Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Obaanyɛ Okase yɛ Gbekɛbii Ahe?

Mɛni Obaanyɛ Okase yɛ Gbekɛbii Ahe?

Mɛni Obaanyɛ Okase yɛ Gbekɛbii Ahe?

“OOFEE onii tamɔ gbekɛ!” Kɛ́ mɔ ko kɛɛ bo nɛkɛ lɛ, ekolɛ omli baafu. Eyɛ mli akɛ gbekɛbii ahe yɛ miishɛɛ moŋ, shi akɛni amɛdarako hewɔ lɛ, niiashikpamɔ kɛ nilee ni amɛyɔɔ lɛ faaa kwraa.—Hiob 12:12.

Ni kɛlɛ, be ko lɛ Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛji nyɛtsakeee ni nyɛtsɔmɔ tamɔ gbekɛbii bibii lɛ, nyɛboteŋ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli kwraa.” (Mateo 18:3) Mɛni Yesu tsɔɔ lɛ? Mɛɛ sui gbekɛbii yɔɔ ni esa akɛ onukpai akase?

Ní Aaaba He Shi Tamɔ Gbekɛ

Susumɔ nɔ ni ha Yesu wie nakai lɛ he okwɛ. Beni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fã gbɛ kakadaŋŋ ni amɛbashɛ Kapernaum lɛ, ebi ekaselɔi lɛ akɛ: “Mɛni sane nyɛye yɛ nyɛteŋ yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ?” Akɛni amɛtaa naa yɛ amɛteŋ akɛ, namɔ ji agbo fe fɛɛ hewɔ lɛ, amɛhiɛ gboi, ni amɛtswaaa amɛsɛŋ. Sɛɛ mli lɛ amɛmia amɛhiɛ ni amɛbi Yesu akɛ: “Namɔ ji agbo yɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli?”—Marko 9:33, 34; Mateo 18:1.

Ekolɛ ebaafee nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ yɛ nɔ ni miihe ashɛ afii etɛ kɛ fã ní kaselɔi lɛ kɛ Yesu enyiɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛmiipele gbɛhe loo gbɛnaa he. Shi kɛlɛ, atsɔse amɛ yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli, ni jamɔ nɛɛ gbala jwɛŋmɔ waa kɛtee saji ni tamɔ nakai lɛ anɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ, jamɔ nɛɛ mli tsɔsemɔ kɛ emuu ni ayeee lɛ ná kaselɔi lɛ asusumɔ nɔ hewalɛ.

Yesu ta shi ni etsɛ́ kaselɔi lɛ kɛba eŋɔɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko miitao klɛŋklɛŋ mɔ atsɔ lɛ, eeetsɔ mɛi fɛɛ sɛɛkpelɔ kɛ mɛi fɛɛ tsulɔ.” (Marko 9:35) Ekolɛ wiemɔi nɛɛ ha amɛhiɛ fee amɛ yaa. Yesu susumɔ yɛ agbojee he lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ Yudafoi lɛ anɔ̃ lɛ he! No sɛɛ lɛ, Yesu tsɛ́ gbekɛ bibioo ko kɛba emasɛi. Yesu kɛ miishɛɛ fua gbekɛ lɛ, ni ema oti ni yɔɔ sane lɛ mli lɛ nɔ mi akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛji nyɛtsakeee ni nyɛtsɔmɔ tamɔ gbekɛbii bibii lɛ, nyɛboteŋ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli kwraa. No hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni baa ehe shi tamɔ gbekɛ nɛɛ lɛ, lɛ ji agbo yɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli.”—Mateo 18:2-4.

Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ po enɛ ji nɛkɛ! Feemɔ shihilɛ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ. Hii tɛtei atsɛmɛi ni gbekɛ bibioo damɔ amɛteŋ, ní amɛmiikwɛ lɛ gãa. Kwɛ bɔ ni gbekɛ ni leee nɔ ko nɛɛ baafee kpoo aha! Ekɛ mɛi krokomɛi eshiii akaŋ, ni egbeee mɔ he guɔ! Kwɛ bɔ ni eji mɔ ko ni baa ehe shi ní taooo ehe sane! Hɛɛ, gbekɛ bibioo lɛ feɔ Nyɔŋmɔ su ni ji heshibaa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ.

