Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ Ni Aaafee Abɛŋkɛ ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ Lɛ

Bɔ Ni Aaafee Abɛŋkɛ ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ Lɛ

Bɔ Ni Aaafee Abɛŋkɛ ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ Lɛ

“Bo ni oboɔ sɔlemɔ toi, bo oŋɔɔ heloo fɛɛ baa.”—LALA 65:3.

1. Mɛni haa esoroɔ adesai yɛ bɔɔ nii krokomɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe, ni mɛɛ hegbɛ enɛ haa wɔnáa?

YƐ BƆƆ nii akpekpei abɔ ni yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, adesai pɛ yɔɔ nyɛmɔ ni amɛkɛaajá Bɔlɔ lɛ. Adesai pɛ naa akɛ amɛyɛ mumɔŋ hiamɔ nii, ni amɛnuɔ he waa akɛ amɛtsu nakai hiamɔ nii lɛ he nii. Enɛ haa wɔnáa hegbɛ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ wɔɔná wɔkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ wekukpaa.

2. Mɛɛ hewalɛ fɔŋ esha ná yɛ wekukpaa ni kã adesa kɛ e-Bɔlɔ lɛ teŋ lɛ nɔ?

2 Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ ni eha lɛ nyɛmɔ ni ekɛaabɛŋkɛ e-Bɔlɔ lɛ. Abɔ Adam kɛ Hawa akɛ mɛi ni esha bɛ amɛhe. No hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ be fɛɛ be tamɔ bɔ ni bi bɛŋkɛɔ etsɛ lɛ. Ni kɛlɛ, esha ni amɛfee lɛ ha nakai hegbɛ kpeteŋkpele lɛ ŋmɛɛ amɛ. Adam kɛ Hawa gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi, ni amɛfite wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii ni kã amɛkɛ lɛ teŋ lɛ. (1 Mose 3:8-13, 17-24) Ani no tsɔɔ akɛ Adam shwiei ni yeee emuu lɛ nyɛŋ amɛkɛ Nyɔŋmɔ awie? Dabi, Yehowa kã he eŋmɛɔ amɛ gbɛ koni amɛbɛŋkɛ lɛ, shi ja amɛshɛ taomɔ nii komɛi ahe. Mɛni ji nakai taomɔ nii lɛ?

Taomɔnii Kɛha Nyɔŋmɔ Bɛŋkɛmɔ

3. Mɛni esa akɛ adesai eshafeelɔi afee koni amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ maa enɛ nɔ mi?

3 Nifeemɔ ko ni tee nɔ ni kɔɔ Adam bihii lɛ ateŋ mɛi enyɔ ahe lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa nɔ ni Nyɔŋmɔ taoɔ kɛjɛɔ adesa ni yeee emuu ni miisumɔ ni ebɛŋkɛ Lɛ lɛ dɛŋ. Kain kɛ Habel fɛɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ afɔlei ni amɛshã amɛha lɛ lɛ nɔ. Nyɔŋmɔ kpɛlɛ Habel afɔleshaa lɛ nɔ, shi ekpɛlɛɛɛ Kain nɔ̃ lɛ nɔ. (1 Mose 4:3-5) Mɛni ha ebalɛ nakai? Hebribii 11:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli Habel kɛshã afɔle ni fe Kain nɔ lɛ eha Nyɔŋmɔ, no hewɔ hu ni aye ehe odase akɛ jalɔ ji lɛ lɛ.” No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ hemɔkɛyeli ji taomɔ nii kɛha Nyɔŋmɔ bɛŋkɛmɔ lɛ ateŋ ekome. Wɔnaa taomɔ nii kroko hu yɛ wiemɔi ni Yehowa kɛ Kain wie lɛ mli akɛ: “Aso kɛji ofee ekpakpa lɛ, ohiɛ baŋ nyam lo?” Hɛɛ, eji Kain fee ekpakpa kulɛ, Nyɔŋmɔ baaŋmɛ lɛ gbɛ koni ebɛŋkɛ Lɛ. Shi kɛlɛ, Kain booo Nyɔŋmɔ ŋaawoo lɛ toi ni egbe Habel, ni enɛ ha ashwie lɛ kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ. (1 Mose 4:7-12) No hewɔ lɛ, kɛjɛ adesai ayinɔsane shishijee mli tɔɔ lɛ, ama bɔ ni ehe hiaa ni abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ hemɔkɛyeli kɛ ekpakpafeemɔ nɔ lɛ nɔ mi.

