Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ye Kristo Kɛ Etsulɔ Anɔkwafo Lɛ Anɔkwa

Ye Kristo Kɛ Etsulɔ Anɔkwafo Lɛ Anɔkwa

Ye Kristo Kɛ Etsulɔ Anɔkwafo Lɛ Anɔkwa

‘Enuŋtsɔ lɛ aaaŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.’—MATEO 24:45-47.

1, 2. (a) Namɔ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ lɛ ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Kristo diɛŋtsɛ ji mɔ ni nyiɛɔ Kristofoi asafo lɛ hiɛ?

“AKATSƐ nyɛ nuŋtsɔmɛi hu; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛnuŋtsɔ [yɛ Hela wiemɔ mli lɛ, “hiɛnyiɛlɔ”], lɛ ji Kristo.” (Mateo 23:10) Nɔ ni Yesu wie nɛɛ fee lɛ faŋŋ kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ adesa ko efeŋ amɛhiɛnyiɛlɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Amɛ-Hiɛnyiɛlɔ kome pɛ ni ji Yesu Kristo lɛ baahi ŋwɛi. Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛ hegbɛ nɛɛ ha Yesu. Yehowa ‘tee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ, ni eŋɔ lɛ efee nibii fɛɛ yitso eha asafo lɛ ni ji egbɔmɔtso lɛ.’—Efesobii 1:20-23.

2 Akɛni Kristo ji “nibii fɛɛ yitso” kɛha Kristofoi asafo lɛ hewɔ lɛ, eyɛ nibii fɛɛ ni afeɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ anɔ hewalɛ. Enaa nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ asafo lɛ mli. Ele anɔkwa Kristofoi asafo fɛɛ asafo mumɔŋ shidaamɔ jogbaŋŋ. Kpojiemɔ ni bɔfo Yohane nine shɛ nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. naagbee gbɛ lɛ feɔ sane nɛɛ faŋŋ. Beni Yesu kɛ asafoi kpawo lɛ wieɔ lɛ, etsĩ tã shii enumɔ sɔŋŋ akɛ ele amɛnitsumɔi, ni ji amɛmɔdɛŋbɔɔi kɛ amɛgbɔjɔmɔi, ni ekɛ ŋaawoo kɛ hewalɛwoo ni he baahia asafo fɛɛ asafo lɛ ha amɛ. (Kpojiemɔ 2:2, 9, 13, 19; 3:1, 8, 15) Eyɛ faŋŋ akɛ Kristo le asafoi krokomɛi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ, Palestina, Syria, Babilon, Hela, Italy, kɛ hei krokomɛi lɛ hu amumɔŋ shidaamɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Ni ŋmɛnɛ hu?

Tsulɔ Anɔkwafo

3. Mɛni hewɔ eja gbɛ ákɛ akɛ Kristo aaato yitso he ní akɛ esafo lɛ ato gbɔmɔtso he lɛ?

3 Beni atée Yesu shi ni eshwɛ fioo ni ebaaya e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ.” Ekɛɛ hu akɛ: “Naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mateo 28:18-20) Ebaaya nɔ ekɛ amɛ ahi shi akɛ amɛ-Yitso. Yɛ woji ni bɔfo Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Efeso kɛ Kolose lɛ amli lɛ, ekɛ Kristofoi asafo lɛ to ‘gbɔmɔtso’ he, ni Kristo ji nakai gbɔmɔtso lɛ Yitso. (Efesobii 1:22, 23; Kolosebii 1:18) Wolo ko ni atsɛɔ lɛ The Cambridge Bible for Schools and Colleges lɛ kɛɛ akɛ nɛkɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ nɛɛ “tsɔɔ akɛ jeee akɛ ehe miihia ni ekomefeemɔ ahi gbɔmɔtso lɛ kɛ Yitso lɛ teŋ kɛkɛ, shi moŋ ákɛ Yitso lɛ kudɔɔ gbɔmɔtso lɛ he nibii lɛ fɛɛ. Yitso lɛ dɛŋdadei ji gbɔmɔtso lɛ he nii lɛ.” Mɛɛ kuu Kristo kɛtsu nii akɛ edɛŋdade kɛjɛ beni awó lɛ Maŋtsɛ yɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ?—Daniel 7:13, 14.

