Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ní Aaaná Hiɛnɔkamɔ yɛ Jeŋ Kɛ Emli Haomɔi Sɔŋŋ Nɛɛ Mli

Ní Aaaná Hiɛnɔkamɔ yɛ Jeŋ Kɛ Emli Haomɔi Sɔŋŋ Nɛɛ Mli

Ní Aaaná Hiɛnɔkamɔ yɛ Jeŋ Kɛ Emli Haomɔi Sɔŋŋ Nɛɛ Mli

“ŊMƐNƐ lɛ, mɛi ni amɛjeee hiɛnaanɔbii miifee maŋbii ejuji ni asaŋ amɛmiiye amɛmiibua kɛmiitsu nibii ni fɔɔ adesai anaagbamɔ lɛ ahe nii fe bei fɛɛ ni eho yɛ adesai ayinɔsane mli.” Tsutsu Amerika maŋ Nɔyelɔ Bill Clinton wie sane nɛɛ yɛ kpee ko ni afee yɛ Ottawa yɛ Canada yɛ March afi 2006 lɛ mli lɛ shishi. Ewie akɛ kɛjɛ beni tsunami lɛ ba yɛ afi 2004 lɛ, aŋkroaŋkroi kɛ amɛbe kɛ amɛshika miiye kɛmiibua mɛi yɛ je lɛŋ fɛɛ, ni ekɛ nɔmimaa wie akɛ mɛi ni yɔɔ jeŋ amrɔ nɛɛ kɛ “amɛhe fɔ̃ɔ amɛhe nɔ kɛha yelikɛbuamɔ yɛ gbɛ ni anako ehenɔ dã.”

Ani esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ adebɔɔ naa osharai baaha adesai ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ afee nibii ni kɛ shihilɛ kpakpa baaba wɔsɛɛ? Ani wɔbaanyɛ wɔdamɔ bɔ ni ‘mɛi kɛ amɛhe fɔ̃ɔ amɛhe nɔ kɛha yelikɛbuamɔ yɛ gbɛ ni anako ehenɔ dã’ lɛ nɔ wɔná nɔmimaa akɛ wɔsɛɛ lɛ wɔbaahi shi yɛ toiŋjɔlɛ diɛŋtsɛ kɛ shweshweeshwefeemɔ mli daa?

Mɔ ni Haa Wɔnáa Hiɛnɔkamɔ Diɛŋtsɛ

Mɔdɛŋ fɛɛ ni adesai ebɔ yɛ nɔ ni fe afii 6000 ni eho nɛ lɛ haa anaa akɛ adesai eha amɛnanemɛi adesai anine enyɛ shi shii abɔ. Belɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ Ŋmalɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha aŋma lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa lumɛi loo gbɔmɔ bi ko ní yelikɛbuamɔ ko bɛ edɛŋ lɛ nɔ” lɛ. (Lala 146:3) Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ je nɛŋ gbɛjianɔtoi, emli nibii lɛ, kɛ otii ni emlibii lɛ kɛmamɔɔ amɛhiɛ lɛ anɔ lɛ, wɔnine baanyɛ shi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “je lɛ hoɔ eyaa kɛ emli sɛɛdii nii lɛ.”—1 Yohane 2:17.

Kɛlɛ, yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ fɛɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ hako adesai anɔkwafoi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ anine anyɛ shi pɛŋ. Biblia lɛ tsɛ́ɔ lɛ “[blema] Israel hiɛnɔkamɔ” kɛ “[Israel] tsɛmɛi lɛ ahiɛnɔkamɔ,” ni saji babaoo yɛ mli ni tsɔɔ akɛ abaanyɛ akɛ hiɛ afɔ̃ enɔ, ahé lɛ aye, ni asaŋ akɛ he afɔ̃ enɔ. (Yeremia 14:8; 17:13; 50:7) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni “[wɔ]kwɛ Yehowa gbɛ.”—Lala 27:14.

Abɛi 3:5, 6 lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” Obaanyɛ okɛ ohiɛ fɛɛ afɔ̃ shiwoo nɛɛ nɔ ejaakɛ Yehowa Nyɔŋmɔ tsakeee, anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ, ni asaŋ eyeɔ ewiemɔ nɔ. (Maleaki 3:6; Yakobo 1:17) Eesumɔ ni ahi ahao, ni kɛ́ okɛ saji ni yɔɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ tsu nii daa lɛ, ebaakudɔ bo kɛtsɔ gbii ni yɔɔ gbeyei nɛɛ amli yɛ omanyeyeli mli.—Yesaia 48:17, 18.

