Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ Ni Hiɛ Sɔɔ Nii

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ Ni Hiɛ Sɔɔ Nii

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ Ni Hiɛ Sɔɔ Nii

‘Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ lɛ.’—HEBRIBII 6:10.

1. Yehowa jie hiɛsɔɔ kpo etsɔɔ Moabyoo Rut yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

YEHOWA hiɛ sɔɔ mɛi ni kɛ anɔkwayeli bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛfee esuɔmɔnaa nii lɛ waa diɛŋtsɛ, ni ewoɔ amɛ nyɔmɔ babaoo. (Hebribii 11:6) Nuu anɔkwafo Boaz le Nyɔŋmɔ su ni sa kadimɔ nɛɛ jogbaŋŋ ejaakɛ ekɛɛ Moabyoo Rut ní jɛ esuɔmɔ mli ekwɛ eshaayoo okulafo lɛ akɛ: “Yehowa atoo onii ni otsu lɛ najiaŋ, ni Yehowa, . . . awoo nyɔmɔ shishiishi!” (Rut 2:12) Ani Nyɔŋmɔ jɔɔ Rut? Ekã shi faŋŋ akɛ efee nakai! Yɛ anɔkwale mli lɛ, aŋma ehe sane awo Biblia lɛ mli! Agbɛnɛ hu ekɛ Boaz bote gbalashihilɛ mli ni ebatsɔ Maŋtsɛ David kɛ Yesu Kristo fɛɛ ablemanyɛ. (Rut 4:13, 17; Mateo 1:5, 6, 16) Enɛ fata nɔkwɛmɔnii babaoo ni yɔɔ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa hiɛ sɔɔ etsuji lɛ ahe.

2, 3. (a) Mɛni haa hiɛsɔɔ kpo ni Yehowa jieɔ lɛ bafeɔ nɔ ni sa kadimɔ waa lɛ? (b) Mɛni hewɔ Yehowa nyɛɔ ejieɔ hiɛsɔɔ diɛŋtsɛ kpo lɛ? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.

2 Yehowa baabu hiɛsɔɔ kpo ni ejieŋ lɛ akɛ eji sane ni ejaaa. Hebribii 6:10 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ, ni nyɛkɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni nyɛsaa nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.” Nɔ ni haa wiemɔ nɛɛ bafeɔ nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, eyɛ mli akɛ mɛi ni etuu amɛhe amɛha Nyɔŋmɔ lɛ ji eshafeelɔi ni enunyam lɛ ebɔ amɛ moŋ, shi ehiɛ sɔɔ amɛ.—Romabii 3:23.

3 Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ nibii ni wɔfeɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ ahe bɛ sɛɛnamɔ, ni ákɛ wɔsaaa mɛi ni Nyɔŋmɔ jɔ́ɔ amɛ. Shi kɛlɛ, Yehowa le wɔyiŋtoi kɛ shihilɛi amli ni wɔyɔɔ lɛ jogbaŋŋ, ni ehiɛ sɔɔ wɔsusuma muu fɛɛ mli ni wɔjɛɔ wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ waa. (Mateo 22:37) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ: Yoofɔyoo ko na nikeenii ko ni ji kuɛnii ni jara waaa yɛ ekpɔlɔ nɔ. Ebu nikeenii lɛ akɛ sɛɛnamɔ bɛ he, ni no hewɔ etsi efɔ̃ afã. Shi wolo ko ni aŋma kɛfata nikeenii lɛ he lɛ ha eyɔse akɛ ebiyoo fioo ko ji mɔ ni kɛ esusu shika fɛɛ ni eyɔɔ lɛ yahé nikeenii lɛ. Agbɛnɛ nyɛ lɛ na nikeenii lɛ yɛ gbɛ kroko nɔ. Ehiŋmɛiŋ kpala nu, kɛkɛ ni eloo ebi lɛ atuu ni ejɛ etsui mli eda lɛ shi.

