Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yeremia Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yeremia Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Yeremia Wolo lɛ Mli Saji Otii

KWƐ bɔ ni haomɔi ni Yeremia jaje etsɔɔ emaŋbii lɛ baaha amɛnaa akpɛ amɛhe aha! Abaashã sɔlemɔtsu fɛfɛo ni ehi shi akɛ jamɔhe nɔ ni fe afii 300 lɛ wɛlɛŋŋ. Yerusalem maŋtiase lɛ kɛ Yuda maŋ lɛ baatsɔ amaŋfɔ̃ ni abaaloo amɛ mlibii kɛya nomŋɔɔ mli. Saji nɛɛ ahe amaniɛbɔɔ kɛ fɔbuu kojomɔ he saji krokomɛi yɔɔ Biblia mli wolo ni ji Yeremia wolo lɛ mli. Kɛ́ aawie Biblia mli woji ni fa lɛ ahe lɛ, no baa gbɛhe ni ji enyɔ. Wolo lɛ wieɔ nibii hu ni Yeremia diɛŋtsɛ tsɔ mli beni ekɛ anɔkwayeli tsuɔ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ ni hé afii 67 lɛ he nii lɛ ahe. Jeee be ni saji lɛ tee nɔ lɛ nɔ adamɔ ato wolo lɛ mli saji lɛ anaa.

Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu Biblia mli wolo ni ji Yeremia wolo lɛ he? Gbalɛi ni yɔɔ mli ni eba mli lɛ wajeɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli ákɛ Mɔ ni haa eshiwoi baa mli lɛ. (Yesaia 55:10, 11) Nitsumɔ ni Yeremia tsu akɛ gbalɔ lɛ tamɔ nitsumɔ ko ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ pɛpɛɛpɛ, ni bɔ ni mɛi fee amɛnii amɛha yɛ eshɛɛ saji lɛ ahe lɛ hu tamɔ bɔ ni mɛi feɔ amɛnii yɛ wɔbe nɛɛ amli lɛ pɛpɛɛpɛ. (1 Korintobii 10:11) Kɛfata he lɛ, saji ni kɔɔ bɔ ni Yehowa kɛ ewebii lɛ ye eha lɛ jieɔ esui kpakpai lɛ akpo, ni esa akɛ enɛ akanya wɔ.—Hebribii 4:12.

“MIMAŊ LƐ EFEE NIFƆJI ENYƆ”

(Yeremia 1:1–20:18)

Akɛ nitsumɔ wo Yeremia dɛŋ akɛ gbalɔ yɛ Yuda maŋtsɛ Yosia nɔyeli afi ni ji 13 lɛ nɔ, enɔ afii 40 sɛɛ ni ji yɛ afi 607 D.Ŋ.B. ni akpata Yerusalem hiɛ. (Yeremia 1:1, 2) Saji ni ewie he titri yɛ afii 18 ni Yosia ye efata emaŋtsɛyeli lɛ he lɛ kpa Yuda maŋ lɛ nifɔjianii lɛ ahe mama, ni asaŋ ewie fɔbuu kojomɔi ni Yehowa kɛbaaba maŋ lɛ nɔ lɛ he. Yehowa jaje akɛ: “Mafee Yerusalem koikoi, ŋãŋ gbeei ashihilɛhe, ni mafee Yuda maji lɛ amaŋfɔ ní mɔ ko ehiii mli.” (Yeremia 9:11) Mɛni hewɔ? Etsɔɔ mli akɛ: “Ejaakɛ mimaŋ lɛ efee nifɔji enyɔ.”—Yeremia 2:13.

