Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛnu Hiob Tsuishiŋmɛɛ Lɛ He”

“Nyɛnu Hiob Tsuishiŋmɛɛ Lɛ He”

“Nyɛnu Hiob Tsuishiŋmɛɛ Lɛ He”

“Nyɛnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he, ni nyɛna Nuŋtsɔ lɛ naagbee lɛ; ákɛ Nuŋtsɔ lɛ mli tsɔ̃ɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ hu.”—YAKOBO 5:11.

1, 2. Mɛɛ kaa wu ko kɛ eŋa ni amɛjɛ Poland lɛ kɛkpe?

HARALD ABT batsɔ Yehowa Odasefonyo eshɛɛɛ afi ni maŋ ni ji Danzig (amrɔ nɛɛ ale lɛ akɛ Gdańsk) ni yɔɔ Poland kooyigbɛ lɛ baje Hitler asraafoi lɛ akudɔmɔ shishi. Kɛkɛ ni shihilɛ lɛ mli bawa, hɛɛ, ebafee oshara kɛha anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ. Hitler asraafoi lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛnyɛ Harald nɔ koni ekɛ enine awo wolo shishi kɛtsɔɔ akɛ ekwa ehemɔkɛyeli lɛ, shi efeee. Awo Harald tsuŋ otsii fioo ko, ni no sɛɛ lɛ akɛ lɛ tee Sachsenhausen yiwalɛ ŋsara lɛ mli, ni ayi lɛ shii abɔ ni awowoo ehe gbeyei yɛ jɛmɛ. Asraafonyo nukpa ko kɛ enine tsɔɔ fɔlɔ ni yɔɔ tsũ ni ashãa gbohii yɛ mli ni lasu tsɔɔ mli lɛ, ni ekɛɛ Harald akɛ: “Kɛ́ otee nɔ ohiɛ ohemɔkɛyeli lɛ mli lɛ, no lɛ yɛ biɛ gbii 14 mli lɛ, obaatsɔ jɛmɛ kɛya o-Yehowa lɛ ŋɔɔ.”

2 Eyɛ mli akɛ beni amɔ Harald lɛ, no mli lɛ, eŋa Elsa miikwɛ amɛbiyoo abifao ni eye nyɔji nyɔŋma lɛ moŋ, shi Hitler asraafoi lɛ shiii Elsa. Ahé ebiyoo abifao lɛ yɛ edɛŋ ni amɔ lɛ kɛtee Auschwitz ŋsara ni agbeɔ mɛi yɛ jɛmɛ lɛ. Kɛlɛ, enyɛ ekpee shihilɛ ni ekɛkpe lɛ naa afii babaoo taakɛ ewu Harald hu fee lɛ. Obaanyɛ okane gbɛ ni amɛtsɔ nɔ amɛto amɛtsui shi lɛ he saji babaoo yɛ blɔfo Buu-Mɔɔ ni ji April 15, 1980 nɔ lɛ mli. Harald ŋma akɛ: “Mikɛ afii abɔ ni mikɛhi wala mli lɛ amli afii 14 ehi yiwalɛ ŋsarai kɛ tsuŋwoohei yɛ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ni miyɔɔ lɛ hewɔ. Mɛi biɔ mi akɛ: ‘Ani oŋa ye ebua bo ni onyɛ oto otsui shi yɛ amanehului nɛɛ fɛɛ amli?’ Nakai pɛpɛɛpɛ eji! Kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ lɛ, mile akɛ ekwaŋ ehemɔkɛyeli lɛ kɔkɔɔkɔ, ni enɛ ni mile lɛ ye bua mi ni mifĩ shi. Mile akɛ ebaasumɔ akɛ ebaana ni migbo ni aaatsi mi kɛmiiho moŋ fe nɔ ni ebaana ni miŋmɛɛ saji ahe kɛsaa ni aŋmɛɛ mihe. . . . Elsa kɛ amanehului babaoo kpe yɛ afii ni eye yɛ Germany yiwalɛ ŋsarai amli lɛ mli.”