4, 5. Yesu kase bɔ ni Yehowa hiɛ sɔɔ nii ehaa lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Akɛni Yehowa le wɔyiŋtoi kɛ wɔfatɔɔi jogbaŋŋ hewɔ lɛ, ehiɛ sɔɔ wɔtsui muu fɛɛ mli ni wɔjɛɔ wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ, ekɔɔɔ he eko kɛ́ fioo pɛ wɔnyɛɔ wɔfeɔ loo babaoo. Yesu kase e-Tsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ enɛ feemɔ mli. Kaimɔ yoo okulafo ní Yesu wie ehe yɛ Biblia lɛ mli lɛ. “Ni [Yesu] wo ehiɛ nɔ ni ena niiatsɛmɛi ni amɛŋɔɔ amɛnikeenii amɛwoɔ onia adeka lɛ mli lɛ. Shi ena yoo okulafo ohiafo ko hu ba ni ekɛ leptoi enyɔ (tsaakpoo) bawo mli. Ni ekɛɛ: Miikɛɛ nyɛ [yɛ] anɔkwale mli akɛ: Nɛkɛ yoo okulafo ohiafo nɛɛ ekɛ pii ewo mli fe mɛi lɛ fɛɛ; ejaakɛ mɛnɛɛmɛi fɛɛ lɛ, nɔ ni amɛna ni eteke nɔ lɛ eko amɛkɛbawo Nyɔŋmɔ nikeenii lɛ amli nɛɛ, shi mɔ nɛ lɛ, ehia mli nii ni ekɛkwɛɔ ehe nɔ lɛ fɛɛ ekɛbawo mli nɛɛ.”—Luka 21:1-4.

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛni Yesu le shihilɛ mli ni yoo lɛ yɔɔ—akɛ eji yoo okulafo ohiafo—hewɔ lɛ, ena bɔ ni yoo lɛ nikeenii lɛ jara wa ha, ni ehiɛ sɔ nikeenii lɛ waa. Nakai nɔŋŋ hu Yehowa yɔɔ. (Yohane 14:9) Ani ejeee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ ooole akɛ ekɔɔɔ he eko bɔ ni oshihilɛ yɔɔ ha lɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi ni amɛhiɛ sɔɔ nii lɛ baanyɛ akpɛlɛ onɔ?

Yehowa Jɔɔ Kushnyo Nyɔŋmɔ Gbeyeishelɔ Ko

6, 7. Mɛni hewɔ Yehowa hiɛ sɔ Ebed-Melek lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee enɛ?

6 Ŋmalɛi lɛ etsɔɔ shii abɔ akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii lɛ. Susumɔ bɔ ni ekɛ Kushnyo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni atsɛɔ lɛ Ebed-Melek ye ha lɛ he okwɛ. Ebed-Melek hi shi yɛ Yeremia gbii lɛ amli, ni eji Yuda Maŋtsɛ Zedekia ni yeee anɔkwa lɛ tsulɔ. Ebed-Melek ná ele akɛ Yuda lumɛi lɛ efolɔ gbalɔ Yeremia naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ eji maŋjwalɔ, ni amɛshɛ lɛ amɛfɔ̃ bu mli koni hɔmɔ agbe lɛ yɛ jɛmɛ. (Yeremia 38:1-7) Akɛni Ebed-Melek le akɛ anyɛ̃ɔ Yeremia waa yɛ shɛɛ sane ni ejajeɔ lɛ hewɔ lɛ, ekɛ ewala wo oshara mli ni ekɛ sane lɛ yafɔ̃ maŋtsɛ lɛ hiɛ. Kushnyo lɛ kɛ ekãa wie akɛ: “Minuŋtsɔ maŋtsɛ! nɛkɛ hii nɛɛ efee efɔŋ kɛ nii fɛɛ ní amɛfee gbalɔ Yeremia ní amɛshɛ lɛ amɛfɔ̃ bu lɛ mli lɛ, ni eegbo kɛ hɔmɔ yɛ he ni eyɔɔ lɛ.” Maŋtsɛ lɛ fã Ebed-Melek koni eŋɔ hii 30 efata ehe ni amɛyajie Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ.—Yeremia 38:8-13.

