Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ŋaawoo Kpakpa Kɛha Bii Atsɔsemɔ

Ŋaawoo Kpakpa Kɛha Bii Atsɔsemɔ

Ŋaawoo Kpakpa Kɛha Bii Atsɔsemɔ

BENI Ruth ná musu klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekɛɛ akɛ: “No mli lɛ miye afii 19 ni mikɛ miweku lɛ mli bii ateŋ jɛkɛ, ni misako mihe kwraa.” Ákɛ bi pɛ ni enyɛ kɛ etsɛ fɔ́ lɛ, efeko klalo akɛ ebaatsɔ fɔlɔ. Nɛgbɛ ebaanyɛ ená ŋaawoo kpakpa kɛjɛ?

Jan ni lɛ hu amrɔ nɛɛ eji tsɛ ni yɔɔ bii etɛ ni amɛdara lɛ kɛɛ akɛ: “Shishijee mli lɛ, misusu akɛ mihe esa waa kɛha bii atsɔsemɔ. Shi etsɛɛɛ ni mibayɔse akɛ mihe esako kwraa.” Kɛ́ fɔlɔi yɔse akɛ amɛleee bɔ ni amɛaafee amɛtsɔse amɛbii loo amɛnu he yɛ sɛɛ mli akɛ amɛyiŋ miifee amɛ kɔshikɔshi lɛ, nɛgbɛ amɛbaanyɛ amɛná yelikɛbuamɔ kɛjɛ?

Ŋmɛnɛ, fɔlɔi babaoo taoɔ yelikɛbuamɔ yɛ Internet lɛ nɔ. Shi ekolɛ obaabi akɛ, ani ŋaawoo ni akɛhaa amɛ lɛ ji ŋaawoo kpakpa? Esa akɛ akwɛ jogbaŋŋ. Ani ole mɛi ni woɔ bo ŋaa yɛ Internet lɛ nɔ lɛ jogbaŋŋ? Ani amɛnyɛ amɛye omanye yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbii atsɔsemɔ mli? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaasumɔ ni okwɛ jogbaŋŋ yɛ nibii ni kɔɔ oweku lɛ hilɛ-kɛhamɔ he lɛ ahe. Bei komɛi lɛ, ŋaawoi ni bii atsɔsemɔ he ŋaawolɔi kɛhaa lɛ bafeɔ nɔ ni yeee omanye, taakɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ nɛgbɛ obaanyɛ oná ŋaawoo kpakpa kɛjɛ?

Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji Mɔ ni to weku lɛ shishi lɛ, ji mɔ ni kɛ bii atsɔsemɔ he ŋaawoo ni fe fɛɛ lɛ haa. (Efesobii 3:15) Lɛ pɛ ji bii atsɔsemɔ he ŋaawolɔ kpakpa. Ekɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa ní haa ayeɔ omanye haa yɛ ewiemɔ ni ji Biblia lɛ mli. (Lala 32:8; Yesaia 48:17, 18) Shi ja wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ etsu nii dani wɔbaaye omanye.

Abi gbalashihilɛ mlibii komɛi ní amɛbii ebatsɔmɔ onukpai ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni yɔɔ jeŋba kpakpa lɛ koni amɛtsɔɔ nɔ ni ye kɛbua amɛ yɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ mli. Amɛkɛɛ Biblia mli shishitoo mlai ni amɛkɛ tsu nii lɛ ji nɔ titri ni ha amɛye omanye. Amɛna akɛ ŋaawoo ni Biblia lɛ kɛhaa ŋmɛnɛ lɛ ji ŋaawoo kpakpa taakɛ eji beni aŋma klɛŋklɛŋ kwraa lɛ.

Ná Dekã Oha Obii Lɛ

Beni abi Catherine ni yɔɔ bii enyɔ lɛ ni etsɔɔ ŋaawoo ni ye ebua lɛ fe fɛɛ lɛ, amrɔ nɔŋŋ ni etsɛ 5 Mose 6:7 lɛ. Nakai ŋmalɛ lɛ kɛɔ akɛ: “Ni ojwɛŋ [Biblia shishitoo mlai lɛ] nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.” Catherine yɔse akɛ kɛ́ ekɛ nakai ŋaawoo lɛ aaatsu nii lɛ, belɛ esa akɛ ená dekã eha ebii lɛ.

