héɔ yeɔ akɛ Baruk náa Yeremia nifeemɔi anɔ hewalɛ saŋŋ. Ani amɛnu he akɛ hegbɛ ni no mli lɛ Baruk hiɛ aloo afii babaoo ni ekɛ Yeremia ebɔ lɛ ha efee nibii babaoo fe gbalɔ lɛ woloŋmalɔ kɛkɛ ni eji? Ekolɛ nakai amɛyanu he, shi kɛlɛ ekɔɔɔ he eko bɔ ni Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ yasusu lɛ, Yehowa ŋɔɔ shɛɛ sane lɛ jɛ.

Yɛ Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yudafoi ni shwɛ lɛ yi gbɛ ni amɛŋɔ “gbalɔ Yeremia kɛ Baruk, Neria bi lɛ” amɛfata amɛhe. Yeremia ŋma akɛ: “Amɛtee Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ; ejaakɛ amɛbooo Yehowa gbee toi; ni amɛshɛ Takpanes,” ní yɔɔ Sinai gɔŋ lɛ husui lɛ anaa yɛ he ni Nilo faa lɛ boteɔ ŋshɔŋ yɛ lɛ bokagbɛ. Yɛ sane nɛɛ sɛɛ lɛ, atsĩii Baruk tã dɔŋŋ yɛ Biblia lɛ mli.—Yeremia 43:5-7.

Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkase Kɛjɛ Baruk He?

Nibii ni he hiaa babaoo yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Baruk he. Nɔ ko ni sa kadimɔ waa ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ ehe ji bɔ ni ená he miishɛɛ akɛ ekɛ hesaai ni eyɔɔ kɛ mɛi ni ele lɛ baatsu nii yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli ekɔɔɔ he eko nɔ ni baajɛ mli aba. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo—hii kɛ yei fɛɛ—jieɔ su ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo, ni amɛkɛ hesaai ni amɛyɔɔ lɛ yayeɔ amɛbuaa yɛ Betel, amɛyeɔ amɛbuaa kɛmamɔɔ Maŋtsɛyeli Asai, Kpeei Asai, kɛ ekrokomɛi ni fata he. Mɛɛ gbɛ nɔ bo hu oootsɔ ojie Baruk su nɛɛ eko kpo?

Abáa Baruk yi, ni no tsɔɔ akɛ beni eshwɛ fioo ni abaakpata Yuda hiɛ ni akai lɛ akɛ ejeee be ni akɛbuaa “nii wuji” anaa ahaa he lɛ, ebo toi. Akɛni wɔ hu wɔyɛ je nɛɛ naagbee gbii amli hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔkɛ nakai ŋaawoo lɛ aatsu nii. Wɔ hu Yehowa ewo wɔ shi akɛ ebaabaa wɔyi. Ani wɔbaabo kaimɔi ni tamɔ nakai lɛ toi taakɛ Baruk fee lɛ?

Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko hu ni kɔɔ nitsumɔ he yɛ sane nɛɛ mli. Eyɛ mli akɛ Yeremia kɛ etsɛkwɛ̃ lɛ ji wekumɛi moŋ, shi Baruk ye ebua amɛ ni amɛfee shikpɔŋ lɛ nɔ wolo yɛ mla naa. Sane nɛɛ ji Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnɔ ni esa akɛ Kristofoi fɛɛ ni kɛ amɛmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei tsuɔ nii lɛ akase. Ákɛ wɔɔkase nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ koni wɔkɛ gbeekpamɔ ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ ba lɛ awo wolo nɔ, ni wɔ fɛɛ wɔkɛ wɔnine awo shishi lɛ ji nifeemɔ ni Ŋmalɛ fiɔ sɛɛ, ni nilee yɛ mli, ni asaŋ etsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ.

Eyɛ mli akɛ awieee Baruk he babaoo yɛ Biblia lɛ mli moŋ, shi esa akɛ Kristofoi fɛɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ akase lɛ. Ani obaakase nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Yeremia woloŋmalɔ anɔkwafo nɛɛ fee efɔ̃ shi lɛ?

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Wolo naasɔomɔnɔ ji nishɔ̃ɔ sũ bibioo ko ni akɛsɔo woji ni aŋmalaa ni he hiaa waa anaa. Mɔ ni ŋma wolo lɛ loo mɔ ni kɛ wolo lɛ tsuɔ lɛ gbɛi hiɔ nishɔ̃ɔ sũ lɛ nɔ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Baruk wolo naasɔomɔnɔ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Wolo naasɔomɔnɔ: Courtesy of Israel Museum, Jerusalem