Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yesaia Wolo lɛ Mli Saji Otii—I

Yesaia Wolo lɛ Mli Saji Otii—I

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Yesaia Wolo lɛ Mli Saji Otii—I

“NAMƆ matsũ? ni namɔ aaatee aha wɔ?” Amoz bi Yesaia ha Yehowa Nyɔŋmɔ nibimɔ nɛɛ hetoo akɛ: “Naa mi, tsũ mi!” (Yesaia 1:1; 6:8) Kɛkɛ ni aha lɛ nitsumɔ koni esɔmɔ akɛ gbalɔ. Aŋma Yesaia gbalɛ nitsumɔi lɛ yɛ Biblia mli wolo ni egbɛi kã nɔ lɛ mli.

Yesaia ni ŋma wolo ni egbɛi kã nɔ lɛ, ni wolo nɛɛ wieɔ nibii ni tee nɔ yɛ afii 46 mli he, kɛjɛ aaafee afi 778 D.Ŋ.B. kɛyashi aaafee afi 732 D.Ŋ.B. sɛɛ. Eyɛ mli akɛ wiemɔi ni akɛshi Yuda, Israel, kɛ maji ni bɔle amɛ lɛ yɛ wolo nɛɛ mli moŋ, shi sane titri ni yɔɔ wolo nɛɛ mli lɛ jeee fɔbuu kojomɔ. Shi moŋ sane titri ni yɔɔ mli ji ‘Yehowa Nyɔŋmɔ yiwalaheremɔ lɛ.’ (Yesaia 25:9) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesaia gbɛi shishi ji “Yehowa Yiwalaheremɔ.” Abaawie Yesaia 1:1–35:10 lɛ mli saji otii lɛ ahe yɛ sane nɛɛ mli.

“MƐI NI ESHWƐ LƐ AAAKU AMƐSƐƐ ABA”

(Yesaia 1:1–12:6)

Biblia lɛ etsɔɔɔ kɛji ákɛ akɛ gbalɛ shɛɛ saji ni yɔɔ Yesaia wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitsei enumɔ lɛ mli lɛ ha Yesaia dani ahala lɛ ákɛ gbalɔ loo akɛha yɛ ehalamɔ lɛ sɛɛ. (Yesaia 6:6-9) Shi ekã shi faŋŋ akɛ no mli lɛ Yuda kɛ Yerusalem etɔ̃ “kɛjɛ naneshi aahu kɛyashi yiteŋ fɛɛ.” (Yesaia 1:6) Asɛɛɛ amagajamɔ he yɛ no beaŋ. Amɛhiɛnyiɛlɔi lɛ ajeŋba efite. Yei lɛ tsɔmɔ henɔwolɔi. Maŋbii lɛ sɔmɔɔɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni etaoɔ akɛ asɔmɔ lɛ lɛ nɔ. Afã Yesaia koni eyawie shii abɔ etsɔɔ mɛi ni baanu shi amɛnaŋ shishi, ni asaŋ amɛsumɔŋ ni amɛyoo sɛɛ lɛ.

Israel kɛ Aram tabilɔi lɛ fee ekome koni amɛyatutua Yuda. Yesaia kɛ ebii lɛ ji “okadii kɛ naakpɛɛ nii” ni Yehowa kɛtsu nii kɛma nɔ mi eha Yuda akɛ kpaŋmɔ ni Israel kɛ Aram efee lɛ yeŋ omanye. (Yesaia 8:18) Shi “Hejɔlɛ lumɔ” lɛ nɔyeli lɛ nɔ pɛ abaatsɔ aná naanɔ toiŋjɔlɛ. (Yesaia 9:5, 6) Yehowa baakojo Ashur, ni ji maŋ ní ekɛtsu nii akɛ ‘emlifu tso’ lɛ hu. Naagbee lɛ abaaŋɔ Yuda nom, shi “mɛi ní eshwɛ lɛ aaaku amɛsɛɛ aba.” (Yesaia 10:5, 21, 22) Abaaye jalɛ sane diɛŋtsɛ yɛ mfonirifeemɔŋ ‘tsofɔ́ ní aaakwɛ̃ kɛaajɛ Ishai tso kuku lɛŋ’ lɛ nɔyeli shishi.—Yesaia 11:1.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:8, 9—‘Abaashi’ Zion biyoo lɛ “tamɔ weintrom mli asese ko, tamɔ agorigo ŋmɔ mli wɔɔhe” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ Ashurbii lɛ miiba abatutua Yerusalem lɛ, amɛbaasusu akɛ ebɛ hebuu, tamɔ weintrom mli asese ko kɛkɛ loo tamɔ agorigo ŋmɔ mli wɔɔhe ko ni ewaaa akɛ eeekumɔ eshwie shi. Shi Yehowa baaye abua Yerusalem, ni ehaŋ etsɔ tamɔ Sodom kɛ Gomora.