Ekolɛ obaakɛɛ akɛ, ‘ekɛɛmɔ waa tamɔ efeemɔ.’ Akɛni ehe miihia ni fɔlɔi enyɔ ni yɔɔ wekui pii amli lɛ fɛɛ atsu nii kɛkwɛ amɛweku lɛ hewɔ lɛ, te fɔlɔi ni bɛ dekã lɛ aaafee tɛŋŋ aná be ni fá amɛha amɛbii lɛ? Torlief ni amrɔ nɛɛ ebinuu yɛ lɛ diɛŋtsɛ eŋa kɛ ebii lɛ kɛɛ akɛ, nɔ̃ titri ni he hiaa ji ni akɛ ŋaawoo ni yɔɔ 5 Mose lɛ mli lɛ atsu nii. He fɛɛ he ni oyaa lɛ okɛ obii lɛ aya, ni obaaná hegbɛ ni okɛ amɛ agba sane. Torlief kɛɛ akɛ, “Mikɛ mibinuu lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ shĩa nitsumɔi. Wɔfãa gbɛ kutuu akɛ weku. Ni wɔyeɔ nii kutuu.” Enɛ hã “wɔbinuu lɛ nu he be fɛɛ be akɛ ebaanyɛ ekɛwɔ agba sane ní esheee gbeyei.”

Ni kɛ́ agbaaa sane loo sanegbaa bafee nɔ ni wa hu? Bei komɛi lɛ, ebaa lɛ nakai beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ. Be ní fá ni aaaná aha amɛ lɛ baanyɛ aye abua yɛ nɛkɛ be nɛɛ hu mli. Catherine wu Ken kɛɛ akɛ, beni wɔbiyoo lɛ batsɔ kpokuafonyo lɛ, ekɛɛ mi kɛ lɛ egbaaa sane. Oblahii kɛ oblayei bibii fɔɔ nakai kɛɛmɔ. Mɛni Ken fee? Ekɛɛ akɛ: “Mikpɛ miyiŋ akɛ maná dekã maha lɛ, koni mikɛ lɛ pɛ agba esusumɔi, ehenumɔi, kɛ enaagbai ahe sane. Nakai ni mifee lɛ ye ebua waa.” (Abɛi 20:5) Shi kɛlɛ, Ken yɔse akɛ nɔ hewɔ ni eye omanye lɛ ji akɛ amɛfɔɔ sanegbaa. Ekɛɛ akɛ, “Wekukpaa kpakpa yɛ mi kɛ mibiyoo lɛ teŋ be fɛɛ be, no hewɔ lɛ enu he akɛ ebaanyɛ ekɛ mi agba sane ní esheee gbeyei.”

Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, niiamlipɛimɔ ko ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ akɛto he lɛ, oblahii kɛ oblayei bibii fɔɔ kɛɛmɔ akɛ amɛfɔlɔi lɛ náaa be ni amɛkɛ amɛ afee nii kutuu kwraa fe bɔ ni fɔlɔi kɛɔ nakai lɛ toi etɛ. Belɛ, mɛni hewɔ okɛ Biblia mli ŋaawoo lɛ tsuuu nii mɔ? Ná be ni fá bɔ ni sa oha obii lɛ—beni nyɛmiijɔɔ nyɛhe kɛ beni nyɛmiitsu nii, beni nyɛyɛ shĩa kɛ beni nyɛmiifã gbɛ, beni nyɛte shi leebi kɛ beni nyɛyaa wɔ gbɛkɛ. Kɛ́ aaahi lɛ, nyɛkɛ amɛ ayaa he fɛɛ he ni nyɛyaa. Taakɛ 5 Mose 6:7 lɛ tsɔɔ lɛ, nɔ ko kwraa bɛ ni nyɛbaanyɛ nyɛkɛye dekã ni nyɛaaná nyɛha nyɛbii lɛ najiaŋ.