Kɛfata he lɛ, gbalɔ lɛ wie akɛ abaaku sɛɛ akɛ shwɛɛnii ní baatsake amɛtsui lɛ aba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. (Yeremia 3:14-18; 12:14, 15; 16:14-21) Kɛlɛ mɛi naaa gbalɔ lɛ he miishɛɛ. “Yehowa we lɛ nɔ lumɔ lɛ” yi Yeremia ni ebɔ lɛ apã kɛyashi je tsɛre.—Yeremia 20:1-3.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:11, 12—Mɛni hewɔ akɛ kpe ni Yehowa shi yɛ ewiemɔ lɛ he lɛ to “ŋmɛ tso” he lɛ? Ŋmɛ tso fata tsei ni amɛtsutsu amɛfũɔ baa yɛ agbiɛnaa beaŋ lɛ ahe. Yɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ naa lɛ, daa gbi lɛ Yehowa ‘teɔ shi leebi maŋkpa ni etsuɔ egbalɔi lɛ’ koni amɛyabɔ ewebii lɛ kɔkɔ yɛ efɔbuu kojomɔ ni ekɛbaa lɛ he, ni ‘eshi kpe’ kɛyashi etsu kojomɔ lɛ he nii.—Yeremia 7:25.

2:10, 11—Mɛni ha Israelbii lɛ anifeemɔ lɛ yafee nɔ ko srɔto? Eyɛ mli akɛ wɔŋjalɔi amaji ni hi Kitim anaigbɛ kɛ Kedar bokagbɛ lɛ nyɛɔ amɛŋɔɔ maji krokomɛi anyɔŋmɔi amɛbafataa amɛnɔ lɛ ahe moŋ, shi anuko pɛŋ akɛ amɛshɛrɛ amɛnyɔŋmɔi lɛ amɛshwie ni amɛkɛ maŋsɛɛ nyɔŋmɔi ebaye amɛnajiaŋ. Kɛlɛ, Israelbii lɛ kpoo Yehowa ni amɛkɛ yijiemɔ ni sa Lɛ lɛ yaha amagai ni wala bɛ amɛ mli lɛ moŋ.

3:11-22; 11:10-12, 17—Akɛni akpata Samaria hiɛ yɛ afi 740 D.Ŋ.B. hewɔ lɛ, mɛni hewɔ mɔ Yeremia jaje fɔbuu kojomɔi eshwie akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli ni hi kooyigbɛ lɛ hu anɔ lɛ? Nɔ̃ hewɔ ni efee nakai ji akɛ Yerusalem hiɛ ni akpata yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ ji fɔbuu kojomɔ ni Yehowa kɛba Israel maŋ muu lɛ fɛɛ nɔ shi jeee Yuda maŋ lɛ pɛ nɔ. (Ezekiel 9:9, 10) Yɛ akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ hiɛkpatamɔ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ tee nɔ amɛkɛ shɛɛ sane ha Israelbii lɛ, ni jeee Yudafoi lɛ pɛ, ni tsɔɔ akɛ nibii ni awie yɛ Yerusalem ni abaatswa ama shi ekoŋŋ lɛ he lɛ kɔɔ Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ hu he.

4:3, 4—Te fãmɔ nɛɛ shishi lɛ? Taakɛ bɔ ni asaa shikpɔŋ nɔ kɛfeɔ ŋmɔ lɛ, nakai ehe bahia ní Yudafoi ni yeee anɔkwa lɛ ajie nibii gbohii ni yɔɔ amɛtsuiŋ lɛ ní amɛkakpiliŋ amɛtsui. Esa akɛ amɛjie amɛtsui mli “foo” lɛ, ni tsɔɔ akɛ, esa akɛ amɛjie jwɛŋmɔi kɛ susumɔi ni ejaaa lɛ fɛɛ kɛjɛ amɛmli. (Yeremia 9:25, 26; Bɔfoi lɛ Asaji 7:51) Enɛ bi ni amɛtsake amɛjeŋba—amɛkpa nifɔjianii ní amɛfee nibii ni baaha Nyɔŋmɔ ajɔɔ amɛ.

4:10; 15:18—Yehowa laka ewebii atuatselɔi lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa? Gbalɔi ní “gbaa apasa gbalɛ” hi Yeremia gbii lɛ amli. (Yeremia 5:31; 20:6; 23:16, 17, 25-28, 32) Yehowa etsĩii amɛnaa ni amɛkajaje apasa shɛɛ saji.

