Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Gbɛjianɔi Ni Otoɔ Lɛ Baadamɔ Shi Shiŋŋ’

‘Gbɛjianɔi Ni Otoɔ Lɛ Baadamɔ Shi Shiŋŋ’

‘Gbɛjianɔi Ni Otoɔ Lɛ Baadamɔ Shi Shiŋŋ’

LALATSƐ DAVID sɔle yɛ lala ko ni efo lɛ mli akɛ: “Nyɔŋmɔ, bɔɔ tsui ni he tse oha mi, ni ofee mumɔ ni fiɔ shi ehee yɛ mimli! Okɛ oyiwalaheremɔ lɛ he nyamɔ lɛ aku sɛɛ aha mi, ni toiboo mumɔ lɛ amɔ mimli!” (Lala 51:12, 14) Beni David shwa ehe yɛ esha ni ekɛ Batsheba fee lɛ mli ni esɔle sɔlemɔ nɛɛ kɛkpa Yehowa Nyɔŋmɔ fai koni etsuu etsui he eha lɛ ni eha efee nibii ni ja.

Ani Yehowa bɔɔ tsui hee diɛŋtsɛ ehaa wɔ ni ekɛ toiboo mumɔ hee woɔ wɔmli, aloo wɔ diɛŋtsɛ ni esa akɛ wɔmia wɔhiɛ ni wɔná tsui ni he tse ni wɔbu he? “Yehowa ji mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ,” ni kɛlɛ te ekɛ ehe woɔ nibii ni yaa nɔ yɛ wɔtsui mli lɛ amli ehaa tɛŋŋ? (Abɛi 17:3; Yeremia 17:10) Te enáa wɔshihilɛ, wɔsusumɔi, kɛ wɔnifeemɔi anɔ hewalɛ ehaa tɛŋŋ?

Abɛi 16:1-9 lɛ tsĩ Nyɔŋmɔ gbɛi tã shii nɛɛhu, ni nakai kukuji lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni wɔɔfee wɔha Nyɔŋmɔ akudɔ wɔshihilɛ bɔni afee ni ‘wɔjwɛŋmɔi lɛ adamɔ shi shiŋŋ.’ (Abɛi 16:3) Kuku 10 kɛyashi 15 lɛ wieɔ sɔ̃ ni kã maŋtsɛ loo nɔyelɔ nɔ lɛ he.

Namɔ Toɔ ‘Tsui Mli Gbɛjianɔi Lɛ’?

Abɛi 16:1a lɛ kɛɔ akɛ: “Tsui mli gbɛjianɔtoi lɛ, adesa nɔ̃ ni.” Eyɛ faŋŋ akɛ “tsui mli gbɛjianɔtoi lɛ” he sɔ̃ kã wɔnɔ. Yehowa tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ esaaa wɔtsui lɛ, ni ehaaa wɔ toiboo mumɔ hu. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔná e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ he anɔkwa nilee, ni wɔjwɛŋ nibii ni wɔkaseɔ lɛ anɔ, ni wɔha wɔsusumɔi kɛ esusumɔi akpã gbee.—Abɛi 2:10, 11.

Kɛlɛ, “tsui ni he tse” kɛ ‘mumɔ hee’ ni David bi koni aha lɛ lɛ tsɔɔ akɛ eyɔse akɛ eji eshafeelɔ, ni ákɛ esa akɛ eha Nyɔŋmɔ aye abua lɛ ni etsuu etsui he. Ákɛ mɛi ni yeee emuu lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ wɔkɛ wɔhe awo “heloo lɛ nitsumɔi” amli. (Galatabii 5:19-21) Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ he miihia wɔ bɔni afee ni wɔnyɛ ‘wɔgbe wɔhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ni ji ajwamaŋbɔɔ, nyaŋemɔ nitsumɔ, mlila, akɔnɔ fɔŋ, kɛ hiɛjoomɔ.’ (Kolosebii 3:5) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔsɔle wɔbi edɛŋ yelikɛbuamɔ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔdamɔ kaai anaa, ní asaŋ wɔnyɛ wɔjie sui gbohii ni yɔɔ wɔtsui mli lɛ wɔshwie!

