Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛbii Lɛ, Nyɛboa Nyɛfɔlɔi Lɛ Atoi”

“Nyɛbii Lɛ, Nyɛboa Nyɛfɔlɔi Lɛ Atoi”

“Nyɛbii Lɛ, Nyɛboa Nyɛfɔlɔi Lɛ Atoi”

“Nyɛbii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi lɛ atoi yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli; ejaakɛ enɛ ja.”—EFESOBII 6:1.

1. Toiboo baanyɛ abaa oyi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

EKOLƐ toiboo ni wɔfee be ko ni eho lɛ hewɔ wɔyɔɔ wala mli amrɔ nɛɛ, shi mɛi ni efeee nakai lɛ ahiɛ ekpata. Mɛni toi wɔbo? Wɔbo kɔkɔbɔi atoi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔboɔ nibii ni wɔgbɔmɔtso ní ‘afee yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ’ lɛ bɔɔ wɔ he kɔkɔ lɛ atoi. (Lala 139:14) Wɔnaa ni ŋwɛi edi tũu, ni wɔnuɔ ni nugbɔ miishi ni sarawai hu miigbala. Kɛkɛ lɛ, kɔɔyɔɔ ni naa wa ní mli ejɔ ŋanii ebɔi tswaa. Mɛi ni aha amɛle osharai ni enɛ baanyɛ ekɛba mɔ nɔ lɛ le akɛ kɛ́ ŋwɛi di tũu ni sarawai miigbala lɛ, eji kɔkɔbɔɔ ni tsɔɔ akɛ nugbɔ ni naa wa kɛ nyɔŋmɔŋtɛi ni kpataa mɔ hiɛ baanɛ, ni ákɛ esa akɛ mɔ atao he ko ni eyatee.

2. Mɛni hewɔ esa akɛ abɔ gbekɛbii kɔkɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ amɛbo amɛfɔlɔi atoi?

2 Ehe miihia ni abɔ nyɛ gbekɛbii ni baa lɛ nibii ni yɔɔ oshara lɛ ahe kɔkɔ, ni eji nyɛfɔlɔi asɔ̃ akɛ amɛfee nakai. Ekolɛ obaakai akɛ akɛɛ bo pɛŋ akɛ: “Kaata he, ehe edɔ.” “Kaayawu ŋshɔ, ebaanyɛ eshá bo.” “Kɛ́ obaafo lɔle gbɛ mli lɛ, kwɛmɔ abɛku kɛ nine jurɔ, ni kɛ́ lɔle ko baaa dani ofo mli.” Dɔlɛ sane ji akɛ, gbekɛbii epila amɛhe ni amɛteaŋ mɛi komɛi po egboi yɛ toiboo ni amɛyafeee hewɔ. “[E]ja” akɛ nyɛaabo nyɛfɔlɔi atoi—ehi ni asaŋ nilee yɛ mli akɛ nyɛaafee nakai. (Abɛi 8:33) Biblia ŋmalɛ kroko kɛɔ akɛ, nakai feemɔ “sa” wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo “hiɛ jogbaŋŋ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ fãa nyɛ akɛ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi.—Kolosebii 3:20; 1 Korintobii 8:6.

Toiboo He Sɛɛnamɔi lɛ Asɛɛ Efooo

3. Te “anɔkwa wala” ni wɔbaaná lɛ baabalɛ aha tɛŋŋ yɛ wɔteaŋ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, ni te gbekɛbii aaafee tɛŋŋ amɛná eko?