Tsɔɔmɔ Amɛ Sui Kpakpai

Mario ni eji tsɛ ni yɔɔ bii enyɔ lɛ wie nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ akɛ: “Jiemɔ suɔmɔ babaoo kpo otsɔɔ gbekɛbii lɛ, ní okane nii oha amɛ.” Shi kɛlɛ, no etsɔɔɔ akɛ esa akɛ odu nɔ ko kɛkɛ owo obii lɛ ajwɛŋmɔ mli. Esa akɛ otsɔɔ amɛ bɔ ni amɛbaafee amɛkpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli. Mario kɛfata he akɛ: “Okɛ amɛ akase Biblia lɛ.”

No hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ fɔlɔi aŋaa akɛ: “Nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Ŋmɛnɛ, yɛ shĩai pii amli lɛ atsɔseee gbekɛbii lɛ. Mɛi pii susuɔ akɛ kɛ́ gbekɛbii lɛ dara lɛ, amɛbaanyɛ amɛkpɛ amɛdiɛŋtsɛ amɛyiŋ yɛ nibii ni amɛbaakpɛlɛ nɔ lɛ he. Ani osusuɔ akɛ nilee yɛ enɛ mli? Taakɛ bɔ ni niyenii kpakpa he hiaa gbekɛbii bɔni afee ni amɛdara ni amɛná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, nakai nɔŋŋ ehe hiaa ni atsɔse gbekɛbii ajwɛŋmɔ kɛ amɛtsui. Kɛ otsɔɔɔ obii lɛ jeŋba kpakpa yɛ shia lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ amɛbaakase amɛnanemɛi skulbii kɛ amɛtsɔɔlɔi lɛ asusumɔi loo nibii ni yɔɔ adafitswaa woji amli loo redio kɛ tɛlivishiŋ nɔ lɛ.

Biblia lɛ baanyɛ aye abua fɔlɔi ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ koni amɛle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. (2 Timoteo 3:16, 17) Jeff, ni eji Kristofonyo asafoŋ onukpa ni yɔɔ niiashikpamɔ, ni etsɔse bii enyɔ lɛ tsɔɔ akɛ Biblia lɛ ji wolo ni esa akɛ akɛtsɔɔ gbekɛbii lɛ jeŋba kpakpa. Ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ akɛ Biblia lɛ tsu nii lɛ, jeee akɛ ehãa gbekɛbii lɛ naa bɔ ni amɛfɔlɔi lɛ nuɔ sane ko he amɛhaa lɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ ehaa amɛleɔ bɔ ni Bɔlɔ lɛ hu nuɔ he ehaa. Nɔ ni wɔyɔse ji akɛ, Biblia lɛ náa jwɛŋmɔ lɛ kɛ tsui lɛ nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ gbekɛbii lɛ ateŋ mɔ ko jie jeŋba loo susumɔ gbonyo ko kpo ní wɔmiitao wɔjaje lɛ lɛ, wɔtaoɔ ŋmalɛ ko ní sa. No sɛɛ lɛ, wɔtsɛɔ gbekɛ lɛ kɛyaa heko banee ni wɔhaa ekaneɔ ŋmalɛ lɛ. Bei pii lɛ nɔ ni onaa nɔŋŋ ji akɛ gbekɛ lɛ hiŋmɛiiaŋ kpalaa nu loo obaaná ni yaafó nu miijɛ ehiŋmɛiiaŋ miishwie shi. Enɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe. Biblia lɛ naa amɛnɔ hewalɛ waa kwraa fe nɔ ko ni ekolɛ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ loo wɔfee.”