4. Kɛ́ wɔmiibɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔyɔse?

4 Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ehe miihia ni wɔyɔse esha shihilɛ mli ni yɔɔ lɛ. Mɛi fɛɛ efee esha, ni esha ji gbɛtsĩi nii ní haaa anyɛ abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. Gbalɔ Yeremia ŋma yɛ Israel he akɛ: “Wɔ lɛ wɔtɔ̃ . . . Okɛ atatu eha ohe, koni faikpamɔ akatsɔ mli kɛmiiho.” (Yeremia Yaafo 3:42, 44) Yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, Nyɔŋmɔ etsɔɔ yɛ adesai ayinɔsane mli fɛɛ akɛ eesumɔ ni ebo mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli kɛ tsui kpakpa bɛŋkɛɔ lɛ, ní amɛyeɔ ekitai lɛ anɔ lɛ atoi. (Lala 119:145) Namɛi ji nɛkɛ mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛsɔlemɔi lɛ amli?

5, 6. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbɛ ni Abraham tsɔ nɔ ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ mli?

5 Nɛkɛ mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Abraham. Nyɔŋmɔ kpɛlɛ mɔdɛŋ ni Abraham bɔ akɛ ebɛŋkɛ lɛ lɛ nɔ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ tsɛ lɛ akɛ “mishieŋtsɛ.” (Yesaia 41:8) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbɛ nɔ ni Abraham tsɔ ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ mli? Blematsɛ anɔkwafo nɛɛ bi Yehowa kɛkɔ mɔ ni baatsɔ egboshiniyelɔ lɛ he akɛ: “Mɛni ooohã mi, mi ni minyiɛ ni mibɛ bi?” (1 Mose 15:2, 3; 17:18) Yɛ be kroko mli beni Nyɔŋmɔ kɛ fɔbuu kojomɔ ba eshafeelɔi ni yɔɔ Sodom kɛ Gomora lɛ anɔ lɛ, Abraham tsɔɔ akɛ esusuɔ mɛi ni abaahere amɛyiwala lɛ ahe. (1 Mose 18:23-33) Abraham sɔle eha mɛi krokomɛi hu. (1 Mose 20:7, 17) Ni taakɛ Habel fee lɛ, bei komɛi lɛ Abraham tsɔɔ afɔle ní eshãa ehaa Yehowa lɛ nɔ ebɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ.—1 Mose 22:9-14.

6 Yɛ nɛkɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ amli lɛ, Abraham kɛ Yehowa wie ní esheee gbeyei. Ni kɛlɛ, kɛfata wiemɔ mli heyeli ni eyɔɔ lɛ he lɛ, ekɛ heshibaa kpɛlɛ nɔ akɛ e-Bɔlɔ lɛ nɔ kwɔ fe lɛ kwraa. Kadimɔ ewiemɔi ni bulɛ yɔɔ mli ni yɔɔ 1 Mose 18:27 lɛ, akɛ: “Na, miŋɔ-fɔ̃ minɔ akɛ mikɛ Nuŋtsɔ lɛ aaawie, tsɛ mi lɛ, sũ kɛ lamlu kɛkɛ ji mi.” Mɛɛ su kpakpa ni esa akɛ wɔkase po enɛ ji nɛkɛ!