“Kaashe gbeyei, shi mi, mikɛo yɔɔ! Kaakwɛkwɛɛ ohe, shi mi ji o-Nyɔŋmɔ lɛ! Mawajeo, ni maye mabuao; ni mahiɛ omli kɛ mijalɛ ninejurɔ lɛ.” (Yesaia 41:10) Mɔ ni jɛɔ etsuiŋ fɛɛ ekɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi tsuɔ nii lɛ baanyɛ ekɛ ehe afɔ̃ shiwoo nɛɛ nɔ. Sɔlemɔ ni mɛi fɛɛ ni sumɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ lɛ sɔleɔ kɛ shiwoo nɛɛ anɔ ni amɛjwɛŋɔ lɛ shɛjeɔ amɛmii diɛŋtsɛ ejaakɛ no yeɔ buaa amɛ ni amɛnyɛɔ amɛdamɔɔ shihilɛi ni mli wawai kɛ yeyeeyefeemɔi anaa.

Susumɔ Andrea ni eji Yehowa Odasefonyo lɛ sane lɛ he okwɛ. Eji nyɛ ni eyɛ bii enyɔ. Ewie akɛ: “Kɛ́ mikɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ kpe lɛ, sɔlemɔ kɛ Yehowa shiwoi lɛ anɔ ní mijwɛŋɔ ni haa mibadamɔɔ minaji anɔ ekoŋŋ. Kɛ́ miha ehi mijwɛŋmɔ mli akɛ Yehowa tsakeee lɛ, ewaaa kɛhaaa mi akɛ mafĩ shi.”

Wajemɔ Hiɛnɔkamɔ ni Oyɔɔ yɛ Yehowa Mli Lɛ

Beni lalatsɛ ko maa bɔ ni ehe hiaa ni wɔná hiɛnɔkamɔ yɛ Yehowa mli lɛ nɔ mi lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni sumɔɔ omla lɛ yɛ hejɔlɛ babaoo, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni woɔ amɛnajiaŋ.” (Lala 119:165) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ooojie oyitsoŋ okase lɛ baaye abua bo babaoo ni okɛ ‘nii abɔ ni ji anɔkwa, nii ni sa woo, nii ni ja, nii ni he tse, nii ni adɔɔ he, nii ni yɔɔ gbɛi kpakpa kɛ jeŋba kpakpa, kɛ nii ni ajieɔ yi’ awo ojwɛŋmɔ kɛ otsui mli obɔ̃. Enɛ baaye abua bo ni wekukpãa kpakpa ahi okɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Kɛ́ obɔ mɔdɛŋ obo nakai nibii lɛ atoi, okase, okpɛlɛ nɔ, ni asaŋ okɛtsu nii lɛ, no lɛ ‘hejɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ kɛ bo aaahi shi.’—Filipibii 4:8, 9.

John ni kɛ afii babaoo esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Dani minyɛ mitsake susumɔ ni mihiɛ yɛ wɔsɛɛ be he lɛ, ehe bahia ni mafee tsakemɔ wulu yɛ mijeŋba kɛ bɔ ni misusuɔ nii ahe mihaa lɛ mli, ni no dani wekukpãa kpakpa bakã mi kɛ Nyɔŋmɔ ni nɔsha ko bɛ ehe ní anaaa lɛ lɛ teŋ. Nɔ ni ye bua mi ni wekukpãa ni tamɔ nakai bakã mi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ ji akɛ, mibafee mɔ ko ni Nyɔŋmɔ he sane kã etsui nɔ. Enɛ bi ni makane e-Wiemɔ ni etsɔ emumɔ lɛ nɔ eha aŋma lɛ ni majwɛŋ nɔ bɔni afee ni masusu nii ahe tamɔ lɛ.”

Anɔkwale ni haa mɔ wala ní yɔɔ Ŋmalɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha aŋma lɛ mli lɛ ní oookase lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ okpee nibii gbohii ni atswaa he adafi daa yɛ adafitswaa woji amli kɛ redio kɛ tɛlivishiŋ anɔ lɛ anaa. Kɛfata he lɛ, saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli ní okɛaatsu nii lɛ baanyɛ aha suɔmɔ ni mli wa ahi okɛ oweku mlibii lɛ ateŋ, ni ebaanyɛ eba yeyeeyefeemɔ hu shi. Agbɛnɛ hu, Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ efee klalo akɛ ‘eeejie ehewalɛ kpo eha mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.’ (2 Kronika 16:9) Bɔ ni ebaatsu saji ahe nii eha lɛ haŋ oshe nɔ ko nɔ ko gbeyei.