1:18—Mɛni wiemɔ “nyɛbaa ko ni wɔbatao naa” lɛ tsɔɔ? Enɛ etsɔɔɔ nine ni afɔ̃ amɛ koni amɛba ni akɛ amɛ asusu nii ahe, ní aba gbeekpamɔ kɛtsɔ sane naataamɔ nɔ. Shi moŋ kuku nɛɛ tsɔɔ hegbɛ ni jalɛ Kojolɔ Yehowa kɛha Israel koni etsake ni etsuu ehe ni ehe atse.

6:8a—Mɛni hewɔ akɛ najiaŋgbɛi ni ji “ma” kɛ “wɔ” tsu nii yɛ biɛ lɛ? Najiaŋgbɛi ni ji “ma” lɛ damɔ shi kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ. Najiaŋgbɛi ni ji “wɔ” lɛ tsɔɔ akɛ mɔ kroko fata Yehowa he. Ekã shi faŋŋ akɛ mɔ nɛɛ ji ‘ebi koome lɛ.’—Yohane 1:14; 3:16.

6:11—Mɛni Yesaia tsɔɔ beni ebi akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], kɛyashi mɛɛ beyinɔ” lɛ? Enɛ etsɔɔɔ akɛ Yesaia miibi ni atsɔɔ lɛ be sɛɛkɛlɛ ni ekɛbaajaje Yehowa shɛɛ sane lɛ etsɔɔ toigbolɔi lɛ. Shi moŋ eetao ele be sɛɛkɛlɛ ní mɛi ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa efite lɛ baaya nɔ amɛgbe Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he guɔ.

7:3, 4—Mɛni hewɔ Yehowa baa Maŋtsɛ Ahaz yi lɛ? Aram kɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ kpaŋ akɛ amɛbaakpá Maŋtsɛ Ahaz ákɛ Yuda maŋtsɛ, koni amɛwo Tabeel bi ní ejeee David seshinyo lɛ maŋtsɛ, ní amɛkudɔ Tabeel bi nɛɛ nifeemɔi. Enɛ ji ŋaa ni Satan Abonsam tsɔ koni Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ David fee lɛ akaba mli. Yehowa baa Ahaz yi bɔni afee ni ekɛbáa weku ni abaajɛ mli afɔ́ “Hejɔlɛ lumɔ” lɛ yi.—Yesaia 9:5.

7:8—‘Abutu’ Efraim yɛ afii 65 mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nom ní aŋɔ akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ ní akɛ gbɔi bato amɛshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ je shishi yɛ “Peka, Israel maŋtsɛ lɛ, yinɔ” mli, beni Yesaia gba gbalɛ nɛɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 15:29) Amɛnomŋɔɔ kɛ sɛɛkuu nɛɛ tee nɔ shii abɔ be kpalaŋŋ kɛyashi Ashur Maŋtsɛ Esar-Hadon ni ji Sanherib bi kɛ esɛɛyelɔ lɛ yinɔ mli. (2 Maŋtsɛmɛi 17:6; Ezra 4:1, 2; Yesaia 37:37, 38) Samariabii lɛ anom ni Ashurbii lɛ ŋɔɔ kɛ amɛsɛɛ ni amɛhaa amɛkuɔ lɛ tee nɔ afii 65 taakɛ Yesaia 7:8 lɛ tsɔɔ lɛ.

