Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Omii Ashɛ Ohe Jogbaŋŋ”

“Omii Ashɛ Ohe Jogbaŋŋ”

“Omii Ashɛ Ohe Jogbaŋŋ”

‘Oye gbi jurɔ oha Yehowa ni omii ashɛ ohe jogbaŋŋ.’ —5 MOSE 16:15.

1. (a) Mɛɛ saji Satan tee lɛ shi? (b) Beni Adam kɛ Hawa tse atua sɛɛ lɛ, mɛni Yehowa gba efɔ̃ shi?

BENI Satan ha Adam kɛ Hawa tse amɛ-Bɔlɔ lɛ hiɛ atua lɛ, etee saji enyɔ ni he hiaa waa ashi. Klɛŋklɛŋ lɛ, etswa Yehowa mpoa akɛ eyeee anɔkwa, ni akɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ eyeɔ nɔ lɛ ejaaa. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Satan tsɔɔ akɛ adesai baasɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ amɛhilɛ-kɛhamɔ pɛ kɛkɛ hewɔ. Satan ha sane ni ji enyɔ nɛɛ fee faŋŋ yɛ Hiob gbii lɛ amli. (1 Mose 3:1-6; Hiob 1:9, 10; 2:4, 5) Shi kɛlɛ, Yehowa tsu shihilɛ lɛ he nii oya nɔŋŋ. Beni Adam kɛ Hawa yɔɔ Eden abɔɔ lɛ mli lolo po lɛ, Yehowa gba gbɛ nɔ ni ebaatsɔ etsu saji nɛɛ ahe nii lɛ efɔ̃ shi. Egba akɛ ‘seshi’ ko baaba, ni beni atswa seshi lɛ nanetsitsi nɔ̃ sɛɛ lɛ, lɛ hu ebaatswa Satan yitso nɔ̃ ni ekpata ehiɛ kwrakwra.—1 Mose 3:15.

2. Mɛni Yehowa ha ale yɛ gbɛ nɔ ni ebaatsɔ eha gbalɛ ni yɔɔ 1  Mose 3:15 lɛ aba mli lɛ he?

2 Beni be shwieɔ mli lɛ, Yehowa ha anu nakai gbalɛ lɛ shishi fiofio, ni ekɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ kɛ́ ashi abele ashi akwɛ̃i lɛ, gbalɛ lɛ baaba mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Abraham akɛ ‘seshi’ lɛ baajɛ ewekutɔkpãa lɛ mli kɛba. (1 Mose 22:15-18) Israel akutsei 12 lɛ jɛ Abraham nabi Yakob mli. Beni nakai akutsei lɛ batsɔ̃ maŋ yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha amɛ mlai ní gbii juji srɔtoi ni ayeɔ daa afi lɛ fata he. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ nakai gbii juji lɛ ji “nii ni baaba lɛ ahe susuma kɛkɛ.” (Kolosebii 2:16, 17; Hebribii 10:1) Amɛfee bɔ ni Yehowa baaha eyiŋtoo ni kɔɔ Seshi lɛ he lɛ aba mli lɛ he mfoniri. Nakai gbii juji lɛ ayeli ha Israelbii lɛ ná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Gbii juji nɛɛ ahe ní wɔɔsusu lɛ baawo hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa shiwoi baaba mli lɛ mli hewalɛ.

Seshi lɛ Pue

3. Namɔ ji shiwoo Seshi lɛ, ni atswa enanetsitsi nɔ̃ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Beni Yehowa kɛ klɛŋklɛŋ gbalɛ lɛ ha nɔ ni fa fe afii 4,000 sɛɛ lɛ, shiwoo Seshi lɛ pue. Lɛ ji Yesu. (Galatabii 3:16) Ákɛ mɔ ni eye emuu lɛ, Yesu ye anɔkwa kɛtee gbele mli, ni ekɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ Satan naafolɔmɔi lɛ ji amale. Kɛfata he lɛ, akɛni Yesu efeee esha hewɔ lɛ, egbele lɛ ji afɔleshaa ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa. Yesu tsɔ nakai afɔleshaa lɛ nɔ ekpɔ̃ Adam kɛ Hawa shwiei ni yeɔ anɔkwa lɛ kɛjɛ esha kɛ gbele mli. ‘Atswa’ shiwoo seshi lɛ ‘nanetsitsi nɔ̃’ beni agbe Yesu yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ.—Hebribii 9:11-14.