4. Yɛ Maleaki gbalɛ lɛ kɛ gbee kpamɔ naa lɛ, mɛni Yehowa kɛ Kristo Yesu bana be ni amɛbakwɛ bɔ ni nibii yaa nɔ yɛ mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ?

4 Maleaki gba efɔ shi akɛ Yehowa ni ji “[anɔkwa] Nuŋtsɔ lɛ” baaba ebakojo ní ekwɛ bɔ ni nibii yaa nɔ yɛ esɔlemɔwe loo okadifeemɔŋ jamɔhe lɛ, ni e-Bi Kristo Yesu ni ji “kpaŋmɔ bɔfo lɛ” ni awó lɛ maŋtsɛ etsɛko lɛ baafata ehe kɛba. Ekã shi faŋŋ akɛ “be” ni akɛje ‘Nyɔŋmɔ we lɛ kojomɔ’ shishi ji afi 1918. * (Maleaki 3:1; 1 Petro 4:17) Aka mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ní kɛɔ akɛ amɛmiija Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ akwɛ jogbaŋŋ. Akpoo Kristendom sɔlemɔi lɛ ni kɛ afii ohai abɔ etsɔɔ tsɔɔmɔi ni gbeɔ Nyɔŋmɔ he guɔ, ni fata he kɛgbe mɛi yɛ Jeŋ Ta I lɛ mli lɛ. Aka Kristofoi anɔkwafoi shwɛɛnii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ akwɛ, ni atsuu amɛhe tamɔ bɔ ni akɛ la tsuuɔ nii ahe lɛ, ni akpɛlɛ amɛnɔ ni amɛbatsɔmɔ mɛi ni kɛ “nikeenii aaabaha Yehowa yɛ jalɛ mli.”—Maleaki 3:3.

5. Yɛ Yesu gbalɛ ni kɔɔ ‘ebaa’ lɛ he lɛ naa lɛ, namɔ abayɔse lɛ akɛ “tsulɔ” anɔkwafo lɛ?

5 Yɛ Maleaki gbalɛ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, “tsulɔ” kuu lɛ yɔsemɔ fata okadi ni Yesu kɛɛ akɛ nomɛi baaye kɛbua ekaselɔi lɛ koni amɛyɔse be ni ‘eba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ’ he. Yesu kɛɛ akɛ: “Belɛ namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ mɔ ni enuŋtsɔ ŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ, koni eha amɛ amɛŋmaa yɛ be ni sa nɔ lɛ? Ajɔɔ nakai tsulɔ lɛ, mɔ ni beni enuŋtsɔ baa lɛ, ni eeebanina lɛ akɛ eefee nakai lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, eeeŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.” (Mateo 24:3, 45-47) Yɛ afi 1918 beni Kristo ‘ba’ koni ebakwɛ nɔ ni “tsulɔ” lɛ tsuɔ lɛ, ebana kaselɔi anɔkwafoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii ní kɛjɛ afi 1879 lɛ amɛkɛ ‘ŋmaa miiha yɛ be ni sa nɔ’ kɛtsɔ Buu-Mɔɔ kɛ Biblia kasemɔ woji krokomɛi anɔ. Ekpɛlɛ amɛ nɔ akɛ edɛŋdade loo “tsulɔ,” ni yɛ afi 1919 lɛ, etuu enii fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ewo amɛdɛŋ koni amɛkwɛ nɔ.

Kristo Nibii ni Yɔɔ Shikpɔŋ lɛ Nɔ lɛ Anɔkwɛmɔ

6, 7. (a) Mɛɛ gbɛi kroko Yesu kɛtsɛ ‘etsulɔ’ anɔkwafo lɛ? (b) Mɛni wiemɔ “tsulɔ nukpa” ni Yesu kɛtsu nii lɛ tsɔɔ?