3 Nyɛfɔlɔi atoi ni nyɛboɔ lɛ buɔ ‘nyɛwala he amrɔ nɛɛ,’ ni toiboo hu ni nyɛaafee lɛ baaha nyɛná wala “ni baaba” ní atsɛɔ lɛ akɛ “anɔkwa wala lɛ” eko. (1 Timoteo 4:8; 6:19) Yɛ wɔteaŋ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, anɔkwa wala ni wɔbaaná lɛ baafee naanɔ wala ni wɔbaaná yɛ jeŋ hee ni Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ ekɛbaaduro mɛi ni kɛ anɔkwayeli hiɔ shi yɛ ekitãi lɛ anaa lɛ. Kitãi nɛɛ ateŋ ekome ni he hiaa waa lɛ kɛɔ akɛ: “‘Wo otsɛ kɛ onyɛ,’ no ji klɛŋklɛŋ kitã ni hiɛ shiwoo akɛ: ‘koni ahi ahao, ni otsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.’” No hewɔ lɛ, kɛ́ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi lɛ, nyɛbaaná miishɛɛ. Nyɛ wɔsɛɛ shihilɛ baafee shweshweeshwe, ni ekolɛ nyɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ!—Efesobii 6:2, 3.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ gbekɛbii aaatsɔ amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ní ejɔɔ amɛ?

4 Kɛ́ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi ni nyɛkɛ nakai feemɔ wo amɛ lɛ, nyɛwoɔ Nyɔŋmɔ hu hiɛ nyam ejaakɛ lɛ efãa nyɛ akɛ nyɛbo amɛ toi. Nakai feemɔ he baa sɛɛnamɔ hu kɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Miji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao.” (Yesaia 48:17; 1 Yohane 5:3) Toiboo he baa sɛɛnamɔ kɛhaa nyɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛ́ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi lɛ, ehaa amɛnáa miishɛɛ ni yɛ anɔkwale mli lɛ, no baaha amɛná nyɛhe miishɛɛ ni amɛfee nibii ni baaha nyɛmii ashɛ nyɛ he babaoo yɛ shihilɛ mli aha nyɛ. (Abɛi 23:22-25) Shi nɔ ni fe fɛɛ lɛ, nyɛfɔlɔi atoi ni nyɛboɔ lɛ haa nyɛ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ náa miishɛɛ, ni ebaajɔɔ nyɛ babaoo! Yesu wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ: “Mi lɛ, nɔ ni sa ehiɛ mifeɔ daa.” Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Yehowa jɔɔ lɛ ni ebu ehe eha lɛ he wɔkwɛa.—Yohane 8:29.

Yesu Tsuɔ Nii Waa

5. Mɛni haa oheɔ oyeɔ akɛ Yesu tsuɔ nii waa?

5 Yesu ji enyɛ Maria kromɔbi. Yosef ní ŋɔ lɛ efee ebi lɛ ji kapintɛfonyo. Yesu hu batsɔ kapintɛfonyo, ni ekã shi faŋŋ akɛ Yosef ni tsɔɔ lɛ nitsumɔ nɛɛ. (Mateo 13:55; Marko 6:3; Luka 1:26-31) Mɛɛ kapintɛfonyo nɛkɛ osusuɔ akɛ no mli lɛ Yesu ji? Beni eyɔɔ ŋwɛi ni enyɛ oblayoo fro lɛ nako aŋɔ lɛ hɔ, ní akɛ nilee feɔ ehe mfoniri lɛ ewie akɛ: “Miyɛ [Nyɔŋmɔ] emasɛi akɛ ŋaalɔ; ni [e]mii shɛɔ mihe daa, mishwɛɔ yɛ ehiɛ be fɛɛ be.” Beni Yesu yɔɔ ŋwɛi lɛ, no mli lɛ etsuɔ nii waa ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ esane. Ani oheee oyeee akɛ beni eji oblanyo fioo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ebɔ mɔdɛŋ ehi shi akɛ kapintɛfonyo ni tsuɔ nii waa?—Abɛi 8:30; Kolosebii 1:15, 16.

6. (a) Mɛni hewɔ osusuɔ akɛ beni Yesu edako lɛ, no mli lɛ efeɔ shĩa nii lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ gbekɛbii aaatsɔ amɛkase Yesu?

