Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii Kɛ Oblayei—nyɛtiua Otii Ni Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛnyam Lɛ Asɛɛ

Oblahii Kɛ Oblayei—nyɛtiua Otii Ni Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛnyam Lɛ Asɛɛ

Oblahii Kɛ Oblayei—nyɛtiua Otii Ni Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛnyam Lɛ Asɛɛ

‘Bɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ.’—1 TIMOTEO 4:7.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ Paulo kamfo Timoteo lɛ? (b) Oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ‘miibɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

“MIBƐ mɔ ko ni ejwɛŋmɔ kɛ mijwɛŋmɔ yeɔ egbɔ ni nyɛhe sane dɔɔ lɛ krɔŋŋ tamɔ lɛ; . . . Ekɛ mi sɔmɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ tamɔ bi kɛ etsɛ.” (Filipibii 2:20, 22) Bɔfo Paulo ŋmala kamfomɔ wiemɔi nɛɛ yɛ wolo ni eŋma eyaha klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ mli. Namɔ he ewieɔ lɛ? Eewie Timoteo, ni ji enaanyo fioo ni ekɛ lɛ fãa gbɛ lɛ he. Kwɛ bɔ ni Paulo wiemɔi ni tsɔɔ akɛ edɔɔ Timoteo he, ni ekɛ ehe fɔ̃ɔ enɔ nɛɛ baaha Timoteo tsui anyɔ emli aha!

2 Oblahii kɛ oblayei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei tamɔ Timoteo lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa yɛ Yehowa webii lɛ ateŋ be fɛɛ be. (Lala 110:3) Ŋmɛnɛ, oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ Nyɔŋmɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, mɛi komɛi hu kɛ amɛhe eha kɛmiimamɔ tsũi, ni mɛi krokomɛi hu miisɔmɔ yɛ Bethel. Amɛteŋ mɛi ni kɛ ekãa miitsu asafoŋ nitsumɔi, ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛmiitsu sɔ̃i krokomɛi ahe nii lɛ hu sa yijiemɔ waa. Oblahii kɛ oblayei ni tamɔ nɛkɛ lɛ atsui nyɔɔ amɛ mli diɛŋtsɛ yɛ otii ni woɔ Yehowa, wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛnyam asɛɛ ni amɛtiuɔ lɛ hewɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ‘amɛmiibɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ.’—1 Timoteo 4:7, 8.

3. Mɛɛ sanebimɔi abaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Ákɛ oblanyo loo oblayoo lɛ, ani oobɔ mɔdɛŋ akɛ oshɛ otii pɔtɛɛi komɛi ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe? Mɛni baanyɛ aye abua bo ní ewo bo hewalɛ koni onyɛ ofee nakai? Mɛni esa akɛ ofee koni heloonaa nibii asɛɛdii ni eyi je lɛ mli obɔ lɛ akaná onɔ hewalɛ? Kɛ́ otiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ asɛɛ lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi onine baanyɛ ashɛ nɔ? Nyɛhaa wɔtaoɔ sanebimɔi nɛɛ ahetoo be mli ni wɔsusuɔ nɔ ni Timoteo tsu yɛ shihilɛ mli lɛ he lɛ.

Shihilɛ Mli ni Timoteo Jɛ

4. Tsɔɔmɔ Timoteo shihilɛ akɛ Kristofonyo lɛ mli kuku.

4 Afɔ́ Timoteo yɛ Listra, ni ji maŋ bibioo ko ni yɔɔ Roma kpokpaa ni ji Galata lɛ mli. Eeenyɛ efee akɛ ekase Kristojamɔ he nii klɛŋklɛŋ kwraa beni eji oblanyo fioo ni Paulo yashiɛ yɛ Listra aaafee afi 47 Ŋ.B. lɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Timoteo baná gbɛi kpakpa yɛ nyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahiɛ. Afii enyɔ sɛɛ beni Paulo ku esɛɛ kɛtee Listra ní ená ele bɔ ni Timoteo etee hiɛ lɛ, ehala lɛ koni efata ehe kɛtsu emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:5-20; 16:1-3) Beni Timoteo da yɛ mumɔŋ lɛ, atu sɔɔmɔ hegbɛi babaoo awo edɛŋ, ni nitsumɔ ni he hiaa waa akɛ ewo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ lɛ hu fata he. Aaafee afi 65 Ŋ.B. beni awo Paulo tsuŋ yɛ Roma ni eŋma wolo emaje Timoteo lɛ, no mli lɛ Timoteo miisɔmɔ akɛ Kristofonyo asafoŋ onukpa yɛ Efeso.

