Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nyɛtsĩa Nyɛtutɔmɔi Lɛ Atã Yɛ Nyɔŋmɔ Hiɛ’

‘Nyɛtsĩa Nyɛtutɔmɔi Lɛ Atã Yɛ Nyɔŋmɔ Hiɛ’

‘Nyɛtsĩa Nyɛtutɔmɔi Lɛ Atã Yɛ Nyɔŋmɔ Hiɛ’

“Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.”—FILIPIBII 4:6.

1. Namɔ wɔná hegbɛ kpele akɛ wɔkɛ lɛ aaagba sane, ni mɛni hewɔ enɛ yɔɔ naakpɛɛ waa lɛ?

KƐ́ OYABI gbɛ akɛ obaasumɔ ni ona nɔyelɔ ni yɔɔ maŋ ni oyɔɔ mli lɛ mli lɛ, mɛni abaakɛɛ bo? Ekolɛ abaajɛ ɔfis ni etsuɔ nii yɛ lɛ akɛ mlihilɛ akɛɛ bo nɔ ko, shi ebaawa akɛ abaaŋmɛ bo gbɛ ni okɛ nɔyelɔ lɛ diɛŋtsɛ awie. Shi kɛlɛ, enɛ tamɔɔɔ nakai yɛ Nɔyelɔ ni fe fɛɛ, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ, jeŋ muu lɛ fɛɛ Maŋtsɛ lɛ gbɛfaŋ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ awie kɛjɛ he fɛɛ he ni wɔyɔɔ, kɛ agbɛnɛ hu yɛ be fɛɛ be ni wɔsumɔɔ akɛ wɔfee nakai lɛ mli. Eboɔ sɔlemɔi ni saa ehiɛ lɛ atoi be fɛɛ be. (Abɛi 15:29) Enɛ yɛ naakpɛɛ waa diɛŋtsɛ! Aso esaaa akɛ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha enɛ lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔsɔle be fɛɛ be wɔha Mɔ ni atsɛ́ɔ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ?—Lala 65:3.

2. Mɛni he hiaa bɔni afee ni Nyɔŋmɔ abo sɔlemɔi atoi?

2 Shi ekolɛ mɔ ko baabi akɛ, ‘Mɛɛ sɔlemɔi Nyɔŋmɔ boɔ toi?’ Biblia lɛ tsɔɔ nɔ kome ko ni he hiaa bɔni afee ni abo wɔsɔlemɔi lɛ atoi lɛ mli beni ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ hemɔkɛyeli bɛ lɛ, anyɛŋ Nyɔŋmɔ hiɛ asa; ejaakɛ mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.” (Hebribii 11:6) Hɛɛ, taakɛ atsɔɔ mli yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, hemɔkɛyeli ji nɔ̃ titri ko ni he hiaa kɛha Nyɔŋmɔ bɛŋkɛmɔ. Nyɔŋmɔ yɛ he miishɛɛ akɛ eeebo mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ asɔlemɔi atoi, shi esa akɛ amɛkɛ hemɔkɛyeli ní nitsumɔi kpakpai fata he lɛ afee nakai, ni agbɛnɛ hu amɛye anɔkwa ní amɛná tsui kpakpa.

3. (a) Taakɛ anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ asɔlemɔi lɛ tsɔɔ lɛ, mɛɛ wiemɔi wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii kɛ́ wɔmiisɔle? (b) Mɛni ji sɔlemɔ gbɛ̀i srɔtoi ni yɔɔ?

3 Bɔfo Paulo wo Kristofoi ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Filipibii 4:6, 7) Nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ mɛi ni sɔle amɛha Nyɔŋmɔ yɛ nibii ni gbaa amɛnaa lɛ ahe lɛ he. Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji Hana, Elia, Hezekia, kɛ Daniel. (1 Samuel 2:1-10; 1 Maŋtsɛmɛi 18:36, 37; 2 Maŋtsɛmɛi 19:15-19; Daniel 9:3-21) Esa akɛ wɔkase nɔkwɛmɔnɔ ni amɛfee lɛ. Agbɛnɛ hu, kadimɔ akɛ Paulo wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Etsĩ shidaa, ni ji sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ kɛjieɔ hiɛsɔɔ kpo wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ nɔ ko ni efee eha wɔ lɛ hewɔ lɛ tã. Wɔbaanyɛ wɔjie eyi hu yɛ be ni tamɔ nɛkɛ mli. Faikpamɔ tsɔɔ heshibaa kɛ anɔkwayeli mli ni ajɛɔ abiɔ nɔ ko. Ni wɔbaanyɛ wɔtsĩ wɔtutɔmɔi atã, loo wɔsɔle kɛbi nɔ ko pɔtɛɛ. (Luka 11:2, 3) Wɔŋwɛi Tsɛ lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ eeeŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔtsɔ gbɛ̀i srɔtoi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko nɔ wɔbɛŋkɛ lɛ.

4. Eyɛ mli akɛ Yehowa le wɔhiamɔ nii moŋ, shi mɛni hewɔ wɔkã he wɔtsĩɔ wɔtutɔmɔi atã wɔtsɔɔ lɛ lɛ?

4 Ekolɛ mɛi komɛi baabi akɛ, ‘Ani Yehowa leee wɔhiamɔ nii fɛɛ momo?’ Hɛɛ, Yehowa le. (Mateo 6:8, 32) Belɛ, mɛni hewɔ esumɔɔ akɛ wɔtsĩ wɔtutɔmɔi lɛ atã yɛ ehiɛ lɛ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Ekolɛ shwapotsɛ ko baakɛɛ mɛi ni baheɔ nii yɛ eshwapo lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi akɛ ebaake amɛ nɔ ko. Shi kɛlɛ, bɔni afee ni nihelɔi lɛ anine ashɛ nikeenii nɛɛ nɔ lɛ, esa akɛ amɛya shwapotsɛ lɛ ŋɔɔ ni amɛyabi ni akɛha amɛ. Mɛi ni sumɔɔɔ akɛ amɛaabɔ mɔdɛŋ koni amɛfee nakai lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ akɛ amɛhiɛ esɔɔɔ nikeenii ni akɛɛ akɛbaaha amɛ lɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ wɔtsɔɔɔ sɔlemɔ nɔ wɔhaaa Yehowa ale wɔtutɔmɔi lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔhiɛ esɔɔɔ nɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛkpaa fai [loo nyɛbia], ni nyɛaaná.” (Yohane 16:24) Wɔkɛ enɛ feemɔ tsɔɔ akɛ wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli.

Mɛɛ Gbɛ nɔ Esa akɛ Wɔtsɔ Wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ?

5. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle yɛ Yesu gbɛi amli lɛ?

5 Yehowa wooo mlai babaoo ni yɔɔ kpɛŋŋ ni tsɔɔ gbɛ nɔ ni esa akɛ atsɔ asɔle. Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkase gbɛ ni ja ni atsɔɔ nɔ abɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ ní atsɔɔ mli yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: ‘Nɔ fɛɛ nɔ he fai ni nyɛaakpa tsɛ lɛ yɛ migbɛi anɔ lɛ, eeeha nyɛ.’ (Yohane 16:23) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsɔle yɛ Yesu gbɛi amli, ni tsɔɔ akɛ wɔyɔseɔ Yesu akɛ lɛ pɛ enɔ Nyɔŋmɔ tsɔɔ ejɔɔ adesai fɛɛ.

6. Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, ani esa akɛ wɔdamɔ shi loo wɔkula shi?

6 Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, ani esa akɛ wɔdamɔ shi loo wɔkula shi? Biblia lɛ etsɔɔɔ kɛji esa akɛ wɔdamɔ shi loo wɔkula shi loo wɔtsɔ gbɛ̀i krokomɛi ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ dani abo wɔsɔlemɔi lɛ atoi. (1 Maŋtsɛmɛi 8:22; Nehemia 8:6; Marko 11:25; Luka 22:41) Nɔ ni he hiaa ji ní wɔkɛ anɔkwayeli kɛ tsui kpakpa asɔle aha Nyɔŋmɔ.—Yoel 2:12, 13.

7. (a) Mɛni ji wiemɔ “amen” lɛ shishi? (b) Te akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ja nɔ ahaa tɛŋŋ yɛ sɔlemɔ mli?