3, 4. (a) Namɛi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa baanyɛ awo Kristofoi hewalɛ koni amɛŋmɛ amɛtsui shi? (b) Mɛni hewɔ Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔsusu Hiob niiashikpamɔ lɛ he lɛ?

3 Taakɛ Odasefoi babaoo baakɛɛ bo lɛ, ebɛ mlɛo akɛ aaadamɔ amanehulu naa. No hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ Kristofoi fɛɛ ŋaa akɛ: “Nyɛŋɔa gbalɔi ni wie yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbɛi amli lɛ nyɛfea amanehulu kɛ tsuishiŋmɛɛ he okadi.” (Yakobo 5:10) Áwa Nyɔŋmɔ tsuji lɛ ateŋ mɛi babaoo ayi yakatswaa, yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli. Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni “odasefoi babaoo ni . . . tamɔ atatu” nɛɛ efee amɛfɔ̃ shi amɛha wɔ lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ koni wɔkɛ tsuishitoo ada wɔ-Kristofoi afoidamɔ lɛ.—Hebribii 11:32-38; 12:1.

4 Tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni Hiob fee ni aŋma he sane yɛ Biblia lɛ mli lɛ sa kadimɔ waa. Yakobo ŋma akɛ: “Naa, wɔjɔɔ mɛi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi lɛ. Nyɛnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he, ni nyɛna Nuŋtsɔ lɛ naagbee lɛ; ákɛ Nuŋtsɔ lɛ mli tsɔ̃ɔ lɛ babaoo, ni emli jɔ hu.” (Yakobo 5:11) Hiob niiashikpamɔ lɛ haa wɔnaa nyɔmɔwoo ni mɛɔ anɔkwafoi ni Yehowa jɔɔ amɛ lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ehaa wɔleɔ anɔkwalei komɛi ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ kɛ́ wɔyaje amanehulu mli. Hiob Wolo lɛ yeɔ buaa wɔ ni wɔnáa hetoo kɛhaa sanebimɔi ni ji: Kɛ́ aaaka wɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ koni wɔnu saji titri hewɔ ni wɔkɛ kaa ni tamɔ nakai ekpe lɛ ashishi lɛ? Mɛɛ sui kɛ nifeemɔi baaye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔwo nanemɛi Kristofoi krokomɛi ni naa amanehulu lɛ hewalɛ?

Ní Wɔɔnu Nɔ ni Yaa Nɔ lɛ Shishi Jogbaŋŋ

5. Kɛ́ wɔkɛ kaai srɔtoi kpe lɛ, mɛni ji sane ni he hiaa waa ni ebaabi ni wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

5 Bɔni afee ni wɔkaje wɔŋɛlɛ nɔ yɛ mumɔŋ kɛ́ wɔkɛ amanehulu kpe lɛ, ehe miihia ni wɔnu nɔ ni yaa nɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. Kɛ́ jeee nakai lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔnaagbai lɛ baaha wɔku wɔhiɛ wɔshwie mumɔŋ nibii anɔ. Anɔkwa ni wɔɔye Nyɔŋmɔ lɛ ji sane ko ni he hiaa waa. Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kɛ nibimɔ ko ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsu he nii fɔ̃ɔ wɔhiɛ. Ekɛɛ: “Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ.” (Abɛi 27:11) Kwɛ hegbɛ kpele ni enɛ ji! No ji akɛ, yɛ wɔfãtɔɔi kɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔha wɔ-Bɔlɔ lɛ mii ashɛ ehe. Wɔfeɔ nakai kɛtsɔ kaai srɔtoi anaa ni wɔdamɔɔ yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ hewɔ lɛ nɔ. Suɔmɔ ni anɔkwa Kristofoi jieɔ lɛ kpo lɛ haa amɛ toɔ amɛ tsui shi yɛ nii fɛɛ mli. Esɛɛ efooo.—1 Korintobii 13:7, 8.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan bɔɔ Yehowa ahora, ni afii enyiɛ nɛ ni etee nɔ efee nakai?