Hebribii 4:12 lɛ kɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ . . . ni eji tsuiiaŋ susumɔi kɛ jwɛŋmɔi lɛ akojolɔ.” No hewɔ lɛ, saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ jeee mɛi ni Nyɔŋmɔ kɛtsu nii kɛŋmala Biblia lɛ asusumɔi loo amɛniiashikpamɔi. Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ Nyɔŋmɔ susumɔi yɛ saji ni kɔɔ jeŋba he lɛ ahe. Enɛ haa esoroɔ Biblia mli ŋaawoo lɛ kwraa yɛ ŋaawoi krokomɛi fɛɛ ahe. Kɛ́ okɛ Biblia lɛ tsɔseɔ obii lɛ, belɛ ooye oobua amɛ koni amɛle nɔ ni ji Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ saji ahe. Tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ ni okɛaaha obi lɛ baaná enɔ hewalɛ waa, ni ebaaye kɛbua bo koni onyɛ oshɛ etsui he jogbaŋŋ.

Catherine ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛ sane nɛɛ kpãa gbee. Ekɛɛ akɛ: “Wɔtaoɔ Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ yɛ bɔ ni shihilɛ lɛ ji hã lɛ naa, ni wɔye omanye!” Ani obaanyɛ okɛ Biblia lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛtsɔɔ obii lɛ anii koni amɛle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ?

Omli Ajɔ

Bɔfo Paulo tsɔɔ shishitoo mla kroko ni he hiaa waa kɛha bii atsɔsemɔ. Ewo enanemɛi Kristofoi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛmlijɔlɛ lɛ nyɛhaa gbɔmɛi fɛɛ alea!” (Filipibii 4:5) Ekã shi faŋŋ akɛ wɔbii lɛ hu fata mɛi ni esa akɛ wɔjie mlijɔlɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ lɛ ahe. Kaimɔ akɛ “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ,” ehe jɔ.—Yakobo 3:17.

Shi kɛlɛ, te mlijɔlɛ kɔɔ wɔbii lɛ atsɔsemɔ he ehaa tɛŋŋ? Eyɛ mli akɛ wɔyeɔ wɔbuaa amɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli bɔ ni wɔɔnyɛ moŋ, shi wɔkudɔɔɔ nibii fɛɛ ni amɛfeɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Mario ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ ni eji Yehowa Odasefonyo lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔwoɔ wɔbii lɛ hewalɛ be fɛɛ be ni amɛsusu baptisimɔ, be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi krokomɛi ahe. Shi wɔhã efee faŋŋ kɛha amɛ akɛ esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ be ni sa mli.” Mɛni jɛ mli kɛ ba? Amrɔ nɛɛ amɛbii enyɔ lɛ fɛɛ miisɔmɔ akɛ be-fɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi.

Biblia lɛ bɔɔ tsɛmɛi akɔkɔ yɛ Kolosebii 3:21 lɛ akɛ: “Nyɛ tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlila, koni amɛtsui akafã.” Catherine náa ŋmalɛ nɛɛ lɛ he miishɛɛ waa. Kɛ́ fɔlɔ ko etooo etsui shi lɛ, ewaaa akɛ emli aaafu mra loo efee kpɛŋŋ. Shi Catherine kɛɛ akɛ, “kaakpa obii lɛ agbɛ akɛ amɛbaafee amɛnii tamɔ bo pɛpɛɛpɛ.” Catherine ni lɛ hu eji Yehowa Odasefonyo lɛ kɛfata he akɛ: “Ha Yehowa sɔɔmɔ afee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ.”

Jeff ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Beni wɔbii lɛ ahiɛ fãa lɛ, wɔnaanyo ko kɛɛ wɔ akɛ beni lɛ hu ebii lɛ ahiɛ fãa lɛ, ekaiɔ akɛ bei pii lɛ etsuuu amɛnibimɔi lɛ ahe nii ehaaa amɛ. Enɛ jeɔ amɛnijiaŋ wui, ni ehãa amɛnuɔ he akɛ aawa amɛyi. Bɔni afee ni ekaba lɛ nakai lɛ, ewo wɔ ŋaa koni wɔtao gbɛ̀i anɔ ni wɔɔtsɔ wɔtsu amɛnibimɔi ahe nii wɔha amɛ.”