Ani wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi kɛto amɛtsui mli ‘gbɛjianɔi’? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ko yɛ ni wieɔ bambam, tamɔ adumɔɔ klante; shi nilelɔ lilɛi tsáa mɔ.” (Abɛi 12:18) Te feɔ tɛŋŋ wɔlilɛi tsáa mɛi krokomɛi lɛ? Wɔlilɛi tsáa mɛi kɛ́ ‘nibii ni wɔkɛɔ amɛ lɛ jɛ Yehowa ŋɔɔ,’ kɛ shishinumɔ akɛ wɔhaa amɛleɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ.—Abɛi 16:1b.

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Tsui yɔɔ nɛɛ, eyi tɔ kɛ kutumpɔo fe nii fɛɛ, ni esane ehiii kwraa.” (Yeremia 17:9) Wɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ baanyɛ aha wɔbu wɔhe bem, ni ebaanyɛ eha wɔlaka wɔhe hu. Beni Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ bɔɔ oshara nɛɛ he kɔkɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ gbɛ̀i fɛɛ he tse yɛ ehiɛ; shi Yehowa ji mɔ ni ŋmɛ̃ɛɔ mumɔi ekwɛɔ.”Abɛi 16:2.

Bɔ ni wɔsumɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ baanyɛ aha kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ wɔtao nibii kɛjie wɔnaa, ebaanyɛ eha wɔtsĩmɔ sui gbohii ni yɔɔ wɔhe lɛ anɔ, ni ebaanyɛ hu ni eha wɔku wɔhiɛ wɔshwie nibii gbohii ni wɔfeɔ lɛ anɔ. Kɛlɛ, wɔnyɛŋ wɔlaka Yehowa. Eŋmɛɛɔ mumɔi ekwɛɔ. Mɔ mumɔ ji nii ni esusuɔ he titri ní kanyaa lɛ ni efeɔ nɔ ko, ni enɛ kɛ tsui lɛ yɛ nɔ ko feemɔ. Nɔ̃ mumɔ ni mɔ jieɔ lɛ kpo lɛ titri damɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ nɔ, ni tsui nɛɛ mli wɔsusumɔi, wɔhenumɔi, kɛ wɔyiŋtoi jɛɔ. “Mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ” lɛ ŋmɛɛɔ mumɔ lɛ ekwɛɔ, ni ekwɛɛɛ mɔ hiɛaŋ yɛ kojomɔ mli. Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkwɛ wɔmumɔ jogbaŋŋ.

“Tuu Onitsumɔi lɛ Owo Yehowa Dɛŋ”

Gbɛjianɔtoo biɔ nii ahesusumɔ, ni wɔtsui lɛ yeɔ buaa yɛ enɛ gbɛfaŋ. Bei pii lɛ, nifeemɔ nyiɛɔ gbɛjianɔtoo sɛɛ. Ani wɔnitsumɔi lɛ baaye omanye? Salomo kɛɛ akɛ: “Tuu onitsumɔi lɛ owo Yehowa dɛŋ, ni ojwɛŋmɔi lɛ aaadamɔ shi shiŋŋ.” (Abɛi 16:3) Wɔnitsumɔi lɛ ni wɔɔtu wɔwo Yehowa dɛŋ lɛ biɔ ni wɔná hemɔkɛyeli yɛ emli ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ, ebiɔ ni wɔtu wɔhe wɔwo edɛŋ—kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, wɔshɛ wɔjatsu lɛ wɔfɔ̃ enɔ. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔfɔ̃ Yehowa nɔ, ní oŋɔ ohiɛ ofɔ̃ enɔ, ni eeefee.”—Lala 37:5.