Oti ni Yesu wie he lɛ yɛ faŋŋ. Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔnine ashɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔba wɔhe shi tamɔ gbekɛ. Aŋmɛɛɛ béi loo henɔwomɔ gbɛ yɛ Yehowa asafo ni eto he gbɛjianɔ tamɔ weku lɛ mli. (Galatabii 5:26) Yɛ anɔkwale mli lɛ, sui nɛɛ ji nɔ ni tsirɛ Satan Abonsam ni etsé Nyɔŋmɔ hiɛ atua lɛ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Yehowa nyɛ̃ɔ sui nɛɛ!—Abɛi 8:13.

Anɔkwa Kristofoi taoɔ akɛ amɛsɔmɔ, shi jeee ni amɛye mɛi anɔ. Heshibaa diɛŋtsɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔsɔmɔ mɛi krokomɛi ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɛi ni wɔsɔmɔɔ amɛ, loo nitsumɔ ni wɔtsuɔ kɛsɔmɔɔ amɛ lɛ baa shi ha. Heshibaa ni tamɔ nɛkɛ ni akɛsɔmɔɔ lɛ kɛ jɔɔmɔi babaoo baa. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni ŋɔɔ nɛkɛ gbekɛbii bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome yɛ migbɛi anɔ lɛ, eŋɔɔ mi; ni mɔ ni ŋɔɔ mi lɛ, jeee mi eŋɔɔ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛŋ.” (Marko 9:37) Kɛ́ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔná heshibaa su tamɔ gbekɛbii lɛ, no baaha wɔtsi wɔbɛŋkɛ ŋwɛi Flooflonyo lɛ kɛ e-Bi lɛ. (Yohane 17:20, 21; 1 Petro 5:5) Wɔbaaná miishɛɛ ni jɛɔ nɔhamɔ mli kɛbaa lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Wɔtsui hu nyɔɔ wɔmli akɛ wɔyeɔ wɔbuaa koni toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ lɛ aya nɔ.—Efesobii 4:1-3.

Amɛkpɛlɛɔ ni Atsɔɔ Amɛ Nii ni Amɛkɛ Amɛhe Fɔ̃ɔ Mɔ Nɔ

Yesu tsɔɔ nɔ kroko hu ni onukpai baanyɛ akase yɛ gbekɛbii ahe: “Mɔ fɛɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tamɔ gbekɛ bibioo lɛ, eboteŋ mli kwraa.” (Marko 10:15) Jeee akɛ gbekɛbii baa amɛhe shi kɛkɛ; amɛkpɛlɛɔ ni atsɔɔ amɛ nii. Yoo ko ni eji fɔlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Sane boteɔ amɛyitsoŋ tamɔ kotsa gbalaa nu lɛ.”

No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao ni wɔnine ashɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ, esa akɛ wɔbo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ toi, ni wɔkɛtsu nii. (1 Tesalonikabii 2:13) Esa akɛ ‘wɔshwe wiemɔ lɛ mli fufɔ krɔŋŋ lɛ tamɔ fufɔbii ní afɔ́ bianɛ, koni wɔdara yɛ mli kɛná yiwalaheremɔ.’ (1 Petro 2:2) Shi kɛ́ efee tamɔ nɔ ni Biblia tsɔɔmɔ ko shishinumɔ wa hu? Nɔ ni yoo ko ni kwɛɔ bii lɛ kpa shi ená ji akɛ: “Gbekɛbii yaa nɔ amɛbiɔ akɛ, ‘Mɛni hewɔ?’ kɛyashi amɛnine shɛɔ hetooi ni haa amɛtsui nyɔɔ amɛmli lɛ anɔ.” Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ. No hewɔ lɛ, yaa nɔ okase nii. Okɛ Kristofoi ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ agba sane. Bi Yehowa ni eha bo nilee. (Yakobo 1:5) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ kɛ́ otee nɔ osɔle lɛ, abaaha bo hetoo yɛ be ni sa mli.—Mateo 7:7-11.

