Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Biblia Gbalɛi Amli Hemɔkɛyeli Hereɔ Mɔ Yiwala

Biblia Gbalɛi Amli Hemɔkɛyeli Hereɔ Mɔ Yiwala

Biblia Gbalɛi Amli Hemɔkɛyeli Hereɔ Mɔ Yiwala

BENI Yesu miije kpo kɛmiijɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli ní ekuŋ esɛɛ kɛyaŋ jɛmɛ dɔŋŋ lɛ, ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ lɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ kwɛ tɛi komekome kɛ tsui komekome!” Yudafoi lɛ kɛ sɔlemɔtsu lɛ shwãa, ni eji amɛmaŋ lɛ hiɛnyamwoo nɔ̃. Shi Yesu kɛɛ akɛ: “Oona nɛkɛ tsui kpeteŋkpelei nɛɛ? Ashiŋ tɛ kome yɛ ekroko nɔ ni atsiŋ atswaŋ shi.”—Marko 13:1, 2.

Sane nɛɛ sa kadimɔ waa! Tɛi ni akɛma Sɔlemɔtsu lɛ ekomɛi dara waa. Agbɛnɛ hu, nɔ ni Yesu wie yɛ sɔlemɔtsu lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ abaakpata Yerusalem maŋ lɛ kɛ ekolɛ Yudafoi amaŋ muu lɛ po hiɛ, ni sɔlemɔtsu ni amɛjáa Nyɔŋmɔ yɛ mli lɛ hu fata he. No hewɔ lɛ Yesu kaselɔi lɛ tee nɔ amɛbi lɛ akɛ: “Tsɔɔmɔ wɔ be mli ní aaafee nii nɛɛ, kɛ be mli ni nii nɛɛ fɛɛ kwa aaaba mli lɛ he okadi.”—Marko 13:3, 4.

Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Naagbee lɛ shɛko.” Klɛŋklɛŋ lɛ, kaselɔi lɛ baanu tai, shikpɔŋhosomɔi, hɔ̃ji, kɛ gbele helai atãtsĩi ahe yɛ hei srɔtoi. No sɛɛ lɛ Yudafoi lɛ kɛ shihilɛ ko ni yɔɔ gbeyei baakpe, ni no baaha akpata amɛmaŋ lɛ hiɛ. Hɛɛ, eji ‘amanehulu kpele’ diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ kɛ ehe baawo sane nɛɛ mli koni ehere “mɛi ni ahala lɛ,” ni ji Kristofoi anɔkwafoi lɛ ayiwala. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?—Marko 13:7; Mateo 24:7, 21, 22; Luka 21:10, 11.

Atse Roma Nɔyeli lɛ Hiɛ Atũa

Afii 28 baho ní Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ miimɛ gbalɛ nɛɛ mlibaa lolo. Tai, shikpɔŋhosomɔi, hɔ̃ji, kɛ gbele helai tee nɔ yɛ Roma Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 9 lɛ.) Hiŋtihiŋti kɛ béi miiya nɔ yɛ Yudeabii lɛ ateŋ waa diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, toiŋjɔlɛ fioo yɛ Yerusalem ní atswa gbogbo awo he, ní jɛmɛ yɔɔ shweshweeshwe lɛ. Maŋbii lɛ miiye nii, amɛmiitsu nii, amɛmiibote gbalashihilɛ mli, ni amɛmiifɔ́fɔi, taakɛ amɛfeɔ daa lɛ. Sɔlemɔtsu agbo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hãa amɛnuɔ he akɛ maŋ lɛ yɛ shweshweeshwe.