7 Ni wiemɔ ni ji “amen” lɛ kɛɛmɔ hu? Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ, bei pii lɛ esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔkɛɛ enɛ kɛmu wɔsɔlemɔi lɛ anaa, titri lɛ kɛ́ wɔdamɔ mɛi anajiaŋ kɛsɔle. (Lala 72:19; 89:53) Hebri wiemɔ ni ji ʼa·menʹ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “aba mli nakai.” Wolo ni ji Cyclopedia ni McClintock kɛ Strong ŋma lɛ tsɔɔ mli akɛ, nɔ hewɔ ni akɛɔ “Amen” yɛ sɔlemɔi anaagbee lɛ ji ni “akɛma nibii ni awie lɛ anɔ mi, ni akɛkpá fai koni amɛba mli.” No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ni sɔleɔ lɛ jɛ etsuiŋ emu esɔlemɔ lɛ naa kɛ “Amen” lɛ, ekɛ no tsɔɔ bɔ ni enuɔ he diɛŋtsɛ ehaa yɛ nɔ ni ewie lɛ he. Kɛ́ Kristofonyo ko damɔ asafo lɛ najiaŋ esɔle ni ekɛ wiemɔ ni ji “Amen” lɛ mu esɔlemɔ lɛ naa lɛ, mɛi ni boɔ toi lɛ hu baanyɛ akɛɛ “Amen” yɛ amɛtsui mli loo amɛkɛɛ ni mɛi anu, koni amɛkɛtsɔɔ akɛ amɛkpɛlɛɔ nɔ ni mɔ lɛ wie lɛ nɔ diɛŋtsɛ.—1 Korintobii 14:16.

8. Wɔsɔlemɔi lɛ ekomɛi baanyɛ atamɔ Yakob nɔ̃ lɛ loo Abraham nɔ̃ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni enɛ baajie mɛni kpo yɛ wɔgbɛfaŋ?

8 Bei komɛi lɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ aŋmɛ wɔ gbɛ koni wɔjie bɔ ni wɔnuɔ he diɛŋtsɛ wɔhaa lɛ kpo yɛ nibii ni wɔsɔleɔ yɛ he lɛ ahe. Ekolɛ ehe baahia ni wɔfee wɔnii tamɔ Yakob ni hi shi yɛ blema ní kɛ ŋwɛibɔfo ko nɔ jenamɔ fɛɛ bɔni afee ni ajɔɔ lɛ lɛ. (1 Mose 32:25-27) Aloo ekolɛ shihilɛi komɛi baabi ni wɔfee wɔnii tamɔ Abraham ní tee nɔ ekpa Yehowa fai shii abɔ kɛha Lot kɛ jalɔi krokomɛi ni ekolɛ amɛyɔɔ Sodom lɛ. (1 Mose 18:22-33) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔtsɔ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ wɔkpa Yehowa fai yɛ nibii ni he hiaa wɔ lɛ ahe yɛ ejalɛsaneyeli, emlihilɛ, kɛ emɔbɔnalɛ lɛ hewɔ.

Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔbi Kɛ́ Wɔmiisɔle?

9. Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, mɛni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

9 Kaimɔ akɛ Paulo kɛɛ akɛ: ‘Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, nyɛtsia nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.’ (Filipibii 4:6) No hewɔ lɛ, ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ shihilɛ mli nɔ fɛɛ nɔ he. Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkɛ Yehowa suɔmɔnaa nii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔsɔlemɔi amli. Daniel fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ. Beni agbala Israelbii lɛ atoi yɛ eshai ni amɛfee lɛ ahewɔ lɛ, Daniel kpá Yehowa fai koni ená amɛ mɔbɔ, ni ekɛɛ akɛ: ‘Kaatsɛ kwraa, yɛ bo diɛŋtsɛ ohewɔ, mi-Nyɔŋmɔ; yɛ ogbɛi lɛ hewɔ.’ (Daniel 9:15-19) Ani wɔ hu wɔsɔlemɔi jieɔ lɛ kpo akɛ Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ kɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ ní aaaba mli lɛ ji nɔ ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli?

10. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔsɔle yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhiamɔ nii ahe lɛ?

10 Shi kɛlɛ, esa jogbaŋŋ hu akɛ wɔɔsɔle yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhiamɔ nii ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle koni Nyɔŋmɔ aha wɔnu enibii ni mli kwɔlɔ lɛ ashishi, tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ fee lɛ. Esɔle akɛ: “Ha mi sɛɛyoomɔ, ni mihiɛ aka omla lɛ he, ni maye nɔ kɛ mitsui muu lɛ fɛɛ.” (Lala 119:33, 34; Kolosebii 1:9, 10) Yesu ‘ŋɔ sɔlemɔi kɛ faikpamɔi eshã afɔle eha mɔ ni yɔɔ hewalɛ ni ekɛaahere lɛ kɛaajɛ gbele mli lɛ.’ (Hebribii 5:7) Yesu kɛ enɛ feemɔ tsɔɔ akɛ kɛ́ akɛ naagbai loo kaai kpe lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ aaasɔle kɛbi hewalɛwoo. Beni Yesu kɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ haa ekaselɔi lɛ, etsɔɔ amɛ akɛ amɛbaanyɛ amɛsɔle yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiamɔ nii ahe, tamɔ eshaifaa kɛ daaŋmaa.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ aye abua wɔ koni kaai akaye wɔnɔ?

11 Yesu kɛ nibimɔ nɛɛ fata sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he akɛ: ‘Okɛ wɔ akaya kaa mli, shi jiemɔ wɔ kɛjɛ efɔŋ lɛ mli.’ (Mateo 6:9-13) Sɛɛ mli lɛ, ewo ŋaa akɛ: “Nyɛshia kpe ni nyɛsɔlea, koni nyɛkabote kaa mli.” (Mateo 26:41) Ehe miihia ni wɔsɔle kɛ́ wɔkɛ kaai kpe. Ekolɛ abaaka wɔ koni wɔku wɔhiɛ wɔshwie Biblia mli shishitoo mlai anɔ yɛ nitsumɔhe loo yɛ skul. Ekolɛ mɛi ni jeee Odasefoi ji amɛ lɛ baafɔ̃ wɔnine koni wɔfata amɛhe kɛfee nibii komɛi ni esaaa Kristofoi. Ekolɛ abaabi ni wɔfee nɔ ko ni teɔ shi ewoɔ jeŋba he shishitoo mlai. Yɛ bei ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔkɛ Yesu ŋaawoo akɛ wɔsɔle lɛ aaatsu nii—ni esa akɛ wɔfee enɛ kɛtsɔ kaa lɛ hiɛ kɛ beni wɔkɛ kaa lɛ diɛŋtsɛ kpeɔ lɛ—ni wɔbi Nyɔŋmɔ koni eye ebua wɔ ni kaa lɛ akaye wɔnɔ.

12. Mɛɛ nibii ni haa mɔ feɔ yeyeeye baanyɛ atsirɛ wɔ koni wɔsɔle, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa baafee?

12 Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ nɔnyɛɛi kɛ yeyeeyefeemɔi srɔtoi kpeɔ yɛ amɛshihilɛi amli. Hela kɛ henumɔŋ piŋmɔ ji nibii titrii ni haa mɛi babaoo feɔ yeyeeye. Awuiyeli nifeemɔi ni ebɔle wɔhe kɛkpe lɛ haa shihilɛ feɔ nɔ ni miishɛɛ bɛ mli. Ohia haa ewaa akɛ aaaná shihilɛ mli hiamɔ nibii. Kwɛ bɔ ni eshɛjeɔ mɔ mii akɛ aaale akɛ Yehowa boɔ etsuji ni sɔleɔ yɛ nɛkɛ nibii nɛɛ ahe lɛ atoi! Lala 102:18 lɛ wieɔ Yehowa he akɛ: “Egbo etoi shi eha shitswialɔ lɛ sɔlemɔ lɛ, ni egbeee amɛsɔlemɔ lɛ he guɔ.”

13. (a) Mɛɛ nibii ni kɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔsɔle yɛ he? (b) Gbaa sɔlemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

13 Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔsɔle yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni saa sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Yehowa loo wekukpaa ni kã wɔkɛ lɛ teŋ lɛ he lɛ he. (1 Yohane 5:14) Kɛ́ ehe bahia ni okpɛ oyiŋ yɛ gbalashihilɛ mlibotemɔ loo nitsumɔ taomɔ loo osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mlilɛɛmɔ he lɛ, kaashashao shi akɛ ooosɔle yɛ nibii nɛɛ ahe oha Nyɔŋmɔ, ní obi koni etsɔɔ bo gbɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, oblayoo ko ni yɔɔ Philippines lɛ tao akɛ ekɛ ehe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Shi kɛlɛ, ebɛ heloonaa nitsumɔ ni ebaatsu kɛkwɛ ehe. Ekɛɛ akɛ: “Gbi ko Hɔɔ lɛ, misɔle miha Yehowa akɛ miisumɔ ni matsɔ gbɛgbalɔ. Beni mitee shiɛmɔ yɛ sɛɛ mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, miha oblayoo fioo ko wolo. Shikome too lɛ, oblayoo fioo lɛ kɛɛ akɛ: ‘Esa akɛ oya he ni miyaa skul yɛ lɛ Ju leebi maŋkpa.’ Mibi lɛ akɛ, ‘Mɛni hewɔ?’ Etsɔɔ mli akɛ aatao mɔ ko ni ebatsu nii yɛ jɛmɛ amrɔ nɔŋŋ. Mitee, ni ahé mi amrɔ nɔŋŋ. Enɛ fɛɛ ba yɛ be kukuoo mli.” Odasefoi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo ená niiashikpamɔi ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, kaashashao shi akɛ ooojɛ otsuiŋ otsɔ sɔlemɔ nɔ otsĩ otutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ!