7. Mɛɛ saji blematsɛmɛi lɛ sɔle yɛ he amɛha Yehowa?

7 Blematsɛmɛi lɛ sɔle yɛ saji srɔtoi babaoo ahe, ni Yehowa bo amɛ toi. Yakob tsɔ sɔlemɔ nɔ ewo Nyɔŋmɔ shi. Beni ebi koni Nyɔŋmɔ aye abua lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ hiɛdɔɔ wo shi akɛ: “Nibii fɛɛ ni oooha mi lɛ, maŋɔ mlijaa nyɔŋma mli ekome mahao.” (1 Mose 28:20-22) Sɛɛ mli lɛ, beni eshwɛ fioo ni Yakob kɛ enyɛmi nuu Esau baakpe lɛ, ekpa Yehowa fai koni ebu ehe, ni ekɛɛ akɛ: “Miikpao fai ni ojie mi kɛjɛ minyɛmi lɛ dɛŋ, kɛjɛ Esau dɛŋ; shi miishe lɛ gbeyei.” (1 Mose 32:10-13) Blematsɛ Hiob tsɔ afɔle ni eshã eha eweku lɛ nɔ ebɛŋkɛ Yehowa yɛ amɛnajiaŋ. Beni Hiob nanemɛi etɛ lɛ tɔ̃ yɛ wiemɔi ni amɛwie lɛ amli lɛ, Hiob sɔle eha amɛ, ni “Yehowa kwɛ Hiob hiɛ.” (Hiob 1:5; 42:7-9) Saji nɛɛ yeɔ amɛbuaa wɔ ni wɔnaa nibii ni wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ he wɔha Yehowa. Wɔnaa hu akɛ Yehowa efee klalo akɛ eeebo mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ asɔlemɔi lɛ atoi.

Yɛ Mla Kpaŋmɔ lɛ Shishi

8. Yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ akɛ saji tee Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli yɛ maŋbii lɛ anajiaŋ?

8 Beni Yehowa kpɔ̃ Israel maŋ lɛ kɛjɛ Mizraim lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ Mla kpaŋmɔ lɛ ha amɛ. Mla lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ atsɔ osɔfoi akuu ni ahala amɛ lɛ nɔ abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. Aha Levibii lɛ ateŋ mɛi komɛi nitsumɔ ni amɛdamɔ maŋbii lɛ anajiaŋ kɛsɔmɔ akɛ osɔfoi. Kɛ́ saji ni kɔɔ maŋ muu lɛ fɛɛ he lɛ te shi lɛ, maŋbii lɛ anajiaŋdamɔlɔ—bei komɛi lɛ maŋtsɛ loo gbalɔ—kɛ sane lɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ sɔlemɔ mli. (1 Samuel 8:21, 22; 14:36-41; Yeremia 42:1-3) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Maŋtsɛ Salomo jɛ etsui mli esɔle eha Yehowa beni ejɔɔ sɔlemɔtsu lɛ nɔ lɛ. Yehowa ha E-nunyam lɛ yi sɔlemɔtsu lɛ obɔ̃ ni ekɛtsɔɔ akɛ ekpɛlɛ sɔlemɔ ni Salomo sɔle lɛ nɔ, ni ekɛɛ akɛ: “Magbele mihiŋmɛii ni maka mitoi maha sɔlemɔ ní asɔleɔ yɛ biɛ nɛɛ lɛ.”—2 Kronika 6:12–7:3, 15.

9. Mɛni ji taomɔnii ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Yehowa yɛ gbɛ ni sa nɔ yɛ hekrɔŋkrɔŋ lɛ?

9 Yehowa kɛ gbɛ ni sa ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ lɛ yɛ hekrɔŋkrɔŋ lɛ he taomɔnii fata Mla ni ekɛha Israel lɛ he. Mɛni ji nakai taomɔnii lɛ? Kɛfata afɔlei ni akɛ koolooi shãa lɛ he lɛ, esa akɛ osɔfonukpa lɛ ashã tsofa-kɛ-ŋma yɛ Yehowa hiɛ daa leebi kɛ gbɛkɛ. Sɛɛ mli lɛ, osɔfoi bibii lɛ hu tsu sɔɔmɔ nɛɛ he nii, shi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, osɔfonukpa lɛ pɛ ji mɔ ni tsuɔ he nii. Kɛ́ osɔfoi lɛ kɛ woo ni tamɔ nɛkɛ haaa Yehowa lɛ, no lɛ amɛsɔɔmɔ lɛ esaŋ ehiɛ.—2 Mose 30:7, 8; 2 Kronika 13:11.

10, 11. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Yehowa bo aŋkroaŋkroi asɔlemɔi atoi?