4. Te afee Yesu afɔleshaa lɛ he mfoniri aha tɛŋŋ?

4 Yesu gbo yɛ Nisan 14 afi 33 Ŋ.B. * Nisan 14 lɛ ji gbi ni yɔɔ miishɛɛ ní akɛyeɔ Hehoo gbi jurɔ lɛ yɛ Israel. Wekui buaa amɛhe naa daa afi yɛ nakai gbi lɛ nɔ kɛyeɔ nii, ni toobi ni kpa ko bɛ ehe fata nii ni amɛyeɔ lɛ he. Amɛtsɔɔ nɛkɛ gbɛ nɔ amɛkaiɔ gbɛfaŋnɔ ni toobi lá tsu yɛ amɛkromɔbii lɛ akpɔmɔ mli beni ŋwɛibɔfo lɛ kpãta Mizraim kromɔbii lɛ ahiɛ yɛ Nisan 14 afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ. (2 Mose 12:1-14) Hehoo toobi lɛ fee Yesu he mfoniri, mɔ ni bɔfo Paulo wie ehe akɛ: “Agbe wɔ Hehoo toobi ni ji Kristo lɛ aha wɔ” lɛ. (1 Korintobii 5:7) Taakɛ eba lɛ yɛ Hehoo toobi lɛ lá lɛ gbɛfaŋ lɛ, Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ hereɔ mɛi pii ayiwala.—Yohane 3:16, 36.

‘Gbohii lɛ Ateŋ Klɛŋklɛŋ Mɔ’

5, 6. (a) Mɛɛ be atée Yesu shi, ni te afee eshitee lɛ he mfoniri yɛ Mla lɛ mli aha tɛŋŋ? (b) Yesu shitee lɛ baaha 1 Mose 3:15 aba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Gbii etɛ sɛɛ lɛ, atée Yesu shi kɛba wala mli bɔni afee ni ekɛ efɔleshaa lɛ jara lɛ ayaha e-Tsɛ lɛ. (Hebribii 9:24) Akɛ gbijurɔyeli kroko fee eshitee lɛ he mfoniri. Ajeɔ Akpiti Gbi Jurɔ lɛ yeli shishi yɛ Nisan 15 lɛ nɔ. Israelbii lɛ kɛ akoko kpamɔ mli klɛŋklɛŋ yibii ni afimɔ lɛ keikei baa gbijurɔyeli lɛ shishi yɛ Nisan 16 lɛ nɔ, koni osɔfo lɛ afɔ̃ yɛ Yehowa hiɛ. (3 Mose 23:6-14) Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha mɔdɛŋ ni Satan bɔ akɛ ekpata “odasefonyo anɔkwafo lɛ kɛ anɔkwayelɔ lɛ” hiɛ fee efolo! Yɛ Nisan 16, afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yehowa tée Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ ni eha lɛ naanɔ shihilɛ ni gbele bɛ mli yɛ mumɔŋ.—Kpojiemɔ 3:14; 1 Petro 3:18.

6 Yesu batsɔ “klɛŋklɛŋ mɔ yɛ mɛi ni ewɔ lɛ ateŋ.” (1 Korintobii 15:20) Mɛi ni atée amɛshi kɛtsɔ Yesu hiɛ lɛ gboi ekoŋŋ, shi lɛ lɛ egbooo dɔŋŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekwɔ kɛtee ŋwɛi ni eyata Yehowa ninejurɔ nɔ, ni emɛ kɛyashi awó lɛ Yehowa ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ. (Lala 110:1; Bɔfoi lɛ Asaji 2:32, 33; Hebribii 10:12, 13) Kɛjɛ beni awó Yesu akɛ Maŋtsɛ nɛɛ, ebaanyɛ etswa Satan ni ji ehenyɛlɔ kpeteŋkpele lɛ yitso nɔ̃, ní ekpata ekɛ eseshi lɛ hiɛ kwraa.—Kpojiemɔ 11:15, 18; 20:1-3, 10.