16:16—Mɛni “wolɛi pii” kɛ “gbɔbilɔi pii” ni Yehowa kɛɛ ‘ebaatsu’ lɛ tsɔɔ? Enɛ baanyɛ akɔ henyɛlɔi asraafoi ni Yehowa baatsu ni amɛyamɔmɔ Yudafoi ni yeee lɛ anɔkwa ní ebu amɛfɔ lɛ ni amɛkpata amɛhiɛ lɛ ahe. Kɛlɛ, yɛ Yeremia 16:15 lɛ naa lɛ, nakai wiemɔ lɛ baanyɛ akɔ Israelbii ni etsake amɛtsui ni aaatao amɛ lɛ ahe.

20:7—Yehowa ‘he wa fe’ Yeremia, ni esaa etsɔ eyiŋ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa? Ekolɛ shikpilikpii ni Yeremia kɛkpe, bɔ ni mɛi taooo ehiɛ amɛna, kɛ yi ni awa lɛ yɛ Yehowa kojomɔi ni ejajeɔ hewɔ lɛ ha enu he akɛ ebɛ hewalɛ dɔŋŋ ni ekɛaatsa nitsumɔ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, Yehowa tsɔ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ nɔ eha Yeremia jie susumɔi ni tamɔ nakai ní ená lɛ kɛjɛ eyitsoŋ, ni no wo lɛ hewalɛ ni etsa enitsumɔ lɛ nɔ. Yehowa tsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ etsɔ gbalɔ Yeremia yiŋ ni etsu nitsumɔ ni eyasusu akɛ enyɛŋ etsu lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:8. Bei komɛi lɛ Yehowa nyɛɔ etsɔɔ kojolɔi ni kwɛɛɛ hiɛaŋ ni etéeɔ amɛshi lɛ anɔ ejieɔ ewebii kɛjɛɔ yiwaai amli. Enyɛɔ efeɔ nakai hu kɛtsɔ maŋ onukpai ní nyɛ̃ɔ ewebii lɛ ni ehaa aheɔ amɛhegbɛi yɛ amɛdɛŋ ahaa mɛi krokomɛi ni hiɛ kã shi aloo kɛtsɔ hewalɛ ni ehaa ejálɔi lɛ bɔni afee ní amɛnyɛ amɛdamɔ yiwaai lɛ anaa lɛ nɔ.—1 Korintobii 10:13.

2:13, 18. Israelbii ni yeee anɔkwa lɛ fee nifɔji enyɔ. Amɛshi Yehowa ní edɛŋ jɔɔmɔ, egbɛtsɔɔmɔ kɛ hebuu sɛɛ efooo lɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛyatao okadifeemɔŋ nubui amɛha amɛhe kɛtsɔ kpaŋmɔ ni amɛkɛ Mizraim kɛ Ashur maji lɛ yafee koni amɛye amɛbua amɛ yɛ tawuu mli lɛ nɔ. Yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, kɛ́ mɔ kwa anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ni eyadi adesai anilee kɛ tsɔɔmɔi, kɛ je lɛŋ maŋkwramɔŋ saji asɛɛ lɛ, ebatsɔɔ tamɔ mɔ ko ni eshi “wala nubu lɛ” ni eyakpɛ “bui ni ejwara.”

6:16. Yehowa wo ewebii atuatselɔi lɛ hewalɛ koni amɛhé be kɛpɛi amɛshihilɛ mli ni amɛku amɛsɛɛ kɛbanyiɛ “tempɔŋi” ni amɛblematsɛmɛi anɔkwafoi lɛ nyiɛ nɔ lɛ anɔ. Ani esaaa akɛ yɛ be kɛ beaŋ lɛ wɔpɛiɔ wɔshihilɛ mli wɔkwɛɔ akɛ ani wɔmiihi shi taakɛ Yehowa taoɔ ni wɔfee lɛ?