5. Mɛɛ nibii enyɔ 2 Timoteo 3:14, 15 lɛ tsɔɔ akɛ amɛha Timoteo kpɛ eyiŋ akɛ ebaatiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛ?

5 Eyɛ faŋŋ akɛ Timoteo hala akɛ ebaatiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam asɛɛ. Shi mɛni kanya lɛ ni efee nakai? Paulo tsĩ nibii enyɔ ni kanya Timoteo lɛ tã yɛ ewolo ni ji enyɔ ni eŋma eyaha lɛ lɛ mli. Paulo ŋma akɛ: ‘Hii shi yɛ nii ni okase ni oyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ amli, ejaakɛ ole mɛi anaa ni okase yɛ. Ni ogbekɛbiiashi ojɛ ole ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.’ (2 Timoteo 3:14, 15) Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua yelikɛbuamɔ ni Kristofoi krokomɛi kɛha Timoteo ni ha ekɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam mamɔ ehiɛ lɛ ahe wɔkwɛa.

Ha Mɛi Kpakpai Aná Onɔ Hewalɛ

6. Mɛɛ tsɔsemɔ Timoteo ná, ni te ekpɛlɛ nɔ eha tɛŋŋ?

6 Timoteo fɔlɔi ni tsɔse lɛ lɛ bɛ jamɔ kome mli. Etsɛ lɛ, Helanyo ni, ni enyɛ Eunike kɛ enaa Loise lɛ, Yudafoi ji amɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:1) Eunike kɛ Loise kɛ anɔkwalei ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ tsɔse Timoteo kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔɔ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, beni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ, amɛye amɛbua kɛkɔne eyiŋ koni ehé Kristofoi atsɔɔmɔi lɛ eye. Eyɛ faŋŋ akɛ Timoteo kpɛlɛ tsɔsemɔ kpakpa nɛɛ nɔ kɛmɔ shi. Paulo kɛɛ akɛ: “Mihiɛ yɛ ohemɔkɛyeli ni apasa bɛ mli lɛ nɔ; nɔ ni tsutsu ni eyɔɔ onaa Loise kɛ onyɛ Eunike mli, ni miyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ akɛ eyɛ bo hu omli lɛ.” (2 Timoteo 1:5)

7. Mɛni akɛduro oblahii kɛ oblayei babaoo, ni te amɛaafee tɛŋŋ amɛná enɛ he sɛɛ lɛ?

7 Ŋmɛnɛ, akɛ fɔlɔi, niimɛi kɛ naamɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei eduro oblahii kɛ oblayei babaoo, ni taakɛ Loise kɛ Eunike ji lɛ, fɔlɔi nɛɛ yɔseɔ akɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Samira kaiɔ saji babaoo ni efɔlɔi kɛ lɛ gbaa beni eji oblayoo fioo lɛ lolo. Ekɛɛ akɛ: “Ataa kɛ Awo tsɔɔ mi bɔ ni esa akɛ masusu nii ahe taakɛ Yehowa susuɔ he lɛ, koni mikɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ mishihilɛ mli. Amɛwoɔ mi hewalɛ be fɛɛ be koni matiu be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ.” Samira kpɛlɛ hewalɛwoo ni efɔlɔi lɛ kɛha lɛ lɛ nɔ, ni amrɔ nɛɛ ená hegbɛ kɛmiisɔmɔ akɛ Betel weku lɛ mlinyo yɛ emaŋ. Kɛ́ ofɔlɔi wo bo hewalɛ ni okɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam amamɔ ohiɛ lɛ, bo amɛŋaawoo lɛ toi jogbaŋŋ. Amɛmiitao bo ekpakpa.—Abɛi 1:5.