Mɛi Krokomɛi ni Fata Abraham Seshi lɛ He

7. Mɛni ji Otsii Agbi Jurɔ lɛ?

7 Yesu ji Seshi ni awo shi yɛ ehe yɛ Eden lɛ, ni lɛ ji mɔ ni Yehowa baatsɔ enɔ “efite abonsam nitsumɔi lɛ.” (1 Yohane 3:8) Shi kɛlɛ, beni Yehowa kɛ Abraham wie lɛ, etsɔɔ akɛ jeee mɔ kome pɛ baafee Abraham ‘seshi’ lɛ. Abraham seshi lɛ baafa “tamɔ ŋwɛi ŋulamii kɛ ŋshɔ naa shia.” (1 Mose 22:17) Akɛ gbi jurɔ kroko ni yɔɔ miishɛɛ fee mɛi krokomɛi ní baapue ni fata ‘seshi’ lɛ he lɛ he mfoniri. Gbii 50 kɛjɛ Nisan 16 lɛ nɔ lɛ, Israelbii lɛ yeɔ Otsii Agbi Jurɔ. Mla ni kɔɔ gbijurɔyeli nɛɛ he lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛyashi hejɔɔmɔ gbi ni ji kpawo lɛ nɔ jetsɛremɔ lɛ nyɛkanea gbii nyɔŋmai-enumɔ; kɛkɛ ni nyɛkɛ niyenii afɔle hee lɛ abaha Yehowa. Nyɛkɛ fɔ̃ɔ abolooi enyɔ ajɛa nyɛshihilɛhei lɛ abahaa; efa mlijai nyɔŋma mli enyɔ ŋmãa mã nyɛŋɔfea abolooi enyɔ lɛ ni akɛ mãsha ashã ni akɛfee klɛŋklɛŋ yibii afɔle aha Yehowa.” *3 Mose 23:16, 17, 20.

8. Mɛɛ nifeemɔ ko ni sa kadimɔ waa ba yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B.?

8 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ atsɛ́ɔ Otsii Agbi Jurɔ lɛ akɛ Pentekoste (aná kɛjɛ Hela wiemɔ ni shishi ji “[gbi ni ji] nyɔŋmai enumɔ” lɛ mli). Yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu Kristo ní atée lɛ shi, ni ji Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ fɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ eshwie kaselɔi 120 ni ebua amɛhe naa yɛ Yerusalem lɛ anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, nakai kaselɔi lɛ batsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii ní afɔ amɛ mu kɛ Yesu Kristo nyɛmimɛi. (Romabii 8:15-17) Amɛbatsɔmɔ maŋ hee, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” (Galatabii 6:16) Shishijee lɛ, nɛkɛ mɛi nɛɛ ayi faaa, shi yɛ naagbee lɛ amɛyibɔ lɛ bashɛ mɛi 144,000.—Kpojiemɔ 7:1-4.

9, 10. Te afee Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ he mfoniri yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ aha tɛŋŋ?

9 Mãsha aboloi enyɔ ni afɔ̃ɔ yɛ Yehowa hiɛ yɛ Pentekoste gbi fɛɛ Pentekoste gbi nɔ lɛ fee Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ he mfoniri. Mãsha ni akɛfee aboloi lɛ tsɔɔ akɛ esha baahi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe lolo gbii abɔ ni amɛji adesai lɛ. Ni kɛlɛ, amɛbaanyɛ amɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ amɛbɛŋkɛ Yehowa. (Romabii 5:1, 2) Mɛni hewɔ akɛ aboloi enyɔ tsu nii lɛ? Nomɛi baanyɛ atsɔɔ akɛ abaahala Nyɔŋmɔ bii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛjɛ kui srɔtoi enyɔ mli—klɛŋklɛŋ lɛ kɛjɛ Yudafoi lɛ ateŋ, kɛ sɛɛ mli lɛ kɛjɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ.—Galatabii 3:26-29; Efesobii 2:13-18.