6 Nyɔji fioo komɛi dani Yesu baagba gbalɛ ni kɔɔ ba ni eba lɛ he okadi lɛ, kɛ “tsulɔ” ni baaye enajiaŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he lɛ, ekɛ gbɛi kroko tsɛ́ “tsulɔ” nɛɛ, ni no haa wɔnaa nitsumɔ ni akɛwo tsulɔ lɛ dɛŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “Shi namɔ mɔ ji tsulɔ nukpa anɔkwafo kɛ nilelɔ, ní nuŋtsɔ lɛ aaawo lɛ onukpa yɛ ewebii anɔ, koni eha amɛ amɛniyenii yɛ be ní sa mli lɛ? Miikɛɛ nyɛ anɔkwale mli akɛ eeewo lɛ onukpa yɛ enibii fɛɛ nɔ.”—Luka 12:42, 44.

7 Atsɛ́ tsulɔ lɛ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli akɛ tsulɔ nukpa, ni yɛ Hela wiemɔ mli lɛ eshishi ji “we nɔkwɛlɔ loo gboshinii anɔkwɛlɔ.” Tsulɔ nukpa kuu nɛɛ jeee woloŋlelɔi akuu ko kɛkɛ ni baatsɔɔ Biblia mli saji otii ni yɔɔ miishɛɛ lɛ ashishi. Kɛfata mumɔŋ niyenii kpakpa ni “tsulɔ nukpa anɔkwafo” lɛ kɛbaaha “yɛ be ni sa mli lɛ” he lɛ, Kristo baatuu ewebii lɛ kɛ “enibii fɛɛ” ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ewo edɛŋ koni ekwɛ nɔ. Mɛni ji nɛkɛ nibii nɛɛ?

8, 9. Mɛɛ ‘nibii’ ahala tsulɔ lɛ akɛ ekwɛ nɔ?

8 Nɔ ni fata tsulɔ lɛ nitsumɔ he ji ni ekwɛ tsũi kɛ nibii ni Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛtsuɔ amɛ-Kristofoi anifeemɔi ahe nii yɛ jeŋ fɛɛ lɛ anɔ, tamɔ Yehowa Odasefoi ajeŋ muu fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ, nitsumɔhe niji srɔtoi lɛ, kɛ hei ni amɛkpeeɔ yɛ kɛjáa Nyɔŋmɔ—tamɔ Maŋtsɛyeli Asai kɛ Kpee Asai lɛ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, tsulɔ lɛ toɔ Biblia kasemɔ ni tswaa mɔ hemɔkɛyeli emaa shi he gbɛjianɔ kɛtsɔ kpeei ni afeɔ daa otsi kɛ kpokpaa bibii kɛ kpokpaa wuji anɔ kpee ni afeɔ yɛ be kɛ beaŋ lɛ nɔ. Awieɔ saji ni kɔɔ Biblia mli gbalɛi amlibaa he lɛ he yɛ kpeei nɛɛ ashishi, ni wɔnine shɛɔ bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli lɛ nɔ yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ.

9 Nɔ ni fata tsulɔ nukpa lɛ nitsumɔi lɛ ahe ji ni ekwɛ koni atsu nitsumɔ ni he hiaa waa ni ji “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ shiɛmɔ, ní afee ‘jeŋmaji fɛɛ kaselɔi.’ Enɛ biɔ ni amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi ni amɛye nibii fɛɛ ni Kristo ni ji asafo lɛ Yitso lɛ efã akɛ afee yɛ nɛkɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ nɔ. (Mateo 24:14; 28:19, 20; Kpojiemɔ 12:17) Shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ eha shwɛɛnii ni afɔ amɛmu lɛ ená nanemɛi anɔkwafoi “asafo babaoo.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ “jeŋmaji lɛ fɛɛ anii ni jara wa” nɛɛ fata Kristo ‘nibii’ ni jara wa ni tsulɔ anɔkwafo lɛ kwɛɔ nɔ lɛ ahe.—Kpojiemɔ 7:9; Hagai 2:7.

Nɔyeli Kuu ni Damɔɔ Tsulɔ Kuu lɛ Najiaŋ

10. Mɛɛ kuu kpɛɔ yiŋ yɛ saji ahe yɛ klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli, ni mɛɛ hewalɛ amɛyiŋkpɛi lɛ ná yɛ asafoi lɛ anɔ?