8. Timoteo ná Kristofoi anaanyobɔɔ ni woɔ mɔ hewalɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Ehe miihia hu ni okɛ nanemɛi kpakpai abɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Timoteo batsɔ mɔ ko ni Kristofoi asafoŋ onukpai ni yɔɔ esafo lɛ mli lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ Ikoniom, ni kɛ Listra jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 30 lɛ le lɛ jogbaŋŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:1, 2) Ekɛ bɔfo Paulo ni yɔɔ ekãa waa lɛ bɔ gbagbalii. (Filipibii 3:14) Woji ni Paulo ŋma lɛ tsɔɔ akɛ Timoteo boɔ ŋaawoo toi, ni akɛ efee klalo akɛ eeekase mɛi ni fee hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ lɛ. (1 Korintobii 4:17; 1 Timoteo 4:6, 12-16) Paulo ŋma akɛ: “Onyiɛ misɛɛ yɛ mitsɔɔmɔ, mijeŋba, miyiŋtoo, mihemɔkɛyeli, mitsuishitoo, misuɔmɔ, mitsuishiŋmɛɛ” lɛ mli. (2 Timoteo 3:10) Hɛɛ, Timoteo nyiɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Paulo fee lɛ sɛɛ kpaakpa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ bo hu otsi obɛŋkɛ mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ, amɛbaaye amɛbua bo koni otiu otii kpakpai ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛ.—2 Timoteo 2:20-22.

Kasemɔ “Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋi Lɛ”

9. Kɛfata nanemɛi kpakpai ni ooobɔ lɛ he lɛ, mɛni hu esa akɛ ofee koni ‘obɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ’?

9 Ani nanemɛi kpakpai kɛkɛ ni okɛbaabɔ lɛ baaha oshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe? Dabi. Taakɛ Timoteo fee lɛ, esa akɛ opɛi “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ” amli jogbaŋŋ. Ekolɛ nikasemɔ ji nɔ ko ni onyaaa he tsɔ, shi kaimɔ akɛ ehe bahia ni Timoteo ‘abɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ.’ Bei pii lɛ, foidalɔi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ nyɔji babaoo tsɔseɔ amɛhe bɔni afee ni amɛshɛ oti ni ma amɛhiɛ lɛ he. Nakai nɔŋŋ hu ebiɔ he-kɛ-afɔleshaa kɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo dani anyɛ ashɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe. (1 Timoteo 4:7, 8, 10) Shi ekolɛ obaabi akɛ, ‘Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ kasemɔ baanyɛ aye abua mi koni mashɛ otii ni mikɛmamɔ mihiɛ lɛ ahe?’ Ha wɔsusu gbɛ̀i etɛ komɛi ahe wɔkwɛ.

10, 11. Mɛni hewɔ Ŋmalɛi lɛ baanyɛ akanya bo koni oshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha.

10 Klɛŋklɛŋ lɛ, Ŋmalɛi lɛ baakanya bo waa. Amɛhaa aleɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ sui ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ, esuɔmɔ ni nɔ bɛ ni ejie etsɔɔ wɔ lɛ, kɛ naanɔ jɔɔmɔi ni esaa eto etsuji anɔkwafoi lɛ. (Amos 3:7; Yohane 3:16; Romabii 15:4) Be mli ni onáa Yehowa he nilee babaoo lɛ, nakai nɔŋŋ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ, kɛ shwelɛ ni oyɔɔ akɛ obaajɔɔ owala nɔ oha lɛ lɛ mli baawa.

11 Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo kɛɛ Biblia lɛ ni amɛkaseɔ daa lɛ ji nɔ titri ni ye ebua amɛ ni amɛmɔ anɔkwale lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atsɔse Adele yɛ Kristofoi ashĩa, shi ekɛ mumɔŋ oti ko kwraa emako ehiɛ dã. Ekɛɛ akɛ: “Mifɔlɔi kɛ mi yaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, shi mifeee aŋkro nikasemɔ, ni asaŋ mibooo nibii ni awieɔ yɛ jɛmɛ lɛ atoi.” Beni Adele na akɛ abaptisi enyɛmi yoo lɛ, agbɛnɛ ehiɛ babɔi dɔɔ kɛ Biblia lɛ kasemɔ. “Mije shishi akɛ makane Biblia muu lɛ fɛɛ. Kɛ́ mikane fioo lɛ, kɛkɛ lɛ miŋmala nɔ ni mikane lɛ he saji mishwie shi. Nibii ni miŋmala mishwie shi lɛ yɛ lolo. Mikane Biblia muu lɛ fɛɛ yɛ afi mli.” Enɛ kanya Adele ni ejɔɔ ewala nɔ eha Yehowa. Eyɛ mli akɛ eje kpa waa moŋ, shi amrɔ nɛɛ eji gbɛgbalɔ, loo be-fɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ.

12, 13. (a) Mɛɛ tsakemɔi Biblia lɛ kasemɔ baaye abua oblanyo loo oblayoo koni efee, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Okɛ nilee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ he nɔkwɛmɔnii aha.

