Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛɛ Gbɛ Nɔ Matsɔ Maye Mabua Mibii lɛ ni Amɛná Tsɔsemɔ Kpakpa?

Mɛɛ Gbɛ Nɔ Matsɔ Maye Mabua Mibii lɛ ni Amɛná Tsɔsemɔ Kpakpa?

Mɛɛ Gbɛ Nɔ Matsɔ Maye Mabua Mibii lɛ ni Amɛná Tsɔsemɔ Kpakpa?

ABAANYƐ akɛ bii atsɔsemɔ ato gbɛfãa ni yɔɔ miishɛɛ kɛ tɔlɛ he. Eji gbɛ ko ni okɛ obii lɛ feɔ ekome kɛfãa. Owoɔ amɛ hewalɛ ni ojɛɔ suɔmɔ mli okɛ gbɛtsɔɔmɔ haa amɛ, ni no feemɔ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛyaa amɛhiɛ yɛ wala gbɛ lɛ nɔ. Nibii babaoo yɛ ni esa akɛ atsɔɔ amɛ!

Kɛ́ gbekɛbii baaye omanye yɛ shihilɛ mli ní amɛná miishɛɛ hu lɛ, no lɛ esa akɛ amɛná sui kpakpai ni wekukpãa kpakpa ahi amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ní amɛle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. Kɛ́ amɛbale Yehowa ni amɛsumɔ lɛ lɛ, no lɛ nibii ni atsɔɔ amɛ lɛ he baaba sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ kɛha amɛ, ni amɛnine baashɛ gbɛtsɔɔmɔi anɔ daa. Ákɛ fɔlɔ lɛ, nibii ni obii lɛ kaseɔ, bɔ ni amɛbuɔ nakai nibii lɛ amɛhaa, kɛ asaŋ bɔ ni amɛnuɔ shishi amɛhaa lɛ ahe sɔ̃ titri kã onɔ.

Okɛ naagbai baakpe yɛ obii lɛ atsɔsemɔ mli, ni ebaabi ni oye nɔ. Gbekɛbii alakamɔ waaa, ni amɛbaanyɛ amɛkase nibii babaoo ni bɛ hiŋmɛi nɔ kɛjɛ mɛi krokomɛi aŋɔɔ. Satan Abonsam ji mɔ ni yeɔ jeŋ ni wɔyɔɔ mli lɛ nɔ. (1 Yohane 5:19) Eyɛ mli akɛ eesumɔ ni obii lɛ akase nii moŋ, shi jeee kɛ yiŋtoo kpakpa. Satan le ŋaa ni ehe ekwakwao hu yɛ mɛi anitsɔɔmɔ mli—shi yɛ anɔkwale mli lɛ, eji tsɔɔlɔ ni yitsoŋ wa. Eyɛ mli akɛ ekwaa efeɔ ehe “la bɔfo” moŋ, shi nibii ni etsɔɔ mɛi lɛ bɛ mli, ni ekɛ Yehowa Wiemɔ kɛ esuɔmɔnaa nii kpãaa gbee. (2 Korintobii 4:4; 11:14; Yeremia 8:9) Abonsam kɛ edaimonioi lɛ fɛɛ ahe esa kɛ mɔ shishiumɔ, amɛhe esa kɛ pɛsɛmkunya nifeemɔi agbɛɛ kɛshwãmɔ, amɛhe esa kɛ kutumpɔofeemɔ, ni amɛhe esa hu kɛ jeŋba fitemɔ.—1 Timoteo 4:1.

Mɛni obaanyɛ ofee kɛbu obii lɛ ahe ní akalaka amɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otsɔse amɛ koni amɛmɔ nibii ni ji anɔkwale ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ amli? Nɔ ko ni hiaa waa ni ebaabi ni ofee ji ni opɛi bo diɛŋtsɛ omli okwɛ. Esa akɛ ofee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa oha amɛ. Kɛfata he lɛ, esa akɛ otsu sɔ̃ ni kã onɔ akɛ otsɔse obii lɛ he nii, ni ohé be ni sa kɛfee nakai. Shi dani wɔɔsusu saji otii nɛɛ ahe lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ nyɛhaa wɔtaoɔ nɔ ni akɛtoɔ tsɔsemɔ kpakpa shishi lɛ mli wɔkwɛa.

