Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Akpa Antikristo lɛ He Mama

Akpa Antikristo lɛ He Mama

Akpa Antikristo lɛ He Mama

KƐ́ ONÁ ole akɛ hela ko ni gbeɔ mɔ eba ni eegbɛ eeshwã akutso ni oyɔɔ mli lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaatsɔ obu ohe? Ekolɛ okɛ tsofai ni akɛtsĩɔ helai anaa baawaje ogbɔmɔtso lɛ ni obaatsi ohe hu kɛjɛ mɛi ni baanyɛ amɛkɛ hela nɛɛ atsɛŋe bo lɛ ahe. Esa akɛ wɔfee nakai nɔŋŋ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli. Ŋmalɛi lɛ kɛɔ wɔ akɛ antikristo lɛ yɛ “je lɛŋ momo.” (1 Yohane 4:3) Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔjo antikristo lɛ nifeemɔi ni “tsɛŋeɔ mɔ” lɛ naa foi lɛ, no lɛ esa akɛ wɔyɔse “esui” lɛ ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ he. Miishɛɛ sane ji akɛ, Biblia lɛ kɛ yelikɛbuamɔi babaoo ni kɔɔ sane nɛɛ he lɛ haa.

Wiemɔ “antikristo” lɛ shishi ji “mɔ ni teɔ shi ewoɔ Kristo (loo mɔ ni feɔ ehe) Kristo.” No hewɔ lɛ kɛ́ aaalɛɛ mli lɛ, wiemɔ nɛɛ kɔɔ mɛi fɛɛ ni teɔ shi woɔ Kristo, mɛi fɛɛ ni kwaa amɛtsɛɔ amɛhe Kristo loo mɛi fɛɛ ni kwaa amɛfeɔ amɛhe enajiaŋdamɔlɔi lɛ ahe. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Mɔ ni bɛ migbɛfaŋ lɛ ekɛ mi ená [loo eji antikristo], ni mɔ ni kɛ mi buaaa naa lɛ miigbɛ miishwã.”—Luka 11:23.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni Yesu gbo ni atée lɛ shi kɛtee ŋwɛi lɛ sɛɛ nɔ ni fa fe afii 60 ni Yohane ŋma sane ni kɔɔ antikristo lɛ he lɛ. No hewɔ lɛ, antikristo lɛ nifeemɔi lɛ ji nibii fɛɛ ni afeɔ ashiɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.—Mateo 25:40, 45.

Antikristo lɛ Teɔ Shi Ewoɔ Anɔkwa Kristofoi

Yesu bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ je lɛ mli bii babaoo baanyɛ̃ amɛ. Ekɛɛ akɛ: “Amɛaajie nyɛ amɛwo amanehulu mli, ní agbe nyɛ; ni migbɛi lɛ hewɔ lɛ jeŋmaji fɛɛ aaanyɛ nyɛ. Ni amale gbalɔi pii aaate shi, ni amɛaalaka mɛi pii.”—Mateo 24:9, 11.

Akɛni awaa Yesu kaselɔi lɛ ayi yɛ ‘egbɛi lɛ hewɔ lɛ,’ eyɛ faŋŋ akɛ yiwalɔi nɛɛ ji mɛi ni teɔ shi woɔ Kristo, ni tsɔɔ akɛ amɛji antikristoi. “Amale gbalɔi” nɛɛ ní be ko ni eho lɛ amɛteŋ mɛi komɛi ji anɔkwa Kristofoi lɛ hu ji antikristoi. (2 Yohane 7) Yohane ŋma akɛ, “antikristoi pii” lɛ, “wɔteŋ amɛjɛ amɛtee, shi kɛlɛ amɛjeee wɔteŋ mɛi komɛi, ejaakɛ wɔteŋ mɛi komɛi ji amɛ kulɛ amɛkɛ wɔ hi shi.”—1 Yohane 2:18, 19.