Phinehas ni yɔɔ maŋ ko ni tawuu kɛ gbɔmɔgbee babaoo miiya nɔ yɛ jɛmɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mituu miwala miwo Yehowa dɛŋ. Biblia shishitoo mlai ni mikɛtsuɔ nii lɛ eha miye mihe kɛjɛ haomɔi babaoo amli.” Kɛ́ oyɛ hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli lɛ, no baanyɛ aha oje haomɔi srɔtoi fɛɛ amli. (Lala 18:30) Kɛ́ suɔmɔ ni mli wa yɛ gbekɛ fioo kɛ efɔlɔi ateŋ lɛ, no haa enáa hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ yɛ amɛmli bɔ ni kɛ́ ebɛ hewalɛ loo nɔ ko miigba enaa tete lɛ, esheee gbeyei. Kɛ́ otsu hewalɛ ni awoɔ bo koni okɛ ohe afɔ̃ Yehowa nɔ lɛ he nii lɛ, no lɛ bo hu obaanu he nakai.—Lala 37:34.

Hiɛnɔkamɔ Nɔdaamɔnɔ Diɛŋtsɛ

Yesu Kristo kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛsɔlea nɛkɛ: Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛi lɛ he atse; omaŋtsɛyeli lɛ aba; afee nɔ ni osumɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.” (Mateo 6:9, 10) Yehowa baatsɔ nakai ŋwɛi Maŋtsɛyeli ní enɔyelɔ ji Yesu Kristo lɛ nɔ eha ana akɛ Lɛ esa akɛ eyeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.—Lala 2:7-12; Daniel 7:13, 14.

Bɔ ni nibii srɔtoi ni haa mɛi sheɔ gbeyei lɛ esa shihilɛ mli nibii fɛɛ ahe ŋmɛnɛ lɛ maa nɔ mi faŋŋ akɛ ehe miihia ni Nyɔŋmɔ kɛ ehe awo nɔ ni yaa nɔ lɛ mli. Miishɛɛ sane ji akɛ, etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ baafee nakai! Amrɔ nɛɛ, Nyɔŋmɔ ewo Yesu Kristo akɛ Mesia Maŋtsɛ ni ekɛ hegbɛ eha lɛ koni ebu Yehowa bem akɛ jeŋ muu fɛɛ nɔyelɔ ni etse E-gbɛi lɛ he. (Mateo 28:18) Etsɛŋ Maŋtsɛyeli lɛ baajie nibii ni haa mɛi sheɔ gbeyei ní amɛfeɔ yeyeeye lɛ fɛɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yesaia 9:5 lɛ tsĩɔ nibii ni haa wɔnaa akɛ Yesu ji Nɔyelɔ ni baanyɛ ejie nibii ni haa wɔsheɔ gbeyei lɛ kɛya. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atsɛ́ɔ lɛ “Naanɔ tsɛ,” “Naakpɛɛ Ŋaawolɔ,” kɛ “Hejɔlɛ lumɔ.”

Susumɔ gbɛi ni ji “Naanɔ tsɛ” lɛ he okwɛ. Ákɛ “Naanɔ tsɛ” lɛ, Yesu yɛ hewalɛ kɛ hegbɛ, ni asaŋ eesumɔ ni etsɔ ekpɔmɔ afɔleshãa lɛ nɔ eduro adesai toibolɔi hegbɛ koni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Enɛ tsɔɔ akɛ naagbee mli aahu lɛ, mɛi nɛɛ baaye amɛhe kɛjɛ esha kɛ fãtɔɔ ni amɛná kɛjɛ esha ni Adam ni ji mɔ klɛŋklɛŋ ni abɔ lɛ lɛ fee lɛ mli lɛ ahe. (Mateo 20:28; Romabii 5:12; 6:23) Kɛfata he lɛ, Kristo kɛ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ baatsu nii kɛtée mɛi babaoo ni egboi lɛ ashi kɛba wala mli ekoŋŋ.—Yohane 11:25, 26.

Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, etsɔɔ akɛ eji “Naakpɛɛ Ŋaawolɔ” lɛɛlɛŋ. Akɛni Yesu le Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni enuɔ adesai anifeemɔi ashishi yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ hewɔ lɛ, ele bɔ ni atsuɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ ahe nii. Kɛjɛ beni awo Kristo maŋtsɛ yɛ ŋwɛi nɛɛ, etee nɔ ehi shi akɛ “Naakpɛɛ Ŋaawolɔ,” ni lɛ ji mɔ titri ni Yehowa tsɔɔ enɔ ekɛ adesai shãraa. Nilee yɛ Yesu ŋaawoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ amli, ni amɛbe hooo ni tɔ̃mɔ hu bɛ he. Kɛ́ ole enɛ ní ohé oye lɛ, no baanyɛ aha ohi shi ní oyiŋ efeee bo kɔshikɔshi loo ní oooshe gbeyei.

Kɛfata he lɛ, Yesaia 9:5 lɛ tsɛ́ɔ Yesu “Hejɔlɛ lumɔ.” Ákɛ “Hejɔlɛ lumɔ” lɛ, etsɛŋ Yesu kɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ baatsu nii kɛjie nibii fɛɛ ni eha abuɔ mɛi komɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi lɛ kɛya, ni ebaŋ lɛ akɛ maŋkwramɔ, shika loo nɔ kroko baaha mɔ ko nɔ akwɔ fe enaanyo. Mɛɛ gbɛ nɔ eeetsɔ efee enɛ? Ebaafee nakai kɛtsɔ Mesia Maŋtsɛyeli ní toiŋjɔlɛ baahi mli lɛ ni eeeye adesai anɔ lɛ nɔ.—Daniel 2:44.

Yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, toiŋjɔlɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ kɛya naanɔ. Mɛni hewɔ esa akɛ ohé enɛ oye? Yesaia 11:9 lɛ tsɔɔ wɔ nɔ̃ hewɔ. Jɛmɛ kaneɔ akɛ: “[Mɛi ni baahi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ] amɛfeŋ efɔŋ ni amɛfiteŋ nii yɛ migɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ fɛɛ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ aaayi obɔ kɛ Yehowa he nilee lɛ, tamɔ bɔ ni nu ha ŋshɔ shishi lɛ.” Naagbee mli aahu lɛ, adesai fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaná Nyɔŋmɔ he anɔkwa nilee, ni amɛbaabo lɛ toi. Ani hiɛnɔkamɔ nɛɛ haa omii shɛɔ ohe? Kɛ́ nakai lɛ, belɛ ohe afee oya kɛtao “Yehowa he nilee.”

Obaanyɛ oná hemɔkɛyeli ni mli wa kɛ Nyɔŋmɔ he nilee ni haa mɔ wala kɛtsɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ diɛŋtsɛ yɛ nibii ni yaa nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ ahe kɛ be kpakpa ni Biblia lɛ ewo shi akɛ eeba lɛ amli ni oootao lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, wɔmiiwo bo hewalɛ koni okɛ ohe awo Biblia ni Yehowa Odasefoi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ kɛ mɛi kaseɔ yaka ní amɛheee amɛ nɔ ko lɛ mli. Enɛ feemɔ baaye abua bo ni ojie gbeyeishemɔ ni yɔɔ omli lɛ ni oná hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ yɛ jeŋ kɛ emli haomɔi sɔŋŋ nɛɛ mli.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Nɔ̃ Hewɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ Haa Anáa Hiɛnɔkamɔ

Ákɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, aha Yesu Kristo hegbɛ koni eye jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Mateo 28:18) Ebaasaa nibii fɛɛ ni efite yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. Eyɛ hewalɛ hu ni ekɛaatsá helai fɛɛ. Naakpɛɛ nibii ni Yesu fee beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ feɔ jɔɔmɔi babaoo ni adesai baaná yɛ enɔyeli lɛ mli lɛ he mfoniri, ni enɛ haa ebafeɔ Nɔyelɔ ni nɔ bɛ ni abaanyɛ akɛhe afɔ̃ enɔ. Te sui ni Mesia Maŋtsɛ nɛɛ yɔɔ ní atsɔɔ yɛ shishigbɛ nɛɛ ateŋ nɔ ni onyaa he waa lɛ?

Anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ.Marko 10:13-16.

Enuɔ mɔ shishi ni ekwɛɛɛ hiɛaŋ.Marko 10:35-45.

Anyɛɔ akɛhe fɔ̃ɔ enɔ ni ejeee pɛsɛmkunyatsɛ.Mateo 4:5-7; Luka 6:19.

Eji jalɔ ni eyeɔ jalɛsane.Yesaia 11:3-5; Yohane 5:30; 8:16.

Esusuɔ mɔ he, enaa mli ehaa mɔ, ni ebaa ehe shi.Yohane 13:3-15.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Biblia lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ baanyɛ aha wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli