Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Jajelɔ Wolo lɛ Mli Saji Otii

Jajelɔ Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Jajelɔ Wolo lɛ Mli Saji Otii

BLEMATSƐ Hiob kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ ni yoo fɔ́ lɛ yɔɔ nɛɛ, kukuoo kɛkɛ ji egbii lɛ, ni emli eyi tɔ́ kɛ haomɔ sɔŋŋ.” (Hiob 14:1) Kwɛ bɔ ni ehe ehiaa akɛ wɔkɛ wɔwala shihilɛ be kukuoo lɛ aaatsu nii kɛtiu nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ asɛɛ! Mɛɛ nibii esa akɛ wɔkɛ wɔbe, wɔnyɛmɔ, kɛ wɔshika atiu sɛɛ? Mɛɛ nibii esa akɛ wɔkpoo? Nilee wiemɔi ni yɔɔ Biblia mli wolo ni ji Jajelɔ lɛ mli lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa haa yɛ enɛ he. Shɛɛ sane ni yɔɔ wolo nɛɛ mli lɛ ‘ji tsuiiaŋ susumɔi kɛ jwɛŋmɔi lɛ akojolɔ,’ ni ebaanyɛ eye ebua wɔ koni wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ.—Hebribii 4:12.

Maŋtsɛ Salomo ní ale lɛ akɛ ele nii waa ní hi shi yɛ blema Israel lɛ ji mɔ ni ŋma Jajelɔ wolo lɛ, ni ekɛ ŋaawoo kpakpa haa yɛ shihilɛ mli nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ kɛ nɔ ni he bɛ sɛɛnamɔ lɛ ahe. Akɛni Salomo wie tsũi ni emamɔ lɛ ahe hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ egbe nakai tsũi lɛ amaamɔ naa dani eŋma Jajelɔ wolo lɛ, ni no sɛɛ dani egba afã kɛjɛ anɔkwa jamɔ he. (Nehemia 13:26) Enɛ tsɔɔ akɛ Salomo ŋma wolo lɛ dani afi 1000 D.Ŋ.B. shɛ, beni enɔyeli ni hé afii 40 lɛ miihe aba naagbee lɛ.

MƐNI JEEE YAKAYAKANII?

(Jajelɔ 1:1–6:12)

Jajelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Fɛɛ lɛ yakayakanii ni!” No sɛɛ lɛ ebi akɛ: “Mɛɛ sɛɛ gbɔmɔ náa yɛ edeŋme fɛɛ ni egboɔ yɛ hulu shishi nɛɛ mli?” (Jajelɔ 1:2, 3) Wiemɔi ni ji “yakayakanii” kɛ “hulu shishi” lɛ jeɔ kpo shii abɔ yɛ Jajelɔ wolo lɛ mli. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “yakayakanii” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ tsɔɔ “mu ni amuɔ” loo “lamɔ,” ni enɛ tsɔɔ nɔ ko ni sɛɛnamɔ bɛ he, esɛɛ etsɛɛɛ, loo enyɛɛɛ ehi shi be kakadaŋŋ. Wiemɔ ni ji “yɛ hulu shishi” lɛ shishi ji “yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ” loo “yɛ je nɛɛ mli.” No hewɔ lɛ, nibii fɛɛ ni adesa tiuɔ sɛɛ ní kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpaaa gbee lɛ ji yakayakanii.

Salomo kɛɛ akɛ: “Kɛ́ ooya Nyɔŋmɔ we lɛ, kwɛ onane naa jogbaŋŋ; ejaakɛ . . . ooya ni oyabo toi.” (Jajelɔ 4:17) Yehowa Nyɔŋmɔ ní aaajá yɛ anɔkwale mli lɛ jeee yakayakanii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wekukpaa kpakpa ni aaakã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ ji nɔ titri ni baaha wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:4-10—Mɛni haa adebɔɔ nibii ashibɔlemɔ bafeɔ ‘haomɔ’ nɔ ko lɛ? Jajelɔ lɛ tsĩ nibii titrii etɛ ni haa wala hiɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ atã—nomɛi ji hulujee kɛ eshinyɔɔ, bɔ ni kɔɔyɔɔ tswaa ehaa, kɛ nu shibɔlemɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adebɔɔ nibii ni bɔleɔ shi lɛ fa babaoo, ni amɛyɛ hwanyaŋŋ diɛŋtsɛ. Adesa baanyɛ ekɛ ewala shihilɛ fɛɛ akase enɛɛmɛi ahe nii, ni kɛlɛ, enuŋ bɔ ni amɛtsuɔ nii amɛhaa lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔŋ shi. Nakai feemɔ baanyɛ ‘eha etɔ heloo’ lɛ waa. Kɛ́ wɔkɛ wɔwala be ni yɔɔ kukuoo lɛ to adebɔɔ nibii ashibɔlemɔ ni sɛɛ efooo lɛ he lɛ, ehaa wɔnijiaŋ jeɔ wui diɛŋtsɛ. Kɛ́ mɔ ko bɔ mɔdɛŋ akɛ efee mɔ klɛŋklɛŋ ni kpa nɔ ko shi po lɛ, ebafeɔ haomɔ. Shishitoo mlai ni anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ eto he gbɛjianɔ ni anaa yɛ edebɔɔ nibii amli lɛ anɔ akwɛɔ afeɔ nibii heei ni afeɔ amrɔ nɛɛ.