6 Hiob Wolo lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ Satan ji mɔ ni bɔɔ Yehowa ahora lɛ. Kɛfata he lɛ, wolo lɛ haa wɔnaa mɔ fɔŋ ni nɛkɛ henyɛlɔ ni wɔnaaa lɛ nɛɛ ji, kɛ bɔ ni eshweɔ akɛ efite wekukpãa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Taakɛ eje kpo yɛ Hiob sane lɛ mli lɛ, Satan kɛɛ pɛsɛmkunya hewɔ Yehowa tsuji fɛɛ sɔmɔɔ Lɛ lɛ, ni eebɔ mɔdɛŋ koni eha ana akɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ he baanyɛ ajɔ. Etee nɔ ebɔ Nyɔŋmɔ ahora afii akpekpei abɔ. Beni ashwie Satan kɛjɛ ŋwɛi lɛ, anu gbee ko jɛ ŋwɛi miiwie ehe ákɛ eji “wɔnyɛmimɛi lɛ anaafolɔlɔ” ni ákɛ efolɔɔ amɛnaa “yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyɔɔŋ kɛ shwane.” (Kpojiemɔ 12:10) Kɛ́ wɔkɛ anɔkwayeli to wɔtsui shi lɛ, wɔkɛ no feemɔ baaha ana akɛ enaafolɔmɔi lɛ ji amale.

7. Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔdamɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔi anaa?

7 Esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ Abonsam baabɔ mɔdɛŋ akɛ etsɔ amanehulu ni wɔnaa lɛ nɔ etsi wɔ kɛjɛ Yehowa he. Mɛɛ be eka Yesu? No mli lɛ Yesu ehi ŋmaa gbii pii ni hɔmɔ miiye lɛ. (Luka 4:1-3) Shi kɛlɛ, wekukpãa ni mli wa ni yɔɔ Yesu kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ waje lɛ ni enyɛ ekɛ ekãa damɔ Abonsam kaai lɛ anaa. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔha wekukpãa ni mli wa ahi wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ ni wɔtsɔ no nɔ wɔdamɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔi ni yɔɔ wɔhe—ni ekolɛ hela loo gbɔlɛ kɛba—lɛ anaa! Eyɛ mli akɛ “wɔkponɔgbɛ gbɔmɔ lɛ fiteɔ” moŋ, shi wɔnijiaŋ ejeee wui ejaakɛ “wɔmli gbɔmɔ lɛ tsɔɔ ehee gbi fɛɛ gbi.”—2 Korintobii 4:16.

8. (a) Henumɔi gbohii baanyɛ aye mɔ awui yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ?

8 Kɛfata he lɛ, henumɔi gbohii baanyɛ aye mɔ awui yɛ mumɔŋ. Ekolɛ, mɔ ko baabi ehe akɛ, ‘Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛ gbɛ ni enɛ ba minɔ?’ Mɔ ko hu ni nyɛmi ko kɛ lɛ yeee yɛ mlihilɛ mli lɛ baabi akɛ, ‘Ani esa akɛ nyɛmi kɛ mi aye yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ?’ Henumɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aha wɔku wɔhiɛ wɔshwie saji ni he hiaa lɛ moŋ anɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ ama shihilɛ mli ni wɔyaje lɛ nɔ. Etamɔ nɔ ni Hiob mli ni fũ enanemɛi gbohii etɛ lɛ ye lɛ awui yɛ henumɔŋ taakɛ bɔ ni ehela lɛ ye egbɔmɔtso awui lɛ. (Hiob 16:20; 19:2) Nakai nɔŋŋ, bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ kɛ mlifu wo emli ni etsɛ lɛ, no baanyɛ aha ‘ekɛ ehe afɔ̃ shi eha Abonsam’ loo kɛ́ wɔɔkɛɛ Abonsam nine ashɛ enɔ. (Efesobii 4:26, 27) Yɛ nɔ najiaŋ ni Kristofoi kɛ mlifu loo mlila aato mɛi anɔ, loo ní amɛaasusu sane ko ni akɛ amɛ yeee yɛ jalɛ naa lɛ he fe nine lɛ, amɛaafee jogbaŋŋ akɛ amɛaakase Yesu ni ‘amɛtu amɛsane amɛwo’ Yehowa Nyɔŋmɔ “mɔ ni kojoɔ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” (1 Petro 2:21-23) Yesu “jwɛŋmɔ” lɛ eko ni wɔɔná lɛ baaye abua wɔ babaoo kɛdamɔ Satan tutuamɔi lɛ anaa.—1 Petro 4:1.