12 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Biblia lɛ baaye abua bo ni otsake osubaŋ. Paulo kɛɛ Timoteo akɛ “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ” ‘hi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ, koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu, ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.’ (2 Timoteo 3:16, 17) Kɛ́ ojwɛŋ saji ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ, ni okɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii lɛ, ebaaha Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ atsuu osu kɛ baŋ he. Ebaaha oná sui kpakpai tamɔ heshibaa, tsuishiŋmɛɛ, mɔdɛŋbɔɔ kɛ suɔmɔ diɛŋtsɛ oha nanemɛi Kristofoi lɛ. (1 Timoteo 4:15) Timoteo ná sui nɛɛ, ni enɛ ha Paulo kɛ asafoi ni Timoteo sɔmɔ amɛ lɛ ná ehe sɛɛ.—Filipibii 2:20-22.

13 Nɔ ni ji etɛ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ji nilee jɛɛhe. (Lala 1:1-3; 19:7; 2 Timoteo 2:7; 3:15) Ebaaye ebua bo koni okɛ nilee ahala onanemɛi, ohala hiɛtserɛjiemɔ kpakpa, ni ebaaha onyɛ otsu naagbai krokomɛi babaoo ahe nii. (1 Mose 34:1, 2; Lala 119:37; 1 Korintobii 7:36) Nilee ni okɛaakpɛ oyiŋ bianɛ lɛ baaye abua bo koni oshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe.

‘Wu Ta Kpakpa Lɛ’

14. Mɛni hewɔ ebɛ mlɛo akɛ aaatiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛ lɛ?

14 Otii ni woɔ Yehowa hiɛnyam ni okɛaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli lɛ ji nilee gbɛ ni fe fɛɛ, shi efeemɔ bɛ mlɛo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ehe bahia ni ohala nitsumɔ ni obaasumɔ ni otsu wɔsɛɛ lɛ, ekolɛ owekumɛi, onanemɛi, kɛ tsɔɔlɔi ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ gbonyo ní heɔ amɛyeɔ akɛ wolokasemɔ ni etee hiɛ waa kɛ nitsumɔ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli ji nibii titrii ni haa ayeɔ omanye ní haa anáa miishɛɛ lɛ baanyɛ onɔ waa. (Romabii 12:2) Taakɛ Timoteo fee lɛ, ehe baahia ni ‘owu hemɔkɛyeli he ta kpakpa lɛ’ bɔni afee ni ‘omɔ naanɔ wala’ ni Yehowa eto akɛ ekɛbaaha bo “lɛ mli.”—1 Timoteo 6:12; 2 Timoteo 3:12.

15. Mɛɛ shitee-kɛwoo ekolɛ Timoteo kɛkpe?

15 Kɛ́ owekumɛi ni heee yeee lɛ ekpɛlɛɛɛ otii ni okɛmamɔ ohiɛ lɛ anɔ lɛ, ebaanyɛ efee kaa ni wa kɛha bo. Ekolɛ ehe bahia ni Timoteo aye shitee-kɛwoo ni tamɔ nɛkɛ nɔ. Wolo ko ni akɛtaoɔ saji amli lɛ tsɔɔ akɛ, ekolɛ Timoteo weku lɛ “fata woloŋlelɔi kɛ niiatsɛmɛi lɛ ahe.” Eeenyɛ efee akɛ etsɛ kpá lɛ gbɛ akɛ eya skul waa koni ebatsa weku lɛ jarayeli nitsumɔ lɛ nɔ. * Susumɔ bɔ ni ekolɛ Timoteo tsɛ fee enii eha beni ená ele akɛ Timoteo miisumɔ ni efata Paulo he kɛtsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ ní osharai yɔɔ mli ní shika bɛ mli lɛ he okwɛ!