Nɔ ni Akɛtoɔ Tsɔsemɔ Kpakpa Shishi

Wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ Israel Maŋtsɛ Salomo ni ji nilelɔi ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ mɔ kome lɛ ŋɔɔ. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ hã Salomo nilee kɛ niiashishinumɔ babaoo diɛŋtsɛ kɛ jwɛŋmɔ ni mli lɛɛ, tamɔ ŋshɔnaa shia. Ni Salomo nilee fe bokagbɛbii lɛ fɛɛ anilee kɛ Mizraim nilee fɛɛ.” Salomo ‘bu abɛi akpei etɛ, ni elalai lɛ anaa ji akpe kɛ enumɔ.’ Ele tsei kɛ kooloi ahe nii babaoo. (1 Maŋtsɛmɛi 5:9-14) Kɛfata he lɛ Maŋtsɛ Salomo kwɛ tsũi komɛi ni amamɔ yɛ Israel lɛ amaamɔ nɔ, ni amɛteŋ ekomɛi ji Yehowa sɔlemɔtsu fɛfɛo ni ama yɛ Yerusalem lɛ.

Saji ni Salomo ŋmala eshwie shi, tamɔ nɔ ni yɔɔ Jajelɔ wolo lɛ mli lɛ haa wɔnaa akɛ eyɛ adesai anifeemɔ he nilee babaoo. Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ tsirɛ Salomo ni etsɔɔ nɔ ni akɛtoɔ tsɔsemɔ kpakpa shishi. Salomo wie akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee.” Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛfata he hu akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee, ni Mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ lee ji sanesɛɛkɔmɔ.”—Abɛi 1:7; 9:10.

Kɛ́ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ wɔkɛ bulɛ ni mli kwɔ baaha lɛ, ni wɔbaakwɛ jogbaŋŋ ní wɔkafee nɔ ko ni esumɔɔɔ. Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ lɛ ji Ofe ni ákɛ wɔbaabu wɔhe akɔntaa wɔha lɛ. Eyɛ mli akɛ mɛi baanyɛ abu adesai ni bɛ bulɛ kɛha mɔ ni duroɔ wɔ wala lɛ akɛ nilelɔi moŋ, shi nilee ni mɛi ni tamɔ nakai lɛ yɔɔ lɛ ji “kwashiai asane yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (1 Korintobii 3:19) Esa akɛ obii lɛ aná tsɔsemɔ ni damɔ “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” nɔ.—Yakobo 3:15, 17.

Gbeyeishemɔ akɛ aaafee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ kɛ suɔmɔ ni ayɔɔ kɛha lɛ lɛ yɛ tsakpãa kpaakpa. Yehowa miikpa etsuji agbɛ ní amɛshe lɛ gbeyei, ni asaŋ amɛsumɔ lɛ. Mose wie akɛ: “Israel, mɛni Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, taoɔ yɛ odɛŋ dɔŋŋ, akɛ ja oshe Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei, ní onyiɛ egbɛ̀i lɛ fɛɛ nɔ, ni osumɔ lɛ, ni osɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ, ní oye Yehowa kitãi kɛ ekpɔi ni miwoɔo ŋmɛnɛ gbi nɛɛ nɔ, koni ahi ahao?”—5 Mose 10:12, 13.

Kɛ́ wɔha wɔbii lɛ ná gbeyeishemɔ ni ji bulɛ ni mli kwɔ amɛha Yehowa lɛ, belɛ wɔmiito tsɔsemɔ kpakpa shishi, ni no baaha amɛtsɔmɔ nilelɔi. Yɛ be mli ni amɛyaa nɔ amɛnáa bulɛ ni mli kwɔ amɛhaa Yehowa lɛ, amɛbaaná hiɛsɔɔ ni mli kwɔ amɛha amɛ-Bɔlɔ lɛ ni ji Mɔ ni haa anáa nilee diɛŋtsɛ lɛ. Enɛ baaye abua amɛ ni amɛná jwɛŋmɔ ni ja yɛ nibii ni wɔtsɔɔ amɛ lɛ ahe, ní amɛkamu saji anaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Amɛbaale “ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:14) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni amɛbaaná lɛ baaye abua amɛ ni amɛya nɔ amɛba amɛhe shi, ni amɛwi amɛhe kɛjɛ efɔŋ he.—Abɛi 8:13; 16:6.