Jeff kɛɛ akɛ: “Wɔna enɛ akɛ eji ŋaawoo kpakpa. Wɔŋmɛɔ wɔbii lɛ agbɛ koni amɛkɛ mɛi krokomɛi ana hiɛtserɛjiemɔi ni wɔkpɛlɛɔ nɔ lɛ amli gbɛfaŋnɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi krokomɛi to henaabuamɔi ahe gbɛjianɔ lɛ, wɔwoɔ amɛ hewalɛ koni amɛya. Ni kɛ́ wɔbii lɛ kɛɛ wɔkɛ amɛ aya heko ni wɔkɛ amɛ ayashara shi lɛ, wɔmiaa wɔhiɛ ni wɔkɛ amɛyaa kɛ́ etɔ wɔ po. Wɔfee nakai bɔni afee ni wɔkatsĩ amɛnaa.” No ji nɔ ni mlijɔlɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ—afeee kpɛŋŋ, ní aaana mli aha mɔ, kɛ saji ahe ní aŋmɛɔ kɛ́ nakai feemɔ ekuuu Biblia mli shishitoo mlai amli.

Ná Ŋaawoo Kpakpa He Sɛɛ

Amrɔ nɛɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo yɛ nabii. Amɛnáa miishɛɛ akɛ Biblia mli shishitoo mlai nɛɛ nɔŋŋ miiye kɛmiibua amɛbii ní amrɔ nɛɛ amɛji fɔlɔi ni miiye omanye lɛ. Ani obaanyɛ oná ŋaawoo ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ he sɛɛ?

Beni Ruth ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ fɔ́ lɛ, bei komɛi lɛ ekɛ ewu lɛ fɛɛ nuɔ he akɛ amɛleee gbɛ nɔ ni amɛaatsɔ amɛtsɔse amɛbi lɛ. Shi kɛlɛ, amɛnine shɛ yelikɛbuamɔ nɔ. Amɛná ŋaawoo ni hi fe fɛɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli. Yehowa Odasefoi efee Biblia kasemɔ he woji babaoo ní nɔ bɛ ní baanyɛ aye abua fɔlɔi. Woji nɛɛ ateŋ ekomɛi ji Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ, Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji, Questions Young People Ask—Answers That Work, kɛ Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ. Ruth wu Torlief kɛɛ akɛ: “Ŋmɛnɛ, Biblia mli ŋaawoi babaoo yɛ kɛha fɔlɔi. Kɛ́ amɛkɛaatsu nii lɛ, no lɛ ebaanyɛ eye ebua amɛ ni amɛtsɔse amɛbii lɛ yɛ shihilɛ mli nifeemɔi fɛɛ mli beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ.”

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Nɔ ni ŊAAWOLƆI Kɛɔ . . . Nɔ ni BIBLIA lɛ Kɛɔ

Yɛ Suɔmɔ Kpojiemɔ He:

Dr. John Broadus Watson wo fɔlɔi ahewalɛ yɛ wolo ni ji The Psychological Care of Infant and Child (1928) lɛ mli akɛ: “Nyɛkafuaa” nyɛbii lɛ ni asaŋ “nyɛkashɔa amɛnaa.” Ekɛfata he akɛ: “Nyɛkahaa amɛtaraa nyɛshuɔji anɔ.” Ni kɛlɛ, nyɛsɛɛ kpaakpa nɛɛ Dr. Vera Lane kɛ Dr.  Dorothy Molyneaux kɛɛ yɛ wolo tɛtrɛɛ ni ji Our Children (March 1999) lɛ mli akɛ: “Niiamlipɛimɔ tsɔɔ akɛ kɛ́ amɔmɔɔɔ gbekɛbii amli ní akɛ amɛ ashwɛ, ni ajieee suɔmɔ kpo atsɔɔ amɛ lɛ, amɛfiteɔ.”