11:1, 10—Yesu Kristo ji ‘tsofɔ́ ko ní aaakwɛ̃ kɛaajɛ Ishai tso kuku lɛŋ’ kɛ agbɛnɛ hu “Ishai shishifã” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (Romabii 15:12) Kɛ́ aawie adesai aweku he lɛ, Yesu ‘jɛ Ishai tso kuku lɛŋ.’ Ebatsɔ Ishai wekunyo kɛtsɔ David ni ji Ishai bi lɛ nɔ. (Mateo 1:1-6; Luka 3:23-32) Shi maŋtsɛyeli hewalɛ ni akɛha Yesu lɛ ha egbɛhe yɛ eblematsɛmɛi lɛ ateŋ lɛ tsake. Akɛni aha Yesu hewalɛ kɛ hegbɛ koni eha adesai toibolɔi naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ hewɔ lɛ, ebatsɔɔ ‘amɛ-Naanɔ tsɛ.’ (Yesaia 9:5) No hewɔ lɛ, lɛ ji eblematsɛmɛi ní Ishai fata he lɛ “shishifã.”

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:3. Kɛji akɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni wɔ-Bɔlɔ lɛ kɛha lɛ baaa wɔjeŋ lɛ, no lɛ tsina kɛ teji po le nii fe wɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hiɛsɔɔ ni wɔɔná wɔha nibii fɛɛ ni Yehowa efee eha wɔ lɛ baaha wɔfee wɔnii yɛ nilee mli, ni wɔshiŋ lɛ.

1:11-13. Yehowa nyaaa jamɔŋ osato nifeemɔi kɛ sɔlemɔi ni atiɔ mli asɔleɔ daa lɛ ahe. Esa akɛ wɔsɔlemɔi kɛ nifeemɔi ajɛ tsui krɔŋŋ mli.

1:25-27; 2:2; 4:2, 3. Yuda nomŋɔɔ kɛ amaŋfɔfeemɔ lɛ sɛɛ baafo kɛtsɔ shwɛɛnii ni etsake amɛtsui lɛ asɛɛ ni amɛbaaku kɛba Yerusalem ní amɛbato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ lɛ nɔ. Yehowa naa efɔŋfeelɔi ni tsakeɔ amɛtsui lɛ mɔbɔ.

2:2-4. Ekãa ni wɔkɛtsuɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ haa aŋkroaŋkroi ni jɛ maji srɔtoi anɔ lɛ kaseɔ toiŋjɔlɛ, ni amɛhaa toiŋjɔlɛ hiɔ amɛkɛ mɛi krokomɛi ateŋ.

4:4. Yehowa baajie esha kɛ lá yisɔ̃yeli kɛya loo ebaafɔ́ kɛya.

5:11-13. Kɛji akɛ mɔ nyɛɛɛ akudɔ ehiɛtserɛjiemɔ ni eŋmɛɛɛ pɛpɛɛpɛ yɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ eekpoo nilee.—Romabii 13:13.

5:21-23. Esaaa akɛ Kristofoi onukpai loo nɔkwɛlɔi “buɔ amɛhe nilelɔi.” Esa akɛ amɛkɛ hiɛshikamɔ atsu nii yɛ “weinnumɔ” mli, ni esaaa akɛ amɛkwɛɔ hiɛaŋ hu.

11:3a. Yesu shihilɛ kɛ enitsɔɔmɔi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa gbeyeishemɔ haa anáa miishɛɛ.

“YEHOWA MUSUŊ AAATSƆ LƐ YƐ YAKOB HE”

(Yesaia 13:1–35:10)

Yitso 13 kɛyashi 23 lɛ kɔɔ wiemɔi ni awie ashi jeŋmaji lɛ ahe. Shi kɛlɛ “Yehowa musuŋ aaatsɔ lɛ yɛ Yakob he” kɛtsɔ Israel akutsei lɛ fɛɛ ní eeeha amɛku amɛsɛɛ kɛya amɛshikpɔŋ nɔ lɛ nɔ. (Yesaia 14:1) Yitso 24 kɛyashi 27 lɛ wieɔ Yuda amaŋfɔfeemɔ kɛ agbɛnɛ hu shiwoo ni kɔɔ maŋ lɛ saamɔ ekoŋŋ lɛ he lɛ he. Yehowa mli fu “Efraim [Israel] dãatɔlɔi lɛ” yɛ kpaŋmɔ ni amɛkɛ Aram yafee lɛ hewɔ, ni emli fu Yuda “Osɔfo kɛ gbalɔ fɛɛ” hu yɛ kpaŋmɔ ni amɛka akɛ amɛkɛ Ashur aaafee lɛ hewɔ. (Yesaia 28:1, 7) Aha “Ariel [Yerusalem]” kpoo “yɛ Mizraim ni eka akɛ eeeya” kɛha hebuu lɛ hewɔ. (Yesaia 29:1; 30:1, 2) Fɛɛ sɛɛ lɛ, agba afɔ shi akɛ abaahere aŋkroaŋkroi ni yɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli lɛ ayiwala.