10 Akɛ klɛŋklɛŋ ŋmãa yibii ni akpáa lɛ eko shãa aboloi enyɔ ni akɛshãa afɔle yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ. Nakai nɔŋŋ hu atsɛ́ɔ Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ akɛ “enibɔɔ nii lɛ amli klɛŋklɛŋ yibii.” (Yakobo 1:18) Amɛji klɛŋklɛŋ mɛi ni atsɔɔ Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ nɔ akɛ amɛhe eshai faa amɛ, ni no haa amɛnáa hegbɛ akɛ amɛaaná naanɔ shihilɛ ni gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi, he ni amɛkɛ Yesu baaye nɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ. (1 Korintobii 15:53; Filipibii 3:20, 21; Kpojiemɔ 20:6) Kɛ́ amɛná hegbɛ nɛɛ, etsɛŋ ni amɛkɛ “dadetso aaakpala” jeŋmaji lɛ, ni ‘aaanaanaa Satan nɔ kwraa yɛ amɛnaji ashishi.’ (Kpojiemɔ 2:26, 27; Romabii 16:20) Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ: ‘Mɛnɛɛmɛi ji mɛi ni nyiɛɔ toobi lɛ sɛɛ kɛyaa he fɛɛ he ni eyaa lɛ. Mɛnɛɛmɛi ji mɛi ni ahé kɛjɛ gbɔmɛi ateŋ ni amɛtsɔmɔ klɛŋklɛŋ yibii amɛha Nyɔŋmɔ kɛ toobi lɛ.’—Kpojiemɔ 14:4.

Gbi ko ní Maa Kpɔ̃mɔ Nɔ Mi

11, 12. (a) Mɛni afeɔ yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ? (b) Israelbii lɛ náa tsina kɛ too kpakpoi ni akɛshãa afɔlei lɛ ahe sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

11 Israelbii lɛ yeɔ gbi jurɔ ko ní fee bɔ ni akɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ baatsu nii aha lɛ he mfoniri yɛ Etanim (sɛɛ mli lɛ Tishri) * nyɔŋ lɛ nɔ gbi ni ji nyɔŋma lɛ nɔ. Maŋ muu lɛ fɛɛ babuaa amɛhe naa yɛ nakai gbi lɛ, ni ji Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ koni ashã amɛhe eshai lɛ ahe afɔle aha amɛ.—3 Mose 16:29, 30.

12 Osɔfonukpa lɛ gbeɔ tsina oblanyo yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ, ni ekɛ lá lɛ shwãa Adeka lɛ naa nɔ̃ lɛ nɔ shii kpawo yɛ Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni enɛ tsɔɔ akɛ ekɛ lá lɛ miiha yɛ Yehowa hiɛ yɛ okadifeemɔ gbɛ nɔ. Osɔfonukpa lɛ shãa afɔle nɛɛ koni ekɛkpata eha lɛ diɛŋtsɛ ehe, “ewe lɛ,” osɔfoi krokomɛi kɛ Levibii lɛ. No sɛɛ lɛ, Osɔfonukpa lɛ ŋɔɔ too kpakpoi enyɔ. Egbeɔ ekome kɛshãa eshai ahe afɔle ehaa “maŋ lɛ.” Ekɛ no hu lá lɛ eko shwãa Adeka lɛ naa nɔ̃ lɛ nɔ yɛ Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ. No sɛɛ lɛ, osɔfonukpa lɛ ŋɔɔ eniji eshwieɔ too kpakpo ni ji enyɔ lɛ yiteŋ ni ejajeɔ Israelbii lɛ atɔmɔi lɛ eshwieɔ enɔ. Kɛkɛ lɛ eha akpala too lɛ kɛtee ŋa lɛ nɔ ayaŋmɛɛ ehe koni etere maŋ lɛ eshai lɛ kɛya yɛ okadifeemɔ gbɛ nɔ.—3 Mose 16:3-16, 21, 22.