6 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, beni Yesu edako lɛ, no mli lɛ kɛfee lɛ eshwɛɔ taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbekɛbii ni hi shi yɛ blema lɛ feɔ lɛ. (Zakaria 8:5; Mateo 11:16, 17) Kɛlɛ, obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ akɛni lɛ ji kromɔ yɛ amɛweku ni da ní amɛbɛ nii tsɔ lɛ mli lɛ, yɛ kapintɛfoi anitsumɔ ni Yosef tsɔɔ lɛ lɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ eyɛ shĩa nii komɛi hu ni efeɔ. Sɛɛ mli lɛ Yesu batsɔ shiɛlɔ, ni bɔ ni etu ehe fɛɛ eha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ha ekɛ nibii komɛi ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ lɛ shã afɔle. (Luka 9:58; Yohane 5:17) Ani oona gbɛ̀i komɛi anɔ ni oootsɔ okase Yesu? Ani ofɔlɔi kɛɔ bo ni obɛɛ nyɛtsũ lɛŋ aloo ofee shĩa nii komɛi? Ani amɛwoɔ bo hewalɛ koni ofata amɛhe kɛjá Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Kristofoi akpeeiyaa kɛ nibii ni oheɔ oyeɔ lɛ ni ooogba mɛi krokomɛi lɛ nɔ? Beni Yesu ji gbekɛ lɛ, te osusuɔ akɛ efee enii yɛ saji ni tamɔ enɛɛmɛi ahe eha tɛŋŋ?

Ekɛ Ekãa Kaseɔ Biblia lɛ ni Eji Tsɔɔlɔ Kpakpa

7. (a) Namɛi ebaanyɛ efee akɛ amɛfata Yesu he kɛfã gbɛ kɛyaye Hehoo lɛ? (b) Beni Yesu wekumɛi lɛ jɛ gbɛfãa lɛ amɛyaa shĩa lɛ, no mli lɛ nɛgbɛ eyɔɔ, ni mɛni efeɔ yɛ jɛmɛ?

7 Afã gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ ni ji hii ni yɔɔ Israelbii awekui amli lɛ koni kɛ́ aaye Yudafoi agbii juji etɛ lɛ fɛɛ lɛ, amɛyajá Yehowa yɛ sɔlemɔwe lɛ. (5 Mose 16:16) Beni Yesu ye afii 12 lɛ, eweku lɛ fɛɛ tee Yerusalem koni amɛyaye Hehoo lɛ. Eeenyɛ efee akɛ enyɛ bihii kɛ biyei lɛ hu fata he ni atee. Shi, ekolɛ Salome ní eeenyɛ efee akɛ eji Maria nyɛmiyoo lɛ kɛ ewu Zebedeo kɛ amɛbihii ni ji Yakobo kɛ Yohane ní batsɔmɔ Yesu bɔfoi yɛ sɛɛ mli lɛ fata Yesu weku lɛ he kɛfã nakai gbɛ lɛ. * (Mateo 4:20, 21; 13:54-56; 27:56; Marko 15:40; Yohane 19:25) Beni amɛjɛ gbɛfãa lɛ amɛbaa lɛ, ekolɛ Yosef kɛ Maria yasusu akɛ Yesu yɛ amɛwekumɛi lɛ ateŋ, no hewɔ lɛ amɛyɔseee akɛ amɛshi lɛ. Beni Maria kɛ Yosef na akɛ Yesu bɛ amɛteŋ lɛ, amɛbɔi lɛ taomɔ, ni gbii etɛ sɛɛ lɛ amɛyana lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ “ni eta shi yɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ eebo amɛ toi ni eebibii amɛ nii.”—Luka 2:44-46.