2:1, 2—Mɛni hewɔ awie ŋmɔlɔ he akɛ eji ‘sɛkɛyeli’ lɛ? Ŋmɔlɔ baanyɛ eha wɔhiɛ akpa wɔnaagbai lɛ anɔ be kukuoo, ni hiɛtserɛjiemɔ hu haŋ wɔkɛ hiɛdɔɔ asusu wɔnaagbai lɛ ahe. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ŋmɔlɔ nyɛɛɛ atsu wɔnaagbai lɛ ahe nii. No hewɔ lɛ, awie miishɛɛnamɔ ni ataoɔ kɛtsɔ ŋmɔlɔ nɔ lɛ he akɛ eji ‘sɛkɛyeli.’

3:11—Mɛni Nyɔŋmɔ fee lɛ “fɛfɛo yɛ ebe mli” lɛ? Nibii ni Yehowa Nyɔŋmɔ fee amɛ “fɛfɛo” loo efee amɛ bɔ ni sa jogbaŋŋ yɛ be ni sa mli lɛ ekomɛi ji Adam kɛ Hawa ní ebɔ, kpaŋmɔ ni efee kɛtsɔ kwaabuɛtɛ lɛ nɔ, kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee, kpaŋmɔ ni ekɛ David fee, Mesia lɛ puemɔ, kɛ Yesu Kristo ní awo lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ lɛ. Shi kɛlɛ, nɔ kroko yɛ ni Yehowa baafee lɛ “fɛfɛo” yɛ wɔsɛɛ be ni kã wɔhiɛ kpaakpa lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ jeŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛ baaba yɛ be ní ato lɛ naa pɛpɛɛpɛ.—2 Petro 3:13.

5:9, NW—“Shikpɔŋ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ ha amɛ fɛɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? “Shikpɔŋ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ,” ejaakɛ enɔ nibaanii lɛ hãa adesai fɛɛ hiɔ wala mli. Maŋtsɛ hu wala damɔ nɔ. Bɔni afee ni maŋtsɛ lɛ aná eŋmɔ lɛ mli nibaanii lɛ, esa akɛ etsuji lɛ kɛ amɛhewalɛ ahu eŋmɔ lɛ mli ni amɛdũ nii.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:15. Nilee bɛ mli akɛ aaafite be kɛ hewalɛ kɛjaje yiwaa kɛ jalɛsane ni ayeee ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ pɛ baanyɛ ajie awuiyeli kɛya.—Daniel 2:44.

2:4-11. Nibii ni afeɔ yɛ shihilɛ mli tamɔ tsumaa, abɔɔ feemɔ, lala kɛ ogbɔjɔ shihilɛ fɛɛ lɛ “kɔɔyɔɔ hakumɔ ni,” ejaakɛ miishɛɛnamɔ ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ sɛɛ etsɛɛɛ.

2:12-16. Nilee he yɛ sɛɛnamɔ fe kwashiafeemɔ ejaakɛ abaanyɛ akɛ nilee atsu naagbai komɛi ahe nii. Ni kɛlɛ, adesa nilee nyɛɛɛ atsĩ egbele naa. Ni kɛ́ nilee ni tamɔ nɛkɛ ni mɔ ko yɔɔ lɛ hã ehe gbɛi po lɛ, etsɛɛɛ ni hiɛ kpaa enɔ.

2:24; 3:12, 13, 22. Tɔmɔ ko bɛ he akɛ wɔɔye wɔdeŋmegbomɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ.