Shi ekolɛ mɛi komɛi baasusu akɛ, ‘Bɛ ewaaa kwraa akɛ aaalaka mɛi ni kpɛlɛɔ ni atsɔɔ amɛnii lɛ?’ Enyɛŋ eba lɛ nakai kɛ́ aha amɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ adebɔɔ su naa lɛ, gbekɛbii yaa amɛfɔlɔi aŋɔɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ. Tsɛ ko kɛɛ akɛ: “Fɔlɔi tsɔɔ akɛ abaanyɛ akɛhe afɔ̃ amɛnɔ, kɛtsɔ amɛbii lɛ ni amɛbuɔ amɛhe ní amɛtsuɔ amɛhiamɔ nii ahe nii daa gbi lɛ nɔ.” Ekã shi faŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa, ni ji wɔŋwɛi Tsɛ lɛ nɔ yɛ yiŋtoi ni tamɔ nakai nɔŋŋ hewɔ. (Yakobo 1:17; 1 Yohane 4:9, 10) Yehowa tsɔɔ e-Wiemɔ ni aŋma lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni abaanyɛ akɛhe afɔ̃ nɔ haa wɔ. Emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ esafo lɛ shɛjeɔ wɔmii, ni amɛyeɔ kɛbuaa wɔ. (Mateo 24:45-47; Yohane 14:26) Gbɛjianɔtoi nɛɛ anɔ ní wɔɔkpɛlɛ lɛ haŋ nɔ ko aye wɔ awui yɛ mumɔŋ.—Lala 91:1-16.

Nyɔŋmɔ nɔ ní wɔkɛ wɔhe aaafɔ̃ɔ tamɔ gbekɛbii lɛ haa wɔnáa toiŋjɔlɛ. Biblia he nilelɔ ko kɛɛ akɛ: “Kɛ́ wɔji gbekɛbii lɛ, wɔfãa gbɛ ní wɔhiɛɛɛ shika ní wɔkɛaawo lɔle nyɔmɔwoo, ni wɔsusuuu bɔ ni wɔɔfee wɔshɛ he ni wɔyaa lɛ hu he, ni kɛlɛ, wɔyiŋ efeee wɔ kɔshikɔshi kɔkɔɔkɔ akɛ wɔfɔlɔi lɛ kɛ wɔ baaya he ni wɔyaa lɛ shweshweeshwe.” Ani wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Yehowa mli yɛ wɔwala shihilɛ ni tamɔ gbɛfãa lɛ mli?—Yesaia 41:10.

Hekɛnɔfɔɔ kwraa ní wɔɔná yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ yeɔ kɛbua wɔ koni wɔkɛ wɔhe akawo jeŋba kɛ nifeemɔi ni kɛ wɔmumɔŋ shidaamɔ baayawo oshara mli lɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yesu wiemɔi lɛ amli akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ le wɔnifeemɔi, ni ákɛ, kɛ́ wɔtaoɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu lɛ, Nyɔŋmɔ baakwɛ wɔ. Enɛ baaye abua wɔ koni wɔkɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ akɛye mumɔŋ nibii anajiaŋ.—Mateo 6:19-34.

‘Abifabii yɛ Efɔŋ Gbɛfaŋ’

Eyɛ mli akɛ afɔ gbekɛbii akɛ mɛi ni yeee emuu moŋ, shi amɛjwɛŋmɔŋ kɛ amɛtsuiaŋ tse waa. Enɛ hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ Kristofoi hewalɛ akɛ: “Efɔŋ gbɛfaŋ lɛ nyɛfea nyɛhe abifabii.”—1 Korintobii 14:20.

Susumɔ Monique, ni eye afii enumɔ lɛ he okwɛ. Ekɛ miishɛɛ kɛɛ emami akɛ: “Sarah, ni ji minaanyo hee lɛ yitsɔi edɔrɔ tamɔ minɔ lɛ pɛpɛɛpɛ!” Etsĩii maŋ nɔ ni Sarah jɛ kɛ bɔ ni ehewolonɔ su yɔɔ srɔto lɛ tã. Fɔlɔ ko kɛɛ akɛ: “Gbekɛbii kwɛɛɛ hewolonɔ su ni mɔ ko hiɛ. Weku mlijiemɔ loo hetsɛ̃ ni anáa ahaa mɔ ko ni hiɛ hewolonɔ su kroko lɛ bɛ amɛsa teŋ.” Enɛ hewɔ lɛ, bɔ ni gbekɛbii jieɔ wɔ-Nyɔŋmɔ ni kwɛɛɛ hiɛaŋ, ni sumɔɔ maji srɔtoi fɛɛ amli bii lɛ su nɛɛ kpo lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35.