9. Mɛɛ shi Nyɔŋmɔ ewo wɔ yɛ naagbai kɛ kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ahe?

9 Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, esaaa akɛ wɔbuɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ akɛ nomɛi tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ wɔhe miishɛɛ. Enɛ ni Hiob eyanuuu shishi lɛ ha ehao waa beni mɛi ni kɛɛ amɛba lɛ miishɛjemɔ lɛ kɛ wiemɔi ni mli wawai wie ehiɛ lɛ. (Hiob 19:21, 22) Biblia lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ akaaa lɛ yɛ nifɔji agbɛfaŋ, ni lɛ diɛŋtsɛ hu ekaaa mɔ ko.” (Yakobo 1:13) Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa ewo wɔ shi akɛ ebaaye ebua wɔ kɛdamɔ naagbai fɛɛ ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa, ni asaŋ ebaaje gbɛ yɛ kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ amli eha wɔ koni wɔnyɛ mli wɔje. (Lala 55:23; 1 Korintobii 10:13) Kɛ́ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ haomɔ beaŋ lɛ, no baaye abua wɔ koni wɔŋmɛ saji jogbaŋŋ ni wɔte shi wɔwo Abonsam yɛ omanyeyeli mli.—Yakobo 4:7, 8.

Nibii ni Baaye Abua Wɔ Koni Wɔŋmɛ Wɔtsui Shi

10, 11. (a) Mɛni ye bua Hiob ni enyɛ eŋmɛ etsui shi? (b) Henilee kpakpa ni Hiob ná lɛ ye bua lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Yɛ amanehulu ni naa wa ni Hiob kɛkpe, ehiɛ ni mɛi ni kɛɛ amɛji “[e]miishɛjelɔi” lɛ wie, kɛ nɔ̃ diɛŋtsɛ ni kɛ emanehulu lɛ ba lɛ ni eyanuuu shishi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Hiob tee nɔ eye anɔkwa. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ mli? Ŋwanejee bɛ he akɛ, anɔkwa ni eyeɔ Yehowa lɛ ji nɔ̃ diɛŋtsɛ ni ha eye omanye yɛ ekaa lɛ mli. ‘Eshe Nyɔŋmɔ gbeyei ni esɔle ehe yɛ efɔŋ he.’ (Hiob 1:1) Nakai ji bɔ ni Hiob hi shi eha. Beni eshihilɛ tsake trukaa ni enuuu nɔ̃ hewɔ ni ebalɛ nakai lɛ po shishi lɛ, ekpoo akɛ ebaakwa Yehowa. Hiob nu he akɛ esa akɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ be ni hi kɛ jaramɔ beaŋ fɛɛ.—Hiob 1:21; 2:10.

11 Henilee kpakpa ni Hiob yɔɔ lɛ hu shɛje emii. Beni eshɛ he ko ni efee tamɔ nɔ ni ebaaŋmɛɛ ewala lɛ, no mli lɛ ele akɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni eeenyɛ kɛye ebua mɛi, ni ehi shi yɛ Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ anaa, ni ákɛ ekɛ ehe wooo apasa jamɔ nifeemɔ ko mli, ni saji nɛɛ ni ele lɛ shɛje emii.—Hiob 31:4-11, 26-28.