2:26. ‘Gbɔmɔ ni sa Yehowa hiɛ’ lɛ, lɛ enáa Nyɔŋmɔ he nilee ní hãa anáa miishɛɛ lɛ. Mɔ ko nyɛŋ ená nilee ni tamɔ nɛkɛ kɛji akɛ wekukpãa kpakpa bɛ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ.

3:16, 17. Nilee bɛ mli akɛ wɔɔkpa gbɛ akɛ abaaye jalɛ sane yɛ shihilɛi fɛɛ amli. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔfee yeyeeye yɛ nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔmɛ Yehowa koni ebajaje nibii.

4:4. Nitsumɔ ni akɛ ŋaa tsuɔ kɛ deŋmegbomɔ lɛ baanyɛ eha aná miishɛɛ. Shi kɛlɛ, deŋme ni agboɔ kɛtsuɔ nii bɔni afee ni aná nii fe mɛi krokomɛi lɛ teɔ akaŋshii mumɔ shi, ni ebaanyɛ eha mɔ ko anyɛ̃ enaanyo ni eye awuŋa hu. Esa akɛ deŋme ni wɔgboɔ kɛtsuɔ wɔ-Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee nɔ ni jɛ wɔtsui mli.

4:7-12. Wekukpaa kpakpa ni aaahi adesai ateŋ lɛ he hiaa kwraa fe heloonaa nibii, ni esaaa ákɛ akɛ heloonaa ninámɔ sɛɛtiumɔ yeɔ no najiaŋ.

4:13. Jeee be fɛɛ be hegbɛ loo afii abɔ ni mɔ ko eye lɛ haa enáa bulɛ. Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ hegbɛ ko lɛ kɛ hiɛshikamɔ atsu nii.

4:15, 16. Ekolɛ “maŋ muu lɛ fɛɛ” baafĩ “gbekɛ ni ji enyɔ”—ni ji maŋtsɛ lɛ sɛɛyelɔ lɛ sɛɛ yɛ shishijee mli, shi ‘amɛ nyaŋ ehe yɛ sɛɛ mli.’ Eji anɔkwale akɛ gbɛi ni mɔ ko aaahe lɛ sɛɛ etsɛɛɛ.

5:1. Esa akɛ wɔsusu wɔsɔlemɔi lɛ ahe ni wɔha bulɛ hu ahi he, ni esaaa akɛ wɔwieɔ trilii.

5:2-6. Heloonaa nibii asɛɛtiumɔ ní wɔɔha ehé wɔjwɛŋmɔ fe nine lɛ baanyɛ eha wɔsusu nibii ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ lɛ pɛ ahe. Ebaanyɛ eha mɔ ahao, ni ejwɛŋ nyɔɔŋ aaahu akɛ enaŋ wɔ kpakpa ewɔ. Kɛ́ mɔ ko wieɔ babaoo lɛ, ebaanyɛ eha mɛi krokomɛi abu lɛ akɛ kwashia, ni ebaanyɛ eha mɔ lɛ kɛ oyaiyeli awo Nyɔŋmɔ shi. ‘Kɛ́ wɔsheɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei lɛ’ wɔfeŋ nibii nɛɛ eko.

6:1-9. Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ ninámɔ, anunyam, wala sɛɛtsɛlɛ, kɛ bii babaoo afɔmɔ he, kɛ́ shihilɛ eŋmɛŋ wɔ gbɛ ni wɔná enɛɛmɛi amli ŋɔɔmɔ? “Ehi” akɛ obaakpɛlɛ bɔ ni shihilɛ ko ji loo ‘nɔ ni ona kɛ ohiŋmɛii’ lɛ nɔ “fe nɔ ni osusuma shweɔ,” ni ji nibii ni oshweɔ shi onine nyɛŋ ashɛ nɔ lɛ. No hewɔ lɛ, nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ wɔwala shihilɛ mli ji ni wɔha wɔmii ashɛ “ŋmãa kɛ hehaanii” ni wɔyɔɔ lɛ ahe, koni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔná shihilɛ mli nibii kpakpai lɛ ahe miishɛɛ, ni wɔya nɔ wɔhiɛ wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpãa ni yɔɔ gbagbalii lɛ mli.—1 Timoteo 6:8.