13. Nifeemɔi ni tee nɔ yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ fee gbɛfaŋnɔ ni Yesu tsuɔ lɛ he mfoniri yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Taakɛ nakai afɔleshai lɛ fee he mfoniri lɛ, Yesu ni ji Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ kɛ lɛ diɛŋtsɛ elá lɛ jara lɛ shãa eshai ahe afɔle. Klɛŋklɛŋ lɛ, elá lɛ jara lɛ kpãtaa ehãa “mumɔŋ tsu” lɛ mli bii ni ji Kristofoi 144,000 ni afɔ amɛ mu lɛ, ni enɛ haa abuɔ amɛ jalɔi ni amɛnáa shidaamɔ kpakpa yɛ Yehowa hiɛ. (1 Petro 2:5; 1 Korintobii 6:11) Afɔle ni akɛ tsina lɛ shã lɛ fee enɛ he mfoniri. No hewɔ lɛ, amɛnáa hegbɛ akɛ amɛnine aaashɛ amɛgboshinii lɛ nɔ yɛ ŋwɛi. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, taakɛ afɔle ní akɛ too kpakpo lɛ shã lɛ ji lɛ, Yesu lá lɛ jara lɛ kpãtaa ehãa mɛi akpekpei abɔ krokomɛi ni náa Kristo mli hemɔkɛyeli lɛ. Nɛkɛ mɛi nɛɛ anine baashɛ gboshinii ni ŋmɛɛ Adam kɛ Hawa, ni ji naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ nɔ. (Lala 37:10, 11) Yesu tsɔɔ elá ni efɔse eshwie shi lɛ nɔ etereɔ adesai ahe eshai kɛyaa, tamɔ bɔ ni too kpakpo hiɛkalɔ lɛ tere Israelbii lɛ ahe eshai kɛtee ŋa lɛ nɔ yɛ okadifeemɔ gbɛ nɔ lɛ.—Yesaia 53:4, 5.

Nyamɔ yɛ Yehowa Hiɛ

14, 15. Mɛni Israelbii lɛ feɔ kɛ́ amɛmiiye Asesei Agbi Jurɔ lɛ, ni mɛni enɛ haa amɛkaiɔ?

14 Kɛ́ agbe Kpatamɔ Gbi lɛ naa lɛ, Israelbii lɛ yeɔ Asesei Agbi Jurɔ lɛ, ni enɛ ji gbi jurɔ ni yɔɔ miishɛɛ fe fɛɛ yɛ afi lɛ mli kɛha amɛ. (3 Mose 23:34-43) Amɛyeɔ gbi jurɔ nɛɛ kɛjɛɔ Etanim nyɔŋ lɛ gbi ni ji 15 lɛ nɔ kɛyashi 21 lɛ nɔ, ni yɛ gbi ni ji 22 lɛ nɔ lɛ, amɛfeɔ kpee krɔŋkrɔŋ kɛmuɔ gbijurɔyeli lɛ naa. Gbi jurɔ nɛɛ kadiɔ be ni akɛgbeɔ ŋmɔshi nibii anaabuamɔ lɛ naa, ni eji be ni amɛkɛdaa Nyɔŋmɔ shi yɛ nibii kpakpai babaoo ni efee eha amɛ lɛ hewɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa fã Israelbii ni yeɔ gbi jurɔ nɛɛ akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ejɔɔo yɛ onibaanii fɛɛ mli kɛ onine naa nitsumɔ fɛɛ mli; no hewɔ lɛ omii ashɛ ohe jogbaŋŋ.” (5 Mose 16:15) Mɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ po enɛ ji nɛkɛ!

15 Kɛ́ Israelbii lɛ miiye gbi jurɔ nɛɛ lɛ, amɛhiɔ asesei amli gbii kpawo. Enɛ haa amɛkaiɔ akɛ amɛhi asesei amli yɛ ŋa lɛ nɔ be ko. Gbi jurɔ lɛ ha amɛná hegbɛ babaoo kɛsusu nibii kpakpai ni Yehowa efee eha amɛ lɛ he. (5 Mose 8:15, 16) Ni akɛni niiatsɛmɛi kɛ ohiafoi fɛɛ hiɔ asesei henɔ kometoo lɛ nɔŋŋ mli hewɔ lɛ, ekaiɔ Israelbii lɛ akɛ kɛ́ aaye gbi jurɔ lɛ, amɛ fɛɛ amɛyeɔ egbɔ.—Nehemia 8:14-16.