10 Ekã shi faŋŋ akɛ tsulɔ anɔkwafo lɛ nitsumɔi babaoo lɛ biɔ ni amɛkpɛ yiŋ yɛ saji pii ahe. Yɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli lɛ, bɔfoi kɛ onukpai ni hi Yerusalem lɛ tsu nii akɛ tsulɔ kuu lɛ najiaŋdamɔlɔ, ni amɛkpɛ yiŋ yɛ saji ahe amɛha Kristofoi asafo muu lɛ fɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:1, 2) Klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli nɔyeli kuu lɛ tsɔ woji aŋmalamɔ kɛ amɛnajiaŋdamɔlɔi ni faa gbɛ lɛ anɔ amɛha asafoi lɛ le amɛyiŋkpɛi. Mra be mli Kristofoi lɛ amii shɛ amɛhe waa beni amɛnine shɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ nɛɛ anɔ lɛ, ni amɛsuɔmɔ mli ni amɛjɛ amɛfĩ nɔyeli kuu lɛ yiŋkpɛi lɛ asɛɛ lɛ ha toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hi amɛteŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 15:22-31; 16:4, 5; Filipibii 2:2.

11. Namɛi Kristo kɛtsuɔ nii ŋmɛnɛ kɛkudɔɔ esafo lɛ, ni te esa akɛ wɔbu Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu nɛɛ wɔha tɛŋŋ?

11 Taakɛ eji yɛ mra be mli Kristofoi lɛ abeaŋ lɛ, ŋmɛnɛ, nɔkwɛlɔi akuu fioo ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ji mɛi ni sɔmɔɔ akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ a-Nɔyeli Kuu. Kristo ni ji asafo lɛ Yitso lɛ tsɔɔ ehewalɛ ní “eninejurɔ” feɔ he mfoniri lɛ nɔ ekudɔɔ nɛkɛ hii anɔkwafoi nɛɛ be mli ni amɛkwɛɔ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ nɔ lɛ. (Kpojiemɔ 1:16, 20) Albert Schroeder ni kɛ afii babaoo sɔmɔ akɛ Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo ni gbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa nyɛsɛɛ nɛɛ ŋma yɛ ewala shihilɛ he sane lɛ mli akɛ: “Nɔyeli Kuu lɛ kpeeɔ daa Shɔ, ni amɛsɔleɔ kɛbiɔ Yehowa mumɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛjeɔ kpee lɛ shishi. Amɛtswaa amɛfai shi akɛ amɛaaha saji fɛɛ ni amɛbaatsu he nii, kɛ yiŋ fɛɛ ni amɛbaakpɛ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ akpã gbee.” * Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ anɔ. Esa akɛ wɔbo amɛtoi titri yɛ famɔ ni bɔfo Paulo kɛha lɛ naa akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe.”—Hebribii 13:17.

Jiemɔ Bulɛ ni Sa Kpo Otsɔɔ Tsulɔ Anɔkwafo Lɛ

12, 13. Mɛɛ Ŋmalɛ naa yiŋtoi ahewɔ esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ tsulɔ kuu lɛ?

12 Yiŋtoo titri hewɔ ni esa akɛ wɔjie bulɛ ni sa kpo wɔtsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kuu lɛ ji akɛ, kɛ́ wɔfee nakai lɛ, belɛ wɔmiijie bulɛ kpo wɔmiitsɔɔ Yesu Kristo ni ji Nuŋtsɔ lɛ. Paulo ŋma yɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe akɛ: “Mɔ ni atsɛ́ lɛ ni eji odehe lɛ, Kristo tsulɔ ni. Jara ni wa akɛhé nyɛ.” (1 Korintobii 7:22, 23; Efesobii 6:6) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔba wɔhe shi wɔha tsulɔ anɔkwafo lɛ kɛ e-Nɔyeli Kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ, belɛ wɔmiiba wɔhe shi wɔmiiha Kristo, ni ji tsulɔ lɛ Nuŋtsɔ lɛ. Bulɛ kpo ni wɔjieɔ wɔtsɔɔ dɛŋdade ni Kristo kɛtsuɔ nii koni amɛkwɛ enibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ji gbɛ kome ni wɔtsɔɔ nɔ ‘wɔgbáa mli kpoo ákɛ Yesu Kristo ji Nuŋtsɔ kɛwoɔ Tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam.’—Filipibii 2:11.