Shi kɛlɛ, kɛ́ gbɛjianɔi ni wɔtoɔ lɛ baadamɔ shi shiŋŋ lɛ, esa akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akpã gbee, ni efee nɔ ni akɛ jwɛŋmɔ kpakpa fee. Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ kɛ esɛɛfimɔ, ni wɔje gbɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔkɛ ŋaawoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ atsu nii. Kɛ́ wɔkɛ kaai loo naagbai kpe ji be titri ni esa akɛ ‘wɔshɛ wɔjatsu lɛ wɔfɔ̃ Yehowa nɔ’ ejaakɛ ‘eeehiɛ wɔmli.’ Yɛ anɔkwale mli lɛ, “eŋmɛŋ gbɛ gbi ko gbi ko ni jalɔ adidã.”—Lala 55:23.

“Nɔ Fɛɛ Nɔ ni Yehowa Fee lɛ, yɛ Nɔ Hewɔ ni Efee”

Kɛ́ wɔtu wɔnitsumɔi lɛ wɔwo Yehowa dɛŋ lɛ, mɛni hu baajɛ mli kɛba? Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa fee lɛ, yɛ nɔ hewɔ ni efee.” (Abɛi 16:4a) Jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ ji Nyɔŋmɔ ko ni efeee nɔ ko efolo. Kɛ́ wɔtu wɔnitsumɔi lɛ wɔwo edɛŋ lɛ, wɔbaaná wɔnitsumɔi lɛ ahe sɛɛ, ni wɔgboŋ deŋme yaka loo ní wɔnitsumɔi lɛ aaafee efolo. Yiŋtoo hu ni Yehowa kɛbɔ shikpɔŋ lɛ kɛ adesai yɛ nɔ lɛ ji naanɔ nɔ̃. (Efesobii 3:11) Eshɔ̃ shikpɔŋ lɛ “ni ahi nɔ.” (Yesaia 45:18) Kɛfata he lɛ, yiŋtoo diɛŋtsɛ hewɔ ni ebɔ adesai yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaba mli. (1 Mose 1:28) Kɛ́ wɔtu wɔsusuma wɔha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ lɛ, wɔbaahi shi kɛya naanɔ ákɛ mɛi ni oti ko ma amɛhiɛ.

Yehowa fee “mɔ fɔŋ tete ehã gbi fɔŋ lɛ.” (Abɛi 16:4b) Ebɔɔɔ mɛi akɛ mɛi fɔji ejaakɛ “egbɛ̀i fɛɛ jalɛ ni.” (5 Mose 32:4) Shi eŋmɛ amɛ gbɛ koni amɛhi shi kɛyashi be ni eto lɛ baashɛ ni ekpata amɛhiɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa kɛɛ Farao ni ji Mizraim maŋtsɛ lɛ akɛ: “Enɛ hewɔ miha odamɔ shi, koni majie mihewalɛ kpo matsɔɔo, ni atsĩ migbɛi atã yɛ jeŋ fɛɛ.” (2 Mose 9:16) Yehowa tsɔ Haomɔi Nyɔŋma lɛ kɛ Farao kɛ esraafoi lɛ ahiɛ ni ekpata yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ anɔ eha ana akɛ mɔ ko kɛ lɛ yeee egbɔ yɛ hewalɛ gbɛfaŋ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ hiɛ kpaŋ enɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.

Yehowa baanyɛ etsɔ gbɛ ko nɔ hu eha mɛi fɔji afee nibii komɛi ní amɛleee akɛ amɛkɛmiitsu eyiŋtoi ahe nii. Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ mlila po aaatsɔ oyijiemɔ, mlila lɛ mli nɔ ni eshwɛ lɛ [Yehowa] oooŋɔmia ohɛ.” (Lala 76:11) Yehowa baanyɛ eŋmɛ ehenyɛlɔi agbɛ koni amɛkɛ mlila afee nii amɛshi etsuji ni ekɛjaje etsuji lɛ ni asaŋ ekɛtsɔse amɛ, shi ehaŋ ehenyɛlɔi lɛ afee nii kɛteke nɔ. Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kpeeɔ nibii ni afeɔ etsuji kɛtekeɔ nɔ lɛ anaa.