Yesu kɛ Yohane wiemɔi lɛ fɛɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ jeee mɔ kome pɛ feɔ antikristo lɛ, shi moŋ ayɛ antikristoi babaoo. Kɛfata he lɛ, akɛni amɛji amale gbalɔi hewɔ lɛ, otii titrii ni ma amɛhiɛ lɛ ateŋ ekome ji ní amɛshishiu mɛi yɛ jamɔ saji amli. Mɛni ji gbɛ̀i komɛi ni amɛtsɔɔ nɔ amɛshishiu mɛi?

Amɛgbɛɔ Jamɔŋ Amalei Amɛshwãa

Bɔfo Paulo bɔ enaanyo nitsulɔ Timoteo kɔkɔ akɛ ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ hemɔkɛyeli kwalɔi ní ‘amɛwiemɔi tsɛŋeɔ mɔ tamɔ hela fɔŋ ko’ lɛ atsɔɔmɔi ahe. Hemɔkɛyeli kwalɔi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji Himeneo kɛ Fileto. Paulo kɛfata he akɛ: “Mɛi ni edũ gbɛ kɛjɛ anɔkwale lɛ he, ni amɛkɛɔ akɛ shitee lɛ eho momo, ni amɛbutuɔ mɛi komɛi ahemɔkɛyeli lɛ.” (2 Timoteo 2:16-18) Eeenyɛ efee akɛ Himeneo kɛ Fileto tsɔɔ akɛ gbohiiashitee lɛ ji mfonirifeemɔŋ nifeemɔ, ni tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko shɛ́ ejeŋba momo lɛ efɔ̃ ni ebatsɔ Kristofonyo lɛ, belɛ atee lɛ shi. Eji anɔkwale akɛ Yesu anɔkwa kaselɔ ni mɔ batsɔɔ lɛ haa Nyɔŋmɔ buɔ mɔ lɛ akɛ ehiɛ etsɛ̃, ni Paulo diɛŋtsɛ tsɔɔ enɛ mli faŋŋ. (Efesobii 2:1-5) Shi Himeneo kɛ Fileto tsɔɔmɔi lɛ te shi wo Yesu shiwoo ni ekɛha akɛ abaatee gbohii diɛŋtsɛ ashi yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi lɛ.—Yohane 5:28, 29.

Sɛɛ mli lɛ, kuu ko ni atsɛɔ amɛ Gnostics lɛ tsɔɔ akɛ gbohiiashitee lɛ ji mfonirifeemɔŋ nifeemɔ pɛ. Akɛni Gnostics kuu nɛɛ heɔ yeɔ akɛ abaanyɛ aná nilee (ni ji gnoʹsis yɛ Hela wiemɔ mli) yɛ teemɔŋ saji amli hewɔ lɛ, amɛkɛ Kristofoi hemɔkɛyeli kwalɔi atsɔɔmɔi, Hela jeŋ nilee kɛ Asia wuoyi-bokagbɛ hemɔkɛyeli futu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛheɔ amɛyeɔ akɛ nibii fɛɛ ni yɔɔ heloo kɛ lá lɛ ji efɔŋ, ni no hewɔ lɛ gbɔmɔtso ni Yesu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ je adesa gbɔmɔtso, shi jeee heloo kɛ lá diɛŋtsɛ ni. Taakɛ wɔna lɛ, enɛ tuuntu ji nɔ ni bɔfo Yohane bɔ kɔkɔ yɛ he lɛ.—1 Yohane 4:2, 3; 2 Yohane 7.

Amale kroko ni afo atã yɛ afii ohai komɛi asɛɛ lɛ ji tsɔɔmɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ Triniti krɔŋkrɔŋ, ni tsɔɔ akɛ Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ Ofe kɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ. Jamɔŋ Nilelɔ Alvan Lamson tsɔɔ yɛ ewolo ni ji The Church of the First Three Centuries lɛ mli akɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ “jɛɛɛ Yudafoi kɛ Kristofoi a-Ŋmalɛi lɛ amli; shi moŋ Kristojamɔ he niŋmalɔi ni kpɛlɛɔ Plato tsɔɔmɔi anɔ lɛ ji mɛi ni to shishi ni amɛkɛwo Kristojamɔ mli.” Namɛi ji “Kristojamɔ he niŋmalɔi ni kpɛlɛɔ Plato tsɔɔmɔi anɔ lɛ”? Amɛji osɔfoi hemɔkɛyeli kwalɔi ní Plato ni ji Hela jeŋ nilelɔ wɔŋjalɔ lɛ tsɔɔmɔi ná amɛnɔ hewalɛ waa lɛ.