8. Mɛni Yesu fee yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni mɛni hewɔ mɛi anaa kpɛ amɛhe lɛ?

8 Mɛɛ saji nɛkɛ Yesu ‘bibii’ tsɔɔlɔi lɛ? Saji ni ebibii amɛ lɛ jeee saji komɛi kɛkɛ ni eetao ekɛle nibii komɛi amli jogbaŋŋ, ni ejeee saji komɛi hu ni eetao amɛhetoo kɛkɛ. Hela wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ nakai ŋmalɛ lɛ mli lɛ baanyɛ akɔ saji ni abibiɔ mɔ yɛ saneyeli mli lɛ ahe, ni tsɔɔ akɛ abaanyɛ ajɛ hetooi ni mɔ lɛ haa lɛ mli abibii lɛ saji krokomɛi. Hɛɛ, beni Yesu ji oblanyo fioo lɛ, no mli lɛ ele Biblia lɛ mli jogbaŋŋ ni jamɔŋ tsɔɔlɔi ni le nii jogbaŋŋ lɛ tete anaa kpɛ amɛhe yɛ enilee lɛ hewɔ! Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɛi fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ naa kpɛ amɛhe yɛ enilee kɛ ehetooi ni ehaa lɛ ahewɔ.”—Luka 2:47.

9. Mɛɛ gbɛ oootsɔ okase Biblia lɛ tamɔ Yesu?

9 Mɛni osusuɔ akɛ no ye bua Yesu ni beni eji oblanyo fioo lɛ ená Biblia mli nilee babaoo ní ha tsɔɔlɔi ni he ekwakwao lɛ anaa kpɛ amɛhe lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, efɔlɔi lɛ sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ he nilee tsɔse lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi. (2 Mose 12:24-27; 5 Mose 6:6-9; Mateo 1:18-20) Kɛfata he lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ beni Yesu edako lɛ, no mli lɛ Yosef kɛ lɛ yaa kpeehe lɛ ni eyaboɔ Ŋmalɛ ni akaneɔ yɛ jɛmɛ kɛ amɛmlitsɔɔmɔi lɛ atoi. Ani bo hu ofɔlɔi kɛ bo kaseɔ Biblia lɛ ni amɛkɛ bo yaa Kristofoi akpeei? Yesu hiɛ sɔ yelikɛbuamɔ ni efɔlɔi kɛha lɛ lɛ, ani bo hu ofeɔ nakai? Ani okɛ mɛi krokomɛi gbaa nibii ni okaseɔ lɛ ahe sane taakɛ Yesu fee lɛ?

Yesu Ba Ehe Shi

10. (a) Mɛni hewɔ kulɛ esa akɛ Yesu fɔlɔi ale he ni amɛbaana lɛ yɛ lɛ? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yesu fee efɔ̃ shi eha gbekɛbii?

10 Te osusuɔ akɛ Maria kɛ Yosef nu he amɛha tɛŋŋ beni gbii etɛ sɛɛ ní amɛyana Yesu yɛ sɔlemɔwe lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amɛtsui nyɔ amɛmli. Kɛlɛ, Yesu naa kpɛ ehe akɛ efɔlɔi lɛ leee he ni eyɔɔ. Efɔlɔi le naakpɛɛ gbɛ nɔ ni atsɔ afɔ́ lɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, eyɛ mli akɛ amɛleee nibii ni Yesu baatsu wɔsɛɛ ákɛ Yiwalaherelɔ kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ ahe saji fɛɛ moŋ, shi no mli lɛ amɛle he nɔ ko kɛ̃. (Mateo 1:21; Luka 1:32-35; 2:11) Enɛ ha, Yesu bi amɛ akɛ: “Mɛɛba ni nyɛtaoɔ mi? Ani nyɛleee akɛ esa mi akɛ mihiɔ shi yɛ nii ni ji mitsɛ nɔ̃ lɛ mli?” Shi kɛlɛ, Yesu bo efɔlɔi lɛ atoi ni ekɛ amɛ ku sɛɛ kɛtee shĩa yɛ Nazaret. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Eba ehe shi eha amɛ.” Kɛfata he lɛ, “enyɛ ŋɔ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ fɛɛ eto etsui mli.”—Luka 2:48-51.