7 Yehowa na akɛ hemɔkɛyeli ni Ebed-Melek yɔɔ lɛ ji nɔ ni ye ebua lɛ ni eye gbeyeishemɔ ni ekolɛ ená lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa hiɛ sɔ nɔ ni Ebed-Melek fee lɛ, ni etsɔ Yeremia nɔ ekɛɛ lɛ akɛ: “Naa, maha miwiemɔi lɛ aba maŋ nɛɛ nɔ yɛ efɔŋ gbɛ ni jeee ekpakpa gbɛ . . . nɔ. Shi majieo yɛ nakai gbi lɛ nɔ, . . . ni aŋɔŋ bo awoŋ hii ni osheɔ lɛ adɛŋ; shi maha oje mli kɛ̃, . . . shi osusuma aaatsɔ haanɔ̃ ahão, ejaakɛ ohiɛ kã minɔ.” (Yeremia 39:16-18) Hɛɛ, Yehowa jie Ebed-Melek kɛ Yeremia kɛjɛ Yuda lumɛi yiwalɔi lɛ adɛŋ, ni sɛɛ mli lɛ ejie amɛ kɛjɛ Babilon bii ni bakpata Yerusalem hiɛ lɛ hu adɛŋ. Lala 97:10 lɛ kɛɔ akɛ: “[Yehowa] baa emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ asusumai ayi; ejieɔ amɛ kɛjɛɔ mɛi fɔji adɛŋ.”

“Otsɛ ni Naa Teemɔ Mli Nii lɛ Aaawoo Nyɔmɔ yɛ Faŋŋ”

8, 9. Taakɛ Yesu fee he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛɛ sɔlemɔi nɛkɛ Yehowa náa he miishɛɛ?

8 Nɔ ni Biblia lɛ wie yɛ sɔlemɔ he lɛ haa wɔnaa odaseyeli kroko ni tsɔɔ akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ hetuu-kɛhamɔ su ni wɔyɔɔ lɛ, ni enyaa he. Nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Jalɔi asɔlemɔ lɛ, [Nyɔŋmɔ] náa he miishɛɛ.” (Abɛi 15:8) Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi babaoo ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ sumɔɔ akɛ kɛ́ amɛmiisɔle lɛ, mɛi ana amɛ, ni jeee jwɛŋmɔ ni ja amɛkɛfeɔ enɛ, shi moŋ koni amɛkɛsa gbɔmɛi ahiɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Amɛnine eshɛ amɛnyɔmɔwoo nɔ momo.” Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Shi bo lɛ, kɛ́ oosɔle lɛ, botemɔ opia mli, ni oŋa oshinaa lɛ, ni osɔle oha otsɛ yɛ teemɔ mli, ni otsɛ ni naa teemɔ mli nii lɛ aaawoo nyɔmɔ yɛ faŋŋ.”—Mateo 6:5, 6.

9 Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu etsɔɔɔ akɛ akasɔle yɛ mɛi ahiɛ ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ, esɔle yɛ mɛi ahiɛ yɛ bei komɛi amli. (Luka 9:16) Kɛ́ wɔjɛ tsui krɔŋŋ mli wɔsɔle, ní jeee akɛ wɔmiifee nakai koni wɔkɛsa mɛi ahiɛ lɛ, Yehowa mii shɛɔ he waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ yɛ teemɔŋ lɛ haa anaa faŋŋ akɛ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ waa diɛŋtsɛ, ni wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ bei pii lɛ Yesu taoɔ he ko banee ni eyasɔleɔ yɛ jɛmɛ. Be ko lɛ, efee nakai “maŋkɛ̃ mra, beni hiɛ gbeleko.” Be kroko lɛ, “ekwɔ gɔŋ lɛ, ekome too, ní eyasɔle.” Ni dani Yesu baahala ebɔfoi 12 lɛ, ekometoo eshi kpe nyɔɔŋnyɔɔŋ fɛɛ esɔle.—Marko 1:35; Mateo 14:23; Luka 6:12, 13.

10. Mɛɛ nɔmimaa wɔbaanyɛ wɔná kɛ́ wɔkɛ anɔkwayeli kɛ henumɔ ni mli wa sɔle?

10 Kwɛ bɔ ni Yehowa fee toi eha e-Bi lɛ sɔlemɔi ni jɛ etsuiŋ lɛ! Eji anɔkwale akɛ, bei komɛi lɛ Yesu kɛ “faikpamɔi ni bolɔmɔ ni naa wa kɛ yaafonui fata he” sɔle, “ni abo lɛ toi hu, ejaakɛ ebuɔ Nyɔŋmɔ.” (Hebribii 5:7; Luka 22:41-44) Kɛ́ wɔkɛ anɔkwayeli kɛ henumɔ ni tamɔ nɛkɛ sɔle lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ baabo wɔ toi jogbaŋŋ ni ehiɛ baasɔ wɔsɔlemɔ lɛ. Hɛɛ, ‘Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ.’—Lala 145:18.