10 Yɛ blema Israel lɛ, ani najiaŋdamɔlɔi ni ahala amɛ lɛ pɛ anɔ atsɔɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ? Dabi, Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ná he miishɛɛ akɛ eeebo aŋkroaŋkroi asɔlemɔi atoi. Beni Salomo sɔle kɛjɔɔ sɔlemɔtsu lɛ nɔ lɛ, ekpá Yehowa fai akɛ: “Sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ fɛɛ faikpamɔ ní mɔ ko loo omaŋ Israel fɛɛ aaakpa lɛ, . . . ní ebagbɛ enijiaŋ etsɔɔ nɛkɛ shia nɛɛ lɛ: no lɛ bó toi yɛ ŋwɛi.” (2 Kronika 6:29, 30) Sane ni Luka ŋma lɛ kɛɔ wɔ akɛ, beni Zakaria ni ji Yohane Baptisilɔ lɛ tsɛ lɛ shãa tsofa-kɛ-ŋma yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, Yehowa jálɔi babaoo ní jeee osɔfoi ji amɛ lɛ “miisɔle yɛ agbó lɛ naa.” Ekã shi faŋŋ akɛ kɛ́ aashã tsofa-kɛ-ŋma aaha Yehowa yɛ shika afɔleshaa latɛ lɛ nɔ lɛ, mɛi fɔɔ amɛhe naa buamɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ agbó lɛ naa ni amɛsɔleɔ.—Luka 1:8-10.

11 No hewɔ lɛ, kɛ́ abɛŋkɛ Yehowa yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, enáa he miishɛɛ akɛ eeebo mɛi ni damɔɔ maŋ muu lɛ fɛɛ najiaŋ amɛsɔleɔ kɛ aŋkroaŋkroi hu ni taoɔ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaasɔle amɛha lɛ lɛ asɔlemɔi lɛ atoi. Ŋmɛnɛ, wɔbɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi. Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔkase nibii komɛi ni he hiaa waa ni kɔɔ sɔlemɔ he kɛjɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ ni blema Israelbii lɛ tsɔ amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ mli.

Yɛ Kristofoi Agbɛjianɔtoo lɛ Shishi

12. Mɛɛ gbɛjianɔtoo yɔɔ kɛha Kristofoi akɛ amɛtsɔ nɔ amɛbɛŋkɛ Yehowa?

12 Amrɔ nɛɛ, wɔyɛ Kristofoi agbɛjianɔtoo lɛ shishi. Sɔlemɔtsu diɛŋtsɛ ko bɛ dɔŋŋ ní osɔfoi damɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ anajiaŋ kɛsɔmɔɔ yɛ mli loo ni wɔbaanyɛ wɔwó wɔhiɛ nɔ wɔkwɛ jɛmɛ be mli ni wɔsɔleɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ. Ni kɛlɛ, Yehowa kã he eyɛ gbɛjianɔtoo ko ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔbɛŋkɛ lɛ. Mɛni ji gbɛjianɔtoo nɛɛ? Yɛ afi 29 Ŋ.B. beni afɔ Kristo mu ní awó lɛ Osɔfonukpa lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu ko bɔi nitsumɔ. * Mumɔŋ sɔlemɔtsu nɛɛ ji gbɛjianɔtoo hee ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Yehowa yɛ jamɔ mli kɛtsɔ Yesu Kristo kpatamɔ afɔleshaa lɛ nɔ.—Hebribii 9:11, 12.

13. Yɛ sɔlemɔ gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ nɔ̃ kome ko je amɛhe yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ kɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli?

13 Nifeemɔi ni tee nɔ yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ feɔ nifeemɔi srɔtoi ni yaa nɔ yɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ he mfoniri, ni nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji nibii ni kɔɔ sɔlemɔ he. (Hebribii 9:1-10) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni he mfoniri tsofa-kɛ-ŋma ni ashã leebi kɛ gbɛkɛ yɛ tsofa-kɛ-ŋma shãa latɛ lɛ nɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli Hekrɔŋkrɔŋ lɛ fee? Kpojiemɔ wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ, ‘tsofa-kɛ-ŋmai lɛ ji krɔŋkrɔŋbii lɛ asɔlemɔi lɛ.’ (Kpojiemɔ 5:8; 8:3, 4) Akɛ mumɔ tsirɛ David ni eŋma akɛ: “Ha mifaikpamɔ abaje tamɔ tsofa-kɛ-ŋma yɛ ohiɛ.” (Lala 141:2) No hewɔ lɛ, tsofa-kɛ-ŋma ní jeɔ ŋma waa lɛ feɔ sɔlemɔi kɛ yijiemɔi ni sa ni akɛhaa Yehowa lɛ he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ Kristofoi agbɛjianɔtoo lɛ mli.—1 Tesalonikabii 3:10.