ŊAAWOO KƐHA NILELƆI

(Jajelɔ 7:1–12:8)

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbaa gbɛi kpakpa ni wɔyɔɔ lɛ yi? Te esa akɛ wɔbu adesai anɔyelɔi kɛ jalɛsane ni ayeee lɛ wɔha tɛŋŋ? Akɛni gbohii lɛ leee nɔ ko nɔ ko hewɔ lɛ, te esa akɛ wɔhi shi wɔhã tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛi anɔ oblahii kɛ oblayei baanyɛ amɛkɛ amɛbe kɛ amɛhewalɛ atsu nii yɛ nilee mli? Wɔbaana ŋaawoo kpakpa ni Salomo kɛha yɛ nibii nɛɛ ahe lɛ yɛ Jajelɔ wolo lɛ yitso 7 kɛyashi yitso 12 lɛ mli.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

7:19—Nilee yɛ hewalɛ fe “nɔyelɔi nyɔŋma” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Akɛ yibɔ nyɔŋma tsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli kɛfeɔ nɔ ko ni eye emuu he okadi. Salomo miitsɔɔ akɛ hewalɛ ni nilee yɔɔ ni ekɛbuɔ mɔ he lɛ da kwraa fe tabilɔi akuu ni buɔ maŋ ko he.

10:2—Mɛni mɔ ko tsui ni hiɔ ‘eninejurɔgbɛ’ loo ‘ebɛkugbɛ’ lɛ tsɔɔ? Akɛni bei pii lɛ ninejurɔ damɔɔ shi kɛhaa duromɔ gbɛhe hewɔ lɛ, mɔ ko tsui ni yɔɔ eninejurɔgbɛ lɛ tsɔɔ akɛ etsui lɛ tsirɛɔ lɛ koni efee ekpakpa. Shi kɛlɛ, kɛ́ mɔ ko tsui tsirɛ lɛ koni eyafee nɔ ko ni ejaaa lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ etsui yɛ ebɛku gbɛ.

10:15—Mɛɛ gbɛ nɔ ‘kwashiai adeŋmegbomɔ lɛ haa etɔɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ’? Kɛ́ mɔ ko bɛ sɛɛyoomɔ lɛ, edeŋmegbomɔ fɛɛ feɔ yaka. Enaaa miishɛɛ ko kɛjɛɛɛ edeŋmegbomɔ lɛ mli. Deŋme ni egboɔ lɛ hãa etɔɔ lɛ yaka.

11:7, 8—Mɛni ji wiemɔ: “Asaŋ la ŋɔɔ, ni kɛ́ hiŋmɛi miina hulu lɛ, eŋɔɔ enaa” lɛ shishi? La kɛ hulu haa hiɛkalɔi amii shɛɔ amɛhe yɛ shihilɛ mli. Salomo miitsɔɔ akɛ ehi akɛ ahi wala mli ní aná “miishɛɛ” dani “duŋ gbii lɛ,” loo gbɔlɛ be ni haa mɔ feɔ wudɔɔ lɛ ashɛ.

11:10—Mɛni hewɔ “gbekɛbiiashi kɛ oblahiiaŋ” ji yakayaka nii lɛ? Nibii nɛɛ batsɔmɔɔ yakayaka nii kɛ́ akɛtsuuu nii jogbaŋŋ, ejaakɛ oblahiiaŋ hewalɛ lɛ hoɔ eyaa oya tamɔ lamɔ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

7:6. Ŋmɔlɔ ni aŋmɔɔ yɛ be ni esaaa mli lɛ yɛ mlila ni sɛɛnamɔ ko bɛ he, etamɔ ŋmeii ni fɛlɛɔ yɛ kukwɛi ni akɛ mã la nɔ lɛ shishi. Esa akɛ wɔkwa ŋmɔlɔ ni tamɔ nɛkɛ.

7:21, 22. Esaaa akɛ nibii ni mɛi komɛi wieɔ yɛ wɔhe lɛ haa wɔyeɔ wɔtsui fe nine.

8:2, 3; 10:4. Kɛ́ wɔnitsumɔtsɛ loo nɔkwɛlɔ ko kã wɔ loo etsɛ́ wɔtoi sɛɛ yɛ sane ko he lɛ, esaaa akɛ wɔ mli fuɔ. Nakai feemɔ hi fe nɔ ni ‘wɔɔje ehiɛ oya,’ ni tsɔɔ akɛ, esaaa akɛ wɔkɛ oyaiyeli shiɔ nitsumɔ lɛ.

8:8; 9:5-10, 12. Wɔwala sɛɛ baanyɛ afo trukaa tamɔ bɔ ni yaa dũɔ loo aloo tsɔne duɔ loofɔlɔ lɛ. Agbɛnɛ hu lɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ atsĩ wala hewalɛ lɛ naa kɛ́ mɔ ko miigbo, ni mɔ ko hu nyɛŋ aje ta ni gbele kɛ adesai wuɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔfiteɔ be kɛkɛ. Yehowa miisumɔ ni wɔbu wala akɛ nɔ ko ni jara wa ni wɔná mli ŋɔɔmɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Kɛ́ wɔbaanyɛ wɔtsu enɛ he nii lɛ, esa akɛ wɔkɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli.