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ Yesaia 66:12 lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ jie suɔmɔ kpo etsɔɔ ewebii lɛ tamɔ fɔlɔ jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ ebii. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, beni Yesu kaselɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛtsĩ mɛi ni kɛ gbekɛbii miiba Yesu ŋɔɔ lɛ agbɛ lɛ, Yesu jaje ekaselɔi lɛ ajwɛŋmɔ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ.” Kɛkɛ ni ‘eloo gbekɛbii lɛ atuu, ni ejɔɔ amɛ.’—Marko 10:14, 16.

Yɛ Jeŋba Kpakpa He Nitsɔɔmɔ Mli:

New York Times Magazine adafitswaa wolo ni je kpo yɛ 1969 lɛ mli lɛ, Dr. Bruno Bettelheim ma nɔ mi akɛ gbekɛ yɛ “hegbɛ akɛ ebaakpɛ lɛ diɛŋtsɛ eyiŋ yɛ esusumɔi ahe, ni jeee ni ekɛ nɔ ni [efɔlɔi] kɛɔ lɛ baatsu nii, shi moŋ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ eniiashikpamɔi yɛ shihilɛ mli baatsu nii.” Aaafee afii 30 sɛɛ lɛ, Dr. Robert Coles, ni ŋma wolo ni ji The Moral Intelligence of Children (1997) lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Gbɛtsɔɔmɔ kɛ tsɔsemɔ he miihia gbekɛbii waa yɛ shihilɛ mli, ni tsɔɔ akɛ abaatsɔɔ amɛ jeŋba kpakpa” ní amɛfɔlɔi kɛ onukpai krokomɛi hu kpɛlɛɔ nɔ.

Abɛi 22:6 lɛ woɔ fɔlɔi ahewalɛ akɛ: “Tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ, ni kɛ egbɔ hu lɛ, ejeŋ nɔ.” Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsɔɔmɔ” lɛ shishinumɔ kroko hu ji “aje shishi,” ni bɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ kɔɔ shishi ni ajeɔ akɛ gbɛtsɔɔmɔ haa abifao lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ he. No hewɔ lɛ awoɔ fɔlɔi hewalɛ koni amɛje shishi amɛtsɔɔ amɛbii lɛ jeŋba kpakpa beni amɛji abifabii. (2 Timoteo 3:14, 15) Eeenyɛ eba akɛ amɛhiɛ kpaŋ nɔ ni amɛkaseɔ yɛ nɛkɛ afii ni he hiaa waa nɛɛ amli lɛ nɔ.

Yɛ Tsɔsemɔ He:

Dr. James Dobson ŋma yɛ wolo ni ji The Strong-Willed Child (1978) lɛ mli akɛ: “Fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ gwaoɔ ebi koni ekɛku jeŋba fɔŋ ni gbekɛ lɛ hiɛ lɛ naa.” Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, sane ko ni ajie kɛjɛ wolo ko ni ale waa ni ji Baby and Child Care (1998), nɔ ni ji kpawo nɔ̃ ni akala lɛ mli lɛ, Dr. Benjamin Spock kɛɛ akɛ: “Gbekɛbii adunaa ma fɔlɔmɔ haa gbekɛbii lɛ naa akɛ mɔ ni da ni ehe wa lɛ baanyɛ afee nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ ekɔɔɔ he eko kɛ́ esane ja loo esane ejaaa.”

Biblia lɛ kɛɔ yɛ tsɔsemɔ he akɛ: “Tso kɛ kãmɔ hãa mɔ leɔ nii; shi gbekɛ ni akpoo ejeŋ afɔ̃ enɔ lɛ, ewoɔ enyɛ hiɛgbele.” (Abɛi 29:15) Shi kɛlɛ, jeee gbekɛbii fɛɛ sa gwaomɔ. Abɛi 17:10 lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Kãmɔ boteɔ mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ mli vii fe bɔ ni kpãai oha boteɔ kwashia mli.”

[Mfoniri]

Okɛ Biblia lɛ atsu nii kɛshɛ tsui lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Fɔlɔi ni yɔɔ nilee lɛ toɔ hiɛtserɛjiemɔ he gbɛjianɔ amɛhaa amɛbii