14, 15. Mɛni abaanyɛ awie (a) yɛ bɛŋkɛmɔ ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ bɛŋkɛɔ Yehowa lɛ he? (b) yɛ bɛŋkɛmɔ ni “tooi krokomɛi” lɛ bɛŋkɛɔ Yehowa lɛ he?

14 Namɛi baanyɛ abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ mumɔŋ sɔlemɔtsu nɛɛ mli? Yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaasɔmɔ yɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ, shi osɔfoi lɛ pɛ boteɔ Hekrɔŋkrɔŋ lɛ. Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ náa mumɔŋ shihilɛ krɛdɛɛ ko ní mligbɛ kpo lɛ kɛ Hekrɔŋkrɔŋ lɛ fee he mfoniri lɛ mli ŋɔɔmɔ, ni no haa amɛnyɛɔ amɛsɔleɔ amɛhaa Nyɔŋmɔ ni amɛjieɔ eyi.

15 Ni “tooi krokomɛi” ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ hu? (Yohane 10:16) Gbalɔ Yesaia tsɔɔ akɛ gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji babaoo amli baaba amɛbajá Yehowa yɛ “naagbee gbii lɛ amli.” (Yesaia 2:2, 3) Eŋma hu akɛ “gbɔi” kɛ amɛhe baakpɛtɛ Yehowa he. Nyɔŋmɔ tsɔɔ akɛ eyɛ he miishɛɛ akɛ eeekpɛlɛ ni amɛbɛŋkɛ lɛ, ni ewie akɛ: “Maha amɛnyã yɛ misɔlemɔwe lɛ.” (Yesaia 56:6, 7) Kpojiemɔ 7:9-15 lɛ kɛ niiamlitsɔɔmɔ ni yɔɔ fitsofitso ha, ni ewie “asafo babaoo” ni jɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ” ní amɛbua amɛhe naa kɛdamɔ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ agbónaagbɛ kpo lɛ nɔ kɛmiijá Nyɔŋmɔ ní amɛmiisɔle amɛmiiha lɛ “nyɔɔŋ kɛ shwane” lɛ he. Kwɛ bɔ ni eshɛjeɔ mɔ mii akɛ aaale akɛ Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ amɛsɔle amɛha Nyɔŋmɔ be fɛɛ be ní amɛná nɔmimaa kwraa akɛ ebaabo amɛ toi!

Mɛɛ Sɔlemɔi Nyɔŋmɔ Boɔ Toi?

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ sɔlemɔ ni mra be mli Kristofoi lɛ sɔle lɛ mli.

16 Mra be mli Kristofoi lɛ sɔleɔ waa diɛŋtsɛ. Mɛɛ nibii amɛsɔle yɛ he? Kristofoi asafoŋ onukpai sɔle kɛbi gbɛtsɔɔmɔ beni amɛhalaa hii ni akɛ asafoŋ gbɛnaa nii baawo amɛdɛŋ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:24, 25; 6:5, 6) Epafra sɔle eha nanemɛi heyelilɔi. (Kolosebii 4:12) Beni awo Petro tsuŋ lɛ, Yerusalem asafo lɛ mli bii lɛ sɔle amɛha lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 12:5) Beni awaa mra be mli Kristofoi lɛ ayi lɛ, amɛsɔle kɛbi koni Nyɔŋmɔ aha amɛfee ekãa, ni amɛkɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], kwɛmɔ amɛhe gbeyei ni amɛwoɔ lɛ, ni oha otsuji lɛ kɛ ekãa pii ajaje owiemɔ lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 4:23-30) Kaselɔ Yakobo wo Kristofoi lɛ hewalɛ koni kɛ́ amɛyaje kaa mli lɛ, amɛsɔle amɛbi Nyɔŋmɔ ni eha amɛ nilee. (Yakobo 1:5) Ani okɛ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi fataa sɔlemɔi ni osɔleɔ ohaa Yehowa lɛ ahe?

