Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Obuɔ Nibii Ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ Lɛ Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Buɔ Amɛ Lɛ?

Ani Obuɔ Nibii Ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ Lɛ Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Buɔ Amɛ Lɛ?

Ani Obuɔ Nibii Ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ Lɛ Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Buɔ Amɛ Lɛ?

“Nyɛkwɛa ní ahia . . . koni mɔ ko akafee ehe ajwamaŋbɔlɔ, loo mɔ ni hiɛ esɔɔɔ krɔŋkrɔŋ nibii.”—HEBRIBII 12:15, 16, NW.

1. Mɛɛ su ni ajieɔ lɛ kpo amrɔ nɛɛ Yehowa tsuji kpooɔ?

MƐI babaoo ni yɔɔ je lɛŋ lɛ ebuuu krɔŋkrɔŋ nibii kwraa. Adesai ashihilɛ he nilelɔ Edgar Morin ni jɛ France lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi kɛ nibii fɛɛ ni haa abaa jeŋ jogbaŋŋ, ni ji Nyɔŋmɔ, adebɔɔ, jakumaŋ, yinɔsane, kɛ nii ahesusumɔ tsuuu nii dɔŋŋ. . . . Mɛi feɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛjeŋba he mlai.” Enɛ jieɔ “je nɛŋ mumɔ lɛ,” loo “mumɔ ni tsuɔ nii ŋmɛnɛŋmɛnɛ yɛ toigbele bii amli lɛ” kpo. (1 Korintobii 2:12; Efesobii 2:2) Mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa ní amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛbaa amɛhe shi amɛhaa enɔyeli lɛ kpooɔ nakai mumɔ ni haaa ajie bulɛ kpo atsɔɔ krɔŋkrɔŋ nibii lɛ. (Romabii 12:1, 2) Yɛ no najiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji yɔseɔ akɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ yeɔ ebuaa waa yɛ jamɔ ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ mli. Mɛɛ nibii esa akɛ amɛfee krɔŋkrɔŋ yɛ wɔshihilɛ mli? Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii enumɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ buɔ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ ahe. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baagbala jwɛŋmɔ kɛya bɔ ni wɔ-Kristofoi akpeei yɔɔ krɔŋkrɔŋ hã lɛ nɔ. Shi mɛni wiemɔ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ?

2, 3. (a) Te Ŋmalɛi lɛ maa Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ nɔ mi amɛhaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbuɔ Yehowa gbɛi lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ?

2 Yɛ Hebri wiemɔ ni akɛŋma Biblia lɛ mli lɛ, wiemɔ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsɔɔ nɔ ko ni aha efee srɔto kwraa. Yɛ jamɔ mli lɛ, akɛ wiemɔ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsuɔ nii kɛkɔɔ nɔ ko ni akɛtsuuu nii kɛkɛ, loo nɔ ko ni abuɔ akɛ eyɛ krɔŋŋ lɛ he. Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ kɛwula shi. Atsɛɔ lɛ “Mɔ Krɔŋkrɔŋ [Fe Fɛɛ].” (Abɛi 9:10; 30:3) Yɛ blema Israel lɛ, osɔfonukpa lɛ buɔ fai ni akɛ shika ŋmiiŋmi fɛtɛfɛtɛ eta hiɛnaa, ni nɔ ni aŋma yɛ nɔ ji “Krɔŋkrɔŋ ha Yehowa.” (2 Mose 28:36, 37) Awieɔ kerubim kɛ serafim ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ahe yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ amɛdamɔ Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ hewɔ, ni amɛjajeɔ akɛ: “Krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ ji Yehowa.” (Yesaia 6:2, 3; Kpojiemɔ 4:6-8) Krɔŋkrɔŋ ni atĩ mli shii etɛ nɛɛ maa nɔ mi akɛ Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ, ehe tse, ni eyɛ krɔŋŋ kɛwula shi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, lɛ ji krɔŋkrɔŋfeemɔ fɛɛ Jɛɛhe.