8:16, 17. Wɔnyɛŋ wɔnu nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ efee kɛ nibii fɛɛ ni eŋmɛ gbɛ ni amɛba shihilɛ mli lɛ ashishi fitsofitso kɛ́ wɔshi kpe tamɔ mɛ̃. Kɛ́ wɔfee yeyeeye yɛ nibii fɔji fɛɛ ni afeɔ lɛ he lɛ, ebaafite miishɛɛ ni wɔyɔɔ yɛ shihilɛ mli lɛ.

9:16-18. Esa akɛ abu nilee akɛ eji nɔ ko ni jara wa kɛ́ mɛi babaoo nyaaa he po. Esa akɛ abo nilelɔ ni wieɔ blɛoo lɛ toi fe kwashia ni bolɔɔ hoo.

10:1. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi ahe. Kɛ́ wɔfeee wɔnii yɛ nilee mli shikome po, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmli fũ waa, wɔtɔ dãa shikome, loo wɔkɛ wɔhe wo bɔlɛnamɔ nifeemɔ ni esaaa mli shikome po lɛ, no pɛ kɛkɛ baafite gbɛi kpakpa kɛ bulɛ ní wɔyɔɔ lɛ.

10:5-11. Esaaa akɛ wɔhiɛ kɔ̃ɔ mɔ ko ni yɔɔ gbɛnaa wulu ni ehe esako yɛ enitsumɔ mli lɛ nɔ. Kɛ́ mɔ ko miitsu nitsumɔ ko ní ehe esako yɛ mli lɛ, naagbai baanyɛ ajɛ mli kɛba. No hewɔ lɛ, sɛɛnamɔ yɛ he akɛ aaakase bɔ ni ‘akɛ nilee tsuɔ nii ni ehaa ayeɔ omanye.’ Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔkɛ hesaa baatsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ!

11:1, 2. Esa akɛ wɔjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔfee ejurɔ. Nakai feemɔ haa mɛi krokomɛi hu feɔ wɔ ejurɔ.—Luka 6:38.

11:3-6. Esaaa akɛ wɔhaa shihilɛ mli naagbai ni baa trukaa lɛ haa wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi.

11:9; 12:1-7. Oblahii kɛ oblayei baabu amɛhe akɔntaa amɛha Yehowa. No hewɔ lɛ, esa akɛ amɛkɛ amɛbe kɛ amɛhewalɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ dani amɛgbɔlɔ.

“NILELƆI AWIEMƆI” NÍ AAATSƆƆ WƆ GBƐ

(Jajelɔ 12:9-14)

Te esa akɛ wɔbu “wiemɔi ni ŋɔɔ” ní Jajelɔ lɛ tao ni eŋma lɛ wɔha tɛŋŋ? Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ “woji babaoo” ni akɛ adesai anilee ŋmala lɛ, “nilelɔi awiemɔi tamɔ tsina kpalamɔ akpɔlɔi, ni amɛtamɔ plɛkoobii ni akala, tookwɛlɔ kome bua enɛɛmɛi fɛɛ naa.” (Jajelɔ 12:10-12) Nilee wiemɔi ni jɛ Yehowa ni ji “tookwɛlɔ kome” lɛ ŋɔɔ lɛ haa wɔfiɔ shi shiŋŋ yɛ wɔshihilɛ mli ní wɔgbugbãaa.

Kɛ́ wɔkɛ Jajelɔ wolo lɛ mli ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, ebaaha wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ ni wɔbaaná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛfata he lɛ, wɔyɛ nɔmimaa akɛ: ‘mɛi ni sheɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei lɛ, aaahi aha amɛ.’ Belɛ, nyɛhãa wɔfia shi shiŋŋ yɛ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ ‘wɔɔshe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei ni wɔye ekitai lɛ anɔ’ lɛ mli.—Jajelɔ 8:12; 12:13.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Nyɔŋmɔ ninenaa nitsumɔi lɛ ateŋ ekome ni yɔɔ fɛo fe fɛɛ lɛ baaba mli yɛ be ni sa mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Nyɔŋmɔ nikeenii lɛ ekomɛi ji niyenii, dãa, kɛ wɔdeŋmegbomɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ ni wɔɔye