Aaafee afi 61 Ŋ.B. lɛ, Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ anine shɛ wolo ni bɔfo Paulo ŋma kɛmaje amɛ lɛ nɔ. Ejie amɛyi yɛ amɛtsuishiŋmɛɛ lɛ hewɔ, shi bɔ ni mɛi komɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ efee amɛnii tamɔ nɔ ni amɛnaaa hiɛdɔɔ ni yɔɔ be ni amɛyɔɔ mli lɛ he lɛ gba enaa. Amɛteŋ mɛikomɛi miikpalaŋ kɛmiijɛ Nyɔŋmɔjamɔ he, loo amɛdaraaa yɛ mumɔŋ. (Hebribii 2:1; 5:11, 12) Paulo wo amɛ hewalɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛkashɛa nyɛmli ekãa lɛ nyɛfɔ̃a . . . Ejaakɛ ‘fioo kɛkɛ eshwɛ ni mɔ ni baa lɛ aaaba, ni etsɛŋ kwraa; shi jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ́ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.’” (Hebribii 10:35-38) Eji ŋaawoo ni yɔɔ ebe naa diɛŋtsɛ! Shi ani Kristofoi lɛ baaná hemɔkɛyeli, ní amɛha amɛhiɛ ahi Yesu gbalɛ lɛ mlibaa lɛ nɔ? Ani Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa lɛɛlɛŋ?

Yerusalem shihilɛ tee nɔ efite fiofio yɛ afii enumɔ ni tsara nɔ kɛba lɛ amli. Naagbee yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, Roma Amralo ju-kɛ-fɔ̃tsɛ ni atsɛɔ lɛ Florus lɛ yaloo talentai 17 yɛ sɔlemɔtsu shikatoohe krɔŋkrɔŋ lɛŋ koni ekɛtsé ‘too ni esa akɛ Yudafoi lɛ awo’ ní amɛwoko lɛ. Yudafoi lɛ amli fu waa ni amɛtse atũa. Yudafoi atuatselɔi loo Hiɛdɔlɔi komɛi kú kɛba Yerusalem ni amɛbagbe Roma asraafoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ. No sɛɛ lɛ amɛgba mli kpoo akɛ Yudea bɛ Roma Maŋtsɛyeli lɛ shishi dɔŋŋ. Yudea kɛ Roma jwere ta nɔ agbɛnɛ!

Beni shɛɔ nyɔji etɛ lɛ, Cestius Gallus ni ji Roma amralo ni yɔɔ Syria lɛ loo asraafoi 30,000 kɛba wuoyigbɛ koni amɛbakũ Yudafoi lɛ atuatsemɔ lɛ naa. Beni Cestius Gallus asraafoi lɛ yashɛ Yerusalem lɛ, no mli lɛ aaye Asesei Agbi Jurɔ, oya nɔŋŋ kɛkɛ ni amɛbote akrowai ni jwere ehewɔŋ lɛ amli. Akɛni Hiɛdɔlɔi lɛ ayi faaa hewɔ lɛ, amɛyaba abo yɛ sɔlemɔwe lɛ mɔji lɛ amli. Oona kɛ onaaa nɛɛ Roma asraafoi lɛ ebɔi gbogbo ni atswa awo sɔlemɔtsu lɛ he lɛ shishi tsaa. Yudafoi lɛ anaa kpɛ amɛhe waa. Nɔ hewɔ ji akɛ asraafoi ni ji wɔŋjalɔi miibule Yudafoi ahekrɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ! Shi kɛlɛ, Kristofoi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ kai Yesu wiemɔi nɛɛ akɛ: ‘Kɛ́ nyɛna amaŋfɔ̃ nihii nii lɛ ní gbalɔ Daniel wie he lɛ akɛ ema hekrɔŋkrɔŋ lɛ, no lɛ mɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ajo foi kɛya gɔji lɛ anɔ.’ (Mateo 24:15, 16) Ani amɛbaaná hemɔkɛyeli yɛ Yesu gbalɛ wiemɔi lɛ amli koni no atsirɛ amɛ ní amɛjo foi kɛya gɔji lɛ anɔ? Taakɛ nibii balɛ ha lɛ, nakai feemɔ baahere amɛyiwala. Shi te amɛaafee tɛŋŋ amɛjo foi?