Bɔ ni gbekɛbii kɛ tɔmɔ keɔ lɛ hu sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ. Fɔlɔ ko kɛɛ akɛ: “Kɛ́ Jack kɛ Levi ni amɛji gbekɛbii lɛ nɔ̃ lɛ, wɔkɛɔ amɛ akɛ amɛkpa amɛhe fai, kɛkɛ lɛ, oona kɛ onaaa nɛɛ nɔŋŋ lɛ, amɛkɛ miishɛɛ miishwɛ ekoŋŋ. Amɛŋmɛɔ sane he oya, ni amɛtaooo nɔ ko dani amɛkɛ tɔmɔ ake. Amɛtsáa amɛshwɛmɔ lɛ nɔ.” Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji kɛha onukpai akɛ amɛaakase nɛkɛ!—Kolosebii 3:13.

Kɛfata he lɛ, gbekɛbii kpɛlɛɔ nɔ oya nɔŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ. (Hebribii 11:6) Bei pii lɛ bɔ ni amɛfɔmɔ su yɔɔ ha lɛ haa amɛkɛ ekãa yeɔ mɛi krokomɛi odase. (2 Maŋtsɛmɛi 5:2, 3) Amɛtsuiaŋ sɔlemɔ ni yɔɔ faŋŋ lɛ baanyɛ aná mɛi ni bɛ musuŋtsɔlɛ lɛ po anɔ hewalɛ. Ni kɛ́ amɛyaje kaa mli lɛ, amɛnyɛɔ amɛkɛ shiŋŋfeemɔ damɔɔ naa. Mɛɛ gboshinii ni jara wa po gbekɛbii ji nɛkɛ!—Lala 127:3, 4.

Abaanyɛ Aná Sui ni Tamɔ Gbekɛbii Anɔ Ekoŋŋ

Ekolɛ obaabi akɛ, ‘Ani onukpai anine baanyɛ ashɛ sui kpakpai ni yɔɔ gbekɛbii ahe ni eŋmɛɛ amɛ lɛ anɔ ekoŋŋ?’ Hɛɛ! Yesu famɔ akɛ ‘atsɔmɔ tamɔ gbekɛbii’ lɛ haa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ akɛ ebaanyɛ ebalɛ nakai.—Mateo 18:3.

Ehe nɔkwɛmɔnɔ ko nɛ: Nitɛŋlɔi komɛi miibɔ mɔdɛŋ koni amɛsaa nɔ ko ni atɛŋ ni jara wa waa ni efite. Be mli ni amɛsaa nitɛŋmɔ lɛ, amɛjie muji babaoo ni eka he lɛ, ni amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaha mfoniri lɛ afee tamɔ bɔ ni eyɔɔ tsutsu lɛ. Beni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ ŋmɛ amɛtsui shi kɛtsu he nii sɛɛ lɛ, amɛha mɛi fɛɛ na bɔ ni nitɛŋmɔ lɛ yɔɔ fɛo waa ha tsutsu ko lɛ ekoŋŋ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná sui kpakpai ni wɔná kɛjɛ fɔmɔ mli beni wɔji gbekɛbii lɛ ekoŋŋ kɛtsɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ ni wɔɔmia, Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ, kɛ suɔmɔ mli ni Kristofoi asafo lɛ mli bii aaajɛ afĩ wɔsɛɛ lɛ nɔ.—Efesobii 5:1.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yɛ fɔmɔ su naa lɛ, gbekɛbii baa amɛhe shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Gbekɛbii náaa hetsɛ̃ amɛhaaa mɔ ko ni hiɛ hewolonɔ su kroko, ni amɛkɛ sane keɔ mra ni amɛhiɛ kpaa nɔ