Triniti tsɔɔmɔ lɛ ni akɛbawo Kristojamɔ mli lɛ ji antikristo lɛ ŋaa nifeemɔ, ejaakɛ tsɔɔmɔ nɛɛ haa Nyɔŋmɔ feɔ tamɔ mɔ ko ni anyɛŋ lɛ ale, ni ehaaa ana wekukpaa ni kã Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ teŋ lɛ hu jogbaŋŋ. (Yohane 14:28; 15:10; Kolosebii 1:15) Bo lɛ susumɔ enɛ he okwɛ, kɛ́ anyɛŋ ale Nyɔŋmɔ lɛ, ani mɔ ko baanyɛ ‘atsi abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ’ taakɛ bɔ ni Ŋmalɛi lɛ woɔ hewalɛ ni afee lɛ?—Yakobo 4:8.

Nɔ ni fiteɔ sane lɛ kwraa ji akɛ, Biblia shishitsɔɔlɔ pii ejie Nyɔŋmɔ gbɛi ni ji Yehowa lɛ kɛjɛ amɛshishitsɔɔmɔi lɛ amli, eyɛ mli moŋ akɛ beni aŋma Biblia lɛ gbɛi nɛɛ je kpo yɛ mli nɔ ni fe shii 7,000! Eyɛ faŋ akɛ mɔdɛŋ ni abɔɔ koni aha ana Ofe lɛ akɛ mɔ ko ni bɛ gbɛi ní anyɛŋ ale lɛ hu lɛ ji nifeemɔ ni tsɔɔ akɛ abɛ bulɛ kwraa kɛha wɔ-Bɔlɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ. (Kpojiemɔ 22:18, 19) Kɛfata he lɛ, sabalai tamɔ Nyɔŋmɔ kɛ Nuŋtsɔ ni akɛyeɔ egbɛi lɛ najiaŋ lɛ teɔ shi woɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔ ní efã ko kɛɔ akɛ: “Ogbɛi lɛ afee krɔŋkrɔŋ” lɛ.—Mateo 6:9, The New English Bible.

Antikristoi lɛ Kpoɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ

Antikristoi lɛ ahiɛ edɔ yɛ “naagbee gbii,” ni ji wɔbei nɛɛ amli waa. (2 Timoteo 3:1) Oti titri ni ma ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shishiulɔi nɛɛ ahiɛ ji ní amɛlaka mɛi koni amɛkale gbɛfaŋnɔ ni Yesu tsuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli, ni ji ŋwɛi nɔyeli ní eshwɛ fioo ni ebaaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ.—Daniel 7:13, 14; Kpojiemɔ 11:15.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi komɛi tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ adesai atsui mli. Shi tsɔɔmɔ nɛɛ bɛ Ŋmalɛi lɛ amli. (Daniel 2:44) Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi krokomɛi hu tsɔɔ akɛ Kristo yeɔ nɔ kɛtsɔɔ adesai anɔyelii kɛ gbɛjianɔtoi anɔ. Shi Yesu kɛɛ akɛ: ‘Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ.’ (Yohane 18:36) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Satan ji “je lɛŋ lumɔ” kɛ “je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ,” shi jeee Kristo. (Yohane 14:30; 2 Korintobii 4:4) Enɛ haa wɔnaa nɔ hewɔ ni etsɛŋ ni Yesu baakpata adesai anɔyelii fɛɛ ahiɛ ní ekome too efee shikpɔŋ lɛ Nɔyelɔ lɛ. (Lala 2:2, 6-9; Kpojiemɔ 19:11-21) Mɛi sɔleɔ koni enɛ aba mli, beni amɛkɛɔ Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ ni ji: “Omaŋtsɛyeli lɛ aba; afee nɔ ni osumɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” lɛ.—Mateo 6:10.