7:1-15. Yudafoi lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ sɔlemɔtsu lɛ nɔ akɛ ebaanyɛ amɛyiwala ehere, shi ebaaa lɛ nakai. Esa akɛ wɔnyiɛ yɛ hemɔkɛyeli naa shi jeee yɛ ninamɔ naa.—2 Korintobii 5:7.

15:16, 17. Taakɛ Yeremia fee lɛ wɔbaanyɛ wɔdamɔ nijiaŋwujee naa. Wɔbaanyɛ wɔfee nakai kɛtsɔ Biblia lɛ ní wɔɔná he miishɛɛ akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔbaakase lɛ nɔ, kɛtsɔ ni wɔɔshiɛ kɛwo Yehowa gbɛi hiɛnyam lɛ nɔ kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ nanemɛi fɔji ni wɔbɔŋ lɛ nɔ.

17:1, 2. Nibii fɔji ni Yudafoi lɛ fee lɛ haaa Yehowa aná afɔlei ní amɛsha lɛ ahe miishɛɛ. Kɛ́ wɔhaaa wɔjeŋba he atse lɛ Nyɔŋmɔ naŋ wɔyijiemɔ afɔlei lɛ ahe miishɛɛ.

17:5-8. Kɛ́ adesai kɛ gbɛjianɔtoi ni yɔɔ lɛ anifeemɔi kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee ni amɛhiɔ shi yɛ eshishitoo mlai anaa lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ amɛnɔ. Shi kɛlɛ, yɛ saji ni kɔɔ yiwalaheremɔ kɛ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ diɛŋtsɛ ahe lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ aafɔ̃ Yehowa nɔ.—Lala 146:3.

20:8-11. Esaaa ni wɔŋmɛɔ gbɛ ni shikpilikpiifeemɔ, shitee-kɛwoo, aloo yiwaa haa ekãa ni wɔkɛtsuɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa baa shi.—Yakobo 5:10, 11.

“NYƐKƐ NYƐKUƐ AWOA BABEL MAŊTSƐ LƐ APÃ LƐ SHISHI!”

(Yeremia 21:1–51:64)

Yeremia jaje fɔbuu kojomɔi eshwie Yuda naagbee maŋtsɛmɛi ejwɛ lɛ, apasa gbalɔi, hiɛnyiɛlɔi gbohii kɛ osɔfoi ni jeŋba ekpɔtɔ lɛ anɔ. Beni Yehowa kɛ shwɛɛnii ni yeɔ anɔkwa lɛ toɔ agbamii kpakpa he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Maha mihiŋmɛii akã amɛhe ni mafee amɛ ekpakpa.” (Yeremia 24:5, 6) Awie kojomɔi komɛi ahe kuku yɛ gbalɛi etɛ komɛi ni yɔɔ yitso 25 lɛ mli, ni agbala nakai kojomɔi lɛ amli fitsofitso yɛ yitsei krokomɛi ni tsa nɔ lɛ amli.

Osɔfoi lɛ kɛ gbalɔi lɛ tee Yeremia yinɔ apam koni amɛgbe lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ amɛbaasɔmɔ Babilon maŋtsɛ lɛ. Yeremia kɛɛ Maŋtsɛ Zedekia akɛ: “Nyɛkɛ nyɛkuɛ awoa Babel maŋtsɛ lɛ apã lɛ shishi!” (Yeremia 27:12) Kɛlɛ, “mɔ ni gbɛ Israel eshwã lɛ, eeebua amɛnaa.” (Yeremia 31:10) Awo Rekabbii lɛ ashi yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ. Akɛ Yeremia “yato bulɔi lɛ akpo lɛ nɔ.” (Yeremia 37:21) Akpata Yerusalem hiɛ ni aŋɔ emlibii lɛ babaoo nom. Yeremia kɛ ewoloŋmalɔ Baruk fata mɛi ni ashi yɛ sɛɛ lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ Yeremia bɔ mɛi ni she gbeyei lɛ kɔkɔ akɛ amɛkaya Mizraim moŋ, shi amɛbooo lɛ toi. Yitso 46 kɛyashi 51 lɛ wieɔ saji ni Yeremia wie yɛ jeŋmaji lɛ ahe lɛ he.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