Ni Kɛ́ Wɔfee Esha Hu?

14, 15. (a) Kɛ́ mɔ ko fee esha po lɛ, mɛni hewɔ esaaa akɛ eshashaoɔ shi akɛ eeesɔle lɛ? (b) Kɛfata sɔlemɔ ni mɔ lɛ diɛŋtsɛ aaasɔle lɛ he lɛ, mɛni hu baaye abua lɛ ni esaa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ?

14 Kɛ́ mɔ ko efee esha lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ aye abua lɛ? Mɛi komɛi ni efee esha lɛ nyɛɛɛ asɔle yɛ hiɛgbele hewɔ. Shi kɛlɛ, nilee bɛ mli akɛ aaafee nakai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Kɔɔyɔɔŋ lɛji akudɔlɔi le akɛ kɛ́ amɛdu gbɛ lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ mɛi ni kɛ gbɛtsɔɔmɔi haa kɔɔyɔɔŋ lɛji akudɔlɔi kɛjɛɔ kɔɔyɔɔŋ lɛji adaamɔhe lɛ agba sane kɛha yelikɛbuamɔ. Shi kɛ́ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ ko ni edu gbɛ lɛ shashao shi akɛ ekɛ mɛi ni kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa lɛ aaagba sane akɛni eefee lɛ hiɛgbele akɛ edu gbɛ hewɔ lɛ hu? Enɛ baanyɛ ekɛ oshara aba! Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko efee esha ni eefee lɛ hiɛgbele akɛ eeesɔle eha Nyɔŋmɔ lɛ, enɛ baanyɛ aye lɛ awui babaoo. Esaaa akɛ esha ní mɔ ko efee lɛ he hiɛgbele tsĩɔ enaa koni ekɛ Yehowa akawie. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ fɔ̃ɔ mɛi ni efee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ anine koni amɛsɔle. Gbalɔ Yesaia wo mɛi ni efee esha ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ hewalɛ koni amɛsɔle amɛtsɛ́ Yehowa, ‘ni ekɛaafa amɛ aahu!’ (Yesaia 55:6, 7) Yɛ anɔkwale mli lɛ, dani mɔ ko ‘aaatao Yehowa hiɛgbɛ lɛ,’ esa akɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mɔ lɛ aba ehe shi, ekpale kɛjɛ egbɛ fɔŋ lɛ nɔ, ni ejɛ anɔkwayeli mli etsake etsui.—Lala 119:58; Daniel 9:13.

15 Kɛ́ mɔ ko fee esha lɛ, sɔlemɔ he bahiaa yɛ yiŋtoo kroko hu hewɔ. Kaselɔ Yakobo wie yɛ mɔ ko ni mumɔŋ yelikɛbuamɔ he hiaa lɛ lɛ he akɛ: “Etsɛ́ asafo lɛ mli onukpai lɛ kɛba eŋɔɔ, . . . ni amɛsɔle amɛha lɛ, . . . ni Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ aaatee lɛ shi.” (Yakobo 5:14, 15) Hɛɛ, esa akɛ mɔ lɛ ajaje esha ni efee lɛ etsɔɔ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli, shi ebaanyɛ ekɛɛ asafo lɛ mli onukpai lɛ hu ni amɛsɔle amɛha lɛ. Enɛ baaye ebua lɛ koni esaa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ.

Sɔlemɔi Ahetoohamɔi

16, 17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ehaa sɔlemɔi ahetoo? (b) Mɛɛ niiashikpamɔi tsɔɔ akɛ sɔlemɔ kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ tsakpaa kpaakpa?