Akɛni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi babaoo fiɔ je lɛŋ nɔyelii lɛ asɛɛ hewɔ lɛ, amɛteɔ shi amɛwoɔ mɛi ni jajeɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwale lɛ ni amɛwaa amɛ yi po. Miishɛɛ sane ji akɛ Biblia mli wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ tsĩ mfonirifeemɔŋ yoo ajwamaŋ ko—ni ji “Babilon kpeteŋkpele lɛ”—ní “krɔŋkrɔŋbii lɛ ala lɛ kɛ Yesu he odasefoi lɛ ala lɛ etɔ lɛ dãa” lɛ tã. (Kpojiemɔ 17:4-6) Ebɔɔ mumɔŋ ajwamaŋ hu kɛtsɔ shikpɔŋ lɛ nɔ “maŋtsɛmɛi” loo maŋkwramɔŋ nɔyelɔi asɛɛ ni efiɔ koni ená he sɛɛ lɛ nɔ. Mfonirifeemɔŋ yoo nɛɛ jeee mɔ ko mɔ ko fe apasa jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. Yoo nɛɛ ji antikristo kuu lɛ mli otu.—Kpojiemɔ 18:2, 3; Yakobo 4:4.

Antikristo lɛ ‘Taa Mɛi Atoiiaŋ’

Yɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ ni mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoɔ lɛ sɛɛ lɛ, amɛkuɔ amɛhiɛ hu amɛfɔɔ jeŋba he mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ ni amɛfiɔ jeŋbai ni ehe shi lɛ asɛɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ gba yɛ nifeemɔ nɛɛ he akɛ: “Be ko baaba ni amɛkpɛlɛŋ tsamɔ tsɔɔmɔ lɛ dɔŋŋ, shi moŋ amɛaabua tsɔɔlɔi anaa amɛwo amɛhe yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɔnɔi lɛ anaa, ejaakɛ amɛtoiiaŋ miifɛ̃lɛ̃ amɛ.” (2 Timoteo 4:3) Awie jamɔŋ shishiulɔi nɛɛ ahe hu akɛ “amale bɔfoi, nitsulɔi shishiulɔi ni tsakeɔ amɛhe feɔ Kristo bɔfoi.” Biblia lɛ tee nɔ ewie akɛ: “Amɛnaagbee baafee bɔ ni amɛnitsumɔi lɛ yɔɔ lɛ.”—2 Korintobii 11:13-15.

Amɛnitsumɔi lɛ eko ji ‘nyenyeŋtswibɔɔ,’ ni tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ ko kwraa kɛha jeŋba he shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ. (2 Petro 2:1-3, 12-14) Ani wɔnaaa akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi babaoo kɛ amɛsɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛhe woɔ jeŋba gbohii tamɔ hii ni kɛ hii feɔ yakayaka nii, kɛ bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ mɛi ni jeee gbalashihilɛ mli hefatalɔi ateŋ lɛ amli loo kɛ hooo kwraa lɛ amɛkpɛlɛɔ nɔ? Ofainɛ mɛɛ fioo ni okɛ susumɔi kɛ jeŋbai ni ehe shi nɛɛ ato nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ 3 Mose 18:22; Romabii 1:26, 27; 1 Korintobii 6:9, 10; Hebribii 13:4; kɛ Yuda 7 lɛ he.

“Nyɛkaa Mumɔi lɛ Nyɛkwɛa”

Yɛ saji ni awie he kɛtsɔ hiɛ nɛɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbo bɔfo Yohane wiemɔi ni tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ apɛi wɔjamɔŋ hemɔkɛyelii lɛ amli wɔkwɛ lɛ toi. Ebɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkahea mumɔ fɛɛ mumɔ nyɛyea; shi moŋ nyɛkaa mumɔi lɛ nyɛkwɛa akɛ Nyɔŋmɔ mli amɛjɛ lo; ejaakɛ amale gbalɔi pii eje kpo kɛba je lɛ mli.”—1 Yohane 4:1.

Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni mɛi komɛi ni hi Beroia maŋtiase lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ní jie ‘su kpakpa’ kpo lɛ fee lɛ he okwɛ. Amɛjie “amɛyitsoŋ amɛmɔ wiemɔ lɛ mli, ni daa amɛkpaa ŋmalɛi lɛ amli amɛkwɛɔ akɛ nibii nɛɛ [ni Paulo kɛ Sila wie lɛ] yɛ mli nakai lo.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:10, 11) Hɛɛ, eyɛ mli akɛ Beroiabii lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaakase nii moŋ, shi amɛkwɛ akɛ Ŋmalɛi lɛ fiɔ nɔ ni amɛnu ni amɛkpɛlɛ nɔ lɛ sɛɛ diɛŋtsɛ lo.

Ŋmɛnɛ hu lɛ, anɔkwa Kristofoi haaa susumɔi heei ní baheɔ shi lɛ aná amɛnɔ hewalɛ, shi moŋ amɛkɛ amɛhe kpɛtɛɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ ahe gbagbalii. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: ‘Enɛ he fai mikpaa, akɛ nyɛsuɔmɔ lɛ afá kɛya nɔ, ni eteke nɔ fe tsutsu lɛ yɛ [anɔkwa] nilee kɛ sɛɛyoomɔ fɛɛ gbɛfaŋ.’—Filipibii 1:9.

Kɛ́ ofeko nakai momo lɛ, no lɛ ha efee oti ni ma ohiɛ akɛ obaakase nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ koni oná “anɔkwa nilee kɛ sɛɛyoomɔ fɛɛ.” Akɛ “kutumpɔo wiemɔi” ni antikristoi lɛ wieɔ lɛ lakaaa mɛi ni kaseɔ Beroiabii lɛ asu kpakpa lɛ. (2 Petro 2:3) Yɛ no najiaŋ lɛ, Kristo kɛ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ anɔkwa tsɔɔmɔi lɛ haa amɛyeɔ amɛhe.—Yohane 8:32, 36.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

NƆ NI BIBLIA LƐ KƐƆ YƐ ANTIKRISTO LƐ HE

“Gbekɛbii, naagbee ŋmɛlɛtswaa lɛ nɛ; ni bɔ ni nyɛnu akɛ antikristo lɛ miiba, ni agbɛnɛ antikristoi pii eba.”—1 Yohane 2:18.

“Namɔ ji amalelɔ, kɛ́ jeee mɔ ni kwaa akɛ Yesu ji Kristo lɛ? Mɔ ni kwaa tsɛ lɛ kɛ bi lɛ, lɛ ji antikristo lɛ.”—1 Yohane 2:22.

“Mumɔ fɛɛ mumɔ ni ejajeee akɛ Yesu Kristo eba yɛ heloo mli lɛ, jeee Nyɔŋmɔ mli ejɛ; shi moŋ enɛ ji anti-kristo mumɔ lɛ ni nyɛnu ehe akɛ eeeba lɛ, ni agbɛnɛ tete eyɛ je lɛŋ momo.” —1 Yohane 4:3.

“Shishiulɔi pii eba je lɛ mli, mɛi ni ejajeee akɛ Yesu Kristo eba yɛ heloo mli; mɔ nɛ ji shishiulɔ lɛ kɛ antikristo lɛ.”—2 Yohane 7.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 5]

SHISHIULƆ NI YƆƆ HIƐ SRƆTOI

Wiemɔ ni ji “antikristo” lɛ kɔɔ mɛi fɛɛ ni kpoɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ Yesu Kristo he lɛ, mɛi fɛɛ ni teɔ shi woɔ e-Maŋtsɛyeli lɛ, kɛ mɛi fɛɛ ni waa esɛɛnyiɛlɔi lɛ ayi lɛ ahe. Ekɔɔ aŋkroaŋkroi, kui, kɛ maji ni kɛɔ akɛ amɛdamɔ Kristo najiaŋ shi jeee nakai amɛji, loo mɛi ni kɛ henɔwomɔ woɔ shi akɛ amɛbaatsu Mesia lɛ nitsumɔ ní Kristo pɛ baanyɛ etsu lɛ hu ahe. Nitsumɔ nɛɛ ji ni ekɛ anɔkwa toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ abaha adesai.

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Augustine: ©SuperStock/age fotostock

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Esa akɛ ‘wɔkpa Ŋmalɛi lɛ amli daa’ tamɔ Beroiabii lɛ