17. Namɛi asɔlemɔi atoi Yehowa boɔ?

17 Jeee sɔlemɔi fɛɛ atoi Nyɔŋmɔ boɔ. Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔsɔle ni wɔná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ baabo toi? Anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema ni Nyɔŋmɔ bo amɛsɔlemɔi atoi lɛ jɛ anɔkwayeli mli amɛkɛ tsui kpakpa sɔle amɛha Nyɔŋmɔ. Amɛjie hemɔkɛyeli kpo, ni amɛkɛ nitsumɔi kpakpai fĩ amɛhemɔkɛyeli lɛ sɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baabo mɛi ni ŋmɛnɛ lɛ, amɛtsɔɔ gbɛ̀i ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ amɛsɔleɔ amɛhaa lɛ lɛ atoi.

18. Mɛɛ taomɔnii esa akɛ Kristofoi ashɛ he dani abo amɛsɔlemɔi lɛ atoi?

18 Taomɔnii kroko yɛ ní esa akɛ ashɛ he. Bɔfo Paulo tsɔɔ enɛ mli ni ekɛɛ akɛ: “Enɔ . . . wɔtsɔɔ wɔnáa gbɛ, yɛ mumɔ kome mli, kɛyaa tsɛ lɛ ŋɔɔ.” Namɔ he Paulo wieɔ beni eŋma akɛ ‘enɔ wɔtsɔɔ’ lɛ? Lɛ ji Yesu Kristo. (Efesobii 2:13, 18) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔ Yesu pɛ nɔ wɔsɔle wɔha Tsɛ lɛ be fɛɛ be.—Yohane 14:6; 15:16; 16:23, 24.

19. (a) Mɛɛ be tsofa-kɛ-ŋma ni ashã yɛ Israel lɛ batsɔ nihiinii yɛ Yehowa hiɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ ni wɔha wɔsɔlemɔi lɛ atamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma waa yɛ Yehowa hiɛ?

19 Taakɛ atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, tsofa-kɛ-ŋma ni Israel osɔfoi lɛ shã lɛ feɔ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ asɔlemɔi ní Nyɔŋmɔ boɔ toi lɛ he mfoniri. Shi kɛlɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ, tsofa-kɛ-ŋma ni Israelbii lɛ shãa lɛ batsɔɔ nihiinii yɛ Yehowa hiɛ. Nakai ji bɔ ni eba lɛ beni Israelbii lɛ shãa tsofa-kɛ-ŋma yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli, ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛjáa amagai lɛ. (Ezekiel 8:10, 11) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ni kɛɔ akɛ amɛsɔmɔɔ Yehowa ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛfeɔ nibii ni teɔ shi ewoɔ emlai lɛ asɔlemɔi ji nihiinii yɛ ehiɛ. (Abɛi 15:8) Belɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔhaa wɔshihilɛ mli nifeemɔi fɛɛ ahe atsea bɔni afee ni wɔsɔlemɔi lɛ atamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma waa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Yehowa náa mɛi ni nyiɛɔ ejalɛ gbɛ̀i lɛ anɔ lɛ asɔlemɔi ahe miishɛɛ. (Yohane 9:31) Shi kɛlɛ, sanebimɔi komɛi yɛ lolo ni esa akɛ aha hetoo. Te esa akɛ wɔsɔle wɔha tɛŋŋ? Mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ he? Ni mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔɔ ehaa wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ kɛ ekrokomɛi ahe yɛ wɔnikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 12 Kwɛmɔ May 15, 2001 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 27 lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni sa nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase blematsɛmɛi lɛ kɛ́ wɔmiisɔle?

• Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ sɔlemɔi ni mra be mli Kristofoi lɛ sɔle lɛ amli?

• Mɛɛ be wɔsɔlemɔi lɛ batsɔɔ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma waa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ kpɛlɛ Habel afɔleshaa lɛ nɔ shi ekpɛlɛɛɛ Kain nɔ̃ lɛ nɔ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

“Sũ kɛ lamlu kɛkɛ ji mi”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

“Maŋɔ mlijaa nyɔŋma mli ekome mahao”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Ani osɔlemɔi lɛ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma waa yɛ Yehowa hiɛ?