16. Mɛni he mfoniri Asesei Agbi Jurɔ lɛ fee?

16 Asesei Agbi Jurɔ lɛ ji nikpamɔ gbi jurɔ, ni eji ŋmɔshi nibii anaabuamɔ he gbijurɔyeli ni haa anáa miishɛɛ. Enɛ feɔ mɛi ni náa Yesu Kristo mli hemɔkɛyeli lɛ anaabuamɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ he mfoniri. Naabuamɔ nɛɛ je shishi yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. beni afɔ Yesu kaselɔi 120 lɛ mu ní amɛbatsɔmɔ “osɔfoi aweku krɔŋkrɔŋ” lɛ mli bii lɛ. Taakɛ bɔ ni Israelbii lɛ kɛ gbii fioo hi asesei amli lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ le akɛ amɛji “mɛikpɔji” yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi. (1 Petro 2:5, 11) Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ anaabuamɔ nɛɛ baa naagbee yɛ nɛkɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli, beni abuaa mɛi 144,000 lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ anaa lɛ.—2 Timoteo 3:1.

17, 18. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ jeee Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ baaná Yesu afɔleshaa lɛ he sɛɛ? (b) Namɛi náa mfonirifeemɔŋ Asesei Agbi Jurɔ lɛ he sɛɛ ŋmɛnɛ, ni mɛɛ be nakai gbijurɔyeli ni yɔɔ miishɛɛ lɛ baaba naagbee?

17 Esa kadimɔ jogbaŋŋ akɛ agbeɔ tsinai 70 kɛshãa afɔle yɛ blema gbijurɔyeli nɛɛ shishi. (4 Mose 29:12-34) Yibɔ 70 lɛ damɔ shi kɛha 7 ni akɛbɔ he toi 10. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, akɛ yibɔ ni ji 7 kɛ 10 lɛ damɔɔ shi kɛhaa nibii ni eye emuu yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu afɔleshaa lɛ he baaba sɛɛnamɔ kɛha anɔkwafoi fɛɛ ni jɛ adesai awekui 70 ni tsɔ Noa nɔ kɛba lɛ mli lɛ. (1 Mose 10:1-29) Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, alɛɛ naabuamɔ lɛ mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli, ni aabua aŋkroaŋkroi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli ní náa Yesu mli hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ anaa.

18 Bɔfo Yohane na naabuamɔ ni yaa nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ yɛ ninaa mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, enu ni ajaje akɛ asɔo mɛi 144,000 lɛ ateŋ naagbee bii lɛ anaa. No sɛɛ lɛ, ena “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane” damɔ Yehowa kɛ Yesu hiɛ, ni “amɛhiɛ blɛoi yɛ amɛdɛŋ.” Mɛnɛɛmɛi “jɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli” kɛtee jeŋ hee lɛ mli. Amɛhu amɛji mɛi kpɔji yɛ nibii agbɛjianɔtoo momo nɛɛ mli, ni amɛkɛ nɔmimaa miimɛ be ní “toobi lɛ . . . aaalɛ̀ amɛ, ni eeetsɔɔ amɛ gbɛ kɛaatee wala nubui ahe” lɛ. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, “Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ.” (Kpojiemɔ 7:1-10, 14-17) Mfonirifeemɔŋ Asesei Agbi Jurɔ nɛɛ baaba naagbee yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee beni abaaha asafo babaoo nɛɛ kɛ mɛi ni abaatée amɛshi lɛ naanɔ wala lɛ.—Kpojiemɔ 20:5.

