Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Dɔlɛ ni Naa Wa ni Sɛɛ Tsɛɔ

Dɔlɛ ni Naa Wa ni Sɛɛ Tsɛɔ

Dɔlɛ ni Naa Wa ni Sɛɛ Tsɛɔ

NYƐSƐƐ nɛɛ, saji amlitaolɔ ko tao akɛ ele bɔ ni mɛi ni yeɔ amɛsuɔlɔi ni egboi lɛ ahe awerɛho lɛ nuɔ he amɛhaa beni be shwieɔ mli lɛ. Eŋmala sanebimɔi eyaha fɔlɔi komɛi ni amɛbii gboi afii komɛi ni eho nɛ lɛ koni amɛha hetoo. Jeee fɔlɔi lɛ fɛɛ ha sanebimɔi lɛ ahetoo. Tsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Vladimir, ni ebi nuu gbo afii enumɔ ni tsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ mli akɛ, ewa kɛha lɛ lolo akɛ eeewie ebi lɛ he. *

Fɔlɔi ni nɔ̃ nyɔɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ yeɔ awerɛho be kakadaŋŋ. Afii nyɔŋma ni eho nɛ lɛ, William bi nuu ni eye afii 18 lɛ mii nu ni egbo. William ŋma akɛ, “Miiye egbele lɛ he awerɛho lolo, ni maya nɔ maye he awerɛho miwala gbii abɔ fɛɛ.” Beni hela ko gbe Lucy bi nuu trukaa afii enumɔ ni eho nɛ lɛ, eŋma akɛ: “Minyɛɛɛ mahe maye akɛ mibi lɛ egbo kɛyashi gbii fioo komɛi asɛɛ. Efee mi akɛ miila lamɔ fɔŋ, ni akɛ etsɛŋ ni mihiɛ baatsɛ̃. Be ko sɛɛ lɛ, mibayɔse akɛ mibi lɛ egbo lɛɛlɛŋ, ni akɛ ekuŋ esɛɛ kɛbaŋ shĩa dɔŋŋ. Mibi nuu lɛ gbo afii enumɔ nɛ, shi bei komɛi kɛ eshwɛ mikome too lɛ, mifóɔ lɛ.”

Mɛni hewɔ fɔlɔi tamɔ Vladimir, William, kɛ Lucy ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ nuɔ dɔlɛ ní sɛɛ tsɛɔ he waa lɛ? Nyɛhaa wɔsusua yiŋtoi komɛi ahewɔ ni ebaa lɛ nakai lɛ ahe wɔkwɛa.

Mɛni Hewɔ Fɔlɔi Yeɔ Awerɛho Waa Lɛ?

Kɛ́ afɔ abifao ko lɛ, miishɛɛ ni efɔlɔi lɛ náa yɛ ehe lɛ da fe nɔ ni amɛnáa amɛhaa mɛi krokomɛi fɛɛ. Kɛ́ amɛhiɛ amɛbi, amɛmiiwɔle lɛ, loo amɛna ni eeŋmɔ lɛ, amɛnáa miishɛɛ waa ni amɛtsui nyɔɔ amɛ mli. Fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ dɔɔ amɛbii ahe waa diɛŋtsɛ. Amɛtsɔseɔ amɛ koni amɛba amɛjeŋ jogbaŋŋ, ní amɛbu mɔ. (1 Tesalonikabii 2:7, 11) Beni gbekɛbii lɛ daraa ni amɛkpɛlɛɔ tsɔsemɔi nɛɛ anɔ lɛ, amɛfɔlɔi lɛ amii shɛɔ amɛhe waa, ni amɛnáa hiɛnɔkamɔi babaoo yɛ amɛbii lɛ ahe.

Fɔlɔi ni susuɔ amɛbii ahe lɛ tsuɔ nii dɛŋdɛŋ kɛkwɛɔ amɛ. Ekolɛ amɛbaatĩa shika kɛ heloonaa nibii anaa bɔni afee ni amɛnyɛ amɛkɛye amɛbua amɛbii lɛ, koni wɔsɛɛ lɛ bii lɛ hu aná amɛ diɛŋtsɛ amɛwekui. (2 Korintobii 12:14) Bɔ ni fɔlɔi dɔɔ amɛbii ahe waa, ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ kɛ be babaoo tsɔseɔ amɛ, ní amɛhaa amɛ amɛhiamɔ nii lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ koni amɛhi shi, jeee ni amɛgboi. Kɛ́ gbekɛ ko gbo lɛ, tsɔsemɔ ni efɔlɔi lɛ tsɔseɔ lɛ lɛ sɛɛ foɔ, ni hiɛnɔkamɔi fɛɛ ni amɛyɔɔ kɛha lɛ lɛ feɔ efolo. Gbele haa suɔmɔ kɛ hedɔɔ ni fɔlɔi lɛ yɔɔ kɛha amɛbi lɛ sɛɛ foɔ. Amɛnáaa hegbɛ amɛjie amɛtsuiaŋ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛbi lɛ dɔŋŋ. Fɔlɔi lɛ yeɔ ŋkɔmɔ aaahu, ni etsɛɔ dani esɛɛ foɔ.

Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ fɔlɔi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ nuɔ dɔlɛ ni naa wa ni sɛɛ tsɛɔ he. Biblia lɛ tsɔɔ bɔ ni blematsɛ Yakob fee enii eha beni enu akɛ agbe ebi nuu Yosef lɛ mli akɛ: “Yakob gbla ehe atade lɛ, ni ekɔ kpekpe emĩa ehɛ, ni eye ebi lɛ he ŋkɔmɔ gbii pii. Ni ebihii lɛ kɛ ebiyei lɛ fɛɛ te shi, koni amɛbashɛje emii, shi ekpɛlɛɛɛ miishɛjemɔ, ni ekɛɛ: Ŋkɔmɔyeli mikɛaakpeleke shi kɛyanina mibi lɛ yɛ gbohiiaje.” Afii komɛi asɛɛ lɛ, Yakob tee nɔ eye ebi ni esusu akɛ egbo lɛ he awerɛho. (1 Mose 37:34, 35; 42:36-38) Biblia mli nɔkwɛmɔnɔ kroko hu kɔɔ yoo anɔkwafo ko ni atsɛɔ lɛ Naomi ní ebihii enyɔ gboi lɛ he. Akɛni etsui kumɔ hewɔ lɛ, etao akɛ etsake egbɛi Naomi ní shishi ji “Ŋɔɔmɔ” lɛ, ni atsɛ lɛ Mara, ni shishi ji “Joomɔ.”—Rut 1:3-5, 20, 21.

Shi jeee awerɛho ni fɔlɔi yeɔ lɛ pɛ he Biblia lɛ wieɔ. Etsɔɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ewajeɔ mɛi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ hu. Wɔbaasusu gbɛ̀i komɛi anɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ eshɛjeɔ mɛi ni yeɔ ŋkɔmɔ lɛ amii lɛ he yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Átsake gbɛi lɛ ekomɛi.