11. Kɛ́ aawie toiboo he lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ Yesu he?

11 Ani onáa lɛ mlɛo akɛ ooofee toiboo oha ofɔlɔi be fɛɛ be taakɛ Yesu fee lɛ, loo onuɔ he akɛ amɛbe eho ni amɛnuuu nibii ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ babaoo shishi, ni ákɛ ole nii fe amɛ? Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ ole nibii komɛi tamɔ tɛlifon srɔtoi ni eba nɔ, kɔmpiuta, loo nibii tamɔ nakai ni eba nɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ nitsumɔ fe amɛ. Shi susumɔ Yesu he okwɛ. “Enilee kɛ ehetooi lɛ” ha tsɔɔlɔi ni he ekwakwao lɛ anaa kpɛ amɛhe. Ekolɛ, obaakpɛlɛ nɔ akɛ kɛ́ akɛ nilee ni oyɔɔ lɛ to Yesu nɔ̃ lɛ he lɛ, obaaa kwraa. Ni kɛlɛ, Yesu ba ehe shi eha efɔlɔi. Shi enɛ etsɔɔɔ doo akɛ ekɛ efɔlɔi kpã gbee yɛ amɛyiŋkpɛi fɛɛ amli. Kɛlɛ, beni eji oblanyo fioo lɛ, “eba ehe shi eha amɛ.” Mɛni osusuɔ akɛ obaanyɛ okase kɛjɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?—5 Mose 5:16, 29.

Toiboo Bɛ Mlɛo

12. Toiboo baanyɛ abaa oyi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ aaafee toiboo. Sane ko ni ba afii fioo komɛi nɛ ní kɔɔ oblayei bibii enyɔ komɛi ni ka gbɛjegbɛ wulu ko mlifoo lɛ ahe lɛ maa enɛ nɔ mi. Oblayei lɛ tsɔɔɔ gbɛ ni afee aha nantutswalɔi koni amɛtsɔ jɛi kɛfo gbɛjegbɛ lɛ mli lɛ nɔ. No mli lɛ, amɛkɛ oblanyo fioo ko ni atsɛ́ɔ lɛ John nyiɛ. John shi amɛ koni eyatsɔ gbɛ ni afee aha nantutswalɔi lɛ nɔ. Beni eyaa lɛ, oblayei lɛ tsɛ́ lɛ amɛkɛɛ: “John, nɛgbɛ oyaatsɔ, ba wɔtsɔ biɛ?” Beni John emiii akɛ eeeyafata oblayei lɛ ahe kɛfo gbɛjegbɛ lɛ mli lɛ, amɛteŋ mɔ kome ye ehe fɛo akɛ, “Bo hu otsɛ́ɔ ohe nuu!” Jeee gbeyeishemɔ hewɔ John sumɔɔɔ akɛ ekɛ amɛ yafoɔ gbɛjegbɛ lɛ mli lɛ, shi moŋ etsɔɔ mli akɛ, “Esa akɛ mabo nɔ ni mimami ekɛɛ mi lɛ toi.” John nyiɛ gbɛ ni nantutswalɔi tsɔɔ nɔ kɛfoɔ gbɛjegbɛ lɛ mli lɛ nɔ ni enu gbɛɛmɔ ko. Efo ehe eyaakwɛ lɛ, naa oblayei lɛ ní kar ko etswa amɛ. Amɛteŋ mɔ kome gbo, ni mɔ kroko lɛ pila waa akɛ ehe bahia ní afo enane kome. Dani oshara lɛ baaba lɛ, no mli lɛ oblayei lɛ amami ekɛɛ amɛ akɛ kɛ́ amɛbaafo gbɛjegbɛ lɛ mli lɛ, amɛtsɔ he ni nantutswalɔi tsɔɔ lɛ. Oshara lɛ sɛɛ beni amɛmami kɛ John mami kpe lɛ, ekɛɛ John mami akɛ: “Miná ni kulɛ mibii lɛ bo mi toi taakɛ obinuu lɛ fee lɛ.”—Efesobii 6:1.

13. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi lɛ? (b) Mɛɛ saji amli eja akɛ gbekɛbii akabo amɛfɔlɔi atoi?