13 Yiŋtoo kroko hewɔ ni esa akɛ wɔjie bulɛ ni sa kpo wɔtsɔɔ tsulɔ anɔkwafo lɛ ji akɛ, Ŋmalɛ lɛ wie Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe akɛ amɛji “sɔlemɔtsu” ní Yehowa ‘tsɔɔ emumɔ’ lɛ nɔ ehiɔ mli. Enɛ hewɔ lɛ, amɛyɛ “krɔŋkrɔŋ.” (1 Korintobii 3:16, 17; Efesobii 2:19-22) Nɛkɛ kuu ni awie amɛhe akɛ sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ nɛɛ adɛŋ Yesu etuu enibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ewo, ni tsɔɔ akɛ hegbɛi kɛ gbɛnaai komɛi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli ní tsulɔ kuu nɛɛ pɛ tsuɔ he nii. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ naa akɛ eji amɛgbɛnaa nii ní he hiaa waa akɛ amɛkɛ tsulɔ anɔkwafo lɛ kɛ e-Nɔyeli Kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ atsu nii, ní amɛfĩ sɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “tooi krokomɛi” lɛ naa akɛ eji hegbɛ diɛŋtsɛ ni amɛná akɛ amɛaaye amɛbua tsulɔ kuu lɛ kɛkwɛ Nuŋtsɔ lɛ nibii lɛ anɔ.—Yohane 10:16.

Anɔkwayeli ni Wɔkɛaafĩ Tsulɔ Kuu lɛ Sɛɛ

14. Taakɛ Yesaia gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, tooi krokomɛi lɛ nyiɛɔ tsulɔ kuu ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ ni amɛsɔmɔɔ akɛ “apaafoi ni awooo amɛ nyɔmɔ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Yesaia gba bɔ ni tooi krokomɛi lɛ baaba amɛhe shi amɛha mɛi ni afɔ amɛ mu ni ji mumɔŋ Israel lɛ efɔ shi akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: Mizraim nitsumɔ nii [apaafoi ni awooo amɛ nyɔmɔ, NW] kɛ Kush jarayeli mli sɛɛnamɔ kɛ Sebabii, ni ji gbɔmɛi kãkãdãji lɛ, aaaho kɛaaba oŋɔɔ ni amɛaatsɔmɔ onii, amɛaanyiɛ osɛɛ, gboklɛi amli amɛaanyiɛ kɛaaba, amɛaakoto bo ni amɛaakpao fai akɛ: Lɛɛlɛŋ, omli Mawu yɔɔ, ni Nyɔŋmɔ ko bɛ sɛɛ dɔŋŋ!” (Yesaia 45:14) Tooi krokomɛi lɛ nyiɛɔ tsulɔ kuu ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ e-Nɔyeli Kuu lɛ sɛɛ yɛ mfonirifeemɔŋ, ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛgbɛtsɔɔmɔ tsuɔ nii. Ákɛ “apaafoi ni awooo amɛ nyɔmɔ” lɛ, tooi krokomɛi lɛ jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhewalɛ kɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ tsuɔ nii kɛfĩɔ jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ni Kristo kɛwo esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ adɛŋ lɛ sɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; Kpojiemɔ 12:17.

15. Te gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 61:5, 6 lɛ tsɔɔ wekukpãa ni kã tooi krokomɛi lɛ kɛ mumɔŋ Israel teŋ lɛ mli eha tɛŋŋ?

15 Tooi krokomɛi lɛ yɛ he miishɛɛ ni amɛhiɛ sɔɔ akɛ amɛmiisɔmɔ Yehowa yɛ tsulɔ kuu lɛ kɛ e-Nɔyeli Kuu lɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi. Amɛyɔseɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ amɛji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” (Galatabii 6:16) Ákɛ mfonirifeemɔŋ “maŋsɛɛbii” kɛ “mɛikpɔ̃ji” ni kɛ mumɔŋ Israel lɛ bɔɔ lɛ, amɛkɛ miishɛɛ sɔmɔɔ akɛ ‘hulɔi’ kɛ ‘weintromsaalɔi’ yɛ mɛi ni afɔ amɛ mu, ni ji “Yehowa osɔfoi” kɛ ‘Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi’ lɛ agbɛtsɔɔmɔ shishi. (Yesaia 61:5, 6) Amɛkɛ ekãa shiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ, ni amɛkɛ ekãa feɔ mɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli lɛ kaselɔi. Amɛjɛɔ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛyeɔ amɛbuaa tsulɔ kuu lɛ kɛkwɛɔ mɛi heei ni tamɔ gwantɛŋi lɛ anɔ.