12. Te Hiob fee enii yɛ yelikɛbuamɔ ni Elihu kɛha lɛ lɛ he eha tɛŋŋ?

12 Eji anɔkwale akɛ, ehe bahia ni aye abua Hiob koni ejaje esusumɔi yɛ saji komɛi amli. Ekɛ heshibaa kpɛlɛ yelikɛbuamɔ nɔ—enɛ hu fata nifeemɔi ni ye bua lɛ ni enyɛ eŋmɛ etsui shi lɛ ahe. Hiob jɛ bulɛ mli ebo Elihu ŋaawoo kpakpa lɛ toi, ni ekpɛlɛ ni Yehowa jaje lɛ. Ewie akɛ: “Mijaje nɔ ni minaaa naa lɛ, . . . eedɔ mi ni mishwa mihe yɛ sũ kɛ lamulu mli!” (Hiob 42:3, 6) Eyɛ mli akɛ no mli lɛ Hiob kã he eena amane yɛ hela ni eyeɔ lɛ mli moŋ, shi emii shɛ ehe akɛ ajaje esusumɔ ejaakɛ no ha etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa. Hiob wie akɛ: “Mile akɛ [Yehowa] ooonyɛ nɔ fɛɛ nɔ ofee.” (Hiob 42:2) Bɔ ni Yehowa ha Hiob nu E-gbojee lɛ shishi lɛ ye bua lɛ ni ena akɛ enyɛŋ ekɛ ehe ato Bɔlɔ lɛ he yɛ nɔ ko nɔ ko mli.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ mɔbɔnalɛ ni Hiob jie lɛ kpo lɛ ye bua lɛ?

13 Naagbee lɛ, Hiob fee mɔbɔnalɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha wɔ. Eyɛ mli akɛ emiishɛjelɔi gbohii lɛ hao lɛ moŋ, shi beni Yehowa kɛɛ lɛ koni esɔle eha amɛ lɛ, efee nakai. No sɛɛ lɛ, Yehowa tsá Hiob ni ená hewalɛ ekoŋŋ. (Hiob 42:8, 10) Eyɛ faŋŋ akɛ, suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ ji nɔ ni baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi, shi jeee mlifu. Kɛ́ wɔkɛ mlifu wooo wɔmli lɛ, ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔmli yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa, ni Yehowa jɔɔ mɛi ni feɔ nakai lɛ.—Marko 11:25.

Ŋaawolɔi Kpakpai Baaye Abua Wɔ Koni Wɔŋmɛ Wɔtsui Shi

14, 15. (a) Mɛɛ sui baaye abua ŋaawolɔ ko bɔni afee ni enyɛ eshɛje mɛi amii? (b) Tsɔɔmɔ nɔ hewɔ ni Elihu nyɛ eye ebua Hiob lɛ mli.

14 Nɔ kroko hu ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Hiob sane lɛ mli lɛ kɔɔ bɔ ni ŋaawolɔi kpakpai ahe hiaa ha lɛ he. Ŋaawolɔi kpakpai feɔ amɛnii tamɔ ‘afɔ́ amɛ akɛ nyɛmimɛi ha haomɔ be.’ (Abɛi 17:17) Shi kɛlɛ, taakɛ Hiob kɛkpe lɛ, ŋaawolɔi komɛi feɔ mɔ nidɔɔnii moŋ fe nɔ ni amɛaashɛje mɔ mii. Taakɛ Elihu fee lɛ, ŋaawolɔ kpakpa nuɔ he ehaa mɔ, ejieɔ bulɛ kpo etsɔɔ mɔ, ni asaŋ emli hi. Eshɛɔ be ni ehe bahiaa koni asafoŋ onukpai kɛ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ ajaje nyɛmimɛi ni naagbai eha amɛhao lɛ asusumɔi, ni mɛi ni baawo nyɛmimɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ aŋaa lɛ baanyɛ akase nibii babaoo kɛjɛ Hiob Wolo lɛ mli yɛ enɛ he nitsumɔ mli.—Galatabii 6:1; Hebribii 12:12, 13.