13 Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Nyɛbii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi lɛ atoi” lɛ? Kɛ́ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi lɛ, belɛ nyɛmiibo Nyɔŋmɔ toi. Kɛfata he lɛ, nyɛfɔlɔi lɛ yɛ shihilɛ mli niiashikpamɔi babaoo fe nyɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, afii enumɔ dani oshara ni wɔtsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ aaaba lɛ, John mami naanyo ko bi tee nakai gbɛjegbɛ wulu lɛ mlifoo ni kar tswa lɛ ni egbo! Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be nyɛbaaná lɛ mlɛo akɛ nyɛaabo nyɛfɔlɔi atoi, shi Nyɔŋmɔ kɛɛ nyɛfee nakai. Shi kɛ́ nyɛfɔlɔi—aloo mɛi krokomɛi—kɛɛ nyɛ akɛ nyɛmale, nyɛyaju, loo nyɛkɛ nyɛhe awo nifeemɔ ko ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ mli lɛ, no lɛ esa akɛ ‘nyɛbo Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.’ No hewɔ ni beni Biblia lɛ kɛɛ ‘nyɛbo nyɛfɔlɔi lɛ atoi lɛ,’ ekɛfata he akɛ “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ nyɛbo nyɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ ni amɛkɛɔ nyɛ ní kɛ Nyɔŋmɔ mlai kpãa gbee lɛ amli.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.

14. Mɛni hewɔ ewaaa kɛhaaa mɔ ko ni eye emuu akɛ eeefee toiboo lɛ, ni kɛlɛ mɛni hewɔ ehe hiaa ni ekase toiboo lɛ?

14 Ani osusuɔ akɛ eji oye emuu tamɔ Yesu—ni tsɔɔ akɛ, ‘ohe bɛ kpa ko, ni otse ohe kɛjɛ eshafeelɔi ahe’—kulɛ, oooná lɛ mlɛo akɛ ooobo ofɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ amli? (Hebribii 7:26) Eji oye emuu kulɛ, ofeŋ efɔŋ tamɔ eji amrɔ nɛɛ. (1 Mose 8:21; Lala 51:7) Ehe bahia ni Yesu po akase toiboo. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Tsɛ Nyɔŋmɔ bi ji [Yesu] lɛ moŋ, shi kɛlɛ ekase toiboo yɛ amanehului ní ena lɛ amli.” (Hebribii 5:8) Mɛɛ gbɛ nɔ amanehulu ni Yesu na lɛ ye bua lɛ ni ekase toiboo ni ji su ko ni ehe ehiaaa ni ekase beni eyɔɔ ŋwɛi lɛ?

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ekase toiboo?

15 Beni Yesu ji gbekɛ lɛ, Yosef kɛ Maria bu ehe yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ naa. (Mateo 2:7-23) Shi naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebuuu Yesu he dɔŋŋ. Yesu piŋ waa yɛ amanehulu ni ekɛkpe lɛ mli aahu akɛ Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ “eŋɔ sɔlemɔi kɛ faikpamɔi ni bolɔmɔ ni naa wa kɛ yaafonui fata he eshã afɔle.” (Hebribii 5:7) Mɛɛ be enɛ ba mli?

16 Enɛ ba mli diɛŋtsɛ beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbe enitsumɔ lɛ naa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ní Satan bɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni eha E-tɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni abaagbe Yesu tamɔ ojotswalɔ kɛ bɔ ni no baaha agbe e-Tsɛ gbɛi lɛ he guɔ aha lɛ haoɔ lɛ aahu akɛ “eha esɔlemɔ [yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli] lɛ mli wa. Ni ehe latsaa tsɔ̃ tamɔ lá kulibii ni tsereɔ shwieɔ shi.” Ŋmɛlɛtswai fioo komɛi asɛɛ lɛ, bɔ ni sɛŋmɔtso nɔ gbele lɛ naa wa waa lɛ ha Yesu “bo kɛ gbeewalɛ.” (Luka 22:42-44; Marko 15:34) No hewɔ lɛ, “ekase toiboo yɛ amanehului ni ena lɛ amli” ni etsɔ nakai feemɔ nɔ eha e-Tsɛ tsui nyɔ emli. Amrɔ nɛɛ Yesu yɛ ŋwɛi, ni kɛ́ wɔmiitsomlo koni wɔfee toiboo lɛ, enuɔ he ehaa wɔ.—Abɛi 27:11; Hebribii 2:18; 4:15.