11. Te Yehowa nuɔ nɔ ni wɔfeɔ yɛ teemɔŋ lɛ he ehaa tɛŋŋ?

11 Kɛ́ Yehowa hiɛ sɔɔ sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ yɛ teemɔŋ lɛ, belɛ kwɛ bɔ ni ehiɛ baasɔ kɛ́ wɔbo lɛ toi yɛ teemɔŋ! Eji anɔkwale akɛ, Yehowa le nibii fɛɛ ni wɔfeɔ yɛ teemɔŋ lɛ. (1 Petro 3:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ wɔye anɔkwa ní wɔfee toiboo beni wɔ pɛ wɔyɔɔ he ko lɛ, etsɔɔ faŋŋ akɛ ‘wɔtsui eye emuu’ yɛ Yehowa hiɛ, ni akɛ wɔtsui mli tsé ni eniŋŋ efɔŋ he kwraa. (1 Kronika 28:9) Jeŋba ni tamɔ nɛkɛ lɛ haa Yehowa tsui nyɔɔ emli akɛ nɔ ko!—Abɛi 27:11; 1 Yohane 3:22.

12, 13. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbu wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ he ni wɔtamɔ kaselɔ anɔkwafo Natanael?

12 Enɛ hewɔ lɛ, anɔkwa Kristofoi kwɛɔ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ eshai ni afeɔ yɛ teemɔŋ ni fiteɔ tsui kɛ jwɛŋmɔ, tamɔ bɔlɛnamɔ he mfonirii kɛ awuiyeli ni akwɛɔ lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ abaanyɛ akɛ eshai komɛi atee adesai moŋ, shi wɔle akɛ “nibii fɛɛ yɛ faŋŋ ni agbele nɔ yɛ lɛ mɔ ni wɔkɛyɔɔ sane lɛ hiŋmɛiiaŋ.” (Hebribii 4:13; Luka 8:17) Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔtsi wɔhe kɛjɛ nibii ni esaaa Yehowa hiɛ lɛ ahe lɛ, ehaa wɔnáa henilee kpakpa, ni le ni wɔle akɛ Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ wɔnɔ lɛ haa wɔnáa miishɛɛ. Hɛɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ mɔ “ni nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ ni etsuɔ jalɛ nii, ni ejɛɔ etsui mli ewieɔ anɔkwale” lɛ waa diɛŋtsɛ.—Lala 15:1, 2.

13 Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbu wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ he yɛ jeŋ ni efɔŋfeemɔ eyi mli obɔ nɛɛ mli lɛ? (Abɛi 4:23; Efesobii 2:2) Kɛfata nibii fɛɛ ni Yehowa kɛhaa koni ewaje wɔhemɔkɛyeli lɛ he lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔkwa nɔshafeemɔ ni wɔfee ekpakpa, ni esa akɛ wɔhe afee oya kɛtsĩ akɔnɔi fɔji anaa ni amɛkaŋɔ hɔ ní amɛfɔ́ esha. (Yakobo 1:14, 15) Kwɛ bɔ ni omii baashɛ ohe kɛ́ Yesu kɛɛ bo akɛ: ‘Naa nuu, mɔ mli ni apasa bɛ,’ taakɛ ekɛɛ Natanael lɛ. (Yohane 1:47) Sɛɛ mli lɛ Natanael ni atsɛɔ lɛ hu akɛ Bartolomeo lɛ ná hegbɛ ni ebatsɔ Yesu bɔfoi 12 lɛ ateŋ mɔ kome.—Marko 3:16-19.

“Mɔbɔnalɔ kɛ Anɔkwa Osɔfonukpa”