16. Te oblanyo ko fee tɛŋŋ eye shi ni etsɛ te ewo lɛ lɛ nɔ?

16 Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ naagbai ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ kpeɔ. Matthew ni miisɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli lɛ kɛɛ akɛ: “Beni mibɔi sɔɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ lɛ, mitsɛ tsui kumɔ waa. Akɛni mitsuɔ nitsumɔ ni baa shi koni manyɛ matsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ, enu he akɛ miskul ni mitee lɛ fɛɛ efee ‘efolo.’ Ebɔɔ mi ahora, ni ekɛɔ mi akɛ kɛ́ mikɛ mibe fɛɛ tsu heloonaa nitsumɔ lɛ, maná shika babaoo.” Te Matthew fee tɛŋŋ edamɔ shitee-kɛwoo nɛɛ naa? Ekɛɛ akɛ: “Mikaneɔ Biblia lɛ daa gbi, ni misɔleɔ be fɛɛ be titri lɛ kɛ́ mina akɛ mitsui nɔ miitao awo lɛ.” Matthew fai shi ni etswa lɛ he ba sɛɛnamɔ. Sɛɛ mli lɛ, etsɛ ná ehe miishɛɛ. Matthew etsi ebɛŋkɛ Yehowa hu kpaakpa. Ekɛɛ akɛ: “Yehowa haa mi mihiamɔ nii, ewoɔ mi hewalɛ, ni ehaa mikpɛɔ miyiŋ yɛ nilee mli. Eji mikɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam mamɔɔɔ mihiɛ ní mashɛ he kulɛ, minaŋ nibii nɛɛ ateŋ eko kwraa.”

Okɛ Otii ni Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛnyam Amamɔ Ohiɛ

17. Mɛɛ gbɛ nɔ kɛ́ mɛi komɛi kwɛɛɛ ni ahi lɛ, amɛbaanyɛ amɛje mɛi ni taoɔ ni amɛkɛ amɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ anijiaŋ wui? (Mateo 16:22)

17 Nanemɛi heyelilɔi komɛi po baanyɛ aje onijiaŋ wui yɛ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ koni okatiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛ. Ekolɛ amɛbaakɛɛ bo akɛ: ‘Ehe ehiaaa doo ni otsɔ gbɛgbalɔ. Obaanyɛ ohi shi bɔ ni mɛi fɛɛ hiɔ shi amɛhaa lɛ ni oya nɔ okɛ ohe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Taomɔ nitsumɔ kpakpa ko otsu koni onyɛ obua shika naa kɛha wɔsɛɛ.’ Ekolɛ enɛ baafee tamɔ ŋaawoo kpakpa, shi kɛ́ okɛtsu nii lɛ, ani obaanyɛ obɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ?

18, 19. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛ? (b) Ákɛ oblanyo loo oblayoo lɛ, tsɔɔmɔ nibii ni okɛmiishã afɔle yɛ Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ?

18 Eeenyɛ efee akɛ Kristofoi komɛi ni hi shi yɛ Timoteo beaŋ lɛ ná susumɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ. (1 Timoteo 6:17) Bɔni afee ni Paulo aye abua Timoteo ní etiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam asɛɛ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Mɔ ko enyiɛɛɛ ta gbɛ ni ekɛ ehe wo shĩa saji amli, koni esa mɔ ni fã lɛ kɛtee ta lɛŋ lɛ hiɛ.” (2 Timoteo 2:4) Esaaa akɛ tabilɔ ni nyiɛ ta gbɛ lɛ haa shĩa saji gbalaa ejwɛŋmɔ. Esa akɛ efee klalo akɛ ekɛ etatsɛ lɛ famɔi aaatsu nii be fɛɛ be, ejaakɛ ewala kɛ mɛi krokomɛi hu awala damɔ nakai feemɔ nɔ. Ákɛ Kristo tabilɔ lɛ, esa akɛ bo hu okɛ ojwɛŋmɔ ama nɔ kome nɔ, ni okɛ ohe akawo heloonaa nibii ni he ehiaaa ní haŋ onyɛ ogbe osɔɔmɔ nitsumɔ ni hereɔ mɔ yiwala lɛ naa lɛ asɛɛtiumɔ mli.—Mateo 6:24; 1 Timoteo 4:16; 2 Timoteo 4:2, 5.

19 Yɛ nɔ najiaŋ ni okɛ ogbɔjɔ shihilɛ aaafee oti ni ma ohiɛ lɛ, ná he-kɛ-afɔleshaa mumɔ. “Ákɛ Kristo Yesu tabilɔi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, feemɔ klalo akɛ obaaya nɔ osɔmɔ kɛ́ onáaa ogbɔjɔ shihilɛ po.” (2 Timoteo 2:3, The English Bible in Basic English) Timoteo kase nɔ̃ diɛŋtsɛ ni haa mɔ mii shɛɔ enii ni eyɔɔ lɛ ahe yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli beni efata Paulo he kɛtsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. (Filipibii 4:11, 12; 1 Timoteo 6:6-8) Bo hu obaanyɛ ofee nakai nɔŋŋ. Ani oyɛ he miishɛɛ akɛ okɛ nibii aaashã afɔle yɛ Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ?