Yehowa baabu “Zion gɔŋ” lɛ he tamɔ “jata bi hũuɔ yɛ emilɛ̃loo he” lɛ. (Yesaia 31:4) Ewo shi hu akɛ: “Naa, maŋtsɛ ko baaye maŋtsɛ yɛ jalɛ naa.” (Yesaia 32:1) Eyɛ mli akɛ tutuamɔ ni Ashur ka akɛ eeetutua Yuda lɛ ha “hejɔlɛ bɔfoi” lɛ po fó naakpa moŋ, shi Yehowa wo shi akɛ ebaatsa ewebii lɛ, ‘ebaaŋɔ amɛnishaianii lɛ efa amɛ.’ (Yesaia 33:7, 22-24) “Yehowa mli efũ jeŋmaji lɛ fɛɛ ni egiri ewo amɛtai lɛ fɛɛ.” (Yesaia 34:2) Yuda efeŋ amaŋfɔ̃ kɛyaŋ naanɔ. “Ŋã kpataa kɛ shikpɔŋ gbiŋ lɛ aaanyá, ŋã kplanaa lɛ hu mli aaafili lɛ, ni eeegba afofro tamɔ fɔfɔi!”—Yesaia 35:1.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

13:17—Mediabii lɛ ebuuu jwiɛtɛi ni amɛnyaaa shika he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mediabii kɛ Persiabii lɛ buɔ kunimyeli mli anunyam ni amɛnáa lɛ kwraa fe ta mli hàa nii. Koresh nifeemɔ tsɔɔ nakai, ejaakɛ ekɛ shika kɛ jwiɛtɛi nibii ni Nebukadnezar loo yɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ ha nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ ekoŋŋ.

14:1, 2—Yehowa webii lɛ ‘ŋɔ amɛnomŋɔlɔi lɛ anom’ ni ‘amɛye amɛhaolɔi lɛ anɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Wiemɔ nɛɛ ba mli yɛ aŋkroaŋkroi komɛi tamɔ Daniel ní ná nɔyeli hegbɛ ni nɔ kwɔ yɛ Babilon yɛ Mediabii kɛ Persiabii anɔyeli shishi lɛ; Ester ni batsɔ maŋnyɛ yɛ Persia lɛ; kɛ Mordekai ni ahala lɛ akɛ maŋsɔɔlɔ nukpa yɛ Persia Nɔyeli lɛ mli lɛ anɔ.

20:2-5—Ani Yesaia nyiɛ yayai diɛŋtsɛ afii etɛ? Eeenyɛ efee akɛ Yesaia jie ekponɔgbɛ atade lɛ ni eshwɛ eshishigbɛ atade lɛ.—1 Samuel 19:24.

21:1—Mɛɛ kpokpaa atsɛɔ lɛ “Ŋshɔ naa ŋã lɛ”? Eyɛ mli akɛ Babilon bɛ ŋshɔ he moŋ, shi akɛ gbɛi nɛɛ tsɛ lɛ. Nɔ hewɔ ji akɛ daa afi kɛ́ Eufrate kɛ Tigris faai lɛ je ŋa lɛ, nu babaoo bataa maŋ lɛ he, ni efeɔ tamɔ “ŋshɔ.”

24:13-16—Yɛ “majimaji lɛ ateŋ” lɛ, Yudafoi lɛ baatsɔ “tamɔ ahosoɔ mutso, loo ayeɔ wein yibii akpɛkpɛo, beni atse wein yibii lɛ etã lɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Taakɛ ashiɔ aduawai fioo yɛ tso loo weintso nɔ yɛ nikpamɔ mli lɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi fioo pɛ baaná yibaamɔ yɛ Yerusalem kɛ Yuda hiɛkpatamɔ lɛ mli. Ekɔɔɔ he eko he ni akɛ amɛ baaya, “boka [yɛ Babilon]” jio, loo “ŋshɔkpɔi [ni yɔɔ Mediteranea]” jio, amɛbaawo Yehowa hiɛ nyam.