14. Bɔ ni Yesu fee enii yɛ Maria nifeemɔ lɛ he lɛ yɛ srɔto yɛ mɛi krokomɛi anɔ̃ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Akɛni Yesu ji “[Yehowa] Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ subaŋ” hewɔ lɛ, be fɛɛ lɛ, ekaseɔ bɔ ni e-Tsɛ lɛ hiɛ sɔɔ mɛi ni jɛɔ tsui krɔŋŋ mli amɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi. (Kolosebii 1:15) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni eshwɛ gbii enumɔ ni Yesu baagbo lɛ, ekɛ ekaselɔi lɛ ekomɛi yato gbɔ yɛ Simon shĩa yɛ Betania. Gbɛkɛ mli lɛ, Maria ni ji Lazaro kɛ Marta nyɛmi yoo lɛ “ŋɔ nardo-mu krɔŋŋ ní jara wa naakpa” (ni jarawalɛ aaafee afi nyɔmɔwoo) ekpa Yesu yiteŋ kɛ enaji ahe. (Yohane 12:3) Mɛi komɛi kɛɛ akɛ: “Te yaka nifitemɔ nɛɛ shishiŋ?” Shi kɛlɛ, Yesu na Maria nifeemɔ lɛ yɛ gbɛ kroko kwraa nɔ. Ena nifeemɔ nɛɛ akɛ eji ejurɔfeemɔ kpele, ni akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha gbele ni kã ehiɛ kɛ efũu lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu aaawie Maria hiɛ lɛ, ewo ehiɛ nyam. Ekɛɛ akɛ: “He fɛɛ he ni aaajaje sanekpakpa nɛɛ yɛ, yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, aaatsĩ nɔ ni yoo nɛɛ fee nɛɛ hu tã aŋɔkai lɛ.”—Mateo 26:6-13.

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa shi ni Yesu bahi akɛ adesa kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ he sɛɛ?

15 Mɛɛ hegbɛ po eji nɛkɛ akɛ wɔɔná Yesu ni hiɛ sɔɔ nii waa lɛ akɛ wɔ-Hiɛnyiɛlɔ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu shihilɛ akɛ adesa lɛ ha ehe sa kɛha nitsumɔ ni Yehowa esaa eto lɛ lɛ—akɛ esɔmɔ akɛ Maŋtsɛ kɛ Osɔfonukpa kɛha Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ, kɛ no sɛɛ lɛ kɛha je lɛ.—Kolosebii 1:13; Hebribii 7:26; Kpojiemɔ 11:15.

16 Yesu yɛ adesai ahe miishɛɛ waa momo dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ. (Abɛi 8:31) Akɛni ebahi shi akɛ adesa hewɔ lɛ, enu naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ shishi jogbaŋŋ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: ‘Nibii fɛɛ gbɛfaŋ lɛ esa akɛ Yesu atamɔ enyɛmimɛi lɛ, koni etsɔ̃ mɔbɔnalɔ kɛ anɔkwa osɔfonukpa. Ejaakɛ akɛni lɛ diɛŋtsɛ lɛ ena amanehulu ni aka lɛ hewɔ lɛ, enyɛɔ eyeɔ ebuaa mɛi ni akaa amɛ lɛ.’ Yesu jeee mɔ ni nyɛɛɛ anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ’ ejaakɛ “aka lɛ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ tamɔ wɔ ni kɛlɛ esha ko esha ko bɛ ehe.”—Hebribii 2:17, 18; 4:15, 16.

17, 18. (a) Mɛni woji ni aŋmala kɛyaha asafoi kpawo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ hiɛsɔɔ ni Yesu yɔɔ lɛ he? (b) Mɛɛ nitsumɔ asáa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ koni amɛyatsu?

17 Hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni Yesu ná eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ kaai ni amɛkɛkpeɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ bafee faŋŋ yɛ eshitee lɛ sɛɛ. Susumɔ woji ni eha bɔfo Yohane ŋmala kɛyaha asafoi kpawo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ he okwɛ. Yesu kɛɛ asafo ni yɔɔ Smirna lɛ akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ omanehulu lɛ kɛ ohia lɛ.” Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ Yesu miikɛɛ diɛŋtsɛ akɛ, ‘mile onaagbai lɛ jogbaŋŋ; mile shihilɛ ni okɛkpeɔ lɛ jogbaŋŋ.’ No sɛɛ lɛ akɛni Yesu diɛŋtsɛ hu na amanehulu kɛtee gbele mli hewɔ lɛ, ekɛ musuŋtsɔlɛ kɛ nɔmimaa kɛɛ kɛfata he akɛ: “Feemɔ anɔkwafo kɛyashi gbele mli, ni mahao wala akekre lɛ.”—Kpojiemɔ 2:8-10.

18 Wiemɔi ni tsɔɔ akɛ Yesu le naagbai ni ekaselɔi lɛ kɛkpeɔ, kɛ bɔ ni ehiɛ sɔɔ anɔkwa ni amɛyeɔ lɛ eyi woji ni aŋmala aha asafoi kpawo lɛ amli obɔ. (Kpojiemɔ 2:1–3:22) Kaimɔ akɛ mɛi ni Yesu kɛwie lɛ ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛkɛ lɛ baaye nɔ yɛ ŋwɛi. Taakɛ ebalɛ yɛ amɛ-Nuŋtsɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, aasaa amɛ kɛha hegbɛ ni nɔ kwɔ, ní amɛkɛ musuŋtsɔlɛ babaoo asɔmɔ kɛye amɛbua bɔni afee ni adesai eshafeelɔi aná Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he sɛɛ.—Kpojiemɔ 5:9, 10; 22:1-5.