3 Yehowa gbɛi lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ. Lalatsɛ lɛ jaje akɛ: “Amɛaajie ogbɛi kpeteŋkpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ yi: krɔŋkrɔŋ ji lɛ!” (Lala 99:3) Yesu tsɔɔ wɔ ni wɔsɔle akɛ: “Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛi lɛ he atse.” (Mateo 6:9) Yesu nyɛ Maria jaje akɛ: “Misusuma miikafo Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ, . . . Ofe lɛ efee nii wuji eha mi; ni krɔŋkrɔŋ ji egbɛi lɛ.” (Luka 1:46, 49) Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔbuɔ egbɛi lɛ akɛ nɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ni wɔfeee nɔ ko ni baanyɛ ekɛ heguɔgbee aba nakai gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, wɔbuɔ nibii ni Yehowa buɔ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ.—Amos 5:14, 15.

Nɔ Hewɔ ni Wɔyɔɔ Bulɛ ni Mli Kwɔ Kɛha Yesu

4. Mɛni hewɔ Biblia lɛ wie Yesu he akɛ “Bi Krɔŋkrɔŋ lɛ”?

4 Yehowa ni ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bɔ Yesu ni ji ‘ebi koome’ lɛ akɛ mɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ. (Yohane 1:14; Kolosebii 1:15; Hebribii 1:1-3) Enɛ hewɔ lɛ, atsɛ́ɔ Yesu akɛ “Nyɔŋmɔ Bi Krɔŋkrɔŋ lɛ.” (Yohane 6:69, NW) Akɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ nɔ Maria tsɔ̃ efɔ́ Yesu hewɔ lɛ, Yesu hiɛ ekrɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ mli beni ajie ewala kɛjɛ ŋwɛi kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ŋwɛibɔfo ko kɛɛ Maria akɛ: “Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaaba onɔ . . . nakai bi krɔŋkrɔŋ lɛ hu ní ooofɔ́ lɛ, aaatsɛ́ lɛ Nyɔŋmɔ bi.” (Luka 1:35) Beni Kristofoi ni hi Yerusalem lɛ sɔleɔ amɛhaa Yehowa lɛ, amɛtsɛ́ Nyɔŋmɔ Bi lɛ shii enyɔ sɔŋŋ akɛ “otsulɔ krɔŋkrɔŋ Yesu.”—Bɔfoi lɛ Asaji 4:27, 30.

5. Mɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ Yesu batsu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni mɛni hewɔ elá lɛ jara wa lɛ?

5 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ akɛ nitsumɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ewo edɛŋ ní etsu. Afɔ Yesu mu akɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ mli Osɔfonukpa beni abaptisi lɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. (Luka 3:21, 22; Hebribii 7:26; 8:1, 2) Kɛfata he lɛ, esa akɛ ekɛ ewala ashã afɔle. Elá ni efɔse eshwie shi lɛ bafee kpɔmɔnɔ ni abaanyɛ atsɔ̃ nɔ ahere adesai eshafeelɔi ayiwala. (Mateo 20:28; Hebribii 9:14) Enɛ hewɔ lɛ, wɔbuɔ Yesu lá lɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni “jara wa.”—1 Petro 1:19.

6. Te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ Kristo Yesu he wɔha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

6 Beni bɔfo Paulo tsɔɔ bɔni akɛ esa akɛ wɔná bulɛ ni mli kwɔ wɔha Kristo Yesu ni ji wɔ-Maŋtsɛ kɛ wɔ-Osɔfonukpa lɛ, eŋma akɛ: ‘Nyɔŋmɔ wó e-Bi lɛ nɔ gojoo, ni eduro lɛ gbɛi ní tá gbɛi fɛɛ gbɛi nɔ, koni mɛi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ anakutso fɛɛ nakutso akula shi yɛ Yesu gbɛi lɛ amli, ní lilɛi fɛɛ lilɛi agbá mli kpoo ákɛ Yesu Kristo ji Nuŋtsɔ kɛwo tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam.’ (Filipibii 2:9-11) Kɛ́ wɔkɛ miishɛɛ ba wɔhe shi wɔha Kristo Yesu ni ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ, wɔ-Maŋtsɛ ni yeɔ nɔ, kɛ Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ, wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔbuɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa buɔ amɛ lɛ.—Mateo 23:10; Kolosebii 1:18.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔbaa wɔhe shi wɔhaa Kristo?