Kasemɔ Toiboo

17. Te esa wɔbu tsɔsemɔ wɔha tɛŋŋ?

17 Kɛ́ otsɛ kɛ onyɛ tsɔse bo lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛmiitao bo ekpakpa, ni ákɛ amɛsumɔɔ bo. Biblia lɛ bi akɛ: “Mɛɛ bi yɔɔ ni etsɛ tsɔseee lɛ?” Ebaafee dɔlɛ sane kɛ́ ofɔlɔi heee be kɛjaje bo akɛni amɛbɛ suɔmɔ ko tsɔ kɛha bo lɛ hewɔ. Nakai nɔŋŋ Yehowa jajeɔ bo akɛni esumɔɔ bo hewɔ. “Shi tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ lɛ, amrɔmrɔ lɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ̃ ni, shi dɔlɛ nɔ̃ moŋ; shi kɛ́ fee sɛɛ lɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ni ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ni etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.”—Hebribii 12:7-11.

18. (a) Kɛ́ mɔ jɛ suɔmɔ mli ekɛ tsɔsemɔ ha lɛ, mɛni no tsɔɔ? (b) Ani ole mɔ ko ni ená tsɔsemɔ ni tamɔ nakai he sɛɛ?

18 Blema Israel maŋtsɛ ko ni Yesu tsĩ etã yɛ nilee babaoo ni eyɔɔ hewɔ lɛ wie akɛ ehe miihia ni fɔlɔi ajɛ suɔmɔ mli amɛjaje amɛbii. Salomo ŋma akɛ: “Mɔ ni tsĩɔ etso naa lɛ, eenyɛ̃ ebi lɛ; shi mɔ ni sumɔɔ lɛ lɛ, ejɛɔ mra etsɔseɔ lɛ.” Salomo wie po akɛ mɔ ni ajɛɔ suɔmɔ mli ajajeɔ lɛ lɛ baajie lɛ diɛŋtsɛ esusuma kɛjɛ gbele mli. (Abɛi 13:24; 23:13, 14; Mateo 12:42) Kristofonyo yoo ko tsɔɔ mli akɛ, beni eji gbekɛ lɛ, kɛ́ atee Kristofoi akpeei ni eyabaaa ejeŋ jogbaŋŋ lɛ, etsɛ kɛɔ lɛ akɛ kɛ́ ashɛ shĩa lɛ ebaagbala etoi. Amrɔ nɛɛ, eŋɔɔ enaa waa akɛ etsɛ jɛ suɔmɔ etsɔse lɛ, ni ákɛ enɛ eye ebua lɛ jogbaŋŋ yɛ shihilɛ mli.

19. Mɛɛ yiŋtoo titri hewɔ esa akɛ obo ofɔlɔi atoi?

19 Kɛ́ ofɔlɔi sumɔɔ bo waa ní no haa amɛheɔ be kɛtsɔseɔ bo yɛ suɔmɔ mli lɛ, no lɛ daa amɛ shi. Bo amɛ toi taakɛ bɔ ni wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo bo Yosef kɛ Maria ni ji efɔlɔi lɛ atoi lɛ. Kɛlɛ, nɔ̃ titri hewɔ ni esa akɛ obo amɛ toi ji akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ ni ji o-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kɛɛ ofee nakai. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaaná he sɛɛ, ni “[eba]ahi ahao, ni otsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.”—Efesobii 6:2, 3.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 2 lɛ baafa 841 lɛ mli. Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Kɛ́ gbekɛbii bo amɛfɔlɔi atoi lɛ, mɛɛ sɛɛ amɛbaaná?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu bo efɔlɔi atoi beni eji gbekɛ lɛ ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha gbekɛbii?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kase toiboo?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Beni Yesu ye afii 12 lɛ, no mli lɛ ele Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Yesu kase toiboo yɛ amanehulu mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?