16. Mɛni kanyaa tooi krokomɛi lɛ koni amɛkɛ anɔkwayeli afĩ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ sɛɛ?

16 Tooi krokomɛi lɛ eyɔse akɛ amɛná mɔdɛŋ ni tsulɔ anɔkwafo lɛ bɔɔ waa koni eha amɛná mumɔŋ niyenii yɛ be ni sa mli lɛ he sɛɛ waa diɛŋtsɛ. Amɛkɛ heshibaa kpɛlɛɔ nɔ akɛ eji jeee tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ hewɔ kulɛ, amɛleŋ Biblia mli anɔkwalei ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ ahe nɔ ko kwraa loo ekolɛ fioo ko pɛ amɛbaale. Biblia mli anɔkwalei nɛɛ ekomɛi kɔɔ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji, egbɛi lɛ hetsemɔ, Maŋtsɛyeli lɛ, ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee lɛ, susuma lɛ, shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ, kɛ mɔ ni Yehowa, e-Bi lɛ, kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ he. Tooi krokomɛi lɛ jieɔ hiɛsɔɔ kɛ anɔkwayeli kpo kɛtsɔ amɛsuɔmɔ mli ni amɛjɛɔ amɛfĩɔ Kristo ‘nyɛmimɛi’ ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ nɔ.—Mateo 25:40.

17. Mɛni Nɔyeli Kuu lɛ na akɛ ehe miihia ni amɛfee, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

17 Akɛni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayibɔ nɔ miigbɔ hewɔ lɛ, amɛnyɛŋ amɛhi asafo fɛɛ asafo mli ni amɛkwɛ Kristo nibii lɛ anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Nɔyeli Kuu lɛ halaa hii kɛjɛɔ tooi krokomɛi lɛ ateŋ koni amɛkwɛ nitsumɔhe niji, kpokpaa wuji, kpokpaa bibii, kɛ Yehowa Odasefoi asafoi lɛ anɔ. Ani bɔ ni wɔkɛ tookwɛlɔi ni sɔmɔɔ yɛ Kristo gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ yeɔ haa lɛ tsɔɔ akɛ wɔmiiye Kristo kɛ etsulɔ anɔkwafo lɛ anɔkwa? Wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Kɛha sane nɛɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ March 1, 2004 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 13-18, kɛ December 1, 1992 nɔ̃ lɛ baafa 13.

^ kk. 11 Eje kpo yɛ March 1, 1988, The Watchtower lɛ baafa 10-17 lɛ.

Emlitĩi

• Namɔ ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ, ni mɛni tsɔɔ akɛ ele nibii fɛɛ ni yaa nɔ yɛ asafoi lɛ amli lɛ?

• Namɛi ana akɛ amɛji tsulɔ anɔkwafo lɛ beni abakwɛ bɔ ni nibii yaa nɔ yɛ ‘sɔlemɔwe’ lɛ, ni mɛɛ nibii atuu awo amɛdɛŋ?

• Mɛɛ Ŋmalɛ naa yiŋtoi ahewɔ esa akɛ wɔkɛ anɔkwayeli afĩ tsulɔ anɔkwafo lɛ sɛɛ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Tsũi kɛ nibii ni akɛtsuɔ nii, kpeei ni wajeɔ mɔ hemɔkɛyeli, kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fata “nibii” ni “tsulɔ nukpa” lɛ kwɛɔ nɔ lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Tooi krokomɛi lɛ fĩɔ tsulɔ anɔkwafo kuu lɛ sɛɛ kɛtsɔ ekãa ni amɛkɛshiɛɔ lɛ nɔ