7 Bulɛ ni sa ní wɔkɛ hãa hii ni Kristo kɛtsuɔ nii koni amɛnyiɛ nitsumɔ ni ekudɔɔ amrɔ nɛɛ hiɛ lɛ hu tsɔɔ akɛ wɔbaa wɔhe shi wɔhaa lɛ. Esa akɛ wɔbu nii ni mɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni ji Nɔyeli Kuu lɛ tsuɔ lɛ akɛ eji nitsumɔ krɔŋkrɔŋ, ni nakai nɔŋŋ hu esa akɛ wɔbu mɛi ni Nɔyeli Kuu lɛ ehala akɛ nitsumɔhe niji anɔkwɛlɔi, kpokpaa wulu nɔkwɛlɔi, kpokpaa nɔkwɛlɔi, kɛ asafoŋ onukpai lɛ anitsumɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi ni wɔná bulɛ ni mli kwɔ hu wɔha gbɛjianɔtoo nɛɛ.—Hebribii 13:7, 17.

Maŋ Krɔŋkrɔŋ

8, 9. (a) Israelbii lɛ ji maŋ krɔŋkrɔŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ̃ ema bɔ ni krɔŋkrɔŋfeemɔ he hiaa ha lɛ nɔ mi eha Israelbii lɛ?

8 Yehowa kɛ Israel maŋ lɛ fee kpaŋmɔ. Nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ ha Israel maŋ lɛ ná hegbɛ krɛdɛɛ ko. Atsuu amɛhe, loo aha amɛfee srɔto. Yehowa diɛŋtsɛ kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfea krɔŋkrɔŋ nyɛhaa mi, ejaakɛ mɔ krɔŋkrɔŋ ji mi, Yehowa; ni mitse nyɛ kɛjɛ maji lɛ ahe, koni nyɛtsɔ mimaŋ.”—3 Mose 19:2; 20:26.

9 Beni Yehowa to Israel maŋ lɛ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni ema bɔ ni krɔŋkrɔŋfeemɔ he hiaa hã lɛ nɔ mi ehã amɛ. Esaaa akɛ amɛtaa gɔŋ ni akɛ Kitai Nyɔŋmɔ lɛ hã amɛ yɛ he lɛ he tete po, kɛ́ jeee nakai lɛ amɛbaagboi. Yɛ nakai beaŋ lɛ, abu Sinai Gɔŋ lɛ yɛ gbɛ ko nɔ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. (2 Mose 19:12, 23) Esa akɛ amɛbu osɔfoyeli lɛ, kpeebuu lɛ, kɛ ehe nibii lɛ hu akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ. (2 Mose 30:26-30) Te shihilɛ lɛ ji yɛ Kristofoi asafo lɛ mli hã tɛŋŋ?

10, 11. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni mɛɛ hewalɛ enɛ náa yɛ “tooi krokomɛi” lɛ anɔ?

10 Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ yɛ Yehowa hiɛ. (1 Korintobii 1:2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akuu muu lɛ fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ bei fɛɛ mli lɛ to sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ ko he, shi kɛlɛ jeee amɛji Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ. Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehiɔ nakai sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “[Kristo Yesu] mɔ nɔ ni atsɔ atsɛ̃ tsu muu lɛ fɛɛ awoŋ afee ekome, ni eeda eefee sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ yɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ mli, mɔ mli ni atswa nyɛ hu awo afee Nyɔŋmɔ shihilɛhe yɛ Mumɔ mli lɛ.”—Efesobii 2:21, 22; 1 Petro 2:5, 9.

11 Paulo saa eŋma eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Ani nyɛleee akɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu ji nyɛ ni Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ hiɔ nyɛmli? . . . Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ, no ji nyɛ.” (1 Korintobii 3:16, 17) Yehowa tsɔɔ emumɔ lɛ nɔ ‘ehiɔ’ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ, ni ‘enyiɛɔ yɛ amɛteŋ.’ (2 Korintobii 6:16) Eyaa nɔ etsɔɔ ‘etsulɔ’ anɔkwafo lɛ gbɛ be fɛɛ be. (Mateo 24:45-47) “Tooi krokomɛi” lɛ ahiɛ sɔɔ hegbɛ ni amɛná akɛ amɛkɛ kuu ni ji sɔlemɔtsu lɛ aaabɔ lɛ waa.—Yohane 10:16; Mateo 25:37-40.