22:30—Ani akpɔ nɛɛ tswaa hegbɛ ni Yesu Kristo yɔɔ ákɛ eeeŋɔ David maŋtsɛsɛi lɛ ni eye maŋtsɛ lɛ efɔ̃ɔ? (Mateo 1:1, 11) Dabi. Akpɔ lɛ tsĩ Yehoiakim seshibii lɛ anaa ákɛ ‘amɛaata David maŋtsɛsɛi lɛ nɔ yɛ Yuda.’ Jeee Yuda Yesu baajɛ eye nɔ, shi moŋ ŋwɛi.

23:33—Mɛni ji “Yehowa jatsu lɛ”? Saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni kɔɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he ni gbalɔ Yeremia jaje lɛ batsɔ tamɔ jatsu kɛha emaŋbii ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ. Gbɔmɛi ni toi egboi lɛ hu batsɔmɔ tamɔ jatsu amɛha Yehowa, ni no ha ekpoo amɛ. Nakai nɔŋŋ Ŋmalɛ lɛ mli shɛɛ saji ni kɔɔ Kristendom hiɛkpatamɔ ni baa lɛ he lɛ ebatsɔ tamɔ jatsu eha Kristendom, ni mɛi ni booo shɛɛ saji lɛ atoi lɛ hu batsɔmɔɔ tamɔ jatsui ni tsii amɛhaa Nyɔŋmɔ.

31:33—Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ aŋmalaa Nyɔŋmɔ mla lɛ awoɔ mɛi atsui mli? Kɛ́ mɔ mii shɛɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ he jogbaŋŋ ni esumɔɔ akɛ efee Yehowa suɔmɔnaa nii lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ aŋmala Nyɔŋmɔ mla lɛ yɛ etsui mli.

32:10-15—Mɛni hewɔ kɛ́ aba gbeekpãmɔ yɛ nɔ ko feemɔ he lɛ, afeɔ ehe woji enyɔ lɛ? Kɛ́ aatao ale nɔ ko yɛ gbeekpãmɔ ni aba lɛ he lɛ, wolo ni naa kã lɛ mli akwɛɔ. Kɛ́ ehe bahia ni akwɛ akɛ nibii ni yɔɔ wolo ni naa kã lɛ mli lɛ ja lo lɛ, wolo ni asɔo naa lɛ mli akwɛɔ. Beni Yeremia hé nii yɛ ewekunyo ni eji enaanyo heyelilɔ lɛ hu dɛŋ lɛ, eha amɛfee enɔ wolo ni sa yɛ mla naa, ni ekɛ no to okadi kpakpa efɔ̃ shi eha wɔ.

33:23, 24—Mɛɛ “wekui enyɔ” ahe awieɔ yɛ biɛ lɛ? Ekome ji odehei aweku ni jɛ Maŋtsɛ David mli lɛ, ni ekroko lɛ ji Aaron seshibii lɛ asɔfoi aweku lɛ. Beni akpata Yerusalem kɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ hiɛ lɛ, ebafee tamɔ nɔ ni Yehowa ekwa nakai wekui lɛ, ni ákɛ enaŋ maŋtsɛyeli ko yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ dɔŋŋ, ni asaŋ enaŋ mɛi ajá lɛ dɔŋŋ.