Yehowa yeɔ ebuaa etsuji ni baa amɛhe shi lɛ, shi te ekɛ henɔwolɔi kɛ hetsɔɔlɔi lɛ yeɔ ehaa tɛŋŋ? Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Yehowa miihi mɔ fɛɛ mɔ ni woɔ ehe yɛ etsui mli: kɛ́ ata abasa yɛ nɔ po, eyeŋ ehe!” (Abɛi 16:5) Ekolɛ mɛi ni ‘woɔ amɛhe yɛ amɛtsui mli’ lɛ baafee ekome ni amɛye amɛbua amɛhe, shi amɛyeŋ amɛhe. Belɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔba wɔhe shi ekɔɔɔ he eko bɔ ni wɔle nii wɔha, bɔ ni wɔhe esa kɛ nifeemɔ, ni ekɔɔɔ he eko hu sɔɔmɔ hegbɛ ni wɔyɔɔ.

‘Yɛ Yehowa Gbeyeishemɔ Mli’

Akɛni afɔ́ wɔ yɛ esha mli hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtɔ̃. (Romabii 3:23; 5:12) Mɛni baaye abua wɔ koni wɔkato gbɛjianɔ ko ni hã wɔfee esha? Abɛi 16:6 kɛɔ akɛ: “Mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale akɛkpalaa nɔsha, ni Yehowa gbeyeishemɔ haa mɔ jeɔ efɔŋ he.” Eyɛ mli akɛ Yehowa jɛɔ emɔbɔnalɛ kɛ enɔkwayeli lɛ mli ekɛ wɔhe eshai keɔ wɔ moŋ, shi Yehowa gbeyeishemɔ ni haa wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ eshafeemɔ he. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔsumɔ Nyɔŋmɔ ni wɔda lɛ shi yɛ emɔbɔnalɛ lɛ hewɔ ni wɔshe gbeyei akɛ wɔɔfee nɔ ko ni esumɔɔɔ!

Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ boteɔ wɔmli kɛ́ wɔná bulɛ ni mli kwɔ wɔha hewalɛ kpele ni eyɔɔ lɛ. Bo-ɛ kwɛ bɔ ni hewalɛ ni eyɔɔ lɛ je kpo yɛ adebɔɔ mli! Nyɔŋmɔ hewalɛ ni jeɔ kpo yɛ edebɔɔ nibii lɛ amli lɛ ní agbála blematsɛ Hiob jwɛŋmɔ kɛtee nɔ lɛ ye bua lɛ ni ejaje ejwɛŋmɔ. (Hiob 42:1-6) Kɛ́ wɔkane saji ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ bɔ ni Yehowa kɛ ewebii ye eha lɛ he ní wɔjwɛŋ nɔ lɛ, ani wɔ hu wɔjajeee wɔsusumɔi? Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Nyɛbaa nyɛbakwɛa Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ; ehe yɛ gbeyei yɛ nii ni etsuɔ ehaa gbɔmɛi abii lɛ amli.” (Lala 66:5) Esaaa akɛ wɔbuɔ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ akɛ nɔ ko fɛlɛfɛlɛ. Beni Israelbii lɛ ‘tse atua, ni amɛfee Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nidɔɔnii lɛ, Yehowa tsɔ amɛhenyɛlɔ, ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛ amɛ wu.’ (Yesaia 63:10) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, “kɛji gbɔmɔ gbɛ̀i sa Yehowa hiɛ lɛ, ehaa ehenyɛlɔi tete kɛ lɛ kpatãa.” (Abɛi 16:7) Kwɛ bɔ ni Yehowa gbeyeishemɔ buɔ mɔ he!