24:21—Namɛi ji “ŋwɛi ta lɛ” kɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ”? “Ŋwɛi ta lɛ” baanyɛ adamɔ shi aha mumɔi fɔji lɛ. Belɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ” damɔ shi kɛha adesai nɔyelɔi ní daimonioi lɛ yeɔ amɛnɔ lɛ.—1 Yohane 5:19.

25:7—Mɛni ji “hiɛhàa nɔ̃ ní aŋɔhà majimaji fɛɛ hiɛ lɛ, kɛ muhɔɔ ní alɛɛ mli ahà jeŋmaji fɛɛ nɔ lɛ”? Mfonirifeemɔŋ wiemɔi nɛɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa adesai ahenyɛlɔi kpelei enyɔ anɔ—esha kɛ gbele.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

13:20-22; 14:22, 23; 21:1-9. Yehowa gbalɛ wiemɔi lɛ baa mli be fɛɛ be, taakɛ eba mli yɛ Babilon gbɛfaŋ lɛ.

17:7, 8. Eyɛ mli akɛ mɛi ni hi Israel lɛ ateŋ mɛi babaoo efeee toiboo moŋ, shi aŋkroaŋkroi komɛi kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. Nakai nɔŋŋ Kristendombii komɛi hu kpɛlɛɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ nɔ ŋmɛnɛ.

28:1-6. Ashur baaye Israel nɔ kunim moŋ, shi Nyɔŋmɔ baakwɛ koni abáa anɔkwafoi lɛ ayi. Yehowa kojomɔ wiemɔi lɛ ha jalɔi lɛ hu ná hiɛnɔkamɔ.

28:23-29. Yehowa damɔɔ aŋkroaŋkroi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ahiamɔ nii krɛdɛɛ kɛ amɛshihilɛi anɔ esáa amɛ.

30:15. Kɛ́ Yehowa aaahere wɔyiwala lɛ, no lɛ ebiɔ ni wɔjie hemɔkɛyeli kpo kɛtsɔ “diŋŋfeemɔ,” loo wɔhe ni wɔkɛfɔŋ adesai agbɛjianɔtoi anɔ kɛha yiwalaheremɔ lɛ nɔ. Kɛ́ ‘wɔfee kpoo’ loo wɔsheee gbeyei lɛ, wɔkɛ no hu tsɔɔ akɛ wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ni ekɛaabu wɔhe.

30:20, 21. ‘Wɔnaa’ Yehowa ni ‘wɔnuɔ’ egbee ní baaha wɔná yiwalaheremɔ lɛ kɛtsɔ toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa nɔ ni etsɔɔ Biblia lɛ ni ji e-Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ kɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ lɛ ekɛɔ wɔ lɛ nɔ.—Mateo 24:45.

Yesaia Gbalɛ lɛ Wajeɔ Hekɛnɔfɔɔ ni Wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Mli Lɛ

Kwɛ miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ shɛɛ sane ni yɔɔ Yesaia wolo lɛ mli lɛ haa wɔnáa! Emli gbalɛi ni eba mli momo lɛ wajeɔ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ akɛ ‘wiemɔi ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ ekuŋ esɛɛ kɛyaŋ eŋɔɔ efolo’ lɛ.—Yesaia 55:11.

Ni Mesia lɛ he gbalɛi tamɔ nɔ ni aŋma yɛ Yesaia 9:7 kɛ Yesaia 11:1-5, 10 lɛ hu? Ani amɛwooo hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ gbɛjianɔ ní Yehowa eto kɛha wɔyiwalaheremɔ lɛ mli hewalɛ? Gbalɛi ni ená mlibaa momo, ní miiná amɛmlibaa ekoŋŋ yɛ wɔgbii nɛɛ amli loo amɛbaaba mli wɔsɛɛ lɛ hu yɛ Yesaia wolo lɛ mli. (Yesaia 2:2-4; 11:6-9; 25:6-8; 32:1, 2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesaia wolo lɛ hu haa odaseyeli ni tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã” lɛ mli waa!—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Yesaia kɛ ebii lɛ ji “okadii kɛ naakpɛɛ nii . . . yɛ Israel”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]

Yerusalem baafee “tamɔ weintrom mli asese ko”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛɛ gbɛ nɔ ayeɔ abuaa jeŋmaji lɛ koni ‘amɛkɛ amɛklantei asɔ̃ kɔii’?