Trukaa lɛ, Cestius Gallus hã esraafoi lɛ gbala amɛhe shi kɛjɛ jɛmɛ ni aleee nɔ hewɔ, ni amɛkɛ amɛhiɛ tsɔɔ ŋshɔnaa gbɛ, shi Hiɛdɔlɔi lɛ hu tiu amɛ. Afo amanehulu ni ba maŋ lɛ nɔ lɛ sɛɛ kuku yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ! Kristofoi lɛ jie hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu gbalɛ kɔkɔbɔɔ wiemɔi lɛ amli, ni amɛjo foi kɛshi Yerusalem kɛtee Pella, ni ji maŋ ko ni yɔɔ gɔji anɔ yɛ Yordan Faa lɛ sɛɛ lɛ. Amɛjo foi yɛ be ni sa mli. Etsɛɛɛ ni Hiɛdɔlɔi lɛ kũ amɛsɛɛ kɛba Yerusalem ni amɛbanyɛ maŋbii ni eshwɛ lɛ anɔ koni amɛfata he kɛtse atua lɛ. * Shi Kristofoi lɛ tee nɔ amɛhi Pella shweshweeshwe, ni amɛkwɛ nibii krokomɛi ni baaya nɔ lɛ agbɛ.

Maŋ lɛ Mli Bafee Hirihiri

Yɛ nyɔji fioo komɛi asɛɛ lɛ, Roma asraafoi akuu kroko saa amɛhe koni amɛbabutu Yerusalem. Yɛ afi 67 Ŋ.B. lɛ, Tatsɛ Vespasian kɛ ebi nuu ni atsɛɔ lɛ Titus lɛ bua asraafoi 60,000 naa. Ehé asraafoi ni he wa ni amɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsumɔɔ nɛɛ afii enyɔ kɛbashɛ Yerusalem, ni amɛfite gbɛtsiinii fɛɛ ni yɔɔ amɛgbɛ nɔ lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Yudafoi akui ni kɛ amɛhe yeee ni yɔɔ Yerusalem lɛ bɛ hiɛ kwraa ní amɛkɛ amɛhe miitswa. Akpata aboŋoi ni akɛ niyenii eto mli lɛ ahiɛ, akumɔ tsũi ni bɛŋkɛ sɔlemɔtsu lɛ ashwie shi shwɛtɛɛ, ni agbe Yudafoi ni fa fe 20,000. Vespasian shashao shi akɛ eeeya Yerusalem, ni ekɛɛ akɛ: ‘Minyɔŋmɔ lɛ he esa akɛ Roma tatsɛ fe mi; wɔhenyɛlɔi lɛ diɛŋtsɛ miigbegbee amɛhe.’

Beni Roma Maŋtsɛ Nero gbo lɛ, Vespasian kũ esɛɛ kɛtee Roma koni eyaŋɔ maŋtsɛyeli lɛ, ni eshi Titus koni egbe Yudea tafaa lɛ naa. Titus yashɛ Yerusalem beni eshwɛ fioo ni abaaye Hehoo yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, ni esá maŋbii lɛ kɛ mɛi ni efã gbɛ kɛba jɛmɛ kɛha gbijurɔyeli lɛ ayi ewo maŋ lɛŋ. Etabilɔi lɛ folɔ tsei ni yɔɔ Yudea akrowai lɛ amli, ni amɛjɔɔ naa piɔpiɔ kɛfo afabaŋ kilomitai 7 amɛwo maŋtiase lɛ he. Nɔ ni Yesu gba kɛfɔ̃ shi lɛ pɛpɛɛpɛ nɛ: “Ohenyɛlɔi lɛ aaatsa bu awo ohe, ni amɛaabɔleo kpula ni amɛaasa oyi yɛ he fɛɛ he.”—Luka 19:43.

Etsɛɛɛ kwraa ni hɔmɔ ba maŋ lɛ mli. Basabasafeelɔi ni hiɛ awuiyeli nibii bote mɛi ni egboi kɛ mɛi ni miihe agboi lɛ ashiai ni amɛyahà amɛnibii. Kɛ́ hoo kwraa lɛ yoo fɔ yoo ko ni efi lɛ waa lɛ gbe ebi ŋmɔŋ ni eye, ni no wo gbalɛ nɛɛ obɔ̃ akɛ: “Ni oooye bo diɛŋtsɛ omusuŋbii, obihii kɛ obiyei . . . yɛ yisámɔ lɛ kɛ fĩmɔ ni ohenyɛlɔi lɛ aaahã afĩo lɛ mli.”—5 Mose 28:53-57.