Nibii ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ yɛ Wɔ Kristofoi Ashihilɛ Mli

12. Mɛɛ nibii yɔɔ krɔŋkrɔŋ yɛ wɔshihilɛ mli, ni mɛni hewɔ?

12 Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ abuɔ nibii babaoo ni kɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli bii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi lɛ ashihilɛ he lɛ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ. Wekukpaa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ. (1 Kronika 28:9; Lala 36:8) Ejara wa kɛha wɔ aaahu akɛ wɔŋmɛɛɛ nɔ ko nɔ ko loo mɔ ko mɔ ko gbɛ koni efite wɔ kɛ Yehowa ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ teŋ. (2 Kronika 15:2; Yakobo 4:7, 8) Sɔlemɔ he hiaa waa bɔni afee ni wɔhiɛ wekukpaa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli. Sɔlemɔ yɛ krɔŋkrɔŋ hã gbalɔ Daniel aahu akɛ beni ewala yɔɔ oshara mli po lɛ, etee nɔ ekɛ anɔkwayeli sɔle eha Yehowa taakɛ efɔɔ feemɔ daa lɛ. (Daniel 6:8-12) Akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu loo “krɔŋkrɔŋbii lɛ asɔlemɔi lɛ,” toɔ tsofa-kɛ-ŋma ni ashã yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ he. (Kpojiemɔ 5:8; 8:3, 4; 3 Mose 16:12, 13) Nɛkɛ okadifeemɔŋ nifeemɔ nɛɛ maa nɔ mi akɛ sɔlemɔ yɛ krɔŋkrɔŋ waa. Kwɛ hegbɛ ní wɔná akɛ wɔnyɛɔ wɔkɛ jeŋ muu fɛɛ Nɔyelɔ lɛ gbaa sane! Ebɛ naakpɛɛ akɛ wɔbuɔ sɔlemɔ akɛ nɔ ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ yɛ wɔshihilɛ mli!

13. Mɛɛ mumɔ yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni mɛni esa wɔfee koni enyɛ etsu nii yɛ wɔshihilɛ mli?

13 Ekã shi faŋŋ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji nɔ ko ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ buɔ yɛ amɛshihilɛi amli akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. Nakai mumɔ lɛ ji Yehowa nifeemɔ hewalɛ, ni akɛni etsuɔ nii yɛ Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ suɔmɔnaa nii kɛ gbeekpamɔ naa be fɛɛ be hewɔ lɛ, atsɛɔ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ,” loo “hetsemɔ mumɔ.” (Yohane 14:26; Romabii 1:4) Yehowa tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ewoɔ etsuji lɛ hewalɛ koni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; 4:31) Yehowa kɛ emumɔ lɛ haaa mɛi ni nyiɛɔ yɛ heloo akɔnɔi anaa lɛ, shi moŋ ekɛhaa “mɛi ni boɔ lɛ toi,” ni ji mɛi ni ‘yaa nɔ amɛnyiɛɔ yɛ mumɔ naa lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 5:32; Galatabii 5:16, 25; Romabii 8:5-8) Nɛkɛ mumɔ ni yɔɔ hewalɛ nɛɛ haa Kristofoi woɔ sui kpakpai ni ji “mumɔ lɛ yibii” lɛ, ni amɛjieɔ ‘jeŋbai krɔŋkrɔŋi kɛ Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi’ akpo. (Galatabii 5:22, 23; 2 Petro 3:11) Kɛ́ wɔbuɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ, no lɛ wɔfeŋ nakai mumɔ lɛ nidɔɔ nii ko, loo wɔfeŋ nɔ ko ni baatsĩ bɔ ni etsuɔ nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ naa.—Efesobii 4:30.