16 Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔɔ ehaa sɔlemɔi ahetoo? Ebaanyɛ eha ekomɛi ahetoo oya nɔŋŋ yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 20:1-6) Ekrokomɛi hu ahetoohamɔ sɛɛ baanyɛ atsɛ, ni ekolɛ ebaawa akɛ aaayɔse akɛ aha hetoo. Taakɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ yoo okulafo ní tee kojolɔ lɛ ŋɔɔ shii abɔ lɛ he lɛ tsɔɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔya nɔ wɔsɔle wɔha Nyɔŋmɔ shii abɔ. (Luka 18:1-8) Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ kɛ́ wɔsɔle yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yehowa ekɛɛŋ wɔ kɔkɔɔkɔ akɛ: ‘Nyɛkagbaa minaa.’—Luka 11:5-9.

17 Yehowa tsuji eyɔse shii abɔ akɛ ahaa amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo. Bei pii lɛ, ebaalɛ nakai yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmimɛi yei Kristofoi enyɔ komɛi ni yɔɔ Philippines lɛ miijara Biblia kasemɔ he woji yɛ akrowa ko ni etse ehe banee ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ mli. Beni amɛkɛ dɛhiɛmɔ wolo ko ha yoo ko lɛ, ehiŋmɛiiaŋ kpala nu. Yoo lɛ kɛɛ akɛ: “Misɔle miha Nyɔŋmɔ nyɛ gbɛkɛ koni etsu mɔ ko kɛba miŋɔɔ ni ebatsɔɔ mi Biblia lɛ, ni misusuɔ akɛ nyɛbaa nɛɛ ji misɔlemɔ lɛ hetoohamɔ.” No sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, yoo lɛ bɔi kpeei yaa yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Nyɛmi nuu Kristofonyo ko ni yɔɔ Asia Wuoyi-bokagbɛ maŋ kroko nɔ lɛ sheɔ gbeyei akɛ eeeshiɛ yɛ shĩa wulu ko ni aŋmɛɛɛ mɛi agbɛ kɛkɛ ni amɛya jɛmɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, esɔle eha Yehowa, efee ekãa, ni ebote shĩa lɛ mli. Etswa shinaa ko, ni oblayoo ko je kpo kɛba. Beni nyɛmi nuu lɛ tsɔɔ lɛ yiŋtoo hewɔ ni eba jɛmɛ lɛ, oblayoo lɛ bɔi yaafo. Ekɛɛ akɛ etao Yehowa Odasefoi lɛ bei saŋŋ nɛ, ni esɔle bɔni afee ni enyɛ ena amɛ. Nyɛmi nuu lɛ kɛ miishɛɛ ye ebua lɛ koni ekɛ Yehowa Odasefoi asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ abɔ.

18. (a) Kɛ́ aha wɔsɔlemɔi ahetoo lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? (b) Kɛ́ wɔŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni wɔɔná kɛsɔle lɛ, mɛɛ nɔmimaa wɔbaanyɛ wɔná?

18 Sɔlemɔ ji nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛɛlɛŋ. Yehowa efee klalo akɛ eeebo sɔlemɔi atoi ní eha hetoo. (Yesaia 30:18, 19) Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkadi bɔ ni Yehowa haa wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo ehaa lɛ. Jeee be fɛɛ be ekolɛ ebaaha hetoo bɔ ni wɔkpaa gbɛ lɛ. Shi kɛlɛ, kɛ́ wɔyɔse egbɛtsɔɔmɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔda lɛ shi ní wɔjie eyi. (1 Tesalonikabii 5:18) Kɛfata he lɛ, kaimɔ bɔfo Paulo ŋaawoo lɛ be fɛɛ be akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” Hɛɛ, ŋɔɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni oooná lɛ koni okɛ Nyɔŋmɔ awie. Kɛ́ ofee enɛ lɛ, nɔ ni Paulo wie yɛ mɛi ni ahaa amɛsɔlemɔi ahetoo lɛ he lɛ baaba mli anɔkwale yɛ ogbɛfaŋ be fɛɛ be akɛ: “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii kɛ nyɛjwɛŋmɔi lɛ.”—Filipibii 4:6, 7.

Ani Obaanyɛ Oha Hetoo?

• Mɛni ji sɔlemɔ gbɛ̀i srɔtoi ni yɔɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ wɔtsɔ wɔsɔle?

• Mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ he?

• Mɛɛ gbɛfaŋnɔ sɔlemɔ tsuɔ kɛ́ mɔ ko efee esha?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 29]

Sɔlemɔ ni jɛ tsuiŋ yeɔ ebuaa wɔ koni kaai akaye wɔnɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Wɔtsɔɔ sɔlemɔ nɔ wɔjieɔ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ kpo, ni wɔkɛ wɔnaagbai kɛ wɔtutɔmɔi shwieɔ ehiɛ