Yɛ naagbee lɛ, akpata Yerusalem hiɛ beni awo ehe ká nyɔji enumɔ sɛɛ. Ahà nibii ni yɔɔ maŋ lɛ kɛ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ, ni ashã, ni akpata maŋ lɛ hiɛ kwraa. (Daniel 9:26) Mɛi ni gboi lɛ ayikulɛ baashɛ 1,100,000; ni mɛi 97,000 krokomɛi hu tsɔmɔ nyɔji. * (5 Mose 28:68) Kɛ́ hoo lɛ, Yudafoi lɛ tã yɛ Yudea. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji amanehulu ni maŋ muu lɛ fɛɛ kɛkpe ni anako ehe nɔ dã, ni eji tsakemɔ kpele ni ba yɛ Yudafoi lɛ amaŋkwramɔŋ, jamɔŋ, kɛ amɛshihilɛ gbɛ̀i fɛɛ amli. *

Shi Kristofoi ni yɔɔ Pella lɛ jɛ amɛtsuiŋ amɛda Nyɔŋmɔ shi akɛ ehere amɛyiwala. Hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Biblia gbalɛi amli lɛ baa amɛ yi!

Kɛ́ wɔsusu saji nɛɛ he lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ wala mli ŋmɛnɛ lɛ abi ehe akɛ: ‘Ani miyɛ hemɔkɛyeli ni baahere miyiwala yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni bɛŋkɛɔ lɛ mli? Ani miji ‘mɛi ní kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ lɛ ateŋ mɔ kome’?’—Hebribii 10:39; Kpojiemɔ 7:14.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 10 Yudanyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus wie akɛ Hiɛdɔlɔi lɛ tiu Romabii lɛ gbii kpawo dani amɛkũ amɛsɛɛ kɛba Yerusalem.

^ kk. 15 Akɔntaabuu ko tsɔɔ akɛ, agbe mɛi ni fa fe Yudafoi ni yɔɔ Roma Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ mlijaa kpawo mli ekome.

^ kk. 15 Yudanyo Biblia he nilelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Alfred Edersheim lɛ ŋma akɛ: “Amanehului ni eba yɛ Israel yinɔsane mli lɛ ateŋ eko kwraa kɛ enɛ yeee hegbɔ, ni amanehului ni baaba amɛnɔ wɔsɛɛ lɛ po ninaŋ no.”

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 9]

Okadii Komɛi ní Ba Mli yɛ Klɛŋklɛŋ Afii 100 lɛ Mli

TAI:

Gaul (afi 39-40 Ŋ.B.)

Afrika Kooyigbɛ (afi 41 Ŋ.B.)

Britain (afi 43, kɛ 60 Ŋ.B.)

Armenia (afi 58-62 Ŋ.B.)

maŋ kɛ weku mli béi yɛ Yudea (afi 50- 66 Ŋ.B.)

SHIKPƆŊHOSOMƆI:

Roma (afi 54 Ŋ.B.)

Pompeii (afi 62 Ŋ.B.)

Asia Bibioo (afi 53, kɛ 62 Ŋ.B.)

Kreta (afi 62 Ŋ.B.)

HƆJI:

Roma, Hela, Mizraim (aaafee afi 42 Ŋ.B.)

Yudea (aaafee afi 46 Ŋ.B.)

GBELE HELAI:

Babilon (afi 40 Ŋ.B.)

Roma (afi 60, kɛ 65 Ŋ.B.)

AMALE GBALƆI:

Judea (aaafee afi 56 Ŋ.B.)

[Shikpɔŋ he mfoniri/​Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Ta ni Romabii lɛ Fã yɛ Palestina Kɛjɛ Afi 67-70 Ŋ.B.

Ptolemai

Galilea Ŋshɔ

Pella

PEREA

SAMARIA

Yerusalem

Ŋoo Ŋshɔ

YUDEA

Kaisaria

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Map only: Based on maps copyrighted by Pictorial Archive (Near Eastern History) Est. and Survey of Israel

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

‘Wɔhenyɛlɔi lɛ diɛŋtsɛ miigbegbee amɛhe.’—Vespasian

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 11]

Roma asraafoi kpata Yerusalem hiɛ, afi 70 Ŋ.B.

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 11 lɛ Jɛ]

Relief: Soprintendenza Archeologica di Roma; Vespasian: Bildarchiv Preussischer Kulturbesitz/Art Resource, NY