Obii lɛ Miikwɛ Bo!

Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔye wɔbua wɔbii lɛ koni amɛsumɔ Yehowa ni amɛshe lɛ gbeyei? Anaa sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ Mla ni Yehowa tsɔ gbalɔ Mose nɔ ekɛha Israelbii lɛ mli. Akɛɛ fɔlɔi ni ji Israelbii lɛ akɛ: “Suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ! Ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kitã ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshĩa lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.”—5 Mose 6:5-7.

Fɔlɔi kaseɔ nibii ni he hiaa waa yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli. Amɛteŋ ekome ji akɛ: Ákɛ fɔlɔ lɛ, esa akɛ ofee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa oha obii lɛ. Esa akɛ osumɔ Nyɔŋmɔ ni oha ewiemɔ lɛ akã otsui nɔ, no dani obaanyɛ otsɔɔ obii lɛ ni amɛsumɔ Yehowa. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa waa lɛ? Ejaakɛ bo ji mɔ titri ni tsɔɔ obii lɛ anii. Nibii ni amɛkaseɔ kɛjɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni ofeɔ ohaa amɛ lɛ mli lɛ baaná amɛnɔ hewalɛ kpakpa. Nɔkwɛmɔnɔ ni fɔlɔi feɔ lɛ náa amɛbii ashihilɛ nɔ hewalɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ.

Jeee owiemɔi amli kɛkɛ anaa nibii ni okpaa gbɛ, osusumɔi, ojeŋba, kɛ nibii ni osumɔɔ lɛ yɛ, shi moŋ anaa yɛ onifeemɔi amli hu. (Romabii 2:21, 22) Gbekɛbii jɛɔ amɛgbekɛbiiashi amɛkwɛɔ amɛfɔlɔi anifeemɔi, ni amɛkaseɔ amɛ. Gbekɛbii kadiɔ nibii ni amɛfɔlɔi buɔ akɛ amɛhe hiaa lɛ, ni bei babaoo lɛ amɛ hu amɛbuɔ nakai nibii lɛ akɛ amɛhe hiaa. Kɛ́ osumɔɔ Yehowa lɛɛlɛŋ lɛ, obii lɛ baana. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ, amɛbaana akɛ okɛ Biblia lɛ kanemɔ kɛ nikasemɔ shwɛɛɛ. Amɛbaana akɛ okɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii yeɔ klɛŋklɛŋ yɛ oshihilɛ mli. (Mateo 6:33) Kristofoi akpeei ni oyaa be fɛɛ be kɛ ohe ni okɛwoɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ baaha amɛna akɛ nɔ ni he hiaa bo fe fɛɛ yɛ oshihilɛ mli ji ní okɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ aha Yehowa.—Mateo 28:19, 20; Hebribii 10:24, 25.

Tsu Sɔ̃ ni Kã Onɔ lɛ He Nii

Fɔlɔi baanyɛ akase nɔ kroko kɛjɛ 5 Mose 6:5-7 lɛ mli, ni no ji akɛ: Eji nyɛsɔ̃ akɛ nyɛtsɔse nyɛbii lɛ. Fɔlɔi ni ji Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ tsɔse amɛbii. Fɔlɔi Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ná gbɛfaŋnɔ titri yɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ mli. (2 Timoteo 1:5; 3:14, 15) Beni bɔfo Paulo ŋmaa wolo eyaha enanemɛi Kristofoi lɛ, etsɔɔ mli akɛ sɔ̃ kã tsɛmɛi lɛ anɔ titri akɛ ‘amɛlɛ amɛbii lɛ yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.’—Efesobii 6:4.