15 Nibii babaoo yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbɛ ni Elihu tsɔ nɔ etsu saji ahe nii lɛ mli. Eto etsui shi ebo Hiob nanemɛi etɛ lɛ atoi jogbaŋŋ dani ejaje amɛ. (Hiob 32:11; Abɛi 18:13) Elihu tsɛ́ Hiob kɛ egbɛi ni ekɛ lɛ wie tamɔ enaanyo. (Hiob 33:1) Elihu ebuuu ehe akɛ enɔ kwɔ fe Hiob tamɔ bɔ ni nakai miishɛjelɔi gbohii etɛ lɛ fee lɛ. Ewie akɛ: “Mi hu sũ nɔŋŋ akɛshɔ̃ mi.” Esumɔɔɔ ni ebaawie nɔ ko ni esusuuu he kɛyaaa shɔŋŋ ni ekɛwo Hiob nɔnaa lɛ mli wu. (Hiob 33:6, 7; Abɛi 12:18) Elihu ewieee Hiob hiɛ yɛ esá jeŋba he, shi moŋ ejie eyi yɛ jalɛ nii ni efeɔ lɛ hewɔ. (Hiob 33:32) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Elihu susu saji ahe tamɔ Nyɔŋmɔ feɔ lɛ, ni eye ebua Hiob koni ejwɛŋmɔ ahi nɔ akɛ Yehowa yeŋ sane ni ejaaa. (Hiob 34:10-12) Ewo Hiob hewalɛ koni ekwɛ Yehowa gbɛ moŋ fe nɔ ni eeebɔ mɔdɛŋ akɛ lɛ diɛŋtsɛ eeebu ehe jalɔ. (Hiob 35:2; 37:14, 23) Nibii ni wɔsusu he nɛɛ ahe baaba sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ aha Kristofoi asafoŋ onukpai kɛ asafoŋbii krokomɛi lɛ fɛɛ

16. Hiob miishɛjelɔi gbohii etɛ lɛ tsɔmɔ Satan tsuji yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Elihu ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ wiemɔi ni woɔ mɔ mli la ni jɛ Elifaz, Bildad, kɛ Zofar naa lɛ. Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛwieee mihe bɔ ni ja.” (Hiob 42:7) Ekɔɔɔ he eko jwɛŋmɔ kpakpa ni amɛkɛɛ amɛhiɛ lɛ, Satan kɛ amɛ tsu nii, ni amɛfeee amɛnii akɛ nanemɛi kpakpai. Shishijee tɔ̃ɔ ni amɛyi etɛ lɛ fɛɛ amɛmu sane naa akɛ nibii fɔji ni Hiob efee lɛ hewɔ enaa amanehulu lɛ. (Hiob 4:7, 8; 8:6; 20:22, 29) Elifaz kɛɛ Nyɔŋmɔ heee etsuji eyeee, ni ákɛ ejeee E-he sane akɛ wɔɔhi shi akɛ jalɔi loo wɔfeee nakai. (Hiob 15:15; 22:2, 3) Elifaz folɔ Hiob naa yɛ nibii tete ni efeko ahe. (Hiob 22:5, 9) Shi Elihu ye ebua Hiob ni ewaje wekukpãa ni kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ, ni enɛ ji oti ni ma ŋaawolɔi fɛɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ahiɛ.

17. Kɛ́ aaka wɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

17 Nɔ kroko hu yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Hiob Wolo lɛ mli ni kɔɔ tsuishiŋmɛɛ he. Wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ susuɔ shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ he, ni eesumɔ ni eye ebua wɔ, ni ebaanyɛ efee nakai yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Mra mli lɛ, wɔsusu Elsa Abt niiashikpamɔ lɛ he. Susumɔ bɔ ni emu sane naa eha lɛ he okwɛ. Ewie akɛ: “Dani abaamɔ mi lɛ, no mli lɛ mikane wolo ko ni nyɛmiyoo ko ŋma kɛtsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ yaje kaa ni mli wa mli lɛ, Yehowa mumɔ lɛ haa etsɛ́ɔ etsui eŋmɛɔ emli. Misusu akɛ nyɛmiyoo ni ŋma wolo lɛ miiwo sane he. Shi beni mi diɛŋtsɛ mikɛ kaai kpe lɛ ni miyɔse akɛ nɔ ni ewie lɛ ji anɔkwale. Bɔ ni etsɔɔ mli lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ ebaalɛ. Kɛ́ mɔ tsɔko nakai shihilɛ mli lɛ, ewa akɛ eeehé eye. Kɛlɛ, eba mli nakai yɛ migbɛfaŋ. Yehowa yeɔ ebuaa wɔ.” Jeee nibii ni Yehowa baanyɛ afee aloo nɔ ni efee yɛ Hiob gbii lɛ amli aaafee afii akpei abɔ ni eho lɛ he Elsa wieɔ lɛ, shi moŋ eewie nɔ ni yaa nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ he. Hɛɛ, “Yehowa yeɔ ebuaa wɔ”!

Ajɔɔ Mɔ ni Ŋmɛɔ Etsui Shi Lɛ

18. Mɛɛ sɛɛ Hiob ná yɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ mli?

18 Wɔteaŋ mɛi fioo komɛi kɛ amanehulu ni naa wa tamɔ Hiob nɔ̃ lɛ eko baakpe. Kɛlɛ, ekɔɔɔ he eko kaai ni wɔkɛbaakpe yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, wɔyɛ nɔ̃ kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔhiɛ wɔ-emuuyeli lɛ mli taakɛ Hiob fee lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, tsuishiŋmɛɛ ha Hiob shihilɛ tee hiɛ. Eha ehi kɛwula shi, ni eye emuu. (Yakobo 1:2-4) Ewaje wekukpãa ni kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Hiob jaje akɛ: “Mitoi kɛkɛ mikɛnu ohe; shi agbɛnɛ mihiŋmɛi enao.” (Hiob 42:5) Satan yi je ákɛ amalelɔ ejaakɛ enyɛɛɛ eha Hiob akpa Nyɔŋmɔ anɔkwayeli. Afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, Yehowa tee nɔ ewie etsulɔ Hiob he ákɛ efee jalɛ nii he nɔkwɛmɔ kpakpa. (Ezekiel 14:14) Saji ni aŋmala ashwie shi ni kɔɔ enɔkwayeli kɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ ahe lɛ woɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ po hewalɛ.

19. Mɛni hewɔ osusuɔ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he akɛ wɔɔŋmɛ wɔtsui shi lɛ?

19 Beni Yakobo ŋma Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ni ewie tsuishiŋmɛɛ he lɛ, etsɔɔ bɔ ni tsuishiŋmɛɛ haa mɔ tsui nyɔɔ emli. Ekɛ Hiob nɔkwɛmɔnɔ lɛ hu kai amɛ akɛ Yehowa jɔɔ etsuji ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ babaoo. (Yakobo 5:11) Wɔkaneɔ yɛ Hiob 42:12 lɛ akɛ: “Ni Yehowa jɔɔ Hiob sɛɛkpee be lɛ fe etsutsu be lɛ.” Nyɔŋmɔ to nibii ni Hiob ŋmɛɛ lɛ anajiaŋ toi enyɔ, ni Hiob kɛ miishɛɛ hi shi afii babaoo. (Hiob 42:16, 17) Nakai nɔŋŋ, yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ, abaajie piŋmɔ, nɔnaa, kɛ ŋkɔmɔyeli ni wɔkɛkpeɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ fɛɛ kɛya, ni wɔkaiŋ amɛ dɔŋŋ. (Yesaia 65:17; Kpojiemɔ 21:4) Wɔnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he, ni wɔtswa wɔfai shi akɛ yɛ Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaakase Hiob nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Biblia lɛ woɔ wɔ shi akɛ: “Ajɔɔ nuu ni ŋmɛɔ etsui shi yɛ kaa mli lɛ, ejaakɛ, kɛ aka lɛ ni esa lɛ, eeená wala akekere, ni Nuŋtsɔ lɛ ewo shi eha mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ.”—Yakobo 1:12.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha Yehowa tsui anya?

• Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔmuɔ sane naa akɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ wɔhe miishɛɛ?

• Mɛni ye bua Hiob ni enyɛ eŋmɛ etsui shi yɛ emanehului lɛ amli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase Elihu yɛ mɛi krokomɛi ahewalɛwoo gbɛfaŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Ŋaawolɔ kpakpa nuɔ he ehaa mɔ, ekɛ mɔ yeɔ yɛ bulɛ mli, ni ejieɔ mlihilɛ kpo

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 29]

Elsa kɛ Harald Abt