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Faŋ nii fioo ní aná yɛ jalɛ naa fe nii babaoo ní aná yɛ amimyeli naa.” (Abɛi 16:8) Abɛi 15:16 kɛɔ akɛ: “Nii fioo ni Yehowa gbeyeishemɔ fata he lɛ ehi fe jwetri babaoo ni haomɔ yɔɔ mli.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, ja wɔná bulɛ ni mli kwɔ wɔha Nyɔŋmɔ dani wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔfee nibii ni ja.

“Gbɔmɔ Tsui Toɔ Egbɛ̀i Ahe Ŋaa”

Abɔ gbɔmɔ koni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ, ni ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. (5 Mose 30:19, 20) Wɔ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ nyɛɔ eŋmɛɔ saji srɔtoi ekwɛɔ dani etsuɔ emli eko he nii loo fɛɛ ahe nii. Beni Salomo haa wɔnaa akɛ eji wɔsɔ̃ akɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nibii ahe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ tsui toɔ egbɛ̀i ahe ŋaa.” No sɛɛ lɛ, “Yehowa ji mɔ ni kudɔɔ enanefaamɔi lɛ.” (Abɛi 16:9) Akɛni Yehowa baanyɛ ekudɔ wɔnajifamɔi hewɔ lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi lɛ koni eye ebua wɔ ni ‘gbɛjianɔi ni wɔtoɔ lɛ ama shi shiŋŋ.’

Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, tsui lɛ ji kutumpɔfo, ni ebaanyɛ eha wɔná susumɔi ni ejaaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko fee esha lɛ, etsui baanyɛ aha ebu ehe bem. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeeje gbɛ fɔŋ ni ekɔ lɛ nɔ lɛ, ebaakɛɛ yɛ eyitsoŋ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ suɔmɔ, emli hi, enaa mɔbɔ, ni ekɛ eshai keɔ. Gbɔmɔ ni tamɔ nakai lɛ kɛɔ yɛ etsuiŋ akɛ: “Mawu hiɛ ekpa nɔ; eŋɔ ehiɛ etee, ni enaŋ gbi ko gbi ko.” (Lala 10:11) Esaaa akɛ wɔbuɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ nɔ ko fɛlɛfɛlɛ, ni eyɛ oshara hu akɛ wɔɔfee nakai.

“Ŋsɛni kɛ Ŋsɛni Tɛ ni Ja lɛ, Yehowa Nii Ni”

Beni Salomo ewie tsui lɛ kɛ adesai anifeemɔi ahe sɛɛ lɛ, egbala ejwɛŋmɔ kɛtee maŋtsɛmɛi anɔ ni ewie akɛ: “Maŋtsɛ daaŋ wiemɔ tamɔ klamɔ; kojomɔ mli hu enaa tɔ̃ɔɔ.” (Abɛi 16:10) Sane nɛɛ baaba mli anɔkwale yɛ Yesu Kristo ní awo lɛ Maŋtsɛ lɛ gbɛfaŋ. Ebaaye shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ gbɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee nɔ.

Beni maŋtsɛ nilelɔ lɛ haa wɔleɔ mɔ ni yeɔ jalɛsane ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, ewie akɛ: “Ŋsɛni kɛ ŋsɛni tɛ ní ja lɛ, Yehowa nii ni; fotro mli tɛi fɛɛ lɛ, enitsumɔ ni.” (Abɛi 16:11) Ŋsɛni kɛ ŋsɛni tɛ ni ja lɛ, Yehowa ni tsɔɔ. Jeee maŋtsɛmɛi tsɔɔ ŋsɛni ni esa akɛ akɛtsu nii loo ŋsɛni ni ja. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mi diɛŋtsɛ minyɛŋ miyiŋ mato mafee nɔ ko; bɔ ni minuɔ lɛ, nakai mikojoɔ, ni mikojomɔ lɛ jalɛ kojomɔ ni, ejaakɛ mitaooo nɔ ni mi diɛŋtsɛ misumɔɔ, shi moŋ nɔ ni tsɛ lɛ ni tsu mi lɛ sumɔɔ.” Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Bi lɛ ní Tsɛ lɛ ‘etu kojomɔi fɛɛ ewo edɛŋ’ lɛ baaye jalɛsane kɛmɔ shi.—Yohane 5:22, 30.