19. Gbii juji ni aye yɛ Israel lɛ ahe ní wɔsusu lɛ he eba sɛɛnamɔ kɛha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Be mli ni wɔsusuɔ shishinumɔ ni yɔɔ gbii juji ni Yudafoi lɛ ye yɛ blema lɛ ahe lɛ, wɔ hu ‘wɔmii baanyɛ ashɛ wɔhe jogbaŋŋ.’ Eyɛ miishɛɛ akɛ aaale akɛ Yehowa kɛ bɔ ni gbalɛ ni ekɛha yɛ Eden lɛ baaba mli aha lɛ he mfonirifeemɔi srɔtoi ha, ni eyɛ miishɛɛ hu akɛ aaana akɛ nakai gbalɛ lɛ miiba mli diɛŋtsɛ fiofio. Ŋmɛnɛ, wɔle akɛ Seshi lɛ epue ni atswa enanetsitsi nɔ̃ momo. Amrɔ nɛɛ, eji Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi. Agbɛnɛ hu, mɛi 144,000 lɛ ateŋ mɛi babaoo eye anɔkwa kɛtee gbele mli. Mɛni eshwɛ ni baaba mli? Bei enyiɛ eshwɛ ni gbalɛ lɛ baaba mli kwraa kɛmɔ shi? Abaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Nisan kɛ March loo April nyiɛɔ yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kalanda lɛ nɔ.

^ kk. 7 Kɛ́ osɔfo lɛ kɛ mãsha aboloi enyɔ nɛɛ miiha akɛ fɔ̃ɔ afɔle lɛ, bei pii lɛ ehiɛɔ aboloi lɛ yɛ ekɔkɔŋ ni eholeɔ eniji anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni efɔ̃ɔ eniji lɛ kɛyaa kɛbaa. Eniji ni efɔ̃ɔ kɛyaa kɛbaa nɛɛ tsɔɔ akɛ ekɛ afɔleshaa nibii lɛ miiha Yehowa.—Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 2 lɛ baafa 528, ní Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 11 Etanim loo Tishri kɛ September loo October nyiɛɔ yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kalanda lɛ nɔ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni he mfoniri Hehoo toobi lɛ fee?

• Pentekoste Gbi Jurɔ lɛ fee mɛɛ naabuamɔ he mfoniri?

• Mɛɛ Kpatamɔ Gbi lɛ mli nifeemɔi tsɔɔ bɔ ni akɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ tsu nii aha?

• Asesei Agbi Jurɔ lɛ fee Kristofoi anaabuamɔ lɛ he mfoniri yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 22, 23]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Nifeemɔ: Nɔ̃ He Mfoniri ní Efee:

Hehoo Nisan 14 Agbe Hehoo Agbe Yesu

toobi lɛ

Akpiti Gbi Nisan 15 Hejɔɔmɔ Gbi

Jurɔ Nisan 16 Akɛ akoko Atée Yesu shi

(Nisan 15-21) shãa afɔle

Gbii 50

Otsii Agbi Akɛ aboloi enyɔ Yesu kɛ enyɛmimɛi

Jurɔ Siwan 6 shãa afɔle ni afɔ amɛ mu lɛ

(Pentekoste) ha Yehowa

Kpatamɔ Gbi Tishri 10 Akɛ tsina kɛ too Yesu kɛ elá lɛ

kpakpoi enyɔ jara lɛ ha yɛ

shãa afɔle adesai fɛɛ ahewɔ

Asesei Agbi Tishri 15-21 Israelbii lɛ kɛ Mɛi ni afɔ amɛ

Jurɔ miishɛɛ hiɔ asesei mu lɛ kɛ

(Naabuamɔ, amli, ni amɛnáa “asafo babaoo”

Shihilɛhei) nikpamɔ he miishɛɛ, lɛ anaabuamɔ

ni akɛ tsinai

70 shãa afɔle

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Taakɛ eba lɛ yɛ Hehoo toobi lɛ lá lɛ gbɛfaŋ lɛ, Yesu lá ni efɔse eshwie shi lɛ hereɔ mɛi pii ayiwala

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 22]

Akoko kpamɔ lɛ mli klɛŋklɛŋ yibii ni akɛshãa afɔle yɛ Nisan 16 lɛ nɔ lɛ fee Yesu shitee lɛ he mfoniri

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Aboloi enyɔ ni akɛshãa afɔle yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ fee Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ he mfoniri

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24]

Asesei Agbi Jurɔ lɛ fee mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “asafo babaoo” ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ anaabuamɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ he mfoniri