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ “asafo babaoo” lɛ tsɔɔ yɛ akɛ amɛhiɛ sɔɔ Yehowa kɛ e-Bi lɛ?

19 Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu kpãa suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ mli ehaa ‘etooi krokomɛi’ anɔkwafoi, ni ji mɛi akpekpei abɔ ni baatsɔmɔ “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ” lɛ mli bii lɛ hu. Amɛbaafo “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ. (Yohane 10:16; Kpojiemɔ 7:9, 14) Nɛkɛ mɛi nɛɛ miiké yuu kɛmiiba Yesu ŋɔɔ yɛ hiɛsɔɔ ni amɛná amɛha ekpɔmɔ afɔleshaa lɛ kɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ amɛjieɔ hiɛsɔɔ nɛɛ kpo? Amɛfeɔ nakai kɛtsɔ ‘jamɔ ni amɛjáa Nyɔŋmɔ nyɔɔŋ kɛ shwane’ lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 7:15-17.

20 Jeŋ muu fɛɛ akɔntaabuu kɛha afi 2006 sɔɔmɔ afi lɛ ni yɔɔ baafa 27 kɛyashi 30 lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ anɔkwa sɔɔlɔi nɛɛ miijá Yehowa “nyɔɔŋ kɛ shwane” lɛɛlɛŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ nakai afi lɛ pɛ mli lɛ, amɛ kɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi fioo ni eshwɛ lɛ kɛ ŋmɛlɛtswai 1,333,966,199 tsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli—ni kɛ́ abu naa lɛ, efa fe afii 150,000!

Yaa Nɔ Ojie Hiɛsɔɔ Kpo!

21, 22. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ahiɛ ahi amɛhe nɔ jogbaŋŋ ŋmɛnɛ yɛ hiɛsɔɔ kpo ni amɛaajie lɛ he lɛ? (b) Mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Bɔ ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ jie hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔ adesai ni yeee emuu lɛ haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe waa. Ni kɛlɛ, dɔlɛ sane ji akɛ yɛ nɔ najiaŋ ni adesai aaasusu Nyɔŋmɔ he lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo susuɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Paulo ŋma yɛ mɛi ni baahi shi yɛ “naagbee gbii lɛ” amli lɛ he akɛ: “Gbɔmɛi aaatsɔmɔ hesuɔlɔi, shika suɔlɔi, . . . trumui.” (2 Timoteo 3:1-5) Akɛni anɔkwa Kristofoi jɛɔ amɛtsuiaŋ amɛsɔleɔ, amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ toiboo, ni amɛkɛ amɛsusuma muu fɛɛ sɔmɔɔ kɛjieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ efee eha amɛ lɛ hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni esoro amɛ kwraa ha.—Lala 62:9; Marko 12:30; 1 Yohane 5:3.

22 Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii babaoo ni Yehowa ejɛ suɔmɔ mli eto he gbɛjianɔ eha wɔ yɛ esafo lɛ mli lɛ ateŋ ekomɛi ahe. Eba akɛ, be mli ni wɔsusuɔ “duromɔ nii kpakpai” nɛɛ ahe lɛ, hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ lɛ baaya nɔ afa babaoo.—Yakobo 1:17.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa eha ana akɛ eji Nyɔŋmɔ ni hiɛ sɔɔ nii?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔha Yehowa tsui anyɔ emli be mli ni wɔyɔɔ he ko ni mɔ ko mɔ ko enaaa wɔ?

• Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu tsɔ ejie hiɛsɔɔ kpo?

• Mɛɛ gbɛ nɔ shi ni Yesu bahi akɛ adesa lɛ ye ebua lɛ ni ebatsɔ nɔyelɔ ni hiɛ sɔɔ nii, ní musuŋ tsɔ̃ɔ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Taakɛ fɔlɔ hiɛ sɔɔ nɔ ko bibioo ni ebi feɔ ehaa lɛ lɛ, Yehowa hu hiɛ sɔɔ wɔtsui muu fɛɛ mli ni wɔjɛɔ wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