46:22—Mɛni hewɔ akɛ Mizraim gbee to onufu bolɔmɔ he lɛ? Ekolɛ aatsɔɔ akɛ Mizraim kɛ bolɔmɔ joɔ foi yɛ ta naa tamɔ onufu bolɔɔ kɛ́ eejo nɔ ko naa foi lɛ, ni eeenyɛ eba hu akɛ bɔ ni akɛ haomɔi ba maŋ lɛ shi ní no haaa egbee aya shɔŋŋ dɔŋŋ yɛ majimaji ateŋ saji amli lɛ ha akɛ egbee to onufu bolɔmɔ he lɛ. Kɛfata he lɛ, maŋ lɛ nifeemɔ ni akɛto onufu bolɔmɔ he lɛ haa wɔnaa akɛ, yaka Mizraim Maŋtsɛmɛi feɔ onufu krɔŋkrɔŋ lɛ he okadi yɛ amɛmaŋtsɛ faii ahiɛ kɛ susumɔ akɛ Uatchit ni ji onufu nyɔŋmɔyoo lɛ baabu amɛhe.

Nibii ni Wɔkaseɔ:

21:8, 9; 38:19. Dani abaakpata Yerusalem hiɛ lɛ, Yehowa ha emlibii ni tsakeee amɛtsui ní sa gbele lɛ hegbɛ koni amɛhala wala loo gbele. Hɛɛ, “emɔbɔnalɛi fá babaoo.”—2 Samuel 24:14; Lala 119:156.

31:34. Kwɛ miishɛɛ sane ni eji akɛ wɔɔle akɛ kɛ́ Yehowa kɛ mɔ he eshai ke lɛ lɛ, ekaiii nakai eshai lɛ dɔŋŋ ni egbalaaa mɔ lɛ toi yɛ nakai eshai lɛ ahewɔ yɛ sɛɛ mli!

38:7-13; 39:15-18. Yehowa hiɛ kpaaa anɔkwayeli mli ni wɔjɛɔ wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ nɔ, emli eko ji ‘mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ni wɔsɔmɔɔ’ lɛ.—Hebribii 6:10.

45:4, 5. Taakɛ ebalɛ beni eshwɛ fioo ni abaakpata Yuda maŋ lɛ hiɛ lɛ, je nɛŋ “naagbee gbii” ni wɔyɔɔ mli nɛɛ jeee be ni esa akɛ wɔtao “nibii wuji” tamɔ ninámɔ kɛ gbɛihemɔ.—2 Timoteo 3:1; 1 Yohane 2:17.

ASHÃ YERUSALEM

(Yeremia 52:1-34)

Afi 607 D.Ŋ.B. ji Zedekia nɔyeli afi ni ji 11. Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar wo Yerusalem he ka nyɔji 18. Yɛ Nebukadnezar nɔyeli afi ni ji 19 lɛ nɔ, nyɔŋ ni ji enumɔ lɛ gbi ni ji kpawo lɛ nɔ lɛ, Nebuzaradan ni ji oblafoi atsɛ lɛ, ‘tee’ Yerusalem. (2 Maŋtsɛmɛi 25:8) Ekolɛ Nebuzaradan jɛ maŋ lɛ gbogboi lɛ asɛɛ he ni ebɔ ŋsara yɛ lɛ ni ekwɛ bɔ ni nibii yaa nɔ, kɛkɛ ni eto gbɛjianɔ koni etutua maŋ lɛ. Gbii etɛ sɛɛ ni ji yɛ nyɔŋ ni ji nyɔŋma lɛ nɔ lɛ ‘ebote’ Yerusalem, ni eyashã maŋ lɛ.—Yeremia 52:12, 13.

Yeremia tsɔɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli fitsofitso. Bɔ ni etsɔɔ nibii amli eha lɛ yɛ awerɛho, ni no ha mɛi wo yara. Yara ni awo lɛ ahe saji yɔɔ Biblia mli wolo ni ji Yaafo wolo lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Fɔ́ ni Yehowa bu Yerusalem maŋ lɛ fata saji ni Yeremia jaje lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa ‘he wa fe’ Yeremia yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

“Bɔ ni agbamii kpakpai nɛɛ yɔɔ lɛ, nakai makwɛ Yuda nomii lɛ.”—Yeremia 24:5