Nibii tamɔ hiamɔ nii ni ebaabi ni atsu he nii, nitsumɔ, kɛ nibii krokomɛi ni heɔ mɔ be kɛ hewalɛ lɛ baaha fɔlɔi asumɔ akɛ amɛtsi sɔ̃ ni kã amɛnɔ akɛ amɛtsɔse amɛbii lɛ amɛfɔ̃ mɛi krokomɛi tamɔ tsɔɔlɔi kɛ gbekɛbii akwɛlɔi anɔ. Akɛni kwɛmɔ oha mi tamɔɔɔ bo diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, mɔ ko nyɛŋ etsu fɔlɔ ni sumɔɔ ebii ni edɔɔ amɛhe lɛ sɔ̃ he nii eha lɛ tamɔ lɛ diɛŋtsɛ. Kaabu bɔ ni ohe hiaa obii lɛ kɛ hewalɛ kpakpa ni onáa yɛ amɛnɔ lɛ akɛ nɔ ko fɛlɛfɛlɛ. Kɛ́ ebaabi ni mɔ ko aye abua bo lɛ, no lɛ okɛ nilee afee nakai, shi kaatsi sɔ̃ ni Nyɔŋmɔ kɛfɔ̃ onɔ lɛ oofɔ̃ mɔ kroko nɔ.

Hémɔ Be Kɛtsɔse Obii Lɛ

Nɔ kroko hu ni fɔlɔi kaseɔ yɛ 5 Mose 6:5-7 lɛ mli ji akɛ: Bii atsɔsemɔ heɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ. Afã fɔlɔi ni ji Israelbii lɛ akɛ ‘amɛjwɛŋ’ anɔkwalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ ‘nɔ amɛtsɔɔ’ amɛbii. Hebri wiemɔ diɛŋtsɛ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘ajwɛŋ nɔ atsɔɔ’ lɛ shishi ji “atĩ mli,” “awie he shii abɔ.” Esa akɛ amɛfee nakai yɛ gbi lɛ mli fɛɛ, hɛɛ, kɛjɛ leebi kɛyashi gbɛkɛ, ‘yɛ amɛshĩa’ kɛ ‘beni amɛnyiɛ gbɛ teŋ.’ Ákɛ abaatsɔse bii ni amɛjeŋba kɛ amɛnifeemɔi asa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ heɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ.

Belɛ, mɛni obaanyɛ ofee kɛye obua obii lɛ ní amɛná tsɔsemɔ kpakpa? Babaoo yɛ ni obaanyɛ ofee. Tsɔɔmɔ amɛ ni amɛsumɔ Yehowa ni amɛshe lɛ gbeyei. Feemɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa oha amɛ. Tsu sɔ̃ ni kã onɔ akɛ otsɔse obii lɛ he nii, ni ohé be ni sa kɛfee nakai. Akɛni oyeee emuu hewɔ lɛ, obaatɔ̃ yɛ hei komɛi. Shi kɛ́ okɛ anɔkwayeli bɔ mɔdɛŋ akɛ ooofee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, no lɛ obii lɛ ahiɛ baasɔ omɔdɛŋbɔɔ lɛ ni ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ. Abɛi 22:6 lɛ kɛɔ akɛ: “Tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ, ni kɛ egbɔ hu lɛ, ejeŋ nɔ.”

Tsɔsemɔ tamɔ gbɛfãa ko ni heɔ mɔ ewala gbii abɔ fɛɛ. Kɛ́ okɛ obii lɛ sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ, no lɛ nyɛbaaná gbɛfãa nɛɛ he miishɛɛ kɛya naanɔ. Nɔ hewɔ ji akɛ wɔbaaná nibii babaoo wɔkase yɛ Yehowa, kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔha eyiŋtoo aba mli lɛ he.—Jajelɔ 3:10, 11.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Ani okaneɔ Biblia lɛ otsɔɔ obii lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Hémɔ be kɛtsɔɔ obii lɛ Bɔlɔ lɛ he nii