Jɔɔmɔi ni Obaaná Amrɔ Nɛɛ kɛ Wɔsɛɛ

20, 21. (a) Tsɔɔmɔ jɔɔmɔi komɛi ni jɛɔ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛtiumɔ mli kɛbaa. (b) Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee?

20 Timoteo fata Paulo he kɛtsu nii aaafee afii 15 sɔŋŋ. Timoteo diɛŋtsɛ na bɔ ni fee ni ato asafoi heei ashishi beni sanekpakpa lɛ gbɛɔ eshwãa nɔ ni miihe ashɛ Mediteranea kooyigbɛ kpokpai lɛ fɛɛ anɔ lɛ. Ená miishɛɛ waa yɛ eshihilɛ mli ni etsui nyɔ emli hu, ni eji ehala akɛ eeehi shi tamɔ “bɔ ni mɛi fɛɛ hiɔ shi” kulɛ, enaŋ miishɛɛ ni tamɔ nakai. Kɛ́ bo hu otiu otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam asɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ baajɔɔ bo waa diɛŋtsɛ. Obaatsi obɛŋkɛ Yehowa, ni nanemɛi Kristofoi baaná suɔmɔ kɛ bulɛ amɛha bo. Obaaná miishɛɛ diɛŋtsɛ ni jɛɔ nɔ̃ hamɔ mli kɛbaa lɛ, shi jeee haomɔ kɛ nijiaŋwujee ni jɛɔ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ mli kɛbaa lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ‘obaamɔ anɔkwa wala lɛ mli’—ni ji naanɔ wala yɛ paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—1 Timoteo 6:9, 10, 17-19; Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.

21 No hewɔ lɛ, wɔkɛ miishɛɛ miiwo bo hewalɛ koni oje shishi obɔ Nyɔŋmɔjamɔ he mɔdɛŋ amrɔ nɛɛ nɔŋŋ kɛji ofeko nakai momo. Tsi obɛŋkɛ mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli ni baanyɛ aye abua bo koni oshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe lɛ, ni obi ni amɛye amɛbua bo. Okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni oookase daa lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli. Tswaa ofai shi akɛ obaakpoo je nɛŋ ninámɔ mumɔ lɛ. Ni kaimɔ be fɛɛ be akɛ Nyɔŋmɔ “ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ” ewo bo shi akɛ obaanyɛ oná jɔɔmɔi babaoo amrɔ nɛɛ kɛ wɔsɛɛ hu kɛ́ ohala otii ni woɔ ehiɛnyam lɛ.—1 Timoteo 6:17.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 15 Helabii buɔ wolokasemɔ akɛ nɔ ni he hiaa waa diɛŋtsɛ. Nuu ko ni atsɛɔ lɛ Plutarch, ni hi shi yɛ Timoteo beaŋ lɛ ŋma akɛ: “Kɛ́ mɔ ko tee skul jogbaŋŋ lɛ, no dani ebaaná nibii kpakpai fɛɛ. . . . Miikɛɛ akɛ, enɛ ji nɔ ni yeɔ ebuaa mɛi ni ehaa amɛbaa amɛjeŋ jogbaŋŋ ni amɛnáa miishɛɛ. . . . Nibii krokomɛi ni eshwɛ lɛ fɛɛ ahe ehiaaa tsɔ, ni wɔgbaaa wɔhe naa yɛ nomɛi ahe.”—Moralia, I, “The Education of Children.”

Ani Okaiɔ?

• Nɛgbɛ oblahii kɛ oblayei baanyɛ aná yelikɛbuamɔ yɛ koni amɛshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ ahe?

• Mɛni hewɔ Biblia lɛ ní aaakase lɛ jogbaŋŋ lɛ he hiaa waa lɛ?

• Te oblahii kɛ oblayei aaafee tɛŋŋ amɛkpoo hewalɛ ni je nɛŋ ninámɔ náa yɛ mɔ nɔ lɛ?

• Mɛɛ jɔɔmɔi jɛɔ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam lɛ asɛɛtiumɔ mli kɛbaa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Timoteo tiu otii kpakpai asɛɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Namɛi ná Timoteo nɔ hewalɛ kpakpa?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Ani ooshɛ otii ni woɔ Nyɔŋmɔ hiɛnyam ahe?