14. Mɛɛ hegbɛ mɛi ni afɔ mu lɛ buɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ, ni tooi krokomɛi lɛ hu náa hegbɛ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Hegbɛ ni wɔná ákɛ akɛ Yehowa, ni ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi aaatsɛ́ wɔ, kɛ e-Dasefoi ni wɔji lɛ ji nɔ kroko hu ni wɔbuɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. (Yesaia 43:10-12, 15) Yehowa eha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ etsɔmɔ mɛi ni sa akɛ amɛsɔmɔɔ akɛ “kpaŋmɔ hee lɛ he sɔɔlɔi.” (2 Korintobii 3:5, 6) Enɛ hewɔ lɛ, akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ akɛ amɛshiɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ ní ‘amɛfee jeŋmaji fɛɛ kaselɔi.’ (Mateo 24:14; 28:19, 20) Amɛkɛ anɔkwayeli miitsu nitsumɔ nɛɛ he nii, ni mɛi akpekpei abɔ ni tamɔ gwaŋtɛŋi miibo sanekpakpa lɛ toi, ni amɛkɛ amɛnifeemɔ kɛɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Wɔkɛ nyɛ aaatee; ejaakɛ wɔnu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ yɛ!” (Zakaria 8:23) Nɛkɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ kɛ miishɛɛ sɔmɔɔ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa akɛ ‘hulɔi’ kɛ ‘weintromsaalɔi’ kɛhaa “wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔlɔi” ni afɔ amɛ mu lɛ. Tooi krokomɛi lɛ tsɔɔ nɛkɛ gbɛ nɔ amɛfĩɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ waa diɛŋtsɛ kɛtsuɔ amɛshiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ jeŋ fɛɛ.—Yesaia 61:5, 6.

15. Mɛɛ nitsumɔ bɔfo Paulo bu lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ, ni mɛni hewɔ wɔ hu wɔbuɔ nitsumɔ nɛɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ?

15 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔfo Paulo bu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. Ekɛɛ akɛ: “Mitsɔ̃ Yesu Kristo sɔɔlɔ mihã jeŋmaji lɛ, ni mishiɛ Nyɔŋmɔ sanekpakpa ni ji nitsumɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.” (Romabii 15:16, NW) Paulo tsɛ́ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ akɛ “jwetri” yɛ wolo ni eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ mli. (2 Korintobii 4:1, 7) Wɔtsɔɔ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ wɔhaa mɛi leɔ ‘Nyɔŋmɔ wiemɔi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.’ (1 Petro 4:11) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔfata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe loo wɔfata tooi krokomɛi lɛ ahe jio lɛ, wɔbuɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔtsu odaseyeli nitsumɔ lɛ akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ.

“Wɔgbe Hetsemɔ Naa yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli”

16. Mɛni baaye ebua wɔ koni wɔkatsɔmɔ mɛi ni “hiɛ esɔɔɔ krɔŋkrɔŋ nibii”?

16 Bɔfo Paulo bɔ enanemɛi Kristofoi lɛ kɔkɔ akɛ amɛkafee mɛi ni “hiɛ esɔɔɔ krɔŋkrɔŋ nibii.” Ewo amɛ ŋaa koni yɛ no najiaŋ lɛ, ‘amɛtiu hetsemɔ sɛɛ,’ ni ‘amɛkwɛ ní ahi koni shishifã kɛ joomɔ ko akakwɛ̃ ní ehao amɛ ní aŋɔbule mɛi pii.’ (Hebribii 12:14-16, NW) Wiemɔ “shishifã kɛ joomɔ” lɛ kɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli bii fioo komɛi ní ekolɛ amɛwieɔ amɛshiɔ gbɛ nɔ ni atsɔɔ atsuɔ nibii ahe nii yɛ asafo lɛ mli lɛ he lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ amɛteɔ shi amɛwoɔ bɔ ni Yehowa buɔ gbalashihilɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ loo bɔ ni esa akɛ ahi shi yɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ. (1 Tesalonikabii 4:3-7; Hebribii 13:4) Aloo ekolɛ amɛwieɔ hemɔkɛyeli kwamɔ wiemɔi, ni ji ‘yakayaka sanegbaa ni buleɔ krɔŋkrɔŋ nibii lɛ,’ ni jɛ mɛi ni “edũ gbɛ kɛjɛ anɔkwale lɛ he” lɛ aŋɔɔ lɛ.—2 Timoteo 2:16-18.