Ani jeee enɛ wɔkpaa gbɛ kɛjɛɔ maŋtsɛ ni ji Yehowa najiaŋdamɔlɔ lɛ dɛŋ? Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ ni maŋtsɛmɛi hiɔ ji efɔŋfeemɔ; ejaakɛ jalɛ haa sɛi maa shi shiŋŋ.” (Abɛi 16:12) Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ akɛtsuɔ nii yɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ mli. Maŋtsɛyeli nɛɛ kɛ “efɔŋfeemɔ sɛi lɛ” bɛ naanyobɔɔ.—Lala 94:20; Yohane 18:36; 1 Yohane 5:19.

Nɔ ni Haa Maŋtsɛ Náa Mɔhe Tsui

Te esa akɛ maŋtsɛ ni je agbo maŋbii afee amɛnii amɛha tɛŋŋ? Salomo kɛɛ akɛ: “Jalɛ naabu lɛ, maŋtsɛmɛi náa he tsui; ni amɛsumɔɔ mɔ ni wieɔ jalɛ wiemɔ. Maŋtsɛ mlifu tamɔ gbele bɔfoi; shi nilelɔ kpatãa lɛ.” (Abɛi 16:13, 14) Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ wiemɔ nɛɛ miitsu nii ni amɛkɛ ekãa miitsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Amɛle akɛ Mesia Maŋtsɛ ni ji Yesu Kristo mii shɛɔ ehe akɛ amɛkɛ amɛlilɛi miitsu nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Nilee yɛ mli akɛ mɔ aaatsĩ maŋtsɛ hewalɔ mlifu naa ni etao ehiɛ duromɔ. Belɛ, kwɛ bɔ ni nilee yɔɔ mli babaoo akɛ wɔɔtao Mesia Maŋtsɛ lɛ hiɛ duromɔ!

Salomo tsa ewiemɔ lɛ nɔ akɛ: “Maŋtsɛ hiɛ ní etseɔ ehaa mɔ lɛ mli wala yɔɔ, ni emɔhe tsuinámɔ tamɔ gbo oblɔtu.” (Abɛi 16:15) “Maŋtsɛ hiɛ ni etseɔ ehaa mɔ” lɛ tsɔɔ akɛ mɔ lɛ hiɛ eba nyam yɛ ehiɛ, ni nakai nɔŋŋ ‘Yehowa hiɛ ni etseɔ ehaa mɔ’ lɛ tsɔɔ akɛ mɔ lɛ hiɛ eba nyam yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Lala 44:4; 89:16) Bɔ ni kɛ́ jeŋ shi oblɔtu ní etsɔɔ akɛ nugbɔ baanɛ ni niyenii aba lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ maŋtsɛ ná mɔhe tsui lɛ, no tsɔɔ nibii kpakpai ni mɔ lɛ baaná kɛjɛ edɛŋ. Mɛi amli baafili amɛ kɛ miishɛɛ ni amɛbaashwere hu yɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ mli taakɛ ebalɛ yɛ Maŋtsɛ Salomo nɔyeli lɛ mli lɛ, ni kɛlɛ jɔɔmɔi ni abaaná lɛ baateke nɔ ni mɛi ná yɛ Salomo beaŋ lɛ.—Lala 72:1-17.

Yɛ be mli ni wɔmɛɔ koni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ abaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ, eba akɛ wɔɔbi lɛ koni eye ebua wɔ ni wɔtsuu wɔtsui he. Eba hu akɛ wɔkɛ wɔhe baafɔ̃ Yehowa nɔ ni wɔshe Nyɔŋmɔ gbeyei. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ‘gbɛjianɔi ni wɔtoɔ lɛ baadamɔ shi shiŋŋ.’—Abɛi 16:3.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa fee “mɔ fɔŋ . . . ehã gbi fɔŋ lɛ” yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?