17. Mɛni hewɔ ebiɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ abɔ mɔdɛŋ waa be fɛɛ be koni amɛbu nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa buɔ nakai nibii lɛ?

17 Paulo ŋma eyaha enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛ mɛi ni asumɔɔ nyɛ, . . . nyɛhaa wɔtsuua wɔhe kɛjɛa heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli, ni wɔgbe hetsemɔ naa yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli.” (2 Korintobii 7:1) Wiemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu, ni ji mɛi ni “ená ŋwɛi tsɛmɔ lɛ eko” lɛ abɔ mɔdɛŋ waa be fɛɛ be koni amɛkɛ amɛshihilɛ mli nifeemɔi fɛɛ atsɔɔ akɛ, amɛhiɛ susumɔ ni Yehowa hiɛ yɛ krɔŋkrɔŋ nibii ahe lɛ eko. (Hebribii 3:1) Bɔfo Petro wo enyɛmimɛi ni ajɛ mumɔŋ afɔ́ amɛ lɛ hewalɛ yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ akɛ: “Nyɛfea nyɛhe tamɔ bii toibolɔi, ní nyɛkaba nyɛjeŋ yɛ sá beni nyɛleee nɔ ko lɛ mli akɔnɔi lɛ anaa dɔŋŋ; shi moŋ, bɔ ni mɔ ni tsɛ́ nyɛ lɛ yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, nyɛ hu nyɛfea krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛjeŋba fɛɛ mli.”—1 Petro 1:14, 15.

18, 19. (a) “Asafo babaoo” lɛ mli bii lɛ tsɔɔ akɛ amɛbuɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa buɔ nakai nibii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ nɔ kroko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ yɛ wɔ-Kristofoi ashihilɛ mli wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Ni “asafo babaoo” lɛ mli bii ni baafo “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ hu? Esa akɛ amɛhu amɛtsɔɔ akɛ amɛbuɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa buɔ nakai nibii lɛ. Awie amɛhe yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli akɛ amɛkɛ ‘jamɔ krɔŋŋ’ miiha Yehowa yɛ emumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ kpo lɛ nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. “Amɛfɔ́ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli” yɛ okadifeemɔ gbɛ nɔ, ní tsɔɔ akɛ amɛná Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli. (Kpojiemɔ 7:9, 14, 15) Enɛ haa amɛnáa shidaamɔ ni he tse yɛ Yehowa hiɛ, ni ekɛ sɔ̃ bafɔɔ amɛ nɔ akɛ ‘amɛtsuu amɛhe kɛjɛ heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli, ni amɛgbe hetsemɔ naa yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli.’

19 Nɔ ko ni he hiaa waa yɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ ashihilɛ mli ji ni amɛaakpe daa kɛjá Yehowa ni amɛkase e-Wiemɔ lɛ. Yehowa buɔ ewebii lɛ ahenaabuamɔi akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ. Wɔbaasusu bɔ ni esa akɛ wɔbu Kristofoi ahenaabuamɔi akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ tamɔ bɔ ni Yehowa buɔ amɛ lɛ, kɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔfee nakai hu lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Kɛha Emlitĩi

• Mɛɛ su ni ajeɔ lɛ kpo yɛ je lɛŋ Yehowa tsuji kpooɔ?

• Mɛni hewɔ Yehowa ji krɔŋkrɔŋfeemɔ fɛɛ Jɛɛhe lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔbuɔ Kristo krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ?

• Mɛɛ nibii esa akɛ wɔbu amɛ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ yɛ wɔshihilɛi amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Blema Israelbii lɛ bu osɔfoyeli lɛ, kpeebuu lɛ, kɛ ehe nibii lɛ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ji sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Sɔlemɔ kɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji hegbɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni wɔná